#bessenyei ferenc

[magyarfilmekatolcettig]

Puskák és galambok - 1961. Rendezte: Keleti Márton. Főszerepben: Tóth László, Kiss Antal, Kerényi Gábor, Bucsi István, Beke Zoltán, Benkő Gyula, Bessenyei Ferenc, Agárdi Gábor, Ráday Imre. https://podcasters.spotify.com/pod/show/magyarfilmekatolcettig

[iwannapushthebutton]

Ítélet (1970)

dir.: Kósa Ferenc

dop.: Sára Sándor

[nemzetikonyvtar]

Vasárnap újra #csevej! A nemrégiben megjelent, 750 oldalas Pálos olvasókönyv mindenkinek szól, akit érdekel a magyar múlt, az ország története, művelődéstörténete. Az egyetlen magyar alapítású és máig létező férfi szerzetesrendhez kapcsolódó antológia pálos szerzők műveiből és pálosokról szóló alkotásokból válogat. A pálosokról számos szerző beszél Bessenyei Györgytől Tandori Dezsőig, Arany Jánostól Weöres Sándorig. Igazi magyar szépirodalom a kiadvány!

A kötetet március 6-án 15 órakor mutatjuk be a nemzeti könyvtárban. Az OSZK 18. csevejében Sudár Annamáriával, a Pálos olvasókönyv szerzőjével, szerkesztőjével, a Főigazgatói Kabinet kulturális csoportja tagjával beszélgetett Tóth Péter, a nemzeti könyvtár webes tartalompakolója. Solymosi Ákos hangmérnök segítette a csevej elkészítését.  A tartalomból: Egy pódiumműsorral kezdődött minden A kihullott pálos emlékezet Magyarul és latinul is írtak a pálosok, Lackfi János a könyv számára fordított egy szöveget Verseghy Ferenc, Csokonai Vitéz Mihály és József Attila – egy verssor kapcsán  Weöres Sándor és néhány pálos szövegrészlet  Munkatársunkra, Szabó Józsefre is gondoltunk (1960–2024)

SPOTIFY: https://spoti.fi/3VZCaEs APPLE: https://apple.co/3W0iS23 GOOGLE: https://bit.ly/OSZKGOOGLEPC PODCAST.HU: https://podcast.hu/podcast/orszagos-szechenyi-konyvtar DEEZER: https://www.deezer.com/en/show/6149605 RADIOPUBLIC: https://bit.ly/RPOSZK CASTBOX: https://bit.ly/CASTBPC LISTEN NOTES: https://bit.ly/LNPODCAST RSS: https://bit.ly/OSZKRSS

[onsieluenkeli]

A ner támogatásokról jutott az eszembe

A Dédnagyapám... aki harcolt a II. Világháborúban, a Don kanyarban, ahol orosz hadifogolytáborba került, onnan pedig ő is „hazamenetelt” gyalog. Olyan traumatikus élmény volt számára az egész, hogy amikor később rá mert kérdezni valaki, ő a fotel karfáját is kitörte a helyéről fájdalmában. Nagy ember volt, hatalmas fizikumú, nagyon erős temperamentumú, mély hanggal. Imádta az életet. Bessenyei Ferenc az, aki mindig rá emlékeztette a családot. Maradtak fent hanganyagok, és tényleg nagyon hasonlított hozzá. Mózes volt.

Szóval a Dédnagyapám még a táborban megfogadta azt, hogy ha élve hazatér valaha is... mindenkinek segíteni fog. És tényleg így történt. Hetek alatt összerakott egy kőműves brigádot és házról-házra tette rendbe a lebombázott és sérült otthonokat. A templomot is. Persze cserébe nem kért semmit, nem is tudott volna, hiszen mély szegény volt akkoriban mindenki. De azért a felesleges ajtót, ablakot, téglát még elfogadta, azt is csak azért, hogy a következő rászoruló háznál legyen legalább ennyi ingyen alapanyag. (Egyedül azokat nem segítette, akik Zsidók házát foglalták el)

Egy nap jött a jó tett helyébe... és kapott a párttól, mivel mindenki párttag volt, egy igencsak magas pozíciót az építési tanácsban. Mellé pedig egy vadonatúj Moszkvicsot. Ez volt a 3. autó egész Szegeden. Az egész város tudta melyik, kié.

És tudjátok mit csinált? Jogsi nélkül vezette, és mindenkit elvitt magával akit csak kiszúrt az út mellett. Időseket, gyerekeket, munkásokat. Az autót csak erre használta... Ez miatt pedig persze még több barátja lett.

56-ban a húga Kanadába költözött és anyanyelvi szinten megtanulta az angolt és a franciát. A bátyja Svédországot kapta menekültként. Előtte búcsúzóul még félholtra verte a család, mert kezet emelt a feleségére és ivott. Többet nem ivott, és jó férj lett. Telente Afrikában éltek, a lánya pedig az egyik híres Svéd politikus felesége lett. Dédnagyapám nem ment el, pedig gyűlölte az oroszokat, a "rendszet". De mégis inkább maradt, a maradék családra vigyázva.

Szóval amikor kapott bármilyen prémiumot, lehetőséget, ajándékot, utazást, bort, dohányt, bonbont...  ő beleröhögött a rendszer szemébe, lecsapott rá, és azonnal megosztotta másokkal. Az egész élete ilyen volt. Házakat épített, hivatalokat, de közben ahelyett hogy mocsok gazdaggá vált volna, mindig szétosztotta. Az emberek nem köpködtek rá, nem szidták a háta mögött. Szerették. Talán csak annak volt szálka aki a saját seggét tömte, de még az sem mert rosszat mondani rá.

Nem az a vérciki ha valaki valamilyen rendszer kegyeltje, hanem az, hogy hogyan él vele...

.

[angelofghetto]

milyen aktuális

[magyarokpontlife]

Bessenyei Ferenc: Ha én gazdag lennék Felejthetetlen orgánum és szakmai alázat. Nem felejtjük el! #magyar #Magyarország #magyartájak #népviselet #magyargasztro #példaképeink #népzene #magyartudósok #magyarzene

[magyarfilmekatolcettig]

Kölyök - 1959. Rendezte: Szemes Mihály. Főszerepben: Törőcsik Mari, Szabó Gyula, Szirtes Ádám, Zenthe Ferenc, Bessenyei Ferenc, Örkényi Éva. https://anchor.fm/magyarfilmekatolcettig

[iwannapushthebutton]

Ítélet (1970)

dir.: Kósa Ferenc

dop.: Sára Sándor

[udv-wilson]

"...Igen...

lehetett volna belőlem nagyszerű..., nagyszerű művész lehetett volna belőlem...,

de nem lettem, csak komédiás."

- Bessenyei Ferenc

[nemzetikonyvtar]

120 évvel ezelőtt született Németh László (1912–1975) író, esszéista, drámaíró – A drámaíróra emlékezünk Színháztörténeti és Zeneműtárunk anyagából válogatva. – A regényeiben kivételes lélektani és társadalmi érzékenységgel megformált női hősök mellett drámáiban, legyenek azok történelmi vagy társadalmi témájúak, az időnként az író személyiségalteregóinak is tekinthető nagy formátumú férfialakokat mintázott meg. VII. Gergelye (1937) Széchenyije (1946), Galileije (1953), Görgeyje (Az áruló, 1954), Gandhija (1962) és még sok más hőse az olvasók, a színházi közönség és a színészek, a rendezők életében is meghatározóvá lett. Pályája kezdetétől írt drámáit már az 1930-as években játszotta a Nemzeti Színház, s később, különösen az 1950-es évek második felétől igen nagy jelentőségű és hatású színházi előadások születtek a korszak egyik legnagyobbjaként tisztelt író drámáiból s néhány vígjátékából.

A képek adatai:

Az áruló előadásának szünetében beszélgetnek a színpadon Görgeyről (1966).  – Kisfaludi Strobl Zsigmond, Bessenyei Ferenc, Németh László (a fotós nincs jelölve; KA 7249/9)

VII. Gergely. Bemutató a Nemzeti Színházban, 1939. – Forgács Antal, Tímár József, Garamszeghy Sándor (a fotós nincs jelölve; KN 547)

VII. Gergely. Bemutató a Nemzeti Színházban, 1939. – Tímár József és Ónodi Ákos (a fotós nincs jelölve; KN 549)

Papucshős. Bemutató a Nemzeti Színházban, 1939. – Tőkés Anna, Tímár József és Makay Margit (a fotós nincs jelölve; KN 2111

Papucshős. Bemutató a Nemzeti Színházban, 1939. – Tőkés Anna és Tímár József (a fotós nincs jelölve; KN 2114)

[konyvtaros]

UJ NEMZETI ALAPTANTERV

MŰISMERET

A. ÉLETMŰVEK

A tanuló ismeri az alábbi magyar szerzők életművét. A kerettantervben részletezett művek ismerete alapján értelmezi a szerzők életművének fontosabb összefüggését, azok etikai, történeti, lélektani vagy társadalmi vonatkozásait. Érti a szerzők nemzeti-kulturális jelentőségét, helyét a magyar irodalom történetében. Memoriterként felidéz néhány szövegrészt a szerzők életművéből.

Ady Endre, Arany János, Babits Mihály, Herczeg Ferenc, Jókai Mór, József Attila, Kosztolányi Dezső, Mikszáth Kálmán, Petőfi Sándor, Vörösmarty Mihály

-

B. PORTRÉK

A tanuló ismeri az alábbi magyar szerzők kerettantervben részletezett néhány rövidebb (lírai, kisprózai) alkotását vagy hosszabb művéből választott részletet, valamint azok történeti, etikai, lélektani vagy társadalmi vonatkozását. Ezek ismerete alapján értelmezi a szerzők írásmódjának és világlátásának jellegzetességeit, érti a szerzők nemzeti- kulturális jelentőségét, valamint ismeri helyüket a magyar irodalom történetében: portrét készít róluk.

Balassi Bálint, Berzsenyi Dániel, Csokonai Vitéz Mihály, Janus Pannonius, Kányádi Sándor, Kölcsey Ferenc, Móricz Zsigmond, Örkény István, Szabó Magda, Wass Albert, Zrínyi Miklós

-

C. METSZETEK

A magyar irodalomtörténettel és a nemzeti hagyományokkal kapcsolatos ismereteinek elmélyítése során a tanuló különböző lehetséges kontextusokba illesztve olvas és értelmez, a kerettantervben részletezett szöveget vagy szövegrészletet. Ezek alapján készít egy korszakról, szerzőről irodalmi metszetet.

Áprily Lajos; Dsida Jenő; Juhász Gyula; Karinthy Frigyes; Krúdy Gyula; Mikes Kelemen; Nagy László; Pilinszky János; Radnóti Miklós; Reményik Sándor; Szabó Dezső, Szabó Lőrinc; Tóth Árpád; Weöres Sándor

-

D. SZEMELVÉNYEK

A tanuló megismeri a magyar irodalom kerettantervben részletezett néhány szemelvényét, alkotókat, műveket, melyek segítségével irodalomtörténeti, művelődéstörténeti korokat tud bemutatni.

Anonymus; Apáczai Csere János; Arany László; Bessenyei György; Gárdonyi Géza; Gyergyai (Gergei) Albert; Gyóni Géza; Hajnóczy Péter; Halotti beszéd és könyörgés; Heltai Gáspár; Kassák Lajos; Károli Gáspár; Kazinczy Ferenc; Kecskeméti Vég Mihály; Kisfaludy Károly; Kuruc-kori költészet; Márai Sándor; II. Rákóczi Ferenc; Nagy Gáspár; Ómagyar Mária-siralom; Örkény István; Pázmány Péter; Romhányi József; Sylvester János; Szenczi Molnár Albert; Szent István király legendája Hartvik püspöktől; Margit-legenda; Szép Ernő; Sztárai Mihály; Tompa Mihály; Vajda János

-

E. VILÁGIRODALMI SZÖVEGEK ÉS ALKOTÓK

A tanuló megismeri a világirodalom kerettantervben rögzített néhány fontos alkotóját és szövegét. Tanulmányai során megismeri az európai kultúra különböző korszakainak és népeinek alapvető irodalmi és kulturális hagyományait, azokat kapcsolatba hozza a magyar kultúra sajátosságaival.

Történetek és szövegek a görög mitológiából; babiloni teremtésmítosz; részletek a Bibliából

Aiszóposz; Alkaiosz; Anakreón; Balzac, Honoré de vagy Stendhal; Boccaccio; Borowski, Tadeusz; Burns, Robert; Byron; Catullus, Caius Valerius; Dante, Alighieri; Defoe, Daniel; Dosztojevszkij, Fjodor Mihajlovics; Eliot Thomas Stearns; francia szimbolisták; García Márquez, Gabriel; Goethe, Johann Wolfgang von; Gogol, Nyikolaj Vaszilijevics; Heine, Heinrich; Homérosz; Horatius Flaccus, Quintus; Hrabal, Bohumil; Hugo, Victor; Kafka, Franz; La Fontaine, Jean de; Mann, Thomas; Mickiewicz, Adam; Orwell, George; Ovidius Naso, Publius; Petrarca; Poe, Edgar Allan; Pound, Ezra; Puskin, Alexszandr Szergejevics; Swift, Jonathan; Szapphó; Szent Ágoston; Szent Ferenc; Theokritosz; Todi, Jacopone da; Tolsztoj, Lev Nyikolajevics Vergilius Maro, Publius; Villon, François; Vogelweide, Walter von der; Voltaire

-

F. A SZÍNHÁZ- ÉS DRÁMATÖRTÉNET NAGY ALKOTÓI ÉS ALKOTÁSAI

A tanuló megismeri a színház- és drámatörténet kerettantervben rögzített nagy alkotóit és alkotásait. A műveket elhelyezi az irodalomtörténetben. Kiemeli a művek alaphelyzetét jelentő konfliktusokat, azokat értelmezi. Megérti a szereplők egymáshoz való viszonyát, a mű szerkezetét.

Beckett, Samuel Barclay; Brecht, Bertolt; Csehov, Anton Pavlovics vagy Ibsen, Henrik; Dürrenmatt, Friedrich; Katona József; Madách Imre; Molière; Örkény István; Shakespeare, William; Szabó Magda; Szophoklész

-

G.

A tanuló megismeri régiója, szűkebb hazája irodalmát, illetve alkotásokat az irodalom határterületeiről.

A kötelező olvasmányok és a memoriterek (H, I) a közös irodalmi műveltség (kulturális kód) legfontosabb elemeit tartalmazzák.

-

H. KÖTELEZŐ OLVASMÁNYOK

Biblia (a kerettantervben meghatározott részletek);

Boccaccio, Giovanni: Dekameron, (részletek); Dante Alighieri: Isteni színjáték – Pokol (részletek); Homérosz: Odüsszeia (részletek); Jókai Mór: A huszti beteglátogatók (novella); Az arany ember; Katona József: Bánk bán; Mikes Kelemen: Törökországi levelek (részletek);

Molière: A fösvény; Petőfi Sándor: A helység kalapácsa, Az apostol (részlet); Shakespeare, William: Romeo és Júlia vagy Hamlet, dán királyfi; Szent Margit legendája (részlet); Szophoklész: Antigoné; Villon, François: A nagy testamentum (részletek); Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde; Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem (részletek). Arany János: Toldi estéje; Babits Mihály: Jónás könyve; Jónás imája; Balzac, Honoré de: Goriot apó (részletek) vagy Stendhal: Vörös és fekete (részletek); Beckett, Samuel Barclay: Godot-ra várva vagy Dürrenmatt, Friedrich: A fizikusok; Herczeg Ferenc: Az élet kapuja; Ibsen, Henrik: Nóra/A vadkacsa vagy Csehov, Anton Pavlovics: A sirály/Ványa bácsi; Madách Imre: Az ember tragédiája; Mikszáth Kálmán: Beszterce ostroma; Móricz Zsigmond: Úri muri, Tragédia; Örkény István: Tóték; Szabó Magda: Az ajtó; Tolsztoj, Lev Nyikolajevics: Ivan Iljics halála; Wass Albert: Adjátok vissza a hegyeimet!

-

I. MEMORITEREK

Anakreón: Gyűlölöm azt...; Balassi Bálint: Egy katonaének (részlet); Adj már csendességet (részlet); Berzsenyi Dániel: A közelítő tél (1. versszak); A magyarokhoz (I.) (1. versszak); Osztályrészem (1. versszak); Catullus: Gyűlölök és szeretek; Csokonai Vitéz Mihály: Tartózkodó kérelem (általános iskolai memoriter felújítása); A Reményhez; Halotti beszéd és könyörgés (részlet); Homérosz: Odüsszeia (részlet); Janus Pannonius: Pannonia dicsérete; Kölcsey Ferenc: Himnusz (általános iskolai memoriter felújítása); Zrínyi második éneke (részletek); Ómagyar Mária-siralom (részlet); Petőfi Sándor: Fa leszek, ha...; Nemzeti dal (általános iskolai memoriter felújítása), A bánat? Egy nagy oceán, Szeptember végén (általános iskolai memoriter felújítása); Vörösmarty Mihály: Szózat (általános iskolai memoriter felújítása); Gondolatok a könyvtárban (részlet); Előszó (részlet).

Ady Endre: Góg és Magóg fia vagyok én...; Kocsi-út az éjszakában; Áprily Lajos: Március; Arany János: Toldi estéje (részletek); egy szabadon választott balladája a nagykőrösi korszakból; Epilógus (részlet); Babits Mihály: A lírikus epilógja; Jónás imája; József Attila: Reménytelenül (Lassan, tűnődve); Óda (részlet); Kányádi Sándor: Valaki jár a fák hegyén; Kosztolányi Dezső: Hajnali részegség részlet); Nagy László: Ki viszi át a Szerelmet; Radnóti Miklós: Hetedik ecloga (részlet); Reményik Sándor: Halotti vers a hulló leveleknek (részlet).

-

https://magyarkozlony.hu/dokumentumok/3288b6548a740b9c8daf918a399a0bed1985db0f/megtekintes?fbclid=IwAR1hmAu2pmQuD__kunU2qR11kJa96wkvWpXtk6Uvltx9qw_8bTM_5zBg5pQ

[mult-kor]

101 éve született Bessenyei Ferenc, a Nemzet Színésze. Ti melyik szerepében szerettétek a legjobban? #multkor #history https://www.instagram.com/p/B8ZKfvTBnhQ/?igshid=2ro5tkxev1xy

[nyuszimotor]

Amikor nézed a wikipediát és egyszercsak - Szomszédok fun facts

A sorozatban mindig csütörtök van (ill. némely esetben szerda esti, illetve péntek reggeli jelenetek is láthatóak), ezt többször is kijelentik a szereplők. A szappanoperát a készítők eredetileg csütörtöki sugárzásra szánták, tulajdonképpen a szereplők minden második csütörtöki napját követhetjük benne figyelemmel.

Valószínűleg nem véletlen, hogy a Kézdy György által alakított gégészorvost Virág doktornak hívják. A tanú című filmben ő játssza Virág elvtárs egyik „fiát”.

Az 1990. május 3-án sugárzott (79.) fejezetben a család felköszönti Takács Pista bácsit a 70. születésnapja alkalmából – alakítója, Zenthe Ferenc egy héttel korábban ünnepelte a saját születésnapját.

A főszereplők mindegyike egyszerre egy közös jelenetben nagyon ritkán szerepel. Ilyen ritka epizód a 63., a 148., a 305. (itt a főbb mellékszereplők is jelen vannak) és a legutolsó, a 331.

Több alkalommal előfordult a sorozatban, hogy az alkotók a civil életben házasságban élő színészeket foglalkoztattak egyidejűleg, viszont a sorozatban idegeneket, vagy egymásnak közömbös embereket játszottak. Pl.: Vágási Jutka és Tamás, a pilóta (Ivancsics Ilona és Csernák János), Veres úr és Szép Ilonka (Kautzky József és Kállay Ilona), Rezső pincér barátnője és Szelényi János (Papadimitriu Athina és Trokán Péter), Oli úr és egy öngyilkosságot megkísérlő lány a 96. fejezetben (Bajor Imre és Hámori Eszter).

A II. rész elején a szereplők névsorában Máriássy József helyett már Máriáss József szerepel. Abban a jelenetben, amikor reggel megszólal az ébresztőóra, Hofi Géza Próbálj meg lazítani c. száma megy. A végén Zenthe Ferenc még mint Takács szerepel.

Film a filmben jelenség: a 8. fejezetben Julcsi Takácséknál nézi a Szomszédokat, amikor Ádám este hazaér és Almával találkozik. Valamint a legelső fejezetben Jutka édesapja a televíziót nézi, amikor ott bejelentik, hogy új sorozat, a magyar gyártású teleregény, a Szomszédok sugárzását kezdi el a Magyar Televízió.

Jutka korábbi iskolájának igazgatónőjét Földi Teri játssza, aki a későbbiekben Mimikét, a postáskisasszonyt alakítja. A 4. részben Földi Teri évvégi jutalmat ad át Jutka Földesi Teréz nevű tanítványának.

A 16. részben megy egy jelenet a 2x2 néha 5 filmből, amelyben Zenthe szerepel (énekhangja: Vámosi János). Taki bácsi pedig azt állítja, hogy ő nem látta a filmet. [4]

A 28. fejezetben Etus és Virág doktor színházba mennek, ahol Bessenyei Ferenc az énekes-táncos főszereplő; a stáblistában nem szerepel.

A 45. fejezetben Jutka a diákjaival egy népdalt hallgat meg kazettáról (Elmegyek, elmegyek), amit Palócz László énekel, aki a sorozatban Sümeghyt játssza.

Sümeghy lakásában több régi fotó látható a falon bekeretezve. A képek valójában Palócz László korábbi operadarabjaiból való jelenetek és ő maga látható a képeken.

A 45. fejezetben Feri munkahelyén, a nyomdában az Őszidő c. újság címlapját mutatják meg neki, amin Zenthe Ferenc látható, Taki bácsi megformálója. Feri szeretne vinni a nyugdíjas szomszédainak (Takácséknak) a lapból egy példányt, de a főnöke nem engedi. A Szomszédok világában Taki bácsi és Zenthe Ferenc értelemszerűen nem ugyanaz a személy.

Az 59. fejezetben Taki bácsi Veres autószerelőműhelyében dolgozza le az új Ladájának a szerelési díját. Veres szeretné, ha maradna a kitöltött munkaidő után még pár hétig. Taki megmondja neki, hogy ez nem a Rabszolgasors című sorozat, hanem egy másik.

A 62. epizódban filmes stáb érkezik a lépcsőházba, hogy dokumentumfilmet forgasson a liftszerelők munkavédelmi eljárásairól. Az alagsorban a „stáb” kipakolja a filmtechnikai eszközöket (kamerák, lámpák stb.). Vélhetően a filmtechnikai eszközök a sorozat stábjának saját eszközei és a filmbeli stáb tagjai magukat filmezték.

A 71. fejezetben Takácsék elutaznak pár napra. Taki bácsi mondja Bőhmnek, hogy valami Kálmán Fürdőbe mennek, de az igazi helyszín az akkori Magyar Rádió és Televízió üdülő Gárdonyban. Az üdülőben Taki bácsi megkérdezi a recepcióstól, hogy van-e lift. Ő azt válaszolja, hogy csak nappal, amikor ott van a liftkezelő, bár igazából nem volt lift. (Több nyári jelenet is itt játszódik.)

A 100. fejezet úgy kezdődik, hogy Taki bácsi megjegyzi Lenke néninek, hogy pont 100, és Alma is hozzá teszi, pont századszor hozza ki Taki bácsinak a sót. Ezáltal utalva arra, hogy a sorozat elérte eme kerek számot. Ez a motívum megismétlődik a 150., 200. és a 300. epizódban is.

Szintén a 100. részben Böhm úr hanglemezeket kap ajándékba és a végén felrakja a Szomszédok végefőcím zenéjét, és azt mondja, hogy szeretné kétszázadszor is hallani.

114-es részben Virág doktor kifejezi érzéseit.

Az 1992. január 9-ei, 123. fejezetben (ez év első epizódjában) Alma megemlíti, hogy már 1992-t írunk.

A 144. részben Magenheim doki Toyota mentővel megy, de egy Nysa 522 S szirénáját lehet hallani.

A 149. részben Taki bácsi televíziózásra készül, amikor bekapcsolja a tévét a Szomszédok szignálja csendül fel.

A 159. részben Jutka énekórát tart. Három számot játszik le a magnó és a harmadik zene a sorozat főcímzenéje. Mosolyogva mondja, hogy látja, ezt mindenki felismeri.

A 193. részben Sümeghy és Góliát - pianínószállítás közben, az utcán – a cappella duettet adnak elő a Don Carlosból.

A 205. részben Vágási Feri válltáskája Taki bácsi betolt Ladája hátulján maradt, de később nem kereste.

A 223. részben, amikor a Gábor-Juli stúdióban a röntgenes orvosnő képét mutatják, lehet látni, hogy a fénykép a Magenheim család lakásában készült.

A 233. fejezetben Etus házának kapuajtaján látható az eredeti tulajdonos címe.

A 258. fejezetben a focimeccs után, melyen pályára lépett többek között László atya és Feri is, az atya elmeséli Feriéknek, hogy egy papok és színészek közti mérkőzést szervez a Népstadionban, mire Feri megjegyzi, hogy a színészek közé ő is beszáll.

A 270. részben Gábor Gábor a vidéki házába hívja a stúdió dolgozóit, ahol festményeinek aláírása K.J., amire azt mondja, hogy ezzel az álnévvel fest, miközben a Gábort alakító színész igazi nevének monogramja ez.

A 281. fejezetben Károly azt mondja Etusnak, hogy milyen kár, hogy őt nem Karolának hívják, mert akkor együtt ünnepelhetnék a névnapjukat (miközben az Etust játszó színésznő valódi neve Karola). Ezután Etus szintén sajnálja, hogy Károlyt nem Lászlónak hívják. (Károly megszemélyesítője Sinkó László.)

A 282. részben Sümeghy és Kutya beszélgetnek, hogy a Csíki-hegyek utca 1. alatti lépcsőház gondnoka nyerte a gondnokversenyt, míg Kutya nem nyert a Lantos utca 8-ban, holott Sümeghy szerint sokkal jobban megérdemelte volna. (A Csíki-hegyek utca 1. alatt forgatták a filmet, amit itt Lantos utcának hívnak.)[4]

A 286. fejezetben Jutkáék szobájában megint más sorrendben vannak a képek a polcon. Szintén ebben a részben a 27 perc 56 másodpercnél látszik a stáb a tükörben

A 305. részben, amikor az újévi vendégek érkeznek Almáékhoz, a meglepetésvendég Hofi Géza volt. A meglepetés valódi volt, a színészek nem tudták, hogy Hofi fog csengetni az ajtón.

Szintén a 305. részben Sümeghy nosztalgiázik a pincehelyiségben Kutyával és Vágási Ferivel. Megemlíti, hogy az Operabeli fellépései után együtt mentek szórakozni a kollégáival, köztük Palócz Lacival. Kutya csodálkozik, mondja is, hogy ismerős neki ez a név.

A 318. részben Gábor Gábor a rész végén kikapcsolja a magnót és megjegyzi, hogy a zene olyan volt, mint a Szomszédoké.[5]

A 286. részben Botár Endre figurája közli Lenke nénivel, hogy ha Etus keramikus, akkor ő a Nemzeti Színház tagja – mint a valóságban a színész.

[harasztigyula]

Bessenyei Ferenc (1919–2004) https://www.televizio.sk/2019/02/bessenyei-ferenc-1919-2004/?utm_source=dlvr.it&utm_medium=tumblr https://www.televizio.sk/2019/02/bessenyei-ferenc-1919-2004/?utm_source=dlvr.it&utm_medium=tumblr

[robokacsa]

Hans Albers - Auf der Reeperbahn Nachts um halb Eins (1943)

Szóval ezt nem ismertem és minden elismerés a németeknek, hogy a totaler Krieg közben forgattak egy ilyet. Persze nyilván nem egy Casablanca és tetszőleges korabeli magyar filmnél sem biztos hogy jobb miközben a díszlezeken azért látszik hogy jobbmódúak és hogy ez a kikötős világ mondjuk tőlünk távol áll, de a ligetben aztalos abroszos kiülős táncolós találkahely az egy az egyben megvolt a korszakban nálunk is. A dalbetétek egyébként egész jók benne, miközben Hans Albers duhaj férfiassága minimum egy Bessenyei Ferenc, illetve itt 2:15-nél a kosztümös luxusvendég nő szerintem simán befért volna bármelyik rendszerváltás körüli honi divatkatalógusba (és egyébként egészen furcsa orgánummú hangja van).

[magyarfilmekatolcettig]

Dúvad - 1960. Rendezte: Fábri Zoltán. Főszerepben: Bessenyei Ferenc, Medgyesi Mária, Bitskey Tibor. https://podcasters.spotify.com/pod/show/magyarfilmekatolcettig