#Janík Erzsébet

[korkep-blog]

Kulináris utazás Csilizközben – interjú a Séfek séfével (Képekkel)

Teltház várta Tatai Robit, a Séfek séfe gasztro-tehetségkutató verseny győztesét Csilizradványon, hogy megismerkedjenek a bősi szakáccsal, s részesei legyenek főzési tudományának.

Teltház várta Tatai Robit, a Séfek séfe gasztro-tehetségkutató verseny győztesét Csilizradványon, hogy megismerkedjenek a bősi szakáccsal, s részesei legyenek főzési tudományának. A Csemadok csilizradványi alapszervezetének köszönetően megvalósult gasztronómiai bemutató során liszt nélküli zöldborsó-főzelék készült újhagymával, kesudiós-bazsalikomos pestoval, póréhagymás chipsszel és csukával.

  A párosítás mindjárt felkeltette a jelenlévők érdeklődését…

    A főzéshez két kislány jelentkezett Tatai Robi segédszakácsának. Örömteli arccal és lelkesen végezték a feladatokat – pirítás, tálalás – amelyeket rájuk bíztak. Tatai Robi főzés közben beszélt pályafutásáról és konyhai trükköket is elárult. Ilyen volt a csuka könnyed szálkátlanítása, vagy a liszt nélküli sűrítés mikéntje, a halsütés titka, s egyebek…

    A fűszerezés módja is szakácshoz méltó módon egyedi volt, ezért is lett mindenki kíváncsi a Tatai Robi-sókülönlegességre, amely három féle sóból készült.

    Az ínycsiklandozó illatok kellően meghozták az étvágyat, Tatai Robi ételkülönlegessége ízlett is mindenkinek…

    Több jelenlévőtől is elhangzott az „én is elkészítem otthon!” „Tényleg tehetséges a gyerek!” – szólt egy másik.

    Tatai Robi a Körkép.sk kérdésére felfedte, hogy a legközelebb hozzá azok az ételek állnak, amelyeket nagymamája és édesanyja készítésében kiskora óra látott, s leginkább húsokkal szeret dolgozni. „Egy séfnek mindent tudnia, ismernie kell, úgy az alapanyagokat, mind a technológiát” – fejtette ki. Visszaemlékezett a régi világra is, amikor még a háztáji termesztés, tenyésztés volt az elsődleges, és mindenki a saját portékáján tudta bebiztosítani az ételek hozzávalóit.

    A Séfek séfe a régió jellegzetes ételeinek készítésével, azok fontosságával kapcsolatban elmondta, hogy mindig azt a régiót tartja a legfontosabbnak, ahol épp dolgozik. „A főzés során azokat az alapanyagokat kell kiemelni  az étlapon, amelyek rá jellemzőek. Nem fogok lazacot, tonhalat felrakni az étlapomra, mikor itt vannak a friss dunai halak…” – fogalmazott.

    Az ételek modernizálásával kapcsolatban hírportálunknak így nyilatkozott: „…szeretem egy kicsit megváltoztatni az ételek összeállítását. Például, amit láthattak is, hogy a főzeléket nem liszttel sűrítem, hanem a főzelékalapomból kivett negyed részét turmixszolom össze.”

    A csallóközi származású Séfek séfe a főzés során előnybe részesített alapanyagok származásáról ismertette, hogy abból indul ki, mit tud beszerezni: „Legyen az akár egy kis termelő, akinél a karfiolt tudom beszerezni, vagy egy  farm, ahonnan a szabadtartású csirkét. Lényeg, hogy mindig tudjam, honnan származtatható az adott alapanyag. Arra törekszem, hogy a régión belüli termelőktől tudjak mindent beszerezni.”

    A látványkonyhákban készített ételeket látva Tatai Robit megkérdeztük arról is, hogy milyen gyakran készít hazai menüsort. Elmondta, hogy az emberek, természetesen elvárják a hazait, viszont vágynak valami újdonságra is: „Legyen egy kicsit Robis az étel.”

    A sztárséf beszélt nekünk arról is, hogy milyen tapasztalata van a hazai és a különleges ízek népszerűsége terén. „Jelszavam, hogy vissza a valódi ízekhez! Ez azt jelenti, hogy azt az élményt akarom nyújtani az embereknek, amit egykor a nagymamák elkészítettek, majd ezt helyes technológia alkalmazásával, s a legjobb minőségű alapanyagok használatával picit átalakítom…”

  Képek:

                Laky Erzsébet

[nemzetinet]

Megmutatták, hogy néz ki az extrém szárazság a bősi vízerőműnél – VIDEÓ

Ahogy arról korábban a Körképen is többször beszámoltunk, a hosszú ideje tartó extrém szárazság hatására rekordalacsony a Duna vízállása. Míg Medvénél feltehetőleg egy világháborús hajóroncs bukkant elő a Dunából, addig Magyarország-szerte több bombát és egyéb muníciót találtak a vízmederben.

Miközben a pozsonyi hidak alatt általában 20 teherhajó is áthalad naponta, addig a hőség és szárazság miatti alacsony vízállás hatására mára jó ha egy teherhajót látni naponta. A kiránduló és teherhajók is kénytelen Pozsonyban vesztegelni, esetleg az utóbbiak saját felelősségre elindulhatnak, de teljes rakományuk csupán töredékével.

A kirándulóhajókat üzemeltető cégek azzal szembesültek, hogy a hajókázás helyett autóbusszal kell egyik városból a másikba szállítani a turistákat és nem egyszer az elszállásolásukat is hotelekben kénytelenek megoldani.

Csütörtök reggelre Dévénynél 111 centisnek mérték a Dunát. A Szlovák Vízgazdálkodási Vállalat pozsonyi vezetője, Jozef Dúcz szerint katasztrofális a helyzet.

A vízhiány nem csak a Dunán mutatkozik meg. Morvaország legnagyobb, körülbelül 300 hektáros tavának szinte a teljes halállománya elpusztult a folytatódó hőség, a szárazság és az alacsony vízállás miatt, amely a víz oxigénhiányosságát idézte elő.

A vízgazdálkodók felhívták a figyelmet arra, hogy a vízhiányt a csallóközi falvak is megtapasztalhatják. A Sme.sk információi szerint Csallóközaranyos polgármestere, Varjú Éva és Csilizradvány község vezetője, Janík Erzsébet egyelőre nem kapott bejelentést a lakosoktól a kutakban tapasztalt vízhiányról. Mivel a hétvégére lehűlést és esőzéseket jeleztek előre a meteorológusok, így remélhetőleg nem lesz szükség beavatkozásra.

A bősi vízerőmű környékének állapotáról a Szlovák Vízgazdálkodási Vállalat készített légi felvételeket:

Körkép.sk

Nyitókép:

Megmutatták, hogy néz ki az extrém szárazság a bősi vízerőműnél – VIDEÓ a Nemzeti.net-en jelent meg,

[korkep-blog]

A visszapillantás, a könny és a tisztelet percei Csilizközben

A helyi templomkertben sokan gyűltek össze, hogy megismerkedjenek a település életét érintő kegyetlenséggel.

Csilizradvány községben augusztus 17-én, pénteken emlékezetes pillanatra került sor. A helyi templomkertben sokan gyűltek össze, hogy megismerkedjenek a település életét érintő kegyetlenséggel, ugyanis az 1945 és 1949 közötti időszak a csilizradványi családokat sem kímélte a deportálás és kitelepítés szörnyűségeitől.

  Az ökumenikus istentiszteletet követően Janík Erzsébet polgármester köszöntötte a megjelenteket: „Édes hazám, mit vétettem, hogy tebenned nem élhettem?“ Felvidéken talán nincs olyan család, akit a Magyarországra való kitelepítés illetve csehországi deportálás borzalmai és annak máig sújtó fájdalmai ne érintenének.“

    A településvezető ismertette a jelenlévőkkel, hogy több csilizradványi család is megélte a meghurcoltatást, valamint a szülőföld, a szülőfalu, s az otthon elvesztését. Egyben összefoglalta a Varga László által megírt A megpróbáltatás évei. Deportálás és kitelepítés Csilizradványon 1945-49 között címet viselő könyv ajánlását:

  „Soha el nem múló tisztelettel emlékezzünk rájuk, akik nem hajoltak meg a kor embertelensége, a földbe tiport jogok ellenére sem. Miattuk is kell szeretnünk ezt a földet ezt a falut, értük kell vigyázni közösségünkre és hagyományainkra. Az Ő emléküknek tisztelgünk könyvünkkel.” Így folytatta: Csilizradványról tizenkilenc család 107 tagját kényszerítették szülőföldjük elhagyására őket Csehországba deportálták, tizenegy családot pedig a lakosságcsere keretében  telepítettek ki.”

  Varga László ismerteti a csilizradványiak deportálás és kitelepítés alatt megélt szörnyűségeit összefoglaló könyvet.

  Janík Erzsébet a mű megjelenéséről szólva elmondta, hogy miután a tavalyi megemlékezésen könnyes szemmel hallgatták végig az érintettek visszaemlékezéseit, az önkormányzat úgy határozott, hogy a megpróbáltatás éveit egy könyvben örökíttetik meg. Varga László tanár, helytörténész és kultúraszervező kapott felkérést az anyag összegyűjtésére és a könyv megírására, melyet a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. is támogatott.

  Ezt követően Zakál Gyula szavalata hangzott el, majd Varga László mutatta be a könyvet, mellyel egyrészt azok emléke előtt kívánt tisztelegni Csilizradványon, akik e sötét korszak szenvedő alanyai voltak, másrészt az itt élő magyarság történelmi önismeretét kívánja szolgálni.

  Az ünnepséget a helyi Kék Iringó éneklő csoport szívhez szóló dalcsokra zárta.

  Laky Erzsébet

  Nyitókép: Janík Erzsébet polgármester köszönti a megjelenteket.

[korkep-blog]

Átadták Csilizköz „legújabb” óvodáját

Munkálatok sora, épületátadás ünnepi műsorral. A gyerekek immár teljesen birtokba vették a korszerűsített intézményt.

Munkálatok sora, épületátadás ünnepi műsorral. A gyerekek immár teljesen birtokba vették a korszerűsített intézményt.

  A Kárpát-medencei óvodaprogramnak köszönhetően, mint arról már korábban beszámoltunk Felvidék-szerte közel 60 óvoda újulhat meg. A 2017 szeptemberében meghirdetett pályázati kiíráson a csilizradványi önkormányzat is sikerrel szerepelt.

  A napsütéstől és esőtől védett pihenősziget

  Az elmúlt időszakban a magyar kormány támogatása által a Bethlen Gábor Alapnak köszönhetően a község óvodájában nyílászárók cseréjére, szociális helységek felújítására, a termek kifestésére, az épület hátsó részének szigetelésére, sátortető kialakítására került sor. Mindehhez kinti kiülő is társult, illetve az esőcsatorna rekonstrukcióját is elvégezték.

  A csilizradványi Magyar Tanítási Nyelvű Óvoda felújított épületének ünnepélyes átadására 2018. április 25-én, szerdán került sor. Miklovics Brigitta igazgatónő az ünnepségen köszönetet mondott a magyar kormánynak és a Bethlen Gábor Alapnak a támogatásért, valamint Janík Erzsébet polgármester asszonynak és az óvoda kollektívájának a támogatásukért. A rendezvényen az intézmény növendékei saját műsorukat is bemutatták.

  A gyermekek kedves műsora

  A Körkép.sk hírportál megkérdezésére Janík Erzsébet polgármester asszony elmondta, hogy a csilizradványi gyerekek által látogatott helyi óvodát a Bethlen Gábor Alap 20 000 euró értékű pénzbeli támogatásából újították fel. „Mivel a kiscsoport és a nagy-középső csoport az épület külön-külön részében helyezkedik el, viszonylag könnyen megoldható volt a gyermekek elhelyezése. Amíg az egyik részben folytak a munkálatok, addig a másikban voltak a gyerekek, majd fordítva.” – fogalmazott Janík Erzsébet az óvodások renováció ideje alatt való elhelyezésével kapcsolatban. A polgármester asszonytól megtudtuk, hogy az intézmény jelenlegi létszáma 25 fő, ami a következő tanévre előreláthatólag 30-ra növekedik.

  A kicserélt nyílászárók is hozzájárulnak az épület esztétikai hatásához

  A község önkormányzata számára fontosak a falu gyermekei, hiszen a település fennmaradásának zálogát képezik. Az óvoda immár nemcsak külsőleg szépült meg és korszerűsödött, hanem kényelmesebbé, vonzóbbá, és energiatakarékosabbá is vált, segítve a gyermekek felkészítését az iskolai tanulmányaik megkezdésére.

  Laky Erzsébet