#illés lajos | Explore Tumblr Posts and Blogs

cafepr · 4 years

Photo

Újragondolta a Liszt Ferenc Kamarazenekar márkáját és teljes körűen megújította stratégiáját a FleishmanHillard Café és a Stratlog csapata

Az új arculat létrehozásával egy alternatív zenei nyelv jött létre

Nem elég kiválónak lenni, de az is kell, hogy egy márka észrevehető, vonzó és értelmezhető legyen a közönsége számára. Több mint 6000 előadást, 200-nál is több zeneszerző művét és közel 100 fesztivált vizsgáló nemzetközi piacelemzés, valamint egy átfogó reprezentatív fogyasztói kutatás alalpozta meg azt a több mint egyéves munkát, aminek eredményeként a FleishmanHillard Café ügynökség és a Stratlog tanácsadó cég újrapozícionálta a Liszt Ferenc Kamarazenekart, integrált kommunikációs és marketing stratégia mentén megújította a teljes arculati keretrendszert, valamint újragondolta a website-ot. A Brand Bar készítette zenevezérelt dinamikus logórendszer egyedi módon képes vizualizálni a zenét, a maga nemében egyedülálló a világon.

Új zenekari stratégiát és egy megújult márkát mutatott be februári sajtótájékoztatóján a Liszt Ferenc Kamarazenekar: az átfogó, több éven átívelő megújulás megalapozásában a FleishmanHillard Café és a Stratlog segítette a zenekart.

“Nagyon örülünk, hogy az elmúlt egy év elhivatott és professzionális munkájának eredményeként létrejött az a kotta, amelyből a következő években játszhatunk, és amely az alapja annak, hogy a Liszt Ferenc Kamarazenekar hazánk egyik legértékésebb kulturális termékévé, a nemzetközi klasszikus zenei szcéna trendalkotójává váljon. Konzorciumi partnereink segítsége ebben kifejezetten értékes volt” – mondta el Dr. Körmendy-Ékes Judit a Liszt Ferenc Kamarazenekar Alapítványának kuratóriumi elnöke.

A projekt kezdetén a célcsoportok azonosítása és minél mélyebb megértése érdekében készült egy fogyasztói kutatás az IPSOS bevonásával, amivel párhuzamosan a Stratlog munkatársai egy a teljes nemzetközi komolyzenei piacot átfogó elemzést végeztek, hogy a zenekari működés minden elemére vonatkozóan rendelkezésre álljanak a hazai és külföldi adatok, gyakorlatok.

“Meghatározó, szakmai és módszertani szempontból is különleges kihívás, egyben minden kollégám számára inspiráló élmény volt a nemzetközi komolyzenei élet és kamarazenekari piac átfogó átvilágítása, a kulcs trendek és jellemzők feltérképezése. Széles körű kvantitatív és kvalitatív adatgyűjtést is végeztünk, amivel rendkívül hasznos információkat tudtunk kinyerni ennek a nagyon specifikus piacnak a működéséről és szereplőiről; ez alapozta meg a stratégialkotási munkát” – mondta el Marx Balázs, a Stratlog vezetője. “Személy szerint különleges pillanat volt az eredményeket a zenekar vezetésének és művészeinek bemutatni és az egymástól alapvetően különböző, művészeti-kereskedelmi-marketing-pénzügyi megvilágításból megvitatni és egy közösen elfogadott, jövőbemutató stratégiává formálni” – tette hozzá a vezető. Kiderült, hogy magyar felnőtt lakosság mindössze 17%-a hallgat legalább 2-3 havonta komolyzenét, 21%- a ennél ritkábban, ezért stratégiai cél lett az új célcsoportok megnyerése, a fiatalok megszólítása.

A versenytárselemzés során kirajzolódott, hogy igazi kihívás megkülönböztető márkát építeni a klasszikus zenei piacon: viszonylag szűk célközönségeknek nagyon hasonló terméket kínál a többség. A szakmailag kiváló és igényes zenekarnál az innováció és az élmény kapcsán azonosítottuk a lehetőségeket.

“A FleishmanHillard Café ismert a stratégiai gondolkodásáról; nekünk testhez álló és inspiráló lehetőség volt egy ilyen integrált projekten dolgozni, ahol ténylegesen az alapozástól az eszközök fejlesztéséig mi tudtuk kialakítani az új márkát és a kapcsolódó kommunikációs és marketingstratégiát, illetve tudtuk támogatni egy ezzel koherens művészeti koncepció kapcsolását a kommunikációs megfontolásokhoz. Kiváló szakemberekkel összefogva sikerült” – mesélte Balaton Anita, a FleishmanHillard Café ügyvezető igazgatója. “ Szeretnénk, hogy egy egyre bővülő közönség számára a márkánk azt jelentse majd, amit megálmodtunk: hogy Liszt Ferenc örökségét a zenekar virtuozitása, innovatív megoldásai, újító hozzáállása jelképezze a modern korra adaptálva, mindig egy kis meglepetéssel fűszerezve”- tette hozzá a kommunikációs tanácsadó.

A márka újraalkotásának megkerülhetetlen része volt az új arculat megalkotása is, amelyért a Brand Bar felelt, és amivel a nemzetközi és a hazai szakmai közönség figyelmét egyaránt szeretnék felkelteni az alkotók.

“Olyan arculat kialakítására volt szükség, ami kifejezi a márka személyiségét, letisztult, újító, különleges és van benne valami meglepő, ami képes támogatni a zenekar külföldi és belföldi ismertségének és elismertségének jelentős növelését, emellett reflektál a mai kor kihívásaira és tudja segíteni a fiatalabb közönség felé való nyitást” – mondta Simon Attila, a Brand Bar kreatív igazgatója. “Olyan megközelítésben gondolkodtunk, ahol a zene főszerepet játszik, és ahol lehet tere az interakciónak. Így született meg ez a zenevezérelt dinamikus arculati koncepció; egy egyedi fejlesztésú új notációs rendszert hoztunk létre, amire nem láttunk példát eddig. A zenekar logójához egy emblematikus magyar zeneművet, Bartók Divertimentóját választottuk. E logika mentén, választott zenedarabok alapján számos jel generálható, mégis egységes vizuális keretet tudunk tartani. Minden zenésznek generáltunk így egy saját emblémát, de tulajdonképpen végtelen számú jel hozható létre” – tette hozzá a szakember. Ezek az egyedi “jelek” a zenekar tagjai által választott, a művészi hitvallásukat kifejező zeneművek felhasználásával készültek. A zenekari tagok a megújult weboldalon elérhető videóikban mesélik el, miért esett választásuk az adott darabra.

A FleishmanHillard Café irányította projekt a stratégiaalkotáson túl összefogta és irányította azt a munkát is, ami során számos kommunikációs eszköz megújult. A zenekari logó létrehozásának történetéről rövidfilm is készült, amelyet a Café Communications ügynökség készített el, ahogy a zenekar imázsfilmje, és összes új mozgóképes anyaga is az ő munkájukat dicséri. Az imázsfilmet Freund Ádám rendezte, az operatőr Gyuricza Mátyás volt, a drónfelvételeket pedig Hévizi Tamás készítette, aki már számos hazai és külföldi szuperprodukcióban vett részt. Létrejött egy teljes fotótár az új arculati előírásoknak megfelelő stílusban, és a csapat nagy erőkkel dolgozik a hangzóanyagtár szoftvertámogatással egyszerűsített archiválásán is.

Minden film elérhető a meg��jult honlapon (www.lfkz.hu), amely szintén a Café Communications munkájának eredménye. A honlapon keresztül többek között meghallgathatók a zenekar új podcast csatornájának adásai, LISZTORY néven, amely a Kolibri Pictures és Péteri Lóránt zenetörténész közreműködésével jött létre.

A FleishmanHillard Café és Stratlog konzorciumának csapata:

Liszt Ferenc Kamarazenekar

Kuratóriumi elnök: Dr. Körmendy-Ékes Judit

Művészeti igazgató: Várdai István

Művészeti menedzser: Hornyák Balázs

Koncertmester: Tfirst Péter

Kommunikációs vezető: Monostori Diána

Stratlog

Projektvezető: Marx Balázs

Vezető tanácsadó: Galgóczy Gáspár

FleishmanHillard Café

Vezető tanácsadó, a konzorcium vezetője: Balaton Anita

Projektvezetők: Péter Georgina, Farkas-Cseke János

Tanácsadók: Janky Gyöngyi, Török András

Csapattagok: Berkes Boglárka, Fehér Emma, Horváth-Bors Bettina, Rakk Laura, Stickl Kata, Szigeti Mária

IPSOS

Marketing Account Director: Kunos Péter

Qualitative BU Director: Balogh Sára

Marketing BU Director: Szerencsés Tibor

Account Manager: Horváth Andrea

Senior Research Executive: Ember Kata

Brand Bar

Kreatív igazgatók: Simon Attila - Halász Gyula

Vezető tervező: Herbszt László

Grafikus: Földi Bianka

Projektvezetés: Izsáki Boglárka - Fodor Kata

Zenei tanácsadó: Zelenák Dániel

Csapattagok: Füvessy Gábor, György Attila, Illés Orsolya, Molnár Vanda, Tóth Csenge

Café Communications

Honlap:

Vezető tanácsadó: Viniczai András

Projektvezető: Soós Levente

Csapattagok: Bátyi Orsolya, Gyüre Orsolya

Filmek:

producer: Hutlassa Tamás

line producer: May Gábor

Image film rendező: Freund Ádám

Image film operatőr: Gyuricza Mátyás

Image film gyártásvezető: Lukács Gergő

Image film látványtervező: Tasnádi Zsófia, Jóvári Csenge

Image film drone: Hévizi Tamás

Image film vágó: Szabó Tamás

Image film hangutómunka: Érsek Lajos / Saint Studio

logo bemutatófilm rendező: Wrochna Marcell

logo bemutatófilm operatőr: Dévényi Zoltán

logo bemutatófilm vágó: Sum-Vészi Kriszta

Fotók:

Máté Balázs

Podcast:

Kolibri Pictures

Producer: Hegyi Nóra

Szerkesztő: Magyar Márton

Gyártásvezető: Komáromy Kata

Vágó: Bodogán Anna

#lisztferenckamarazenekar #franzlisztchamberorchestra #brandbar #stratlog #ipsos #cafécommunications #kolibripictures

0 notes

ballerinadellamusica · 7 years

Photo

Vámpírok Bálja is performing in Hungary in October 2017. Performances: Október 4. 19:00 Október 5. 19:00 Október 6. 19:00 Október 7. 15:00 & 19:30 Október 8. 15:00 & 19:30

Szereposztás: Krolock: Egyházi Géza/Bot Gábor/Zöld Csaba Sarah: Török Anna/Simon Boglárka Panna Alfred: Pásztor Ádám/Héger Tibor Professzor: Illés Dániel/Sándor Dávid/Jegercsik Csaba Chagal: Pavletits Béla Magda: Sári Éva/Kecskés Tímea/Horváth Mónika Rebecca: Kokas Piroska Koukol: Umbráth László Herbert: Szemenyei János/Jenei Gábor Nightmare 1: Mező Márió/Károlyi Krisztián Nightmare 2: Táborosi Márk

Red boots Ballet: Csepi Ádám, Horváth Zita,Varga Kinga Black vampire: Túri Lajos White vampire: Fischer Tamás, Házi Tamás Ensemble: Lopusny Anna (Dance Captain), Stróbel Dóra(choirmaster), Ajtai Beáta, Sinkó Réka, Pethő Dorottya, Miklós Eponin, Baksa András, Juhász Richárd, Szabó Anikó, Nagy Sarolta, Szabados Tímea, Tiborcz Fanni, Ködmen Krisztián, Kelemen Krisztián

The following principals will appear in the ensemble when not in lead role: Török Anna, Horváth Mónika, Jenei Gábor

Pictures from Vámpírok Bálja facebook

#Vampirok balja #vámpírok bálja #egyházi géza #bot gábor #zöld csaba #török anna #Simon boglárka panna #pásztor ádám #héger tibor #TdV hungary #tanz der vampire

32 notes · View notes

belakiralydolgokatnez · 7 years

Photo

Béla (B1) a Magyarország-Ukrajna öregfiúk mérkőzésen (2017.10.12.)

Magyarország-Ukrajna 1-3 (0-1)

A vendégek góljai közül kettőt Andrij Vorobej szerzett, egyet Szerhij Nazarenko lőtt, míg a mieink becsületgólját Tököli Attila jegyezte.

Magyarország: BROCKHAUSER István, SZÉLESI Zoltán, TELEK András, KELLER József, MÉSZÖLY Géza, MÁRTON Gábor, VINCZE Ottó, VÉBER György, PREISINGER Sándor, DÉTÁRI LAJOS, SALLÓI István, VLASZÁK Géza, LISZTES Krisztián, TÖKÖLI Attila, JENEI Sándor, ILLÉS Béla, HALMAI Gábor, KOZMA István Ukrajna: Vitalij REVA, Andrij OKSZIMEC, Volodimir JEZERSZKIJ, Oleg SELAJEV, Oleg SZOBUCKIJ, Szerhij NAHORNYAK, Olekszandr KOSZIRIN, Vjacseszlav SEVCSUK, Jevgeny LEVCSENKO, Andrij VOROBEJ, Vladiszlav VASCSUK, Eduard CIHMEJSZTRUK, Szerhij NAZARENKO, RÁCZ László, Vjacseszlav SZVIDERSZKIJ, Jurij SELEPNICKIJ, Vitalij SZAMOJLOV, Jurij MAKSZIMOV

Az M4 Sport a mai fiatalokról is megkérdezte:Illés Béla szerint a tavalyi Eb-szereplés után mindenki jobb teljesítményt várt a magyar labdarúgó-válogatottól a világbajnoki selejtezősorozatban.

1 note · View note

hicapacity · 7 years

Text

Norma

"Jóságos személyzet", írja valaki, mert egy kórházban

megfelelően ellátták a lányát. Tán mosolyogtak is. És még hasonló lelkendezéseket olvasok másutt. Úgy tűnik, hogy ebben az országban csak hideg, lelketlen szörnyetegek vagy jóságos tündérek laknak.

Nem. Nem. NEM.

Senkit nem kergetnek az asztal körül, hogy ápoló/nő vagy orvos legyen. A betegekkel való törődés egy egészségügyis számára nem valami boldogító plusz, hanem a minimum. Ez (lenne) a dolga. Az izraeli hadseregben a hősidőkben nem volt kitüntetés. A katona bátor, mondták. Ez a NORMA. Nem több. Tudják, mi haladja meg a normát? Az, ha mondjuk egy orvos vagy ápoló a munkaidején túl, saját szabadidejének a rovására is foglalkozik a betegével. Nem pénzért. Ha elmegy INGYEN misszióba. Miért ingyen? kérdezik Önök, tudván tudva, hogy Krisztus koporsóját se őrizték ingyen. Azért, mert különben kap érte ellenszolgáltatást. Valamit valamiért. Kiadás-bevétellé válik. Az önKIfejezés szóban a "ki" a hangsúlyos. KIáramoltatni. Ha az aluljáróban valami csodálatos muzsika üti meg a fülemet, és ezt honorálom, nem ugyanaz, mintha egy koszos, büdös, száját szóra se nyitó koldus kezébe nyomnék valami adományt. Akkor az egy szolgáltatás ellentételezése. Nem is igazán kéregetés. Nem ezért vagy azért teszünk jót. "Sokat köszönhetünk nekik", írták egy "példamutató" életet élő, sokgyermekes családról. Ugyan mit? De a gyermekek legalább! Ugyan ők mit? A gyermekekkel való törődés nem egy boldogító plusz, hanem kötelesség. Nem a kötelességteljesítés megléte valamiféle pozitívum - ennyit egy állat is megtesz, alkalmasint még többet is - , hanem a nemléte negatívum. A KÖTELESSÉGTELJESÍTÉS NEM JÓTETT. Se a család irányában, se más irányában. Sőt. Ha az ember egy szerettén segít, az se jótett. Jótett az, ha egy ismeretlenen segít. Vagy éppen AZ ELLENSÉGÉN. Ez az értelme az irgalmas szamaritánusról szóló történetnek is. Tehát senkit nem kergetnek az asztal körül, hogy az egészségügyben dolgozzon. Azért sem, hogy az egyházban, vagy az igazságszolgáltatásban. Ez a három a legkritikusabb terület. (Természetesen vannak még ilyenek, például a pedagógia, a szociális gondozás, bármely szociális vonatkozású ügyintézés, sőt, bármely ügyintézés, amely - közvetlenül - emberek sorsára van kihatással.) Ez a három az, amelyeknél az a szó, hogy "emberség" mindenekfelett MUNKAHELYI KÖTELESSÉG. E három az, ahol a legtöbbet lehet ártani. Nem az a jóságos tündér, aki teljesíti a kötelességét.

Ezt csak a kötelességüket elhanyagolók viszonylatában gondolják annak. Örülünk, Vincent. Lehetett volna rosszabb is. "Lehetne most a dalban egy lány, lehetett volna más is talán." Illés? Az hát.

Amikor engem 1986-ban a Tolnaiból (Tolnai Lajos utcai BRFK fogda, ma is az) visszaszállítottak a Szalay utcába (V. kerületi Rendőrkapitányság), egy tiszta, világos, tetőtéri, négy személyes zárkába, nekem akkor az a szabadság és jólét netovábbjának tűnt. Önöknek is annak tűnne, ha most bevinnék Önöket?

Nem jó tündérek és gonosz szörnyetegek. Alkalmasak és alkalmatlanok. És ez mindenre áll. Ami pedig fölötte van, az már nem a foglalkozás körébe tartozik.

#gaál péter #©#cmintcapa

4 notes · View notes

nemzetinet · 6 years

Text

Pálinkás József csalódott a magyar értelmiségben!

A reális zöldek egyetértenek Pálinkás József véleményével.

Lakitelken, összeült 190 urbánus és liberális értelmiséginek halvány lila fogalma nem volt a kádár rendszerben folytatott magyar, a nemzet érdekében folytatott gazdaságpolitikáról. Arról, hogy a magyar gazdaság politikusok lényegében a nemzet javára „meglopták” a Szovjetuniót. A magyar gazdaságpolitikusok ügyeskedésének tudható be a legvidámabb barakk, a gulyás szocializmus kialakulása, meg az hogy egyeseknek lehetőségük adódott ellenzékiséget eljátszani.

A kerek asztal körül üllők 1989-ben egyetlen gazdaságra vonatkozó kérdésről, hogyan tovább a gazdaságban kérdéskörben nem cseréltek eszmét! Egyetlen gazdasági kérdésben értettek egyet, hogy ne épüljön fel a vízlépcső. Hát bizony ez nem sok! Az értelmiség degenerálódott. Akik biztosak a dolgukban, nem félni szoktak a vitáktól, hanem keresve keresik rájuk az alkalmat.

A nyolcvanas évek elején az anyaországi magyar humánértelmiség körében degenerálódási folyamat indult be. A folyamat hasonlatos volt a fajkutyák körében megfigyelhető folyamathoz, vérfrissülés elmaradása esetén a fajta kutya jobban hozzá „hüjűl” a gazdájához, mint a korcs falusi kutya. A humán értelmiség egyre jobban a pártvezetés kiszolgálójává vált. A rendszerváltás után a folyamat felerősödött és ma az egeket súrolja.

A folyamatot felismerte a káderpolitika felett őrködő pártvezetés. A helyzet orvoslása céljából Aczél György, az utódlás megoldására, vérfrissítésként határon túli értelmiségieket hozott az anyaországba. A határon túlról érkezettek közül, azonban kevesen voltak képesek a vezetés különböző szintjeibe beépülni, mert a háttérben a transznacionális erőközpontok által felügyelt reformműhelyekben kiképzettek élveztek elsőbbséget, a káder utánpótlás területén. A Duna bal partján végzett közgazdászoknak elég volt 50 filléres vonaljegyet venni, hogy a Dimitrov térről a Jászai Mari térre utazzanak a Fehér Házba a 2-es villamoson. A rendszerváltás után ők a véleményformáló vezérek a médiában. 1985-ben közreműködésükkel a magyar adósságállomány 30 százalékkal megnőtt, Két év alatt az duplájára nőtt a tőkés adósságunk, több mint 2 milliárd dollár volt az évi törlesztési kötelezettség, plusz év egy milliárd dollár kamatteher hozzá. Marjai József miniszterelnök helyettes Aczél György segítségét kérte.

A magyar értelmiség salakja. Ők azok, akik felléptek a radarnak Zengőn történő elhelyezésével szemben. Magyarországot valójában nem a politikusok jutatták gödörbe, hanem sokkal inkább az értelmiség, pontosabban annak salakja.

Névsorba szedve a salak tábor tagjai a következők: A. Gergely András politológus, kultúrantropológus; Almássy Lászlóné; Andrassew Iván író; Andrásfalvy Bertalan professzor emeritus, Pécsi Tudományegyetem; Artai Balázs önkormányzati képviselő, Vál; Artai Mónika pszichológus; Artainé Deák Anikó pszichológus, Vál; Artner Annamária közgazdász, az ATTAC Magyarország tb. elnöke; Ágoston Zoltán kritikus, a Jelenkor főszerkesztője; Ángyán József egyetemi tanár, a SZIE Környezet- és Tájgazdálkodási Int. igazgatója; Ámon Ada közgazdász, Energia Klub; B. Gosztonyi Veronika szociálpolitikus, munkapálya-tanácsadó; Bagi Iván humorista; Bajomi Iván szociológus; Baksay Levente jogi szakfordító; Baldauf Aladár kisebbségi politikus, munkaügyi szakértő, Tata; Baltay Levente ügyvéd, TASZ; Bartha Katalin nyelvész, ny. egyetemi tanár; Bassa László térképész; Bassa Zoltán közgazdász; Bán András műkritikus; Bán János Jászai Mari-díjas színművész; Bánffy György Kossuth-díjas színművész; Bánffy Györgyné; Bede Nóra pszichológus; Benyik Mátyás szakközgazdász, az ATTAC Magyarország elnöke; Berecz András énekes, mesemondó; Bereményi Géza Kossuth-díjas filmrendező, író; Bikácsy Gergely író, kritikus; Boda Zsolt közgazdász, Védegylet; Bodor Ádám Kossuth-díjas író; Bodor Béla író, irodalomtörténész; Borbély Mihály népzenész, jazzmuzsikus; Borbély Szilárd költő; Botfalvy Both Miklós a MagUra zenekar vezetője; Brády Márton koncertszervező; Budai Balázs egyetemi tanársegéd, tudományos kutató; Buella Mónika okl. táj- és kertépítész, környzetvédelmi szakmérnök, Ars Topia Alapítvány; Czére Zsolt; Csapody Tamás jogász-szociológus; Csapodyné Salamon Erzsébet klinikai szakpszichológus; Csáki Roland Greenpeace; Cseh Igor egyetemi hallgató, SzanaÍá; Cseh Tamás zenész; Cselószki Tamás környezetvédő, E-MISSZIÓ Egyesület; Csernus Eszter jogász, TASZ; Csigó Péter tud. munkatárs, MTA Politikatudományi Int.; Csiki Kinga; Csikós Attila író; Csillag Gábor kultúrantropológus, Zöld Fiatalok; Csollány Szilveszter olimpiai bajnok tornász; Csonka András művelődésszervező, a Védegylet főtitkára; Csordás Gábor író, a Jelenkor Kiadó igazgatója; Darvas Béla biológus; Dénes István Generalmusikdirektor der StadtTheater Trier;Döbrentey Ildikó író; Dörner György érdemes művész; Ef Zámbó István képzőművész; Elek István főszerkesztő, Heti Válasz; Endreffy Zoltán filozófus; Eörsi István író; Farkas Pál a Tan Kapuja Buddhista Főiskola tanára; Farkas Péter közgazdász, ATTAC Magyarország; Fazekas Tamás jogász, Kendermag Egyesület; Fábry Sándor humorista; Federits Zsófia jelmeztervező; Ferenczi István környezetvédő, Zöld Fiatalok; Ferjentsik Viola környezetvédő, Rügyecskék Alapítvány; Ficsku Pál író, Mályi; Fidrich Róbert környezetvédő, MTvSz; Fleischer Tamás közgazdász; Foltányi Zsuzsa az Ökotárs Alapítvány igazgatója; Forintos György szociológus; Földes Ádám jogász, TASZ; Fridli Judit jogvédő, TASZ; Für Anikó Jászai Mari-díjas színművésznő; G. Fodor Gábor tud. munkatárs, MTA Politikatudományi Int.; Gál József tengeri vitorlázó; Gáspár Sándor Jászai Mari-díjas színművész; Gerle János Ybl-díjas építész, az Országépítő fel. szerkesztője; Gosztonyi Ágnes újságíró; Gothár Péter Kossuth-díjas filmrendező; Göbl Gabriella szociológus-hallgató; Gödrös Frigyes filmrendező; Grandpierre Attila csillagász; Grecsó Krisztián író, a Bárka szerkesztője; Gryllus Dániel muzsikus, Kaláka Együttes; Gubek Nóra jogász; György Lajos tudományos tanácsadó; Harangozó István újságíró; Haraszti Gyula újságíró, Magyar Nemzet; Heidl György tszv. egyetemi docens, Összefogás Pécsért Egyesület; Heiszler Vilmos történész, Szociális Zöldek; Herbert Tamás patológus, Civilek a Zengőért; Herpai Sándor a Barbaro zenekar vezetője; Hetényi Tamás Tata város polgármestere; Hont András történész; Horgas Béla író, a Liget szerkesztője; Horváth Balázs ügyvivő, Zöld Fiatalok; Illés Lajos Kossuth-díjas zenész; Illés Zoltán egyetemi tanár, országgyűlési képviselő; Illyés Zsuzsa okl. táj- és kertépítész, Ars Topia Alapítvány; Ízing Antal újságíró, a Hetek és a 168 Óra munkatársa; Jávor Benedek egyetemi adjunktus, a Védegylet szóvivője; Jeles András filmrendező; Juhász Géza jogvédő, Habeas Corpus Munkacsoport; Juhász Péter szóvivő, Kendermag Egyesület; Kajner Péter közgazdász, a Jövő Nemzedékek Képviseletének titkára; Kalas György jogtanácsos, REFLEX Környv. Egyesület; Kamarás István vallásszociológus, a Veszprémi Egyetem tanszékvezetője; Karátson Gábor, festőművész, író, a Védegylet és a Duna Charta elnöke; Kálmán Tünde tipográfus; Kárpáti György háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó; Kendeffy Gábor klasszikafilológus-filozófiatörténész; Kerényi Imre Kossuth-díjas színházi rendező; Keresztesi József kritikus; Kevey Balázs hab. egyetemi docens, az MTA köztestületi tagja; Kilián Zoltán a Korai Öröm zenekar tagja; Kindler József közgazdász, a BKÁE emeritus professzora; Kiss Erzsébet énekművész, zeneszerző; Kistamás László rendező; Kollár István egyetemi tanár; Konkolyné Gyuró Éva egyetemi docens; Kornis Mihály író; Kóczé Angéla szociológus; Kósa Eszter szociálpolitikus, EU-szakértő; Kőrösi Zoltán író; Kőhalmi István a Városi Biciklizés Barátai Egyesülete elnöke; Kukorelly Endre író; Kumin Ferenc politológus-közgazdász, eDemokrácia Műhely; Kussinszky Péter ügyvéd; Kuszing Gábor pszichológus-hallgató; Lajkó Félix hegedűművész; Lajtai László pszichiáter; Lányi András író, Védegylet; Látrányi Erik ügyvéd, TASZ; Lehoczki Károly grafikus, karikatúrista; Leiker Gyöngyi biológus; Levendel Júlia a Liget szerkesztője; Levente Péter önképző társaslény; Losonczi Péter filozófiatörténész; Lovas Gabriella karvezető; Mach Péter geofizikus; Madár Csaba szociális munkás; Makovecz Imre Kossuth-díjas építész; Margit Patrícia szerkesztő, Budapest Times; Marno János író; Maróy Ákos informatikus, Tilos Rádió; Maurer Dóra Kossuth-díjas képzőművész; Mayer József ökológus, tszv. egyetemi tanár; Márta István Kapolcsi Kulturális és Természetvédelmi Egylet; Mátis Lívia a Kortárs Kiadó igazgatója; Moldován László könyvkiadó; Móré Irén fuvolaművész; Mórocz Krisztina programszervező; Mundruczó Kornél filmrendező; Müllner Dóra televíziós szerkesztő; Nagy Boglárka a Jelenkor szerkesztője; Nagy Boldizsár nemzetközi jogász; Nagy-Kálozy Eszter színművész; Nagy Bandó András humorista, közíró; Nádasdy Ferenc a Nádasdy Alapítvány elnöke; Náray-Szabó Gábor akadémikus, a Professzorok Batthyány Körének elnöke; Németh Adrienn Katalin evangélikus hittantanár, tanító; Németh Vladimir kulturális szervező, Tilos az Á; Noszkai Gábor jogász; Nyíri Kristóf akadémikus, MTA Filozófiai Kutatóintézete igazgatója; Nyizsnyánszki Anna szociálpolitikus, TASZ; Olajos Péter az MDF európai parlamenti képviselőjelöltje; Olajos Zoltán; Pallavicini Zita újságíró; Palotai Zsolt Dj; Pap Ágnes újságíró, szociológus; Papadimitriu Athina színművésznő; Pataki Ági filmproducer; Pataki György közgazdász; Pál Tamás szociológus; Pánovits Attila jogász, Pécsi Zöld Kör; Pelle Andrea ügyvéd, TASZ; Póka Egon zenész; Prágai Tamás; Prieger Zsolt az Anima Sound System tagja; Prokopp Dóra a Filmmúzeum vezérigazgatója; Quickert Lili aktivista, Lehet Más a Világ!; Radnóti Sándor egyetemi tanár; Rosa-Fluores Eduardo közíró; Sándor Judit jogász, egyetemi docens; Sára Sándor Kossuth-díjas filmrendező; Scheiring Gábor közgazdász, Védegylet; Schiffer András ügyvéd; Schmuck Erzsébet az Európai Környezetvédelmi Iroda elnöke, az MTVSz társelnöke; Sebeők János író, természetvédő; Simon Gergely környezetkémikus; Simonyi Gyula a BOCS Alapítvány elnöke; Síklaky István közgazdász; Soma előadóművész; Sólyom László akadémikus, az Alkotmánybíróság volt elnöke; Stewart, Michael Dep. of Anthropology Univ., College London; Sükösd Miklós politológus, egyetemi docens; Szabados György Liszt Ferenc-díjas zeneszerző; Szabó Irene újságíró, Népszava; Szabó László főiskolai adjunktus; Szabó Rebeka ökológus, PhD-hallgató; Szalai Erzsébet szociológus; Szathmári Botond vallásfilozófus, a Tan Kapuja Buddhista Főiskola tanára; Szász Gábor egyetemi tanár, a Ferencvárosi Munkás-Szabadidő Egylet elnöke; Szebik Imre bioetikus; Szendrő Szabolcs természetfotós, hegymászó; Székely Mózes gazdaságpszichológus; Szigeti Balázs sajtóreferens, Humanista Mozgalom; Szikinger István alkotmányjogász; Szilágyi Ákos író; Szilágyi Orsolya újságíró, Magyar Narancs; Szlávik János közgazdász, tanszékvezető egyetemi tanár; Takács László a Tan Kapuja Buddhista Főiskola tanára; Takács-Sánta András ökológus, Védegylet; Tamás Gáspár Miklós filozófus; Tamás Mariann a Tertia Kiadó gazdasági vezetője; Tamás Zsuzsa a Tertia Kiadó igazgatója; Térey János író; Tooth Gábor Andor grafikus; Tófalvi Zselyke irodavezető, TASZ; Tóth Istók reklámszervező; Tóth Zsuzsa a Tan Kapuja Buddhista Főiskola tanára; Tömöri Balázs földrajz-tanár, Hulladék Munkaszövetség; Török Ferenc filmrendező; Török Rita szerkesztő; Ungváry Rudolf okl. gépészmérnök, író; Usztics Mátyás színművész; Újlaky Dénes Jászai Mari-díjas színművész; Vajna Zoltán akadémikus, professzor emeritus; Varga Zoltán Sándor ökológus, tszv. egyetemi tanár, Magyar Madártani és Természetv. Egyesület; Vasali Zoltán politológus; Vay Márton irodavezető, Védegylet; Vágvölgyi B. András médiamunkás; Váncsa István újságíró; Vásárhelyi Judit tanár, Független Ökológiai Központ; Vásárhelyi Mária szociológus; Végh Attila költő, esszéista; Végső Zoltán zenekritikus, Tilos Rádió; Vida Gábor akadémikus, az MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóint. igazgatója; Vida István tanár, főtanácsos; Vida Viktor műsorvezető, Tilos Rádió; Vincze Attila okl. táj és kertépítész; Vincze Lilla énekesnő; Waszlavik Gazember László zenész; Wheatley, Tracey project-koordinátor, Energia Klub; Zádori László karmester; Zágoni Miklós fizikus; Zelnik József etnográfus, a Magyar Kulturális Szövetség elnöke; ifj. Zlinszky János egyetemi docens; Zsila Sándor fotóművész, a Fényecset Fotóklub Egyesület elnöke; Zsoldos Tamás basszusgitáros.

21 éve történt Rogán Antal propaganda miniszter, Rogán Antal FIDELITAS tag a tömeggel a Kossuth Lajos téren együtt skandálta: ”Vesszen Horn!”

Horn Gyula miniszterelnök bűne a tüntetők szerint az volt, hogy Bős-nagymarosi Vízlépcső ügyében meg akart egyezni Pozsonnyal.

Rogán az 1998-as országgyűlési választásokon képviselői mandátumot szerzett.

A tüntetést követően mondta Horn Gyula miniszterelnök: „Ezeket egy lavor víz mellé nem szabad engedni, nem hogy a Duna mellé.”

Czakó Gábor író a jobboldali értelmiség salak tömbje?

http://realzoldek.hu/velemenyek/2009/12/29/randevura-varjak-a-realis-zoldek-czako-gabor-irot/

Pálinkás József csalódott a magyar értelmiségben! a Nemzeti.net-en jelent meg,

#Fodor Gábor #gazdaság #MTA #Rogán Antal #Schmuck Andor #Védegylet

0 notes

zarojel-hu-online-hirmagazi-blog · 7 years

Text

Állítólag mi kértük – újra repülnek a Grippenek augusztus 20-án

New Post has been published on https://zarojel.hu/augusztus-20-an-legi-parade/

Állítólag mi kértük – újra repülnek a Grippenek augusztus 20-án

[vc_row][vc_column][vc_column_text]Akiket zavart a Red Bull Air Race zaja, lehet, hogy augusztus 20-án sem lesznek boldog. Öt év kihagyás után újra légi parádéval köszöntenek minket, Szent István, az új kenyér, és a meghekkelt alkotmány -tessék választani- ünnepén.[/vc_column_text][vc_single_image image=”140048″ img_size=”800×600″ add_caption=”yes” alignment=”center” onclick=”link_image”][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column width=”1/3″][vc_raw_html]JTNDc2NyaXB0JTIwYXN5bmMlMjBzcmMlM0QlMjIlMkYlMkZwYWdlYWQyLmdvb2dsZXN5bmRpY2F0aW9uLmNvbSUyRnBhZ2VhZCUyRmpzJTJGYWRzYnlnb29nbGUuanMlMjIlM0UlM0MlMkZzY3JpcHQlM0UlMEElM0MlMjEtLSUyMFRlc3p0JTIwcmVrbCVDMyVBMW0lMjBlbHMlQzUlOTElMjAtLSUzRSUwQSUzQ2lucyUyMGNsYXNzJTNEJTIyYWRzYnlnb29nbGUlMjIlMEElMjAlMjAlMjAlMjAlMjBzdHlsZSUzRCUyMmRpc3BsYXklM0FibG9jayUyMiUwQSUyMCUyMCUyMCUyMCUyMGRhdGEtYWQtY2xpZW50JTNEJTIyY2EtcHViLTI2Mjk3NDgyODM2NzI1MTAlMjIlMEElMjAlMjAlMjAlMjAlMjBkYXRhLWFkLXNsb3QlM0QlMjI0Mjg4Mjc1NTUzJTIyJTBBJTIwJTIwJTIwJTIwJTIwZGF0YS1hZC1mb3JtYXQlM0QlMjJhdXRvJTIyJTNFJTNDJTJGaW5zJTNFJTBBJTNDc2NyaXB0JTNFJTBBJTI4YWRzYnlnb29nbGUlMjAlM0QlMjB3aW5kb3cuYWRzYnlnb29nbGUlMjAlN0MlN0MlMjAlNUIlNUQlMjkucHVzaCUyOCU3QiU3RCUyOSUzQiUwQSUzQyUyRnNjcmlwdCUzRQ==[/vc_raw_html][/vc_column][vc_column width=”2/3″][vc_column_text]

Nem árt a füldugó

Sajtótájékoztatón és interneten is közzétették az ünnep központi programlistáját, amelyen öt év elteltével ismét szerepel a légi- és vízi parádé a Duna Országház előtti szakaszán, délelőtt tíz és tizenegy között – mondta el Talabos Gábort, a légi program felelőse.

A műsor természetesen még nem végleges, de a mostani állás szerint az első látványos mozzanat a légierő három Gripen harci gépének rajék kötelékben történő áthúzása lesz.

De ez még nem minden! Feltűnik majd két friss beszerzésű cseh gyártmányú, Zlin Z-242-es egymotoros kiképzőgép. Láthatunk még egykori mentőgépeket, az egyhajtóműves Mókuskákat, amiket a katonák elsősorban futárgépnek, vagy VIP-szállítógépként használnak.

Ezután három, jóval nagyobb, kéthajtóműves forgószárnyas húz át a Lánchíd és a Margit-híd közötti légtéren, a katonák Mi-8-as, illetve 17-es szállító helikopterei. Ezután a légtér a polgári aviatikáé. Először Illés Tamást műrepülését láthatjuk, az Advanced kategória korábbi Európa- és világbajnoka Edge 540-es gépével repül, vagyis az unlimited-kategória egyik uralkodó típusával.

Utána hasonlóan elképesztő figurák gyártása várható még különlegesebb előadásban, merthogy ismét gyönyörködhetünk Imreh Lajos elképesztő manővereivel, amit Mi-2-es helikopterével hajt végre.

https://youtu.be/ZHJ3AIpsDwc

[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_raw_html]JTNDc2NyaXB0JTIwYXN5bmMlMjBzcmMlM0QlMjIlMkYlMkZwYWdlYWQyLmdvb2dsZXN5bmRpY2F0aW9uLmNvbSUyRnBhZ2VhZCUyRmpzJTJGYWRzYnlnb29nbGUuanMlMjIlM0UlM0MlMkZzY3JpcHQlM0UlMEElM0NpbnMlMjBjbGFzcyUzRCUyMmFkc2J5Z29vZ2xlJTIyJTBBJTIwJTIwJTIwJTIwJTIwc3R5bGUlM0QlMjJkaXNwbGF5JTNBYmxvY2slM0IlMjB0ZXh0LWFsaWduJTNBY2VudGVyJTNCJTIyJTBBJTIwJTIwJTIwJTIwJTIwZGF0YS1hZC1mb3JtYXQlM0QlMjJmbHVpZCUyMiUwQSUyMCUyMCUyMCUyMCUyMGRhdGEtYWQtbGF5b3V0JTNEJTIyaW4tYXJ0aWNsZSUyMiUwQSUyMCUyMCUyMCUyMCUyMGRhdGEtYWQtY2xpZW50JTNEJTIyY2EtcHViLTI2Mjk3NDgyODM2NzI1MTAlMjIlMEElMjAlMjAlMjAlMjAlMjBkYXRhLWFkLXNsb3QlM0QlMjI0ODc1NDMzMDYzJTIyJTNFJTNDJTJGaW5zJTNFJTBBJTNDc2NyaXB0JTNFJTBBJTIwJTIwJTIwJTIwJTIwJTI4YWRzYnlnb29nbGUlMjAlM0QlMjB3aW5kb3cuYWRzYnlnb29nbGUlMjAlN0MlN0MlMjAlNUIlNUQlMjkucHVzaCUyOCU3QiU3RCUyOSUzQiUwQSUzQyUyRnNjcmlwdCUzRQ==[/vc_raw_html][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_column_text]

A Pannon Air Service

háromgépes köteléke képviseli a Duna fölött a hazai repülés egy másik ágát. A kétüléses kompozit-építésű kecses DA-40-esek a bécsújhelyi gyár kétmotorosát, a Da-42-est kísérik.

Az ejtőernyősök produkciója zárja a délelőtti bemutatós.

Talabos Gábor elmondta:

„az augusztus huszadikai ünnepi program szervezői az egyre erősebben érzékelhető közönségigény hatására döntöttek arról, hogy a sok évtizedes hagyománynak megfelelően ismét lesz vízi- és légi parádé.”

Aki úgy érzi, hogy a várható látvány nincs arányban a hanghatás miatt érzett kellemetlenséggel, az kerülje aznap a Duna környékét. Szintén nem ajánljuk ezen kedves olvasóinknak az esti tűzijátékot sem, amikor a hangzavar mellett még a tömeg is súlyosbít. Aki viszont nem így érez, annak hajrá, augusztus 20-ra fel![/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_raw_html]JTNDc2NyaXB0JTIwYXN5bmMlMjBzcmMlM0QlMjIlMkYlMkZwYWdlYWQyLmdvb2dsZXN5bmRpY2F0aW9uLmNvbSUyRnBhZ2VhZCUyRmpzJTJGYWRzYnlnb29nbGUuanMlMjIlM0UlM0MlMkZzY3JpcHQlM0UlMEElM0NpbnMlMjBjbGFzcyUzRCUyMmFkc2J5Z29vZ2xlJTIyJTBBJTIwJTIwJTIwJTIwJTIwc3R5bGUlM0QlMjJkaXNwbGF5JTNBYmxvY2slM0IlMjB0ZXh0LWFsaWduJTNBY2VudGVyJTNCJTIyJTBBJTIwJTIwJTIwJTIwJTIwZGF0YS1hZC1mb3JtYXQlM0QlMjJmbHVpZCUyMiUwQSUyMCUyMCUyMCUyMCUyMGRhdGEtYWQtbGF5b3V0JTNEJTIyaW4tYXJ0aWNsZSUyMiUwQSUyMCUyMCUyMCUyMCUyMGRhdGEtYWQtY2xpZW50JTNEJTIyY2EtcHViLTI2Mjk3NDgyODM2NzI1MTAlMjIlMEElMjAlMjAlMjAlMjAlMjBkYXRhLWFkLXNsb3QlM0QlMjI0MzAwNzE3OTk2JTIyJTNFJTNDJTJGaW5zJTNFJTBBJTNDc2NyaXB0JTNFJTBBJTIwJTIwJTIwJTIwJTIwJTI4YWRzYnlnb29nbGUlMjAlM0QlMjB3aW5kb3cuYWRzYnlnb29nbGUlMjAlN0MlN0MlMjAlNUIlNUQlMjkucHVzaCUyOCU3QiU3RCUyOSUzQiUwQSUzQyUyRnNjcmlwdCUzRQ==[/vc_raw_html][/vc_column][/vc_row]

#Augusztus 20 #Grippen #Imreh Lajos #légiparádé

0 notes

asterndani · 8 years

Text

A Múzeum körúton délelőtt a 60 éves budapesti S. Lajos szóváltásba keveredett egy 70 éves nővel, és a vita hevében vállon ütötte. Az állami ünnepség idején a Bródy Sándor utcában a 34 éves budapesti G. Bertalan megpróbált átmászni a Nemzeti Múzeum kerítésén. Ugyancsak a Múzeum körúton egy 81 éves dunakeszi férfi, T. Imre egy zászlórúddal fejbe ütött egy 43 éves budapesti férfit. A jászberényi 33 éves B. Illés és az 56 éves pilisszentkereszti K. Imre az Astoriánál szóváltásba keveredett és bántalmazták egymást. A Kálvin tér és a Kecskeméti utca kereszteződésében a 62 éves budapesti Sz. Tamás és a 74 éves tatabányai F. Zoltán keveredett szóváltásba, majd bántalmazták egymást. A Múzeum körúton a 42 éves budapesti Sz. Adolf szóváltás után megütött egy 51 éves férfit.

(nem Örkény István: Nemzeti ünnep)

0 notes

mohoszdb · 8 years

Photo

New Post has been published on http://hajdu-horgasz.hu/archivum/5621

Látóképi fórum - Facebook módra...

Lajos Boros‎ – Debreceni Horgászok

16 órája ·

Sziasztok!Volt valaki közületek a Látóképes fórumon? Történt valami érdekes dolog, vagy csak ígérgettek és mellébeszéltek. Előrelépésre lehet esetleg számolni a közeljövőben 🙂

Hozzászólások

Ottó Gyarmati Az nem holnap lesz?

Tetszik · Válasz · 16 órája

Lajos Boros nem, ma volt: 2017. január 22. vasárnap délelőtt 10:00

Tetszik · Válasz · 1 · 16 órája

Ottó Gyarmati Akkor nem voltam, de engem is érdekel a dolog 🙂

Tetszik · Válasz · 16 órája

Krisztián Végh engem is érdekel, bár már úgyse veszek oda jegyet. teljesen kiábrándultam. másfelé találtam szép tavat sok halat örömöt boldogságot…..

Tetszik · Válasz · 14 órája

Kola Mátyás Norbert Hova szoktál járni?

Tetszik · Válasz · 14 órája

Krisztián Végh sziki

Tetszik · Válasz · 14 órája

Bosco Staffbull mi voltunk,kb 80-an,a pontycentrum horgászegyesület részéről egyetlen tag sem tette tiszteletét…nonszensz

Tetszik · Válasz · 2 · 13 órája

Peet Krucsó Akkor sok érdemi infó nem hangozhatott el..

Tetszik · Válasz · 12 órája

Bosco Staffbull Peet Krucsó felolvasták az idei szigorításokat…a fórum érdekessége volt,hogy a pontycentrum képviselője kézfeltartásosan megszavaztatta a jelenlévőkkel,hogy a horgászok saját felelősségre be akarnak-e menni minden körülmények között a tó körüli úton…természetesen mindenki erre szavazott,hogy bemehessenek,ne kelljen gyalogolni kilométereket…

Tetszik · Válasz · 1 · 12 órája

Peet Krucsó Vagyis semmi változás nem várható, pl út ügyben. Őszintén szólva nekem ez volt mindig is az oka, hogy ne járjak Látóra. 1-1 versenyt kivéve nem is voltam soha. A nyugodt kikapcsolódásba nekem nem fér bele az elakadástól való rettegés.

Tetszik · Válasz · 1 · 12 órája

Lajos Boros Nyújthatnának olyan szolgáltatást, hogy ha járhatatlan lenne az út bevihetnék a felszereléseket csónakon, mint Ohaton a hátsó részhez. Persze mindenkinek, nem csak csókosaknak.

Tetszik · Válasz · 11 órája

Szemán Csaba

Tetszik · Válasz · 11 órája

Bosco Staffbull Ami pozitívum elhangzott:amíg nem adnak ki 2017-es jegyet addig mindenki horgászhat a tavalyival,ennyivel Ennyi!

Tetszik · Válasz · 10 órája

János Varga Meghallgatták a horgászok panaszait az őrzéssel kapcsolatban, meghallgatták a kéréseket a bejárásokkal kapcsolatban, egyeztetések lesznek a versenyzőkkel hogy milyen feltételek kellenek egy versenypályához. Egyeztetések lesznek van e szükség olyan versenyzői engedélyre ami nem tartalmaz elvihető halat, csak egy botos sporthorgászatot (akár pergető akár finom szerelékes). Elmondták az idei halasítást (90q volt 2016-ban), elmondták hogy melyik halfajból mennyit fogtak vissza a horgászok (pl Ponty 60q). Ismertették a 2017 évi jegyfajtákat és azok sajtárosságait. Elmondták hogy szerintük a versenyek alapján a ragadozó állomány nem elég fejlett. Elmondták hogy a jelenlegi út helyzet kiemelt fontosságú, forrást kell rá intézniük, mert azt a 100M forrást nem tudják önerőből vagy a bérletekből finanszírozni.. Emellett kimérették a tényleges utakat, mert a belső íven rég nem állt rendelkezésre az a 16m aminek ott kellene lenni, egyeztettek a gazdákkal hogy Ők ne használják nagy gépekkel ezeket, megegyeztek hogy a gépek el fognak járni a bódé mögött. Elmondták hogy a Balmazújvárosi ág külső részének végén sajnos semmilyen út sincs kijelölve, és mivel a horgászok a vetésre mentek, az Egyetem lezárta. Ezt is szeretnék megoldani hosszú távon. Hiába mondták hogy össze fogják vágni az utat ha bemennek amikor nem kellene, és ha elakadnak traktor fogja kiszedni ami tovább rontja az utat, a horgászok akkor is arra szavaztak, hogy mindenki bemehessen saját felelősségére (hogy ez innen saját felelősség vagy csak tojnak a másikra, azt döntsétek el) Ez nem garancia hogy így is lesz, csak látni akarták a Pontycentrum részéről, hogy ki mit szeretne és milyen arányban van ilyen vélemény. Kihagytam valamit? Nagyon türtőztetem magam hogy ne kommentáljam azokat a megjegyzéseket amiket eddig fentebb írtak, pedig ugyanezt hallgatták végig Ők is. Miért látjuk ugyanazt másképp? Ui: Szikire próbálj meg bemenni kocsival…

Tetszik · Válasz · 3 · 10 órája

Krisztián Végh én pl pergetek, semmi igényem semmilyen tavat körbeautózni. pergetőknek ez nem szempont.

Tetszik · Válasz · 1 · 9 órája

Attila Illés a pergető horgász egy bottal megy egy kis táska esőköpeny azt megértjük és természetes egy 7 ha tó nem 70 ha-os ott van merenye 40ha tó érdekes ott is nagy sár van és nem mondják hogy nem mehetsz be mégis eltudják simítani az utat a látón érdekes az utat a traktorok 30 éven át használták és tárcsázás után milyen sima volt csak amit nem akarnak azt nem is fogják megcsinálni a telepitésnél ott voltál mert én nem ezért én csak azt hiszem el amit látok.

Tetszik · Válasz · 2 · 8 órája

Attila Illés a vadászoknak is meg kellene mondani ne menjenek be felázott úton próbáld meg nekik is megmagyarázni!!!

Tetszik · Válasz · 2 · 8 órája

Attila Illés a vaddisznót vízipisztollyal kellene lőni és a vadat nem lehet eladni .a horgászat átesett a ló tuloldalára már!!

Tetszik · Válasz · 2 · 8 órája

Erik Balogh 👏👏👏👏👏👏

Tetszik · Válasz · 1 · 8 órája

Bosco Staffbull Mai napon megtudtuk mi akik vagy 30 éve horgásszuk látót,hogy a tóban csak 15 centis süllők,huszonöt centis harcsák vannak amit bónuszként megfejeltek egy 80 dekás pontytelepítéssel télen…erre tényleg reális a 48000 ft-os sportjegy…ja bocs elhangzott valakitől:a horgászat nem szociális juttatás😁

Tetszik · Válasz · 8 órája

Lajos Boros lehet a 48ezres jegyekből akarják megcsinálni az utakat, az 5 éves terv alapján 🙂 csak ki kell várni türelmesen

Tetszik · Válasz · 8 órája

0 notes

nemzetinet · 6 years

Text

Bayer Zsolt: Több, mint érdekes!

“Beke Albert irodalomtörténész a klasszicista esztétikát tartja irányadónak

– Milyen írás van a kezében? – Esterházyról írtam. Amellett érvelek, hogy nem olyan íróóriás, mint amilyennek kikiáltották. Akárcsak Konrád György, akiről az önök lapjában már írtam.

– Miért gondolja, hogy egy minden rangos állami elismerést elnyert és kitüntetett író ne lenne jó? – Először is nagy írónak lenni nemcsak tehetség kérdése, hanem feltétlenül kell hozzá a társadalmi tisztánlátás is. Esterházy sikerben, elismerésben mindent elért, amit csak nyújtani tudtak neki, de a legfontosabbat nem tudta elérni: azt, hogy tényleg nagy író legyen. A társadalmi és politikai mozgásokban egyáltalán nem látott tisztán, a régi és az új küzdelmében pedig a roskadozó régit támogatta. Az igazán nagy írók mindig népben és nemzetben gondolkodtak, ezzel szemben ő azt a lapos közhelyet hangoztatta, hogy alanyban és állítmányban kell gondolkodni. Egy nő című regénye jó példázza írói hiányosságait, mert szerintem a trágárkodás nem irodalom. Az ember és az állat teste ugyanúgy működik, csak a lelkünk emel ki minket az állatvilágból, ezért ha egy író az emberről ír, akkor a szellemről kell írnia. Arany jól mondta, hogy a testből csak annyi szükséges a művészetben, amennyi a lélek előtüntetéséhez szükséges. Nem vagyunk prűdek, nem erről van szó. De nem ez a művészet lényege.

– Több mint fél évszázada foglalkozik irodalomtörténettel. Ön szerint mitől értékes egy irodalmi mű? – Őszinteség nélkül nincs művészet, ezért hazudni nem szabad. Igaznak kell lenni emberi, társadalmi és lélektani értelemben is. A marxista irodalomszemlélet uralkodott Magyarországon, amikor elkezdtem a pályámat, és sohasem hódoltam be a hamis ideáljainak, mindig azt a klasszikus, polgári irodalomszemléletet és esztétikát képviseltem, amelyet Gyulai Pál alapozott meg. Márpedig a kommunizmusban hazudni kellett a műben, a kritikában, mindenben. Vagy hallgatni. Én hallgattam és vártam.

– Van, amikor nem hallgatott. A kritikusok gyávasága című cikke miatt majdnem börtönbe került. – Igen, abból sajtóperem lett. Egy miskolci folyóiratban jelent meg, és azzal vádoltak, hogy támadom a hazai szocialista állapotokat, pedig nem én tehettem arról, hogy felolvasták írásomat a Szabad Európa Rádióban. Az ügyész felállt a tárgyaláson és elmondta, hogy nem ejtheti a vádat, mert arról be kell majd számolnia, a bíró nemkülönben. Nem börtönöztek be, de bizony meghurcoltak, amiért kimondtam, hogy Magyarországon nem lehet őszintén kritikát írni és csak a marxista szemléletet kell szem előtt tartani.

– 2002-ben pedig kiadta a Röpirat az irodalom védelmében című vitairatot, amelyben a mostani, a Szakács Árpád újságíró által kezdeményezett kulturális vitához hasonló jelenségeket kritizált. – Felháborodtam, mert amikor megkérték a magyar szakra jelentkező fiatalokat, hogy nevezzenek meg néhány kortárs magyar írót, ők szinte csak Konrádot, Esterházyt, Spirót, Eörsit vagy Kornist sorolták fel. Ez ellen az aránytalanság ellen emeltem fel a szavam, mert abszurdum az, hogy egy irodalommal foglalkozó fiatal csak az ő nevüket ismeri. Lényegében a mostani vita is arról szól, amit akkoriban én is pedzegettem. Senkit nem akartam kiebrudalni a magyar irodalomból, csak helyet kértem azoknak az íróknak is, akiket mindmáig méltatlanul háttérbe szorítottak.

– Kit szorítottak háttérbe? Hiszen Radnóti Sándor esztéta szerint a magyar kultúra lényegi tradíciója vagy liberális vagy baloldali. – Ez ordenáré hazugság. A kánon a Rákosi- és Kádár-korban politikai kérdés volt. Ki emlékszik ma már Mesterházi Lajos, Garai Gábor vagy Illés Béla nevére? Csak sajnos, a rendszerváltás után is az maradt! Mert egyvalami bizonyos: ha politikai alapon állítják össze a kánont, az csak hamis lehet. Művészi kérdésekben csak művészeti szempontok irányadók, hisz az irodalomnak megvan a maga törvénye és abból nem lehet engedni. Ha egy írót értékelek, azt kell megnéznem, hogy milyen esztétikai hatást kelt a műve, hogyan jelennek meg benne a nem esztétikai hatások, mint az erkölcsiség, az eszmeiség, a valószerűség. A mai magyar irodalmi kánonnal az a gond, hogy a rendszerváltás után nem történt meg a kultúrában a hatalomváltás. Konrád György azért lehet nagy író, különben igazán írónak sem tekinthető. Esterházy először Csoórival fújt egy követ, de amikor elhatárolódott tőle, attól kezdve a másik oldal ölelte keblére. Viszont én nem politikai alapon bírálom az említett szerzőket, hanem a műveik alapján, hiszen ez bizonyítja a legjobban, hogy méltatlanul kerültek a magyar irodalomi piedesztálra. Az is tény, hogy igazán sikeres csak az lehet, aki jóban van a mindenkori hatalommal. Gondoljunk csak arra, hogy miért Herczeget terjesztettek fel Móricz helyett az irodalmi Nobelre!https://badog.blogstar.hu/

– Arday Géza irodalomtörténész az önről szóló, nemrég megjelent monográfiában azt írta, hogy Beke Albert az ember, aki mindent másképp lát. Miért? – Egyszerűen azért, mert nem bírom elviselni a hazugságot. Adyról el kellett mondani azt, amit Raffay Ernő történész is elmondott, Illyés a kommunistákkal kokettált, Gyulai Pál kényszerből lett kritikus, és Latinovits a színészet örvén próbálta ki az önkifejezést, Csokonai a híres verstanát pedig Földi Jánostól lopta, és sorolhatnám… Én nem alkottam új elméletet, ma is a klasszikus esztétika törvényei alapján állok, és a klasszicista esztétikát nagyon is irányadónak tartom, ezt pedig Gyulai Pál foglalta kánonba. Lényegében ezért nem tudtam hivatali rangot szerezni, mert nem voltam hajlandó belesimulni abba a hazudozásba, amit elvártak.

– Tehát ön nem engedett az elveiből. Ennek az lett a következménye, hogy csak a rendszerváltás után jelenhettek meg a könyvei. Pedig ígéretesen indult a pályája, ön találta meg az első magyarul írott magánlevelet is. – Igen, de a fő témám Gyulai Pál volt. 1956 nyarán végeztem az egyetemet és ’59-ben doktoráltam Barta Jánosnál. Írtam egy hatszáz oldalas Gyulai-monográfiát, amelyet megvitattak az Akadémia Irodalomtudományi Intézetében – a vitavezető Tóth Dezső volt, a pártközpont kulturális osztályának a vezetője, akkor egy irodalmi atyaisten meg irodalomtörténész. Gyulai Pálról addig mindenki azt állította, hogy született kritikus volt, én viszont azt, hogy csak jobb híján lett az. Ő mindenképpen költő akart lenni, erre tette fel az életét, de az volt balszerencséje, hogy olyan kortársai voltak, mint Petőfi, Arany, Vörösmarty, a prózában pedig Jókai, Kemény Zsigmond vagy Mikszáth. Emiatt a kisebbrendűség iszonyú és fájdalmas érzése töltötte el egész életében, ezért fordult a kritikához. A vitán jelezték, hogy kiadnák a könyvemet, ha kihagyom ezt a fejezetet, mivel a lélektant hivatalosan burzsoá áltudománynak kiáltották ki, én meg így elemeztem a nagy kritikust. Mindent csak társadalmi okokkal volt szabad magyarázni, ezért inkább évtizedeket vártam, hogy megjelenhessen.

– Illyés Gyuláról is elég sarkos véleménye van. – Készen van a csaknem ezeroldalas Illyés-könyvem is, amelynek címe: Illyés Gyula, a kommunista. Már tizenegy éve várom, hogy megjelenjen. Nem adták ki, mert őt nemzeti szentnek tekintik, pedig valóban kommunista volt, hiszen formálisan is tagja volt francia kommunista pártnak és halála napjáig benne maradt. A Karinthy család franciaországi ága derítette ezt ki. Ezt Illyés mindig tagadta. De nem csak ez a gond vele. Leghíresebb verse, az Egy mondat a zsarnokságról szerintem egy hazug vers, mert nem mindenki ,,szem a láncban”, például azok, akiket felakasztottak, ők nem voltak láncszemek. De emberileg is hazug, mert 1952-ben írta, a Rákosi-rendszerben, amely ha olyannyira aljas volt, akkor miért fogadott el kétszer is Kossuth-díjat attól a bagázstól? Különösen visszatetsző, hogy a Puszták népében hazánkat elmaradott feudális államnak mutatta be, és külföldön rengeteget ártott ezzel Magyarországnak. Ám amikor Csoóri Sándor tízoldalas levelet írt neki a parasztság szörnyű helyzetéről, Illyés azt válaszolta, hogy írjon inkább szerelmes verseket. Ha annyira fájt neki a parasztság Horthy-kori helyzete, mért nem fájt a téeszesítés is?

– Adyról már a kilencvenes években lerántotta a leplet. – Megírtam azt, amit Raffay Ernő az Adyról szóló három kötetében dokumentáltan bizonyít, mégpedig azt, hogy Ady eladta magát a szabadkőműveseknek. Ismertem Hatvany Lajos bárót is, aki Gyulai Pál tanítványa volt. A Pozsonyi úton lakott, és mindig kedvesen fogadott, vele is sokat beszélgettem erről. De Földessy Gyula irodalomtörténészt is, Ady jó barátját, akire az utolsó három kötetének a szerkesztését bízta. Elmondják a Nyugatról, hogy kis példányszámú lap volt, ami igaz is, de annak ellenére bizony hatásos. A kérdés inkább az, hogy vajon miért kényszerült oda írni Móricz, Ady, Kosztolányi vagy Babits?

– De térjünk vissza az eszmei részhez. Egy különös esszéjében azt a kérdést boncolgatja, hogy van-e a magyar irodalomnak tanulsága. Ezek szerint megtalálta? –Van bizony, mégpedig az, hogy: és mégis. Mert bármilyen szörnyű legyen is a helyzet, a ború ellenére mi sosem adtuk fel. Van egy korokon és évszázadokon átívelő vezérgondolat a magyar irodalomban, amely kifejezi a magyarság lelki hozzáállását a világ eseményeihez. Ennek a magatartásnak a lényegét summázom úgy, hogy: és mégis. Eredetileg meg akartam írni a magyar irodalom szintézisét Petőfitől Adyig, azt keresve, hogy van-e állandó lényege az irodalmunknak. Ekkor rádöbbentem, hogy Az ember tragédiájának utolsó optimista mondata szemben áll az egész mű mondanivalójával. Az egész tragédia azt bizonyítja, hogy nincs értelme ennek az életnek, a történelemnek, ezért az utolsó mondat – Ember küzdj és bízva bízzál! – illogikusnak tűnik. Ugyanez a helyzet Vörösmarty Keserű pohár című bordalával is, amelyet a „Gondolj merészet és nagyot, és tedd rá az életedet” sorral zár. Ez a lelkület sugárzik a legnagyobb íróink műveiből, ugyanis mindig érezték, hogy jöhet bármi, a kilátástalanság ellenére is mindig meg kell állnunk a helyünket a világban.

– Rengeteg könyvet említett, ami készen van már, de még nem jelent meg. Dolgozik valami újon is? – Dolgozom! A címe is megvan már: A behódolt walesi bárdok kora – a magyarországi magyar irodalom története 1945-től a rendszerváltásig. Itt az a legizgalmasabb kérdés, hogy ki marad meg ebből a korszakból: a Kádár-korban Berkesit nagy írónak tartották és nekem irodalomtörténészként tudomásul kell vennem ezt, de jogom van esztétikai ítéletet mondani a munkáiról. Meg is teszem. Akik ekkor alkottak bizonyos értelemben kénytelenek voltak hazudni, megalkudni vagy pedig abbahagyni az írást. Egyetlen író vonta le radikálisan a következtetést – és elment inkább éjszakai őrnek – minthogy letérdeljen Lukács György esztétikája előtt: ez Hamvas Béla volt. Persze a helyzet nem fekete-fehér, de Sárközi Márta – Sárközi György felesége – egyik mondata jól összefoglalja a korszak lényegét: ha valaki kenyérért fekszik le a hatalom előtt, az nem kurva, de ha kalácsért, az kurva!”

Pataki Tamás

Forrás: Bádog – Bayer Zsolt blogja

Köszönettel és barátsággal!

www.flagmagazin.hu

Bayer Zsolt: Több, mint érdekes! a Nemzeti.net-en jelent meg,

#Bayer Zsolt #Konrád György #Radnóti Sándor

0 notes

nemzetinet · 6 years

Text

Bayer Zsolt: Na, ezt nézzétek meg!

„Nemzeti dalainkról

2018.08.21. 12:51 Lobra

Ezúttal nem az ismert Petőfi-vers kerül terítékre, hanem valódi dalok, vagyis megzenésített versek. Nem is akármilyenek. A két költő Kölcsey Ferenc és Vörösmarty Mihály, a két zeneszerző Erkel Ferenc és Egressy Béni. Ennyiből már kitalálható, hogy a Himnusz és a Szózat az a két zenemű, amelyről megkísérlem elfogulatlanul, a hozzájuk társított emocionális ballasztot lehámozva leírni a véleményemet. Megegyeznek abban, hogy a költők terjedelmes verséből mindkettő csak az első nyolc sort használja fel; Kölcseinél ez egy, Vörösmartynál két versszakot jelent.

A keletkezés időrendjét követve, kezdjük a Himnusszal. Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy a multimédia tartalom nemcsak az énekhangot és a zenekíséretet, de a versszöveget is tartalmazza.

A nyolc soros versszakban az egyes sorok szótagszáma szabályosan váltakozó: 7-6-7-6-…. A sorok lejtése inkább ereszkedő: hat sorban az első szótag feltétlenül hangsúlyos, csak a negyedikben és a nyolcadikban hangsúlytalan. A rímelés keresztrímes, meglehetősen bőven élt a költő az azonos toldalékok használata révén történő összecsengetéssel. Kevésbé nyakatekerten ezt ma úgy mondanánk, hogy dominálnak a ragrímek; akkoriban ez még nem volt ritka és nem vélték úgy, hogy negatív hatással volna a minőségre.

Vizsgáljuk meg a kísérő zenét, egyelőre a szövegtől függetlenül, de azért szövegsoronként:

az első sor zeneileg tökéletesen szimmetrikus, grafikailag egy gótikus toronyt írna le; az egyes hangok között a távolság félhangokban mérve, a kezdő nagyterc hangról indulva: +1+2+5-5-2-1;

a második sor ereszkedve indul, majd a két záró hang kissé “visszakanyarodik”, a félhang-távolságok a kezdő szext hangról indulva: -2-2-1-2+2+1;

a harmadik sor majdnem tökéletesen megismétli az elsőt; a különbség annyi, hogy a gótikus torony “karcsúbb”: két félhanggal lejjebbről indul, a “csúcs” viszont két félhanggal feljebb van: +2+1+9-9-1-2;

a negyedik sor a másodikat ismétli meg, szintén két félhanggal lejjebbről, a kvintről indulva: -2-1-2-2+2+2;

innentől elmarad az első négy sor páronkénti ismétlése, és egy lépegető-ereszkedő séma lép a helyébe: az ötödik sor a tonika oktávjáról indulva lényegében ereszkedő jellegű: -1-2-1+1+2-7;

a hatodik sor az előzőhöz képest négy félhanggal feljebbről indulva lényegében ugyanazt a sémát ismétli: -2-2-1+1+2-7;

a hetedik sor még egy félhanggal feljebbről indul, de már kifejezetten ereszkedő: -1-2-2-1-2-2;

a nyolcadik sor “befejezi” az előző sor ereszkedését, egy apró visszakanyarodással egészen le a tonikáig: -2-1-0-2-0+2-4.

Hozzá kell még tennem, bármiféle sanda vád szándéka nélkül, hogy a Himnuszunk második sora szinte hangról hangra megegyezik a “Gotterhalte” néven ismert, Joseph Haydn által jóval korábban szerzett osztrák császári himnusz második sorával, és a két zenemű ötödik sorai is eléggé hasonlatosak egymáshoz.

Most pedig térjünk át a szöveg és a zene illeszkedésének kérdésére. Amint említettük, a versszöveg páratlan sorai 7, páros sorai 6 szótagosak. Nos, Erkel zenéjének mind a nyolc sora 7-7 hangjegyet tartalmaz, ezért énekléskor minden páros sorban kénytelen a kórus egy-egy úgynevezett hajlítást végrehajtani: a sornak egy adott szótagjában meg kell dupláznia a magánhangzót. Azt kell mondanom, hogy ezt nem igazán tartom professzionális megoldásnak, persze az ízlések ebben is lehetnek eltérőek.

Itt az idő, hogy rátérjünk a Szózatra. Az előző elemzést alapnak tekintve, bárki hasonló módon végigmehet a kétségtelenül fülbemászó, érzelmes zenedarab sorain, levonva a maga következtetéseit.

Természetesen nem hallgatom el a véleményemet én sem. Vörösmarty verse inkább jambikus, emelkedő ívű, a sorkezdő szótagok között több a hangsúlytalan (vagy rövid), mint a hangsúlyos (vagy hosszú). A páratlan sorok 8, a páros sorok 6 szótagúak, a séma félrímes.

Nem néztem utána, hogy a profi zenei szakma hogyan ítéli meg Egressy Béninek, a megzenésítőnek a teljesítményét. Maga a zenedarab, amint talán már említettem, megnyerő, még ha kissé túldíszítettnek is hangzik; ami viszont a szöveggel való illeszkedését illeti, nem tudom másként megítélni, mint elrettentő példaként. Számos alkalommal kénytelen a kórus hosszan kitartott hangot énekelni egy nyilvánvalóan rövid, hangsúlytalan szótagra, nem is szólva a hajlítások nagyon nagy számáról, sőt: az énekelt verzió kénytelen bizonyos helyeken belenyúlni a megírt versszövegbe (“… meghalnod kell”). Ha azt mondom, hogy ez a megzenésítés nem tartozik a szakma csúcsteljesítményei közé, akkor nagyon visszafogott vagyok…”

És akkor most, hogy elolvasták a „művet”, megkímélem magam attól, hogy bármit hozzá fűzzek. Inkább idemásolom az olvasói kommenteket:

“Veridicus76 2018.08.22. 10:03:53

“Nem néztem utána, hogy a profi zenei szakma hogyan ítéli meg Egressy Béninek, a megzenésítőnek a teljesítményét.”

Akkor nézz utána, majd rögvest ezután indulj el határozott léptekkel a picsába, te szánalmas kis pöcs.

Veridicus76 2018.08.22. 10:06:00

Senki nem énekli úgy, hogy “meghalnod kell.” Szóval irány vissza a jótékony ismeretlenségbe, ahol recskázhatsz a magyargyűlöletedre, te libsi fasz.

fraki 2018.08.22. 10:14:38

Nem gondolom, hogy libsi fasz vagy, de ettol meg eleg nagy hulyeseg a szovegre illeszkedest minosegbeli mercenek megtenni. A “meghalnod” tárgyi tevedes.

Tom66 2018.08.22. 10:15:55

Szeretném hinni, hogy minden hátsó szándék nélkül született és jelent meg az Index hasábjain ez a vélemény.

Már az is elgondolkodtató, hogy hivatalosan a Himnusz a Magyar Köztársaság alkotmányába csak 1989-ben került be. Voltak kísérletek, felkérések új himnusz megalkotására(Kodály Zoltán – „Minek új? Jó nekünk a régi himnusz.”),de szerencsére ezek mind meghiúsultak. Olybá tűnik, hogy a balliberálisoknak semmi sem szent, ami nemzeti, így hát ezt is kikezdik.

dreamhotep 2018.08.22. 10:17:11

azok nem ragrímek csak szólok

Savior 2018.08.22. 10:23:39

@Veridicus76: Mindig olyan “jó” olvasni a hozzád hasonló kultúrlények sorait. Nyilván mindenki magyargyűlölő, aki kritikát merészel megfogalmazni valami NAGYMAGYAR dologgal kapcsolatban. Pl. Széchenyi is az volt (mégis, milyen kis libsi pöcs dolog az a hídpénz, nem?), Petőfi dettó…

Az meg a másik kérdés, hogy ha süket vagy, akkor miért beszélsz zenéről? Vagy csak annyira lusta, hogy nem vagy képes elindítani a beágyazott videót a Szózatról, és meghallgatni, hogy mégis ott hogy éneklik? Vagy ők mind senkik?

ze11 2018.08.22. 10:24:07

Érdemes meghallgatni a Szózat Illés Lajos féle megzenésítését… Sokkal magyarabb és szebb szerintem.

A Himnusz meg szöveggel-zenével a “sírvazokogós desz@rnekünk” képet festi, ami ugyan “magyarosch”, de nagyon gáz.

Madnezz · http://sorfigyelo.blog.hu 2018.08.22. 10:28:19

Azért azt figyelembe kellene venni, hogy ezek a szerzemények másfél évszázaddal ezelőttiek, azóta rengeteget fejlődött popszakma. Persze lehettek volna futballstadionban énekelhető lendületes áriák is. :D”

Hát ennyi. Azért egy megjegyzést mégis… én semmiképpen nem vetném el a „libsi fasz” meghatározást. Főleg az index kapcsán…

Bayer Zsolt – https://badog.blogstar.hu/

Köszönettel és barátsággal!

www.flagmagazin.hu

Bayer Zsolt: Na, ezt nézzétek meg! a Nemzeti.net-en jelent meg,

#Bayer Zsolt #Himnusz #torony

0 notes

nemzetinet · 6 years

Text

TÖBB, MINT ÉRDEKES!

Kérem, ezt olvassák el, figyelmesen. Megígérem, megéri!

“Beke Albert irodalomtörténész a klasszicista esztétikát tartja irányadónak

Nem engedett az elveiből, ezért csak a rendszerváltás után jelentek meg a könyvei. Több tíz kötet. Miért nem jó író Esterházy, mi a gond Illyéssel, és miért hazugság az, hogy a magyar irodalom lényegi hagyománya balliberális. A klasszikus esztétikát pedig minden korban érvényesnek véli Beke Albert irodalomtörténész. A mindent másképpen látó emberrel beszélgettünk.

Pataki Tamás

(fotó: Teknős Miklós)

TÖBB, MINT ÉRDEKES! a Nemzeti.net-en jelent meg,

#Hamvas Béla #Konrád György #Radnóti Sándor

0 notes

nemzetinet · 6 years

Text

Illés-lemez csaknem 50 évvel a tervezett időpont után

Goodbye London címmel vinyllemeze jelent meg a legendás Illés együttesnek. A korong arra a zenei anyagra épül, amely az eredeti elképzelések szerint 1970-ben jelent volna meg a Szép lányok, ne sírjatok! című film zenéjeként, de a csapatot egy évre letiltották.

“Ködösek már a részletek, de mielőtt 1970 márciusában Londonba utaztunk egy koncertre, Mészáros Mártával terveztünk egy filmet a közreműködésünkkel, a dalaink is szóltak volna benne. Adtunk egy interjút a BBC magyar nyelvű zenei műsorának, majd hazatértünk után itthon egy évre letiltottak minket” – idézte fel Szörényi Levente, az Illés frontembere, zeneszerzője a csütörtöki budapesti sajtótájékoztatón.

Az interjúban Bródy János, az Illés együttes gitárosa, szövegírója arról beszélt, milyen nevetséges, ha valakinek a hosszú haja miatt esetleg baja eshet; valószínűleg ez lehetett a letiltás oka. Az interjú következményeként a már forgatás alatt lévő forgatókönyvet átírták, az Illés-számokat száműzték belőle, a zenekar egy éven át csak vidéken léphetett fel, dalaikat jó ideig nem játszották a rádióban.

A most Goodbye London címmel a Moiras Records gondozásában, a Radics Béla Emléktársasággal együttműködésben, a Fővárosi Önkormányzat támogatásával megjelent tizenkét számos anyag a 48 évvel ezelőtt tervezett lemez reprodukálása az eredeti elgondolások alapján.

“A most megjelent nagylemez összeállításánál arra kellett választ találnunk, mi lett volna, ha. Voltak számok, amelyek kifejezetten a Szép lányok, ne sírjatok! forgatókönyvéhez készültek, például a Kéglidal, a Júliára várunk vagy A Kati jött. Néhány akkoriban írt dal, köztük a szitárzenét is tartalmazó Approximáció, a Légy egy napra a kedvesem, A legjobb dobos a világon a letiltás után egyfajta rezonanciaként az 1971-es fehér borítós Human Rights lemezünk B oldalára került rá, mások kislemezen láttak napvilágot különböző változatokban” – mondta Bródy János.

A bakeliten olyan felvétel (az Évek óta) is szerepel, amely először csak 1996-ban, több mint húsz évvel az Illés feloszlása után jelent meg. A Goodbye London című nagylemez a harmadik Illés-album lett volna, a most megjelent anyagot a kiadó Kovács László Szörényi Leventével és Bródy Jánossal egyeztetve állította össze. A tizenkét szám ebben a sorrendben nagyon érdekes művet alkot, a számok technikai korszerűsítése Virányi Attila nevéhez fűződik. A borító az eredeti koncepciót tükrözi, és az Illés együttessel szoros együttműködésben dolgozó grafikus, Szyksznian Wanda készítette.

“A külső és a hátsó borító egy-egy mandala, ami sok mindent rejt magában, el lehet tűnődni rajta” – mondta Szörényi Levente az FMH épületében tartott bemutatón. Kovács László, a 2005 óta létező Moiras Records vezetője azt emelte ki, hogy a lemezanyag kiadásának ötlete már a 2000-es évek elején felvetődött. “Mindig olyan albumok kiadására törekedtem, amelyek elfelejtett, ugyanakkor élvezetes anyagok”.

Az FMH-ban, a Fővárosi Művelődési Ház legendás körtermében nyitott 1968 szeptemberében az Illés együttes klubja, amely a hetvenes évek után 1992-ben újraindult és 2009 óta az újjáépült FMH-ban működik az Illéskluboschok Baráti Köre.

Török Ádám, a Mini együttes alapítója a Radics Béla Emléktársaság elnökeként arról beszélt a sajtótájékoztatón, hogy a civil szervezet célja a magyar rock- és beatzene kincseinek támogatása, akár élőzenében, akár kiadványokon keresztül. Felidézte, hogy a Minit 1971-ben szárnyai alá vette az Illés és előzenekarként magával vitte vidéki turnéjára.

A klub szervezésében a Goodbye London című lemez anyagát elő is adják az FMH-ban a MIEZ (Miskolci Illés Emlékzenekar) előadásában. Gittinger Tibor, a klub vezetője reményét fejezte ki, hogy a koncerten a Szörényi Levente, a basszusgitáros Szörényi Szabolcs és Bródy János is színpadra lép. (Az Illés együttes két további tagja már nem él: Pásztory Zoltán dobos 2005-ben, Illés Lajos billentyűs pedig 2007-ben hunyt el.)

Az Illés együttes őse 1957-ben alakult, klasszikus korszakát 1965-től 1973-ig élte. Ekkor az Illés – a Metro és az Omega mellett – az ország legnépszerűbb zenekara volt. Az Illés 1981-ben újra fellépett, 1990-ben emlékezetes koncertet adott a Népstadionban, hat évvel később a Budapest Sportcsarnokban, 2001-ben – szintén a Népstadionban – a Metróval és az Omegával. Az utolsó fellépések 2005 augusztusában voltak, már Pásztory Zoltán halála után Csíkszeredán, valamint a Sziget fesztivál nulladik napján.

mti

Illés-lemez csaknem 50 évvel a tervezett időpont után a Nemzeti.net-en jelent meg,

#Bródy János #London #Szörényi Levente

0 notes

nemzetinet · 7 years

Text

Ha erről nem vesz tudomást a kormány, akkor a saját népe életével, és a jövőjével játszik

Kerekasztalnál

A környezetvédelmi szervezet a zöldfelületetek csökkenése mellett a vízgazdálkodás kérdésére hívta fel a figyelmet, amelyek a klímaváltozás miatt radikálisan befolyásolják már most is az életünket, és kihatással vannak az egészségi állapotunkra. A Zöld Válasz Egyesület rendezvényén felszólalt a korábbi államtitkár Illés Zoltán (Fidesz), Pécsi Balázs, a Ligetvédők képviselője, Tömör Miklós a Fák a Rómain csoporttól, illetőleg Tokody Marcell jobbikos és Csárdi Antal LMP-s fővárosi képviselők. A törvényhozást Heringes Anita (MSZP), Kepli Lajos (Jobbik), és Sallai Róbert Benedek (LMP), illetve Baranyi Krisztina (Együtt) képviselte.

Nemzeti ügy

A ZV egyébként a Fidesz fővárosi és parlamenti frakciójából is meghívott képviselőket, azonban végül mindannyian visszautasították az invitálást. Ennek nyilvánvalóan csak az egyik oka, hogy a fenntarthatóság nem tartozik a kormányzat kiemelt témái közé; emlékezetes, Orbán Viktor szerint a környezetvédelem egy baloldali issue. Az egyesület szóvivője, Sarkadi-Illyés Csaba viszont arról beszélt, hogy a teremtett világ megóvása, az örökségünk továbbadása a következő generációk számára hazafias kötelességünk is, egy igazi nemzeti ügy.

Nem mindegy, mit mond a miniszterelnök

Illés Zoltán elárulta, hogy miért nem jöttek el a kormánypárti politikusok:

“a Fideszben mindig jelen volt egy olyan stratégia, hogy ellenzéki vélemény, ellenzéki média nem létezik, de ezzel én sosem értettem egyet.”

Szerinte a politikai szemléletváltozáshoz – így Paks2 kapcsán is – először a gazdasági és pénzügyi döntéshozókat kell megnyerni, ami nyugaton talán könnyebb, mint Magyarországon. Felidézte, amikor 2010-ben kiderült, nem lesz önálló környezetvédelmi tárca, még úgy gondolta mindegy, hogy államtitkárnak vagy miniszternek hívják őt. Főleg úgy, hogy nincs önálló oktatási, és egészségügyi minisztérium sem. Viszont ma már elfogadja a kritikát: az önállóság elvesztése egy lejtmenet kezdetét jelentette.

“Olyan kormányra van szükség, ahol a környezetvédelem, a vízügy és a megújuló energiák önálló tárcánál vannak. Ez lenne a normális”

– szögezte le Illés Zoltán.

De vajon lesz olyan kormány Magyarországon, amely kimondja, hogy a környezetvédelem rendkívül fontos kérdés?

“Egyenes kérdésre egyenes válasz: soha” – válaszolta a politikus, majd kifejtette:

“a kormányzás mindig politikai kérdés, de ez nem azt jelenti, hogy a valóság megismerése, a döntés előkészítése ne tudományos, vagyis szakmai alapon történjen”.

Példaként felhozta, nem érti, hogy Varga Mihály miért vállalta fel az elektromos autózás ügyét, de szerinte ez rossz helyen van a gazdasági minisztériumban.

Római parti mobilgát ügye hátterében Illés Zoltán szerint “a mohóság, a pénzmánia, a hatalmi arrogancia, és a kivagyiság” áll, hozzátéve, az említett területre “valakik legálisan, vagy félig legálisan építkeztek”. Úgy látja, olcsóbb lenne kisajátítani az ártérre épült ingatlanokat, mint felhúzni a mobilgátat a partvonalra.

A volt országgyűlési képviselő kijelentette, hogy nagyon nem mindegy, hogy a kormányfő azt mondja, a környezetvédelemre nincs szükség, mert innentől kezdve még a portás is így fog hozzáállni,

“ha most lennének a választások, akkor lehet, hogy lenne esélye a Fidesznek, de a választások napjáig ez csökkenthet”

– utalt arra, hogy közösségi szinten hangsúlyos kérdés a környezet megóvása.

Meg kell mutatni az embereknek, hogy mi veszíthetnek

Tömör Miklós is hasonlóan látja ezt: a pártok változnak Magyarországon, láthatjuk ezt a Jobbiknál és a Fidesznél is, és ha a környezetvédelem fontos a szavazóknak, fontos lesz a pártoknak is. Pécsi Balázs ugyanezt egy kicsit kifordítva magyarázta el:

“a pártok addig tartanak fontosnak egy témát, amíg politikai hasznot látnak benne. Nekünk civileknek az a feladatunk, hogy használjuk a pártokat, a segítségüket, szoros kontroll alatt tartva őket”.

A Zöld Válasz két konkrét ügyön, a Római parti mobilgát megépítésén és városligeti fakivágásokon keresztül mutatta be, mennyire szembe tud kerülni a hatalom a környezetvédelemmel.

Ez a gát nem fog megépülni

– szögezte le Tömör Miklós, mert ezzel véleménye szerint veszélybe kerülne 55 ezer ember élete, emellett Budapest fontos természeti értékét is elpusztítanánk. A Főváros Közgyűlés határozata értelmében a választásokig haladékot kapott az ügy: nem mernek bele menni a mobilgát megépítésébe, de az más kérdés, hogy mi lesz utána – magyarázta.

“Meg kell győzni az embereket, meg kell mutatni nekik, hogy mit akarunk megvédeni.”

Tokody Marcell szerint ez nem optimizmus, hanem tény: “sok mindent máshogy látunk, de a Római part vagy Városliget kapcsán csak egyes részletekben nem értünk egyet”. Emlékezetes, a jobbikos fővárosi képviselő összetépte azt a határozati javaslatot, amelyet Tarlós Istvánék nyújtottak be – botrányos körülmények között – a mobilgáttal kapcsolatban.

“Ez a helyzet változni fog, mert ez így nem fenntartható. Működik az ország, de nincs kormányozva, így sehova sem ér. Előbb-utóbb a magyar társadalomnak fel fog tűnni, hogy egy helyben topogunk”

– magyarázta a jobbikos politikus.

Csárdi Antal arra mutatott rá, hogy a Római part ügye egyszerre környezetvédelmi és biztonsági kérdés, “a gazdasági oldalnak az sem elég drága, hogy veszélybe hozza az ott lakókat.” Az LMP-s politikus visszautalt a kezdetekre: Tarlós István, mint III. kerületi polgármester, Demszky Gábor főpolgármesterrel “kézen fogva” megváltoztatta a kerületi építési szabályzatot, így lehetővé vált, hogy az építési magasságot megemeljék. Ezzel kezdődött a hetven hektár ipari szintű beépítése – tette hozzá.

Pécsi Balázs szerint a Városliget beépítése szintén egy gazdasági küzdelem, holott a budapestiek 75 százaléka a Múzeum-negyedet a Nyugati pályaudvar mögötti rozsadövezet helyére képzelné el. Miközben Tarnai Richárd kormánybiztos írja alá az első- és másodfokú határozatokat, a Városliget alatt továbbra sem végeztek hidrológiai vizsgálatot, így azt sem lehet most még megmondani, hogy az építkezés milyen hatással lesz a környező épületekben.

“Miénk az erkölcsi fölény, minél tovább megy a hatalom, annál nagyobb lesz a társadalom ellenállása. A hatalom a kifárasztás taktikáját követi, mégis egyre több ember háborodik fel”

– jegyezte meg a már 600 napja tartó ligetvédésről a civilaktivista.

A Római partról is úgy tűnik, a Fidesz politikája abból áll, hogy erősítse az emberekben a tehetetlenség érzését. “Sulykolni próbálják, ugrálhattok, mi úgyis megépítjük a mobilgátat” – magyarázta Tömör Miklós. S hogy megépül-e?

“Ha veszít a kormánypárt, akkor nem épül meg. Ha kicsit nyer, akkor talán, ha nagyon győznek, akkor legyűrnek erőből mindenkit. Rövid távon terveznek, a pillanatot próbálják uralni”

– válaszolta.

Csárdi Antal is úgy érzi: muszáj látnia az embereknek, hogy mit veszíthetnek el. A közbeszéd szintjén kell tartani ezeket az ügyeket, és észre kell venni, ha át akarnak verni minket – fogalmazott, szerinte a “Tízezer fát Budapestre” program is egy “ordító átverés”. Pótlási kötelezettségnek tesznek ugyanis eleget, és sok helyen fa helyett bokrot ültetnek.

“Magyarországon igenis létezik civilszféra, és nekik nyomást kell gyakorolniuk a politikusokra, a politikának viszont az a fontos feladata, hogy nyitott füllel hallgassa őket”

– állapította meg Tokody Marcell. S hogy van-e értelme ezzel a hatalommal szembemenni? “Erre jó példa a mobilgát elnapolása. Nagyon remélem hogy nem kerül elő ez az ügy 2018 után” – közölte a jobbikos politikus.

“A víz maga az élet”

Az édesvíz védelme, a készletek feletti rendelkezés, globális folyamatok kezdete lehet

– a klímaváltozás már hazánkban is érezteti a hatását. De vajon látják ezt a pártok?

Kepli Lajos elismerte, a vízgazdálkodás az egyik legkritikusabb kérdés. Az éves csapadékmennyiség eloszlása a klímaváltozás hatására megváltozott: nagyon rövid idő alatt esik le kis területen.

“A vízmegtartást kell előtérbe helyezni, viszont a jelenlegi vízgazdálkodási politikával ez nem fog sikerülni”

– figyelmeztetett a ZV elnöke. Emellett, mivel a felszíni vizeink 90 százaléka határainkon kívülről érkezik, az ott keletkező szennyezéseket is hazánk szenvedi el, míg a felszínalatti vízbázist pedig a korábbi ipari termelés maradéka veszélyezteti, tette hozzá a jobbikos politikus.

Heringes Anita szerint sem szabad szétverni a hazai vízgazdálkodási rendszert, itt nem lehet ciklusokban gondolkodni.

“Nagyon jó környezeti adottságok, és nagyon jó szakemberek vannak Magyarországon, mégis ilyen helyzetben vagyunk”

– fogalmazott, hozzátéve: meg kell gátolni, hogy elsivatagosodjon az Alföld, ahol most már 500 milliliter alatt esik csak csapadék. Ha nem foglalkoznak ezzel a döntéshozók, katasztrofális helyzetbe kerülünk – közölte a szocialista képviselő. A folyók szennyezése egy összetett, komoly külpolitikai kérdés, és amíg nincs egy ember, aki össze tudná fogni ezeket a részterületeket, addig nehéz lesz az érdemi előrelépés, fogalmazott Heringes Anita.

“A víz maga az élet”, foglalta össze Sallai Róbert Benedek, az LMP szakpolitikusa szerint ez egy nemzetpolitikai-stratégiai kérdés. A vízgazdálkodás érinti az élelmiszerellátást, a mezőgazdaságot – ezért lenne szükség egy pártok feletti konszenzusra.

“Nincs árvízvédelem, adhoc jellegű az árvízbiztonság, csak tetszelgünk a gátakon, és magasítjuk azokat”.

Több víz hagyja el Magyarország területét, mint amennyi érkezik, az Alföld elsivatagosodása folyamatos, miközben ugyanabban a hónapban jelentkezhet árvízveszély, és aszálykár, emiatt Sallai Róbert Benedek szerint rehabilitálni kell a holtágakat, és fel kell tölteni az ereket.

Baranyi Krisztina (Együtt) szerint az emberi hanyagság miatt is veszélyben vannak a vizeink. A Tiszából nyerjük a tisztított ivóvíz 30 százalékát, miközben Románia irányából “engedik bele a szart a vízbe, és nincsen semmi következménye”, mintha 400 évet visszamentünk volna az időben – magyarázta. A politikus szerint a környezetvédelmi törvény korszerű, de ehhez egy olyan intézményrendszer, intézményi háttér kellene, ami képes megtölteni azt tartalommal. Jellemző, a Szamost szennyező román gyár ügyében már három magyar minisztérium jár el, megfizették a bírságot is, még sem történt változás. Sőt, elmondta azt is, forráshiányra hivatkozva utasították el a magyar hatóságok a folyó monitorizálását.

“Amikor nem vesz tudomást egy kormány erről, akkor a saját népe életével, és a jövőjével játszik”

– reagált Kepli Lajos a vízbázis elszennyeződésének felvetésére. Leszögezte, halaszthatatlanul be kell avatkozni, de ehhez szükség van egy pontos listára azokról a helyekről, ahol ez elkerülhetetlen. Megelőzésre kellene a hangsúlyt fektetni, mert a jelenlegi kormányzat csak akkor lép, ha már kitört a botrány.

“Ez nem politikai kérdés, nincs jobb meg baloldali vízgazdálkodási technológia” – erősítette meg Sallai Róbert Benedek.

“Egy olyan államban élünk, amely létrehozott egy alaptörvényt, aztán mindennap leköpi azt, és a nem létező környezetvédelmi politikával magyar életeket veszélyeztet”.

Ha erről nem vesz tudomást a kormány, akkor a saját népe életével, és a jövőjével játszik a Nemzeti.net-en jelent meg,

#Orbán Viktor

0 notes