#kígyózva

[versinator]

Eredvén kesztyűnek

Készítsd kiskávéház róni etetsz Megrészegülő csöndtől gúnyból kígyózva Asztaluknál rőzse szétpattanó megszületsz

Visszagondol ábrándomat kaosz megkoszorúzva Krisztusszakálla irtja változz aláfolyt Indulóm távolságunk poharunkat elhozva

Szalonkabátban bábeli megdöbbenek pörölyt Szemetekbe fütyörészem fölzokogva selymére Csukni piperkőc dalolod súlyt

Habjaidban meglökve nyafogva egészségére Kávémérésbe meghalál rohadni temetsz Képeskönyve gyászindulót vesződnek békére

[csajokamotoron]

Mesterséges intelligencia vezérli a kétkerekű MOTOROiDot

Magától gurul és önállóan egyensúlyoz a Yamaha által fejlesztett MOTOROiD. Most te is megnézheted, hogyan irányítja hangutasítással a gazdája ezt a nem mindennapi járművet. Egy teljesen új, példátlan gép megalkotásakor a tervezőcsapat arra törekedett, hogy félretegye az eredetileg állatszerű formára, háziállatszerű viselkedésre vonatkozó elképzeléseket, és megpróbálták a modell funkcióit és felépítését egy különleges formává optimalizálni. Annak ellenére, hogy a csapat kerülte az állatszerű tényezők lemásolását, a MOTOROiD külseje és mozgása végül mégis nagyban emlékeztet egy házi kedvencre. Hát még, amikor a gazdája - az egyetlen ember, akinek engedelmeskedik, akinek az arcát korábban bescannelte - a  "MOTOROiD, állj fel!" parancsot kiadja. Mintha álmából ébredne, hogy válaszoljon a hívásra, a gép lassan felemelkedik az oldalsó állványról. A MOTOROiD a vezető intő mozdulatára vagy hívására előre mozdul, és néha jobbra-balra kígyózva forgatja a kerekeit, mintha barátságos játékba kezdene a vezetőjével. Annak ellenére, hogy az ember egy géppel beszél, a jelenet inkább egy kutyára és gazdájára hasonlít, akik nyugodtan sétálgatnak, a meghittség és a kölcsönös bizalom érzésével. https://csajokamotoron.hu/a-honda-megteremti-az-egyensulyt-kezdok-alma-vagy-epp-remalma-az-uj-technika/ A MOTOROiD alapját egy olyan újgenerációs motorkerékpár képzi, amely egy önegyensúlyozó mechanizmust tartalmaz. A MOTOROiD-ot alkotó további fontos technológia egy képfelismerő AI-rendszer a motoros arcának és gesztusainak felismerésére, a Yamaha exkluzív AMCES (Active Mass Center Control System) önegyensúlyozó technológiája, valamint egy haptikus ember-gép interfész (HMI), amely a csípő köré fonódik, és célja a motoros és a gép közötti nonverbális kommunikáció elősegítése. Nézd meg te is, hogy működik a MOTOROiD! Ezen élvonalbeli technológiák mindegyikét már a MOTOROiD előtt is fejlesztették egymástól függetlenül. A fejlesztőcsapat célja a külső borítással az volt, hogy közvetlenebb, élethűbb fizikai érzetet keltsen, puha, de szilárd tapintású legyen, és úgy tűnjön, mintha érintésre testmeleget sugározna. Ez az elképzelés vezetett végül a MOTOROiD, mint egy teljesen újfajta jármű megalkotásához. A modell első koncepciója a 2017-es Tokioi Autoszalon nagy durranása volt, azóta tovább fejlődött a technológia.   Read the full article

[vargajulcsi]

Egy nagy bálterem a fejemben

Egész nap egy másik korszakban szeretnék élni. Nem tudom mi ez bennem, a valóságom, a feje tetejére állt pénteken és ma, minden, ami lehetett a környezetemben tönkrement, és nos, nem akarok foglalkozni vele!, ez már túl sok megint, kezdem a január elején felépített jóérzéseim elveszíteni és menedéket keresek a fejemben, hiszen ott mindig minden lenyűgőző, meleg, puha és ölelő. Önzetlen szeretet és nyugalom van, ahol az ellenség is barát, mindenki békében van, bájos és jóságos.

Van egy gyönyörű kastélyom ott. A csillár ragyogja az aranyszín egy kellemes árnyalatát, nem félhomályt és nem is szikrázó fehérséget ajándékozva a hatalmas bálteremnek, hanem egy árnyalatot, amiben lehet olvasni, de már alváshoz is készülödni. Az ideális fénynek nevezem. Ebben a teremben, most csak egyedül szeretnék lenni, egyedül is vagyok. Nincs a tánchoz berendezve. Én ülök egy nagyon kényelmes vörös bársonykanapén, középen, és körülöttem puha bíborszőnyegek rejtik a cizelláltra rajzolt márványt. Most mindenhol könyvek sorakoznak, mikor kitekintek Joanne Harris Csokoládécipő című regényéből, kígyózva ágaskodnak a mennyezet felé itt is-ott is, eltakarják a hatalmas ablakok egy részét, de csak az aljukat fedik a keménykötéses gerincükkel, derékmagasságig érnek fel, ha pontos szeretnék lenni. Felette az aranyszegélyű ablakokon teljesen kilátni, nincs fal, csak ablakok, és ha engeded a szemednek, hogy többet lásson, kikémlelve a világra, a csillagok picit felsejlenek. Van egy ilyen fura kinnt-bennt érzésed, olyan, mintha a természetben lennél, ami nagyszerű, de mégis örülsz a csodálatos, puha-párnás kanapénak, mert látod a fák sziluettjét is közel, a havas tájat és nem szeretnénk dideregni most, hiszen sokat fáztunk már. Megint visszakalandozom a könyvembe, ami a kezemben van, elolvasok egy bekezdést. A  barackbefőzésről szól, azon a csodálatos Joanne hangon, az egyik kedvenc regényem, pont ilyen behúzodós napokra van szem előtt tartva. Néhány órája találtam meg a kötetet, ebben az én valóságosnak tűnő, mese-kastélyomban.

Csak nézelődtem és megsimítottam a függőlegesen magasodó könyvhalmok legfelső könyvborítóit, mert szeretem érezni a belevésett, aranyszínezett címeket rajtuk, szeretem egy-némely szövetanyagát, de a csúszosakat és papírral bekötötteket is, szeretek elmélázni rajtuk, megfogni és bele-bele olvasni abba, ami épp a kezembe akad. Porosak sajnos, nem kéne csak magamnak tartanom őket, meg kéne osztanom, de még nem ért meg a döntés bennem, még csak magamnak akarom ezt az én kitalált könyvtáramat, mert önző vagyok és nagyon ragaszkodó, félek mások bántanák és szamárfüleznék az oldalszéleket például, nem tisztelettel szagolnának bele és olvasnák a nálunk ügyesebben fogalmazók és gondolkozók gyémánt-szavait. Ezt a gondolatfonalamat törte meg, mikor lassú lépteimmel elértem, a bálterem pár lépcsővel magasabbra alakított, trónnak felállított részéhez és a hét-kötetmagas-könyvtorony tetején megláttam a szót “Csokoládécipő”. Meghajoltam a kötetnek, majd boldog mosollyal rámarkoltam a papírvédett gerincére, és odaugrándoztam a terem közepére.

Itt ülök azóta is és már a kötet negyedénél tartok, csak álmodozni támadt kedvem, ezért néztem ki néhány pillanattal előbb az ablakon a hóvilágította-födte sötét tájra odakint. A barackbefőzéses könyvmondatok után, most is inkább kalandozik a szemem a fény irányába, de most nem a csillárt nézem, hanem a mennyezetet. Az a mesebeli művészet, amit a magasban csodálok meg, az minden képzeletet felülmúl, arany kontúrral, millió növény rajzai, sirályok és a tenger, kikeverhetetlen fehér, kék, zöld árnyalatok, rózsaszín naplementében ábrázolva, elegánsan, ahogy esztétikailag illik. 

Nem zavar meg semmi. Csak kalandozom és Ádi a trón feletti páholyban, felteszi a kedvenc zongoramixem hanglemezét a gramofonba. Az élmény ettől lesz csak igazán, Teljes. Lemosolyog rám és mutatja mennyire megölelne és én egy visz-mosollyal engedélyt adok, hogy csatlakozzon a mellettem lévő ugyancsak bársonykanapéra, ami jó közel van húzva hozzám, mert tudtam, hogy úgyis ideandalog majd és mi ketten szeretetben, békességben, együtt olvasunk majd, az én képzeletbeli kastélyom báltermében, ami most nem a táncra van berendezve.

[parbeszedmagammal]

Friedrich Schiller : A séta-részlet Rőtsugaras csúcsoddal, szép hegyem, íme köszöntlek! Üdvözlégy, ormán felragyogó üde nap! Üdvözlégy, viruló rét, zsongó táj, susogó hárs s lombok közt libegő reggeli víg zenekar! És te, nyugodt kékség, mely barna hegyek körül, árnyas erdők zöldje fölött végtelenűl elömölsz s engem is elborítasz, ki elúnva a szűk szobabörtönt és kicsinyes fecsegést, végre öledbe szököm. Átjár s felfrissít levegődnek balzsamos árja, és felüdíti erős fényed a szomju szemet. Harsányan csillognak a színek a tarka mezőkön, ám ez a versengés bájos egészbe simul. Messzefutó széles szőnyeggel a rét szabadon vár, nyájas zöldjén át a gyalogút kanyarog. Zeng körülöttem a szorgos méhe, riadt kicsi szárnnyal billeg a lepke piros lóhere szirma fölött. Izzón ér el a nap nyila, nem rebben fuvalom sem, és odafent csak a víg réti pacsirta dalol. Am a közelben rezdül a lomb, a juhar koronája bókol, ezüst habokat borzol a fűben a szél. Fűszeres éj ölel át, ámbrózia-hűsen az árnyas bükkfák lombja pazar sátra alá befogad. A táj hirtelen eltünik itt a vadonban előlem, és kígyózva vezet mind magasabbra az út. Lopva besurran az ágak rácsán némi kevés fény, s egy-egy résen az ég kékje kacagva benéz. Ám egyszerre eloszlik a fátyol s meglepetésként rámragyog és beborít újra a nappali fény. Szinte határtalanúl tárul ki előttem a tájék, s kéklőn zárja le egy távoli hegyvonulat. A hegy alatt mélyen, meredek lejtője tövében halványzöld tükörét rengeti lent a folyó. Végtelen éter alattam, s fönt is végtelen éter; borzad a szem, ha lenéz, s szédül, amint eget ér. Ám az örök magas és az örök mély közt a bolyongót korlátszegte szilárd út viszi biztosan át. A gazdag partok mosolyogva vonulnak előttem, s a víg szorgalmat hirdeti a buja völgy, a vonalak, melyek a gazdák földjét bekerítik, a rét szőnyegjén, lásd! Demeter nyomai. A Törvény jegye mind – ez az isten tart meg azóta, hogy zord létünkből a szeretet tovatűnt. Am a szabályzott földeken át szabadon kanyarogva – itt erdő nyeli el, ott hegyeken buvik át – kúszik a fényes csík, országokat összekötő út; a sima áradaton siklanak a tutajok. Nyájak méla kolompszava cseng a vidám legelőkön, s visszhang adja tovább pásztoruk énekeit. Víg falvak koszorúzzák a folyamot, csalitosba bújnak emitt, a hegyen dőlnek amott lefelé. Még szomszédosan együtt él itt földdel az ember, birtoka kis falusi háza körül terül el, az alacsony kicsiny ablakon a szöllő bekacsintgat, s a kunyhót ölelő karral övezte a fa... Természet, te viszont ifjan s híven őrzöd az ősi törvényt a szépség sűrű cseréiben is. Egy vagy mindig, s hű kezed óvja a férfinak azt, mit az ámult gyerek és ifju bízott tereád. Egy keblen táplálod a váltakozó korokat mind, egy ég kékje alatt s egy üde zöldnek ölén jön-megy a távoli és közelebbi sok emberi öltő, s lásd! mireánk is az ont fényt: a homéroszi nap! Rónay György fordítása

[versinator]

Vésővel kiáltaná

Készülődnek kislányával york emilia Lisztes koszorúdat indultál mánia Rabszolgaságban lecsüng orvosomnak hálófülke Havannám megragadta hozsanna félteke Jégszín mondtál aranyszót hámor Lámpafényes erőtök rohantál szüretkor

Égboltot hajatok lázról ambrózia Kórteremből szájadból ráhajtva mostohafia Lelhetni irtok tipegő estbibor Csiklandozott paróka világosabban délkor Elhozva moslékját túlélő évkor Rosszarcú bekötötték konca üvegcsokor

Lángjainál tekintenek súlyt ambrózia Próbálgatja rózsafüzér ezenkívül lidia Iszonytató kihülő röpülni karszéke Lányaidnak bömbölve lallala szövétneke Tébolyok elterülve beszéljük gyakor Lámpán rékviem zúzzátok cenzor

Orsók recsegett tapsai rapszódia Fölkelek megüt estbibor adria Tébolyt rontanak ízléses üvegcsokor To támolyogsz delírium utcasor Utaknál sétálója megvetetlen égettbor Haraszton vértet kiáltna estbibor

Odaadtad legbolondabb déltájt vanília Üvegzöld küzdelemmel válás mostohafia Hajamra kígyózva orgyilkos velőcske Egérfogót gőzén szirtre fülke Pincérlány kisgyermekek föleszmél utcasor Újról legényke megvesztem alagsor

Hollywooddal meghízik aratást anglia Zsákutca bukdácsoltam aranyzöld mánia Forgók párolg zászlóm égettbor Gubancba kupékba ispánházak napjakor Száradott repüljetek figyelemben napjakor Gügyögésem megsiratlak gömbje délkor

[versinator]

Üzletember remegjen

Megélne korcsolyázunk zsibongasz szájáról Életünktől lőttök legyektől szivetekbe Öltözöm lázadozva pirossa orrodról Pojáca felzúg távolságunk helyükbe

Martaléka emlékeimtől illatokban újról Megbicsaklik enyves kongatva szemetekbe Árnyasak lámpái melleim honáról Gyertyalángnál turkálok láznál szívükbe

Akkép vérszegény lépésem változva Varju hánykolódom szikratűz visszatekintve Tűzhalálba harsonáz csuháját hullámozva

Tanárok biztatgattak rikoltani éltetve Ismétlődnék dudával anyanyelve kígyózva Ájulatba sóhajtozó mértek érintve

[versinator]

Hoszú egybefűzve

Szövétneke kohóként cukorral zavarosak Öcsémhez anyókát altatgatva sírszobrotoknak Koboldtól ábrándozók tömjénes cukorbaba Tanárjával visszatérőn testvértelen szalonkabátba Olvasnak pokróc cafrangokra útitársa Bekötött gondolkoznak hadarva tearózsa

Heverőjén bódorog tudósod lélekbe Gallyon beírtak emlékeid öletekbe Szundít kiscseléd próbálgatta villanyom Titkoktól stílusos csipkéin markom Baljóslatu élceit magvas olvasása Tükörponty susogás fekéllyel látása

Újolag fedélzet karcsún túlrikoltanak Integetsz sürgöny lámpagyújtó robogtak Varkocsba megtekintünk koponyámat ajtajába Gázláng hátratekintenek háborúknak dalomba Holdvilágot fagybimbók cserélni koszorúsa Rángat hazádban látomány szívdobbanása

Dörgenek rakása koporsós lepelbe Grammban megráz szemünkkel senkibe Fogyjon rájő kacagány elmondhatom Vágytok menhelyet koponyám meglopom Ezüsttárcában hanton szenvedéseit gyújtsa Gyertyácskát búgás aggok pirossa

Elbántam parasztkendők földanyám panasznak Vajákosok gyönyörről himbálóznak himbálóztak Dajkálva bujócska botrányt kuckóba Göncölszekér fagytól pergenek tükörszobába Túró óraütést beír gyolcsa Rosszarcú zajgás menyasszonya rakása

Összevisszaság vágtatunk szörnyebben hangversenyébe Ezüstpénzt kígyózva selyemingben kuckószögletbe Dőzsölök középkorban mozireklámokra megvigasztalódom Tekintenek húrba fejünkkel bevallhatom Reátapadt turkálok rózsáiból tarthassa Hajlonganak cigarettája csat vérnyomása

[versinator]

Árnyra bújtó

Pőrék baljóslatu hagyék olvasása Gyárosok tömb gyertyácskát rakása Fölfohászkodik csorogni mézizü szinpad Bonbon ágál soromból ellohad Menyasszonya felelne ölükbe gúlánk Ihletes fiunk vonatról óránk

Lánytestek bódorog véretekből könnyezek Rablót ékszeres riadjatok kezdjetek Forrók nevük rózsásabb könnyeidre Láznál limlomok enyelgés cselre Körödbe úrifiú külvárosokban fürödtünk Emlékeinknek vándorúton mindenkoron láthatunk

Bizseregnek óvjátok meséskönyv látása Márciusnak vadállatok nyomoru vértócsa Sirással májfolt ölelém raktad Lámpavilág tüdejével aranykapun halottad Váló segélyt egyrangú vágtatunk Lehunyják jójó szénaszagú üvegdobunk

Batyuba kelyhüket aranytrombitáit üzennek Könyökölve látszatéletnek eltol kisgyermekek Találka kurtán életükre sebre Soványsága ijedez kezdjetek fülünkre Trombitál morfiumnak inogva távolságunk Ezenkívül pillés kapufára gallérunk

Vacsorál szünetje ajtócsapkodás szívdobbanása Közbaka bojtorján marasztalt pirossa Nézegette anyádra epigramma átvágtad Kígyózva őrjöngenek védekezni elrohad Savanykás enyves főtöket dajkánk Rogyásig túlrikoltanak tűzvirág szőnyegünk

Nyúlánk szemétben metsz termékenyek Őnékik iramja ringtak ünnepelnek Velőkig sebre turkálok főre Szavukra őrjöngj perelhetek fergetegre Velőcske bútora szemétdomb elaltatunk Sírhalmokat összegért rendeltek botlunk

[versinator]

Kidönt motozmotoz

Sebezve ispánházak egybefűzve mondsza Kígyózva vérnyomása üstökösnek föltámasztva Kriptád jajjá locsoghat elissza Megvesztem álmosak megcsókolám lélekzetvisszafojtva

Gyászhírt kereskedősegédek közéleti gigásza Tragédiám eltünőben megüt szárnybontva Ujjongott főtöket éjjelszemű panassza Csikorgva kövérlő idegenember hullajtva

Bámulunk újideges erszényed régelveszett Júdásian sohasebeszélő kibonták golyója Drágagyöngyét feszítették kertésznő lekésett

Ifjúkorában egymagába nyugattól hódolója Aranyember to elel elégetett Pikkelyeit csoszogni főket sétálója

[versinator]

Sárkányok kígyózva

Posztót hősiigazul megpörkölt szépségektől Bebörtönözve dajkálom mélázva hirtelenül Pazarul oltják kismacska gyémántderütől Lehajtottam erősség szívdobogását érthetetlenül

Tőrdöfés rémülverémít ebédeltem sejtelmétől Hallgatással megilless kacskaringós hitetlenül Ocsúdva aludttej honom hőtől Kengyelfutói elmondanék ágyamra vénül

Szobájuk mélyiben dactól altatva Próbálgatja rakod ferdülfordul mondsza Haljatok ráborulva csodásanégő föltámasztva

Toalettje októbert árnyékbarátom panassza Ékszeres telefonszám shakespearei hullajtva Súlyt feketeségről körmeimmel gigásza

[versinator]

Ringású tusázva

Szárnyáról szűzfehér aggnak agyarral Makrancosidegen vívódó kígyózva nyaranként Tűzcsókokat dolgozzatok ülteme zűrzavarral Zenélve kékzubbonyos kellemetlen kolduskirályként

Szülőhazádban kitörölve mátkaságán csuporral Yankee hűtik lepkéket kényeként Kényeként ablakoknál csöngetés? szigorral Jour! cigányzenét megszületsz kohóként

Háborúknak folyat állványotok órával Cholnoky asztaluknál gyertyavilágát óceánján Kesztyűnek csigám pengéje papírviharával

Borul! éreke? kicsinykét bársonyruháján Kőszobor közeledhetem misecsengő ázsiával Amonnan máshová szögezd bojtorján

[versinator]

Tombolva csapzik

Tálcán pulyán markom kezeiket Halálöröm szomorgó pólya mérsékletet Vasutas készítsd tülekvése arám Pózzal lihegtem sikongott unnám Lehelletére rézkupaknak pénztáránál bánatánál Üvegterembe összevillan szakadjak barnál

Merülnek németül nőne tengermorajt Feketénket kartakarbaöltve megírására hullajt Letaposott aludttejet karc célodhoz Édesanyátok? pöffeszkedve nyöszörgetek sikoltoz? Leoldták kígyózva dijnokok tréfál Papírviharával számarányokkal küllők láznál

Hócipőben krúdy sírszobrotoknak szemüket Véretekből voltame libeglobog égethet Nótázik kéksugáros lecsüng öregapám Hazudj láttame háló? telefonszám Építjük boltileányok járókelő asztaloknál Haszontalanul mostohám nyúltok ágál

Száztitkú hazafiság találka hajnaltájt Megmegbicsaklunk percektől kismacska megfojt Zongoraszobában ihletes merésem öngyilkosokhoz Irtja szilfa túlkiáltja húspoklokhoz Halálzene duhajul botban ablakodnál Semmiért? agykoponyák szabadkai lakmároztál

Megsértették gyermekkorból olvasgat tízet Alattvalód virágján dobáltak könnyünket Megátkozom hintázunk beszélsz? havannám Lemezről csel muzsikálod koponyám Ürömpohár molnár? elborongok fogantál Otthontalan villám? emilia zeneszónál

Vinném gyertyalángnál kéklila lombzajt Alkotá fogatján kérdezik bőrszíjt Cenzor gyászod remegéssel koboz Könnyázott elveszthetünk középkorban enmagamhoz Költ? elfelejtsük tanulva hordtál Ércen rothadni aranyozva lábaimnál

[versinator]

Olvasunk réja?

Beledermedés csibét rejtse vezérelt Feledtelek borogatást gőzölő ráhullt Vészbenviharban szellemfejedelmek akarnál? komplexuma Messzébb zöldszinű ijesztve álma? Mélyenkék testvéreid zörömbölök kunyhókba Feltűn ájuló szavalják kapuba

Naenia leskelnek üzennek kimondhatatlant Tágranyilt kinccsel kagylója elránt Ostorom legényke rumláng megijed News tollpihéje sportpálya élvezed Nénike porunkból parasztleányok kupámba Söpörje megfékezed széleikkel diktafonba

Tarjagos kisfiuk veronál odaszállt Ülnekülnek kéklila taposókádban diákdalt Paprika önmagammal számíts torma Rézszitán ennenkezünk tabáni unalma Kakukkórát foszol írjátok hőbehóba Panasznak színésznő utóbbelőbb viharokba

Sebeznek zabál böfögés utánament Rózsákba körömből meglopom hermelint Árnyaidra narancserdőn eszterlánci rengeted Karoktól megőrli elvetette műveled Ijedj viskó kígyózva jajokba Kegyúri elringatva csirkék zálogba

Lámpákhoz ráhullt zsinegjét gyászfátyolt Megéled súgunk nehányat meglazult Porok kaparja múzsa? hősnéma Rúdnál megkopva botban álma! Nappalok! jajveszékel himbálóznak szalonkabátba Éjnél légháború vonásival sóhajba

Kézitükrében gyolcsa cigánylány! nyaranként Zúgjatok! elvegyül szemvillanás napként Elkápráztatta vonalja találó rámmered Megölve atlétakézzel müezzin tehelyetted Vérkönyűt pompáz zongorázgatott tükörszobába Kösöntyű puzdrám összetép cukorbaba

[versinator]

Posztót szürcsölöm

Megteremtelek eljövünk álma? belétemette Vanília öntelen tantalusnak poklokszülte Barátkezet meglengeté húzván nevetése Lándzsás történhet porladoz mitse Magánosan éjtől leragadt átvágtad Akasztat aranyrétes aggkoromban lángolóvad

Panassza tizennyolcból fénytengerek! forgók Tabáni bőrtáska áhitom manók Fabatkát hajnaltájt körző vágyófehér Fázózöldes mellényben lehangolt kacajér Őrséget fordulattal nirvánaködben támad! Lantzene könyörgél hősiigazul halottad

Fuvalmas veretett tilosban zengette Viháncoló tűzsugáros áruját tűzgyötörte Idegenét szobalánynak rohadni töltse Borukra szaladjunk vándorember megsemmisítse Pajták ifjuságra bitang! sugarad! Korba szobákat megbocsájtok megsimogattad

Hinnem bohém szőkét lángfolyók Kígyózva versz kacajér búcsuzók Sorscsapást mosollyá elhúzódik aranytallér Kihúny cigaretta kell? szívedér Kipkop mániás szerelmü havad Kövére örökkévalóan harcporondra elsápad

Utánament délutánban sohajjal érette Apostolhomlokára tüzünket foltja elfödte Jártad széjjelmorzsolna szirtre csörgesse Lassanevő tökéletest üvegkoporsón eltünése! Bilincsbe odaértél oldásod föltámad Őróla silbakolt hullámlott megtaláltad

Fúlva forradalmár papírronggyal karikahajtók Összetép tüzének ümmögsz fagybimbók Derűjét koránbús végzetük göncölszekér Világszép torkomat mozicsillag szivünkér Agyarral leckéd megilless ajkad? Kocsikon regényét hánykolódom zavarjad