#felsővisnyói alagút

[korkep-blog]

Mennyibe került eddig a felsővisnyói autópálya-alagút, és elkészül-e valaha?

Ha autópályaépítés került szóba, az utóbbi időkben a legtöbbször a Zsolna megyei, felsővisnyói alagút került szóba. A 30 kilométeres, 491 millió eurós projektből ugyanis a kivitelező olasz-szlovák konzorcium januárban neves egyszerűséggel kiugrott.

Ha autópályaépítés került szóba, az utóbbi időkben a legtöbbször a Zsolna megyei, felsővisnyói alagút került szóba. A 30 kilométeres, 491 millió eurós projektből ugyanis a kivitelező olasz-szlovák konzorcium januárban neves egyszerűséggel kiugrott.

  A konzorcium ugyanis késett az alvállalkozók kifizetésével, akik a Váhostav botrányhoz hasonló eredménytől tartva ultimátumot adtak a cégnek: kérik a pénzüket, vagy nem dolgoznak tovább.

  A D1-es autópálya felsővisnyói szakaszának projektje 1998-ban indult útnak, még Vladimír Mečiar miniszterelnöksége alatt. Azóta is építik. A legutóbbi ígéretek szerint 2022-ben került volna átadásra, a fent vázolt körülmények miatt azonban kétséges, hogy tartható a határidő.

  Döcögős volt már az elején is

  A geológiai felmérések is jócskán elhúzódtak, 1998-tól öt éven keresztül csak a feltáró mérésekkel foglalkoztak. Az alapkőletételre csak 2009-ben került sor, akkor Robert Fico (Smer) akkori kormányfő kocogtatta meg ünnepélyesen a sziklát. Öt évvel később a procedúrát Ján Počiatek akkori közlekedési miniszter megismételte. A kivitelezés feltűnő lassúsága nagyrészt annak volt köszönhető, hogy az állam nem talált elég anyagi forrást a projekt finanszírozására.

  Fico első kormánya még PPP projektként hirdette meg a szakasz megépítését, az alagúttal együtt 30 kilométeres autópálya teljes költsége 4,2 milliárd euró lett volna, a kivitelező pedig kezdetben a Hochtief volt. A PPP projekt keretében az állam 30 év alatt évi 277 millió eurót fizetett volna ki, a végösszeg így 8,5 milliárd euróra rúgott. Az állam kifizetéseit később 6,6 milliárd mérsékelték.

  2010-ben, a Radičová-kormány közlekedési minisztere, Ján Figeľ a PPP projektet leállította, mert túlárazottnak tartotta, amiért a Smert tette felelőssé.

  http://www.korkep.sk/cikkek/politika/2018/10/13/hlina-nekiment-erseknek-kdh-elnoke-szerint-ersek-magyarok-miatt-ignoralja-az-eszaki-autopalyat

  Különös versenypályázat

  A kisvisnyói alagút megépítésének költségét eredetileg 800 millió euróra becsülték fel. Voltak konzorciumok, amelyek ennek a harmadáért megépítették volna, de kizárták őket a tenderből, „irreális ajánlatuk” miatt.

  A Skanska vállalat először a vészkijáró utak miatt került ki a befutók köréből, de a cég panaszt tett, és a Közbeszerzési Hivatal utasítására visszakerült a versenybe. Végül azonban a Nemzeti Autópálya Ügynökség elkaszálta kartellgyanú miatt.

  A versenypályázatot 2014-bena Dúha és a Salini Impegrilo olasz-szlovák konzorcium nyerte meg, amely 420 millió euróért volt hajlandó megépíteni a 7,5 kilométeres alagutat. A történet azonban tovább bonyolódott, mert a terveket többször megváltoztatták, amivel a költségek is változtak, a kivitelezőnek pedig egy idő után fogalma sem volt, egészen pontosan milyen tendert is nyert el.

  A 30 kilométeres autópálya építése 2014-ben kezdődött, egy évvel később pedig az alagút építéséhez is hozzáláttak. Tavaly augusztusig kellett várni az alagút egyik irányban történő átfúrására, szeptemberben a másik irányban is átértek a túloldalra.

  http://www.korkep.sk/cikkek/belfold/2018/08/27/zsolna-megye-karteritest-kovetel-az-allamtol-az-autopalyak-atadasanak-kesese-miatt

  Ahogy az lenni szokott: nem férnek bele sem a költségekbe, sem az időbe

  Az eredeti tervek szerint 2019 év végéig kellett volna befejezni az egész szakaszt, ám a kivitelező a kedvezőtlen geológiai körülményekre hivatkozva halasztást kért és kapott 2022-ig, de ha addig sem sikerül átadni a szakaszt a forgalomnak, Szlovákiának vissza kell fizetnie a kivitelezésre kapott uniós forrásokat. A munkálatok tempójával így sem Peter Pellegrini kormányfő, sem Érsek Árpád közlekedési miniszter nem volt elégedett.

  Megfenyegették a kivitelezőt, ha nem tartja az ütemtervet, elveszik tőle a projektet. A gond az, hogy egy új versenypályázat kiírása még nagyobb idővesztést jelentene, mert a kivitelezőváltást és az azzal járó válságtervet a Közbeszerzési Hivatallal és az Európai Bizottsággal is el kellett volna fogadtatni. Az első tervek óta jelentősen megdrágult projekt 491 millió eurós költségéből 368 milliót uniós forrásokból finanszíroz az állam, és a lehívható összegnek csak a felét használták el.

  A kivitelező és a minisztérium egymást vádolja a szerződések és a fizetési ütemezések be nem tartásával és az olasz vállalat ötvenmilliós perkövetelése a minisztériummal szemben is csak olaj volt a tűzre. Hogy lesz-e szakítás a két fél között, február végén dől el. A peres ügyekkel nemzetközi bizottság foglalkozik.

  Körkép.sk

[korkep-blog]

Hlina nekiment Érseknek. A KDH elnöke szerint Érsek a magyarok miatt ignorálja az északi autópályát

A KDH elnöke szerint a Most-Híd prioritásai közé csupán az ország déli része tartozik, mivel a párt legtöbb választója onnan származik.   Alojz Hlina, a KDH elnöke felszólította Érsek Árpád közlekedésügyi minisztert (Most-Híd) arra, hogy ne hagyja figyelmen kívül azt az északi autópálya-sza...

A KDH elnöke szerint a Most-Híd prioritásai közé csupán az ország déli része tartozik, mivel a párt legtöbb választója onnan származik.

  Alojz Hlina, a KDH elnöke felszólította Érsek Árpád közlekedésügyi minisztert (Most-Híd) arra, hogy ne hagyja figyelmen kívül azt az északi autópálya-szakaszt, amelynek Pozsonyt és Kassát kellene összekötnie.

  Ahogy azt Hlina pénteki kassai sajtótájékoztatóján Pavol Zajac alelnökkel együtt elmondta, Érsek politikai és gazdasági okokból csupán a déli szakaszt részesíti előnyben.

  „Az autópályák a politika túszaivá váltak. Csupán három szakasz létezik: az északi, a déli és a magyar. Ami az északi szakaszt illeti, már nem sok hiányzik a befejezéséhez. A gond csak az, hogy a Most-Híd fittyet hány az egészre“

  – mondta Hlina.

  „Úgy gondoljuk, hogy a párt prioritásai közé a déli szakasz tartozik, mert ott vannak a választóik. Az északi szakasz minél előbbi befejezése egész Szlovákia számára fontos, míg a magyar szakasz csak a magyaroknak“

  – tette hozzá Hlina.

  Kritika kritika hátán

  A KDH képviselői úgy vélekednek, hogy a Pozsony–Kassa  autópálya 2026-ra tervezett befejezésére sokkal később fog sor kerülmi. Véleményük szerint sokkal intenzívebbé kellene tenni a munkálatokat.

  A KDH-sok arra is felhívták a figyelmet, hogy a D1-es autópálya építésével összefüggésben problémák vannak a Felsővisnyó (Višňové) és Čebrať alagutak, a Gombás–Ivachnófalu szakasz (Hubová–Ivachnová), valamint az Eperjes-nyugat, Eperjes-dél elkerülőutak építésével is.

  „Elméletileg 2028-ra megépülhetne az autópálya. A magyarok azt ígérik, hogy 2022-re befejezik. Valakinek azonban nagyon fontos, hogy az útvonal Budapesten keresztül vezessen. Itt nemcsak technikai megoldásokról van szó, hanem a politikai érdekek is közrejátsznak. Úgy tűnik, mintha a Most-Híd azon versenyezne Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel, hogy kinek sikerül előbb megépíteni a déli szakaszt: Orbánéknak vagy Érsekéknek“

  – mondta Hlina.

  A minisztérium védekezik

  A Közlekedésügyi Minisztérium szerint Hlina kijelentésének nincs igazságalapja, mivel színtiszta politikai állításokról van szó.

  „A parlamenten kívüli KDH badarságokat állít annak érdekében, hogy felhívja magára a figyelmet. A jelenlegi közlekedésügyi miniszter újra elindította a Čebrať alagút kiépítését (Gombás–Ivachnófalu D1-es szakasz), megoldotta a hiányzó környezetvédelmi engedélyek okozta problémákat, és megkezdte az Eperjes-nyugat, Eperjes-dél, valamint a Budamér–Magyarbőd (Budimír–Bidovce) szakaszok kiépítését is. Mindemellett nagyon intenzíven szorgalmazza a felsővisnyói alagút zsolnai szakaszának befejezését”

  – nyilatkozta a TASR-nek Karolína Ducká, a tárca szóvivője.

  Sme.sk/Körkép.sk

Nyitókép: TASR

[korkep-blog]

Zsolna megye kártérítést követel az államtól az autópályák átadásának késése miatt

Érsek Árpád (Most-Híd) múltheti döntése elindította a lavinát

Zsolna megye kártérítést követel az államtól a felsővisnyói autópálya-alagút megépítése miatti késedelem okán. A szakasz átadásának határidejét a közlekedési minisztérium már kétszer kitolta. Mivel Zsolna megye az ország gazdaságilag legfejlettebb része, a jelentős forgalom az autópálya-átadás csúszása miatt a megyeimásod- és harmadosztályú utakra terelődik, a megye pedig már nem győzi javítani az utakat.

  Zsolna megye ezért külön pénztranszfert követel a közlekedési minisztériumtól, Érsek Árpád (Most-Híd) tárcája azonban egyelőre állítja, nincs információja ilyen követelésről.

  Az ügy előzménye valószínűleg az a hír, hogy Érsek Árpád kezdeményezésére a kormány a múlt héten elfogadta, hogy soron kívüli, állami költségvetésből felújítják a Szenc-Hattyúpatak-Bazin közti másodosztályú utat, ami egyébként szintén megyei hatáskörbe tartozik. A 7,2 millió eurós beruházást illető „nem szokványos eljárást” a minisztérium azzal indokolta, hogy Pozsony megye legleterheltebb útszakaszáról van szó, hiszen erre járnak a teherautók a környező logisztikai központokba.

  http://www.korkep.sk/cikkek/belfold/2018/08/22/uj-ipoly-hid-epul-szlovak-magyar-hataron-ersekek-egy-szenc-es-bazin-kozti-utszakaszt-felujitanak

  HNonline.sk, Körkép.sk

Nyitókép: HNonline.sk