#fenyő jános

[atlatszo]

Ítéletet hirdettek a Fenyő-ügyben a Fővárosi Törvényszéken - Gyárfás Tamás hét évet, Portik Tamás életfogytiglant kapott

Portik Tamás az utolsó szó jogán mondott hosszadalmas beszédében a bíróságon azt állította, hogy nem csak az Átlátszót, de a kormánypárti napilap Magyar Nemzetet is cenzúrázta a börtönparancsnokság: https://atlatszo.hu/kozugy/2024/02/03/portik-az-utolso-szo-jogan-a-magyar-nemzet-interjujat-is-letiltotta-a-buntetes-vegrehajtas

Interjút adott nekünk az egykori rendőrnyomozó, aki – még több mint fél évtizeddel a 2012-es letartóztatása előtt – hosszan beszélgetett Portikkal:

Strasbourgba visszük a félbeszakított, majd letiltott Portik-interjú ügyét:

Dezső Andrással és Papp László Tamással beszélgettünk Portik Tamásról az Átlátszó Mutyimondó podcastban:

❤️ Támogasd a tényfeltáró munkánkat az SZJA 1% felajánlásával: 👉atlatszo.hu/azenadombol

[drakvuf]

hopsza

[tobbpenztazembereknek]

Gyárfás Tamást 7 évre ítélték Fenyő János meggyilkolása miatt

Gyárfás Tamás egyszer csinált valami olyat életében, ami kicsit jobbá tette ezt az orszégot, és azért kap 7 év fegyházat. Kibaszott mucsa, mocskos cigányhitler!

[bdpst24]

Fenyő Miklós az első szerelméről vallott

Fenyő Miklós az első szerelméről vallott

Fenyő Miklós az első szerelmét köszönhette a Balatonnak, Szikora Róbert pedig itt tanult meg zongorázni és itt tért meg, sok-sok évvel ezelőtt. A Nekem a Balaton című riportfilmben a július 27-28-29-én Zamárdiban induló ZamJam fesztivál legendái mesélnek arról, mit jelent számukra a Balaton, milyen dalok születtek ezen a helyen. Megszólal a filmben Bródy János, Karácsony János, Szabó Attila a…

[tobbpenztazembereknek]

Ez az az alak, aki az 1985-ös szépségverseny résztetvőinek meztelen testéről gipszmintákat vett.

Ui.

„Az egész alakos bronz az első szocialista szépségverseny Pauer által hivatalos díjaként felajánlott Szépségakció keretében a 16 éves győztes, Molnár Csilla Andreáról készített gipszlenyomat alapján készült, öngyilkossága után tíz évvel, 1996-ban. Még abban az évben ajándékozás útján került a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményébe – idézi fel a Kiscelli bejegyzése a győztesnek felajánlott „díjat”, majd kitér a felkavaró részletekre is. – Pauer a szépségverseny több résztvevőjéről is készített gipszmintát. A mintavétel sok szempontból bántalmazónak minősülő, fizikai kontaktussal járó folyamatát Dér András és Hartai László 1986-os, Balázs Béla Stúdióban készült dokumentumfilmje, a Szépleányok örökítette meg.

A meztelenre vetkőztetett fiatal nőket két fotós (Bacsó Béla és Fenyő János) a versenyt rendező Magyar Média engedélyével »dokumentációs céllal« végig fotózta. A képek végül egy külföldi erotikus lap, a Lui nyugatnémet kiadásának hasábjain jelentek meg Szabadítsátok fel magatokat, elvtársak! címmel, jelentős botrányt kavarva. Az egyre erősebb nyomás, a médiának és a szponzoroknak való kiszolgáltatottság nem kis r��szben felelőssé tehető Molnár Csilla Andrea tragikus haláláért” – olvasható a Kiscelli Múzeum bejegyzésben.

PAUER GYULA

A nagybeteg 2002 novemberében

[cunctatormax]

Valószínűleg erről a fotóról beszélt Fodor Gábor a Partizánban @slejmshow-nak 10:58-nál. Fotó: Fenyő János. (A képen: Orbán Viktor, Ungár Klára, Fodor Gábor az 1990 őszi helyhatósági választások kampányában.)

[nemzetinet]

Gyilkosság rendelésre

Húsz évvel ezelőtt hajtották végre a magyar kriminalisztika egyik legrejtélyesebb emberölését, a Fenyő-gyilkosságot. A leszámolás a rendszerváltozás utáni Magyarország legsötétebb időszakában történt, amikor szinte naponta felrobbantottak egy autót egy vállalkozóval. A bűnözők hadszíntérré változtatták Budapest utcáit.

Fenyő János médiavállalkozó likvidálása eltér a többi, kilencvenes években elkövetett maffiagyilkosságtól, ugyanis sem előtte, sem azóta nem fordult elő, hogy olyan kaliberű embert gyilkoljanak meg, aki bejáratos volt a legmagasabb politikai körökbe, pártokat finanszírozott, és emellett az ország egyik leggazdagabb embere volt. A Vico sajtóbirodalom kiépítésével emelkedett az ország legbefolyásosabb szereplői közé.

Ezerkilencszázkilencvennyolc február 11-én este fél hatkor 600 SEL Mercedesével fodrászhoz tartott, amikor a Margit utca 4.-nél megfogta a piros lámpa. A feltorlódott kocsisorban várakozó Mitsubishiből kiugrott egy férfi, aki Agram 2000 típusú gépfegyveréből 19 lövést adott le Fenyő Jánosra. A lövedékekből négy találta el az áldozatot, a médiavállalkozó azonnal meghalt. A merénylet után a tettes megszabadult géppisztolyától, sapkájától, kabátjától, kesztyűjétől, beszállt társai közelben lévő autójába, és elhajtottak a helyszínről. A bérgyilkosság megbízóját azóta is homály fedi.

A gyilkosság a teljes magyar közéletet megrázta. Horn Gyula akkori miniszterelnök éppen a Fenyő-gyilkosság után fakadt ki az azóta szállóigévé vált, Kuncze Gábor belügyminiszternek címzett mondatával: „Ami itt van, az nem közbiztonság.”

A Fenyő-ügyben néhány napig a Doszpot Péter vezette BRFK életvédelmi alosztálya járt el, majd a leszámolás megjárta a két éve elhunyt Kiss Ernő fémjelezte KBI-t, 1998 nyarán pedig az ORFK Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóságán belül működő döglött ügyek osztályának szabták feladatul, hogy kerítse kézre az elkövetőket. Az egy pillanatig sem volt kérdés, hogy profi bérgyilkosság történt.

A helyszínen egy albán gengszter, Salihi Mead is felbukkant, ezért a rendőrség azt feltételezte, hogy a merényletet albánok követték el. Mead egyik ismerősét, Acifi Nijazit meg is gyanúsították, de a vizsgálat kizárta bűnösségét. Ezután egy harmadik albánt, Sefedini Gvint neveztek meg tettesként, de róla is kiderült, hogy ártatlan. A valódi tettes elfogásáig több száz személy DNS-ét ellenőrizték, több tucat embert hallgattak meg tanúként, köztük rendőröket, politikusokat, újságírókat és ismert közéleti személyiségeket.

A nyomozást először a bűncselekmény után négy évvel zárták le, ám 2004-ben újra elővették az aktákat. Kovács Lajos ezredes, a döglött ügyek osztályának egykori vezetője akkor arról beszélt, hogy tízfős, külföldi és magyar állampolgárokból álló bűnszervezet Fenyő János egyik üzleti ellenfele megbízásából hajtotta végre a leszámolást. Kovács hangsúlyozta, Fenyő sok ellenséggel rendelkezett, nehéz feladat volt, hogy kiszűrjék, közülük ki volt képes kapcsolatba lépni a szervezett alvilággal. Az ezredes biztos volt abban, hogy az üzleti életben kegyelmet nem ismerő, Amerikát is megjárt médiamágnás olyan ember életébe gázolt bele, aki nem tudott megbocsátani, éppen ezért több, egymásról nem is tudó közvetítő segítségével megrendelte a bérgyilkosságot.

Ebben az időszakban Garamvölgyi László, az ORFK egykori kommunikációs igazgatója a TV2 Mokka című műsorában is arról beszélt, tudják, ki a Fenyő-gyilkosság megbízója, „ám a bizonyítás ott kissé problémás”. A rendőrség abban az időben annyira közel érezte a megoldást, hogy Kovács Lajos a Legfőbb Ügyészségen konzultált egy ügyésszel az esetleges vádemelésről. Az ügyész átnézte az aktát, és azt mondta: „Ennek még nem szabad nekimenni.”

„Amikor az ügyésznek odaadtam a Fenyő-ügyben keletkezett irathalmazt, akkor ő úgy látta: megbízói oldalról sok mindent tudunk bizonyítani, de a végrehajtói oldalról nem. Az nem volt eléggé bizonyítva – főleg tárgyi bizonyítékokkal alátámasztva –, hogy ki lőtt. Azt viszont bizonyítottnak látta, hogy kinek állt érdekében, és ki akarta megöletni az áldozatot. Az ügyész azért ellenezte a vádemelést – utólag is azt kell hogy mondjam, okosan –, mert azt mondta, a felbujtót nem lehet tettes nélkül elítélni” – nyilatkozta pár évvel ezelőtt a ma már nyugalmazott ezredes.

A Fenyő-gyilkosság hátteréről, lehetséges indítékáról eddig legtöbbet a médiavállalkozó egykori bizalmasától, pszichológusától, Perczel Tamástól tudhatott meg a közvélemény. A halálos beteg Perczel Brády Zoltánnak, a Kapu folyóirat főszerkesztőjének 2004-ben készült dokumentumfilmjében beszélt kendőzetlenül Fenyő üzleti magánháborúiról, és megnevezett három személyt, akiknek érdekükben állhatott az elhallgattatása: a Nap TV korábbi tulajdonosát, Gyárfás Tamást, a Postabank egykori vezérét, Princz Gábort, valamint a Vico-vagyon örökösét, Székely Herbertet.

Azt is állította, hogy Horn Gyula akkori kormányfő és Kuncze Gábor volt belügyminiszter is tudott Fenyő és Gyárfás médiapiaci háborújáról. Perczel emellett befolyásolni próbálta az 1998-as választások kimenetelét, és remélte, hogy a „balos” Vico-csoportot és lapját, a Népszavát átállíthatja a jobboldalra. Perczel sikeresnek értékelte a törekvést, de úgy vélte, hogy a Vico-vezér vesztében szerepet játszhatott ez a szemléletváltás is, hiszen korábban Fenyő a kormánypártok szekerét tolta, és az MSZP–SZDSZ-koalíció az ő anyagi támogatását is élvezte az 1994-es kampányban.

Fenyő emellett képtelen volt abbahagyni magánháborúit, köztük a Gyárfással folytatott „halálos, vérre menő küzdelmet”, amelyet a Nap-kelte című tévéműsor jogaiért folytattak – nyilatkozta a filmben Perczel, aki szerint Fenyő adatokat gyűjtött Gyárfás gazdasági visszaéléseiről, és több helyre eljuttatott egy, a jogsértésekre utaló százoldalas dossziét. Erről beszámolt Kuncze Gábor akkori belügyminiszternek is, aki elkérte az iratokat, ám az ügyben mégsem történt semmi – állította.

A gyilkosság helyszíne. Több embernek is érdekében állhatott Fenyő János elhallgattatása

A pszichológus úgy tudta, a dokumentum eljutott Kiss Ernőhöz, az időközben megszüntetett Központi Bűnüldözési Igazgatóság (KBI) vezetőjéhez is. Fenyő ugyanakkor Princz Gábor Postabank-vezér viselt dolgairól is gyűjtetett információkat, amelyeket a Vico-csoporthoz tartozó Népszavában hoztak nyilvánosságra. Fenyő 1997 őszén találkozott Horn Gyula miniszterelnökkel, aki arra kérte a médiamágnást, hogy „hagyja békén Gyárfás Tamást, és kössenek végre békét”. Perczel szavai szerint ezután „beköszöntött a béke”, de felbukkant Székely Herbert, aki egy ideig a titkára volt a Vico mindenható urának. Székely célja Fenyő zsarolása volt egy terhelő adatokat tartalmazó kazettával – vélekedett Perczel, aki szerint a gyilkossághoz az vezetett, hogy Fenyőről „valakik levették a kezüket, és védtelenné vált”. „Lehetetlen helyzetbe hozta Kunczét”, összetűzésbe került a rendőri vezetéssel, szembekerült Kiss Ernővel, Horn Gyulával, vagyis „az egész hivatalos Magyarországgal”.

„A másik oldalon pedig folytatott háborút olyan emberekkel, akik komoly hatalommal rendelkeztek, és volt félnivalójuk.” „Nekem meggyőződésem, hogy a húr itt pattant el” – jelentette ki Perczel, aki arról is említést tett, hogy profi lehallgatóberendezést találtak a Vico egyik ingatlanában, Fenyő irodája mellett, így a professzor feltételezte, volt főnökét lehallgatta valamelyik magyar titkosszolgálat. Perczel ennek tulajdonította azt is, hogy utólag kiderült, Fenyő nagy titkokat rejtő páncélszekrényét teljesen kifosztották. A dokumentumfilm vágatlan felvételeit a rendőrség 2005 tavaszán lefoglalta, és a nyomozati iratokhoz csatolta.

Fordulat a Fenyő-ügyben azután következett, hogy 2011 februárjában magyar kérésre Szlovákiában letartóztatták az Aranykéz utcai robbantással és több más bérgyilkossággal összefüggésbe hozott Jozef Roháčot, miután kiderült, az ő DNS-ét találták meg a merénylet helyszínén hagyott sapkában. Az ügy pikantériája, hogy Roháč korábban már egy gyilkossági kísérlet miatt másfél évig előzetes letartóztatásban volt Magyarországon, de akkor valamilyen rejtélyes oknál fogva nem hasonlították össze a DNS-ét az 1998-as merénylet helyszínén rögzített anyagmaradványokkal annak ellenére, hogy tanúvallomások is szóltak arról, hogy Roháč lehetett Fenyő János gyilkosa.

Noha a szlovák végrehajtó ember végig tagadta bűnösségét, és hallgatott megbízóiról, a bíróság tavaly májusban jogerősen is életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélte. Roháč bűntársát, a vád szerint sofőrként közreműködő Ladislav Trnkát bizonyítottság hiányában felmentették, az pedig már a vádiratban sem szerepelt, hogy ki bízhatta meg a szlovák férfit a merénylettel. Egy darabig ugyan folyt egy elkülönített eljárás az alapügy lezárása után, ám fél évvel később felfüggesztették a nyomozást, noha a rendőrség kezében konkrét személyekre vonatkozó tanúvallomások is voltak, ezeket nem tartották elegendőnek ahhoz, hogy bárkit is gyanúsítottként hallgassanak ki.

Pedig a 2011-ben újraindított nyomozás során többen is részletesen beszéltek Fenyő János késhegyig menő konfliktusairól. A jogerős ítélet után éppen ezért indított vizsgálatot – a rendvédelmi szervek és a titkosszolgálatok egy részének belső elhárításaként működő, a 90-es évek alvilági leszámolásaiban a rendőrségnek segítséget nyújtó – Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ).

Jó ideig az a verzió volt a legerősebb, hogy a több súlyos bűncselekményben is érintett Tasnádi Péternek közvetítőként lehet köze az esethez. Tasnádi néhány éve a bíróságon tanúként annyit elismert, hogy az exúszóelnöktől, Gyárfás Tamástól 1997 őszén megbízást kapott Fenyő János meggyilkolására, de nem hajtotta végre az emberölést. Egy, az NVSZ eljárására rálátó hatósági forrás szerint Tasnádi ebben az esetben igazat mondott, hozzátéve, ahogy az Aranykéz utcai robbantásra, úgy a Fenyő-gyilkosságra is Portik Tamás adhatta ki a közvetlen parancsot Roháčnak, de az egyelőre nem világos, hogy az Energol-vezér egyedüli döntése volt-e a likvidálás, vagy valaki megbízta vele, így a vizsgálódás kiterjed arra is, hogy fizetett-e bárki is a merénylet után Portiknak.

A hatósági forrás hozzátette, az energolosnak bőven volt indítéka a gyilkosságra. Ezt támasztja alá a Portik-ügyek egyik koronatanúja, Radnai László, aki vallomásában arról beszélt a rendőröknek még 2011 őszén, hogy tudomása szerint a gyilkosságra Portik Tamás adott „szívességből” megbízást, hogy ezzel járjon Gyárfás Tamás kedvében, akinek a segítségével pozíciót kívánt építeni a médiában. Ezt erősítette meg az a szigorúan védett tanú is, aki szerint Portik valóban médiabefolyást kívánt szerezni Gyárfás és Fenyő segítségével, de a médiacézár végül felrúgta a megállapodást, noha már mindenről megegyeztek, és Portik még a magas rangú politikai kapcsolatait is bevetette volna, hogy az üzlet simán menjen.

A tanúvallomás szerint, amikor Portik megtudta Fenyő kihátrálását, őrjöngeni kezdett, és kijelentette, hogy „hazavágja”, amire Gyárfás Tamás így felelt: „Tomikám, ezzel nekem is nagy szívességet tennél…, ez a szemét tényleg golyót érdemelne.” Erre Portik feldühödve azt mondta, „hát akkor én kinyíratom!”. A tanú hangsúlyozta, nagyon megijedt, mert látta, hogy Fenyő megölését Portik és Gyárfás is komolyan gondolta, és amikor a híradóból megtudta, hogy Fenyő Jánost meggyilkolták, rögtön arra gondolt, lehetséges, hogy ehhez nekik közük van.

Gyilkosság rendelésre a Nemzeti.net-en jelent meg,

[allamilogisztikus]

Most már meg kell kérdeznem! Bajnai Gordonba kinek a faszát tisztelhetjük????

Mióta levezényelte Fenyő János megölése után a céges vagyon felosztását, 3-4 évente megjeleneik mint a haza megmentője. 

Ki az a befolyásos üzeletember aki kúrja ezt a középszerű kis hivatalnokot????

[tobbpenztazembereknek]

Az mindenkinek megvan, hogy a kiskorú lányok meztelen testéről gipszmintát LEVEVŐ Pauer elvtárs azonos a Duna parti cipőket MŰALKOTÓ Pauer elvtársával?

Széljegyzet:

A közvéleményt megosztó munkái közé tartozik Molnár Csilla szépségkirálynőről készült szobra. Az alkotás jelenleg a Magyar Nemzeti Galéria tulajdonában van, megszületésének körülményeiről Dér András és Hartai László készített 1985-ben dokumentumfilmet. A Szépleányok 50. műsorpercénél kezdődő jelenete[10] aprólékos részletességgel mutatja be az eljárást, melynek során Pauer Gyula és kizárólag férfiakból álló segítői kenegetik a nő fedetlen testét, aki a művelet közben először zavarban van, később már fizikai rosszulléttel küszködik.[11] A modellekről Fenyő János készített felvételeket, melyeket a képen szereplő nők hozzájárulása nélkül egy osztrák erotikus magazinnak értékesített.[12]

Ugyanitt:

Nem mindegy, hogy ki lőtte le Fenyő Jánost? Az a FONTOS, hogy valaki lelőtte.

[zarojel-hu-online-hirmagazi-blog]

Friderikusz kiköltözik

New Post has been published on https://zarojel.hu/friderikusz-kikoltozik/

Friderikusz kiköltözik

[vc_row][vc_column][vc_column_text]Volt már vendégségben Friderikusz Sándor otthonában? Ha nem, itt a vissza nem térő alkalom, mert a birtok eladósorba került.[/vc_column_text][vc_raw_html]JTNDY2VudGVyJTNFJTNDc2NyaXB0JTIwYXN5bmMlMjBzcmMlM0QlMjIlMkYlMkZwYWdlYWQyLmdvb2dsZXN5bmRpY2F0aW9uLmNvbSUyRnBhZ2VhZCUyRmpzJTJGYWRzYnlnb29nbGUuanMlMjIlM0UlM0MlMkZzY3JpcHQlM0UlMEElM0MlMjEtLSUyMFBvc3QtZWxzJUM1JTkxLXolQzMlQTFyJUMzJUIzamVsJTIwLS0lM0UlMEElM0NpbnMlMjBjbGFzcyUzRCUyMmFkc2J5Z29vZ2xlJTIyJTBBJTIwJTIwJTIwJTIwJTIwc3R5bGUlM0QlMjJkaXNwbGF5JTNBYmxvY2slMjIlMEElMjAlMjAlMjAlMjAlMjBkYXRhLWFkLWNsaWVudCUzRCUyMmNhLXB1Yi0yNjI5NzQ4MjgzNjcyNTEwJTIyJTBBJTIwJTIwJTIwJTIwJTIwZGF0YS1hZC1zbG90JTNEJTIyMTQwMzUyMjM4NSUyMiUwQSUyMCUyMCUyMCUyMCUyMGRhdGEtYWQtZm9ybWF0JTNEJTIyYXV0byUyMiUzRSUzQyUyRmlucyUzRSUwQSUzQ3NjcmlwdCUzRSUwQSUyOGFkc2J5Z29vZ2xlJTIwJTNEJTIwd2luZG93LmFkc2J5Z29vZ2xlJTIwJTdDJTdDJTIwJTVCJTVEJTI5LnB1c2glMjglN0IlN0QlMjklM0IlMEElM0MlMkZzY3JpcHQlM0UlM0MlMkZjZW50ZXIlM0U=[/vc_raw_html][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_gallery type=”flexslider_slide” interval=”3″ images=”129377,129378,129379,129380,129381,129382,129383,129384,129385,129386,129387″ img_size=”800×600″ css=”.vc_custom_1497297384772background: #e2e2e2 url(https://www.zarojel.hu/wp-content/uploads/2017/04/small_header_bg-1.png?id=4336) !important;background-position: 0 0 !important;background-repeat: repeat !important;”][vc_column_text]

A Svábhegyen elterülő lak

mindennel felszerelt, van benne mozi- és konditerem és természetesen úszómedence és teniszpálya is. Érdekes információ lehet, hogy a műsorkészítő előtt az autójában kivégzett Fenyő János médiamogul lakott a házban. A portál információja szerint Friderikusz azért akar megválni eddigi otthonától, mert magányosnak érzi benne magát.

Nagycsaládosok, figyelem, itt aztán van hely![/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_raw_html]JTNDY2VudGVyJTNFJTNDc2NyaXB0JTIwYXN5bmMlMjBzcmMlM0QlMjIlMkYlMkZwYWdlYWQyLmdvb2dsZXN5bmRpY2F0aW9uLmNvbSUyRnBhZ2VhZCUyRmpzJTJGYWRzYnlnb29nbGUuanMlMjIlM0UlM0MlMkZzY3JpcHQlM0UlMEElM0MlMjEtLSUyMFBvc3QtbSVDMyVBMXNvZGlrLXolQzMlQTFyJUMzJUIzamVsJTIwLS0lM0UlMEElM0NpbnMlMjBjbGFzcyUzRCUyMmFkc2J5Z29vZ2xlJTIyJTBBJTIwJTIwJTIwJTIwJTIwc3R5bGUlM0QlMjJkaXNwbGF5JTNBYmxvY2slMjIlMEElMjAlMjAlMjAlMjAlMjBkYXRhLWFkLWNsaWVudCUzRCUyMmNhLXB1Yi0yNjI5NzQ4MjgzNjcyNTEwJTIyJTBBJTIwJTIwJTIwJTIwJTIwZGF0YS1hZC1zbG90JTNEJTIyMjg4MDI1NTU4OCUyMiUwQSUyMCUyMCUyMCUyMCUyMGRhdGEtYWQtZm9ybWF0JTNEJTIyYXV0byUyMiUzRSUzQyUyRmlucyUzRSUwQSUzQ3NjcmlwdCUzRSUwQSUyOGFkc2J5Z29vZ2xlJTIwJTNEJTIwd2luZG93LmFkc2J5Z29vZ2xlJTIwJTdDJTdDJTIwJTVCJTVEJTI5LnB1c2glMjglN0IlN0QlMjklM0IlMEElM0MlMkZzY3JpcHQlM0UlM0MlMkZjZW50ZXIlM0U=[/vc_raw_html][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_raw_html]JTNDY2VudGVyJTNFJTNDc2NyaXB0JTIwYXN5bmMlMjBzcmMlM0QlMjIlMkYlMkZwYWdlYWQyLmdvb2dsZXN5bmRpY2F0aW9uLmNvbSUyRnBhZ2VhZCUyRmpzJTJGYWRzYnlnb29nbGUuanMlMjIlM0UlM0MlMkZzY3JpcHQlM0UlMEElM0MlMjEtLSUyMFBvc3QtaGFybWFkaWsteiVDMyVBMXIlQzMlQjNqZWwlMjAtLSUzRSUwQSUzQ2lucyUyMGNsYXNzJTNEJTIyYWRzYnlnb29nbGUlMjIlMEElMjAlMjAlMjAlMjAlMjBzdHlsZSUzRCUyMmRpc3BsYXklM0FibG9jayUyMiUwQSUyMCUyMCUyMCUyMCUyMGRhdGEtYWQtY2xpZW50JTNEJTIyY2EtcHViLTI2Mjk3NDgyODM2NzI1MTAlMjIlMEElMjAlMjAlMjAlMjAlMjBkYXRhLWFkLXNsb3QlM0QlMjI0MzU2OTg4NzgyJTIyJTBBJTIwJTIwJTIwJTIwJTIwZGF0YS1hZC1mb3JtYXQlM0QlMjJhdXRvJTIyJTNFJTNDJTJGaW5zJTNFJTBBJTNDc2NyaXB0JTNFJTBBJTI4YWRzYnlnb29nbGUlMjAlM0QlMjB3aW5kb3cuYWRzYnlnb29nbGUlMjAlN0MlN0MlMjAlNUIlNUQlMjkucHVzaCUyOCU3QiU3RCUyOSUzQiUwQSUzQyUyRnNjcmlwdCUzRSUzQyUyRmNlbnRlciUzRQ==[/vc_raw_html][/vc_column][/vc_row]

[munchausenparokaja]

Fenyő János és Pintér Sándor az 1996-os újságíróbálon.

MTI / Soós Lajos

[bdpst24]

2023-ban újra ZamJam Zamárdiban!

Az Earth Wind & Fire Experience by Al McKay mellett többek közt Presser Gábor, Bródy János, Fenyő Miklós, Szikora Róbert és Demjén Ferenc is fellép a II. ZamJam Fesztiválon Zamárdiban. A kedvezményes jegyelővétel november 29-én 17 órától elérhető, azonban azok, akik feliratkoztak a ZamJam hírlevél listájára, már ma megszerezhetik jegyüket kedvezményes áron! Új színfolttal, új fesztivállal bővült…

[ptknn-blog]

A tobozról

bővebben.

A wikipédia szerint:  A toboz vagy tudományos nevén conus (latin ’kúp’) a nyitvatermő növények csoportjára jellemző, női jellegű, sajátos alakú egyszerű fürtös virágzat. Fásodott tengelyén szórt állású, szintén fás termőlevelek (termőpikkelyek vagy tobozpikkelyek) ülnek, ezekre meddő fellevelek (fedőpikkelyek) borulnak. A tobozpikkelyek hónaljában helyezkednek el a magkezdemények (számuk jellemzően pikkelyenként kettő-kettő).

Ennyi tömény tudomány után én mégis úgy gondolom a vallásokban és hiedelemvilágokban, vagy szimbólumként megjelenő toboz sokkal izgalmasabb, - sokszor meghökkentő és elgondolkodtató - mint a száraz tények.

Íme egy kivonat az izgalmakból:

A fenyő feltehetően már az emberiség őskorában is mágikus fa volt. Örökzöld ágai a téli napforduló utáni világosságot, az újjászületést, a meleg és a fény visszatértét, a rontó szellemek kiűzését hirdetik. Szimbolizálják az életerőt, az állandóságot, a hosszú életet, a halhatatlanságot.  〰️  Az illatos fenyőt nemcsak rituális és mágikus célokra használták, régről ismert a gyógyereje is. Többek között hatásos nemi- és cukorbetegségek, reumás- és szívpanaszok kezelésére, légzőszervi problémák kúrálására, de remekül alkalmazható gyulladásos megbetegedések és gyakori fejfájások esetén is. Kiváló méregtelenítő és idegnyugtató. Erősíti az izmokat, a kötőszövetet és serkenti az anyagcserét.  〰️  A toboz az élet és a termékenység szimbóluma. Használható jó egészségért, hosszú életért és termékenységért való varázslatokban. Ugyanezekért magadon is hordhatod.  〰️  A fenyőtoboz az élet tüzének, az egészség helyreállításának a szimbóluma, sok helyütt formája miatt a fallosszal kapcsolják össze. A rómaiak viszont a kinyílott fenyőtobozt a szűziesség jelképének tartották.  〰️  A toboz jelképe egyike az ősi és a modern művészetben és építészetben fellelhető szimbólumoknak. Néhány tudós a valóságnak megfelelően ábrázolja, ugyanakkor a toboz a lehető legmagasabb szintű spirituális megvilágosodásnak a jelképe. Ezt számos ősi kultúra felismerte, ily módon a jelkép megtalálható az indonéz, a babiloni, az egyiptomi, a görög, a római és a keresztény romokon egyaránt, hogy csak néhányat említsek.A toboz jelentése mindenütt ugyanaz: a mindannyiunk által birtokolt, titkos, elcsökevényesedett szervünket szimbolizálja, azaz a tobozmirigyet vagy a harmadik szemet.  〰️  A hagyomány szerint, aki Szent János napján megeszi egy fenyőtoboz egy magját, az arra a napra sebezhetetlenné válik.   〰️  Egy ókori görög recept szerint afrodiziákumként is szolgálhatott. A leírás szerint ha valaki sokat akart szerelmeskedni, össze kellett törnie borsmustár magjait és apró tobozokat, majd ezt meginnia borban feloldva, üres gyomorra (ezt a keveréket férfiaknak szánták).   〰️  Ha nagyon fáradt vagy, nyomd az ujjaid egy toboz durva felületéhez, és az újra életet tölt majd a testedbe, állítólag.   〰️  Ha a fenyők tobozainak a lemezei összezárulnak, eső lesz, de ha nyitva vannak, száraz idő következik.

[hicapacity]

Ilyen volt testközelből figyelni a kilencvenes évek közepén Fenyő János és Gyárfás Tamás cicaharcát

Szily László MÉDIA április 17., kedd 21:45  252  264

Bár még egy hónappal azelőtt sem gondoltam arra, hogy valaha is pont újságíró lesz belőlem, 1994. szeptemberében a Fenyő János tulajdonában álló Népszava lett életem első munkahelye. Előtte az egyetem mellett két évig voltam a Financial Times budapesti tudósítójának a titkár-tolmács-mindenese. Pár nappal azelőtt, hogy visszautazott volna Londonba, Nick, a főnököm váratlanul azt kérdezte tőlem, hogy nem akarok-e újságíró lenni. A meghökkentő kérdéshez illő őszinteséggel megmondtam neki, hogy nem, de miért kérdezi. Hát mert Kereszty András, a Népszava főszerkesztője dinamikus, írni tudó, angolul beszélő fiatalokat keres, ugyanis az a forradalmi ötlete támadt, hogy a Népszava történetében először gazdasági rovatot csinál a lapban.     Dehogy akarok újságíró lenni, sőt egyáltalán nem akarok dolgozni, soha a büdös életben – dupláztam rá, majd dinamikusan a zsebembe nyúlva megállapítottam, hogy tök üres, ezért azzal folytattam, hogy azért beszélgetni szívesen beszélgetnék Keresztyvel. A beszélgetés igen rövidre sikerült. Kereszty nyitásnak megkérdezte, hogy mennyire gondoltam. Ettől annyira meglepődtem, hogy nem tudtam megszólalni, mire azt mondta, hogy ő 65 ezerre. Én addig húszezret sem láttam egyben, az meg fel sem merült bennem, hogy csak úgy felvegyenek valahová újságírónak, ezért végképp megnémultam. A tapasztalt főszerkesztő pillanatnyi elmezavarában azt hitte, hogy hihetetlenül dörzsölt ártárgyaló vagyok, ezért szabadkozva közölte, hogy jól tudja, hogy az én Financial Times-os szintemen ez nevetséges összeg, és hamarosan emelni is fognak, de legyek szíves, fogadjam el induló fizet��snek. Ekkor voltam képes először megszólalni: krákogtam egy nagyot, mint valami tébécés varjú, majd elárultam neki, hogy én életemben összesen 5 darab cikket írtam, azokat is a Narancs horgászmellékletébe, és az egyik a sertés bélrendszerében élő férgek m��rnacsaliként való felhasználásáról szólt. Baromi jó leszel, érzem – mondta erre Kereszty, örökre megtanítva nekem, hogy óvatosan fogadjak bármit, amit egy újságíró mond.

  A Népszava – akkoriban Vico-székház néven ismert – rózsadombi szerkesztősége, ami egyben Fenyő János sajtó- és egyéb gazdasági birodalmainak is a központja volt, egészen varázslatos helynek tűnt. Az egész alaphangulatát a folyosókon amerikairendőregyenruha-szerű formaruhában grasszáló biztonságiember-hordák adták meg, akik olyan, tonfára hasonlító gumibotot lóbáltak, amilyent én addig csak a Vico feliratos videófilmjein láttam. Az épület előtt volt egy kis parkoló, ahol egyetlen autó állt: a tulaj hatalmas Mercedese. Egy hatalmas Mercedesben ma már nincsen semmi különös, de akkor a miniszterelnöknek sem volt olyanja. Az első dolog, amit a leendő kollégáim elmeséltek, az volt, hogy ha a fegyverbuzi Fenyő bedühödik valamin, vadászpuskával a kezében, ordítva szokott mászkálni a szerkesztőségi folyóson, a főszerkesztőt keresve. A második az, hogy ha Fenyő behivat az irodájába, készüljek föl arra, hogy az íróasztalra feltett lábbal, a kezében puskával fog fogadni, és beszélgetés közben néha majd szórakozottan megcéloz. De nem kell félni, mert még sose lőtt le így senkit. A harmadik pedig az, hogy Fenyő az indulótőkéjét Amerikában titokzatos maffiaügyletekkel szerezte, ezért húzzam meg magam, ha kedves az életem.

  Az ott eltöltött szűk fél év alatt ehhez képest sajnos csak egyszer találkoztam Fenyővel hosszabban. Akkor, amikor újságírói karrirerem második hetében meghívta a teljes szerkesztőséget az akkor elképesztően menőnek számító Remiz étterembe libasültre. Átlagos időtartamú ebéd volt, de ahhoz pont elég hosszú, hogy örökre megkedveljem Fenyőt. Aki az ebéd kezdetén felállt, majd mosolyogva, angyali hangon kezdett beszélni, hogy egy adott ponton, minden előjel nélkül átváltson egy rabszolgafarmos film ültetvényesének tónusára, és rettenetesen megalázzon, majd ott helyben kirúgjon pár embert a lap állítólag béna teljesítménye miatt, még bőven azelőtt, hogy eljutottunk volna a gesztenyepüréig. Kegyetlen volt, erőszakos, vagyis fideszes szóval élve geci, de igen szórakoztató és veszettül jóképű fickó, emellett nyilvánvalóan okos és ösztönösen pazar színész, így azonnal megkedveltem. A lelkesedésemet csak növelte, amikor megtudtam, hogy egykori fotósként ragaszkodik hozzá, hogy tulajdonosként is saját kezűleg fotózza legértékesebb vagyontárgya, a Nők Lapja minden egyes címlapját.  

 Én ugye naiv voltam és tudatlan, de a többi újságíró annyira egyértelműen maffiózónak tartotta, hogy amikor egy nyugdíjaskorú kolléganőm, félreértve a főnök egyik szónoki kérdését, egyszer csak nyilvánosan kioktatta, hogy "Jánoskámnak" hogyan kéne menedzselnie a lapot, tapinthatóan megfagyott körülöttünk a levegő. Lassan ébredtem rá, hogy a többiek komolyan azt hiszik, a Fenyő ott helyben leöleti, esetleg puszta kézzel kicsinálja szegény Zsuzsát. Semmi ilyen nem történt természetesen, de máig emlékszem a kimeredt tekintetekre és a székek karfáját kifehéredve szorító kezekre.

Pár nap múlva már azt is tudtam, hogy a Főnök fő ellensége nem más, mint Gyárfás Tamás. Én addig őszintén szólva ilyen elvont formában sosem féltem senkitől, ezért őszintén meglepett, hogy Gyárfás nevét emlgetve a többiek még annál is sokkal jobban rettegtek, mint amikor Fenyőre terelődött a szó. Pár hónapja voltam népszavás, amikor megtudtam azt a pletykát is, hogy a Fenyő Mercedesét, állítólag a Gyárfás utasítására már kétszer is ellopták “az ukránok”, de egyszer váltságdíj fejében visszadták neki. Ekkoriban keződödött a két üzletember csatározása a nyilvánosság előtt is, Fenyő ugyanis erőszakosan le akarta nyúlni magának Gyárfás fejőstehenét, a köztévé hajnali-reggeli műsorsávját évtizedekig kitöltő Napkeltét, amit az érintett érthető módon nem hagyott.

1995. tavaszán átcsábítottak a Magyar Hírlaphoz, de egy rakás emberrel kapcsolatban maradtam a Népszavából. Ekkortájban történt, hogy Fenyő felvett egy belpolitikai újságírót, kifejezetten arra a célra, hogy terhelő cikkeket gyártson Gyárfás Tamásról. Ezen a ponton jöttem rá, hogy a két nagykutya harca nem újságírós nagyotmondás, hanem abszolúte valóságos dolog lehet. A gyárfásírót Fenyő azért alkalmazta, mert Gyárfásnak akkoriban volt valami piszlicsáré adóügye, ami eljutott a bíróságig. A revolverújságíró feladata kezdetben a per és a háttér letudósítása volt, aztán már simán csak az, hogy gyűjtsön anyagokat az Ellenségről. Ennek az embernek a műve lehetett a mai sajtóhírekben emlegetett százoldalas doszzié. Ilyesmi azért a globális sajtótörténetben sem fordulhatott elő túl sokszor.

De még ki sem tudtam csodálkozni magam a lapkészítés furcsa titkain, amikor jött a hír, hogy Fenyőt szitává lőtték a kedvenc dombja tövében. Attól félek, hogy a magyar sajtó soha többé nem lesz ilyen vad és szórakoztató.

 https://web.archive.org/web/20180417222927/https://444.hu/2018/04/17/ilyen-volt-testkozelbol-figyelni-a-kilencvenes-evek-kozepen-fenyo-janos-es-gyarfas-tamas-cicaharcat http://hicapacity.tumblr.com/post/173057679895/az-amúgy-megvan-hogy