#bucsi istván

[magyarfilmekatolcettig]

Puskák és galambok - 1961. Rendezte: Keleti Márton. Főszerepben: Tóth László, Kiss Antal, Kerényi Gábor, Bucsi István, Beke Zoltán, Benkő Gyula, Bessenyei Ferenc, Agárdi Gábor, Ráday Imre. https://podcasters.spotify.com/pod/show/magyarfilmekatolcettig

[korkep-blog]

Oscar-díj - Nem jutott be a szűkített listára a Napszállta

Tóth Balázs Susotázs című rövidfilmje azonban bekerült az esélyesek közé

Nem jutott be Nemes Jeles László Napszállta című filmje az Oscar-díjra jelöltek szűkített listájára. Tóth Balázs Susotázs című rövidfilmje azonban bekerült az esélyesek közé – derült ki az amerikai filmakadémia közléséből. 

  Tóth Balázs filmje a rövidfilmek kategóriájában versenyez. A Göttinger Pál, Takács Géza, Osvárt Andrea főszereplésével készült alkotás két magyar szinkrontolmács egy napját mutatja be egy hűtőgépgyártó konferencián, ahol az események nem várt fordulatot vesznek.

  A Napszállta az idegen nyelvű filmek kategóriájában versenyzett, a kilences listára végül egy kolumbiai, egy dán, egy német, egy japán, egy kazah, egy libanoni, egy mexikói, egy dél-koreai és egy lengyel alkotás, Pawel Pawlikowski Hidegháború című munkája került be.

  A filmakadémia hétfő éjjel a legjobb dokumentumfilm, a legjobb dokumentum-rövidfilm, a legjobb idegen nyelvű film, a legjobb smink és frizura, a legjobb zene, a legjobb betétdal, a legjobb animációs rövidfilm, a legjobb rövidfilm és a legjobb vizuális effektusok kategóriájában hirdette ki a rövidített listát.

  Az Oscar-díjakért folyó versenyben idén rekordszámú kategóriában volt magyar esélyes, Kovács István Ostrom című rövidfilmje, Andrasev Nadja A nyalintás nesze című animációs rövidfilmje és Bucsi Réka nemzetközi csapattal, dán producerrel és Lukács Péter Benjámin hangdizájnerrel készített, Solar Walk című animációs rövidfilmje azonban ugyancsak lemaradt a jelöltek szűkített listájáról.

  Milorad Krstic Ruben Brandt, a gyűjtő című alkotását, amely teljes egészében a Magyar Nemzeti Filmalap támogatásával készült, a legjobb egészestés animációs film Oscar-díjára nevezték. Ennek a kategóriának a szűkített listáját egyelőre nem közölte az amerikai filmakadémia.

[kavinton-munkalap-blog]

Metropolis 2015/3 – Magyar animáció

.

Október 28-a az animáció világnapja, ennek apropóján vettük górcső alá a Metropolis az idén megjelent, magyar animációval foglalkozó számát. A vendégszerkesztő ezúttal Orosz Anna Ida filmteoretikus, a MaNDA munkatársa, akinek tavaly jelent meg a hazai rajzfilmgyártás ikonjának, Macskássy Gyulának szentelt monográfiája.

In: Filmhu, 2016. október 28.

A világnap melletti másik nyomós érv, amiért érdemes foglalkoznunk a témával (és aminek okán a lapszám is megszületett), a magyar animáció elmúlt években tapasztalható fellendülése, amellyel kapcsolatban az optimistábbak már második aranykorról beszélnek (a 70-es, 80-as évek „eredeti” aranykora után). Orosz a bevezetőjében ki is emel néhány, erre utaló, nagy sikerű diplomafilmet, így a Nyuszi és Őzt (Vácz Péter), vagy a Symphony no. 42-t (Bucsi Réka).

Bucsi Réka: Symphony no. 42 (2014)

Az első tanulmány szerzője Orosz Márton művészettörténész és tipográfus, aki Kommersz spektákulum vagy avantgárd utópia? című értekezésében a második világháború előtti kor, kvázi a huszadik század első felének trükkfilmjeit, illetve a művekhez köthető alkotók kapcsolatrendszerét vesézgeti. Cikkéből kiderül, hogy a korai magyar animációs filmek alkotói szinte egytől-egyik kitűnő képzőművészek voltak, akik az animációs filmek elkészítéséhez szükséges tudást teljesen autodidakta módon sajátították el.

A szerző a kezdetekig nyúl vissza: az animációt itthon is olyan eszközök készítették elő, mint a laterna magica, az ombres chinoises, a zootróp, a praxinoszkóp, és más, illúzió keltésére alkalmas kukucskálódobozok vagy optikai berendezések. Az első, cím szerint is ismert magyar animációs film, az 1915-ben elkészült Zsirb Ödön Kató-Kiszly István nevéhez fűződik, akinek további filmjei, így a Káposzta Sári, a Rómeó és Júlia vagy a Bogárorfeum elkészítésének módján keresztül Orosz a kezdetleges, de folytonos technikai fejlődésről ír. Megjegyzi továbbá, hogy a nyelvét kereső rajzfilm kezdetben nálunk sem tudott elszakadni a komédia és a kabaré műfajától.

Macskássy Gyula: A kiskakas gyémánt félkrajcárja (1951)

Gerencsér Péter A Kiskakas előtt című munkája szintén a huszadik század első felével, konkrétan a 30-as és 40-es évekkel foglalkozik, de vizsgálódásának fókuszába azokat az animációs reklámfilmeket állítja, amelyek többségét emigráns magyarok készítették, mégis a magyar animációs kánon részeként kategorizáljuk őket. Erre utal a tanulmány alcíme is: A korai magyar animációs reklámfilm transznacionális megközelítésben. Gerencsér emlékeztet rá, hogy a kutatók jó ideig mennyire mostohán bántak a magyar animáció közmegegyezés szerinti megszületése, vagyis 1951 előtt készült alkotókkal és művekkel. (1951 bizonyos tekintetben valóban mérföldkő: Macskássy Gyula ekkor alkotta meg A kiskakas gyémánt félkrajcárját.)

Mint azt Gerencsér írásából megtudhatjuk: nem csak Halász János alkotott külföldön maradandót az első egész estés brit animációs filmmel, az Állatfarmmal, hanem Franciaországban is egy magyar rendező, Hajdú Imre készítette el az úttörő rajzfilmet, a Bátor Jankót.

Halász János: Állatfarm (1954)

Szintén kevesen tudják, hogy egyes kutatások szerint a nácik Gáspár Béla Gasparcolornak nevezett színesfilm-technikáját ellopva fejlesztették ki az Agfacolor színes filmet. Fenti történetek is azt igazolják, hogy „a Kiskakas előtti magyar animációs film jelentős hányada diszlokális”. A szerző másik fő gondolata szerint az összes animációs rendezőnk (itthoniak és emigránsok egyaránt) reklámfilmekkel indította el pályafutását. Gerencsér tanulmánya végsősoron egyfajta egyvelege az elfeledett munkák lajstromának és a korábban elmaradt történeti áttekintésnek.

A magyar animációra leginkább jellemző toposszal, a mesével foglalkozik Varga Zoltán. Bevezetőjében példákkal igazolja, hogy a műfaj hazai műveiben főként a mesei jelleg dominál. Ő is megemlíti Macskássy Gyulát, akinek az 50-es éveket megelőző, néhány reklámanimációját önálló mesefilmként könyveli el. Értekezésének lényege azonban a magyar animáció három meghatározó vonulata, a klasszikus, az ornamentális és a karikaturisztikus rajzfilm közötti eltérések vizsgálata a Lúdas Matyi (Dargay Attila, 1976), a Fehérlófia (Jankovics Marcell, 1981), és a Hófehér (Nepp József, 1983) részletes elemzésén keresztül.

Nepp József: Hófehér (1983)

A lapszám utolsó tanulmánya a szerkesztő, Orosz Anna Ida nevéhez fűződik. A szerző a 60-as, 70-es évek animációs dokumentumfilmjeiről, megjelenésük okairól, alkalmazott formanyelvükről ír, néhány kiemelt mű részletes elemzésével ismertetve meg e műfaji hibridet. A korra jellemző „megfigyelő dokumentumfilmezés, mindenekelőtt a cinema direct és a cinéma vérité térnyerése termékenyítőleg hatottak a korszak szerzői animációs filmjeire is” - írja Orosz, olyan példákkal demonstrálva a zsánerek közti keveredést, mint A monológ Kovásznay Györgytől, vagy az Egy portré századunkból a Herskó-tanítvány Reisenbüchler Sándortól.

A két film hangvételéről árulkodik a tény, hogy Kovásznay munkáját (amely a Dühöngő ifjúság kísérőfilmjeként futott) egy hét után levették a moziműsorról, Reisenbüchler alkotását pedig be sem mutatták, csupán a Balázs Béla Stúdió zártkörű vetítésein lehetett látni. Az addig a szórakoztatást nyújtó mesefilmekre vagy a karikaturisztikus gegfilmekre korlátozódó animációk alkotói körében is megjelent tehát az igény, hogy - a játékfilmes vagy a dokumentarista mezőnyhöz hasonlóan - társadalmi problémákra is reflektáljanak a maguk eszközeivel.

Kovásznay György munkája

Összességében elmondható, hogy a Metropolis szerkesztőinek és az idézett írások szerzőinek köszönhetően egy valóban hiánypótló tanulmány-gyűjtemény született, amely a nyitó fejezete lehet a magyar animáció ma még homályos területei feltérképezésének. Színvonalas filmtörténeti köteteink mellett a hazai filmgyártás animált vonala is megérdemelné a figyelmet, elvégre egy „második aranykor” nem lehet teljes minőségi szakirodalom nélkül.

Címlapon: Vácz Péter: Nyuszi és Őz