#koporsó

[csakhagyjmeghalni]

Elegem van!

A kilátástalanságból, abból hogy nem tudok egy lépést sem előre tenni. Abból , hogy nem tudom ,  hogy csináljam jól a dolgokat, hogy mindenkinek jó legyen. Abból, hogy azt hittem ha felnőtt leszek, minden könnyebb lesz mert a saját talpamon fogok állni. Abból hogy mindenkinek meg akarok felelni, abból hogy 100%-ot akarok mindig teljesíteni. Tudjátok mit akarok? 2 méter mélyen a kibaszott föld alatt feküdni egy koporsóban ....

[versinator]

Koporsós atlasz

Húzódva akkordok vértet dobáltak Háborúknak széttépem kölyökkorom silbakolt Lakomáznak gyújtom versaillesi robogtak

Dzsidával mosdó züllők vérfolt Félreteszik kétségbesve korábban hűlni Ködülte gombolyítsd napkorong kipakolt

Susogás kilőttek öltöztetve hátrálni Gödre sikoltani tereltünk bíborával Részegje árvábban anyádért röpülni

Újhold kisértetet titkán apuskával Gyertyatartó férfikort összerág ringtak Csöndetektől főképp változva aranyfogával

[algebraicvarietyshow]

utólag azért felmerül a kérdés, hogy szilvay gergő ezen a ponton miért nem kérdezett vissza, hogy milyen streamingfelületről nézeti a másodikosaival a filmeket, hogy négy felugró pornóreklámot ki kelljen közben ikszelni

[tibberg]

Elég morbid amikor egy pompaautóval találkozol az olasz autópálya dugóban, főleg ha koporsó is van benne, koszorúval. A motorosok meg menet közben vetik a keresztet ahogy suhannak el a sorok közt.

Egy céges kocsi amit nem szívesen viszel haza.

[progarden]

A hatalomnak ennyi a lényege: megtehetem, kimondhatom, átírhatom, harsoghatom, és te nem akadályozhatsz meg ebben. Ennyi. Ha még szürreálisabbat teszek, az csak még jobb, és te végignèzed, és semmit sem tehetsz ellene.

Ez a hatalom.

Ez a mámor.

Ezt látjuk kiteljesedni. Auswitz is ilyen volt, és 60puszta is ilyen. A fűkriminalizáció is ilyen. A dekriminalizáció akadályozása is

ilyen. Az eutanázia tiltása is ilyen. Az ország elárulása is ilyen. A pedofília parlamentáris patronálása is pont ugyanilyen. Ez megy 15 éve!

És mi végignézzük.

Ôk győztek.

Mi magunkban motyogtunk a saját orrunk alá, majd magunkra húztuk a koporsó fedelét.

Au revoir.

Ennyi volt az élet.

[anyadisszeretne]

Amikor nyolcadikban görcsölve ültem be matekórára nem hittem, hogy valaha az lesz a legnagyobb problémám, hogy nem tettek újabb wc-papírt a tartóba.

Ezek nagyon durva jelek az öregedésre egyébként. Főleg amikor azt mondják a boltba ahol dolgozom, hogy CSÓKÓLOM és bazd meg mindig a hátam mögé nézek hátha nem nekem mondták, de csak az árnyékom kacsint rám, mondván megöregedtél koporsó.

[stellaron-hunter]

ti jöttök!!!!

szomorú vasárnap száz fehér virággal vártalak kedvesem templomi imával álmokat kergető vasárnap délelőtt bánatom hintaja nélküled visszajött azóta szomorú mindig a vasárnap könny csak az italom kenyerem a bánat szomorú vasárnap utolsó vasárnap kedvesem gyere el pap is lesz koporsó ravatal gyászlepel akkor is virág vár virág és koporsó virágos fák alatt utam az utolsó nyitva lesz szemem hogy mégegyszer lássak ne félj a szememtől holtan is áldalak utolsó vasárnap ősz van és peregnek a sárgult levelek meghalt a földön az emberi szeretet bánatos könnyekkel zokog az őszi szél szívem már új tavaszt nem vár és nem remél hiába sírok és hiába szenvedek szívtelek rosszak és kapzsik az emberek meghalt a szeretet vége a világnak vége a reménynek városok pusztulnak srapnelek zenélnek emberek vérétől piros a tarka rét halottak fekszenek az úton szerteszét még egyszer elmondom csendben a imámat uram az emberek gyarlók és hibáznak vége a világnak

[nemzetikonyvtar]

Tóth Árpád: INVOKÁCIÓ CSOKONAI VITÉZ MIHÁLYHOZ

A kétség és a bizakodás alkotta pólusok között, épp mert mindkét lehetőséget teljesen átérzi a költő, megnő a feszültség. Ebből adódik, hogy e korszak érzelmi élete jóval dinamikusabb az előzőnél. A feszültséget és a mozgalmasságot csak fokozza, hogy a reménykedés egyre konkrétabb tartalmat kap, a vágyak egyre céltudatosabbak. Így jut el a nyíltan színt valló nagy költeményekhez, melyekben hitet tesz a haladás, a béke és a forradalmak mellett. A debreceni hagyomány értékes elemei is ekkor válnak költészetében ható tényezőkké.

E nagy versek között az Invokáció Csokonai Vitéz Mihályhoz az első, melyben az egyre terhesebbnek érzett "ócska bú"-val, egyéni bajainak untalan panaszolásával szemben rátalál a kor nagy közösségi mondanivalójára. Rátalál, tehát nem csupán megismétli, amit Ady és mások már korábban felismertek. Az ő számára a nemzet remélt újjászületése az egyetlen és utolsó alkalom, hogy saját veszendő élete is értelmet kapjon, hogy kisszerű nyűgeiből kiszabadulhasson. Ady harcainak java már lezajlott ekkor, Tóth Árpád most ébred rá e küzdelem személyes és közösségi lehetőségeire. Innen a Kőmíves Kelemenné-misszió vállalásának ráeszmélésszerű, egyéni pátosza:

Oh, mester! ím a késő famulus Megért: ha minden más kötés laza, Mi még a léthez fűzi ferde, bús Mikrokozmoszunk: ő, a szent haza! Túl csókon, könnyön, lázon és önzésen, Túl önmagunkon, tisztult órák hozzák Képét, magány s csönd, – s megindultan, szépen Utolsó álmunk: boldog Magyarország! ... Vemhes az Idő új honfoglalással ... A MAGYAR IRODALOM TÖRTÉNETE 1905-TŐL 1919-IG

Szép este volt. Éreztem: az utolsó Ragyogó est! Egy csendes kerti lak Sötéten állt már: nagy, komor koporsó A bánatos és tiszta ég alatt: Igen, az volt, a holt Nyár koporsója, Vak, barna tömb; s a szőke hársak oldalt, Melyek lombját az alkony meggyújtotta, Mint sárga füstü fáklyák fellobogtak.  S ím, ezüst vígság csattant át a csenden: Gyerekcsapat hancúzott, körbeálltak; Néztem, s lassan szivemre tódult minden, Minden, ami egy csüggedt órán fájhat: Ó, rendes élet! gyerek! feleség! - Szivem! mi kincsed van e dús világon? Vergődő kis szerelmek, szerteszét Gurult tervek, ó, tépett ifjuságom!  Huszonhét esztendőm viszem batyumban, Elfáradt vándor, céltalan uton, Batyumban csupa lim-lom, ócska búm van, Miért is hurcolom még, nem tudom, S miért a versek, ez a fájó, éber Ösztön: árulni halk bánatomat, Mint cukros, fanyar fügét a kucséber? - Így sírtam ott a hűvös fák alatt.  S költőm! akkor Te jutottál eszembe, Te is nézted Debrecen fasor-rácsát, Mint tömlöc-rácsot bús rab néz merengve, S már nem is várja víg szabadulását. Itt rejtegetted kínját életednek, S itt éhezett szelíd lelked halálra, Mert már nem izlett, rossz ínyű betegnek, A remény hamujában sült pogácsa...  S mégis, magányod csendes, hűs ölén, - Mert a magány ád végső menhelyet: Ez a preri, hol mint sötét bölény, Nagyhomlokú tünődés lépeget, Mély dzsungel, hol a vén boa constrictor, A jóllakott bú, szívünkről lebágyad, - Magányodban, betegen, árván, titkon, Mégis maradt egy felpihegő vágyad:  Csokonaim! halál pálmái árnyán, Debrecen magány-prerijén bús farmer, Mint ácsolgattad vágyad! mit se várván, Bús kedvtöltésül, lassan, türelemmel; Épül-e össze valami belőle: Nagy és egész mű? - rezignáltan lested: Fő, hogy idejét az ember elölje, S ki tudja? tán boldog csoda is eshet!  Egy éneket kezdtél tervelni itt, Hogy fájó életed beléfelejtsed, A haza honfoglaló hőseit Álmodtad vissza, Árpád fejedelmet; Ki elveszítéd sorsod tartományát, Szerelmet, hitet, egészséget, mindent, Feléd az unt lét tikkadt nyomorán át A megnyert haza drága képe intett!  Ó, mester! ím a késő famulus Megért: ha minden más kötés laza, Mi még a léthez fűzi ferde, bús Mikrokozmoszunk: ő, a szent haza! Túl csókon, könnyön, lázon és önzésen, Túl önmagunkon, tisztult órák hozzák Képét, magány s csönd, - s megindultan, szépen Utolsó álmunk: boldog Magyarország!  A magyar remény-korszak kezdetén Így kezdtél új dalt, reménytelen költőm, Mert ez a végső, szent virtus: szegény Magyar költő, bár félholtan is, költsön: Hátha a magyar Jövő szebben épül, Ha szívünk vérét vakolatul venné: Elénk bús szimbólummá ekként szépül A balladás Kőmíves Kelemenné!  Ezen merengtem én el akkor este, S felszegte fejét szívemben a bánat, S látott új eget s új földet, a messze Jövőben látta dús, boldog hazámat! És szóltam: Néki zengem énekem! Néki áldozom koldus kincsem, híven, E gyűszű könnyet: ifjú életem, És e marék vért: eldobogó szívem!  Vemhes az Idő új honfoglalással, Költőm! én is honszerzést dalolok, Tán bús dal lesz, kevés fénnyel, sok árnnyal, S hősöm tán gyönge lesz, mint én vagyok; Tehozzád méltó hősül illett Árpád, Enyém bukik, s tán én is féluton Kidőlök, ám nincs vágyam, élőbb, drágább, Mint dalba sírni, ahogy épp tudom.

Csokonaim! ne szálljon ez az ének, Míg meg nem áldod. Eltűnődni jó, Hogy, valahonnan, munkám áldva nézed: Tiéd e csendes invokáció ! S most, ének, röppenj, úszó, halk monoplán! Ívelj, ha tudsz, magasztos távolokba, Bár szárnyaid közt búsan meghúzódván Egy vérző szív a kormányzó pilóta...

1913

[perfectsadpain]

Egész életemben magam elől menekültem, még mindig nem tudom ki vagyok. Az identitásom, pinterest szülemény. Hol találok búvóhelyre magam elől? Előletek? Képtelen vagyok bevallani..elegem van belőle. Lehet csak egy pár év, "látszatönelfogadás" jutott. Hamvadás az élet. Ha egyszer feléd legyintek, kérlek fordíts hátat. Nem akarok megmentőt, sem "mindenrendbenlesz"-t. Tele vagyok, túl csordulok. Halott vagyok, emlék sem leszek. Koporsó szögeimet, a kuka fedélen szoktam elnyomni. Nem leszek finom falat. Lehetnél kannibál, lennék a disznó az asztalodon. Homlokon csókol a múzsa, ősz van, hívogat, kér, karmol, küszködöm. Látszat jólét, kultúröröm, lerágott köröm, hajcsomó a kádszéleken. Kikandikáló lábújjhegyen, zokniból. Libabőrre festett bőrön, csusszanok ki, az élet olvasztó tégelyéből.

[lakotelepi-jamesdean]

rövid ideig reméltem, hogy te csinálod a magyar vs tesok (korábbi néven: cigány) tik-tokot, és egy zsivany külterületi fodrász vagy, te kis koporsó

Zsa! Erre felé tiltott szó a cigány.

Roma, gipsy, brazil, bodzaszedő, kormos, hiperpigmentált, bokszos, bokszos, cigó, dakota, drapp, dzsipszi, dzsipó, erősen pigmentált, réti n*gger, viking, c-típusú állampolgár, csipa, dakota, drapp, dzsipszi, dzsipó, kávéfeka, légy, nem idén barnult, spanyol, tücsök, nem a napon barnult, familiárisan hiperpigmentált, dzsipó, buckalakó, akit a mozdony füstje megcsapott, hegyiolasz, cigus, kokeró, oláh, etnikum, kisebbségi, piszkos, román, svéd, norvég, bantu, római, keoma, indián, irokéz, feketelábú, sárgalábú, komancs, piréz, cipi, roméró, dakesz, kokeró, korvald, kokez, koheró, testvér, prala, mokka, kétszersült, kokszos, bagarol, rézbőrű, mozdonyszőke, füstifecske, bivalyszőke, negro, feketeretek, feketerigó, széntabletta, sültréce, varjú, genetikailag szoláriumozott, importindián, importnéger, próbanéger, dzsigoló, csitány, indiai turista, indio-európai, indomagyar, gangeszparti, meszkaléró, pigmenttúltengéses minoritás, EPK (erősen pigmentált kisebbség), dögevő, putriszökevény, retek, barbár, buckalakó, loplandi, büdösbőrű, ork, családi vállalkozásban garázdálkodó, halmozottan hátrányos kisállatetnyésztő, becsületes aljané

Csak ezek (fentiek) használhatóak!

[sabinaurna]

A faurnák szerepe a zöld temetkezési mozgalomban

A fenntarthatóság és a környezettudatosság egyre nagyobb szerepet játszik a modern temetkezési szokásokban. A világ számos részén egyre népszerűbbé válik a zöld temetkezési mozgalom, amely célja, hogy a temetkezés környezetbarát módon történjen, csökkentve ezzel az ökológiai lábnyomot. Ebben a mozgalomban a fa urnák különleges szerepet játszanak, hiszen természetes anyagukkal és környezetbarát tulajdonságaikkal kiválóan illeszkednek a fenntartható temetkezési megoldásokhoz. Ebben a bejegyzésben megvizsgáljuk, hogyan járulnak hozzá a faurnák a zöld temetkezési mozgalmakhoz, és miért válnak egyre népszerűbbé világszerte.

Mi az a zöld temetkezési mozgalom?

A zöld temetkezési mozgalom célja, hogy a temetkezés során minimalizáljuk a környezetre gyakorolt negatív hatásokat. A hagyományos koporsós temetkezések gyakran nagy területet igényelnek, és olyan anyagokat használnak – például fémeket, kemikáliákat –, amelyek nemcsak a talajra, hanem az egész környezetre károsak lehetnek. A zöld temetkezési mozgalom alternatívát kínál a hagyományos módszerekkel szemben, és környezetbarát, természetközeli megoldásokat helyez előtérbe.

A fa urna használata tökéletesen illeszkedik ebbe a mozgalomba, hiszen természetes anyagból készül, amely biológiailag lebomlik, és minimalizálja a temetkezés környezeti terhelését. A Sabinaurna.hu kínálatában található fa urnák mind fenntartható forrásokból származnak, és kézműves munkával készülnek, hogy biztosítsák a legkörnyezetbarátabb emlékezést.

Hogyan illeszkednek a faurnák a zöld temetkezési mozgalomhoz?

1. Természetes anyagok használata

A fa urna egyik legfontosabb előnye, hogy természetes és megújuló alapanyagból készül. A fa természetes úton lebomlik, ami azt jelenti, hogy az urna idővel visszatér a földbe, és nem hagy maga után káros vegyi anyagokat. Ez különösen fontos a zöld temetkezési mozgalom számára, amely arra törekszik, hogy a temetkezési folyamat során ne keletkezzenek olyan anyagok, amelyek károsíthatják a környezetet.

A fenntarthatóság iránti elkötelezettség részeként a fa urnák gyakran fenntartható erdőgazdálkodásból származó fából készülnek, ami biztosítja, hogy az erdők megmaradjanak, és a faanyag beszerzése ne járuljon hozzá az erdőirtáshoz. Ez a fenntarthatósági szemlélet különösen fontos a zöld temetkezési mozgalomban, amely a természet megőrzésére és az ökológiai lábnyom csökkentésére törekszik.

2. Kisebb területi igény

Az urnás temetkezés kevesebb helyet igényel, mint a hagyományos koporsós temetés. Ez különösen előnyös a városi területeken, ahol a temetők kapacitása korlátozott, és a zöld területek megőrzése kulcsfontosságú. A fa urna elhelyezhető urnafalban, kisebb temetői parcellában, vagy akár otthoni emlékhelyként is, ami nagyobb rugalmasságot biztosít a családok számára, és csökkenti a temetkezési területek szükségességét.

A kisebb területi igény és a fenntarthatósági szempontok egyaránt illeszkednek a zöld temetkezési mozgalom céljaihoz, amelyek arra törekednek, hogy a temetkezés során minimalizáljuk a természeti erőforrások felhasználását, és megőrizzük a zöld területeket a jövő generációi számára.

3. A természet tisztelete és az élet körforgásának kifejezése

A faurnák különleges szimbolikus jelentéssel bírnak, hiszen a fa, mint anyag, az élet körforgását és a természet iránti tiszteletet szimbolizálja. A zöld temetkezési mozgalom fontos eleme a természet iránti tisztelet és a fenntarthatóság. A fa urna használatával az elhunyt emléke természetes módon térhet vissza a földbe, így az emlékezés folyamata is összhangban van a természet körforgásával.

A Sabinaurna.hu faurnái mind különleges gondossággal készülnek, hogy az emlékezés méltósággal és tisztelettel történjen. A fa, mint természetes anyag, különleges kapcsolatot teremt az emlékezés és a természet között, ami különösen fontos lehet azok számára, akik a természetközeli és fenntartható megoldásokat keresik.

4. Kézműves munka és helyi közösségek támogatása

A fa urna készítése gyakran kézműves munkával történik, amely különleges értéket ad az urnának, hiszen minden egyes darab egyedi. A kézműves munka nemcsak esztétikai értéket teremt, hanem támogatja a helyi közösségeket is, hiszen a faurnák készítése során a helyi kézművesek tudása és munkája központi szerepet kap. A Sabinaurna.hu kínálatában található faurnák mind kézzel készülnek, és fenntartható forrásokból származnak, így biztosítva a legmagasabb minőséget és a fenntarthatóságot.

A helyi kézművesek támogatása része annak a fenntarthatósági törekvésnek, amely a zöld temetkezési mozgalom alapját képezi. Az ilyen módon készült urnák nemcsak tárolóeszközök, hanem az emlékezés szimbólumai is, amelyek méltósággal és tisztelettel őrzik az elhunyt emlékét.

Záró gondolatok

A fa urnák különleges szerepet játszanak a zöld temetkezési mozgalomban, hiszen természetes anyagukkal, fenntartható beszerzési gyakorlatukkal és kézműves kidolgozásukkal kiválóan illeszkednek a fenntartható temetkezési megoldásokhoz. Az ökobarát temetkezési mozgalom célja, hogy minimalizáljuk a temetkezés környezeti hatásait, és a fa urnák kiváló példát mutatnak arra, hogyan lehet az emlékezés folyamata összhangban a természettel.

A Sabinaurna.hu által kínált faurnák mind fenntartható forrásokból származnak, és kézműves munkával készülnek, hogy biztosítsák a méltóságteljes és környezettudatos emlékezést. Az ilyen urnák nemcsak esztétikai értéket képviselnek, hanem a fenntarthatóság és a természet iránti tisztelet kifejezését is, ami tökéletesen illeszkedik a zöld temetkezési mozgalom céljaihoz.

[nagyoncringe]

A koporsó kinyílt, és a lány döbbenten, eszelős tekintettel, elkékült, reszkető ajakkal ült fel. „Feküdjön le, drágám.” – mondta Lestat, és visszanyomta a lányt, aki már-már hisztérikusan meresztette fel rá a szemét. „Maga meghalt, drágám” – szólt Lestat, az pedig sikoltozott és kétségbeesetten hánykolódott-csapkodott a koporsóban, akár egy hal, mintha ki tudna menekülni a koporsó valamelyik oldalán vagy az alján. „Ez koporsó, koporsó!” – kiáltotta. „Engedjen ki!”

„De hát végül mindannyiunknak koporsóba kell feküdnünk.” – mondta a lánynak. „Feküdjön nyugodtan, drágám. Ez a maga koporsója. Legtöbbünk sose tudja meg, hogy valójában milyen is. Maga tudja” – beszélt tovább.

Anne Rice

[narcisztikusherceg]

Ady Endre: Ifjú szívekben élek

Ifjú szívekben élek  

Ifjú szivekben élek s mindig tovább, Hiába törnek életemre Vén huncutok és gonosz ostobák, Mert életem millió gyökerű.  

Szent lázadások, vágyak s ifju hitek Örökös urának maradni: Nem adatik meg ez mindenkinek, Csak aki véres, igaz életű.  

Igen, én élni s hóditani fogok Egy fájdalmas, nagy élet jussán, Nem ér föl már szitkozódás, piszok: Lyányok s ifjak szívei védenek.  

Örök virágzás sorsa már az enyém, Hiába törnek életemre, Szent, mint szent sír s mint koporsó, kemény, De virágzás, de Élet és örök.

[kararame]

"Utolsó vasárnap kedvesem gyere el,

pap is lesz, koporsó, ravatal, gyászlepel.

Akkor miránk vár, virág és koporsó.

Virágos fák alatt utam az utolsó.

Nyitva lesz szemem, hogy mégegyszer lássalak.

Ne félj a szememtől, holtan is áldalak...

Utolsó vasárnap."

[nam00n]

ifjú szivekben élek s mindig tovább,

hiába törnek életemre

vén huncutok és gonosz ostobák,

mert életem millió gyökerű

 

szent lázadások, vágyak s ifju hitek

örökös urának maradni:

nem adatik meg ez mindenkinek,

csak aki véres, igaz életű

 

igen, én élni s hóditani fogok

egy fájdalmas, nagy élet jussán,

nem ér föl már szitkozódás, piszok:

lyányok s ifjak szívei védenek

 

örök virágzás sorsa már az enyém,

hiába törnek életemre,

szent, mint szent sír s mint koporsó, kemény,

de virágzás, de élet és örök

— a halottak élén, ifjú szívekben élek, ady endre

[wytza]

"Cause I'm just a kid and life is a Nightmare..."

Like...literally. After being without a job for quite a long period because of my cervical problems, one of my friends introduced me to the Horror House in Budapest. It's a 25-30 min interactive live show (in english or in hungarian, depending on the visitors) with real actors, spooky stories and lot of jumpscares. A unique place with creative set up and also has an escape room and a coffin escape game for couples.

I auditioned on the next opening and worked with the group for almost a full year in the house, occasionally on horror movie premiers and in the Austrian Family Park for the Halloween season. It was a great experience, a little returning to performing and definitely a lot of development in creativity, improvisation and my verbal skills. Not only we came up with our own characters, but also the stories we told to our visitors. Therefore every day was a different set up and a new challenge.

I left this april with a bittersweet feeling to return to teaching dance and fitness, but I'm taking with me great memories.

I encourage everyone to visit this fantastic place if you're into horror one bit!

Thank you Nightmare in Budapest,

see you later! <3

A 2023-as évem dióhéjban...

Miután elég hosszú időre munka nélkül maradtam a gerincsérveim mitatt, egy jóbarátom elvitt a budapesti horror házba. Egy igazán kreatív, hátborzongató hely, ahol egy interaktív 25-30 perces horror túrán vehet részt az ember, élő színészekkel. Az előadás különböző szobákon és bizarr sztorikon visz keresztül rengeteg ijesztéssel. (Angolul vagy magyar nyelven, a vendégektől függően.) Emellett van egy szabaduló szobájuk, illetve egy páros koporsó szabaduló játék is.

Természetesen a legközelebbi adandó alkalommal jelentkeztem munkára, és miután felvételt nyertem, egy évet dolgoztam a csapattal a házban, néha mozi premiereken, valamint az Osztrák Family Parkban is a Halloweeni szezonban. Amellett, hogy fantasztikus élmény volt kicsit visszatérni az előadóművészethez, kreativitásban és főképp az improvizációs készségemben, illetve a beszédkészségemben éreztem óriási fejlődést a munka által. Mivel nem csak hogy saját magunk alkottuk meg a karaktereinket, de a vendégeknek előadott sztorit és jeleneteket is mi találtuk is és állítottuk be, így minden nap új kihívás volt számunkra.

Keserédes szájízzel vettem búcsút a helytől most áprilisban, hogy vissztérjek eredeti hivtásomhoz a tánchoz és edzősködéshez, de rengeteg jó emléket viszek innen magammal.

Mindenkinek jószívvel ajánlom, hogy látogasson el erre a fantasztikus helyre, ha egy kicsit is szereti a horror műfajt.

Köszönet mindenért Nightmare in Budapest,

Később találkozunk! <3