#járgányok

[bdpst24]

Till Attila a házigazdája az őrült járgányok versenyének

Till Attila a házigazdája az őrült járgányok versenyének

Sufnituning autók veszik be a Tabánt június végén Már csak két hét van hátra a június 30-i Red Bull Ládaderbi eseményéig, amely tizenhat év után látogat újra Magyarországra. A versenyen motor nélküli, kézzel készített járművekkel gurulnak le a jelentkezők a Tabán dombján, ám nem feltétlenül a leggyorsabb győzedelmeskedhet. Az öt fős zsűri a kocsik kreativitását és a csapat showműsorát is…

[tartsdmegazaprot]

Ahogy el kellett volna söpörni, nem lassan letörni. Ennek ittuk meg a levét. Nyomorultul bár, de elég lehetett volna. De mindig van réteg, mely virulna, mint a rózsa, akár rohadtan is a dombon. Emlékszem a ponton- hidakra, az égett birkaszagra; járgányok fekete-alakba görbült testeire, de az emlékek nem tartoznak senkire, az emlékek senkit sem érdekelnek. Átok nehézkedés, valami mellett nyomulsz már csak a földbe, nélkülem. „Föld, föld!” Kolumbusz–Odüsszeusz, betapasztom fülem, befogom az igazságos háború bűzétől az orrom, és mocskot látok csorogni körben minden balos ormon: balsors, akit régen tép, kit a Régen foszt ki az Új nevében, ó, Város, technizálódó sivár- ságodra fröccsen a májusi sár, de áldanak, ha így maradsz csak förtelemre, nem válsz azzá, mit fel nem foghat az elme, ám hogy rettegjünk ettől ennyi silányság nyomán, csodálod-e, hogy utálják, akik utálják, és rossz a kedvünk, az egy-unt nincs együtt, s nincs hova felkerekednünk, mint hitvány szám-aprójának, ami marad, és megtölti irdatlanul a számoszlopokat, számoszlopok és tűzoszlopok, a megjövendölt zagyvaságban nem hittem soha, ami engem eltölt, utálat. Rá az utóélet csak az élet, az elő-állat ily utó-szörnyeteggé lett Minden jót kívánhatnak egymásnak a felek. Mindkettő azt tette, amire lett – a jelek szerint. De hogy jövök hozzá, hogy szívem és gyomrom undorral és iszonnyal félve kering?

Tandori Dezső - Májusi óda (Töredék)

[davidmondja]

Legszebb cseszkó járgányok evör.

[akcioferfi]

Kisebb koromban nem értettem,

hogy mi a jó a rallyban meg a crossmotorban. Falun nőttem fel, dombok, hegyek közt, ahol persze adja mag��t a lehetőség, hogy ki a troszkára, poros útra, szeméthegyhez, és ott lehet csapatni. Sose értettem, hogy más kiskamaszokat ez miért vonz, és beszélik meg ezeket a "házi rallyzásokat," "endúrózásokat" - mármint hogy ez téma lehet egyáltalán. Miközben a Fubus, Fishbone-os ruháikban a Mitsubishit is Micsubicsinek mondták (Tommi Mäkinen ftw!). Ha meg járgányok: szegény ember vízzel főz, így olyan roskatag, már nagypapa által is levetett Zsigulikban, Skodákban, sőt Trabantokban csapatták, hogy az jutott az eszembe, hogy ad 1: ezek balesetveszélyesek, ad 2: mi van, ha tetőre állnak velük? Mert nem hiszem, hogy azok az A és B oszlopok olyan jól tartanának már. Kisebbeknek maradtak a Simsonok (vörös, zöld és kék festésben) - ritkább volt az MZ és a Jawa: ezekkel próbáltak nagyon keménynek és nagyon menőnek látszani. De leginkább csak hangosak voltak, amikor a mellékutcákban elhaladtak.

Persze bütykölni is kellett ezeket, voltak akik aztán ezért mentek autószerelőnek (hasznos skill tud lenni). De ami még a helyi víztározónál való pecázásnál is nagyobb ünnep tudott lenni, az egy OB1-es rallyverseny meglátogatása volt. Egy kifeszített szalag mögött telepedtek le az emberek, és várták, hogy jöjjön valaki. Gondolom mindenki várta, hogy az ő kanyarukban majd nagyot farol Tóth Janikia a Pezsóval, amelynek nem is motorhangja lesz, hanem végtelenítve fogja játszani a Sandstormot Darude-tól, hiszen az ment a Bomba! energiaital reklámjában is.

Esőben, szélben, napsütésben, de főleg felvert porban és kavicsban voltak ott. Lehetőleg minél veszélyesebb helyen. Meg aztán valaki csak borulhatna. Lehetne segíteni talpra állítani az autót! A versenyzők meg szívják a fogukat, hogy remélhetően nem másznak be a pályára a nézők, mert mi lesz, ha TÉNYLEG megcsúsznak, és szó szerint nem tudnak mit tenni a tehetetlenségi erőtől, és valaki elütnek. De mindig bemásztak. Ha meg nem történik semmi baleset, akkor csak jönnek az autók, kanyarodnak, és már mennek is tovább: nekik nincs itt semmi látnivaló. A nézőknek is csak addig, amíg nem jön a záróautó - és ők nem tudták, hogy mi volt az előző kanyarban, mi történt a következőben. Ennyi látnivalójuk van, ezt kell beosztani. Ezt se értettem, hogy ebben mi a jó: senki sem jön vissza, körbe, csak úgy megy A-ból B-be. Hogy lehet ez szórakoztató? Megnézem a tv-ben (egyszer kimentem másodmagammal a Tour de Hongrie egyik frissítőpontjához: öt perc alatt elsuhant a teljes mezőny, nincs itt több látnivaló, lehet hazamenni - és megnézni az M4-en).

Mindegy is, csak ez eszembe jutott. Mindig is "gyüttmentek" voltunk a faluban, ahová én sem nagyon akarok visszamenni. Meg aztán gyerekként is inkább kívülálló voltam, meg egyke: ezért olvastam, meg fára se nagyon mászhattam. Pecázni is csak egyszer mentünk, mikor elhívtak minket. Azt se értettem hogy az miért jó. Viszont ahogy egyre inkább telnek az évek, egyre jobban kezdem érteni, hogy az miért lehet jó.

Nem vagyok amúgy rally ellenes, de ezt a fajta dolgot sose értettem. Most, hogy már tudok vezetni, ráadásul csak jobban irigylem Walter Röhlt azért a Pikes Peakért.

[onsieluenkeli]

Fogalmam sincsen hogy ez mi, de amióta csak játszom, nekem mindig azok váltak óriási kedvenceimmé, amelyekről sosem gondoltam volna.

A Spiderman2-őt hónapok óta hanyagolom. Mert egyáltalán nem tetszett az elsőt követő második 2 óra belőle. Unalmasnak és Üresnek tűnt... Igaz, az volt Tutorial, de valahogy sehogy sem akartam elhinni a pozitív kritikákat róla, pedig mindenhol istenítették.

Most újrakezdtem, és 5 óra után folyamatosan leesve van az állam. Hát igen... a Sony nagyvalószínűséggel ezt is akarta. Mert körülbelül 2 óránként tesz is azért hogy lenyűgözzön, és ez így is maradjon. Elképesztően látványos, részletes, izgalmas. Hihetetlen.

Az egész játék ♿ barát. A Psychonauts-hoz hasonlóan be lehet állítani például nagyon gyengén látók részére, és bármikor változtatható a nehézségi fokozatot akár úgy is, hogy a karakter soha ne haljon meg. = nincsen stressz.

Az épületekbe be is nézhetünk, amelyekben szintén élet van. Interakció a lakossággal, akik elképesztően jól kidolgozottak. Körbe járható saját otthon. Autó, bicikli, drón járgányok. 2 Főhős 2 történet. Siket mellékszereplő + jelbeszéd, 95%-ban nincsen benne gyilkosság. Iszonyatosan PC, és gyermekbarát. És tisztára olyan mintha egy A+ listás filmet néznénk egy moziban. - Kész. 🤪

Egyedüli hibája hogy kétjátékos választás sajnos nincsen benne. Egyszerre ketten/osztott képernyőn nem játszhatnak. Biztos vagyok benne, hogy ez szándékos volt, és a 3. részben már benne lesz az az opció.

Sok kölyök GTA5 rajongó, de az durván pszichopata történettel rendelkezik. A legundorítóbb sztorival. A Spiderman2 milliárdszor normálisabb - hibátlan.

.

[paradoxasma]

2024 CdN day03

2024 09 14 – Askizu => Izarbide

Askizuból Zumaia felé vezetett tovább az út, de még a városba történő beérkezés előtt belefutottam néhány tehénbe.

A tehenek a városhatárhoz közel legeltek, és a következő dombtetőről már rá lehetett látni Zumaia kikötőjére is.

Ez a nap már szerencsére esőmentesen indult, de a környező hegyek közötti hágókat még reggel 8 óra körül is köd ülte meg.

Az útvonalról letérve tettem egy kis kitérőt a Baszk Geopark kedvéért, hogy láthassam a 60 millió éves Flysch-lerakódásokat.

Majdnem egy egész órát töltöttem a parton, majd folytattam az utat Deba felé. A dombtetőről visszatekintve még szembe tűnőbb volt a part eróziója.

Deba-ba koradélután értem be, így a templomot már nem találtam nyitva.

Ezt igencsak fájlaltam, mert a bélletes kapu domborműveinek kidolgozottsága alapján érdemes lett volna bent is szétnézi, de a botrányosan rövid nyitva tartási idő (10:00-13:00) miatt ez délután már nem volt lehetséges. Plusz bosszúságot okoztak a kapu előtti rácsok, amik miatt 24 mm-es gyújtótávolságú objektívvel sem tudtam normális felvételt készíteni a kapuról.

A Galbario remeteséghez felérvén egy helyi népünnepélybe futottam bele, amelynek egyik fő attrakciója az volt, hogy a környékbeli fiatalok kisebb csoportjai saját építésű járműveken gurultak le a domboldalon.

A résztvevőket nagyon közvetlenné tette a bőségesen fogyasztott alkohol, úgyhogy a versenyzők azonnal pózolni kezdtek előttem, ahogy észrevették a kezemben a fényképezőgépet.

A járgányok egyébként nem igazán néztek ki bizalomkeltően.

A versenyzésre kijelölt domboldaltól már csak 1 km-re volt az aznapi szállásom. Az volt az út első igazi, tömegszállás jellegű albergue-je, még ha egy tehénistállóból is alakították át.

Egy fiatal szenegáli férfi volt az Albergue szakácsa, aki angolul, franciául és spanyolul is folyékonyan beszélt. Én ugyan szokásomhoz híven hidegételt ettem, de a többi turista beszámolója szerint kiváló vacsorát főzött.

[csajokamotoron]

Vagány szakmák, vagány csajoknak!

Felejtsük el a sztereotípiákat: a motorok és az autók, a járgányok világa nem csak a fiúknak, férfiaknak szól. Sőt, egyre több a vagány Hölgy is, aki megveszik a motorok zúgására, a sebességre és a műszaki csodákért. A jó hír pedig az, hogy szerelemből hivatás is lehet, így elérhetjük Konfuciusz örök igazságát, vagyis csináljuk azt, amit szeretünk, hogy soha többé ne kelljen dolgozni! Motorok, autók, járgányok – avagy szerelemből hivatás, hogy soha többé ne kelljen dolgoznod! Mivel egyre több a motor és az autó a világban, így az igény is egyre nagyobb a jó szakemberekre, és aligha kell unatkozni. Szóval a kereslet adott, a kínálat pedig attól is függ, hogy elegen választják-e a szerelői és hasonló karriert maguknak. Magyarországon is szerte az országban találhatunk munkát e téren, akár a kisebb-nagyobb vidéki városokban is, mint amilyen a történelmi Eger települése. Műhelyek, márkaszervizek, bőséges a választék, a link alatt pedig gyorsan és könnyen jelentkezhetünk is az aktuálisan meghirdetett pozíciókra a helyi álláskereső egerallas oldalán. Szenvedély, szaktudás és egyéb szükséges kompetenciák, hogy mindenki hozzád akarja vinni a vasat Ahhoz, hogy valaki járgányokkal foglalkozzon, egyfajta szenvedélyre és szerelemre is szükség lesz. Minden szerelő jól tudja, hogy a járműnek lelke van, amihez szinte szólni kell. Na de persze a releváns iskolai végzettség, a technikai tudás megszerzése, az elméleti és gyakorlati tapasztalat is legalább olyan fontos. A megbízhatóság, az empátia és a humán készségek pedig azért is fontosak, hogy elterjedjen a híre: itt egy kiváló szakember dolgozik, akihez bármikor bátran lehet vinni a gépet. Persze a legfontosabb ez esetben is az, hogy az újra biztonságosan, tökéletesen képes legyen szelni az utakat. A végtelenbe és tovább – a motorozás és autózás izgalmas jövője https://csajokamotoron.hu/nincs-lehetetlen-batai-aranka-motorszerelo-akart-lenni-sikerult/ Hibridek, plug-in-ok, elektromos autók és motorok, az új technológiák és trendek már itt vannak a nyakunkon. Az új, modern motorok és autók, az önvezető járművek, valamint a fenntartható mobilitás iránti növekvő igény új kihívásokat, de egyben új izgalmakat is hoz. De nem kell annyira félni a változástól. A legjobb, ha tagadás helyett alkalmazkodunk, vagy új, specifikus tudással is felvérteztetjük magunkat. Akár a motorokért, akár az autókért rajongunk, a jövő innovációi egészen új izgalmas utakat nyitnak meg előttünk, a kérdés már csak az, átszeljük-e ezeket is – hát még szép! (X) Támogatott tartalom Read the full article

[partyanimalshu]

Őrült járgányok mérkőznek meg egymással idén nyáron

16 év után újra megrendezik a Red Bull Ládaderbi versenyt A sebesség, a kreativitás és a teljes őrület együtteséből született annak idején a Red Bull Ládaderbi, amely rendezvény legutóbb 2008-ban járt Magyarországon – idén nyáron azonban visszatér. Június 30-án az esemény helyszíne a Tabán lesz, ahol a versenyzők megmutathatják, kézzel készített autócsodákkal mekkora sebességre képesek beépített motor nélkül. 16 éve vehettünk részt utoljára Ládaderbin Budapesten. Aki akkor ellátogatott a Citadellára, még biztosan emlékszik a mezőny gördülő koporsójára, vagy az egyik csapat performanszában megidézett esküvőre, ahol két szarvasmarhát adtak össze. A csapatok között rajthoz állt többek között az Ősküllő, az Air-Zsike Team és az Előre az AranyÉr! névre hallgató formáció is. Az egyik tudósításban úgy hivatkoztak az eseményre, hogy a rendezvény, ahol „a tömegben bármikor szembejöhetett egy szakállas csecsemő, maga Spongyabob vagy egy önkéntes vasutaslány” is. Most ennyi időt követően visszatér az egyik legőrültebb Red Bull esemény, amelyen saját meghajtású, házi készítésű kocsik mérkőznek meg egymással. Június 30-án a Tabán lejtői szolgáltatnak helyszínt a kreatív mérnökzsenik autókülönlegességeinek. A rendezvényre csak 18 életévet betöltött versenyzők jelentkezését várják. Az emberi erővel hajtott, sufnituning járművek legfeljebb 2 méter szélesek, 6 méter hosszúak és 2,5 méter magasak lehetnek, legfeljebb pedig 80 kilogrammos súlyt nyomhatnak a sofőr nélkül. Az előírás alapján pedig kötelező a beépített fék és kormány, hogy biztosan megtehessék a 400 méteres távot. Hogy ki ér leggyorsabban a célba, csupán egyetlen szempont, amik alapján pontot kapnak a csapatok. A zsűri ugyancsak értékelni fogja a járműtervezés kreativitását, valamint a versenyzők futam előtt bemutatott performanszát, amelynek része lehet tánc, jelmez vagy bármilyen showelem. A lényeg, hogy nagyot szóljon és minél szórakoztatóbb legyen. További információ a Red Bull Ládaderbi hivatalos oldalán. Read the full article

[bdpst24]

Sub Bass Monster nagykoncerttel vár az őrült járgányok versenye

Sub Bass Monster nagykoncerttel vár az őrült járgányok versenye

Vasárnap visszatér Magyarországra a Red Bull Ládaderbi Vasárnap 16 év után tér vissza Budapestre a Red Bull Ládaderbi! A saját meghajtású, sufnituning kocsik őrült versenyén Sub Bass Monster nagykoncertjén és három minikoncerten is részt vehetnek az érdeklődők, a műsorvezető Tilla lesz. A Tabánban 11 órától ingyenesen látogatható az esemény. Június 30-án öt fős zsűri értékeli a produkciókat és…

[elefanii]

Tamás - magyar rajzfilmsorozat

Szereplők

Tamás: Orosz Dízelmozdony.  Hajlamos eladni a bele töltött gázolajat, hogy az árából afgán fáradt olajat vegyen , amit kedélyesen elpöfékel. Bebombázva egyszer letarolt egy iskolásokat szállító buszt,  ezért is vezényelték át a Budapest - Ózd vonalra a korábbi balatoni állomáshelyéről. Szereti még a lengyel fagyállót, amitől, ahogy ő mondja "Kanos" lesz, és ilyenkor szívesen tolatgat bele, Erzsikébe, az ózdi állomáson leállított büfékocsiba.

  Erzsike: Kivénhedt, kacér büfékocsi. Tartályaiban mindig van jófajta lengyel, román fagyálló, szerb Cézár ablakmosó, albán használt akkumulátorsav, nyugatnémet gázolaj, sőt néha befut hozzá egy kis kecskeméti kerozin is, amit nagy örömmel fogadnak a törzsvendégek.  És persze lehet nála kapni hasznos cikkeket, ablaktörlőt, vécé kefét, festéket, áramszedőt, abroncsot, teherautóról leesett új ülést, tehát apróságokat, amelyek javítják a járgányok életminőségét. Állítólag járnak hozzá amerikai katonai mozdonyok is tolatgatni.

  Adolf: Nyalka, nagyképű, de jó kiállású, kisportolt, karcsú német villamos mozdony. Hevesen udvarol Erzsikének, és evégett Tamás legnagyobb ellensége. GYakran szidja a kommunisták kurva anyját, és hirdeti kapitalista nézeteit, miszerint a teljesítmény számít, és hogy a régi mozdonyokat le kell küldeni a bányába. Ha nagy ritkán bekerozinozik, akkor viszont tülkölni kezd, ablakmosót spriccel magából, és kérkedik azzal, hogy apja még Kádár mozdonya volt, és szállította Sztalint is.

  Géza: Régi, öreg gőzös. Tamás nevelőapja volt, de összevesztek két tonna olajon, Tamás halott anyjának, Rózsi Mozdonynak örökségén, azóta a viszonyuk rossz. Géza a Józsefvárosi Pályaudvaron dolgozott régebben, de Tamás mesterkedései miatt Bázakerettyére száműzték, ahol a disznóhízlaldában van állományban, amit nagyon nehezen visel. Tamás néha direkt meglátogatja, és versenyre hívja, aztán harsányan röhög, a malacok legnagyobb örömére, akik röfögve, és óriásiakat fingorászva ünneplik a győztest.

  Tibi: Tamás régi osztálytársa, Trolibusz. Még mindig összejárnak néha, Troli Tibi ilyenkor egy kis árammal megbikázza Tamás indító akksiját, aki cserébe telepöfékeli egy kis dízelfüsttel az utasteret. Ezt követően hajnalig dudálnak, kedvenc dalaikat tülkölik el (Szerelemvonat, Szerelem Porsche Száguldás, Haverom a Kalauz) vagy megnézik a Száguldó Erőd és a Féktelenül című filmeket videómagnón.

Tamara: Tűzoltóautó, halálosan szerelmes Tamásba, de ezt a világon senkinek sem árulná el. Karcos, érdes modora van, gyakran káromkodik, gúnyolja a mozdonyokat, de titokban arról ábrándozik, hogy Tamás egyszer telibeveri a kipuffogóját egy vasúti átkelőben. Az imidzse szerint imádja a RAP zenét, de amikor egyedül áll a garázsban, akkor leginkább lakodalmast tesz be.

  Miki: Metró, Tamás távoli unokatestvére. Néha találkoznak, akkor hamar feloldódnak, és a baleseteikről mesélnek egymásnak, azaz, hogy kit mikor és hogyan gázoltak el, aminek mindig harsány röhögés a vége.

  Részek - I. évad

1 -  Őszinte szeretet: Tamást a Nyugati Pályaudvaron oldalba fossa néhány hajléktalan. Nagyon el van keseredve, hiszen este Erzsikével lenne randevúja. Adolf harsányan kiröhögi, de később kiderül, hogy ő fizette le a csöviket. Végül megérkezik Tamara, aki szintén kineveti Tamást, de azért segít neki megtisztálkodni. Gyengéden törölgeti, masszírozza a leszart kasztnit, még úgy is, hogy tudja, Tomi bizony tolatgatni megy...

2 - Barátok a bajban: Troli Tibi megígérte az ukrán maffiának, hogy leszállít nekik Záhonyból két kamionnyi cigit a keletihez. Azonban azt elfelejtette, hogy ott nincs kiépítve a felsővezeték, így nagy bajba került. Szergej és Igor, a szigorú mozdonyok már fenyegetően tülköltek felé, amikor megérkezett Tamás és megígérte, hogy elvégzi a feladatot, így minden jóra fordult.

  3 - Csalódás: Tamás egy éjszakai műszak elment lumpolni a százhalombattai finomítóba, amit Erzsike nagyon rossz néven vett. Mire Tamás a muri után megérkezett Ózdra, bizony Erzsikét és Adolfot félreérthetetlen helyzetben találta a 6-os ipari vágányon.... Erzsike szomorúan néztt, míg nagy riválisan hangosan kacagott rajta.

  4 - Öngyilkos gondolatok: Miután Erzsikével való kapcsolata vakvágyányra jutott Tamás teljesen magába fordult. Miki bátorítására az underground partik felé fordult, és többször tűnt el napokra az illegál bányabulikban, amelyekbe csak rozoga csillesíneken át vezetett az út. Megdöbbenve látta, hogy Miki mekkora császárnak számít ezekben a körökben, a holland hullámvasút csajok, és a német mesevonat pipik fürtökben lógtak róla, ami nagyon imponált neki. Rákapott plutóniumporra, és egy nap arra eszmélt, hogy Biatorbágyon áll a viadukt tetején, és azt könyörgi Matuska bácsinak, hogy pörköljön alá, mert így nem tud tovább élni..

.. 5 - Rehabilitálva: Tamást a rehabon Tamara többször meglátogatta, és segítségével kimászott a gödörből. Lassan visszatért a munkába, és egyik nap hajnalban Bázakerettyére vezetett az útja. Nagyon szégyellte magát, hogy korábban olyan csúnyán viselkedett Géza bácsival, és úgy gondolta, hogy meglepi egy mázsa száz éves tölgyfával, amit egy nappal korábban szerzett, miután letarolt egy faszállító járművet egy vasúti átjáróban. Csendesen behatolt az öreg fedett garázsába, ám amit ott látott, attól elkerekedett a szeme. Lángok lobogtak benn, és megvilágították a Adolf olajoktól fénylő testét, akit Gőz Géza bácsi tartott pórázon, miközben lelkesen pumpálta hátulról a német villanyvonat WC lefolyóját. Tamás megdöbbent, de annyi lélekjelenléte volt, hogy készítsen egy pár képet, és egy rövid videót az aktusról. Tevékenységét a szenvedélyes Géza bácsi és Adolf nem vették észre, egészen másnapig, amikor is elküldte nekik a kompromittáló anyagokat, és ezt követően zsarolni kezdte nevelőapját, valamint gonosz vetélytársát.

  6 - Mentőakció: Metró Mikinek apró problémái támadtak, nem tudta ugyanis becsukni az ajtaját egy fakocka miatt, mire elküldték Moszkvába szervizbe. Hiába sírt, könyörgött, mennie kellett. Onnan gyakorlatilag kibelezve tért vissza, hiába fizetett ki a Magyar Állam 300 millió forintot a kezelésre.  Legalább egy évig tart majd, javítása, de nincs rá pénze a BKK-nak, ezért Miki félhalottan áll azóta is a kőbányai metró főhadiszálláson. Tamás Tamara és Tibi segítségével útra kel, hogy kifosszon egy pénzszállítót, amelynek személyzete Erzsikéhez tért be reggelizni.....

[sztupy]

4¾ éve jártam először Londonban

Reggel érkeztem, a hajnali WizzAir géppel Lutonba. Épp esett a hó, elég szépen - az akkori tél első nagy havazása volt - be is állt a forgalom kb. mindenhol a déli országrészben. Én is megéreztem a havazást, tekintve hogy ki voltam szépen öltözve - ami az avataromat leszámítva amúgy max egyszer történik minden évben - de hát állásinterjúra mentem. A fejvadász megmondta, hogy a cipőm legyen mindenképp szép. Az is volt, csak hát picit vékonyka. Meg is fáztam rendesen a nap végére, de erről majd később.

Szépen elbuszoztam a vasútállomásra (Lutonnak nincs közvetlen állomása, buszozni kell oda), majd felszálltam az első vonatra. Akkoriban még jártak azon a vonalon slam-door járgányok, tehát olyanok, ahol az ajtót neked kell bezárni. Mondjuk ez MÁV viszonylatban nem túl meglepő, de azért az meglepett, hogy ezeken csak kívül volt kilincs, ha ki akartad nyitni, akkor ki kellett nyúlni az ablakon, hogy ki tudj jutni:

Asszem kb. fél óra volt az út St Pancrasig, közben néztem a havas tájat. Mivel érkezésem utáén még volt olyan 2 óra az interjúig úgy gondoltam sétálok egy picit. Megnéztem a Platform 9¾-et King’s Crossnál, majd úgy döntöttem lesétálok egy metrómegállót, úgyis van még sok időm. Ennek során valószínűleg még jobban megfáztam, szóval pro tip: ne mászkálj havas úton sokáig vékonytalpú cipőben.

Egy órával az interjú előtt érkeztem a Piccadilly Circushoz, már várt rám az állásközvetítő, meghívott a sarki Costa-ba egy kávéra interjú előtt. Elmondta szépen, hogy kb. mikre kell készülnöm és sok sikert kívánt. Bementem az iropdába, ahol megint kérdezték amúgy, hogy kérek-e kávét / teát / vizet, de akkor még eléggé meg voltam illetődve, szóval hülye módon nem tettem. Pedig egy kis extra tea jó lett volna. Két óráig beszélgettünk ruby-ról, meg javascriptről meg arról, hogy láttam-e már java-t életemben és milyen távolról. Majd véget ért az egész körbevezettek az irodában - rengeteg ember, soksok gép meg minden - sose dolgoztam még olyan munkahelyen, ahol összesen több, mint 50-en dolgoznának, kicsit fura is volt, nem tudtam milyen lehet az egész, aztán elbúcsúztunk, közölték, hogy majd értesítenek meg ilyenek, én meg szépen felszálltam egy metróra várost nézni.

Valamiért Angel Station felé vettem az irányt - nem tudom miért. Mehettem volna megnézni az ilyen klasszikus látnivalókat, de nem tettem. Nem is lett volna időm, mire megérkeztem hívtak, hogy figyu mi lenne ha visszajönnék egy team fit interjúra is, és akkor még ma letudjuk az egészet. Szóval visszafordultam, és metróztam megint egy csomót. Az tudom, hogy feltánt hogy milyen alacsonyak a londoni metrók - mondjuk itt mindenki Hobbit, szóval nem meglepő.

A team fit interjú abból állt, hogy a potenciális leendő csapattal elmentünk a Costa-ba megint egy kicsit kávézni meg beszéllgetni. Eléggé féltem ettől, mert hát akkor se voltam egy szociális ember, főleg nem angol nyelven (és most se), mindemellett az egyik szlovák csajszinak sikerült kicsit kiborítanom a kávéját is, szóval biztos elég bénának nézhettem ki. Nem igazán rémlik miről voltam képes beszélgetni velük, bár azt tudom, hogy a Balatonba beesett Hummer-ek esetét felhoztam és az nagyon tetszett nekik. Aztán közöltem, hogy szép és jó volt itt beszélgetni veletek, de hát sajna menne a vonatom vissza a reptérre, én az este már lépek is vissza Budapestre, úgyhogy elbúcsúztunk én meg mentem vissza.

A hazafele a vonat már ilyen modernebb szerelvény volt, az ajtók automatikusan záródtak. Valahol Harpenden felé járt már a vonat, mikor hívott a fejvadász, hogy blabla tetszettem nekik meg minden, jöhetek dolgozni, én meg még ott a vonaton azt mondtam, hogy ja persze simán, miért is ne, hát ezért jöttem ide.

Aztán megérkeztem Lutonba, beültem a Burger Kingbe, rendeltem egy Big Mac-et, és csak ekkor esett le úgy az egész nap eseménye, hogy hoppá, miafasztis cisnáltam, most lesz egy hónapom összeszedni mindent, aztán költözhetek egy másik országba. Egy pillanat alatt hasított belém rengeteg különféle gondolat, hogy most miafaszlesz, hogyan lesz, mit kell majd csinálni, hogyan legyen minden, elszakadok az emberektől, lesznek új emberek, úristen ismerkednem kell majd megint, meg besélzgetni új lényekkel, meg úgy egyáltalán!

Mire a repülőre értem már nagyon meg voltam fázva, így vettem egy repülőgépes teát a fedélzeten - azon kevés alkalmak egyike amikor vettem bármit is fent. Éjjel már Budapesten voltam, és még mindig kicsit a nap eseményei alatt.

Aztán volt egy hónapom felkészülni mindenre, és azóta is itt élek és itt dolgozok.

A mai napig, mert felmondtam. Sose dolgoztam még ilyen sokáig egy helyen, és sose laktam még ilyen sokáig egy helyen. De most már ideje váltani, mind munkát, mind lakhelyet. És most is hirtelen belémszökött egyszerre az összes létező érzés, hogy miafaszt is cisnáltam/csinálok/fogok csinálni, és majd megint meg kell ismerkednem új emberekkel meg minden, és ez milyen borzasztó lesz. Vagy jó. Milyen szar már, hogy nem tudom előre.

De majd meglátjuk.

Mindenesetre most megpróbálok nem megfázni, mert megfázni, az egy nagyon szar dolog!

[bdpst24]

Őrült járgányok mérkőznek meg egymással idén nyáron

Őrült járgányok mérkőznek meg egymással idén nyáron

16 év után újra megrendezik a Red Bull Ládaderbi versenyt A sebesség, a kreativitás és a teljes őrület együtteséből született annak idején a Red Bull Ládaderbi, amely rendezvény legutóbb 2008-ban járt Magyarországon – idén nyáron azonban visszatér. Június 30-án az esemény helyszíne a Tabán lesz, ahol a versenyzők megmutathatják, kézzel készített autócsodákkal mekkora sebességre képesek beépített…

[meginttuloktulok]

Nekem egészen vad formatervű járgányok is képesek tetszeni, de ez az origami izé akárhonnan nézem is, csúnya.

[rcklub]

Hamarosan újabb járgányok érkeznek a kissebbeknek, addig is nézzetek szét jelenlegi táviányítós autó kínálatunk közt. https://www.rcklub.eu/termekkategoria/rc-modell/taviranyitos-auto/ (helyszín: RC-Klub Modellbolt) https://www.instagram.com/p/B04GdSNpAyy/?igshid=a8ip2qocgd7k

[tavoliegyetem]

A kisbuszok a legnépszerűbb tömegközlekedési eszközök az országban, akár hosszabb távon is. Ez az egyik buszállomás, vagyis van-station. Azonban van itt valami teljesen érthetetlen: minden egyes busznak, azaz minden egyes viszonylatnak a jegyeit külön-külön asztalnál értékesíti egy-egy ember, akik hangosan kiabálva próbálják az arra járó embereket elcsalni egy utazásra. Ezt a fajta promóciót már más országban is tapasztaltam, de azóta se tudtam megérteni, hogy ki lenne az az utas, aki csakúgy céltalanul téblábol egy buszállomáson és egy jegyárus kiáltására találná ki vagy esetleg változtatná meg eredeti úticélját. Ha minden kisbuszt önálló cég üzemeltet, akkor is értelmetlen a jegyeket külön asztaloknál, egy-egy embert fizetve árulni, sokkal jobban megérné 4-5 embert foglalkoztatni közösen, akik bármely viszonlatra képesek jegyet eladni.

A van-ek, azaz a kisbuszok jegyárai: Bangkok (Rangsit) - Kanchanaburi: 140 km, 2,5 óra, 130B Bangkok (Rangsit) - Pattaya: 170 km, 3 óra, 180B Bangkok (Rangsit) - Nakhon Ratchasima: 225 km, 3,5 óra, 191B Pattaya - Rayong: 60 km, 1 óra, 100B

Minden egyes viszonylatnak külön jegyértékesítő pultja van.

Váróterem

A járgányok többsége jó állapotú és légkondis.

[otthonzulles]

micsoda járgányok

Pipeline from the railway bridge at Dombóvári Street, Budapest, 1977. From the Budapest Municipal Photography Company archive.