#csilizköz

[korkep-blog]

Meg kellene tanulnunk hálát adni! A 150 éves Zsemlye-kereszt története

Idén volt 150 éve, hogy felállították a Dunaszerdahelyi járásbeli Balonyon a Zsemlye-keresztet. Bár az évek teltek, a kereszt még ma is jó állapotban, rendezett körülmények között hirdeti az isteni hit fontosságát és a szent kereszt megtalálásnak ünnepét.   Az útmenti keresztet 1868. május ...

Idén volt 150 éve, hogy felállították a Dunaszerdahelyi járásbeli Balonyon a Zsemlye-keresztet. Bár az évek teltek, a kereszt még ma is jó állapotban, rendezett körülmények között hirdeti az isteni hit fontosságát és a szent kereszt megtalálásnak ünnepét.

  Az útmenti keresztet 1868. május 3-án állíttatta ns. Zsemlye Péter és felesége ns. Sebő Borbála a szent kereszt megtalálásának emlékére.

  “A Zsemlye házaspár mélyhitű, vallásos házaspár volt, akik nevéhez nem csak a kereszt felállítása fűződik, de a balonyi katolikus templom oltárképének és oltárának adományozása is.”

  tudjuk meg Kis-Csáji Katalintól, a Zsemlye-házaspár egyik leszármazottjától. Katalin körülbelül tíz éve kezdett aktívabban foglalkozni a családi örökség és hagyomány gondozásával.

  fotó: Körkép.sk

  “Körülbelül tíz éve, mióta a nyarakat Balonyon töltöm, én gondozom a kereszt környékét, egy másik leszármazott fia pedig időről időre felújítja magát a keresztet.”

  meséli Katalin, akitől azt is megkérdeztük, hogy miként maradt fenn a kereszt története a községben.

  “A kereszt története szájhagyomány útján terjedt, a falubeliek mint Zsemlye-keresztet ismerik. Az idősebbek közül néhányan tudják, hogy az állíttatók kik voltak és mi fűződik a nevükhöz.”

  fotó: Körkép.sk

  Katalin azt is elmeséli, hogy a kereszt állíttatásának 150. évfordulóján összehívta a leszármazottakat, és egy szentmise és megemlékezés keretében hajtottak fejet elődeik emléke előtt.

  “Nagy örömömre körülbelül harmincan gyűltünk össze. Az ükunokák közül hárman tudtak eljönni, több ükükunoka és az ő gyermekeik szintén részt vettek a megemlékezésen. A balonyiakon kívül jöttek Komáromból, Felsőszeliből, Csiliznyáradról, Nagymegyerről, Pozsonyb��l és Kulcsodról is. Nehéz a kapcsolattartás, de sikerült mindenkit elérni. Sajnos nem mindenki tudott eljönni, viszont nagyon örültünk annak, hogy a helyiek közül is sokat részt vettek a megemlékezésen és a szentmisén is.”

  fotó: Körkép.sk

  Katalint megkérdeztük arról is, hogy szerinte miben áll a jelentősége, mi az üzenete a keresztnek a mai kor embere számára.

  “A múltban ennél a keresztnél volt a búzaszentelés is. Jó lenne ezt a régi szokást feleleveníteni! A kereszt előtt a kalaplevétel, főhajtás, keresztvetés természetes volt. Mára ez megváltozott. Úgy gondolom, hogy a mai rohanó világban ismét a kereszt lehetne az a hely, ahol meg-megállunk, elgondolkozhatnánk az életről, az értékek hierarchiájáról, családról, Istenről és az ő tanításáról. Meg kellene tanulnunk hálát adni, felfedezhetnénk magunknak ismét az erős és töretlen hitet, ami erőt ad a nehézségek elviseléséhez. A kereszt tövében tudatosítjuk az élet rövidségét és az anyagiak utáni hajsza hiábavalóságát.”

  zárta Katalin.

  A leszármazottak, fotó: Körkép.sk

  A keresztet állíttató Zsemlye-házaspár hamvai a balonyi temetőben nyugszanak, sírköveiket a napokban tisztítják, sírjukat pedig befedik az emlékezéskor összegyűjtött adományból. Sebő Borbála egyébként rokonságban állt a történelemkönyvekből is ismert Színi Sebő Alajossal, a tápióbicskei csata hősével. Érdekesség, hogy a Zsemlye-keresztet ugyanaz a győri kőfaragó, Réthi Ferenc készítette, aki Színi Sebő Alajos sírját.

  fotó: Körkép.sk

  Komjáthy Petőcz Andrea

Nyitókép: Körkép.sk

[korkep-blog]

A győri ETO-SZESE kézilabdaklub utánpótlás csapatának játékosa a balonyi tragédia áldozata

Újév reggelén ütötte el egy autó

Nyitókép: etokc.hu 

  Ahogy arról a Körkép.sk-n korábban beszámoltunk, január 1-jén reggel 7 óra környékén Balonyon közúti balesetben életét vesztette egy 20 éves fiatal. A győri ETO-SZESE közleménye szerint U23-as csapatuk fiatal játékosa, Varga Dominik az áldozat.

  A rendőrségi beszámolók szerint a 20 esztendős Dominik a Balonyt és Medvét összekötő úton sötét ruházatban, láthatósági mellény vagy más fényvisszaverő használata nélkül sétált az út közepén, mikor egy arra haladó autó elütötte.

  Január elsején reggel hét órakor közlekedési baleset történt a dunaszerdahelyi járásban, Balony község közelében. A hírek sajnos igazak, a balesetben elhunyt az AGROFEED ETO-SZESE U23 játékosa, Varga Dominik. Osztozunk a család, a barátok és a játékostársak fájdalmában.

  olvasható a klub közleményében.

  Körkép.sk

  Kapcsol��dó tartalom:

  http://www.korkep.sk/cikkek/belfold/2019/01/01/tragedia-20-eves-fiatal-vesztette-eletet-egy-balesetben-balonyon

[korkep-blog]

Kulináris utazás Csilizközben – interjú a Séfek séfével (Képekkel)

Teltház várta Tatai Robit, a Séfek séfe gasztro-tehetségkutató verseny győztesét Csilizradványon, hogy megismerkedjenek a bősi szakáccsal, s részesei legyenek főzési tudományának.

Teltház várta Tatai Robit, a Séfek séfe gasztro-tehetségkutató verseny győztesét Csilizradványon, hogy megismerkedjenek a bősi szakáccsal, s részesei legyenek főzési tudományának. A Csemadok csilizradványi alapszervezetének köszönetően megvalósult gasztronómiai bemutató során liszt nélküli zöldborsó-főzelék készült újhagymával, kesudiós-bazsalikomos pestoval, póréhagymás chipsszel és csukával.

  A párosítás mindjárt felkeltette a jelenlévők érdeklődését…

    A főzéshez két kislány jelentkezett Tatai Robi segédszakácsának. Örömteli arccal és lelkesen végezték a feladatokat – pirítás, tálalás – amelyeket rájuk bíztak. Tatai Robi főzés közben beszélt pályafutásáról és konyhai trükköket is elárult. Ilyen volt a csuka könnyed szálkátlanítása, vagy a liszt nélküli sűrítés mikéntje, a halsütés titka, s egyebek…

    A fűszerezés módja is szakácshoz méltó módon egyedi volt, ezért is lett mindenki kíváncsi a Tatai Robi-sókülönlegességre, amely három féle sóból készült.

    Az ínycsiklandozó illatok kellően meghozták az étvágyat, Tatai Robi ételkülönlegessége ízlett is mindenkinek…

    Több jelenlévőtől is elhangzott az „én is elkészítem otthon!” „Tényleg tehetséges a gyerek!” – szólt egy másik.

    Tatai Robi a Körkép.sk kérdésére felfedte, hogy a legközelebb hozzá azok az ételek állnak, amelyeket nagymamája és édesanyja készítésében kiskora óra látott, s leginkább húsokkal szeret dolgozni. „Egy séfnek mindent tudnia, ismernie kell, úgy az alapanyagokat, mind a technológiát” – fejtette ki. Visszaemlékezett a régi világra is, amikor még a háztáji termesztés, tenyésztés volt az elsődleges, és mindenki a saját portékáján tudta bebiztosítani az ételek hozzávalóit.

    A Séfek séfe a régió jellegzetes ételeinek készítésével, azok fontosságával kapcsolatban elmondta, hogy mindig azt a régiót tartja a legfontosabbnak, ahol épp dolgozik. „A főzés során azokat az alapanyagokat kell kiemelni  az étlapon, amelyek rá jellemzőek. Nem fogok lazacot, tonhalat felrakni az étlapomra, mikor itt vannak a friss dunai halak…” – fogalmazott.

    Az ételek modernizálásával kapcsolatban hírportálunknak így nyilatkozott: „…szeretem egy kicsit megváltoztatni az ételek összeállítását. Például, amit láthattak is, hogy a főzeléket nem liszttel sűrítem, hanem a főzelékalapomból kivett negyed részét turmixszolom össze.”

    A csallóközi származású Séfek séfe a főzés során előnybe részesített alapanyagok származásáról ismertette, hogy abból indul ki, mit tud beszerezni: „Legyen az akár egy kis termelő, akinél a karfiolt tudom beszerezni, vagy egy  farm, ahonnan a szabadtartású csirkét. Lényeg, hogy mindig tudjam, honnan származtatható az adott alapanyag. Arra törekszem, hogy a régión belüli termelőktől tudjak mindent beszerezni.”

    A látványkonyhákban készített ételeket látva Tatai Robit megkérdeztük arról is, hogy milyen gyakran készít hazai menüsort. Elmondta, hogy az emberek, természetesen elvárják a hazait, viszont vágynak valami újdonságra is: „Legyen egy kicsit Robis az étel.”

    A sztárséf beszélt nekünk arról is, hogy milyen tapasztalata van a hazai és a különleges ízek népszerűsége terén. „Jelszavam, hogy vissza a valódi ízekhez! Ez azt jelenti, hogy azt az élményt akarom nyújtani az embereknek, amit egykor a nagymamák elkészítettek, majd ezt helyes technológia alkalmazásával, s a legjobb minőségű alapanyagok használatával picit átalakítom…”

  Képek:

                Laky Erzsébet

[korkep-blog]

A visszapillantás, a könny és a tisztelet percei Csilizközben

A helyi templomkertben sokan gyűltek össze, hogy megismerkedjenek a település életét érintő kegyetlenséggel.

Csilizradvány községben augusztus 17-én, pénteken emlékezetes pillanatra került sor. A helyi templomkertben sokan gyűltek össze, hogy megismerkedjenek a település életét érintő kegyetlenséggel, ugyanis az 1945 és 1949 közötti időszak a csilizradványi családokat sem kímélte a deportálás és kitelepítés szörnyűségeitől.

  Az ökumenikus istentiszteletet követően Janík Erzsébet polgármester köszöntötte a megjelenteket: „Édes hazám, mit vétettem, hogy tebenned nem élhettem?“ Felvidéken talán nincs olyan család, akit a Magyarországra való kitelepítés illetve csehországi deportálás borzalmai és annak máig sújtó fájdalmai ne érintenének.“

    A településvezető ismertette a jelenlévőkkel, hogy több csilizradványi család is megélte a meghurcoltatást, valamint a szülőföld, a szülőfalu, s az otthon elvesztését. Egyben összefoglalta a Varga László által megírt A megpróbáltatás évei. Deportálás és kitelepítés Csilizradványon 1945-49 között címet viselő könyv ajánlását:

  „Soha el nem múló tisztelettel emlékezzünk rájuk, akik nem hajoltak meg a kor embertelensége, a földbe tiport jogok ellenére sem. Miattuk is kell szeretnünk ezt a földet ezt a falut, értük kell vigyázni közösségünkre és hagyományainkra. Az Ő emléküknek tisztelgünk könyvünkkel.” Így folytatta: Csilizradványról tizenkilenc család 107 tagját kényszerítették szülőföldjük elhagyására őket Csehországba deportálták, tizenegy családot pedig a lakosságcsere keretében  telepítettek ki.”

  Varga László ismerteti a csilizradványiak deportálás és kitelepítés alatt megélt szörnyűségeit összefoglaló könyvet.

  Janík Erzsébet a mű megjelenéséről szólva elmondta, hogy miután a tavalyi megemlékezésen könnyes szemmel hallgatták végig az érintettek visszaemlékezéseit, az önkormányzat úgy határozott, hogy a megpróbáltatás éveit egy könyvben örökíttetik meg. Varga László tanár, helytörténész és kultúraszervező kapott felkérést az anyag összegyűjtésére és a könyv megírására, melyet a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. is támogatott.

  Ezt követően Zakál Gyula szavalata hangzott el, majd Varga László mutatta be a könyvet, mellyel egyrészt azok emléke előtt kívánt tisztelegni Csilizradványon, akik e sötét korszak szenvedő alanyai voltak, másrészt az itt élő magyarság történelmi önismeretét kívánja szolgálni.

  Az ünnepséget a helyi Kék Iringó éneklő csoport szívhez szóló dalcsokra zárta.

  Laky Erzsébet

  Nyitókép: Janík Erzsébet polgármester köszönti a megjelenteket.

[korkep-blog]

Csilizpatas egész évben ünnepel - Képriport

A Csilizpatak partján 938 hektáron elterülő, 834 főt számláló, eseménydús múltat magáévá tudható falu idén 750 éves, amit megemlékezéssel, tánccal, szórakozással ülnek meg a csilizpatasiak.

A Csilizpatak partján 938 hektáron elterülő, 834 főt számláló, eseménydús múltat magáévá tudható falu idén 750 éves, amit megemlékezéssel, tánccal, szórakozással ülnek meg a csilizpatasiak.

  A virágcsoda

  Takács Ernő a község polgármestere érdeklődésünkre elmondta, hogy ő maga is számtalan, a falu történetét feldolgozó művet lapozott fel az írásos említéssel kapcsolatban.

  Kiállítással egybekötött kézműves vásár

  „Községünket először 1268-ban említették, amelyről több könyvet elolvastam.”

  A település nagy ünnepére már tavaly elkezdődtek az előkészületek:

  „A falu 2018. évi költségvetésének összeállításánál külön figyelmet fordítottunk arra, hogy ezt a jeles napot egy programsorozattal tudjuk megünnepelni”

  – részletezte a településvezető. A döntés értelmében a csilizpatasi programsorozat tavasztól őszig tart, a márciusi megemlékezéstől egészen a szeptemberi családi piknikig.

  A gyerkőcök kedvenc figuráikat festették magukra.

  A legnagyobb ünnepélyre augusztus 11-én, szombaton került sor az istentiszteletet követő emlékmű-leleplezéssel. „Az alkotást a több helyi megbízást is kapott egyik alistáli kőfaragó, míg a parkosítást egy másik vállalat készítette.” – tudtuk meg Takács Ernőtől. Az emlékműre választott idézet kiválasztásáról a Körkép.sk hírportálunknak emlékeit is felidézve így szólt:

  „Az ember 40 évesen már sokmindent átél(t), rengeteg tapasztalattal gazdagodott, számtalan környéket bejárt. Az előzetes munkámból kifolyólag 16 évig Dévénytől egészen Párkányig utazgattam településről településre. De szívem mindig hazahúzott, nem élnék máshol. Ezért is szerettem volna, ha az emlékműre a szülőfaluhoz való kötődést tükröző idézet kerüljön… S karöltve a helyi testülettel így jutottunk arra a döntésre, hogy Tamási Áron ezen gondolatát választjuk, hiszen ez foglalja össze legjobban azt, amit vallok: a szülőföldhöz való szilárd kötődést…” – részletezte a polgármester.

  Az ünnepi operettutazás

  Miután Misák Alica tiszteletesnő megáldotta az ünneplő gyülekezetet, a vendégek átvonultak a helyi kultúrházba, ahol kiértékelték a jelentős tevékenységeket végzettek munkáját, majd az önkormányzat a csilizpatasiak és a helyi szervezetek a község nevének öregbítését és a fáradhatatlan munkáját emlékpakettel jutalmazták. Az ünnepségen Nagyszombat Megye Önkormányzatnak képviseletében Jozef Viskupič elnök és Berényi József alelnök tették tiszteletüket.

  Az egyes műsorszámokat házigazdaként a helyi polgármester, Takács Ernő konferálta fel.

  A délutáni programok a környék apraja nagyja számára csalogatóak voltak, felvidéki és magyarországi vendégek egyaránt szórakoztatták a nagyérdeműt. A fellépőket olyan megtiszteltetés érte, hogy maga a polgármester Takács Ernő konferálta fel műsorszámaikat. Mielőtt a csilizpatasi kikapcsolódás elkezdődött, kiválasztották a község legfinomabb édességét is.

  Az alistáli előadóművész is együtt ünnepelt a helyiekkel.

  Volt tánc, operettutazás, ének és miegymás. Lőrincz Roland alistáli előadóművész a nagy ünnepre és a szülőföldhöz való kötődésre való tekintettel Csézy Otthonunk c. dalával koronázta az ünnepélyt.

  A dalolászás pillanata

  A közönség együtt dalolászott a fellépőkkel, miközben kacagás hallatszott a kultúrház udvaráról, ugyanis a gyerkőcöknek habfürdő nyújtott igazi felfrissülést a nap perzselő sugaraiban. A falu írásos említésének 750. évfordulóját egészen vasárnap hajnalig tartó mulatozással ünnepelték a Csilizközben.

                                      Laky Erzsébet

[korkep-blog]

Határtalan szórakozás a Dunaszerdahelyi járásban

Belekóstolna az amerikai életérzésbe? Kedveli a veterán autókat? Megtekintené Csilizközt a magasból? Szívesen hallgat jazzt? Vagy inkább lovas programhoz lenne kedve? Minderre lesz lehetősége a Csallóközben:

Belekóstolna az amerikai életérzésbe? Kedveli a veterán autókat? Megtekintené Csilizközt a magasból? Szívesen hallgat jazzt? Vagy inkább lovas programhoz lenne kedve? Minderre lesz lehetősége a Csallóközben:

  A dunaszerdahelyi városháza udvarán július 26-án, csütörtökön 19.00 órától Colombre Band zenél.

  A dunaszerdahelyi MOL Arénában július 26-án, csütörtökön a DAC a Dinamo Minszk csapata ellen lép pályára (Európa-liga, 2. selejtezőkör, odavágó). Részletek ITT.

    Ekecsen július 27-én, pénteken 17.00 órától falunapot ünnepelnek.

    Bakán július 27-én, pénteken 18.00 órakor falunapi ünnepség kezdődik.

    Dunaszerdahelyen július 27-én, pénteken 18.00 órakor tartják a 2018. évi KlikkOut Midsummer PARTYt.

    Alistál községben július 27-én, pénteken 14.00 órakor kezdődnek a falualapítási emlékünnep progamjai.

    Csiliznyárad községben július 27. és 29. között tartják a falunapi ünnepséget. Részletek ITT.

    Dunaszerdahelyen július 27-én, pénteken 19.00 órakor Zene, az kell műsorszámra kerül sor.

    A dunaszerdahelyi New York Coffee & Restaurantban július 27-én, pénteken 20.00 órától swingestet tartanak.

    Dunaszerdahelyen július 27-én, pénteken megkezdődnek az American Car Weekend ’18 programjai.

    A somorjai Moziban július 27. és 28. között Samaria Jazz fesztivált tartanak.

    A nagymegyeri Corvinus Thermalban július 27-én, pénteken a GOLDDIES SWING zenél.

    Csallóközcsütörtök községben július 27. és 28. között tartanak falunapot.

  Csiliznyáradon július 28-án, szombaton a falunapi ünnepség keretén belül kerékpártúra és repülési lehetőség is biztosítva lesz.

      Vásárúton július 28-án, szombaton 7.00 órakor megkezdődik az 5. Retro Auto-Motor Találkozó, amely során az autószentelést követően a veterán járművek Bős városába és Nádszeg községbe is ellátogatnak. Ezt követően Vásárúton a délutáni programok kupakátadással és polgármesteri különdíjak átadásával folytatódnak. A kicsiket gyermekprogrammal várják, valamint sor kerül tűzoltótechnika-kiállításra is.

    Pozsonyeperjesen július 28-án, szombaton tartják a Pozsonyeperjesi Bográcsfesztivált.

    Albár községben július 28-án, szombaton 17.00 órakor megkezdődnek az albári búcsú programjai.

    Királyfiakarcsán július 28-án, szombaton 17.00 órától Nyár Fesztet rendeznek.

    Nagyabonyban július 28-án, szombaton Anna-bált tartanak.

    Nyárasdon július 28-án, szombaton 20.30-tól bemutatják a Hotel Menthol musicalt. Részletek ITT.

    Dunatőkésen július 29-én, vasárnap 11.00 órakor kezdődik a XV. Tőkési kupa.

    Jó szórakozást kívánunk!

  Összeállította: Laky Erzsébet

[korkep-blog]

Beindítanák a kajaksportot a csilizközi kisközségben

Július 24-én, vasárnap több tucat érdeklődő gyűlt össze a csilizközi Kulcsod kanálispartján, ahol a KULTSOT polgári társulás szervezésében Seregi Zsuzsa somorjai edző tartott bemutatót a kajakozásról.   Kulcsodon 2016 őszén alakult egy polgári társulás, mely többek között a kajaksport megsz...

Július 24-én, vasárnap több tucat érdeklődő gyűlt össze a csilizközi Kulcsod kanálispartján, ahol a KULTSOT polgári társulás szervezésében Seregi Zsuzsa somorjai edző tartott bemutatót a kajakozásról.

  Kulcsodon 2016 őszén alakult egy polgári társulás, mely többek között a kajaksport megszerettetését tűzte ki céljául. A társulás megalakulása óta beszerzett néhány használt kajakot a a károlyfalui evezős klubtól és Somorjáról, valamint néhány nagylelkű helyi támogatónak köszönhetően újakat is vásároltak.

  Bognár Csaba a község polgármestere és a polgári társulás vezetője a Körkép.sk kérdésére elmondta, hogy már régóta szerette volna meghonosítani a kajakozást szülőfalujában, hiszen ő maga évek óta hódol ennek a sportnak. Keszegh Péter, a társulás alelnöke szintén sportos beállítottságú, így együtt nagy élvezettel készítik elő erre a terepet Kulcsodon.

  Bognár Csaba polgármester. Fotó: Körkép.sk/KL

  A két főszervezőtől megtudtuk, hogy nem titkolt céljuk, hogy kimozdítsák a település fiataljait az “elektronikai kütyük” világából, hiszen a sportolás nem csak fitten tart, de jó közösségépítő jellege is van.

  Vasárnap több tucatnyi érdeklődő, főleg helyiek jelentek meg a kulcsodi kanálisparton, ahol az elmúlt időszakban a társulás tagjai egy csónakházat és egy mólót is építettek. Kicsik és nagyok, gyerekek és felnőttek egyaránt kíváncsian várták, hogy Seregi Zsuzsa somorjai kajak-edző instrukciói alapján megnézzék a vállalkozó kedvű kezdők teljesítményét.

  Habár jónéhány csobbanásnak lehettek tanúi, ahelyett, hogy meghátráltak volna, egyre többen próbálkoztak meg az igző-mozgó kajakkal.

  Fotó: Körkép.sk/KL

  Seregi Zsuzsa, aki egyébként Somorján 8-12 éves gyerekeket edz, minden érdeklődőnek megmutatta és elmagyarázta, hogy miként működik a kajak, hogyan evezzenek, mire figyeljenek oda. Kíváncsiak voltunk, hogy mennyire felel meg egy úszásra és horgászatra is ritkán használt kanális a kajakozásra, Seregi Zsuzsannától erre a következő választ kaptuk:

  “Jó ez a környezet, a kanális megfelelő, Somorján vagy Érsekújvárban sem jobbak a körülmények. A készített móló is jó, bár egy hidat a biztonság miatt még talán el lehetne helyezni rajta, igaz így is használható. Ahhoz, hogy gyakoroljanak, tanuljanak rajta, teljesen megfelel,”

  mondta Seregi, akinél afelől is érdeklődtünk, hogy milyen korban érdemes elkezdeni a kajakozást.

  A képen Seregi Zsuzsa. Fotó: Körkép.sk/KL

  “7 éves kor alatt semmiképpen sem ajánlanám, én 8 éves kortól oktatom. Szlovákiában csak 9 éves kortól lehet versenyekre nevezni, sok esetben csak regisztrálatlan játékosként, hogy a gyerekek szokják a kihívást. Mivel a felnőtt versenyeken csak 17 éves kortól indulhatnak, így ha valaki korábban kezdené a felkészülést, félő, hogy mire komoly versenyen indulhatna, elveszítené az érdeklődését.”

  Seregi szerint Kulcsodon jó helyet választottak a szervezők, hiszen a móló melletti nagy füves terület alkalmas az erőnléti gyakorlatok elvégzésére is.

  “Nagyon jól fel kell készíteni a gyerekek izmait, hogy bírják a kajakozással járó terhelést. Ehhez ideálisan olyan kisebb tornateremre van szükség, ahol van bordásfal, van egy 10 kilogrammos rúd, az izmok erősítéséhez, és még néhány kellék. Fontos, hogy a testük mindkét oldalát egyformán eddzék, hiszen az evezésnél egyforma erősségű karokra van szükség”

  Fotó: Körkép.sk/KL

  Az evezősklubokban, így például Somorján is heti 4 alkalommal, alkalmanként másfél órás edzéseket tartanak. Kulcsodon egyelőre ennyire magas szintű programmal még nem terveznek.

  “Jelenleg 5 olyan kajakunk van, ami gyerekeknek való, viszont mivel használtan kaptuk őket, némi javításra szorulnak. Amit tudunk, megjavítunk mi magunk, de lesz, amihez profi segítséget kell majd kérnünk. Ha elegendő érdeklődő lesz, akkor mindenképpen szeretnék bővíteni a hajóállományunkat.”

  nyilatkozta portálunknak Bognár Csaba.

  Kulcsodon tehát remélhetőleg nemsokára elindulhat a kajak klub, melybe elsősorban a helyi gyerekek és fiatalok jelentkezését várják. Ha pedig kapacitásuk engedi, akkor szívesen látják majd a környékbeli jelentkezőket is.

  KÉPGALÉRIA:

    Komjáthy Petőcz Andrea

Nyitókép: Körké.sk/KL

[korkep-blog]

Csilizköztől Karcsaszélig a Hazajáróval - Videó

A hétvégi adásban a stáb tagjai a Duna és Csiliz folyók által határolt kistájról indultak útnak

A Hazajáró múlt hétvégi adásában a Csallóközben tehettek látogatást a tévénézők. Az adást szombaton az M5-ös csatorna sugározta, majd különböző időpontokban a Duna World és a Duna is műsorra tűzte az ismétlést.

  A hétvégi adásban a stáb tagjai a Duna és Csiliz folyók által határolt kistájról indultak útnak. Lemaradt róla? A videó azóta felkerült a Hazajáró YouTube-csatornájára. Íme:

  https://www.youtube.com/watch?v=0tFve6s1c40&feature=youtu.be

  Körkép.sk

Nyitókép: youtube.com

[korkep-blog]

Dallal szőni minden álmot… - II. Farsangzáró délután Csiliznyáradon

„lelkünkben a magyar nóta, nem hervad, de virágzik!”

A csilizközi községben 2018. február 11-én vasárnap, immár második alkalommal búcsúztatták a farsangot nótaszóval. Magyar dallal, mellyel az édesanyák dallal szőnek/szőttek álmot gyermekeiknek; magyar nótával, amely becses kincse őseinktől kapott gazdag örökségünknek.

    Fekete Erzsébet és Ladacsi Mónika a két ötletgazda és főszervező – nem utolsó sorban a kis falu csodálatos hangú dalnokai – ismét megajándékozták a közösséget szívet-lelket melengető nótás délutánnal. De az ajándékozók persze nemcsak ők voltak.

  Fekete Erzsébet

  Ladacsi Mónika

  Nótázás a közönséggel pogácsa és bor mellett

    Színpadra léptek elsősorban a szép hangú és a fellépést felvállaló bátor helyi énekesek és a rutinos, többszörösen díjazott vendégénekesek, akik a műsor első, ill. a második részében énekelték el egy-két kedvenc nótájukat. A támogatóknak – a helyi önkormányzat, a helyi szervezetek és magánszemélyek – köszönhető a szépen megterített asztal, az üvegekben a finom bor és a tálakon a ropogós pogácsa.

  A nótázást a legfiatalabb fellépő kezdte, a sokoldalú csiliznyáradi kedvenc, Molnár Máté. Őt követte az ugyancsak csiliznyáradi Ladacsi Gábor, Miklós Károly, Ladacsi Margit, Hetényi Gergő és Fekete Erzsébet, valamint a csilizradványi Vass Virág. A nótázásba nagyon hamar bekapcsolódott a közönség is, egy-egy nótát az előadóval együtt dúdolta-énekelte, majd nagy tapssal köszönte az élményt.

      Vendégelőadók is énekeltek

  A nótázási kedv és a taps ereje egyre nőtt a műsor második felében, amikor a vendégénekesek álltak a mikrofon mögé. Dalra fakadt Matus Ernő nyékvárkonyi énekes, a 2003-as és 2004-es  Őszirózsa országos nótaverseny második helyezettje.

    Szórakoztatta a közönséget még Nagy Noémi, a nemeshodosi Megmaradásunkért Polgári Társulás énekkarának állandó tagja, a 2017-es Őszirózsa magyarnóta énekesek országos versenyének bronzkoszorús énekese; Tonkó István aranykoszorús  nótaénekes, a mátyusföldi Felsőszeli községből, a Felsőszeli Rozmaring  vegyeskar, a pozsonyi Ifjú Szivek énekkara  és a Galántai Kodály Zoltán Daloskör egykori és jelenlegi tagja; Nagy Attila, aranykoszorús nótaénekes, Zoboraljáról, Gímesről, aki hosszú évek óta a gímesi Villő hagyományőrző csoport és a Ghymes vegyeskarnak oszlopos tagja.

  Ladacsi Mónika nemcsak háziasszonyként bizonyult kiválónak. Helyi rendezvényeink állandó és ünnepelt szereplője, az Állami Konzervatórium érettségiző évfolyamának diákja, a Comenius Egyetem pedagógia karának zenepedagógia szakos hallgatója, a Bősi Művészeti Alapiskola ének szakos pedagógusa, akit 2016-ban és 2017-ben az Őszirózsa magyarnóta énekesek országos versenyén aranykoszorús minősítéssel díjaztak újra elvarázsolta a közönséget.

    A színpadon végig jelenlevő és minden énekest igényesen kísérő Mezei Zsolt cigányzenekara is kiérdemelte a nagy tapsot. A nyitó- és a műsort záró zenekari számuk pompás keretbe foglalta a hangulatos délutánt. Ez az újabb csiliznyáradi rendezvény is élő bizonyítéka annak, hogy „lelkünkben a magyar nóta, nem hervad, de virágzik!”

  (vbzs)

[korkep-blog]

Hófödte és olvadó csilizközi tájak - Képek

A hótakaró borította csicsói Zichy-Kálnoky-kastély után ismét felvettük a túrabakancsot, ezúttal a Csilizköz déli részén örökítettük meg a még hófödte, de már olvadó januári tájat

Nyitókép: Téli pillanatkép a Felvidéken 2019. január 13-án, fotó: Komjáthy Petőcz Andrea

  A hótakaró borította csicsói Zichy-Kálnoky-kastély után ismét felvettük a túrabakancsot, ezúttal a Csilizköz déli részén örökítettük meg a még hófödte, de már olvadó januári tájat. Az alábbi képsorok bizonyítják, hogy a sáros, komor tájban is találhatunk szépséget, sőt látni fogjuk, hogy néhány pillanatképről szinte alig ismerhetőek fel az egyébként akár nap mint nap látott tájak.

    A csicsói Gáspár Sámuel Alapiskola és Óvoda játszótere, fotó: Komjáthy Petőcz Andrea

  Kulcsod, 2019. január 12-én, fotó: Komjáthy Petőcz Andrea

  Kulcsod, 2019. január 12-én, fotó: Komjáthy Petőcz Andrea

  Kulcsod, 2019. január 12-én, Fotó: Komjáthy Petőcz Andrea

  Kulcsod, 2019. január 12-én, Fotó: Komjáthy Petőcz Andrea

  Tél Kulcsodon, fotó: Komjáthy Petőcz Andrea

  A csicsói Kálnoky-kastélynál, fotó: Komjáthy Petőcz Andrea

  Tél Kulcsodon, fotó: Komjáthy Petőcz Andrea

  Tél Kulcsodon, fotó: Komjáthy Petőcz Andrea

  Tél Kulcsodon, fotó: Komjáthy Petőcz Andrea

  Tél Kulcsodon, fotó: Komjáthy Petőcz Andrea

  Kulcsod 2019. január 12-én, fotó: Komjáthy Petőcz Andrea

  Téli pillanatkép 2019. január 12-én, fotó: Komjáthy Petőcz Andrea

  Téli pillanatkép a Felvidéken 2019. január 13-án, fotó: Komjáthy Petőcz Andrea

  Téli pillanatkép a Felvidéken 2019. január 13-án, fotó: Komjáthy Petőcz Andrea

  Téli pillanatkép a Felvidéken 2019. január 13-án, fotó: Komjáthy Petőcz Andrea

  Téli pillanatkép a Felvidéken 2019. január 13-án, fotó: Komjáthy Petőcz Andrea

  Téli pillanatkép a Felvidéken 2019. január 13-án, fotó: Komjáthy Petőcz Andrea

  Téli pillanatkép Felvidéken, 2019. január 13-án, fotó: Komjáthy Petőcz Andrea

  Téli pillanatkép a Felvidéken 2019. január 13-án, fotó: Komjáthy Petőcz Andrea

  Kulcsod, 2019. január 13-án, fotó: Komjáthy Petőcz Andrea

  Tél a felvidéki Kulcsodon, 2019. január 13-án, fotó: Komjáthy Petőcz Andrea

  Tél a felvidéki Kulcsodon 2019. január 13-án, fotó: Komjáthy Petőcz Andrea

  Fagyos kanális a felvidéki Kulcsodon, fotó: Komjáthy Petőcz Andrea

  Téli pillanatkép a Felvidéken 2019. január 13-án, fotó: Komjáthy Petőcz Andrea

  Téli pillanatkép Felvidéken, 2019. január 13-án, fotó: Komjáthy Petőcz Andrea

  Téli pillanatkép a Felvidéken 2019. január 13-án, fotó: Komjáthy Petőcz Andrea

  Téli pillanatkép Felvidéken, 2019. január 13-án, fotó: Komjáthy Petőcz Andrea

  Téli pillanatkép a Felvidéken 2019. január 13-án, fotó: Komjáthy Petőcz Andrea

  Téli pillanatkép Felvidéken, 2019. január 13-án, fotó: Komjáthy Petőcz Andrea

  Téli pillanatkép a Felvidéken 2019. január 13-án, fotó: Komjáthy Petőcz Andrea

  Téli pillanatkép a Felvidéken 2019. január 13-án, fotó: Komjáthy Petőcz Andrea

  Téli pillanatkép a Felvidéken, 2019. január 13-án, fotó: Komjáthy Petőcz Andrea

  Téli pillanatkép a Felvidéken, 2019. január 13-án, fotó: Komjáthy Petőcz Andrea

  Téli pillanatkép a Felvidéken, 2019. január 13-án, fotó: Komjáthy Petőcz Andrea

  Téli pillanatkép a Felvidéken 2019. január 13-án, fotó: Komjáthy Petőcz Andrea

  Téli pillanatkép a Felvidéken 2019. január 13-án, fotó: Komjáthy Petőcz Andrea

  Téli pillanatkép Felvidéken, 2019. január 13-án, fotó: Komjáthy Petőcz Andrea

  Téli pillanatkép Felvidéken, 2019. január 13-án, fotó: Komjáthy Petőcz Andrea

  Komjáthy Petőcz Andrea

[korkep-blog]

Szikrázó hótakaró alatt a Zichy-Kálnoky-kastélypark és a Hét Vezér Szoborpark - Képriport

A fotózás és a természet kedvelőinek igazi csemegét nyújt a havas téli táj. Felvettük hát a hócsizmákat, hogy tegyünk egy sétát a csicsói Zichy-Kálnoky kastély parkjában valamint a Hét Vezér Szoborparkban.

Nyitókép: Tél a felvidéki Csicsón található Kálnoky-kastély parkjában, fotó: Komjáthy Petőcz Andrea

  A fotózás és a természet kedvelőinek igazi csemegét nyújt a havas téli táj. Felvettük hát a hócsizmákat, hogy tegyünk egy sétát a csicsói Zichy-Kálnoky kastély parkjában valamint a Hét Vezér Szoborparkban.

  A híres Hét Vezér Szoborpark megálmodója Csicsói Nagy Géza helyi fafaragó, mecénása és létrejöttének finanszírozója pedig a Csallóköz, Csilizköz, Csicsó Kultúrájáért és Hagyományaiért Közhasznú Társaság. A szobrok helyi fafaragó táborok során készültek nemzetközi összefogással, hiszen felvidéki, magyarországi, erdélyi, kárpátaljai és szlovén fafaragók alkotásairól van szó.

    A kisdedet tartó Magyarok Nagyasszonyához könyörgő Szent István szobor-kompozíció a csicsói Hét Vezér Szoborparkban 2019. január 7-én, fotó: Komjáthy Petőcz Andrea

  A Magyarok Nagyasszonyát Frech Ottó budapesti, Steinbach Sándor veszprémi és Nagy Géza csicsó alkotók faragták, míg az előtte térdeplő Szent István király szobra Frech Gábor budapesti és Köteles László erdélyi alkotók nevéhez fűződik. A szobrot 2007. augusztus 20-án ünnepélyes keretek között adták át.

  A kisdedet tartó Magyarok Nagyasszonya a csicsói Hét Vezér Szoborparkban 2019. január 7-én, fotó: Komjáthy Petőcz Andrea

  A Magyarok Nagyasszonyához imádkozó Szent István a csicsói Hét Vezér Szoborparkban 2019. január 7-én, fotó: Komjáthy Petőcz Andrea

  A Hét Vezér:

  Álmos – Megyer törzs, faragta Marošek Franjo és Simon Rutnik, Szlovénia Előd – Nyék törzs, faragta Frech András, Frech Gábor, Magyarország Ond – Tarján törzs, faragta Toplak Adi, Szlovénia Kond – Kürt és Gyarmat törzs, faragta Ornik Srečko, Szlovénia Tas – Jenő törzs, faragta Szalai Norbert és Törő György, Magyarország Huba – Kér törzs, faragta Gergely István, Ukrajna – Kárpátalja Töhötöm – Keszi törzs, faragta Szabados István és Veres Sándor Magyarország

  Hét Vezér Szoborcsoport a felvidéki Csicsón 2019. január 7-én, fotó: Komjáthy Petőcz Andrea

  A Zichy-Kálnoky kastély

  A reneszánsz kastély alapjait valószínűleg még 1630 táján (a rajzon) rakta le Zichy Pál, azonban csak 1659-ben fejezte be a felépítését I. Zichy István gróf, amikor a király-tól engedélyt kapott arra, hogy Csicsón várat építhessen. Erődítmény típusú kastély épült fel, várfallal és négy négyzet alakú sarokbástyával, bezárva így a sza-bályos négyzet alakú díszudvart. A várfalak mellett három oldalról gazdasági épületek sorakoztak. Az udvar közepén emeletes palotaépület állt négyszintes megfigyelőtoronnyal és egy sarki nyolcszögű, hagymatetős toronnyal – ezeket árkádos folyosó kötötte össze.

    A csicsói Zichy-Kálnoky kastélyhoz vezető sétány 2019. január 7-én, fotó: Komjáthy Petőcz Andrea

  A földszinten raktárhelyiségek, az emeleten pedig lakóhelyiségek voltak. 1764-ben a kastélyt árvíz rongálta meg, később pedig tűzvész is. 1776-ban úgy alakították át az épületet, hogy a belső palotát és a várfal déli részét lebontották, s így keletkezett a díszudvar. A volt erőd nyugati része és a gazdasági épületek fölé emeletet építettek, itt voltak az uraságok lakóhelyiségei. Átalakították a kastély másik két földszintes szárnyát is, s az épület minden homlokzatát egységesen késő barokk stílusúra formálták át.

    A csicsói Zichy-Kálnoky kastélyhoz vezető sétány 2019. január 7-én, fotó: Komjáthy Petőcz Andrea

  V. Zichy István (1754–1841), a nemzetség csicsói ágának megalapítója úgy határozott, hogy itt telepszik le. Az épületet a 19. század elején klasszicista stílusban alakította át. Fiával, VII. Zichy Istvánnal a nemzetségnek ez az ága fiágon kihalt, s az ő leánya, Teréz férjhez ment gróf Waldstein Wartenberg Jánoshoz (1809–1876), az épület talán leghíresebb lakójához. A kastély és a kastély körüli park a falu dísze. A kastély előtti kastélytóból vezet a Csörgédpatak a Sóhajok hídjával és a Zengő híddal. A parkban három mesterséges domb van: Rózsadomb – ünnepségek színhelye, Mennyország, Pokol.

    A Zichy-Kálnoky kastély télen, 2019. január 7., Csicsó, fotó: Komjáthy Petőcz Andrea

  A remészi erdő szélén vezetett a gesztenyefasorral szegélyzett Grófi út. Az iskola helyén, az ún. belső majorban a gróf lóistállója állt, nagyúri, tornyos lovardával. Az 1950-es évektől az új telep létrehozásáig a földműves szövetkezet használta. A kastély 1950-től 1979-ig alapiskolaként szolgált. A Remész szélén Kálnoky Alajos gróf és veje Kripp Zsigmond báró almáskertet telepített. A Csicsói alma kft. Munkát ad a falubelieknek, gyümölcsével pedig ellátja a környéket sokféle jófajta almával. (A Csicsói Hírmondó 2018. június 30-i száma nyomán)

  A Zichy-Kálnoky kastély télen, 2019. január 7., Csicsó, fotó: Komjáthy Petőcz Andrea

  Fenyőfa a csicsói Zichy-Kálnoky kastély parkjában 2019. január 7-én, fotó: Komjáthy Petőcz Andrea

  Mária-szobor a csicsói Kálnoky-kastély homlokzatán kialakított fülkében a felvidéki Csicsón, 2019. január 7-én, fotó: Komjáthy Petőcz Andrea

  Elhervadt rózsabokor a Kálnoky-kastély parkjában a felvidéki Csicsón, fotó: Komjáthy Petőcz Andrea

  Hervadó virágok a csicsó Kálnoky-kastély parkjában 2019. január 7-én, fotó: Komjáthy Petőcz Andrea

  Tél a felvidéki Csicsón, fotó: Komjáthy Petőcz Andrea

  Tél a csicsói Kálnoky-kastély parkjában, 2019. január 7-én, fotó: Komjáthy Petőcz Andrea

  A csicsói Kálnoky-kastély 2019. január 7-én, fotó: Komjáthy Petőcz Andrea

  Rózsadomb a csicsói Kálnoky-kastély parkjában 2019. január 7-én, fotó: Komjáthy Petőcz Andrea

  Mesterséges domb – Menyország és Pokol – a csicsói Kálnoky-kastély parkjában 2019. január 7-én, fotó: Komjáthy Petőcz Andrea

  A csicsói Zichy-Kálnoky kastély télen, 2019. január 7-én, fotó: Komjáthy Petőcz Andrea

  Téli táj a felvidéki Csicsón, fotó: Komjáthy Petőcz Andrea

  Téli táj a felvidéki Csicsón, fotó: Komjáthy Petőcz Andrea

  Tél a felvidéki Csicsón található Kálnoky-kastély parkjában, fotó: Komjáthy Petőcz Andrea

  Tél a felvidéki Csicsón található Kálnoky-kastély parkjában, fotó: Komjáthy Petőcz Andrea

  Téli táj a felvidéki Csicsón található Kálnoky-kastély parkjában, fotó: Komjáthy Petőcz Andrea

  A Kálnoky-kastély parkjának bejárata a felvidéki Csicsón 2019. január 7-én, fotó: Komjáthy Petőcz Andrea

  Komjáthy Petőcz Andrea

[korkep-blog]

Ismét szárnyaltak Csilizpatason

Idén a hagyományostól kissé eltérően már májusban szárnyra kaphatott mindenki, aki Csilizpatason kedvet kapott a repüléshez.

A jó idő beköszöntével megszaporodnak a kültéri programok. Csilizpatason a helyiek már megszokhatták, hogy ilyenkor repülőgépek motorzúgásától lesz hangos a határ. Idén a hagyományostól kissé eltérően már májusban szárnyra kaphatott mindenki, aki kedvet kapott a repüléshez.

  A csilizpatasi csemadokosok méltán híresek a megszokottól némileg eltérő programkínálatukról. Miután két évvel ezelőtt megismertették a környéket egy nemzetközi légiparádéval, majd lehetőséget adtak az érdeklődőknek arra, hogy találkozzanak a II. világháborús Puma-osztag még élő tagjaival, már meg sem lepődünk, hogy később helikoptert és további repülőgépeket hoztak a kistérségbe, hogy a repülés után érdeklődők kipróbálhassák, milyen madártávlatból megnézni a Csallóközt.

  Múlt hétvégén is megvillantották a repülés lehetőségét a községtől nem messze elterülő Bendő kavicsgödör mellett. S hogy érdeklődőkből nincs hiány, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy körülbelül 500-an látogattak ki, 70-en pedig a repülést is kipróbálták.

  A szervezőknek köszönhetően egy Komáromból (HU) érkező Cesna 172-es, egy Tököliből (HU) érkező sárkányrepülő és egy párkányi ultrakönnyű Zodiac állt az érdeklődők rendelkezésére.

  Darnai Bálinttól, az egyik főszervezőtől megtudtuk, hogy 2016-tól már több mint 300 főt reptettek meg a Csilizköz felett. Ráadásul Kocsis Horváth Krisztián, Kun Zoltán és Kormos László, a repülők tulajdonosai megengedték a gyerekeknek, hogy akkor is beüljenek a gépekbe, ha nem szeretnének repülni velük.

  Azok, akik kipróbálták a repülést nem csak a szárnyalás élményével gazdagodtak, hanem a pilóták „jófejségét” is dicsérték, mivel a készséges szakemberek hozzáállásukkal felejthetetlenné tették az egyébként is érdekes utazást.

  A nap „hőse”

  Azt gondolnánk, hogy ha valahol repülőgépek vannak, akkor annál érdekesebb látnivalót nem is találunk – a Bendőre kilátogató gyerekek azonban erre rácáfoltak. A nap hőse ugyanis egy Zetor 8011-es kristály lett. Legalább 50 gyerkőc adta egymásnak a kilincset és a kormányt, hogy mindenki részese lehessen az önfeledt játéknak, így gyorsan eltelt a várakozással töltött idő is.

  Körkép.sk/db

  Komjáthy Petőcz Andrea

Nyitókép: körkép.sk/kpa

[korkep-blog]

Csilizközi tragédia 1945-ből: Gyerekeket öltek a fegyverek a háború után is

“Még ott az udvaron megtudta, hogy mi történt. Nem szidott, nem okolt, nem vádolt senkit. Csak elnémult, szótlan, csendes és megkeseredett ember lett belőle”

A világháborúk okozta sebek, sérülések a mai napig nem tűntek el nyomtalanul, hiszen aki visszatért a borzalomból, az már sosem lett ugyanaz, mint előtte. Aki nem tért vissza, az után pedig ottmaradt az űr a családban, az üres szék az asztalnál.

  Ám a háború nem csak a fronton pusztított, és nem azok voltak az utolsó áldozatai, akik a csatamezőn sebesültek meg, vagy estek el. A következő történetet a Csilizközben található Szapon élő Sárközy Lajos bácsi mesélte el egy fiatal kulcsodi középiskolásnak, aki a történetet lejegyezte, majd a Palóc Társaság pályázatát meg is nyerte vele.

  1942 decemberében átadták az új medvei hidat, amelynek katonai-stratégiai szerepe rendkívüli mértékben megnövekedett. A hidat védő légvédelmi tüzérség ütegei közül jó néhány a falu közelében, a Duna-parti erdők sűrűjében volt elhelyezve.

  Micsoda élmény volt az akkor a gyerekeknek!

  Megcsodálták a hosszú csövű nehézágyúkat, a rézhüvelyes lövedékeket, de bámulattal nézték az éppen gyakorlatozó katonákat is. 1945 márciusában Csilizköz légterében gyakran jelentek meg a szövetséges bombázók, akik támadták a hidat és bombázták Győrt. Közben német tüzérek is érkeztek a faluba, akik lőszerraktárukat a szapi határhoz közeli nyáradi majorban alakították ki.

  Valóságos kincsesbánya volt ez az akkori gyerekek képzeletében. Gondolatban sokszor megvívták ott a maguk kis háborúját. Kezdetben az őrök nem engedték őket az ágyúk és a lövedékek közelébe, de később annál inkább. Ők lettek az üteg kiskatonái, ők a nyolc-tíz éves legénykék. De persze csak titokban…

  1945 tavaszával visszatért a béke a faluba. Nem éppen úgy, ahogy azt az itt élők remélték és várták. A katonák, a fegyverek és az ágyúk eltűntek ugyan a környékről, de az élet, az újjáépítés csak döcögve indult meg. Az iskolák még egy darabig zárva maradtak, a csordát naponta kihajtották továbbra is, és a fiúcskák ugyanúgy játszottak katonásdit, ahogy azt a háborús években megszokták.

  Negyvenöt október 31-e egy kellemes őszi nap volt. Bartalos Árpádné befogatta a lovakat könnyű kocsijába, hogy látogatást tegyen Padányba. Férje, Bartalos Árpád valahol Csehországban dolgozott egy nagygazda birtokán. Itthon az asszony vitte a háztartást és nevelte a két életrevaló, csintalan fiacskáját. Rezsőke és Árpika volt a család szeme-fénye, mindene. Kató néni segítségül vette maga mellé a még szintén gyereknek számító Esztergályos Magduskát, a kis szolgaleányt, és ráhagyta a gyerekeket.

  Míg Magduska a háztáji feladatait látta el, a gyerekeket elhívta teheneket legeltetni Varga Béluska. A békésen legelő állatok terelgetése nem jelentett sok munkát. Jutott idő a játékra, hancúrozásra is. Időközben többen is lettek, ott volt még Köplinger Lajoska, Bazsó Gáborka, Koller Pistike és Esztergályos Árpika is. Heten voltak, mint a gonoszok. Persze ők nem gonoszok, hanem csintalanok és meggondolatlanok voltak. Gyermeki kíváncsiságuk a nyáradi major felé vitte őket.

  A háború újabb tragédiája

  A német katonák által hátrahagyott lőszerraktárban porosodó fém- és fadobozokhoz könnyűszerrel hozzájutottak. Micsoda kincs, micsoda buli! A szép, szabályos formájú dobozokban párosával voltak a gránátok. Fénylő sárgaréz töltényhüvelyek, ezüstösen csillogó, kúp alakú lövedékek. A gránátok csúcsain számozott fémkarika, mellyel a robbanást lehetett időzíteni. Szétszerelésükhöz biztos, szakavatott kezekre lett volna szükség, de az emberi mulasztás, a hanyagság és a nemtörődömség Varga Béluska kezei közé taszította.

  A történetre visszaemlékező Lajos bácsi megjegyzi, hogy

  „A gránát halált okozó sugara 5 méter, a sebesülést okozó hatósugara 15 méter, de a repeszek akár 230 méterre is elrepülhetnek”

  A felnőttek alig egy kőhajtásnyira voltak a temetőben. Körbe nézve minden oldalról nyugalom. Szabad a gazda. Az egyik, a legkisebbik, az alig tízéves Koller Pistike cipeli lihegve a nagy zöld színű ládát. Csak ügyesen, gyorsan, nehogy valaki meglássa! A többiek addig megbújva, az ott csordogáló kanális árkában várakoztak. Az igavonók, a tehenek most kissé szétszéledtek, ezért Bazsó Gáborka és Esztergályos Árpika felugortak, hogy visszatérítsék az elkóborolt állatokat.

  A balonyi úton időközben a major intézőjének kétkerekű csézája közeledett. A két fiú megmutatta magát, lássa az intéző úr, ha erre tekint, hogy itt minden rendben van. Pistike időközben megérkezett. Villámgyorsan előkerültek a gránátok a ládából. Béluska törökülésben a lába közé szorította az egyik súlyos lövedéket.

  Kezében fanyelű bicska, testében izgalom, várta azt a pompás látványt, amit az elkövetkező tűzijáték fog nyújtani. Közben egy katonai buzdító nótát énekelt: „Pajtás még tán öt perc az élet, mindegy, de győzni muszáj!”

  A következő pillanatban egy hatalmas robbanás éles hangját visszhangozták a dunai erdők. Büdös fehér füstfelhő jelezte a robbanás helyét. Az intéző csézája érkezett elsőként a helyszínre. Borzasztó látvány tárult a szeme elé: öt szétroncsolt gyermektest maradványai. Ekkor Köplinger Lajoska még élt. Esztergályos Árpi vérző testtel zuhant a kanális vizébe. Ő és Bazsó Gáborka annak köszönhette az életét, hogy az elkóborolt állatok után futottak.

  A történtek megrendítették az egész Csilizközt

  A szörnyű tragédia idején Lajos bácsi már 17 esztendős volt. Tisztán emlékezik arra, hogy a falut és az egész Csilizközt mennyire megrendítette a katasztrófa híre. Amit az akkori szemtanúk elmeséltek, azt fájdalom lenne leírni. Tény, hogy Köplinger Lajoskát kocsin, szalmára helyezett párnákra fektetve próbálták a legközelebbi kórházba vinni. De a szomszéd faluig sem értek el – meghalt.

  Bartalos Kató nénihez késő este ért az üzenet. Először nem merték megmondani neki az igazat, de ő valahogy megérezte. A gyermekei már a ravatalon feküdtek, amikor az agyonhajszolt, habzó testű lovak befordultak a kocsival az udvarra. A szerencsétlen asszony keményen, fájdalmát, mélységes gyászát magába zárva, szótlanul viselte sorsát. Megtiltotta, hogy férjét értesítsék a tragédiáról.

  Pár hét elteltével Bartalos Árpád, a mit sem sejtő édesapa megérkezett Csehországból. Mosolyogva ölelte át gyászruhás feleségét az udvaron, s vágyta a nyakába ugró, csintalan gyerekei kacagását. Lelki szemeivel látta maga előtt, hogy bontják ki a nekik szánt csomagokat Rezsőke és Árpika. Még ott az udvaron megtudta, hogy mi történt. Nem szidott, nem okolt, nem vádolt senkit. Csak elnémult, szótlan, csendes és megkeseredett ember lett belőle. A lakásba soha többé nem lépett be. A hátsó kamra és az istálló lett az otthona.

  Nem beszélt senkivel, csak magában kint a temetőben a kicsi sírok mellett.  De nem sokáig. Karácsonyra végleg kiköltözött ő is a gyermekei mellé. Azt mondják bánatában megszakadt a szíve… A temetőben ma is megtalálható egy ápolt hármas sír: A nevek alatt a következő sorok: „Megtört lelke pihenni kívánt a gránát által elragadott gyermekei után”

  Azon a napon 5 gyermek veszítette élelét, a legfiatalabb hat, a legidősebb 14 éves volt. A két túlélő közül egyikük öt évvel később követte barátait, a hetedik fiú pedig 1983-ban hunyt el. Ha nem történik meg ez a végzetes tragédia, akár még ma is élhetnének. És ami még szomorúbbá teszi a történetet: Vajon hányan tudnák ugyanígy elmesélni a maguk tragédiáját?

  Sárközy Lajost a kulcsodi ifj. Nagy László, a komáromi Ipari Szakközépiskola diákja kérdezte. A fenti cikk elkészüléséhez az ő munkájából közöltünk részleteket.

  Komjáthy Petőcz Andrea

Nyitókép: wikipedia.org/illusztrációs felvétel

[korkep-blog]

Mit rejt a Duna medre Medvénél? Szovjet síremlék és az azonosítatlan hajóroncs

Utánajárunk a nagy nyilvánosságot kapott medvei hajóroncs kilétének…

Nyomozzuk ki együtt a medvei hajóroncs rejtélyét. A Körkép.sk az olvasók segítségét kéri.

  Mint arról múlt héten a Körkép.sk beszámolt, a szokatlanul száraz és csapadékmentes augusztus hatására a Duna vízszintje kritikus szintre apadt. A Magyar Honvédség is felhívta a Duna menti települések figyelmét, hogy az alacsony vízállással világháborús roncsok és fegyverek kerülhetnek a felszínre, ami nem is meglepő, révén a Duna mentén 1944 végétől komoly harctevékenység folyt. A kérdéses szakaszt Komárom és Dunacsúny között 1945. március végétől érte el a front. Az erőteljesen támadó szovjeteket a visszavonuló német csapatok és az őket támogató M. Kir. Honvédség egységei próbálták térségünkben is lassítani – sikertelenül.

  A közzétett olvasói fotók ill. videó, valamint a roncs közvetlen közelében álló szovjet katonai emlékmű első pillantásra arra engedett következtetni, hogy egy szerencsétlenül járt orosz naszádról lehet szó. A Szovjet Dunai Flottila 1945. április 3-án valóban elvesztett itt egy páncélozott ágyúnaszádot és a környező települések idősebb lakói is mind hallottak az „orosz hajó”-ról a Duna mélyén. A kérdésre, hogy a most előkerült roncs valóban az a roncs-e, továbbra sem lehet egyértelmű választ adni, ám a kutatások eredményei alapján egyre valószínűtlenebb. Az alábbiakban – a teljesség igénye nélkül – azok az eshetőségek kerülnek bemutatásra, amelyek leginkább szóba jöhetnek.

  A tények

  Az augusztus második felében előkerült roncsot már előtte is többen látták, de magából ennyit még soha nem mutatott. A fotók alapján egy fém testű, közepes méretű hajóról lehet szó; a felvételeket készítő olvasó a látható részt mintegy 10-12 m hosszúra becsülte. Szembeötlő a hajótest formája vagy az a csőrendszer, amely a roncs hátsó és kb. középső részén vehető ki – ezek támpontok lehetnek egy esetleges azonosításhoz. Az is tény, hogy a roncs közvetlen szomszédságában lévő emlékművön nyolc szovjet katona neve olvasható; négyük közlegény (matróz), a maradék tiszti rangban volt. Három halálozási dátum adott: az április 3-a, a május 24-e ill. 25-e. Bár az utolsó két nap már a háború utánra esik, nem zárható ki, hogy ezek a katonák még április 3-án szerezték sérüléseiket – persze felvetődik a kérdés: Mennyire valószínű, hogy mindannyian szinte ugyanazon a napon távoztak el az élők sorából?

  Bognár Gyula felvétele

  A „BK(A)-244”-es teória

  A Szovjet Dunai Flottila aktív szerepet vállalt a Vörös Hadsereg előrenyomulásában. A vízen folyó harcokban a monitorok és kisebb torpedónaszádok, valamint vontatóhajók mellett a „Projekt 1124” és „Projekt 1125” típusú páncélos ágyúnaszádok (BK) vették ki a részüket, amelyek nagy számban voltak jelen térségünkben is. A BK naszádokat még a háború előtt tervezték; az 1124-es hajókból 1935 és 1945 között mintegy 99, az 1125-ösökből a 1936-1945-ös időszakban több mint 200 darabot építettek. A hajók legénysége típustól függően 10 és 20 katonát számlált, a fegyverzet a T-28-as vagy a híres T-34-es páncélosnál ismert lövegtoronyba helyezett 76,2mm-es ágyúból és géppuskákból állt, de a fegyverzetet tetszés szerint variálták. A kb. 37 km/h-val közlekedő naszádok a part biztosításában és desszant egységek szállításában is jeleskedtek.

  Szovjet/Orosz források három, a típushoz tartozó hajó elvesztéséről tudnak a Pozsony-Komárom közti szakaszon, méghozzá:

  1, A „BK-161” nevű naszád 1945. április 5-én Pozsonynál a felrobbant híd tartóoszlopának ütközött és elsüllyedt.

2, A „BK-244”-es naszád 1945. április 3-án Komárom és Pozsony között az 1798. km-nél – tehát kb. Kisbajcs magasságában (+/-)  – aknára futott és elsüllyedt.

3, A „BK-8”-as szintén aknára futott 1945. április 27-én Pozsonyban.

  Számunkra a BK-244-es hajó az érdekes, ugyanis a naszád elvesztésének időpontja megegyezik három, a medvei szovjet emlékművön található elesettek halálozási dátumával. A BK-244 története 1942-ben kezdődik; Perm városában került összeszerelésre a 139-es sorozatszám alatt. Az év végén a Volgán szolgált, majd 1944 elején már a Fekete-tengeren rótta a köröket. 1944. április 13-án a Szovjet Dunai Flottila kötelékébe került, ahol a 2. Szulinszkaya dandár 4. hadosztályában találta magát testvérhajóival, a BK-243-mal, 313-mal és a 321-gyel.

  Bognár Gyula felvétele

  A budapesti hadműveletek idején a naszád a fővárostól délre, Vukovár térségében, ténykedett, ezt követően északra rendelték, ahol március 27-én este már Neszmély és Dunaradvány közelében kilenc másik hajóval az ottani ellenséges állások felszámolására készülődött. Másnap délután erős géppuska-tüzet kapott, miközben szovjet gyalogos egységeket próbált partra tenni. Újabb egy nappal később a Flottila egységei már Komárom ellen vonultak, majd március 30-tól a Pozsony elleni offenzíva előkészítése következett. A parancs szerint április elején a 2. dandár hajói is részt kellett hogy vállaljanak a támadásban, ám a BK-244 nem érkezett meg a kijelölt pontra. A nap folyamán Medve és Kisbajcs magasságában a naszád aknára futott, ami széttépte az orr-részt. A hajó többször megpördült, majd elsüllyedt. Négy, más forrás szerint tíz személy életét vesztette.

  A BK-naszád lenne tehát a most előkerült roncs? Sajnos, ha jobban utánajárunk, két érv is szól ezen teória ellen. Először is az elsüllyedt hajót május végén a szovjetek kiemelték, hogy megvizsgálják, javítható-e. A sérülés mértéke azonban a további hadrendben tartást kizárta, így a naszád lebontásra került. Maga a „bontás” szó önmagában még nem perdöntő, ugyanis a fegyverek leszerelése után a testet esetleg visszaengedhették a mederbe mint hadi emlékhelyet. A másik fő érv, hogy a fotókon kivehető roncs körvonala igencsak eltér a „Projekt 1125” hajóitól.

  A „Projekt 1125“ név alatt futó BK páncélozott ágyúnaszád. Egy ilyen hajó futott aknára 1945. április 3-án Medvénél. Hasonlósága a most talált roncssal igen csekély (wiki commons; Borisz Mavlyutov fotója)

  Aknamentesítők balesete a háború után?

  Meg kell említeni a lehetőséget, hogy esetleg egy másik szovjet hajó lehet a roncs. A háború után a Szovjet Dunai Flottila hajói egészen 1948-ig végeztek aknamentesítő munkát a Dunán. Még a háború alatt az angolszász hatalmak mintegy 2.500 érintésre robbanó aknát dobtak a folyóba, hogy megnehezítsék a németek és magyarok vízen történő mozgását. A háború vége felé maguk a németek is elaknásították a Dunát, így 1945-től sok dolga akadt Kelet-Közép-Európa új urainak.

  Az alkalmazott módszer szerint a vontatók nagy acélhálókat eresztettek a folyóba és ezzel pásztázták a Duna medrét – egy adott pontnál többször is tértek. Szintén orosz forrásokból tudjuk, hogy az aknamentesítők munkájuk során 3.000 aknát hatástalanítottak, közülük 500 fel is robbant. Az akcióban a szovjetek – állítólag – egy hajót sem veszítettek, de sok zsákmányolt gőzöst és egyéb úszó járművet is bevetettek, amelyek közül több is pórul járt; így nem zárható ki az összefüggés.

  BK- páncélozott naszád egy orosz bélyegen. Ezek a hadihajók hathatósan támogatták a Vörös Hadsereg előrenyomulását az Esztergom-Komárom-Pozsony szakaszon is (wiki commons; az Orosz Posta fotója)

  A magyar vagy német hadihajó kérdése

  Felmerülhet a kérdés, hogy a M. Kir. Folyamerők vagy a németek egyik naszádja nyugodhat-e a Duna mélyén Medvénél. Csonkaréti Károly történész szerint a Folyamerők fő részei még 1944. december végén új állomáshelyükre érkeztek Nagybajcsra, ahonnét december 29-én Dunacsúny irányába, majd 30-án az ausztriai Hainburg an der Donau irányába hajóztak, elhagyva ezáltal a Magyar Királyság területét. A magyar hajók az új év első hónapjaiban nem kerültek bevetésre, egyrészt az erős jégzajlás, másrészt rossz műszaki állapotuk miatt. A Duna Komárom és Pozsony közötti szakaszán nagyobb összecsapás a két fél hajói közt nem történt; ám a légitámadás veszélye állandósult.

  Többen a fonetikusan a „Voltan” névre hallgató német (szovjet zsákmány?) hajót vélték újra látni a mostani felvételeken. Egy 85 éves medvei szemtanú visszaemlékezése szerint a hajó 1945-ben járt szerencsétlenül és az oldalára fordulva süllyedt a folyó fenekére. A német források a háborús pusztítások miatt igencsak hiányosak. Példaként szolgál Eduard Helleparth német korvettkapitány (1945-től a német 2. Dunai Flottila parancsnoka) 1970 környékéről származó jelentése, amiben többek közt Medvénél említ egy aknazárat, miközben a hivatalos katonai dokumentumok és hadinaplók minderről semmit sem tudnak. A németek is beismerik, hogy a háború vége felé a dunai veszteségek nyilvántartása nem minden esetben sikerült, főleg 1944 végétől egész a harcok végeztéig ritkult meg alaposan az elvesztett úszó objektumok számbavétele.

  Lehetséges opcióként a Csehszlovák Határőrség őrhajóit is fontolóra kell venni mint potenciális jelölt.

  A roncs helyszíne Medve és Nagybajcs között (google maps)

  Civil hajó lenne a roncs?

  A térségben több történet is kering aknákra futott hajókról, azonban meglehet, hogy az említett hajóroncs egyáltalán nem is világháborús, még csak nem is katonai. A hajó mérete miatt mindazonáltal az esetről a helyiek egészen bizonyosan hallottak valamit. A mai történelemtudományban nem elhanyagolható szempont a szem- és fültanúk meghallgatása.  Sokszor épp ezen személyek szolgáltatják a kulcsot a rejtélyhez. S habár 1945 óta sok év eltelt, most az Ő segítségükre van szükség.

  Bognár Gyula felvétele

  Épp ezért a Körkép.sk a cikk szerzőjének kérésére felhívással fordul olvasóihoz:

  FIGYELEM: Ki tud valamit a medvei szovjet emlékmű környékén elsüllyedt (nem csak katonai) hajókról/bárkákról/uszályokról?

Tisztelettel megkérek minden érdeklő személyt Csicsó-Kulcsod-Medve-Balony-Csilizradvány-Szap ill. Vámosszabadi-Kisbajcs-Nagybajcs-Vének környékéről, hogy amennyiben használható információval szolgál, azt kommentben a cikk alatt, a facebook-on vagy a szerkesztőségnek címzett e-mail-ben ossza meg, hogy közösen fényt derítsünk a most előkerült hajóroncs történetére. Továbbá mindenkit kérek, hogy ne menjen bárminemű roncs közelébe, mert baleset- és életveszélyes lehet. Köszönöm!

  A történet ezzel természetesen nem ér véget. A kistérség más roncsai is saját múltjukat rejtik és arra várnak, hogy elmeséljék őket.

  Orbán Gábor

a szerző felvidéki magyar hadtörténész

Nyitókép: Bognár Gyula felvétele

  Kapcsolódó tartalom:

  http://www.korkep.sk/cikkek/mindennapjaink/2018/08/22/alacsony-vizallas-vilaghaborus-hajo-maradvanya-bukkanhatott-elo-dunabol-medvenel-fotokvideo

[korkep-blog]

Körkép.sk programajánló a Dunaszerdahelyi járásból

Kíváncsi a gyermekbábozás és– színjátszás seregszemléjére? Felvidéki szemmel készült fotókat nézegetne? Halászlevet, vagy inkább gulyást enne? Vidám programokkal köszöntené gyermekét? Mindezt megteheti a Dunaszerdahelyi járásban.

Kíváncsi a gyermekbábozás és– színjátszás seregszemléjére? Felvidéki szemmel készült fotókat nézegetne? Halászlevet, vagy inkább gulyást enne? Vidám programokkal köszöntené gyermekét? Mindezt megteheti a Dunaszerdahelyi járásban.

  A dunaszerdahelyi Művészeti Alapiskola koncerttermében május 28-án, hétfőn 10.00 órától Szarka Tamás és zenekara rendhagyó zenés irodalmi órát adnak.

  Kisudvarnok községben május 28-án, hétfőn 16.00 órától folytatódnak a búcsúi programok.

    A dunaszerdahelyi Csaplár Benedek Városi Művelődési Központ előtti téren május 29-én, kedden 8.00 órakor megkezdődik a Duna Menti Tavasz, amelynek programjai június 1-je, péntek 10.20-kor kezdődő eredményhirdetéssel tetőzik.

    A Nagymegyeri Városi Művelődési Központban május 29-én, kedden 11.00 órától a Kuttyomfitty Társulat előadásában a Három igazság! – három mese látható.

  A Nagymegyeri Városi Művelődési Központban május 29-én, kedden 16.00 órai kezdettel a Nagymegyeri Szabadidőközpont Ünnepi akadémiát rendez.

  Nagyszarván május 29-én, kedden 19.00 órától a képvisel��-testületi ülésen szóba kerül a szlovák gyermekek szülei által kezdeményezett államnyelvű alapiskola létrehozása.

    A nagymegyeri Bartók Béla Alapiskolában május 30-án, szerdán 9.00 órától a XVIII. Bartók Béla Iskolanapok keretén belül az intézmény névadója, Bartók Béla előtt tisztelegnek egy rendezvénysorozattal:

– Népdaléneklési vetélkedő

– Kvíz zo slovenského jazyka a slovenskej literatúry – szlovák nyelvű csapatverseny

– LET´S GO TO THE UK – angol nyelvű csapatverseny.

  A nagymegyeri Fészek Ifjúsági Központ május 30-án, szerdán 17.00 órától Karaffa Attila felvidéki amatőr fényképész Felvidéki Szemmel c. fotókiállítás megnyitójának helyszínéül szolgál.

    A somorjai Zalabai Zsigmond Városi Könyvtárban június 1-jén, pénteken FutuReg Gyermeknapot rendeznek. Részletek ITT.

    Medve községben június 1-jén, pénteken 16.00 órától gyermeknapi rendezvényt tartanak.

    Nagyszarván június 1-jén, pénteken 16.30-tól gyermeknapi rendezvény szerveződik.

    Mad községben június 1-jén, pénteken gyermeknap alkalmából Madfestet rendeznek.

    A dunaszerdahelyi NFG klubban június 1-jén, pénteken 21.00 órakor Bada Bing X Rockstar College – crossover party lesz.

  Nyékvárkonyban június 2-án, szombaton 7.00 órakor bringaverseny kezdődik. Részletek ITT.

  Felsőpatonyban június 2-án, szombaton 8.30-tól megrendezik a XII. Gulyásfőző Versenyt gyermeknapi programokkal egybekötve.

    A dunaszerdahelyi Vámbéri Ármin Alapiskola udvarán június 2-án, szombaton 9.30 és 14.30 között megtartják a VII. Vámbérys Családi Szombatot. Részletek ITT.

  Csilizpatason június 2-án, szombaton 10.00 órakor kezdetét veszi a gyermeknapi programsorozat.

    Vajkán június 2-án, szombaton 11.30-kor megkezdődik az V. kis-szigeti halásznap.

    A somorjai X-bionic sphare június 2-án, szombaton 14.00 órától Kids runnak szolgál helyszínéül. Részletek ITT.

  Felsővámosban június 2-án, szombaton 14.00 órakor kezdetét veszi a gyermeknapi ünnepség.

    A sikabonyi Közösségi Ház udvarán június 2-án, szombaton 14.30-tól gyermeknapot ünnepelnek.

    Bakán június 2-án, szombaton 14.30-tól a gyermekeket köszöntik. Részletek ITT.

  Csiliznyáradon június 2-án, szombaton 15.00 órakor megkezdődik a gyermeknapi ünneplés.

    A bélvatai futballpályán június 2-án, szombaton 15.30-tól gyermeknapi rendezvényt tartanak.

    A Nagymegyeri Városi Művelődési Központ június 2-án, szombaton 18.00 órától a III. Ág Tibor kórustalálkozó helyszínéül szolgál.

  A dunaszerdahelyi New York Caffe & Restaurantban június 2-án, szombaton 19.30-tól az felcsendülnek az elmúlt idők legszebb cabaret- és mozifilmslágerei.

    A dunaszerdahelyi NFG klub június 2-án, szombaton 20.00 órától akusztikus zenei estnek ad otthont.

  A somorjai Moziban június 2-án, szombaton 20.00 órától Easy Blues lép fel. Részletek ITT.

  A dunaszerdahelyi Choco Ardenben június 2-án, szombaton 21.30-tól Salsa party lesz. Bővebb információ ITT.

  A dióförgepatonyi Malkia Parkban június 3-án, vasárnap gyermeknapi meglepetésekkel várják a kicsiket. Részletek ITT.

  Nagyabonyban június 3-án, vasárnap 15.00 órától gyermeknapot tartanak.

    Összeállította: Laky Erzsébet

[korkep-blog]

A Föld napja: Kulcsodon az árkokat tisztították a község lakosai

Az országos, vagy legalábbis városi méretű rendezvények között megbújva találtunk rá egy önkéntes szerveződésre a Csilizközben

A Föld napján, április 22-én világszerte különböző rendezvényeket szerveznek, melyekkel szeretnék felhívni az emberek figyelmét a Föld természeti környezetének megóvására.

  Az országos, vagy legalábbis városi méretű rendezvények között megbújva találtunk rá egy önkéntes szerveződésre a Csilizközben. Kulcsodon nincs kimondott hagyománya a szervezett szemétgyűjtésnek, mégis szép számmal jöttek össze a tevékeny lakosok. Bognár Csabától, a község polgármesterétől megtudtuk, hogy Kulcsod már tavaly is bekapcsolódott a Környezetvédelmi Minisztérium Duna-nap projektjébe, mikor a Duna-part takarítására fektették a hangsúlyt, idén pedig új “célpontot” találtak.

  Akkor 30-an gyűltek össze a polgármester hívó szavára, a sikeren felbuzdulva pedig idén is szemétgyűjtést hirdetett az önkormányzat. A kezdeményezéshez csatlakozott a Kultsot Polgári Társulás és a helyi vadászszervezet is.

  A kulcsodiaknak fontos környezetük tisztántartása, fotó: Körkép.sk/KPA

  Hol kellett takarítani?

  Kulcsodra érkezve egy tiszta, takaros, közel 400 lelket számláló, barátságos község képe tárul elénk. Sok a zöldövezet, a községet minden oldalról erdők, kanálisok és szántóföldek veszik körül. Szombaton reggel 9 órakor mintegy 30 fős társaság várta, hogy a polgármester beossza őket egy konkrét területre, ahol nekikezdhetnek a szemétgyűjtésnek. Hölgyek és urak, fiatalok és nyugdíjasok egyaránt rászánták a délelőttjüket, hogy tisztábbá, élhetőbbé varázsolják a környezetüket.

  Bognár Csabától megtudtuk, hogy a községen belül az önkormányzatnál dolgozó munkanélküliek végzik el a takarítási munkálatokat, bár a helyiek odafigyelnek arra, hogy ne szemeteljenek feleslegesen közterületen.

  A jó idő kedvezett a szemétgyűjtésbe bekapcsolódóknak, fotó: Körkép.sk/KPA

  Sajnos nem mutatnak ilyen szép képet a község kataszteréhez tartozó, lakott területen kívüli árkok.

  “Az árokpartok tele vannak szeméttel. Sokan kérdezik, hogy miért nem küldjük ki oda a falumunkásokat, hogy takarítsanak. Sajnos ennek több oka is van. Egyrészt, kevés az a munkanélküli, akit foglalkoztatni tud az önkormányzat, másrészt, mivel ezek a területek a Közútkezelőhöz tartoznak, mi nem küldhetjük ki oda az embereinket”

  mondja a Körkép.sk-nak a polgármester.

  A község kataszterébe tartozó bekötőutak mentén haladt a brigád, fotó: Körkép.sk/KPA

  Elmondása szerint többször is előfordult, hogy a Közútkezelő munkásai olyan helyen álltak járműveikkel, ahol az árok tele volt szeméttel, de nem végezték el a takarítási munkálatokat.

  Éppen ezért a helyiek úgy döntöttek, hogy közös erővel, önkéntes alapon takarítják ki a bekötőutak árkait.

  “Egy traktorlecskányi szemét gyűlt össze egy délelőtt alatt. Sajnos azt kell mondanom, hogy ezzel nem értünk a végére. Mivel elég magas az aljnövényzet az árkokban, sok szemétre csak azután derül majd fény, ha a Közútkezelő munkatársai lenyírják a füvet. Éppen ezért jövőre szeretnénk a brigádot korábban, már márciusban megszervezni, mikor még nem magas a fű az árkokban.” – mondta a polgármester.

  Az önkéntes szemétgyűjtő akcióban résztvevőktől megtudtuk, hogy főleg műanyag palackokat és sörös dobozokat találtak az árkokban, amik az úton elhaladó autókból kidobva kerülhettek oda.

  Egyszerre több helyszínen folytak a takarítási munkálatok, fotó: Körkép.sk/KPA

  Bognár Csaba örömmel osztotta meg portálunkkal, hogy a kezdeményezésnek községen kívüli támogatója is volt.

  “A brigádnak az ebédet az önkormányzat biztosította. Még pénteken marhagulyást főztünk, ezt fogyasztottuk el a szemétgyűjtés után. Az üdítőket, valamint a kesztyűket, zsákokat és a szemét elszállítását pedig Gulázsi Olivér vállalta magára támogatásként, akinek a hulladékgazdálkodással foglalkozó cége van.”

  zárta a polgármester, aki büszke arra, hogy hívására ennyi tevékeny kulcsodi gyűlt össze.

  Komjáthy Petőcz Andrea

Nyitókép: Körkép.sk/kpa