#eltavolodtunk

[egy-lany-blogja]

Amikor életünk tengerén egymás mellé ért csónakunk hirtelen el tűntek a felhők az égről és ki sütött a nap .Ahogy haladtunk egymás mellett jött pár kósza majd óriási vihar ,csapkodtak felettünk a villámok tombolt a szél mely messze sodort minket egymástól így sokáig nem találtam az utat hozzád amikor már fel akartam adni a keresést megláttalak a távolban hánykolódni s elindultam feléd...

[losingmymind6]

Nem te voltál a hibás

És ez fáj a legjobban

— elmúltunk

[ezmarszerelem]

Úgy eltávolodtál tőlem

meg is feledkeztem róla, hogy itt vagy.

Tej és méz

[algebraicvarietyshow]

amikor azt hihettem volna, hogy vegleg eltavolodtunk a pitchforkkal egymastol, azert van meg metszete az izleseinknek

[soselehettudni]

Annyira eltavolodtunk egymástól...

[lonelysoul235]

És egy kis idő elteltével már nem írsz annyit..mint azelőtt..

Eltavolodtunk.

[kacsafarkuszender]

15, 25, 32, 56, 77, 86 (és mi volt a film) + két risky: 1, 57. köszönöm, Szendi, nem mondtad hogy maximum mennyit lehet!

bármennyit lehet kedves anon!

15: would you rather visit a zoo or an art museum?

szerintem ez elég egyértelmű, mérges is vagyok, hogy most volt pont a zárás előtt egy csomó erdekesnek tűnő kiallitas, es nyilvan addig halasztgattam, hogy vegul nem jutottam el egyre sem 🤷🏼‍♀️

25: what’s on your mind?

most eppen a sulis dolgok töltik ki a gondolataim nagy részét, közeledik a félév vége...

32: do you have a friend of the opposite sex you can talk to?

igen, szerencsére több is

56: what do you usually do first in the morning?

főzök egy kávét, utána megmosom az arcom (meg kremezek is)

77: are you friends with the people you were friends with two years ago?

nagyjából igen, persze van egy pár ember, akivel eltavolodtunk egymástól, de ez benne van a pakliban

86: what was the most eventful thing that happened last time you went to see a movie?

őszintén szólva nem emlékszem, hogy mikor voltam utoljára moziban 🤔 szerintem sok éve nem.. de mondjuk az vicces volt, amikor ket baratnommel megneztunk egy bena magyar filmet, amit a szulovarosomban forgattak, harman voltunk a teremben, es vegig rohogtuk az egeszet, de a cimere nem emlekszem

1: is there a boy/girl in your life?

:DD ugy tűnik?

57: do you think two people can last forever?

lehet ez naiv gondolat, de szerintem igen, nyilvan dolgozni kell érte, de gondolom megeri

köszönöm 💕

[unicornwithwingsz]

Eltavolodtunk egymastol

[beyondthoughtsalsofar]

"Ismerlek, vagom hogy mostanaban eltavolodtunk egymastol, de tudom mit mikor csinalsz"

🥺🥺🥺🥺❤

[itlastsforeverhoney]

Olvasd végig kérlek..

Nem akartam, hogy ez legyen, de ugy ereztem, ha te is hanyagolsz nekem is ezt kell tennem. Nem akartam toled eltavolodni, hiszen te jelentted/jelented nekem a vilagot. Ugyanugy imadlak mindennel jobban.

De az utobbi idokben ugy ereztem, hogy mar nem az vagyok aki az elejen voltam neked. Nem vagyok olyan fontos, mint akkor.. Attol tartok eltavolodtunk teljesen, de ettol fuggetlenul en ugyanugy szeretlek teged. Nem gondoltam volna hogy igy elhidegulunk, hogy feltekenyek leszunk es ebbol is adodnak felreertesek amik csak halmozodnak es buszkesegbol es becsuletbol nem vagyunk hajlandoak ezt megbeszelni, mert egyikonk sem kepes eldobni mar a masikert. Most ravettem magam, hogy irok neked, hatha latod.

Szeretnem megkoszonni neked ezt a nem hosszu de elmenyekkel teli idot. Hogy megtanitottal szeretni es rengeteg szeretetet adtal.. Feltetlenul tudom szeretni minden porcikad, elkepeszto, hogy mennyi mindent megeltem veled es hogy milyen boldogsagot hoztal az eletembe. Elkepzelni sem tudnam meg igy sem a mindennapjaim nelkuled hiszen minden rolad szol, a kozos zenek, kepek, emlekek. Mindig mindenről te jutsz eszembe.. Hiaba ha haragszol ram, valamilyen szinten en is, de en nem tudom ezt az egeszet erzelemmentesen tullepni.

Lehet nyalas vagyok de nem tehetek rola, megmondtam hogy akarmi lesz ez a baratsag nyomot fog hagyni, hiaba az osszeveszes es hogy lezarjuk. Tegyuk ha mar nem jo vagy bármi, de mindig boldogan fogok visszatekinteni arra amik voltunk. 💕

Csak vissza kell emlekezni es egybol jobb lesz a kedv, vagy ha megnezed a kepeket vagy videokat. Mindig rajovok hogy soha nem voltunk normalisak, mindig rajovok arra hogy Te vagy a bekem, hiaba minden negatívum.

Neked is es nekem is voltak hibaink, egyszeruen nem voltunk egyszeruek es kesz. Nem lehet ezt jobban leirni. Mindenbe bele tudtunk bonyolodni.

De mig veled voltam mindig megtudtam latni a szepet is. Mindig szamoltam, vasarnap eljottem es mar csak 5-ot alszunk es megyek penteken, ez volt a mentsvár.

,,Ne aggodj Kuki, már csak 5-öt alszunk és újra együtt.."

Mindig a hetveget vartam hogy talalkozzunk es lassalak, ha nem is csinaltunk mast csak fetrengtunk az agyban egesz nap nekem az is sokat jelentett, mert veled lehettem.

Ne haragudj ha valaha is ugy erezted hogy szegyellek vagy barmi, sosem volt igy. Egyeltalan nem vagy szegyenlesre melto hiszen egy imadnivalo lany vagy.. (aki hisztis picsa de en is ilyen vagyok..)

En nem akartam hogy ez legyen belolunk, csak kepek es emlekek. Nem akartam szamodra az az idegen lenni akivel kozos emlekeid vannak. De orulok neki hogy az eleted resze lehettem es tomenytelen szeretetet kaphattam es adhattam.

Koszonom hogy egy ilyen csodas fejezetet toltottel be az eletemben es remenykedem hogy a harag majd csitul idovel.. Töretlenül szeretlek még mindig hiaba minden rossz szo es veszekedes.. Hianyzol.

[vasdav02]

Akarmennyire is eltavolodtunk egymastol. Az igeretem betartom.. soha nem engedlek el.. segitek ha baj van..

Talalsz nalam jobbat #nalam biztos jobb #voltal valakim. #kerlek becsuld meg magad. #remelem olvastad.

Ma a facebookodat neztem.. es meg rajta voltam.. kivancsi lennek meg rajta vagyok e a szekrényeden.. a gondolataidba.. az elmédbe.. akarhogy bantottal nem tudlak feledni. #ideg vagyok ha belegondolok #h massal vagy.

[megtortszivarvany]

Szia.

Emlekszel meg ram? En voltam az a lany. Tudod, aki mindent megtett volna erted. Biztos emlekszel, korulotted ugraltam evekig. Elmeselem en hogy eltem meg az egeszet. Keszulj fel, hosszu lesz. Kovetem egy jo baratom tanacsat, kiirok magambol mindent veled kapcsolatban, ami idefer.

Talalkozasunk idejen meg nem erdekeltel, oszinten, nem kezdtem volna veled mert olyan embernek gondoltalak, aki csak szorakozik a lanyokkal. Akkoriban igaz is volt a feltetelezesem, hiszen valoban szeretted korbevenni magad olyanokkal, akiket megkaphattal. Tudod, egyszer elarultad, hogy az fogott meg teged bennem, hogy ellenallast tanusitottam. Hosszu ideig kuzdottem ellened, nem akartam, hogy valaha is behalozz, szerintem a lelkem melyen ereztem a vesztemet. Egy ido utan nem foglalkoztam a veszcsengokkel, a szivemre hallgattam. Lassan, de biztosan elindultam a szerelembe eses utjan, ami bevallom, rettenetesen megijesztett. Egy ideig eltartott, mire kezdett kialakulni a bizalmam feled. Eltelt egy ev, kiteljesult a bizalmam, am termeszetesen osszevesztunk, eltavolodtunk. Ez volt az elso ilyen idoszakunk, nyarra esett, honapokig nem beszeltunk.

Kovetkezo evben fogalmam sincs mar hogyan, de ujra beszelgetni kezdtunk, gondolom a koztunk levo magnes tehet az egeszrol vagy nem tudom, nem is szamit. Ujra kialakult minden, mintha mi sem tortent volna, ugyanott tartottunk, ahol korabban befejeztuk. Ugy tunt lehetunk mi egyutt boldogok, de rengetegszer kikeszitettuk egymast, letiltottal, letiltottalak, ordibaltam, csapkodtam, ittal, menekultel. Mindketten hulyek voltunk ez teny, kibaszott hulyek. Nem erdekeltek az into jelek, a figyelmeztetesek, a joslatok es a rossz gondolatok. Veled akartam lenni, te is velem. Szerettelek es tudom, hogy a magad modjan te is megszerettel engem mar akkoriban. Megsem tudtunk megkuzdeni egymassal a sajat boldogsagunkert. Ugyanugy kudarcba fulladt nyarra minden, ujra. El akartalak engedni, tenyleg nagyon igyekeztem, de belekusztal az elmembe, az almaimba, az eletembe, a szivembe. Menthetetlen voltam. Totalisan a rabja lettem mindennek, ami te vagy.

Tobb sikertelen felejtesi probalkozas utan visszatertel, visszatertunk egymashoz, ismet. Istenigazabol ki akartuk alakitani vegre azt a kurva kapcsolatot, de kozben a fejunkben volt minden egyes sertes ami elhagyta a szankat. Oohh, volt abbol boven, marakodtunk, egymas agyat huztuk. Ameddig te a noket kergetted, a boldogsagot kerested, addig en vartam. Vartam rad. Majdnem sikerult, abban az evben mar majdnem, meg az elveimet is feladtam. Lehet, hogy megvaltoztal, en elhiszem neked, de fogalmad sincs arrol, hogy en mennyit valtozam. Csalodtam akkor benned, te is tudod miert, en is tudom miert. Sajnaltad, tudom, viszont en nem tudtam elnezni tobb botlast, tevedest. Elengedtelek. Persze, nem teljesen, teljesen soha nem ment, egyszeruen csak hagytalak, melletted voltam, de megsem. Segitettem, de nem adtam be a derekamat, hiszen elenken elt bennem az ujabb seb emleke. Haragudtal ram, utaltal, konyorogtel, sirtal, tomboltal en megsem tettem semmit. Nekem is fajt igy latni teged, de onmagammal szemben sem lehettem ennyire kegyetlen. Nelkuled azonban elveszitettem a jozan eszemet, teljesen kiuresedtem, zombiva valtam. Kurvara hianyoztal, minden napom rolad szolt, akartalak, de rettenetesen feltem. Ujabb nyaram telt el nelkuled, ugy tunt sikerult tovabblepned, en pedig kezdtem osszeszedni magamat. Legalabbis akkor ezt gondoltam. Persze nagyot tevedtem. Szokas szerint.

Szeptembertol ismetelten minden nap lattalak, figyeltelek, ereztelek a kozelemben, megbolonditottal. Elemi erovel tert vissza minden erzesem, amit elnyomtam. Akarcsak egy bomba, uj robbantal be a ujfent az eletembe. Persze, igazabol sosem tuntel el, ahogy en sem, de tudod hogy ertem, ismersz. Mivel ugy vettem eszre, komolyabban fogod fel a donteseid sulyat, a velem valo dolgokat, ezert visszaengedtelek az eletembe, maskeppen ugyis addig kuzdottel volna, ameddig magad mellett nem tudhatsz engem. Megszereztel, a tied lettem, a testem, a lelkem, a gondolataim, minden porcikam, az elso lettel szamomra, mindenki ele helyeztelek, minden dontesemet rad alapoztam, meg tudtuk beszelni a dolgokat, minden rendben volt. Legalabbis en azt hittem. Vegre valahara boldogok voltunk. Egyutt. Ahogy mindig is szerettuk volna. Tul szep volt, hogy igaz legyen. Tartottam a "szokasos" vegunktol. De erre nem szamitottam. Senki nem keszitett fel ra. Te sem. Derult egbol kaptam azt a hatalmas pofont, amit szerintem soha az eletben nem fogok tudnu kitorolni a fejembol. Aznap nem beszeltunk, tudhattam volna, annyira hulye es naiv voltam. Hittem benned, elhitettel velem minden szepet es jot. Kibaszottul hittem bennunk. Hirtelen jott a kozlesed, azt mondtad mar nem szeretsz, a veszekedeseink tartottak minket egyutt. Nem hittem a szememnek, nem ertettem, mivel nem sokkal korabban szerelmedkent ismertek meg a barataid, edes szavakat suttogtal a fulembe, teljesen megbabonaztal. Hazugsag lett volna? Ezek szerint az. Rendkivul jo szinesz lennel. Megetetted velem ezt a sok nyalas maszlagot, en pedig ostoba kislany modjara vigyorogtam azon, hogy vegre valaki mellettem van es szeret engem. Bocsanatot kertel, azt mondtad ne torjek ossze. Kinevettelek. Nem azert mert vicces volt, hanem mert mire leirtad, mar az agyamon zokogtam. Rengetegszer beszeltunk egymassal rondan, kulduk el a masikat a picsaba, de osszevetve az osszes fajdalmat, amit valaha ereztem sem kozeliti meg azt a pillanatot, amikor radobbentem mi tortenik. Eloszor ideges voltam, napokig duhongtem. Szidtalak, gyuloltelek. Megerdemelted. Aztan sirtam, rengeteget sirtam, nem tudtam aludni, enni, gondolkozni. Hianyoztal. Szenvedtem nelkuled, de kezdtem felfogni. Etettem magam minden motivacios szarsaggal, es egy ideig segitettek is. Tudod mit nem ertek? Hogy ezt kovetoen par hettel miert jottel vissza?

Miert? Miert? Miert? Mert lattad, hogy kezdek boldogulni? Eszedbe jutottam? Elejtettel par konnycseppet? Hianyoztam? Vagy mi? Nem ertem. Visszajottel es kozolted velem, hogy elni akarsz. Elni akarsz, ezert nem mersz leragadni egy kapcsolatban. Akkor miert csinaltuk mindezt vegig? Tudtad nagyon jol, hogy szerelmes vagyok beled. Mindent megtettem volna erted. Mindent. De ezt tudtad nem igaz? Tudtad, hogy megint minden oke lesz, bocsanatot kersz es en tart karokkal varlak. Nos, teny, ujra itt vagy. Itt vagy, de en ugy erzem nem ismerlek. Ki vagy te? Akit en ismerek es szeretek sosem artana annak a szemelynek szandekosan, akit szeret. Marpedig szeretsz engem, tudom. De kozel sem annyira, amennyire en teged. Sosem fogod megerteni. Azert nem, mert en masra sem tudok nezni ugy, hogy ne teged lassalak benne. Nem tudok massal kezdeni, mert nem te vagy az. Neked ezzel nem volt problemad, ezert nyilvan sokkal konnyebb dolgod van. Tuti, hogy tagadnad es elkuldenel a fenebe ezert de ezt erzem. Ez az egesz mas volt, mint a tobbi, mert ebbe szivem lelkem beleadnam, mindenemet. Boldogga akartalak tenni, ami mint kiderult nem volt eleg.

Tudod mi a legnagyobb baj? Nem az, hogy darabokra tortel. Nem az, hogy csalodtam benned. Nem az, hogy szo nelkul visszajottel az eletembe. Nem az, hogy en ezt engedtem. Hanem hogy ezaltal nem tudok bizni benned. Elveszitetted a bizalmamat. Megtorted azt a lanyt, aki az eletet adna erted. Megtortel. Es fogalmad sincs rola mit is jelent ez valojaban. Elveszitettel.

[esobenszuletettkisleany]

Tegnap osszevesztem noveremmel, es elsirtam magam es eljottem onnan, erre utannam jott masik noverem, es megkerdezte, hogy mi valojaban a baj.. Erre csak megjobban elkezdtem sirni, o tudta, hogy ez nem csak egy egyszeru veszekedes miatt van, es tovabb kerdezoskodott. Majd mikor mar abba tudtam hagyni a zokogast es mar csak halkan sirdogaltam, elkezdtem mondani neki, elmeseltem neki az egesz baratsagunkat, hogy nekem te voltal az elso igaz baratom, akivel mindent megtudtam beszelni, es te voltal az elso olyan ember az eletemben, akinek mindent elmondtam, es teljesen megbiztam benned, hogy nekem te voltal a tamaszom, te segitettel ki a bajbol, es ugyanakkor te intettel ova, hogy ha hulyeseget akartam csinalni, aztan mar csak azon kaptam magam, hogy igy ballagas utan mennyire eltavolodtunk, es hogy mar nem mondjuk el egymasnak a bajainkat/oromeinket.. Es mire a 'tortenet' vegere ertem, ujra zokogasban tortem ki, akkor rajottem mennyire hianyzol nekem. Noverem megolelt es tanacsokkal probalt ellatni, de en nem tudtam ra figyelni, mert csak sirtam es sirtam. Mire lentebb hagyott a zokogasom, elkezdett fajni a fejem, ezert lefekudtem hamarabb aludni, igy nem lattam mar azt, hogy te irtal nekem, igaz csak egy "szia"-t, de nekem mar ettol sokkal jobb kedvem lett reggel, mikor felebredtem. Nagyon hianyzol nekem. Sajnalok mindent😔 Szeretlek Mancsom😩🐾

[sosem-voltam-eleg-jo]

eltavolodtunk

egymastol