#betlehemek

[korkep-blog]

Betlehemek a Dunaszerdahelyi járás alsó részében - Képek

Kültéri betlehemek a Dunaszerdahelyi járás alsó részén a Körkép.sk képriportjában.

Az év legszebb ünnepére számtalan módon készülnek az ember. Gondosan karácsonyi díszbe, fényfüzérekbe öltöztetik otthonaikat. S nincs ez másképp az önkormányzatok esetében sem, hiszen a Dunaszerdahelyi járás számtalan településén pompázó fények varázsolják ünnepiessé az utcákat. Ami pedig magasztossá emeli a karácsonyt, az nem más, mint a kültéri betlehemek. Mutatjuk, milyenek dísztik a Dunaszerdahelyi járás alsó részét.

  Alistál

            Bős város, ahol még zeneszó is ékesíti a bethlemet.

                http://www.korkep.sk/wp-content/uploads/2018/12/VID_20181226_132511.mp4

  Csallóközkürt

  Csiliznyárad

          Csilizpatas

        Csilizradvány

        Ekecs

      Felsővámos

        Kisudvarnok

                Nagyudvarnok

              Nyárasd

          Padány

          Vásárút

      Laky Erzsébet

[slejmshow]

Ady Endre: Betlehem néma

Betlehem, a megváltásnak e térképén föl nem lelhető, földhöz nem kötött hazája, néma. Betlehem hallgat. Úgy véli, hogy az embereket nem érdemes megváltani, s Betlehemnek alighanem igaza van.

Mi, kiknek adatott e vigasztalan, sivár, kietlen korban élni, Betlehem megnyilatkozását még nem hallottuk. Mi már hinni sem akarunk Betlehemben. Lapozgatunk az örök küzdések, a megváltások harcainak történetében. Lapozgatunk és álmélkodunk. A népnek adatott Mózes… Harcoltak és győztek a Makkabeusok… Született újabb megváltásra a Krisztus… kiszegezé ő pontjait Luther… A francia forradalom végiglángolt a világon… Kigyullad az arcunk, lázas a szemünk. Hát csakugyan voltak Betlehemek, s voltak megváltások? Voltak s lesznek csakugyan, csak nekünk nem adatik belőlük?…

Nekünk nagyon messze kell még lennünk Betlehemtől. Mi, kik most élünk, megváltatni nem fogunk.

Amiként az utolsó megváltásnak, a francia forradalomnak lángja megvilágosított minden agyvelőt, akként készül most elterülni a világra valami rettenetes nagy sötétség. Emberek, kik még világosságban tanultak gondolkozni, most elrettenve súgnak össze, s mondják, hogy ez a sötétség reáborította már mindenre az árnyát, s jaj azoknak, kik nem tanultak meg rákok módjára hátrafelé menni. Amennyi hamis bálvány volt Baál Isten szobrának ledöntése óta, az mind visszakerülni készül régi trónusára. Pogányoknak fanatizmusa, írástudóknak dölyfe, farizeusoknak gonoszsága, főpapoknak istenessége, földi fejedelmek tirannizmusa, mind, mind visszakészül. A csodás gépek sokaságát hogy megcsinálta a világ, azt tartja, hogy az emberre, mely önmagáé legyen, nincsen semmi szükség. Pedig, hajh, sohasem volt ilyen sokaság az ember. Milliók élnek, örökös Jóbok, s a kínszenvedések kálváriáját végig kell járni, s úgy leroskadni millióknak… Nem idézzük föl ezredévek temető-lakóit, leírhatatlan számát a néhai élőknek, kiknek az életből nem jutott valaha egyéb nyomorúságoknál. Magunkról és magunkért beszélünk, a mi megváltásunkról*, kik talán érdemesebben és Isten képére formáltabbak vagyunk a rég elhullott millióknál, s kik távolabb vagyunk mégis Betlehemtől, mint emberi nemzet volt valamikor. És beszélünk e kis földről itt a Duna-Tisza mentén, e kis országról, hova megfogyatkozva jut el a világ erénye s megdagadva, növekedve minden bűne. Itt eggyel több a kálváriák stációinak a számuk. Itt mindenek fölött szörnyűséges siralomvölgy s reménytelenség az élet. Hol van ide Betlehem? Mikor jön ide megváltás? E kis ország valóban a farizeusok örök hazájának látszik. Le fog lehetni győzni őket vajon majd valamikor? Szeretnőnk ünnepet rontani ezeket elgondolva, s szeretnők harsányan kiáltani:

– Farizeusok ünnepeljetek! Mi nem ünnepelünk!…

Ebben a kis szerencsétlen országban embert embertől a farizeusoktól csinált, egyre emelt s egyre szaporított falak egész serege választja el. Itt Isten nevében felmagasztaltatnak, s fénybe helyeztetnék magukat Isten szolgáinak valóságos érdemtelenek. Itt apjáért nyomorog az egyik, míg a másik szintén csak az apjáért állandó dúslakodásban részes. Itt él és uralkodik százezer ember, születik, vért izzad, kínszenved, és meghal sok millió. Itt csak tűretnek azok, kik másként imádják a maguk Istenüket, mint ahogy a fény és a dúslakodás urai szeretnék. És jaj, ha valaki a nagy megváltások hőseire gondolni mer. Jaj Mózes gyermekeinek, jaj a makkabeusok utódjának, jaj annak, ki Krisztus valóságos híve, jaj a Luthert követőknek, s jaj, százszorosan jaj, kik a megváltások szent summáriumában, a Voltaire-ek nagy művében mernek hinni és – tovább haladni!… Itt, ebben a kis szerencsétlen országban el kell felejtenie gondolkoznia az embernek, ha nem akarja, hogy megfuttassák, hamar célhoz juttassák a kálváriáján. Itt a segítség nem azoké, akik segítségre szorulnak, de a bilincs sem azoké, akik megérdemlik. Itt hazugság, megalázkodás és butaság az enyhítői csak az élet kínos terhének. És még mindig visszafelé megyünk. Ameddig csak lehet – a középkorba…

Nem békességnek, szeretetnek ünnepe vagyon most, hanem minden hitünk és reményünk föladásának áldozati napja. Az egész világ, de kivált a mi kicsiny siralomvölgyünk, szörnyű messzeségben van a megváltástól.

Lesz megváltás. Lesz újra megváltás. De olyan irdatlan sötét messzeségben van a megváltásnak napja, hogy onnan még csillag ragyogása sem sejdíttethet velünk semmit.

Betlehem néma. Mit sem ígér. Feketeség fekszik a világon s koponyákon. Milliók jaja, panasza száll ki a rettenetes éjszakába. Akiknek Istenük van, jajgatván, siránkozván fohászkodnak. Örömben, békességben csak a farizeusok s ő barátaik ünnepelnek…

 1901. december 25.

[izraelinfo]

Betlehemi Betlehemek

Betlehemben jártunk és sokféle Betlehemet láttunk. 1223-ban állította Szent Ferenc az elsőt, hogy átélhető közelségbe kerüljön a messiás születése. Bea Bar Kallos fotói.

Karácsonyi kellék-üzletben

Egy festett, egy fából készült, és egy felfújható

Többszintes, hóeséssel

Változatos méretben, kivitelezéssel és designnal

Csak figurák

Hógömbben, könyvben, Isten kezében

Dobozolva, és doboz nélkül

A…

[r3mlato]

ma odatevedtunk a walmart karacsonyi osztalyara, ahol a rengeteg gagyi mellett, kulonbozo meretu es felszereltsegu betlehemek voltak. szerencsere a jatekosztaly mellett volt, ugyhogy nem tartott sokaig beallitani a harom kiralyok melle, negyediknek egy muanyag dinoszauruszt.

[abcughu]

via Abcug.hu

[nemzetinet]

Szúrja a szemet a betlehem szalmája

Hat évtizeden át jó volt, öt éve, 2012-ben mégis betiltották a betlehemet a kaliforniai Santa Monicában. Az önkormányzat egy ateista aktivista szervezet nyomásának engedett, ám a betlehem felállításáért felelős testület azért kiadott egy közleményt, miszerint az intézkedés sérti a szólásszabadságot és a vallásszabadságot, és szomorúnak tartja, hogy egy kis ideológiai csoportnak sikerült keresztülvinnie az akaratát. A helyzet azóta sem sokat változhatott, egy szövetségi fellebbviteli bíróság 2015-ben meg is erősítette a városi rendeletet. 

Számos, a kaliforniai esethez hasonló rendelkezés van érvényben a világon, amelyek nagyjából ugyanabból a politikailag korrekt indíttatásból születtek: elhatárolni a vallási hagyományokat az ideológiailag elvileg független államhatalomtól. Az esetek rendszerint kemény vitákat gerjesztenek, és mivel a történetekben minden megtalálható, amiből a lájkvadász, konspirációs elméleteket tálaló híroldalakból építkeznek, ezeket sokszor kiszínezve lehet viszontlátni ezeken a felületeken. Épp ezért minden esetben fontos az eredeti forrásokat visszakeresni. Legtöbbször ezek sem kevésbé meghökkentőek, mint az elferdített valóság, az álhírekbe hajló tálálás. 

2012 fura év a szekularizálás szempontjából, épp ekkor döntött a brüsszeli városháza, hogy a hagyományos karácsonyfát fényjátékot adó interaktív télfára cserélik a főtéren. A városháza a belga fővárosban lakó muszlimok feltételezett érzékenységével magyarázta a lépést, Bianca Debaets önkormányzati képviselő szerint viszont a vallással kapcsolatos félresiklott érvelés vezetett a karácsonyfa eltávolításához. De a rendelet hatálya lehet, hogy csak pár évre szólt, lapunk munkatársának tavalyi adventi brüsszeli útján már hatalmas, hagyományos fenyőfák díszelegtek a Grand Place közepén, és a turisták csodájára jártak az élő jászolnak, vagyis bárányokat csodálhattak meg az életnagyságú betlehemben. 

A francia államtanács, vagyis a közigazgatási bíróságok csúcsán álló szerv idén épp a betlehemi időszak, vagyis az Advent előtt hozta meg döntését a betlehemi jelenetek felállításának új szabályairól. Ezek szerint közintézményekben csak művészeti, kulturális  jelleggel lehet felidézni Jézus születésének körülményeit. A bíróság a híres 1905-ös, a szekularizációról, vagyis állam és egyház elválasztásáról szóló törvényre hivatkozva döntött, miszerint közalkalmazott nem akaszthat ki vallási jelképet. A közelmúltbeli döntés valamiért úgy kelt szárnyra a magyar médiában, mintha a közterületekről is ki lennének tiltva a betlehemek, de erről szó sincs. Jézus születésének ábrázolása karácsony idején mindenesetre évről évre visszatérő polémiája a francia közbeszédnek, mivel mindig akad egy önkormányzat, amely szabályozni akarja, hol és mit lehet bemutatni. Provence-ban kifejezetten hagyománya van a betlehemi jelenet bemutatásának, több polgármester vitába is szállt a szabályozással. 

A keresztény hagyományok közszemlére tétele talán sértő lehet egyesek szemében, viszont vitathatatlan, hogy az épületek ablakainak karácsonyi kalendáriummá változtatása, az élő betlehemek nagy turisztikai vonzerőt jelentenek. A délnyugat-németországi kisváros, Gengenbach egyenesen ennek köszönheti hírnevét. Két évtizede, az első kalendárium indítása idején senki sem gondolta, hogy százezer ember lesz rá kíváncsi 2016-ban.

http://mno.hu/

http://mno.hu/

A karácsonyi betlehemek „Mekkája” ugyanakkor vitathatatlanul Olaszország, a városok egymással versenyeznek, kinek mekkora adventi látványosságot sikerül összehoznia. Ellenben a Bologna melletti Castenaso városában idén kicsit túllőttek a célon. A kisded Jézus ugyanis egy gumicsónakban fekszik, olyanban, amilyeneket a partra szálló menedékkérők használnak. Ennek szimbolikája nem bogozható ki egyértelműen, ezért is csapott le rá a területért felelős katolikus püspök, Ernesto Vecchi azt mondta, a megszülető Krisztus minden problémára megoldást ad, nem csak egyre. 

Erősen kifogásolható a bécsi katasztrófavédelmi hatóság rendelete is, amely pénzbüntetést helyez kilátásba, ha valaki koszorút, virágcsokrot helyez ajtajára. Az új tűzvédelmi szabályozás 2017. január elsejétől hatályos, a sajtóban nyilván mégis azért most terjedhetett el a híre, mert karácsony előtt sokan akasztanak bejárati ajtajukra adventi koszorút. Ellenőrzés során a rendelet be nem tartóit pénzbüntetéssel sújthatják. A Szabadságpárt bécsi szervezete elég idegesen reagált, azt mondták, ilyen erővel a lépcsőházban hagyott újság is meggyulladhat. 

A témában hihetetlenül sikeres aktuális hoax (olvasók által terjesztett álhír) arról szól, hogy Svédország betiltotta a karácsonyi fényfüzéreket azzal, hogy azok zavarják a muszlim bevándorlókat. A városi legendákat helyre tévő amerikai Snopes hírportál viszont felvilágosítja a hírfogyasztókat, hogy – akárcsak a bécsi adventi koszorúk esetében – itt is biztonsági oka van annak, hogy a közlekedési hatóság kezelésében álló lámpaoszlopokra nem szabad extra terhelésként lámpafüzéreket aggatni. Persze marad a kérdés, hogy ha egyszer eddig minden évben ott volt a füzér, miért kell mostantól megszabadulni tőle.

Szúrja a szemet a betlehem szalmája a Nemzeti.net-en jelent meg,

[boribcn]

adventi furaságok

Közeleg a karácsony, újabb furaságokra leltem.

Karácsonyi lottó

Hosszú sorok állnak az utcán a black friday elmúltával? Biztosan karácsonyi lottót vesznek, leginkább egymásnak ajándékba. A húzás eredményeit iskolások éneklik, a helyi celebek fura ruhákban vonulnak fel és egyáltalán, hatalmas a hajcihő körülötte. Sokan nyernek is, mert amit kapsz a lottózóban, az egy hosszú szám (mint a joker otthon az ötösön), aminek ha részleteit kihúzzák, akkor is nyersz. Részletek magyarul itt. Az utcán ez van:

Karácsonyi világítás

Valaki azt mondta nekem, hogy a város polgármestere nem engedi, hogy vallásos témák legyenek az utcákon, így betlehemek sincsenek (csak nagyon elvonatkoztatott formában), és az utcai világítás is, más, mint a máshol megszokott.

Caganer

A caganer egy figura, amelyik éppen kakil. Régen a betlehemek eldugott sarkában lehetett találni, bár az utóbbi időben elég sok vita van körülötte, ezért ott sem. A források találgatnak, valószínűleg a termékenységgek lehet összefüggésben. Leírás magyarul itt. Van mindenfélében, senki sem ússza meg.

a hagyományos ez

vagy ez, haha

+1: Tió de Nadal

Tió de Nadal tulajdonképpen egy farönk, amit a gyerekek decemberben karácsonyig “etetnek”, betakargatják, vigyáznak rá, hogy aztán karácsonykor jól elverjék, és az kakilja az ajándékokat. 

Közben ezt énekelgetik: https://www.youtube.com/watch?v=nLC-ixTv3mI

"Caga tió, caga torró, avellanes i mató, si no cagues bé et daré un cop de bastó. caga tió!"

shit, log, shit nougats (turrón), hazelnuts and mató cheese, if you don't shit well, I'll hit you with a stick, shit, log!

Részletek magyarul itt.

[korkep-blog]

Rábaköz - A Farád-i betlehem és egyéb fa-csodák

Végül visszakanyarodom még egyszer a templom előtti betlehemhez, és ekkor fedezem fel, hogy községháza előtt két hatalmas rénszarvas egy szánkót húz. Ámulatba ejt …

A betlehem készítés hagyománya a 13. század elejére nyúlik vissza, amikor Assisi Szent Ferenc egy valódi barlangban jászlat állított fel, és fáklyafény mellett e körül tartotta a karácsonyi istentiszteletet.  A későbbi évszázadokban a szokást a ferences szerzetesek terjesztették el egész Európában.

  A betlehem-építés a Kárpát-medencében a 18. század végétől honosodott meg, figurái különböző anyagból készültek, lehetett ez agyag, vessző, csuhé, fa, papír.  Felső- Magyarország erdős részein, pl. Selmecbánya környékén leginkább a fából faragott betlehemek terjedtek el, legértékesebb darabjait ma is őrzik különböző múzeumokban.

  Rönkfából faragott betlehem

  A betlehemkészítés  szokása a szocializmus évtizedeiben elhalt, de a templomok mellékoltárainál ekkor is láthattunk betlehemeket, és sok család karácsonyfája alá is odakerült a szekrények mélyéről előhúzott, régi, szétnyitható papír-betlehem.

  Térségeinkben a kültéri betlehemek megjelenése és gyors elterjedése a 89-es rendszerváltozás utáni korhoz köthető. Szinte minden nagyobb település központi terén láthatunk egy-egy betlehemet, melyek általában a helyi lehetőségek sajátosságaihoz igazodnak.

  Ha Győr városának közelében haladunk el, érdemes betekinti FARÁD községbe, ahol rönkfából faragott betlehemi figurák jelenítik meg Jézus születésének misztériumát.

  A Szentcsalád a Háromkirályok és a barmok

  A vonatban kapom erről a legelső infót, mely szerint él a faluban egy aranykezű népi fafaragó, Turi Tamás, aki  szabadidejében kedvtelésből készíti alkotásait.  Az adventi időszak kezdetétől  Vízkeresztig látható  deszkából ácsolt betleheme, benne a Szentcsalád, a Háromkirályok, valamint a jászol körüli barmok.  A szoborkompozíció a katolikus templom előtti téren kapott helyet.  Jómagam régi családi szálak nyomait keresgélem Farád községben, helyette ezt találom.

  A betlehem felfedezése után utcai járókelőktől érdeklődöm tovább, miáltal megtudom, hogy a mester a községi hivatalnál karbantartóként tevékenykedik, és szabadidejében készülnek vésője nyomán fából faragott csodái.  Mert nem a kültéri betlehem az egyetlen alkotása, történelmi témájú szobrai sokfelé megtalálhatóak a falu utcáin.

  Szent István és Gizella királyné

  Megpróbálom számba venni őket, részben sikerül. Az evangélikus templom mellett Szent István király és Gizella királyné szobrát látom, talapzatánál pedig Sík Sándor gyönyörű versének feliratát:

  Boldogasszony, ezer évig

Édesanyánk voltál,

Eleink ha hozzád sírtak,

Hozzájuk hajoltál:

Száz ostorral ostorozzon,

Csak ez egyért

Boldogasszony

A jó Krisztust kérd meg:

Négy-víz-parton,

Három hegyen

Mindörökké magyar legyen

A máriás ének.    

( Az Andocsi Máriához – részlet )

  Fába vésett vers

  A katolikus templom közelében, a Fő utcán Árpád fejedelem köszön ránk.  A szobor talapzatának felirata a 907-es  Pozsonyi csatának is emléket állít, melyet a honfoglalás sorsdöntő ütközeteként tartanak számon.

  Árpád Vezér, valamint a Pozsonyi csata emlékére

  Az általános iskola előtti parkban egy kettős-kereszten a történelmi Magyarország határokkal szétszabdalt térképe látható, mellette egy faragott emlékoszlop.

  A történelmi Magyarország térképe

  Turulmadár – “Összetartozunk” felirattal

  A községen áthaladó 85-ös főútvonal mellett  az örökzöldek lombozata közt Turulmadár, “Összetartozunk”  felirattal, kissé távolabb, szintén a főút mentén fából készített útjelző-táblák, jelentős földrajzi és történelmi helynevekkel. Többek között ezeket olvasom:  Csitári hegyek, Lőcse, Bart, aztán a másik irányban Marosvásárhely.  Bámulom a táblákat, a járókelők meg engem, bizonyára nem is sejtik, hogy milyen sokat jelentenek ezek a feliratok egy idetévedt felvidéki embernek, aki karácsony táján anyaági gyökereit keresgéli errefelé.

  Faragott útjelzőtáblák

  Azt  egyébként  megtudom, hogy Farád baráti kapcsolatot ápol a felvidéki kurtaszoknyás népviseletéről híres,  Garam-közeli Bart községgel, és rendszeresen látogatják egymás kulturális rendezvényeit.

  Faragott állatfigurák a könyvtár előtt

  Aztán elhaladok a könyvtár előtt, ahol mesés állatfigurák keltek életre a mester vésője nyomán, de már egy kicsit pihenni is kéne, így betérek a szívélyes Udvarház vendégfogadóba.

  Udvarház Étterem

  Végül visszakanyarodom még egyszer a templom előtti betlehemhez, és ekkor fedezem fel, hogy községháza előtt két hatalmas rénszarvas egy szánkót húz. Ámulatba ejt …

  Turi Tamás fafaragó itt él a faluban, de nincs lehetőségem felkeresni, elrepült az idő, indul a vonatom.  De élőszó nélkül is teljesen értem a mester műveinek üzenetét:

  Mi, itt a Kárpát-medencében összetartozunk …

  Buday Mária

A képek a szerző felvételei