#illés lajos

[magyarfilmekatolcettig]

Ezek a fiatalok - 1967. Rendezte: Banovich Tamás. Főszerepben: Kosztolányi Balázs, Koncz Zsuzsa, Kállai Ferenc, Őze Lajos, Berek Katalin, Illés Lajos, Szörényi Levente, Zalatnay Sarolta, Szabó Éva. https://podcasters.spotify.com/pod/show/magyarfilmekatolcettig

[foulchildtiger]

6. Illés - Ó, kisleány (Illés Lajos, Bródy János) ('96)

[tobbpenztazembereknek]

Van másik sors is, Áron, amikor Nyugatról nincs, aki védelmezze az országot, akkor néha éppen a SZOVJETEK védelmezik. De valahogy nagyhatalmak oltalma nélkül MINDIG szét akarják hordani az országot a derék szomszédaink. Mutatom:

A déli határ a háború után

A déli határon is rendkívüli állapotok uralkodtak a háború befejeződése után. Bácsbokod községet 1944. október 20-án foglalták el a szovjet csapatok. A községi bíró, Ispánovics József igyekezett fenntartani a rendet a faluban, és a közigazgatást helyreállítani, illetve megszervezni, ennek érdekében a szovjet csapatok segítségét is igénybe vette. Ispán János és Szekulity Péter viszont Szabadkára utazott, és felvették a kapcsolatot a jugoszláv partizánparancsnoksággal. Visszaérkezésük után Ispán János átvette a község irányítását. Mivel Ispánovics Józsefet magyar érzelműnek tartották, illetve ő is annak vallotta magát, leváltották és elkergették. 1945 januárjában Ispán János partizánparancsnokként négy partizán kíséretében megjelent Pestality Antal bácsborsódi lakos bácsbokodi lakásán, és letartóztatták. A községháza pincéjébe zárták, ahol már letartóztatásban volt Király László, Pestality Károly, Tóth Lajos, Grentek Károly bácsborsódi és egy Illés Lajos nevű, erdélyi származású bácsbokodi lakos is. A kihallgatások lezajlása után néhány órával Ispán János és egy ismeretlen partizán megjelent a pincében, és az ismeretlen partizán egy szőlőkaróval súlyosan bántalmazta Illés Lajost. Amikor nyilvánvalóvá vált, hogy Illés Lajos már nem sokáig bírja az ütlegelést, akkor a partizán felvitte az áldozatot az udvarra, és ott agyonlőtte. Illés Lajos holttestét később két fogollyal a községháza udvarán temettették el.[22]

A fenti esetből is kitűnik, hogy a határvédelem megszervezése a jugoszláv partizánok által elkövetett atrocitások és incidensek miatt is sürgős volt, akik több, Baja és Szeged környékén lévő települést is megszálltak, és mozgalmat szerveztek annak érdekében, hogy ezeket a területeket is Jugoszláviához csatolják. A magyar kormány 1945. január 15-én panaszt tett Szuszajkov vezérezredesnek a Tompa községben lezajlott atrocitások miatt, és Valentiny Ágoston igazságügy-miniszter, valamint Gyöngyösi János külügyminiszter is szóba hozta a kérdést a február 1-jei, illetve február 3-i kormányülésen.[23] Nemcsak Tompán, hanem más községekben is zajlottak jugoszláv túlkapások a határ mentén. Hercegszántón például, amikor a háború után a magyar határőrség megérkezett a községbe, a helyi milícia és a jugoszláv partizánok lefegyverezték a magyarokat, és a település 1945. április 4-éig jugoszláv megszállás alatt állt.[24] A jugoszláv közigazgatás idején Gorjenácz József volt a helyi milícia parancsnoka, és csak a hadműveletek befejeződése után tudta helyreállítani a rendet a szovjet parancsnokság. Miután a magyar közigazgatás átvette a községet, Karagity Antal, Gorjenácz József és Szaboljev József aláírásgyűjtést szervezett a bajai háromszög Jugoszláviához csatolása érdekében.[25] Az aláírásokat Hercegszántó, Gara, Györgypuszta, Bácsbokod, Csávoly és Felsőszentiván községben gyűjtötték. Utána egy húsztagú küldöttség Karagity Antal vezetésével Belgrádba ment Tito marsallhoz, és kérték a jugoszláv vezetőt, hogy az úgynevezett bajai háromszöget csatolják Jugoszláviához. Jugoszlávia a bajai háromszögre vonatkozó területi követelést fogalmazott meg a háború után, amit 1946 májusáig fenn is tartott.[26]

 Ha rangsorolni kellene, hogy jelenleg mi az a három helyszín, ahol a legtöbb kommunistát láthatjuk egyszerre, akkor azt mondanám, első az MSZP-kongresszus, második a Parlament és harmadik Farkasházy Tivadar balatonszárszói kertje. Engem a tíz év kihagyás után először megrendezett Szárszói találkozó híre és a meghívón szereplő nevek valami olyan izgalommal töltöttek el, hogy gyakorlatilag leblokkoltam és a szerkesztőségi levelőzőlistára is csak annyit tudtam írni: Kánaán!

A panzió recepcióján a tévében futó Sas-kabaré már előkészítette a hangulatot, bár itt még nem is sejtettük, hogy Farkasházy Tivadar és Selmeczi Tibor olyan műsorra készül, amihez képest a Mikroszkóp színpad csak egy parlamenti közvetítés. 

Hogy régen mennyivel jobb volt minden! Mondjuk akkor még Panyi Szabolcs nem SGY amerikai milliárdos ügynöke volt, hanem fideszes ügynök, már ELEVE azért is! És hogy mi volt az, amit felváltott a gyűlöletes NER! Ha nevet kellene adni a NER előtti rendszernek, a fenti idézetből kiindulva, akkor csakis a Büdös Kommunistaegyüttműködési Rendszer, azaz BKR nevet lehetne neki adni, ha TÖKÉLETES nevet szeretnénk adni neki. Az volt az a rendszer, amiben a rendszer alappillérei olyan arcok voltak, mint Sas József, Heller Ágnes vagy éppen Bánó András. Na, EZEK helyett van a NER. Nem árt néha felidézni. :/

[konyvboritok]

Zelk Zoltán: A nép szívében

Veres Péter: Igaz történet egy faluról

Nagy Sándor: A nép reménysége

Örkény István: Az a titokzatos erő

Szüdi György: Ünnepeltünk

Illés Béla: Történelmi lecke

Asztalos Sándor: Szabad életünk törvénye

Rideg Sándor: Csendország csendjében

Háy Gyula: Kovács elvtárs

Reményi Béla: Mit adjak én

Illyés Gyula: Ezerkilencszázhuszonhat július

Déry Tibor: Rákosi példája

Devecseri Gábor: Reménysége volt ő a magnak

Gyárfás Miklós: Árvaság

Darázs Endre: Rólad beszélünk

Képes Géza: A Szabadság dala

Darvas József: 1945 február 13

Aczél Tamás: Az első szóról

Morvay Gyula: Vendégvárás

Urbán Ernő: „Azé legyen a föld, aki megműveli!”

Sőtér István: Októberi szivárvány

Nagy László: Rákosi

Gergely Sándor: Ünnepnap

Kónya Lajos: Egy pohár bor, Kínában

Mesterházi Lajos: Személyes segítség

Rákos Sándor: Ének Rákosi Mátyásról

Hegedüs Zoltán: Úgy köszöntsd őt

Cseres Tibor: Fazekasék

Somlyó György: Albániai emlék

Szabó Pál: Rákosi Mátyás hatvanéves

Örvös Lajos: Kan-Gün-HI éjszakája

Máté György: A szívünket adjuk

Benjámin László: Mindennap győzelem, Ha Rákosi szól

Szerkesztette: Réz Pál és Vas István

[cafepr]

Újragondolta a Liszt Ferenc Kamarazenekar márkáját és teljes körűen megújította stratégiáját a FleishmanHillard Café és a Stratlog csapata

Az új arculat létrehozásával egy alternatív zenei nyelv jött létre

Nem elég kiválónak lenni, de az is kell, hogy egy márka észrevehető, vonzó és értelmezhető legyen a közönsége számára. Több mint 6000 előadást, 200-nál is több zeneszerző művét és közel 100 fesztivált vizsgáló nemzetközi piacelemzés, valamint egy átfogó reprezentatív fogyasztói kutatás alalpozta meg azt a több mint egyéves munkát, aminek eredményeként a FleishmanHillard Café ügynökség és a Stratlog tanácsadó cég újrapozícionálta a Liszt Ferenc Kamarazenekart, integrált kommunikáci��s és marketing stratégia mentén megújította a teljes arculati keretrendszert, valamint újragondolta a website-ot. A Brand Bar készítette zenevezérelt dinamikus logórendszer egyedi módon képes vizualizálni a zenét, a maga nemében egyedülálló a világon.

 Új zenekari stratégiát és egy megújult márkát mutatott be februári sajtótájékoztatóján a Liszt Ferenc Kamarazenekar: az átfogó, több éven átívelő megújulás megalapozásában a FleishmanHillard Café és a Stratlog segítette a zenekart.

“Nagyon örülünk, hogy az elmúlt egy év elhivatott és professzionális munkájának eredményeként létrejött az a kotta, amelyből a következő években játszhatunk, és amely az alapja annak, hogy a Liszt Ferenc Kamarazenekar hazánk egyik legértékésebb kulturális termékévé, a nemzetközi klasszikus zenei szcéna trendalkotójává váljon. Konzorciumi partnereink segítsége ebben kifejezetten értékes volt” – mondta el Dr. Körmendy-Ékes Judit a Liszt Ferenc Kamarazenekar Alapítványának kuratóriumi elnöke.

A projekt kezdetén a célcsoportok azonosítása és minél mélyebb megértése érdekében készült egy fogyasztói kutatás az IPSOS bevonásával, amivel párhuzamosan a Stratlog munkatársai egy a teljes nemzetközi komolyzenei piacot átfogó elemzést végeztek, hogy a zenekari működés minden elemére vonatkozóan rendelkezésre álljanak a hazai és külföldi adatok, gyakorlatok.

“Meghatározó, szakmai és módszertani szempontból is különleges kihívás, egyben minden kollégám számára inspiráló élmény volt a nemzetközi komolyzenei élet és kamarazenekari piac átfogó átvilágítása, a kulcs trendek és jellemzők feltérképezése. Széles körű kvantitatív és kvalitatív adatgyűjtést is végeztünk, amivel rendkívül hasznos információkat tudtunk kinyerni ennek a nagyon specifikus piacnak a működéséről és szereplőiről; ez alapozta meg a stratégialkotási munkát” – mondta el Marx Balázs, a Stratlog vezetője. “Személy szerint különleges pillanat volt az eredményeket a zenekar vezetésének és művészeinek bemutatni és az egymástól alapvetően különböző, művészeti-kereskedelmi-marketing-pénzügyi megvilágításból megvitatni és egy közösen elfogadott, jövőbemutató stratégiává formálni” – tette hozzá a vezető. Kiderült, hogy magyar felnőtt lakosság mindössze 17%-a hallgat legalább 2-3 havonta komolyzenét, 21%- a ennél ritkábban, ezért stratégiai cél lett az új célcsoportok megnyerése, a fiatalok megszólítása.

A versenytárselemzés során kirajzolódott, hogy igazi kihívás megkülönböztető márkát építeni a klasszikus zenei piacon: viszonylag szűk célközönségeknek nagyon hasonló terméket kínál a többség. A szakmailag kiváló és igényes zenekarnál az innováció és az élmény kapcsán azonosítottuk a lehetőségeket.

“A FleishmanHillard Café ismert a stratégiai gondolkodásáról; nekünk testhez álló és inspiráló lehetőség volt egy ilyen integrált projekten dolgozni, ahol ténylegesen az alapozástól az eszközök fejlesztéséig mi tudtuk kialakítani az új márkát és a kapcsolódó kommunikációs és marketingstratégiát, illetve tudtuk támogatni egy ezzel koherens művészeti koncepció kapcsolását a kommunikációs megfontolásokhoz. Kiváló szakemberekkel összefogva sikerült” – mesélte Balaton Anita, a FleishmanHillard Café ügyvezető igazgatója. “ Szeretnénk, hogy egy egyre bővülő közönség számára a márkánk azt jelentse majd, amit megálmodtunk: hogy Liszt Ferenc örökségét a zenekar virtuozitása, innovatív megoldásai, újító hozzáállása jelképezze a modern korra adaptálva, mindig egy kis meglepetéssel fűszerezve”- tette hozzá a kommunikációs tanácsadó.

A márka újraalkotásának megkerülhetetlen része volt az új arculat megalkotása is, amelyért a Brand Bar felelt, és amivel a nemzetközi és a hazai szakmai közönség figyelmét egyaránt szeretnék felkelteni az alkotók.

“Olyan arculat kialakítására volt szükség, ami kifejezi a márka személyiségét, letisztult, újító, különleges és van benne valami meglepő, ami képes támogatni a zenekar külföldi és belföldi ismertségének és elismertségének jelentős növelését, emellett reflektál a mai kor kihívásaira és tudja segíteni a fiatalabb közönség felé való nyitást” – mondta Simon Attila, a Brand Bar kreatív igazgatója. “Olyan megközelítésben gondolkodtunk, ahol a zene főszerepet játszik, és ahol lehet tere az interakciónak. Így született meg ez a zenevezérelt dinamikus arculati koncepció; egy egyedi fejlesztésú új notációs rendszert hoztunk létre, amire nem láttunk példát eddig. A zenekar logójához egy emblematikus magyar zeneművet, Bartók Divertimentóját választottuk. E logika mentén, választott zenedarabok alapján számos jel generálható, mégis egységes vizuális keretet tudunk tartani. Minden zenésznek generáltunk így egy saját emblémát, de tulajdonképpen végtelen számú jel hozható létre” – tette hozzá a szakember. Ezek az egyedi “jelek” a zenekar tagjai által választott, a művészi hitvallásukat kifejező zeneművek felhasználásával készültek. A zenekari tagok a megújult weboldalon elérhető videóikban mesélik el, miért esett választásuk az adott darabra.

A FleishmanHillard Café irányította projekt a stratégiaalkotáson túl összefogta és irányította azt a munkát is, ami során számos kommunikációs eszköz megújult. A zenekari logó létrehozásának történetéről rövidfilm is készült, amelyet a Café Communications ügynökség készített el, ahogy a zenekar imázsfilmje, és összes új mozgóképes anyaga is az ő munkájukat dicséri. Az imázsfilmet Freund Ádám rendezte, az operatőr Gyuricza Mátyás volt, a drónfelvételeket pedig Hévizi Tamás készítette, aki már számos hazai és külföldi szuperprodukcióban vett részt. Létrejött egy teljes fotótár az új arculati előírásoknak megfelelő stílusban, és a csapat nagy erőkkel dolgozik a hangzóanyagtár szoftvertámogatással egyszerűsített archiválásán is.

Minden film elérhető a megújult honlapon (www.lfkz.hu), amely szintén a Café Communications munkájának eredménye. A honlapon keresztül többek között meghallgathatók a zenekar új podcast csatornájának adásai, LISZTORY néven, amely a Kolibri Pictures és Péteri Lóránt zenetörténész közreműködésével jött létre.

 A FleishmanHillard Café és Stratlog konzorciumának csapata:

Liszt Ferenc Kamarazenekar

Kuratóriumi elnök: Dr. Körmendy-Ékes Judit

Művészeti igazgató: Várdai István

Művészeti menedzser: Hornyák Balázs

Koncertmester: Tfirst Péter

Kommunikációs vezető: Monostori Diána

Stratlog

Projektvezető: Marx Balázs

Vezető tanácsadó: Galgóczy Gáspár

FleishmanHillard Café

Vezető tanácsadó, a konzorcium vezetője: Balaton Anita

Projektvezetők: Péter Georgina, Farkas-Cseke János

Tanácsadók: Janky Gyöngyi, Török András

Csapattagok: Berkes Boglárka, Fehér Emma, Horváth-Bors Bettina, Rakk Laura, Stickl Kata, Szigeti Mária

IPSOS

Marketing Account Director: Kunos Péter

Qualitative BU Director: Balogh Sára

Marketing BU Director: Szerencsés Tibor

Account Manager: Horváth Andrea

Senior Research Executive: Ember Kata

Brand Bar

Kreatív igazgatók: Simon Attila - Halász Gyula

Vezető tervező: Herbszt László

Grafikus: Földi Bianka

Projektvezetés: Izsáki Boglárka - Fodor Kata

Zenei tanácsadó: Zelenák Dániel

Csapattagok: Füvessy Gábor, György Attila, Illés Orsolya, Molnár Vanda, Tóth Csenge

Café Communications

Honlap:

Vezető tanácsadó: Viniczai András

Projektvezető: Soós Levente

Csapattagok: Bátyi Orsolya, Gyüre Orsolya

Filmek:

producer: Hutlassa Tamás

line producer: May Gábor

Image film rendező: Freund Ádám

Image film operatőr: Gyuricza Mátyás

Image film gyártásvezető: Lukács Gergő

Image film látványtervező: Tasnádi Zsófia, Jóvári Csenge

Image film drone: Hévizi Tamás

Image film vágó: Szabó Tamás

Image film hangutómunka: Érsek Lajos / Saint Studio

*

logo bemutatófilm rendező: Wrochna Marcell

logo bemutatófilm operatőr: Dévényi Zoltán

logo bemutatófilm vágó: Sum-Vészi Kriszta

Fotók:

Máté Balázs

Podcast:

Kolibri Pictures

Producer: Hegyi Nóra

Szerkesztő: Magyar Márton

Gyártásvezető: Komáromy Kata

Vágó: Bodogán Anna

[ballerinadellamusica]

Vámpírok Bálja is performing in Hungary in October 2017. Performances: Október 4. 19:00 Október 5. 19:00 Október 6. 19:00 Október 7. 15:00 & 19:30 Október 8. 15:00 & 19:30

Szereposztás: Krolock: Egyházi Géza/Bot Gábor/Zöld Csaba Sarah: Török Anna/Simon Boglárka Panna Alfred: Pásztor Ádám/Héger Tibor Professzor: Illés Dániel/Sándor Dávid/Jegercsik Csaba Chagal: Pavletits Béla Magda: Sári Éva/Kecskés Tímea/Horváth Mónika Rebecca: Kokas Piroska Koukol: Umbráth László Herbert: Szemenyei János/Jenei Gábor Nightmare 1: Mező Márió/Károlyi Krisztián Nightmare 2: Táborosi Márk

Red boots Ballet: Csepi Ádám, Horváth Zita,Varga Kinga Black vampire: Túri Lajos White vampire: Fischer Tamás, Házi Tamás Ensemble: Lopusny Anna (Dance Captain), Stróbel Dóra(choirmaster), Ajtai Beáta, Sinkó Réka, Pethő Dorottya, Miklós Eponin, Baksa András, Juhász Richárd, Szabó Anikó, Nagy Sarolta, Szabados Tímea, Tiborcz Fanni, Ködmen Krisztián, Kelemen Krisztián

The following principals will appear in the ensemble when not in lead role: Török Anna, Horváth Mónika, Jenei Gábor

Pictures from Vámpírok Bálja facebook

[belakiralydolgokatnez]

Béla (B1) a  Magyarország-Ukrajna öregfiúk mérkőzésen (2017.10.12.)

Magyarország-Ukrajna  1-3 (0-1) 

 A vendégek góljai közül kettőt Andrij Vorobej szerzett, egyet Szerhij Nazarenko lőtt, míg a mieink becsületgólját Tököli Attila jegyezte.

Magyarország: BROCKHAUSER István, SZÉLESI Zoltán, TELEK András, KELLER József, MÉSZÖLY Géza, MÁRTON Gábor, VINCZE Ottó, VÉBER György, PREISINGER Sándor, DÉTÁRI LAJOS, SALLÓI István, VLASZÁK Géza, LISZTES Krisztián, TÖKÖLI Attila, JENEI Sándor, ILLÉS Béla, HALMAI Gábor, KOZMA István Ukrajna: Vitalij REVA, Andrij OKSZIMEC, Volodimir JEZERSZKIJ, Oleg SELAJEV, Oleg SZOBUCKIJ, Szerhij NAHORNYAK, Olekszandr KOSZIRIN, Vjacseszlav SEVCSUK, Jevgeny LEVCSENKO, Andrij VOROBEJ, Vladiszlav VASCSUK, Eduard CIHMEJSZTRUK, Szerhij NAZARENKO, RÁCZ László, Vjacseszlav SZVIDERSZKIJ, Jurij SELEPNICKIJ, Vitalij SZAMOJLOV, Jurij MAKSZIMOV

Az M4 Sport a mai fiatalokról is megkérdezte:Illés Béla szerint a tavalyi Eb-szereplés után mindenki jobb teljesítményt várt a magyar labdarúgó-válogatottól a világbajnoki selejtezősorozatban.

[hicapacity]

Norma

"Jóságos személyzet", írja valaki, mert egy kórházban

megfelelően ellátták a lányát. Tán mosolyogtak is. És még hasonló lelkendezéseket olvasok másutt. Úgy tűnik, hogy ebben az országban csak hideg, lelketlen szörnyetegek vagy jóságos tündérek laknak.

Nem. Nem. NEM.

Senkit nem kergetnek az asztal körül, hogy ápoló/nő vagy orvos legyen. A betegekkel való törődés egy egészségügyis számára nem valami boldogító plusz, hanem a minimum. Ez (lenne) a dolga. Az izraeli hadseregben a hősidőkben nem volt kitüntetés. A katona bátor, mondták. Ez a NORMA. Nem több. Tudják, mi haladja meg a normát? Az, ha mondjuk egy orvos vagy ápoló a munkaidején túl, saját szabadidejének a rovására is foglalkozik a betegével. Nem pénzért. Ha elmegy INGYEN misszióba. Miért ingyen? kérdezik Önök, tudván tudva, hogy Krisztus koporsóját se őrizték ingyen. Azért, mert különben kap érte ellenszolgáltatást. Valamit valamiért. Kiadás-bevétellé válik. Az önKIfejezés szóban a "ki" a hangsúlyos. KIáramoltatni. Ha az aluljáróban valami csodálatos muzsika üti meg a fülemet, és ezt honorálom, nem ugyanaz, mintha egy koszos, büdös, száját szóra se nyitó koldus kezébe nyomnék valami adományt. Akkor az egy szolgáltatás ellentételezése. Nem is igazán kéregetés. Nem ezért vagy azért teszünk jót. "Sokat köszönhetünk nekik", írták egy "példamutató" életet élő, sokgyermekes családról. Ugyan mit? De a gyermekek legalább! Ugyan ők mit? A gyermekekkel való törődés nem egy boldogító plusz, hanem kötelesség. Nem a kötelességteljesítés megléte valamiféle pozitívum - ennyit egy állat is megtesz, alkalmasint még többet is - , hanem a nemléte negatívum. A KÖTELESSÉGTELJESÍTÉS NEM JÓTETT. Se a család irányában, se más irányában. Sőt. Ha az ember egy szerettén segít, az se jótett. Jótett az, ha egy ismeretlenen segít. Vagy éppen AZ ELLENSÉGÉN. Ez az értelme az irgalmas szamaritánusról szóló történetnek is. Tehát senkit nem kergetnek az asztal körül, hogy az egészségügyben dolgozzon. Azért sem, hogy az egyházban, vagy az igazságszolgáltatásban. Ez a három a legkritikusabb terület. (Természetesen vannak még ilyenek, például a pedagógia, a szociális gondozás, bármely szociális vonatkozású ügyintézés, sőt, bármely ügyintézés, amely - közvetlenül - emberek sorsára van kihatással.) Ez a három az, amelyeknél az a szó, hogy "emberség" mindenekfelett MUNKAHELYI KÖTELESSÉG. E három az, ahol a legtöbbet lehet ártani.     Nem az a jóságos tündér, aki teljesíti a kötelességét. 

Ezt csak a kötelességüket elhanyagolók viszonylatában gondolják annak. Örülünk, Vincent. Lehetett volna rosszabb is. "Lehetne most a dalban egy lány, lehetett volna más is talán." Illés? Az hát. 

Amikor engem 1986-ban a Tolnaiból (Tolnai Lajos utcai BRFK fogda, ma is az) visszaszállítottak a Szalay utcába (V. kerületi Rendőrkapitányság), egy tiszta, világos, tetőtéri, négy személyes zárkába, nekem akkor az a szabadság és jólét netovábbjának tűnt. Önöknek is annak tűnne, ha most bevinnék Önöket?

Nem jó tündérek és gonosz szörnyetegek. Alkalmasak és alkalmatlanok. És ez mindenre áll. Ami pedig fölötte van, az már nem a foglalkozás körébe tartozik.

[nemzetinet]

Pálinkás József csalódott a magyar értelmiségben!

A reális zöldek egyetértenek Pálinkás József véleményével.

Lakitelken, összeült 190 urbánus és liberális értelmiséginek halvány lila fogalma nem volt a kádár rendszerben folytatott magyar, a nemzet érdekében folytatott gazdaságpolitikáról. Arról, hogy a magyar gazdaság politikusok lényegében a nemzet javára „meglopták” a Szovjetuniót. A magyar gazdaságpolitikusok ügyeskedésének tudható be a legvidámabb barakk, a gulyás szocializmus kialakulása, meg az hogy egyeseknek lehetőségük adódott ellenzékiséget eljátszani.

A kerek asztal körül üllők 1989-ben egyetlen gazdaságra vonatkozó kérdésről, hogyan tovább a gazdaságban kérdéskörben nem cseréltek eszmét! Egyetlen gazdasági kérdésben értettek egyet, hogy ne épüljön fel a vízlépcső. Hát bizony ez nem sok! Az értelmiség degenerálódott. Akik biztosak a dolgukban, nem félni szoktak a vitáktól, hanem keresve keresik rájuk az alkalmat.

A nyolcvanas évek elején az anyaországi magyar humánértelmiség körében degenerálódási folyamat indult be. A folyamat hasonlatos volt a fajkutyák körében megfigyelhető folyamathoz, vérfrissülés elmaradása esetén a fajta kutya jobban hozzá „hüjűl” a gazdájához, mint a korcs falusi kutya. A humán értelmiség egyre jobban a pártvezetés kiszolgálójává vált. A rendszerváltás után a folyamat felerősödött és ma az egeket súrolja.

A folyamatot felismerte a káderpolitika felett őrködő pártvezetés. A helyzet orvoslása céljából Aczél György, az utódlás megoldására, vérfrissítésként határon túli értelmiségieket hozott az anyaországba. A határon túlról érkezettek közül, azonban kevesen voltak képesek a vezetés különböző szintjeibe beépülni, mert a háttérben a transznacionális erőközpontok által felügyelt reformműhelyekben kiképzettek élveztek elsőbbséget, a káder utánpótlás területén. A Duna bal partján végzett közgazdászoknak elég volt 50 filléres vonaljegyet venni, hogy a Dimitrov térről a Jászai Mari térre utazzanak a Fehér Házba a 2-es villamoson. A rendszerváltás után ők a véleményformáló vezérek a médiában. 1985-ben közreműködésükkel a magyar adósságállomány 30 százalékkal megnőtt, Két év alatt az duplájára nőtt a tőkés adósságunk, több mint 2 milliárd dollár volt az évi törlesztési kötelezettség, plusz év egy milliárd dollár kamatteher hozzá. Marjai József miniszterelnök helyettes Aczél György segítségét kérte.

A magyar értelmiség salakja. Ők azok, akik felléptek a radarnak Zengőn történő elhelyezésével szemben. Magyarországot valójában nem a politikusok jutatták gödörbe, hanem sokkal inkább az értelmiség, pontosabban annak salakja.

Névsorba szedve a salak tábor tagjai a következők: A. Gergely András politológus, kultúrantropológus; Almássy Lászlóné; Andrassew Iván író; Andrásfalvy Bertalan professzor emeritus, Pécsi Tudományegyetem; Artai Balázs önkormányzati képviselő, Vál; Artai Mónika pszichológus; Artainé Deák Anikó pszichológus, Vál; Artner Annamária közgazdász, az ATTAC Magyarország tb. elnöke; Ágoston Zoltán kritikus, a Jelenkor főszerkesztője; Ángyán József egyetemi tanár, a SZIE Környezet- és Tájgazdálkodási Int. igazgatója; Ámon Ada közgazdász, Energia Klub; B. Gosztonyi Veronika szociálpolitikus, munkapálya-tanácsadó; Bagi Iván humorista; Bajomi Iván szociológus; Baksay Levente jogi szakfordító; Baldauf Aladár kisebbségi politikus, munkaügyi szakértő, Tata; Baltay Levente ügyvéd, TASZ; Bartha Katalin nyelvész, ny. egyetemi tanár; Bassa László térképész; Bassa Zoltán közgazdász; Bán András műkritikus; Bán János Jászai Mari-díjas színművész; Bánffy György Kossuth-díjas színművész; Bánffy Györgyné; Bede Nóra pszichológus; Benyik Mátyás szakközgazdász, az ATTAC Magyarország elnöke; Berecz András énekes, mesemondó; Bereményi Géza Kossuth-díjas filmrendező, író; Bikácsy Gergely író, kritikus; Boda Zsolt közgazdász, Védegylet; Bodor Ádám Kossuth-díjas író; Bodor Béla író, irodalomtörténész; Borbély Mihály népzenész, jazzmuzsikus; Borbély Szilárd költő; Botfalvy Both Miklós a MagUra zenekar vezetője; Brády Márton koncertszervező; Budai Balázs egyetemi tanársegéd, tudományos kutató; Buella Mónika okl. táj- és kertépítész, környzetvédelmi szakmérnök, Ars Topia Alapítvány; Czére Zsolt; Csapody Tamás jogász-szociológus; Csapodyné Salamon Erzsébet klinikai szakpszichológus; Csáki Roland Greenpeace; Cseh Igor egyetemi hallgató, SzanaÍá; Cseh Tamás zenész; Cselószki Tamás környezetvédő, E-MISSZIÓ Egyesület; Csernus Eszter jogász, TASZ; Csigó Péter tud. munkatárs, MTA Politikatudományi Int.; Csiki Kinga; Csikós Attila író; Csillag Gábor kultúrantropológus, Zöld Fiatalok; Csollány Szilveszter olimpiai bajnok tornász; Csonka András művelődésszervező, a Védegylet főtitkára; Csordás Gábor író, a Jelenkor Kiadó igazgatója; Darvas Béla biológus; Dénes István Generalmusikdirektor der StadtTheater Trier;Döbrentey Ildikó író; Dörner György érdemes művész; Ef Zámbó István képzőművész; Elek István főszerkesztő, Heti Válasz; Endreffy Zoltán filozófus; Eörsi István író; Farkas Pál a Tan Kapuja Buddhista Főiskola tanára; Farkas Péter közgazdász, ATTAC Magyarország; Fazekas Tamás jogász, Kendermag Egyesület; Fábry Sándor humorista; Federits Zsófia jelmeztervező; Ferenczi István környezetvédő, Zöld Fiatalok; Ferjentsik Viola környezetvédő, Rügyecskék Alapítvány; Ficsku Pál író, Mályi; Fidrich Róbert környezetvédő, MTvSz; Fleischer Tamás közgazdász; Foltányi Zsuzsa az Ökotárs Alapítvány igazgatója; Forintos György szociológus; Földes Ádám jogász, TASZ; Fridli Judit jogvédő, TASZ; Für Anikó Jászai Mari-díjas színművésznő; G. Fodor Gábor tud. munkatárs, MTA Politikatudományi Int.; Gál József tengeri vitorlázó; Gáspár Sándor Jászai Mari-díjas színművész; Gerle János Ybl-díjas építész, az Országépítő fel. szerkesztője; Gosztonyi Ágnes újságíró; Gothár Péter Kossuth-díjas filmrendező; Göbl Gabriella szociológus-hallgató; Gödrös Frigyes filmrendező; Grandpierre Attila csillagász; Grecsó Krisztián író, a Bárka szerkesztője; Gryllus Dániel muzsikus, Kaláka Együttes; Gubek Nóra jogász; György Lajos tudományos tanácsadó; Harangozó István újságíró; Haraszti Gyula újságíró, Magyar Nemzet; Heidl György tszv. egyetemi docens, Összefogás Pécsért Egyesület; Heiszler Vilmos történész, Szociális Zöldek; Herbert Tamás patológus, Civilek a Zengőért; Herpai Sándor a Barbaro zenekar vezetője; Hetényi Tamás Tata város polgármestere; Hont András történész; Horgas Béla író, a Liget szerkesztője; Horváth Balázs ügyvivő, Zöld Fiatalok; Illés Lajos Kossuth-díjas zenész; Illés Zoltán egyetemi tanár, országgyűlési képviselő; Illyés Zsuzsa okl. táj- és kertépítész, Ars Topia Alapítvány; Ízing Antal újságíró, a Hetek és a 168 Óra munkatársa; Jávor Benedek egyetemi adjunktus, a Védegylet szóvivője; Jeles András filmrendező; Juhász Géza jogvédő, Habeas Corpus Munkacsoport; Juhász Péter szóvivő, Kendermag Egyesület; Kajner Péter közgazdász, a Jövő Nemzedékek Képviseletének titkára; Kalas György jogtanácsos, REFLEX Környv. Egyesület; Kamarás István vallásszociológus, a Veszprémi Egyetem tanszékvezetője; Karátson Gábor, festőművész, író, a Védegylet és a Duna Charta elnöke; Kálmán Tünde tipográfus; Kárpáti György háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó; Kendeffy Gábor klasszikafilológus-filozófiatörténész; Kerényi Imre Kossuth-díjas színházi rendező; Keresztesi József kritikus; Kevey Balázs hab. egyetemi docens, az MTA köztestületi tagja; Kilián Zoltán a Korai Öröm zenekar tagja; Kindler József közgazdász, a BKÁE emeritus professzora; Kiss Erzsébet énekművész, zeneszerző; Kistamás László rendező; Kollár István egyetemi tanár; Konkolyné Gyuró Éva egyetemi docens; Kornis Mihály író; Kóczé Angéla szociológus; Kósa Eszter szociálpolitikus, EU-szakértő; Kőrösi Zoltán író; Kőhalmi István a Városi Biciklizés Barátai Egyesülete elnöke; Kukorelly Endre író; Kumin Ferenc politológus-közgazdász, eDemokrácia Műhely; Kussinszky Péter ügyvéd; Kuszing Gábor pszichológus-hallgató; Lajkó Félix hegedűművész; Lajtai László pszichiáter; Lányi András író, Védegylet; Látrányi Erik ügyvéd, TASZ; Lehoczki Károly grafikus, karikatúrista; Leiker Gyöngyi biológus; Levendel Júlia a Liget szerkesztője; Levente Péter önképző társaslény; Losonczi Péter filozófiatörténész; Lovas Gabriella karvezető; Mach Péter geofizikus; Madár Csaba szociális munkás; Makovecz Imre Kossuth-díjas építész; Margit Patrícia szerkesztő, Budapest Times; Marno János író; Maróy Ákos informatikus, Tilos Rádió; Maurer Dóra Kossuth-díjas képzőművész; Mayer József ökológus, tszv. egyetemi tanár; Márta István Kapolcsi Kulturális és Természetvédelmi Egylet; Mátis Lívia a Kortárs Kiadó igazgatója; Moldován László könyvkiadó; Móré Irén fuvolaművész; Mórocz Krisztina programszervező; Mundruczó Kornél filmrendező; Müllner Dóra televíziós szerkesztő; Nagy Boglárka a Jelenkor szerkesztője; Nagy Boldizsár nemzetközi jogász; Nagy-Kálozy Eszter színművész; Nagy Bandó András humorista, közíró; Nádasdy Ferenc a Nádasdy Alapítvány elnöke; Náray-Szabó Gábor akadémikus, a Professzorok Batthyány Körének elnöke; Németh Adrienn Katalin evangélikus hittantanár, tanító; Németh Vladimir kulturális szervező, Tilos az Á; Noszkai Gábor jogász; Nyíri Kristóf akadémikus, MTA Filozófiai Kutatóintézete igazgatója; Nyizsnyánszki Anna szociálpolitikus, TASZ; Olajos Péter az MDF európai parlamenti képviselőjelöltje; Olajos Zoltán; Pallavicini Zita újságíró; Palotai Zsolt Dj; Pap Ágnes újságíró, szociológus; Papadimitriu Athina színművésznő; Pataki Ági filmproducer; Pataki György közgazdász; Pál Tamás szociológus; Pánovits Attila jogász, Pécsi Zöld Kör; Pelle Andrea ügyvéd, TASZ; Póka Egon zenész; Prágai Tamás; Prieger Zsolt az Anima Sound System tagja; Prokopp Dóra a Filmmúzeum vezérigazgatója; Quickert Lili aktivista, Lehet Más a Világ!; Radnóti Sándor egyetemi tanár; Rosa-Fluores Eduardo közíró; Sándor Judit jogász, egyetemi docens; Sára Sándor Kossuth-díjas filmrendező; Scheiring Gábor közgazdász, Védegylet; Schiffer András ügyvéd; Schmuck Erzsébet az Európai Környezetvédelmi Iroda elnöke, az MTVSz társelnöke; Sebeők János író, természetvédő; Simon Gergely környezetkémikus; Simonyi Gyula a BOCS Alapítvány elnöke; Síklaky István közgazdász; Soma előadóművész; Sólyom László akadémikus, az Alkotmánybíróság volt elnöke; Stewart, Michael Dep. of Anthropology Univ., College London; Sükösd Miklós politológus, egyetemi docens; Szabados György Liszt Ferenc-díjas zeneszerző; Szabó Irene újságíró, Népszava; Szabó László főiskolai adjunktus; Szabó Rebeka ökológus, PhD-hallgató; Szalai Erzsébet szociológus; Szathmári Botond vallásfilozófus, a Tan Kapuja Buddhista Főiskola tanára; Szász Gábor egyetemi tanár, a Ferencvárosi Munkás-Szabadidő Egylet elnöke; Szebik Imre bioetikus; Szendrő Szabolcs természetfotós, hegymászó; Székely Mózes gazdaságpszichológus; Szigeti Balázs sajtóreferens, Humanista Mozgalom; Szikinger István alkotmányjogász; Szilágyi Ákos író; Szilágyi Orsolya újságíró, Magyar Narancs; Szlávik János közgazdász, tanszékvezető egyetemi tanár; Takács László a Tan Kapuja Buddhista Főiskola tanára; Takács-Sánta András ökológus, Védegylet; Tamás Gáspár Miklós filozófus; Tamás Mariann a Tertia Kiadó gazdasági vezetője; Tamás Zsuzsa a Tertia Kiadó igazgatója; Térey János író; Tooth Gábor Andor grafikus; Tófalvi Zselyke irodavezető, TASZ; Tóth Istók reklámszervező; Tóth Zsuzsa a Tan Kapuja Buddhista Főiskola tanára; Tömöri Balázs földrajz-tanár, Hulladék Munkaszövetség; Török Ferenc filmrendező; Török Rita szerkesztő; Ungváry Rudolf okl. gépészmérnök, író; Usztics Mátyás színművész; Újlaky Dénes Jászai Mari-díjas színművész; Vajna Zoltán akadémikus, professzor emeritus; Varga Zoltán Sándor ökológus, tszv. egyetemi tanár, Magyar Madártani és Természetv. Egyesület; Vasali Zoltán politológus; Vay Márton irodavezető, Védegylet; Vágvölgyi B. András médiamunkás; Váncsa István újságíró; Vásárhelyi Judit tanár, Független Ökológiai Központ; Vásárhelyi Mária szociológus; Végh Attila költő, esszéista; Végső Zoltán zenekritikus, Tilos Rádió; Vida Gábor akadémikus, az MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóint. igazgatója; Vida István tanár, főtanácsos; Vida Viktor műsorvezető, Tilos Rádió; Vincze Attila okl. táj és kertépítész; Vincze Lilla énekesnő; Waszlavik Gazember László zenész; Wheatley, Tracey project-koordinátor, Energia Klub; Zádori László karmester; Zágoni Miklós fizikus; Zelnik József etnográfus, a Magyar Kulturális Szövetség elnöke; ifj. Zlinszky János egyetemi docens; Zsila Sándor fotóművész, a Fényecset Fotóklub Egyesület elnöke; Zsoldos Tamás basszusgitáros.

21 éve történt Rogán Antal propaganda miniszter, Rogán Antal FIDELITAS tag a tömeggel a Kossuth Lajos téren együtt skandálta: ”Vesszen Horn!”

Horn Gyula miniszterelnök bűne a tüntetők szerint az volt, hogy Bős-nagymarosi Vízlépcső ügyében meg akart egyezni Pozsonnyal.

Rogán az 1998-as országgyűlési választásokon képviselői mandátumot szerzett.

A tüntetést követően mondta Horn Gyula miniszterelnök: „Ezeket egy lavor víz mellé nem szabad engedni, nem hogy a Duna mellé.”

Czakó Gábor író a jobboldali értelmiség salak tömbje?

http://realzoldek.hu/velemenyek/2009/12/29/randevura-varjak-a-realis-zoldek-czako-gabor-irot/

Pálinkás József csalódott a magyar értelmiségben! a Nemzeti.net-en jelent meg,

[stickalittle]

Oké én nem bírom tovább ezt a nyomást, derüljön ki végre, kiket fizetett Soros, és tegyünk velük valamit! Itt vannak a nyers adatok, bocsásson meg Isten a lelküknek:

A Rajk- és a Bibó-szakkollégium, melyekből a Fidesz is kinőtt, összesen 11,8 millió forintot kapott a 80-as évek végén, ami mai értéken számolva nagyjából 231 millió lenne.

A Fidesz maga (még nem pártként) közel 4 millióhoz jutott a Soros Alapítványtól, ami mai értéken majdnem 125 millió. Ebből jutott az országos hálózat kiépítésére is, irodákra, irodaszerekre, berendezésre.

Orbán Viktor 88 áprilisától a Soros Alapítvány támogatásából alapított Közép-Európa Kutatócsoport munkatársa volt, ’89 augusztusában azt nyilatkozta a HVG-nek, hogy 10 ezer forintos ösztöndíjat kap havonta közvetlenül az alapítványtól és még 5-10 ezret a szintén Soros-pénzből alapított Századvég című folyóirat szerkesztéséért. Ha összesen 20 ezerrel számolunk, az ma 310 ezer forint lenne.

1989 szeptemberében Orbán Viktor Soros-ösztöndíjasként Oxfordba utazott, ahol a Pembroke College-ben kutatási témája „a civil társadalom eszméje az európai politikai filozófiában” volt.

Deutsch Tamás szintén Sorosnak köszönhetően járt egy Magyarországon és Angliában működő menedzseriskolába, valamint a University of Tennessee-n.

Kövér László is az alapítvány támogatásával kutatta a közép-európai társadalmi mozgalmakat.

Németh Zsolt és Szájer József Oxfordban tanult.

Schmidt Mária két társával együtt összesen 1,35 milliót, mai értéken több mint 30 millió forintot kapott egy kutatásra. Egy jeruzsálemi konferenciaútját is az alapítvány fizette, majd az Indiana Universityn is tanulhatott.

A ma szintén tele szájjal sorosozó Kósa Lajos 250 dollárért vehetett részt ’88-ban a dubrovniki nyári egyetemen, ezekből a kurzusokból nőtt ki később a CEU maga.

Fellegi Tamás mai értéken számítva 2,5 milliót kapott arra, hogy a Connecticuti Egyetemen PhD-zzen.

Bába Iván, a második Orbán-kormány külügyi államtitkára mai értéken 3 millióból kutatott, majd ő lett a Kelet-Európa Kutatócsoport vezetője.

Hörcsik Richárd, a Fidesz korábbi frakcióvezető-helyettese ’87 és ’89 között havi 5 ezer forintos (ma nagyjából 105 ezer lenne) ösztöndíjban részesült.

Cséfalvay Zoltán harmadmagával végzett palóckutatást, és portugál konferenciára is utazott, összesen – mai értéken – 4 millióból.

Soros-ösztöndíjas volt a lex CEU-t a minap államfőként szignózó Áder János is, de a támogatás mértéke nem ismert.

Habony Árpád a Soros Alapítvány által hétmillióval megtámogatott könyv- és papírrestaurátor-képzésre járt.

Nem apanázst kapott, hanem közvetlenül a szervezetnek dolgozott Mikola István, Stumpf István, Sólyom László, Jeszenszky Géza, Chikán Attila.

A CEU-n tanított Illés Géza, és oda járt Kovács Zoltán kormányszóvivő és Kumin Ferenc New York-i főkonzul. Berzétei Ákos külügyi helyettes államtitkár jelenleg is ott tanul.

#Magyar Narancs

[gerywhite]

Anno felírtam a címszavakat, kereséshez nagy segítség lehet, de ez csak az első 4 év:

47 000 forint, az adományvonalak államosítása, az alaptörvény, az Alaptörvény Asztala, az Alkotmánybíróság jogkörének korlátozása, Áder János, az ÁFA-csalások, az állami mobilszolgáltató, az államosított babakötvény, az azeri baltás gyilkos szabadon engedése, a bajai időközi, a balatonfüredi üdülőtelep, Baldauf László, Balog Zoltán, a bankadó, a Barackfa-dal, Bayer Zsolt, Bencsik András, a békemenet, a bírók nyugdíjazása, Borókai Gábor, Budai Gyula, CBA, a családon belüli erőszak, a csekkadó, a csökkenő versenyképesség, a Dankó Rádió, a Demokrata, a dinnyekartell, Dörner György, a dunakeszi reptér, az e-cigaretta betiltása, az egyéni nyugdíjszámlák eltüntetése, az egyházügyi törvény, az egykulcsos adó, az elodázott drogstratégia, az EMMI, Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkárság, az esküvői kátyúzás, az EU-ellenesség, az euró árfolyam, Ékes Ilona, Fekete György, a felcsúti kisvasút, a feljelentés-cunami, a felsőoktatás szétverése, a filmalap, a fogyatékkal élők jogai, a földpályázatok, a földrajzinév-bizottság, Fónagy János, a fülkeforradalom, G. Fodor Gábor, a gazdasági szabadságharc, Gíró-Szász András, a Gödör, a Gripen-szerződés, a gyilkos őrző-védő, a gyorsnaszád, Habony Árpád, Hadházy Ákos, a hajléktalanság kriminalizációja, a hallgatói szerződés, a harc az IMF-fel, Havasi Bertalan, a három csapás, a házmesterország, Hegedűs Zsuzsa, Hernádi Zsolt, a Heti Válasz, a hit- és erkölcstan, Hoffmann Rózsa, Hoppál Péter, a Horthy-nosztalgia, a hulladékgazdálkodás államosítása, az idegenrendészeti eljárás, Illés Zoltán, az iskolák államosítása, Jáksó László, a jobban teljesít humbug, a katasztrófavédelem szétverése, Kálomista Gábor, a keleti nyitás, a Kereszténydemokrata Néppárt, Kerényi Imre, a Kék Pont, a kinevezések 9 évre, a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ és Népfőiskola, a kivonuló multik, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, Kocsis Máté, Komáromi András, a Költségvetési Tanács, Kósa Lajos, a kötelezettségszegési eljárások, a kötelező iskolai napközi, a kötelező kamarai hozzájárulás, a Közgép, a közmunkaprogram, a közműadó, a közterület-átnevezések, a köztévé, Kubatov Gábor, Kumin Ferenc, a különadók, a labdarúgás, Lázár János, a lengyel importtüntetők, a letelepedési kötvény, a Lex Átlátszó, a lézerblokkoló, Lomnici Zoltán kiretusálása, a magánnyugdíjpénztárak államosítása, a Magyar Csapat, a Magyar Fesztivál Balett, a Magyar Hírlap, Magyar Krónika, Magyar Művészeti Akadémia, Magyar Nemzet, Magyar Nemzeti Bank megszállása, a MAL államosítása, a Margit-sziget, Markó Iván, a Marslakók, Matolcsy György, Meggyes Tamás, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap, Mészáros Lőrinc, a mobilfizetés államosítása, a mobilgát, a részrehajló MTI, a közszolgálatinak hazudott MTV híradó, a munkanélküliség, a műemlékvédelem felszámolása, a nacionalista retorika, Navracsics Tibor, a negatív növekedés, Nemcsák Károly, a Nemzeti Együttműködés Nyilatkozata, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a Nemzeti Színház, a német megszállás emlékműve, Németh Lászlóné, Németh Szilárd, a Nézőpont Intézet, Normafa beépítése, Nyerges Attila, Nyerges Zsolt, Nyirő József hamvai, Obersovszky Péter, az oligarchák, az OSZK kirúgások, az ócsai lakópark, az önkormányzati adósságátvállalás, az önkormányzatok államosítása, az ózdi vízkorlátozás, Paks, Papp Dániel, a patikák államosítása, Pálffy István, a pedagógus életpályamodell, a pedagógusok nyugdíjazása, a Pető Intézet, Pintér Sándor, Polt Péter, Pozsgay “hasított körmű, tépett szájú” Imre elvtárs, a preambulum, a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia, Rákay Philip, a rezsicsökkentés, Rogán Antal, a román népi táncok, Schmitt Pál, Selmeczi Gabriella, Semjén “védett madarakat kilövő” Zsolt, Simicska Lajos, a Stabilitás Megtakarítási Számla, a stadionépítések, a state capture, a Századvég, a személyreszabott törvények, a szerencsejáték, Széles Gábor, a szélsőjobb tendenciák, Szíjjártó Péter, a szociális és gyeremekvédelmi intézmények államosítása, a takarékszövetkezetek államosítása, a tankönyvkiadás államosítása, hogy a tanyafejlesztési programon nyer az V. kerület, Tarlós István, Táncválasztó, párválasztó, a telefonadó, a Terrorelhárítási Központ, a tibeti tüntetők, a Tisztaszoftver-program, Tolnai Jánosné, a trafikbotrány, az unortodox gazdaságpolitika, Usztics Mátyás, az utalványrendszer államosítása, az ügynökakták, az új Ptk., az Új Színház, a vak komondor, a vasútfelújítások, a választási törvény, a Választókerület-manipuláció, a Városliget beépítése, a végtörlesztés, a visszaélésszerű adatigénylés, a visszamenőleges törvényhozás, a Vígszínház, Wiedermann Helga, Zsiga Marcell, Zsigó Róbert.

össze szeretnék rakni egy helyen egy cikklistát az orbán-rendszer elmúlt nyolc évét dokumentáló

hosszabb, átfogóbb és érdekesebb cikkekből, de nyilván nem emlékezhetek mindenre, sőt. a bújkáló háttéremberektől Mészároson át a médiapiac letarolásáig, Pharaontól a stadionokon át a leszakadó országig minden jöhetne bele.

mi az, amit ti tuti nem hagynátok ki egy ilyenből?

[zarojel-hu-online-hirmagazi-blog]

Állítólag mi kértük – újra repülnek a Grippenek augusztus 20-án

New Post has been published on https://zarojel.hu/augusztus-20-an-legi-parade/

Állítólag mi kértük – újra repülnek a Grippenek augusztus 20-án

[vc_row][vc_column][vc_column_text]Akiket zavart a Red Bull Air Race zaja, lehet, hogy augusztus 20-án sem lesznek boldog. Öt év kihagyás után újra légi parádéval köszöntenek minket, Szent István,  az új kenyér, és a meghekkelt alkotmány -tessék választani- ünnepén.[/vc_column_text][vc_single_image image=”140048″ img_size=”800×600″ add_caption=”yes” alignment=”center” onclick=”link_image”][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column width=”1/3″][vc_raw_html]JTNDc2NyaXB0JTIwYXN5bmMlMjBzcmMlM0QlMjIlMkYlMkZwYWdlYWQyLmdvb2dsZXN5bmRpY2F0aW9uLmNvbSUyRnBhZ2VhZCUyRmpzJTJGYWRzYnlnb29nbGUuanMlMjIlM0UlM0MlMkZzY3JpcHQlM0UlMEElM0MlMjEtLSUyMFRlc3p0JTIwcmVrbCVDMyVBMW0lMjBlbHMlQzUlOTElMjAtLSUzRSUwQSUzQ2lucyUyMGNsYXNzJTNEJTIyYWRzYnlnb29nbGUlMjIlMEElMjAlMjAlMjAlMjAlMjBzdHlsZSUzRCUyMmRpc3BsYXklM0FibG9jayUyMiUwQSUyMCUyMCUyMCUyMCUyMGRhdGEtYWQtY2xpZW50JTNEJTIyY2EtcHViLTI2Mjk3NDgyODM2NzI1MTAlMjIlMEElMjAlMjAlMjAlMjAlMjBkYXRhLWFkLXNsb3QlM0QlMjI0Mjg4Mjc1NTUzJTIyJTBBJTIwJTIwJTIwJTIwJTIwZGF0YS1hZC1mb3JtYXQlM0QlMjJhdXRvJTIyJTNFJTNDJTJGaW5zJTNFJTBBJTNDc2NyaXB0JTNFJTBBJTI4YWRzYnlnb29nbGUlMjAlM0QlMjB3aW5kb3cuYWRzYnlnb29nbGUlMjAlN0MlN0MlMjAlNUIlNUQlMjkucHVzaCUyOCU3QiU3RCUyOSUzQiUwQSUzQyUyRnNjcmlwdCUzRQ==[/vc_raw_html][/vc_column][vc_column width=”2/3″][vc_column_text]

Nem árt a füldugó

Sajtótájékoztatón és interneten is közzétették az ünnep központi programlistáját, amelyen öt év elteltével ismét szerepel a légi- és vízi parádé a Duna Országház előtti szakaszán, délelőtt tíz és tizenegy között – mondta el Talabos Gábort, a légi program felelőse.

A műsor természetesen még nem végleges, de a mostani állás szerint az első látványos mozzanat a légierő három Gripen harci gépének rajék kötelékben történő áthúzása lesz.

De ez még nem minden! Feltűnik majd két friss beszerzésű cseh gyártmányú, Zlin Z-242-es egymotoros kiképzőgép. Láthatunk még egykori mentőgépeket, az egyhajtóműves Mókuskákat, amiket a katonák elsősorban futárgépnek, vagy VIP-szállítógépként használnak.

Ezután három, jóval nagyobb, kéthajtóműves forgószárnyas húz át a Lánchíd és a Margit-híd közötti légtéren, a katonák Mi-8-as, illetve 17-es szállító helikopterei. Ezután a légtér a polgári aviatikáé. Először Illés Tamást műrepülését láthatjuk, az Advanced kategória korábbi Európa- és világbajnoka Edge 540-es gépével repül, vagyis az unlimited-kategória egyik uralkodó típusával.

Utána hasonlóan elképesztő figurák gyártása várható még különlegesebb előadásban, merthogy ismét gyönyörködhetünk Imreh Lajos elképesztő manővereivel, amit Mi-2-es helikopterével hajt végre.

https://youtu.be/ZHJ3AIpsDwc

[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_raw_html]JTNDc2NyaXB0JTIwYXN5bmMlMjBzcmMlM0QlMjIlMkYlMkZwYWdlYWQyLmdvb2dsZXN5bmRpY2F0aW9uLmNvbSUyRnBhZ2VhZCUyRmpzJTJGYWRzYnlnb29nbGUuanMlMjIlM0UlM0MlMkZzY3JpcHQlM0UlMEElM0NpbnMlMjBjbGFzcyUzRCUyMmFkc2J5Z29vZ2xlJTIyJTBBJTIwJTIwJTIwJTIwJTIwc3R5bGUlM0QlMjJkaXNwbGF5JTNBYmxvY2slM0IlMjB0ZXh0LWFsaWduJTNBY2VudGVyJTNCJTIyJTBBJTIwJTIwJTIwJTIwJTIwZGF0YS1hZC1mb3JtYXQlM0QlMjJmbHVpZCUyMiUwQSUyMCUyMCUyMCUyMCUyMGRhdGEtYWQtbGF5b3V0JTNEJTIyaW4tYXJ0aWNsZSUyMiUwQSUyMCUyMCUyMCUyMCUyMGRhdGEtYWQtY2xpZW50JTNEJTIyY2EtcHViLTI2Mjk3NDgyODM2NzI1MTAlMjIlMEElMjAlMjAlMjAlMjAlMjBkYXRhLWFkLXNsb3QlM0QlMjI0ODc1NDMzMDYzJTIyJTNFJTNDJTJGaW5zJTNFJTBBJTNDc2NyaXB0JTNFJTBBJTIwJTIwJTIwJTIwJTIwJTI4YWRzYnlnb29nbGUlMjAlM0QlMjB3aW5kb3cuYWRzYnlnb29nbGUlMjAlN0MlN0MlMjAlNUIlNUQlMjkucHVzaCUyOCU3QiU3RCUyOSUzQiUwQSUzQyUyRnNjcmlwdCUzRQ==[/vc_raw_html][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_column_text]

A Pannon Air Service

háromgépes köteléke képviseli a Duna fölött a hazai repülés egy másik ágát. A kétüléses kompozit-építésű kecses DA-40-esek a bécsújhelyi gyár kétmotorosát, a Da-42-est kísérik.

Az ejtőernyősök produkciója zárja a délelőtti bemutatós.

Talabos Gábor elmondta:

„az augusztus huszadikai ünnepi program szervezői az egyre erősebben érzékelhető közönségigény hatására döntöttek arról, hogy a sok évtizedes hagyománynak megfelelően ismét lesz vízi- és légi parádé.”

Aki úgy érzi, hogy a várható látvány nincs arányban a hanghatás miatt érzett kellemetlenséggel, az kerülje aznap a Duna környékét. Szintén nem ajánljuk ezen kedves olvasóinknak az esti tűzijátékot sem, amikor a hangzavar mellett még a tömeg is súlyosbít. Aki viszont nem így érez, annak hajrá, augusztus 20-ra fel![/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_raw_html]JTNDc2NyaXB0JTIwYXN5bmMlMjBzcmMlM0QlMjIlMkYlMkZwYWdlYWQyLmdvb2dsZXN5bmRpY2F0aW9uLmNvbSUyRnBhZ2VhZCUyRmpzJTJGYWRzYnlnb29nbGUuanMlMjIlM0UlM0MlMkZzY3JpcHQlM0UlMEElM0NpbnMlMjBjbGFzcyUzRCUyMmFkc2J5Z29vZ2xlJTIyJTBBJTIwJTIwJTIwJTIwJTIwc3R5bGUlM0QlMjJkaXNwbGF5JTNBYmxvY2slM0IlMjB0ZXh0LWFsaWduJTNBY2VudGVyJTNCJTIyJTBBJTIwJTIwJTIwJTIwJTIwZGF0YS1hZC1mb3JtYXQlM0QlMjJmbHVpZCUyMiUwQSUyMCUyMCUyMCUyMCUyMGRhdGEtYWQtbGF5b3V0JTNEJTIyaW4tYXJ0aWNsZSUyMiUwQSUyMCUyMCUyMCUyMCUyMGRhdGEtYWQtY2xpZW50JTNEJTIyY2EtcHViLTI2Mjk3NDgyODM2NzI1MTAlMjIlMEElMjAlMjAlMjAlMjAlMjBkYXRhLWFkLXNsb3QlM0QlMjI0MzAwNzE3OTk2JTIyJTNFJTNDJTJGaW5zJTNFJTBBJTNDc2NyaXB0JTNFJTBBJTIwJTIwJTIwJTIwJTIwJTI4YWRzYnlnb29nbGUlMjAlM0QlMjB3aW5kb3cuYWRzYnlnb29nbGUlMjAlN0MlN0MlMjAlNUIlNUQlMjkucHVzaCUyOCU3QiU3RCUyOSUzQiUwQSUzQyUyRnNjcmlwdCUzRQ==[/vc_raw_html][/vc_column][/vc_row]

[asterndani]

A Múzeum körúton délelőtt a 60 éves budapesti S. Lajos szóváltásba keveredett egy 70 éves nővel, és a vita hevében vállon ütötte. Az állami ünnepség idején a Bródy Sándor utcában a 34 éves budapesti G. Bertalan megpróbált átmászni a Nemzeti Múzeum kerítésén. Ugyancsak a Múzeum körúton egy 81 éves dunakeszi férfi, T. Imre egy zászlórúddal fejbe ütött egy 43 éves budapesti férfit. A jászberényi 33 éves B. Illés és az 56 éves pilisszentkereszti K. Imre az Astoriánál szóváltásba keveredett és bántalmazták egymást. A Kálvin tér és a Kecskeméti utca kereszteződésében a 62 éves budapesti Sz. Tamás és a 74 éves tatabányai F. Zoltán keveredett szóváltásba, majd bántalmazták egymást. A Múzeum körúton a 42 éves budapesti Sz. Adolf szóváltás után megütött egy 51 éves férfit.

(nem Örkény István: Nemzeti ünnep)

[mohoszdb]

New Post has been published on http://hajdu-horgasz.hu/archivum/5621

Látóképi fórum - Facebook módra...

Lajos Boros‎ – Debreceni Horgászok

16 órája ·

 Sziasztok!Volt valaki közületek a Látóképes fórumon? Történt valami érdekes dolog, vagy csak ígérgettek és mellébeszéltek. Előrelépésre lehet esetleg számolni a közeljövőben 🙂

Hozzászólások

Ottó Gyarmati Az nem holnap lesz?

Tetszik · Válasz · 16 órája

  Lajos Boros nem, ma volt: 2017. január 22. vasárnap délelőtt 10:00

Tetszik · Válasz · 1 · 16 órája

  Ottó Gyarmati Akkor nem voltam, de engem is érdekel a dolog 🙂

Tetszik · Válasz · 16 órája

  Krisztián Végh engem is érdekel, bár már úgyse veszek oda jegyet. teljesen kiábrándultam. másfelé találtam szép tavat sok halat örömöt boldogságot…..

Tetszik · Válasz · 14 órája

Kola Mátyás Norbert Hova szoktál járni?

Tetszik · Válasz · 14 órája

  Krisztián Végh sziki

Tetszik · Válasz · 14 órája

  Bosco Staffbull mi voltunk,kb 80-an,a pontycentrum horgászegyesület részéről egyetlen tag sem tette tiszteletét…nonszensz

Tetszik · Válasz · 2 · 13 órája

  Peet Krucsó Akkor sok érdemi infó nem hangozhatott el..

Tetszik · Válasz · 12 órája

  Bosco Staffbull Peet Krucsó felolvasták az idei szigorításokat…a fórum érdekessége volt,hogy a pontycentrum képviselője kézfeltartásosan megszavaztatta a jelenlévőkkel,hogy a horgászok saját felelősségre be akarnak-e menni minden körülmények között a tó körüli úton…természetesen mindenki erre szavazott,hogy bemehessenek,ne kelljen gyalogolni kilométereket…

Tetszik · Válasz · 1 · 12 órája

Peet Krucsó Vagyis semmi változás nem várható, pl út ügyben. Őszintén szólva nekem ez volt mindig is az oka, hogy ne járjak Látóra. 1-1 versenyt kivéve nem is voltam soha. A nyugodt kikapcsolódásba nekem nem fér bele az elakadástól való rettegés.

Tetszik · Válasz · 1 · 12 órája

Lajos Boros Nyújthatnának olyan szolgáltatást, hogy ha járhatatlan lenne az út bevihetnék a felszereléseket csónakon, mint Ohaton a hátsó részhez. Persze mindenkinek, nem csak csókosaknak.

Tetszik · Válasz · 11 órája

Szemán Csaba

  Tetszik · Válasz · 11 órája

Bosco Staffbull Ami pozitívum elhangzott:amíg nem adnak ki 2017-es jegyet addig mindenki horgászhat a tavalyival,ennyivel Ennyi!

Tetszik · Válasz · 10 órája

  János Varga Meghallgatták a horgászok panaszait az őrzéssel kapcsolatban, meghallgatták a kéréseket a bejárásokkal kapcsolatban, egyeztetések lesznek a versenyzőkkel hogy milyen feltételek kellenek egy versenypályához. Egyeztetések lesznek van e szükség olyan versenyzői engedélyre ami nem tartalmaz elvihető halat, csak egy botos sporthorgászatot (akár pergető akár finom szerelékes). Elmondták az idei halasítást (90q volt 2016-ban), elmondták hogy melyik halfajból mennyit fogtak vissza a horgászok (pl Ponty 60q). Ismertették a 2017 évi jegyfajtákat és azok sajtárosságait. Elmondták hogy szerintük a versenyek alapján a ragadozó állomány nem elég fejlett. Elmondták hogy a jelenlegi út helyzet kiemelt fontosságú, forrást kell rá intézniük, mert azt a 100M forrást nem tudják önerőből vagy a bérletekből finanszírozni.. Emellett kimérették a tényleges utakat, mert a belső íven rég nem állt rendelkezésre az a 16m aminek ott kellene lenni, egyeztettek a gazdákkal hogy Ők ne használják nagy gépekkel ezeket, megegyeztek hogy a gépek el fognak járni a bódé mögött. Elmondták hogy a Balmazújvárosi ág külső részének végén sajnos semmilyen út sincs kijelölve, és mivel a horgászok a vetésre mentek, az Egyetem lezárta. Ezt is szeretnék megoldani hosszú távon. Hiába mondták hogy össze fogják vágni az utat ha bemennek amikor nem kellene, és ha elakadnak traktor fogja kiszedni ami tovább rontja az utat, a horgászok akkor is arra szavaztak, hogy mindenki bemehessen saját felelősségére (hogy ez innen saját felelősség vagy csak tojnak a másikra, azt döntsétek el) Ez nem garancia hogy így is lesz, csak látni akarták a Pontycentrum részéről, hogy ki mit szeretne és milyen arányban van ilyen vélemény. Kihagytam valamit? Nagyon türtőztetem magam hogy ne kommentáljam azokat a megjegyzéseket amiket eddig fentebb írtak, pedig ugyanezt hallgatták végig Ők is. Miért látjuk ugyanazt másképp? Ui: Szikire próbálj meg bemenni kocsival…

Tetszik · Válasz · 3 · 10 órája

Krisztián Végh én pl pergetek, semmi igényem semmilyen tavat körbeautózni. pergetőknek ez nem szempont.

Tetszik · Válasz · 1 · 9 órája

  Attila Illés a pergető horgász egy bottal megy egy kis táska esőköpeny azt megértjük és természetes egy 7 ha tó nem 70 ha-os ott van merenye 40ha tó érdekes ott is nagy sár van és nem mondják hogy nem mehetsz be mégis eltudják simítani az utat a látón érdekes az utat a traktorok 30 éven át használták és tárcsázás után milyen sima volt csak amit nem akarnak azt nem is fogják megcsinálni a telepitésnél ott voltál mert én nem ezért én csak azt hiszem el amit látok.

Tetszik · Válasz · 2 · 8 órája

Attila Illés a vadászoknak is meg kellene mondani ne menjenek be felázott úton próbáld meg nekik is megmagyarázni!!!

Tetszik · Válasz · 2 · 8 órája

  Attila Illés a vaddisznót vízipisztollyal kellene lőni és a vadat nem lehet eladni .a horgászat átesett a ló tuloldalára már!!

Tetszik · Válasz · 2 · 8 órája

  Erik Balogh 👏👏👏👏👏👏

Tetszik · Válasz · 1 · 8 órája

  Bosco Staffbull Mai napon megtudtuk mi akik vagy 30 éve horgásszuk látót,hogy a tóban csak 15 centis süllők,huszonöt centis harcsák vannak amit bónuszként megfejeltek egy 80 dekás pontytelepítéssel télen…erre tényleg reális a 48000 ft-os sportjegy…ja bocs elhangzott valakitől:a horgászat nem szociális juttatás😁

Tetszik · Válasz · 8 órája

  Lajos Boros lehet a 48ezres jegyekből akarják megcsinálni az utakat, az 5 éves terv alapján 🙂 csak ki kell várni türelmesen

Tetszik · Válasz · 8 órája

[nemzetinet]

Bayer Zsolt: Több, mint érdekes!

“Beke Albert irodalomtörténész a klasszicista esztétikát tartja irányadónak

– Milyen írás van a kezében? – Esterházyról írtam. Amellett érvelek, hogy nem olyan íróóriás, mint amilyennek kikiáltották. Akárcsak Konrád György, akiről az önök lapjában már írtam.

– Miért gondolja, hogy egy minden rangos állami elismerést elnyert és kitüntetett író ne lenne jó? – Először is nagy írónak lenni nemcsak tehetség kérdése, hanem feltétlenül kell hozzá a társadalmi tisztánlátás is. Esterházy sikerben, elismerésben mindent elért, amit csak nyújtani tudtak neki, de a legfontosabbat nem tudta elérni: azt, hogy tényleg nagy író legyen. A társadalmi és politikai mozgásokban egyáltalán nem látott tisztán, a régi és az új küzdelmében pedig a roskadozó régit támogatta. Az igazán nagy írók mindig népben és nemzetben gondolkodtak, ezzel szemben ő azt a lapos közhelyet hangoztatta, hogy alanyban és állítmányban kell gondolkodni. Egy nő című regénye jó példázza írói hiányosságait, mert szerintem a trágárkodás nem irodalom. Az ember és az állat teste ugyanúgy működik, csak a lelkünk emel ki minket az állatvilágból, ezért ha egy író az emberről ír, akkor a szellemről kell írnia. Arany jól mondta, hogy a testből csak annyi szükséges a művészetben, amennyi a lélek előtüntetéséhez szükséges. Nem vagyunk prűdek, nem erről van szó. De nem ez a művészet lényege.

– Több mint fél évszázada foglalkozik irodalomtörténettel. Ön szerint mitől értékes egy irodalmi mű? – Őszinteség nélkül nincs művészet, ezért hazudni nem szabad. Igaznak kell lenni emberi, társadalmi és lélektani értelemben is. A marxista irodalomszemlélet uralkodott Magyarországon, amikor elkezdtem a pályámat, és sohasem hódoltam be a hamis ideáljainak, mindig azt a klasszikus, polgári irodalomszemléletet és esztétikát képviseltem, amelyet Gyulai Pál alapozott meg. Márpedig a kommunizmusban hazudni kellett a műben, a kritikában, mindenben. Vagy hallgatni. Én hallgattam és vártam.

– Van, amikor nem hallgatott. A kritikusok gyávasága című cikke miatt majdnem börtönbe került. – Igen, abból sajtóperem lett. Egy miskolci folyóiratban jelent meg, és azzal vádoltak, hogy támadom a hazai szocialista állapotokat, pedig nem én tehettem arról, hogy felolvasták írásomat a Szabad Európa Rádióban. Az ügyész felállt a tárgyaláson és elmondta, hogy nem ejtheti a vádat, mert arról be kell majd számolnia, a bíró nemkülönben. Nem börtönöztek be, de bizony meghurcoltak, amiért kimondtam, hogy Magyarországon nem lehet őszintén kritikát írni és csak a marxista szemléletet kell szem előtt tartani.

– 2002-ben pedig kiadta a Röpirat az irodalom védelmében című vitairatot, amelyben a mostani, a Szakács Árpád újságíró által kezdeményezett kulturális vitához hasonló jelenségeket kritizált. – Felháborodtam, mert amikor megkérték a magyar szakra jelentkező fiatalokat, hogy nevezzenek meg néhány kortárs magyar írót, ők szinte csak Konrádot, Esterházyt, Spirót, Eörsit vagy Kornist sorolták fel. Ez ellen az aránytalanság ellen emeltem fel a szavam, mert abszurdum az, hogy egy irodalommal foglalkozó fiatal csak az ő nevüket ismeri. Lényegében a mostani vita is arról szól, amit akkoriban én is pedzegettem. Senkit nem akartam kiebrudalni a magyar irodalomból, csak helyet kértem azoknak az íróknak is, akiket mindmáig méltatlanul háttérbe szorítottak.

– Kit szorítottak háttérbe? Hiszen Radnóti Sándor esztéta szerint a magyar kultúra lényegi tradíciója vagy liberális vagy baloldali. – Ez ordenáré hazugság. A kánon a Rákosi- és Kádár-korban politikai kérdés volt. Ki emlékszik ma már Mesterházi Lajos, Garai Gábor vagy Illés Béla nevére? Csak sajnos, a rendszerváltás után is az maradt! Mert egyvalami bizonyos: ha politikai alapon állítják össze a kánont, az csak hamis lehet. Művészi kérdésekben csak művészeti szempontok irányadók, hisz az irodalomnak megvan a maga törvénye és abból nem lehet engedni. Ha egy írót értékelek, azt kell megnéznem, hogy milyen esztétikai hatást kelt a műve, hogyan jelennek meg benne a nem esztétikai hatások, mint az erkölcsiség, az eszmeiség, a valószerűség. A mai magyar irodalmi kánonnal az a gond, hogy a rendszerváltás után nem történt meg a kultúrában a hatalomváltás. Konrád György azért lehet nagy író, különben igazán írónak sem tekinthető. Esterházy először Csoórival fújt egy követ, de amikor elhatárolódott tőle, attól kezdve a másik oldal ölelte keblére. Viszont én nem politikai alapon bírálom az említett szerzőket, hanem a műveik alapján, hiszen ez bizonyítja a legjobban, hogy méltatlanul kerültek a magyar irodalomi piedesztálra. Az is tény, hogy igazán sikeres csak az lehet, aki jóban van a mindenkori hatalommal. Gondoljunk csak arra, hogy miért Herczeget terjesztettek fel Móricz helyett az irodalmi Nobelre!https://badog.blogstar.hu/

– Arday Géza irodalomtörténész az önről szóló, nemrég megjelent monográfiában azt írta, hogy Beke Albert az ember, aki mindent másképp lát. Miért? – Egyszerűen azért, mert nem bírom elviselni a hazugságot. Adyról el kellett mondani azt, amit Raffay Ernő történész is elmondott, Illyés a kommunistákkal kokettált, Gyulai Pál kényszerből lett kritikus, és Latinovits a színészet örvén próbálta ki az önkifejezést, Csokonai a híres verstanát pedig Földi Jánostól lopta, és sorolhatnám… Én nem alkottam új elméletet, ma is a klasszikus esztétika törvényei alapján állok, és a klasszicista esztétikát nagyon is irányadónak tartom, ezt pedig Gyulai Pál foglalta kánonba. Lényegében ezért nem tudtam hivatali rangot szerezni, mert nem voltam hajlandó belesimulni abba a hazudozásba, amit elvártak.

– Tehát ön nem engedett az elveiből. Ennek az lett a következménye, hogy csak a rendszerváltás után jelenhettek meg a könyvei. Pedig ígéretesen indult a pályája, ön találta meg az első magyarul írott magánlevelet is. – Igen, de a fő témám Gyulai Pál volt. 1956 nyarán végeztem az egyetemet és ’59-ben doktoráltam Barta Jánosnál. Írtam egy hatszáz oldalas Gyulai-monográfiát, amelyet megvitattak az Akadémia Irodalomtudományi Intézetében – a vitavezető Tóth Dezső volt, a pártközpont kulturális osztályának a vezetője, akkor egy irodalmi atyaisten meg irodalomtörténész. Gyulai Pálról addig mindenki azt állította, hogy született kritikus volt, én viszont azt, hogy csak jobb híján lett az. Ő mindenképpen költő akart lenni, erre tette fel az életét, de az volt balszerencséje, hogy olyan kortársai voltak, mint Petőfi, Arany, Vörösmarty, a prózában pedig Jókai, Kemény Zsigmond vagy Mikszáth. Emiatt a kisebbrendűség iszonyú és fájdalmas érzése töltötte el egész életében, ezért fordult a kritikához. A vitán jelezték, hogy kiadnák a könyvemet, ha kihagyom ezt a fejezetet, mivel a lélektant hivatalosan burzsoá áltudománynak kiáltották ki, én meg így elemeztem a nagy kritikust. Mindent csak társadalmi okokkal volt szabad magyarázni, ezért inkább évtizedeket vártam, hogy megjelenhessen.

– Illyés Gyuláról is elég sarkos véleménye van. – Készen van a csaknem ezeroldalas Illyés-könyvem is, amelynek címe: Illyés Gyula, a kommunista. Már tizenegy éve várom, hogy megjelenjen. Nem adták ki, mert őt nemzeti szentnek tekintik, pedig valóban kommunista volt, hiszen formálisan is tagja volt francia kommunista pártnak és halála napjáig benne maradt. A Karinthy család franciaországi ága derítette ezt ki. Ezt Illyés mindig tagadta. De nem csak ez a gond vele. Leghíresebb verse, az Egy mondat a zsarnokságról szerintem egy hazug vers, mert nem mindenki ,,szem a láncban”, például azok, akiket felakasztottak, ők nem voltak láncszemek. De emberileg is hazug, mert 1952-ben írta, a Rákosi-rendszerben, amely ha olyannyira aljas volt, akkor miért fogadott el kétszer is Kossuth-díjat attól a bagázstól? Különösen visszatetsző, hogy a Puszták népében hazánkat elmaradott feudális államnak mutatta be, és külföldön rengeteget ártott ezzel Magyarországnak. Ám amikor Csoóri Sándor tízoldalas levelet írt neki a parasztság szörnyű helyzetéről, Illyés azt válaszolta, hogy írjon inkább szerelmes verseket. Ha annyira fájt neki a parasztság Horthy-kori helyzete, mért nem fájt a téeszesítés is?

– Adyról már a kilencvenes években lerántotta a leplet. – Megírtam azt, amit Raffay Ernő az Adyról szóló három kötetében dokumentáltan bizonyít, mégpedig azt, hogy Ady eladta magát a szabadkőműveseknek. Ismertem Hatvany Lajos bárót is, aki Gyulai Pál tanítványa volt. A Pozsonyi úton lakott, és mindig kedvesen fogadott, vele is sokat beszélgettem erről. De Földessy Gyula irodalomtörténészt is, Ady jó barátját, akire az utolsó három kötetének a szerkesztését bízta. Elmondják a Nyugatról, hogy kis példányszámú lap volt, ami igaz is, de annak ellenére bizony hatásos. A kérdés inkább az, hogy vajon miért kényszerült oda írni Móricz, Ady, Kosztolányi vagy Babits?

– De térjünk vissza az eszmei részhez. Egy különös esszéjében azt a kérdést boncolgatja, hogy van-e a magyar irodalomnak tanulsága. Ezek szerint megtalálta? –Van bizony, mégpedig az, hogy: és mégis. Mert bármilyen szörnyű legyen is a helyzet, a ború ellenére mi sosem adtuk fel. Van egy korokon és évszázadokon átívelő vezérgondolat a magyar irodalomban, amely kifejezi a magyarság lelki hozzáállását a világ eseményeihez. Ennek a magatartásnak a lényegét summázom úgy, hogy: és mégis. Eredetileg meg akartam írni a magyar irodalom szintézisét Petőfitől Adyig, azt keresve, hogy van-e állandó lényege az irodalmunknak. Ekkor rádöbbentem, hogy Az ember tragédiájának utolsó optimista mondata szemben áll az egész mű mondanivalójával. Az egész tragédia azt bizonyítja, hogy nincs értelme ennek az életnek, a történelemnek, ezért az utolsó mondat – Ember küzdj és bízva bízzál! – illogikusnak tűnik. Ugyanez a helyzet Vörösmarty Keserű pohár című bordalával is, amelyet a „Gondolj merészet és nagyot, és tedd rá az életedet” sorral zár. Ez a lelkület sugárzik a legnagyobb íróink műveiből, ugyanis mindig érezték, hogy jöhet bármi, a kilátástalanság ellenére is mindig meg kell állnunk a helyünket a világban.

– Rengeteg könyvet említett, ami készen van már, de még nem jelent meg. Dolgozik valami újon is? – Dolgozom! A címe is megvan már: A behódolt walesi bárdok kora – a magyarországi magyar irodalom története 1945-től a rendszerváltásig. Itt az a legizgalmasabb kérdés, hogy ki marad meg ebből a korszakból: a Kádár-korban Berkesit nagy írónak tartották és nekem irodalomtörténészként tudomásul kell vennem ezt, de jogom van esztétikai ítéletet mondani a munkáiról. Meg is teszem. Akik ekkor alkottak bizonyos értelemben kénytelenek voltak hazudni, megalkudni vagy pedig abbahagyni az írást. Egyetlen író vonta le radikálisan a következtetést – és elment inkább éjszakai őrnek – minthogy letérdeljen Lukács György esztétikája előtt: ez Hamvas Béla volt. Persze a helyzet nem fekete-fehér, de Sárközi Márta – Sárközi György felesége – egyik mondata jól összefoglalja a korszak lényegét: ha valaki kenyérért fekszik le a hatalom előtt, az nem kurva, de ha kalácsért, az kurva!”

Pataki Tamás

Forrás: Bádog – Bayer Zsolt blogja

Köszönettel és barátsággal!

www.flagmagazin.hu

Bayer Zsolt: Több, mint érdekes! a Nemzeti.net-en jelent meg,

[nemzetinet]

Bayer Zsolt: Na, ezt nézzétek meg!

„Nemzeti dalainkról

2018.08.21. 12:51 Lobra

Ezúttal nem az ismert Petőfi-vers kerül terítékre, hanem valódi dalok, vagyis megzenésített versek. Nem is akármilyenek. A két költő Kölcsey Ferenc és Vörösmarty Mihály, a két zeneszerző Erkel Ferenc és Egressy Béni. Ennyiből már kitalálható, hogy a Himnusz és a Szózat az a két zenemű, amelyről megkísérlem elfogulatlanul, a hozzájuk társított emocionális ballasztot lehámozva leírni a véleményemet. Megegyeznek abban, hogy a költők terjedelmes verséből mindkettő csak az első nyolc sort használja fel; Kölcseinél ez egy, Vörösmartynál két versszakot jelent.

A keletkezés időrendjét követve, kezdjük a Himnusszal. Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy a multimédia tartalom nemcsak az énekhangot és a zenekíséretet, de a versszöveget is tartalmazza.

A nyolc soros versszakban az egyes sorok szótagszáma szabályosan váltakozó: 7-6-7-6-…. A sorok lejtése inkább ereszkedő: hat sorban az első szótag feltétlenül hangsúlyos, csak a negyedikben és a nyolcadikban hangsúlytalan. A rímelés keresztrímes, meglehetősen bőven élt a költő az azonos toldalékok használata révén történő összecsengetéssel. Kevésbé nyakatekerten ezt ma úgy mondanánk, hogy dominálnak a ragrímek; akkoriban ez még nem volt ritka és nem vélték úgy, hogy negatív hatással volna a minőségre.

Vizsgáljuk meg a kísérő zenét, egyelőre a szövegtől függetlenül, de azért szövegsoronként:

az első sor zeneileg tökéletesen szimmetrikus, grafikailag egy gótikus toronyt írna le; az egyes hangok között a távolság félhangokban mérve, a kezdő nagyterc hangról indulva: +1+2+5-5-2-1;

a második sor ereszkedve indul, majd a két záró hang kissé “visszakanyarodik”, a félhang-távolságok a kezdő szext hangról indulva: -2-2-1-2+2+1;

a harmadik sor majdnem tökéletesen megismétli az elsőt; a különbség annyi, hogy a gótikus torony “karcsúbb”: két félhanggal lejjebbről indul, a “csúcs” viszont két félhanggal feljebb van: +2+1+9-9-1-2;

a negyedik sor a másodikat ismétli meg, szintén két félhanggal lejjebbről, a kvintről indulva: -2-1-2-2+2+2;

innentől elmarad az első négy sor páronkénti ismétlése, és egy lépegető-ereszkedő séma lép a helyébe: az ötödik sor a tonika oktávjáról indulva lényegében ereszkedő jellegű: -1-2-1+1+2-7;

a hatodik sor az előzőhöz képest négy félhanggal feljebbről indulva lényegében ugyanazt a sémát ismétli: -2-2-1+1+2-7;

a hetedik sor még egy félhanggal feljebbről indul, de már kifejezetten ereszkedő: -1-2-2-1-2-2;

a nyolcadik sor “befejezi” az előző sor ereszkedését, egy apró visszakanyarodással egészen le a tonikáig: -2-1-0-2-0+2-4.

Hozzá kell még tennem, bármiféle sanda vád szándéka nélkül, hogy a Himnuszunk második sora szinte hangról hangra megegyezik a “Gotterhalte” néven ismert, Joseph Haydn által jóval korábban szerzett osztrák császári himnusz második sorával, és a két zenemű ötödik sorai is eléggé hasonlatosak egymáshoz.

Most pedig térjünk át a szöveg és a zene illeszkedésének kérdésére. Amint említettük, a versszöveg páratlan sorai 7, páros sorai 6 szótagosak. Nos, Erkel zenéjének mind a nyolc sora 7-7 hangjegyet tartalmaz, ezért énekléskor minden páros sorban kénytelen a kórus egy-egy úgynevezett hajlítást végrehajtani: a sornak egy adott szótagjában meg kell dupláznia a magánhangzót. Azt kell mondanom, hogy ezt nem igazán tartom professzionális megoldásnak, persze az ízlések ebben is lehetnek eltérőek.

Itt az idő, hogy rátérjünk a Szózatra. Az előző elemzést alapnak tekintve, bárki hasonló módon végigmehet a kétségtelenül fülbemászó, érzelmes zenedarab sorain, levonva a maga következtetéseit.

Természetesen nem hallgatom el a véleményemet én sem. Vörösmarty verse inkább jambikus, emelkedő ívű, a sorkezdő szótagok között több a hangsúlytalan (vagy rövid), mint a hangsúlyos (vagy hosszú). A páratlan sorok 8, a páros sorok 6 szótagúak, a séma félrímes.

Nem néztem utána, hogy a profi zenei szakma hogyan ítéli meg Egressy Béninek, a megzenésítőnek a teljesítményét. Maga a zenedarab, amint talán már említettem, megnyerő, még ha kissé túldíszítettnek is hangzik; ami viszont a szöveggel való illeszkedését illeti, nem tudom másként megítélni, mint elrettentő példaként. Számos alkalommal kénytelen a kórus hosszan kitartott hangot énekelni egy nyilvánvalóan rövid, hangsúlytalan szótagra, nem is szólva a hajlítások nagyon nagy számáról, sőt: az énekelt verzió kénytelen bizonyos helyeken belenyúlni a megírt versszövegbe (“… meghalnod kell”). Ha azt mondom, hogy ez a megzenésítés nem tartozik a szakma csúcsteljesítményei közé, akkor nagyon visszafogott vagyok…”

És akkor most, hogy elolvasták a „művet”, megkímélem magam attól, hogy bármit hozzá fűzzek. Inkább idemásolom az olvasói kommenteket:

“Veridicus76 2018.08.22. 10:03:53

“Nem néztem utána, hogy a profi zenei szakma hogyan ítéli meg Egressy Béninek, a megzenésítőnek a teljesítményét.”

Akkor nézz utána, majd rögvest ezután indulj el határozott léptekkel a picsába, te szánalmas kis pöcs.

Veridicus76 2018.08.22. 10:06:00

Senki nem énekli úgy, hogy “meghalnod kell.” Szóval irány vissza a jótékony ismeretlenségbe, ahol recskázhatsz a magyargyűlöletedre, te libsi fasz.

fraki 2018.08.22. 10:14:38

Nem gondolom, hogy libsi fasz vagy, de ettol meg eleg nagy hulyeseg a szovegre illeszkedest minosegbeli mercenek megtenni. A “meghalnod” tárgyi tevedes.

Tom66 2018.08.22. 10:15:55

Szeretném hinni, hogy minden hátsó szándék nélkül született és jelent meg az Index hasábjain ez a vélemény.

Már az is elgondolkodtató, hogy hivatalosan a Himnusz a Magyar Köztársaság alkotmányába csak 1989-ben került be. Voltak kísérletek, felkérések új himnusz megalkotására(Kodály Zoltán – „Minek új? Jó nekünk a régi himnusz.”),de szerencsére ezek mind meghiúsultak. Olybá tűnik, hogy a balliberálisoknak semmi sem szent, ami nemzeti, így hát ezt is kikezdik.

dreamhotep 2018.08.22. 10:17:11

azok nem ragrímek csak szólok

Savior 2018.08.22. 10:23:39

@Veridicus76: Mindig olyan “jó” olvasni a hozzád hasonló kultúrlények sorait. Nyilván mindenki magyargyűlölő, aki kritikát merészel megfogalmazni valami NAGYMAGYAR dologgal kapcsolatban. Pl. Széchenyi is az volt (mégis, milyen kis libsi pöcs dolog az a hídpénz, nem?), Petőfi dettó…

Az meg a másik kérdés, hogy ha süket vagy, akkor miért beszélsz zenéről? Vagy csak annyira lusta, hogy nem vagy képes elindítani a beágyazott videót a Szózatról, és meghallgatni, hogy mégis ott hogy éneklik? Vagy ők mind senkik?

ze11 2018.08.22. 10:24:07

Érdemes meghallgatni a Szózat Illés Lajos féle megzenésítését… Sokkal magyarabb és szebb szerintem.

A Himnusz meg szöveggel-zenével a “sírvazokogós desz@rnekünk” képet festi, ami ugyan “magyarosch”, de nagyon gáz.

Madnezz · http://sorfigyelo.blog.hu 2018.08.22. 10:28:19

Azért azt figyelembe kellene venni, hogy ezek a szerzemények másfél évszázaddal ezelőttiek, azóta rengeteget fejlődött popszakma. Persze lehettek volna futballstadionban énekelhető lendületes áriák is. :D”

Hát ennyi. Azért egy megjegyzést mégis… én semmiképpen nem vetném el a „libsi fasz” meghatározást. Főleg az index kapcsán…

Bayer Zsolt – https://badog.blogstar.hu/

Köszönettel és barátsággal!

www.flagmagazin.hu

Bayer Zsolt: Na, ezt nézzétek meg! a Nemzeti.net-en jelent meg,