#külföldi borítók

[prologusblog]

Borítómánia: A nappá vált lány

A héten a Prológusnál nem a Nap, hanem A nappá vált lány körül forog minden. A könyvről röviden: “Egy poros, sárga síkság éhínségtől sújtott falujában két gyerek két sorsot kap. A fiúé lesz a nagyszerűség. A lányé pedig a semmilét… Amikor árván marad a két gyerek, Csu Csungpa az, aki megadja magát a kilátástalanságnak, és meghal. A lány, aki kétségbeesetten szeretne menekülni megjövendölt halála…

[labjegyzet]

Filmek és könyv kapcsolata, valamint filmes és nem filmes borítók örök kérdései

Egy cikkhez kaptuk a megkeresését és a lenti kérdéseket, a válaszokból végül egy bekezdés lett felhasználva, így mivel a téma érdekes és örök, a marketingvezetőnk válaszait egybegyűjtöttük blogunkra.

Mennyiben befolyásolja egy kiadó szándékát (jogvásárlást), kiadási tervét ha egy regényből készült vagy készülni fog filmverzió?

A GABO Kiadó esetében fordítva van, a legtöbb alkalommal már évek óta az általunk birtokolt jogokkal rendelkező könyvekből készül sorozat vagy film. Ilyen volt Andrzej Sapkowski Vaják könyvsorozata, Julia Quinn Bridgerton család könyvei, vagy éppen Robert Galbraith álnéven író J.K. Rowling Cormoran Strike krimi-sorozata, amikből folyamatosan érkeznek a Netflixre, illetve a HBO Maxra az új évadok. Vagy hogy filmet is említsek Frank Herbert Dűne című regényéből is most készült és készül adaptáció. 

Kiemelném még az idei évből a Münchent (Robert Harris), a Fekete telefont (Joe Hill), régebbről A Da Vinci-kód és más Dan Brown adaptációkat, az Elit alakulatot, A vagdalthús hadműveletet, Tudhattad volna című thrillert, vagy éppen a fiatalok nagy kedvencét a Miután könyvekből készült filmeket.

Jó érzékkel találjuk meg a nagyobb közönségnek tetsző címeket, amikből aztán előbb-utóbb feldolgozás készül. Tehát mi ritkán keressük külön a külföldi kiadókat egy-egy film alpjául szolgáló könyv kapcsán.

Mennyire befolyásolja egy könyv eladását, ha létezik belőle filmverzió más hasonló zsánerű könyvhöz képest? 

Minden könyv és adaptáció más, nem lehet általánosságban beszélni róluk. Régen minden esetben egyértelműen húzta magával a film a könyvet. (Sőt eleve ismert, olvasott könyvekből készültek adaptációk.) A mozi kezd háttérbe szorulni és sok streaming szolgáltató van a piacon, azok pedig eltérő arányban vannak jelen a különböző országokban. Tehát ami külföldön működik, itthon nem biztos, hogy sikeres lesz. Magyarországon a Netflix erős, míg az Amazon Prime kevésbé ismert, így ha utóbbi szolgáltatónál jelenik meg egy film vagy sorozat, sajnos nem feltétlenül kelt nagy feltűnést. Számít a szereplőgárda is, hiszen ismert arcok akár egy nehezebb témát is többekhez tudnak eljuttatni. Erre a Dűne a legfrissebb példa: ha nem Timothée Chalamet és Zendaya szerepelt volna a filmben, nem kapják fel a fejüket a fiatalok, akik még nem is hallottak Frank Herbert munkásságáról; de most tömegesen kezdték olvasni a regényt. Szóval ha minden együtt van, akkor egy film/sorozat hihetetlenül meg tudja dobni az eladásokat. De már nem lehet olyan magabiztosan megjósolni egy filmes feldolgozású könyv sikerét, mint mondjuk tíz éve.

Ha egy már korábban kiadott könyvből készül film, annak megjelenése meg tudja dobni az eladásokat? Érezhető a könyv eladásának változásán a film sikere vagy sikertelensége? 

Összevonnám a két kérdésre adott választ. Maga a filmadaptáció, hogy egy könyvből film készült, önmagában még nem jelent sikert. Ha jó egy történet, mostanában már elég hamar ráakadnak a filmkészítők és készül feldolgozás belőle, de ezen felül - mint korábban mondtam,  - ha jó a szereplőgárda is és sokak által nézett streaming szolgáltató is műsorra tűzi, valószínűleg felkapott lesz a film/sorozat és akkor jelentősen tudja növelni az eladásokat.

Itt jegyezném meg, hogy nagyon sok filmet be sem mutatnak Magyarországon, így azt itthon megjelent könyvre nem is tudnak hatással lenni. Összességében azt is tapasztaljuk, hogy a filmfeldolgozások egyre nagyobb aránya nincs egyértelműen hatással az eladásokra, vagy a film sikertelensége, vagy a megjelenés helye miatt.

Mennyiben bonyolítja meg a film megjelenése a könyvkiadást vagy az adott könyv újrakiadását?

Nem mondhatnám, hogy nagyon bonyolítja a dolgokat egy adaptáció. Az eredeti (korábbi) borítójú kötetek mellé általában filmes borítóval is kiadjuk az adatott könyvet. 

Az olvasókat két táborra szakítja a filmes borító kérdése, a valódi könyvmolyok az eredeti borítókat kedvelik, míg mások az újaknak örülnek. A GABO Kiadócsoportnál arra törekszünk, hogy mindenkinek a kedvére tegyünk, így sok címünkből készleten tartunk mindkét fajta kiadásból. 

Az igaz, hogy némi többletadminsztrációt jelent a filmes borító letárgyalása (vagy akár csak a streaming szolgáltató logójának elhelyezése a borítón) az eredeti kiadóval és a filmforgalmazóval, de valójában nem számottevő.

A könyvszakma képviselői, vagy éppen Te magad, milyen érzelmekkel állnak a filmes könyvkiadáshoz?

Szerintem a könyvszakma ugyanolyan megosztott, mint az olvasók a filmes kiadásokkal kapcsolatban. Én, személy szerint, az eredeti borítókat szeretem, de el kell ismernem, hogy sokszor a filmes borítók nagyon szépek tudnak lenni. Nem hiába a filmplakát egy külön művészeti ág. Van mikor egy könyvön is jól mutat.

Voltak valamilyen szempontból emlékezetes eseteid a témában? 

Hirtelen nem tudok kirívó filmes esetet mondani, a különböző közösségi és könyves felületeken látjuk a véleményeket a borítókról - legyen az saját tervezés, vagy filmes verzió - mindig erőteljes vélemények vannak pro és kontra. Egy kis érdekesség, hogy sok esetben a megkapott borítót és fülszöveget a fordítás után, vissza kell fordítani az eredeti nyelvre és úgy visszaküldeni jóváhagyásra. Furcsa körök ezek, de érthető, hogy biztosra mennek a külföldi kiadók.

[szaller]

Saigon Supersound (Volume One) - a teljes playlist itt hallható

Van egy német DJ (nevezzük annak az egyszerűség kedvéért, de igazából egy családapa, aki pár évig ott élt), aki felfedezte, hogy egészen a hetvenes évek közepéig milyen fantasztikus zenei élet volt Vietnámban, ami teljesen passzolt az akkori nemzetközi trendekbe. És ez nem (nem csak) az ott állomásozó amerikai csapatok miatt volt így, hanem sok más országhoz hasonlóan, Vietnám is benne volt akkoriban a világ zenei vérkeringésében (persze leginkább befogadóként, hiszen az évtizedeken át tartó háborúk miatt kifele ebből nem sok látszott). Ebben az egyfajta zenei globalizációban az volt a szép, hogy ugyan világszerte hasonló irányzatok taroltak, de minden országban kicsit a helyi hatások alakították ki a végleges hangzást. És ebből valami iszonyatosan menő dolog sült ki Vietnámban!

Aztán jött Szajgon eleste (1975. április 30-án) és ezek a fantasztikus zenék egyik napról a másikra nemkívánatosnak lettek kikiáltva, úgyhogy a ‘75 előtti dalok (igen, a betiltott számokra így szokás eufémikusan utalni) szinte teljesen eltűntek. Eddig egyetlen ehhez fogható kiadvány jelent meg, amelyről itt írtam röviden.

Ezért az új válogatásért Jan Hagenkötter a felelős egyszemélyben, aki végtelenül kitartó munkával és sok-sok türelemmel beférkőzött az ottani gyűjtők bizalmába (akik még egymásnak sem nagyon mutogatják a gyűjteményüket, talán büntetéstől tartva), és maga is összehordott egy jelentős kollekciót. Na persze itt olyan lemezekről beszélünk, amelyek ha fenn is maradtak, a kutya sem vigyázott rájuk, vagy esetleg még szándékosan össze is karcolták őket!

A munka java csak ezután jött, ugyanis a lemezek alapos megtisztítása után minden egyes számot több forrásból kellett összeollóznia, hiszen az egyik bakeliten a szám eleje volt használható, a másikon a refrénje, a harmadikon meg a vége! Aprólékos digitális utómunka, majd a szerzők-előadók felkutatása után (erről szinte semmi megbízható dokumentum nem maradt fenn, vagy esetleg soha nem is készült ilyen), már csak a borítók és fotók retusálása maradt hátra. A kiadványt egy terjedelmes füzetecske teszi teljessé, benne minden egyes szám szövegével. Le a kalappal!

De térjünk rá a számokra! Már akkor tudtam, hogy csupa gyöngyszemhez lesz szerencsém, mielőtt kibontottam volna a cédét. Mai Lệ Huyền (a legnagyobb kedvencem) énekli a Có ai trên dòi mà không yêu című megaslágert (korábban csak a CBC Bandtől hallottam), de van itt Khánh Ly is (mind közül ő a legjobb nő), vagy Connie Kim, aki nem tévesztendő össze a fenti remek dalt éneklő Carol Kimmel!

Bár nem vagyok szakértő, de ha röviden össze kellene foglalnom, hogy számomra mi testesíti meg ezeknek a számoknak a varázsát, akkor azt mondanám, hogy amennyire könnyedén másolták a vietnámi előadók az akkoriban felkapott külföldi hangzásokat és vették át az idegen stílusokat, ugyanolyan könnyedén fel is rúgták a konvenciókat és bátran belegyúrták a számokba a maguk hatásait, beletették a vietnámi gyökereket. Én például teljesen megőrülök azokért az összetett ütemekért (csupa tört ütem, jóval azelőttről, hogy a tört ütemek divatba jöttek volna), az izgága basszusokért (funkabb a funknál), és hogy gátlástalanul képesek a fuvósszekciót az énekkel egyszerre bevetni (amelyek pedig hasonló hangszínük miatt máshol mindig udvariasan teret adnak egymásnak), így hozva létre egy hamisítatlan vietnámi sláger-kakofóniát!

[prologusblog]

Így festenek a kedvenc könyveid angol és német borítói!

Gondolkoztál már rajta, vajon egy-egy kedvenc könyved milyen borítóval találod meg külföldi országokban? A hazaihoz hasonló és egyből megismernéd, vagy esetleg teljesen más külsőt kapott? A borítómánia projektünk keretében összegyűjtöttem 10 olyan könyvet, amik más-más borítóval jelentek meg angol, magyar és német nyelvterületen! Találsz közöttük kedvencet? Sara Wolf: Szívet szívért angol –…

[prologusblog]

Gallant kiadások a külföldi piacokon

Gallant kiadások a külföldi piacokon

A héten V. E. Schwab legújabb könyvével foglalkozunk, ami szeptember 27. óta a magyar könyvesboltok polcain is megtalálható. A külföldi piacon nagyon népszerűek a különleges kiadások – ezek lehetnek feliratkozás alapú dobozok termékei, de megjelenéskor nagyobb kiadók is foglalkoznak ilyesmivel -, egy könyvből akár 10-20 változat is készülhet. Ha már Schwab-nál tartunk: az Addie LaRue láthatatlan…

[prologusblog]

Borítómánia Álomgyár módra

Az Álomherceg projekt során az Álomgyár kiadó könyvei között barangolunk, és ebből nem maradhat ki egy jó kis borítótómustra sem. Ebben a bejegyzésben az eredeti angol és a magyar borítókat hasonlítom össze, és választom ki a kedvencemet 😀

Az igaz szerelem nem öregszik egy különleges hangolatú regény. Sokszor azt hinnénk Missy feladja, de mindig van valami, ami nem hagyja elsüppedni a…

[prologusblog]

Az idő homokja projektunk keretén belül itt az ideje annak, hogy ajánljunk nektek pár izgalmas olvasnivalót. A következőkben látható kötetek mind az időutazásról szólnak, valamilyen fontos szerepet biztosan kap az időben való ugrándozás a cselekmény szempontjából. Azonban az is közös ezekben a könyvekben, hogy lenyűgözően szép borítóval rendelkeznek. Sőt, néhány kötet esetében különféle kiadások borítóit is megmutatjuk nektek, hiszen olyan izgalmas, hogy melyik kiadó vagy ország hogyan interpretálta, formálta saját képére a történet egyfajta képviselőjét, a könyv borítóját.

Sandra Regnier – Sárkányok gyermeke trilógia

Hazánkban a Maxim Kiadó gondozásában jelent meg mindhárom kötet, Az elfek öröksége, A sötét jóslat, és A sárkányok titka. Az első három borító az eredeti, német megjelenés – nem rossz, de semmi extra. Viszont a magyar kiadás csodaszép és kreatív, mindhárom könyv esetében ugyanaz a tematika: sötét háttér, előtte valamilyen tárgy, amely jellemzi a történetet. A betűtípus is odaillő – tulajdonképpen az az egyetlen, ami emlékeztet a német kiadásra. A kötetek egyébként nem csak külsejében megnyerők, egy igazán különleges, ifjúsági sorozat ez, nem mindennapi főszereplővel. Poppy gondolatait az első kötetről ITT olvashatjátok.

Az első kötet fülszöveg: Felicity Morgan nem pontosan az, akit az elfek megjövendölt megmentőjeként elképzelünk. Még csak tizennyolc éves, fogszabályozót visel, a divatos ruhák nem az ő világa, és mindig úgy fest, mint aki nem aludt eleget. Fay mégis különleges sorsra rendeltetett. Egy nap új tanuló érkezik Felicity iskolájába, aki messze a leghelyesebb srác Londonban. Ő Leander FitzMor. Vonzó megjelenésével, kedvességével és megnyerő személyiségével mindenkit az ujja közé csavar. Felicity távol marad a fiút ostromló lányok csapatától, de Leandert mégsem tudja kizárni az életéből. Mert bár az iskola legnépszerűbb diákjai sorban állnak Lee barátságáért, a fiú mégis folyton Felicity társaságát keresi. Ahogy telik az idő, Fay egyre több furcsaságot tapasztal, és úgy tűnik, hogy Lee is titkol valamit. A lány egyre biztosabb benne, hogy valami nem stimmel, de erről csak akkor bizonyosodik meg, mikor Leevel váratlanul visszautaznak az időben..

Elan Mastai – Felbolydult napjaink

E könyv esetén az angol, illetve amerikai kiadású borítókat mutatjuk meg nektek, amelyek egy kivételével szinte tökéletes ellentétei egymásnak. A magyar kiadású borító nagyon jól szemlélteti a múlt és a jelen közti különbséget, azaz leginkább a párhuzamos idősíkok ellentétét. Hiszen a kötet maga egy rosszul elsült időutazást mesél el, amelyben a főszereplőnk egy tökéletes utópisztikus jelen helyett egy elbaltázott (realisztikus) jelenbe tér vissza. A borítók között egyébként felfedezhettek egy “kakukktojást” is, az orosz borító az. Annyira kreatív, hogy nem hagyhattuk ki a bemutatóból – egy időgépet ábrázol.

Fülszöveg: Tudod, hogyan képzelték el az 50-es években a jövőt az emberek? Nos, minden annak megfelelően alakult! Tom Barren 2016-jában az emberiség egy techno-utópisztikus paradicsomban él, ahol repülő autók, mozgó járdák és holdbázisok vannak, soha nem romlik meg az avokádó, és soha nem alakult ki a punk rock… mert nem volt rá szükség.  Csakhogy Tom valahogy mégsem találja a helyét ebben a káprázatos, idealista világban, pláne nem azután, hogy a feje tetejére áll az élete. Egy elhamarkodott döntés azonban nemcsak a mindennapjait változtatja meg, hanem az univerzum szövetét is. Időutazása nem a tervek szerint végződik, és így a mi 2016-unkba, vagyis abba a világba téved, melyet mi valósnak hiszünk. Tom számára a mi megszokott valóságunk viszont csak egy disztópikus szemétdomb.  Amikor felfedezi, hogy ebben a világban egy csodás család, irigylésre méltó karrier és – talán, csak talán – igazi lelki társ is vár rá, döntést kell hoznia. Helyreállítja a történelem folyamát, és feltámasztja utópisztikus univerzumát, vagy megpróbál új életet kezdeni a mi zavaros, megjósolhatatlan valóságunkban? A választ keresve Tom országok, földrészek és idővonalak között barangol, hogy végül rájöjjön, kicsoda ő valójában, és milyennek kell lennie a jövőjének – a mi jövőnknek.

A Felbolydult napjaink azokról a változatainkról szól, melyeket levetünk magunkról, majd idővel beléjük növünk. Történet a barátságról, a családról, a váratlan utakról, a fel nem fedezett ösvényekről és a sokféle formában testet öltő szeretetről. Egy lenyűgöző tehetségű szerző humoros és szívet melengető bemutatkozó regénye szellemes meglátásokkal, zseniális ötletekkel és elképesztő frissességgel.

Kerstin Gier – Időtlen szerelem trilógia

A könnyed, romantikus young adult (és egyben az időutazás) szerelmeseinek ajánljuk Kerstin Gier Időtlen szerelem című trilógiáját. Nem mellesleg csodaszép a borítója: a magyar kiadás egy az egyben az eredeti, német borítót vette át. Pedig nagyon különlegesre sikerült az amerikai borító is, amit a felső sorban láthattok.

Az első kötet fülszövege: Olykor tényleg nagy terhet jelent egy rejtélyekkel teli családban élni. A 16 éves Gwendolyn legalábbis meg van győződve erről. Amíg egy napon egyszerre – mint derült égből a villámcsapás – a 19. és 20. század fordulóján nem találja magát, és világossá nem válik számára, hogy ő maga a legnagyobb rejtély a családban. Amit viszont még csak nem is sejt: az időutazások alatt kerülendő a szerelem. Mert ettől aztán tényleg a feje tetejére áll minden! Kerstin Gier bestseller-szerző utánozhatatlan érzékkel kelti életre a legcsodálatosabb érzést a világon!  Éld át te is Gideon és Gwen kalandjait, akik szerelmükkel áttörnek az idő korlátain!

Rysa Walker: Timebound ​– Időcsapda 

Újabb ifjúsági könyv kerül terítékre, az Időcsapda, ami Az időtlen szerelem sorozattal együtt a Könyvmolyképző Kiadó jóvoltából került a magyar könyvesboltok polcaira. Sajnos folytatása még nem érkezett, pedig eredeti nyelven már befejeződött a könyvsorozat, sőt, az általa kreált univerzumból több történet is napvilágot látott már. Egyelőre nekünk ezzel kell beérnünk, ha magyarul szeretnénk olvasni, de szerencsére a külsejében biztosan gyönyörködhetünk a könyv elolvasása után is. A magyar kiadás egyébként az amerikait vette át egy az egyben – amit nem bánunk, mert az az egyik legszebb. De azért  a különlegesebb kiadásokat is megmutatjuk nektek: a bal felső sarokban a török, alatta a vietnami, jobb oldalon pedig a portugál borító szerepel – ami a személyes kedvencem.

Fülszöveg: Amikor Kate Pierce-Keller nagymamájától egy különös kék medált kap ajándékba, majd az időutazásról kezd mesélni neki, Kate úgy érzi, az asszonynak elment az esze. Ám az egész hihetetlen história hirtelen szörnyen valóssá válik, amikor egy a múltban elkövetett gyilkosság veszélybe sodorja Kate evilági életét.  Kate megtudja, hogy a gyilkosság egy még sötétebb terv része, és genetikai adottságát kihasználva visszamegy az időben, hogy kezdetét vegye egy évszázadokon átívelő macska-egér játék.  Az események megváltoztatásáért azonban Kate-nek fizetnie kell – ha sikerrel jár, a fiú, akit szeret, a létezésére sem fog emlékezni. De ha bármennyire is jó szándékkal teszi, van joga megváltoztatni az egész világ sorsát?

Ryan Braudin – Invictus: Az idő gyermeke

Nem is olyan régen látott napvilágot Ryan Braudin kötete, az Invictus hazánkban, azóta viszont népes rajongótáborral rendelkezik. Egyik tagunk, Mancs például ódákat zengett róla, ITT olvashatjátok. De hogy a különféle borítókról is szót ejtsünk: a borítók különböző kiadásait böngészgetve feltűnő, hogy szinte mindegyik kiadó a Maxim Kiadó által is használt, eredeti borító mellett tette le a voksát, vagy maximum apróbb változtatásokat eszközölt rajta. A képen látható középső könyvborító a csehországi kiadás, ami jelentősen eltér az eredetitől, de nagyon egyedi, modern és különleges, a történet csavaros szálait is szemlélteti. A harmadik borítót az olaszok gondolták újra, felhőkarcoló elemei hasonlóak a cseh kiadáshoz, de mégis nagyon más, jóval elvontabb, azonban nekem ez is nagyon tetszik.

Fülszöveg: Lélegzetelállító ​kaland, mely dacol térrel és idővel. Farway Gaius McCarthy az időn kívül született egy XXIV. századi időutazó anyától és egy ókori gladiátor apától, így egész léte dacol a természet törvényeivel. Álma, hogy ő is időutazó lehessen, de megbukik a záróvizsgán, így be kell érnie a kapitánysággal egy kalózhajón, amellyel a feketepiacra szánt kincseket rabolja össze a múltból. Vele tart legjobb barátja, a zseni és kocka mérnök, Gram, a színes hajú történész, Imogen – akik titkon szerelmesek egymásba –, és az orvos Priya, akitől pedig Farway lélegzete akad el minden pillanatban. Egyik bevetésükön, a süllyedő Titanicon találkoznak egy Eliot nevű titokzatos lánnyal, aki mintha mindig előttük járna egy lépéssel, és drámai titkokat őriz, amelyek az első perctől meghatározzák Far életét. Eliot, aki pontosan tudja azt, hogy a történelem nem olyan megváltoztathatatlan, mint amilyennek látszik, őrült vágtába kezd Farwayjel és legénységével az időn át, hogy helyrehozzanak bizonyos dolgokat, amíg még van rá lehetőség.

Számtalan csodaszép magyar, illetve külföldi időutazásról szóló kötet látott napvilágot, ez a téma igen felkapott mind  a sci-fi, mind a fantasy rajongók és írók körében. A hét folyamán még készülünk nektek egy könyvajánlóval, így ebben a bejegyzésben csak a csodaszép borítójú időutazós köteteket hoztuk el nektek.

Melyik borító tetszett nektek a legjobban? Olvastátok valamelyik könyvet? Írjátok meg nekünk!

Borítómánia – időutazó kiadás Az idő homokja projektunk keretén belül itt az ideje annak, hogy ajánljunk nektek pár izgalmas olvasnivalót. A következőkben látható kötetek mind az időutazásról szólnak, valamilyen fontos szerepet biztosan kap az időben való ugrándozás a cselekmény szempontjából.