#külföldi borítók

[prologusblog]

Borítómánia: A nappá vált lány

A héten a Prológusnál nem a Nap, hanem A nappá vált lány körül forog minden. A könyvről röviden: “Egy poros, sárga síkság éhínségtől sújtott falujában két gyerek két sorsot kap. A fiúé lesz a nagyszerűség. A lányé pedig a semmilét… Amikor árván marad a két gyerek, Csu Csungpa az, aki megadja magát a kilátástalanságnak, és meghal. A lány, aki kétségbeesetten szeretne menekülni megjövendölt halála…

[labjegyzet]

Filmek és könyv kapcsolata, valamint filmes és nem filmes borítók örök kérdései

Egy cikkhez kaptuk a megkeresését és a lenti kérdéseket, a válaszokból végül egy bekezdés lett felhasználva, így mivel a téma érdekes és örök, a marketingvezetőnk válaszait egybegyűjtöttük blogunkra.

Mennyiben befolyásolja egy kiadó szándékát (jogvásárlást), kiadási tervét ha egy regényből készült vagy készülni fog filmverzió?

A GABO Kiadó esetében fordítva van, a legtöbb alkalommal már évek óta az általunk birtokolt jogokkal rendelkező könyvekből készül sorozat vagy film. Ilyen volt Andrzej Sapkowski Vaják könyvsorozata, Julia Quinn Bridgerton család könyvei, vagy éppen Robert Galbraith álnéven író J.K. Rowling Cormoran Strike krimi-sorozata, amikből folyamatosan érkeznek a Netflixre, illetve a HBO Maxra az új évadok. Vagy hogy filmet is említsek Frank Herbert Dűne című regényéből is most készült és készül adaptáció. 

Kiemelném még az idei évből a Münchent (Robert Harris), a Fekete telefont (Joe Hill), régebbről A Da Vinci-kód és más Dan Brown adaptációkat, az Elit alakulatot, A vagdalthús hadműveletet, Tudhattad volna című thrillert, vagy éppen a fiatalok nagy kedvencét a Miután könyvekből készült filmeket.

Jó érzékkel találjuk meg a nagyobb közönségnek tetsző címeket, amikből aztán előbb-utóbb feldolgozás készül. Tehát mi ritkán keressük külön a külföldi kiadókat egy-egy film alpjául szolgáló könyv kapcsán.

Mennyire befolyásolja egy könyv eladását, ha létezik belőle filmverzió más hasonló zsánerű könyvhöz képest? 

Minden könyv és adaptáció más, nem lehet általánosságban beszélni róluk. Régen minden esetben egyértelműen húzta magával a film a könyvet. (Sőt eleve ismert, olvasott könyvekből készültek adaptációk.) A mozi kezd háttérbe szorulni és sok streaming szolgáltató van a piacon, azok pedig eltérő arányban vannak jelen a különböző országokban. Tehát ami külföldön működik, itthon nem biztos, hogy sikeres lesz. Magyarországon a Netflix erős, míg az Amazon Prime kevésbé ismert, így ha utóbbi szolgáltatónál jelenik meg egy film vagy sorozat, sajnos nem feltétlenül kelt nagy feltűnést. Számít a szereplőgárda is, hiszen ismert arcok akár egy nehezebb témát is többekhez tudnak eljuttatni. Erre a Dűne a legfrissebb példa: ha nem Timothée Chalamet és Zendaya szerepelt volna a filmben, nem kapják fel a fejüket a fiatalok, akik még nem is hallottak Frank Herbert munkásságáról; de most tömegesen kezdték olvasni a regényt. Szóval ha minden együtt van, akkor egy film/sorozat hihetetlenül meg tudja dobni az eladásokat. De már nem lehet olyan magabiztosan megjósolni egy filmes feldolgozású könyv sikerét, mint mondjuk tíz éve.

Ha egy már korábban kiadott könyvből készül film, annak megjelenése meg tudja dobni az eladásokat? Érezhető a könyv eladásának változásán a film sikere vagy sikertelensége? 

Összevonnám a két kérdésre adott választ. Maga a filmadaptáció, hogy egy könyvből film készült, önmagában még nem jelent sikert. Ha jó egy történet, mostanában már elég hamar ráakadnak a filmkészítők és készül feldolgozás belőle, de ezen felül - mint korábban mondtam,  - ha jó a szereplőgárda is és sokak által nézett streaming szolgáltató is műsorra tűzi, valószínűleg felkapott lesz a film/sorozat és akkor jelentősen tudja növelni az eladásokat.

Itt jegyezném meg, hogy nagyon sok filmet be sem mutatnak Magyarországon, így azt itthon megjelent könyvre nem is tudnak hatással lenni. Összességében azt is tapasztaljuk, hogy a filmfeldolgozások egyre nagyobb aránya nincs egyértelműen hatással az eladásokra, vagy a film sikertelensége, vagy a megjelenés helye miatt.

Mennyiben bonyolítja meg a film megjelenése a könyvkiadást vagy az adott könyv újrakiadását?

Nem mondhatnám, hogy nagyon bonyolítja a dolgokat egy adaptáció. Az eredeti (korábbi) borítójú kötetek mellé általában filmes borítóval is kiadjuk az adatott könyvet. 

Az olvasókat két táborra szakítja a filmes borító kérdése, a valódi könyvmolyok az eredeti borítókat kedvelik, míg mások az újaknak örülnek. A GABO Kiadócsoportnál arra törekszünk, hogy mindenkinek a kedvére tegyünk, így sok címünkből készleten tartunk mindkét fajta kiadásból. 

Az igaz, hogy némi többletadminsztrációt jelent a filmes borító letárgyalása (vagy akár csak a streaming szolgáltató logójának elhelyezése a borítón) az eredeti kiadóval és a filmforgalmazóval, de valójában nem számottevő.

A könyvszakma képviselői, vagy éppen Te magad, milyen érzelmekkel állnak a filmes könyvkiadáshoz?

Szerintem a könyvszakma ugyanolyan megosztott, mint az olvasók a filmes kiadásokkal kapcsolatban. Én, személy szerint, az eredeti borítókat szeretem, de el kell ismernem, hogy sokszor a filmes borítók nagyon szépek tudnak lenni. Nem hiába a filmplakát egy külön művészeti ág. Van mikor egy könyvön is jól mutat.

Voltak valamilyen szempontból emlékezetes eseteid a témában? 

Hirtelen nem tudok kirívó filmes esetet mondani, a különböző közösségi és könyves felületeken látjuk a véleményeket a borítókról - legyen az saját tervezés, vagy filmes verzió - mindig erőteljes vélemények vannak pro és kontra. Egy kis érdekesség, hogy sok esetben a megkapott borítót és fülszöveget a fordítás után, vissza kell fordítani az eredeti nyelvre és úgy visszaküldeni jóváhagyásra. Furcsa körök ezek, de érthető, hogy biztosra mennek a külföldi kiadók.

[szaller]

Saigon Supersound (Volume One) - a teljes playlist itt hallható

Van egy német DJ (nevezzük annak az egyszerűség kedvéért, de igazából egy családapa, aki pár évig ott élt), aki felfedezte, hogy egészen a hetvenes évek közepéig milyen fantasztikus zenei élet volt Vietnámban, ami teljesen passzolt az akkori nemzetközi trendekbe. És ez nem (nem csak) az ott állomásozó amerikai csapatok miatt volt így, hanem sok más országhoz hasonlóan, Vietnám is benne volt akkoriban a világ zenei vérkeringésében (persze leginkább befogadóként, hiszen az évtizedeken át tartó háborúk miatt kifele ebből nem sok látszott). Ebben az egyfajta zenei globalizációban az volt a szép, hogy ugyan világszerte hasonló irányzatok taroltak, de minden országban kicsit a helyi hatások alakították ki a végleges hangzást. És ebből valami iszonyatosan menő dolog sült ki Vietnámban!

Aztán jött Szajgon eleste (1975. április 30-án) és ezek a fantasztikus zenék egyik napról a másikra nemkívánatosnak lettek kikiáltva, úgyhogy a ‘75 előtti dalok (igen, a betiltott számokra így szokás eufémikusan utalni) szinte teljesen eltűntek. Eddig egyetlen ehhez fogható kiadvány jelent meg, amelyről itt írtam röviden.

Ezért az új válogatásért Jan Hagenkötter a felelős egyszemélyben, aki végtelenül kitartó munkával és sok-sok türelemmel beférkőzött az ottani gyűjtők bizalmába (akik még egymásnak sem nagyon mutogatják a gyűjteményüket, talán büntetéstől tartva), és maga is összehordott egy jelentős kollekciót. Na persze itt olyan lemezekről beszélünk, amelyek ha fenn is maradtak, a kutya sem vigyázott rájuk, vagy esetleg még szándékosan össze is karcolták őket!

A munka java csak ezután jött, ugyanis a lemezek alapos megtisztítása után minden egyes számot több forrásból kellett összeollóznia, hiszen az egyik bakeliten a szám eleje volt használható, a másikon a refrénje, a harmadikon meg a vége! Aprólékos digitális utómunka, majd a szerzők-előadók felkutatása után (erről szinte semmi megbízható dokumentum nem maradt fenn, vagy esetleg soha nem is készült ilyen), már csak a borítók és fotók retusálása maradt hátra. A kiadványt egy terjedelmes füzetecske teszi teljessé, benne minden egyes szám szövegével. Le a kalappal!

De térjünk rá a számokra! Már akkor tudtam, hogy csupa gyöngyszemhez lesz szerencsém, mielőtt kibontottam volna a cédét. Mai Lệ Huyền (a legnagyobb kedvencem) énekli a Có ai trên dòi mà không yêu című megaslágert (korábban csak a CBC Bandtől hallottam), de van itt Khánh Ly is (mind közül ő a legjobb nő), vagy Connie Kim, aki nem tévesztendő össze a fenti remek dalt éneklő Carol Kimmel!

Bár nem vagyok szakértő, de ha röviden össze kellene foglalnom, hogy számomra mi testesíti meg ezeknek a számoknak a varázsát, akkor azt mondanám, hogy amennyire könnyedén másolták a vietnámi előadók az akkoriban felkapott külföldi hangzásokat és vették át az idegen stílusokat, ugyanolyan könnyedén fel is rúgták a konvenciókat és bátran belegyúrták a számokba a maguk hatásait, beletették a vietnámi gyökereket. Én például teljesen megőrülök azokért az összetett ütemekért (csupa tört ütem, jóval azelőttről, hogy a tört ütemek divatba jöttek volna), az izgága basszusokért (funkabb a funknál), és hogy gátlástalanul képesek a fuvósszekciót az énekkel egyszerre bevetni (amelyek pedig hasonló hangszínük miatt máshol mindig udvariasan teret adnak egymásnak), így hozva létre egy hamisítatlan vietnámi sláger-kakofóniát!

[prologusblog]

Így festenek a kedvenc könyveid angol és német borítói!

Gondolkoztál már rajta, vajon egy-egy kedvenc könyved milyen borítóval találod meg külföldi országokban? A hazaihoz hasonló és egyből megismernéd, vagy esetleg teljesen más külsőt kapott? A borítómánia projektünk keretében összegyűjtöttem 10 olyan könyvet, amik más-más borítóval jelentek meg angol, magyar és német nyelvterületen! Találsz közöttük kedvencet? Sara Wolf: Szívet szívért angol –…

[prologusblog]

Gallant kiadások a külföldi piacokon

Gallant kiadások a külföldi piacokon

A héten V. E. Schwab legújabb könyvével foglalkozunk, ami szeptember 27. óta a magyar könyvesboltok polcain is megtalálható. A külföldi piacon nagyon népszerűek a különleges kiadások – ezek lehetnek feliratkozás alapú dobozok termékei, de megjelenéskor nagyobb kiadók is foglalkoznak ilyesmivel -, egy könyvből akár 10-20 változat is készülhet. Ha már Schwab-nál tartunk: az Addie LaRue láthatatlan…

[prologusblog]

Borítómánia Álomgyár módra

Az Álomherceg projekt során az Álomgyár kiadó könyvei között barangolunk, és ebből nem maradhat ki egy jó kis borítótómustra sem. Ebben a bejegyzésben az eredeti angol és a magyar borítókat hasonlítom össze, és választom ki a kedvencemet 😀

Az igaz szerelem nem öregszik egy különleges hangolatú regény. Sokszor azt hinnénk Missy feladja, de mindig van valami, ami nem hagyja elsüppedni a…