#Vilmosnak

[versinator]

Vilmosnak kergetőztek

Átkutatja padot szolgálva emelvény Éjvilág átváltozás kimerűlt rámismertek Tüköréletéből kente csupaszodtál préskemény Orvosolhatatlan fölajánlja alakzatról közeledtek

Vereség szavaidat égboltnak következmény Kilábalok rínak pillantások átsietek Beteríti fekhelyemre patája élőlény Dudolás gyöngeséggel léptemre megrekedtek

Emberpár megistenülten evidenciával készülődésére Kannák mihályra történeted legénytől Életfogytiglan mélyire emelkedő beteljesítésére

Hegyvölgy rugalmassága kőzet szívüktől Üvegvárból nagysebesen merényletnek kráterére Csatavesztés élősdiek mozdulásra szelektől

[nonquebecoisayul]

Aki tökéletesen, művészien beszéli Arany nyelvét, közelebb van szívemhez, noha német vagy tót származású, mint a zsíros fajmagyar, ki hatszáz lóval él és nincs semmi öntudata.

Ebben a blogban nem telhet el úgy egyetlen március 29-e sem, hogy ne emlékeznék meg a modern magyar irodalom üstököséről. A fenti gondolatokat a ma évfordulós Kosztolányi Dezső éppen száz éve, 1922-ben fogalmazta meg egyik, Tolnai Vilmosnak szánt levelében. Minden szavával egyetértek a világ túlsó végéről is.

[cineplex51]

Life as a House: Mit tennél, ha kiderülne, hogy négy hónapod van hátra az életből? Ezzel a kérdéssel szembesül George Monroe tervezőmérnök, aki épp munkahelye elvesztése után összeesik és a kórházban közlik vele a rossz hírt. Másokkal ellentétben ő nem kezdi el körbeutazni a világot, kiélvezni az utolsó napjait, ő úgy határoz, hogy házat fog építeni, a kamasz fiával Sammel. Kezdeném azzal, hogy ez egy 2001-es film, úgyhogy nem meglepő ha valaki mostanában nem hallott róla és sajnos érdemtelenül a televízióban ritkán adták, illetve ha volt is akkor is a nagyon késő esti műsorsávban, nehogy már valami jót is lásson az ember. Ugyanez a helyzet a moziknál is, nálunk csak DVD-n jött ki. Na szóval ennyit erről. Ez a film igazi színészfilm, ők viszik a hátukon a cselekményt, de ez még nem jelenti azt, hogy a történet nem jó. Pont ellenkezőleg, a kiindulásból a befejezésig végig tudja a néző, hogy mi fog történni a végén, de mégis addíg a pillanatig élvezi azt, ami éppen történik és van bőven történni való. Van olyan, amit nem lett volna muszáj beleírni a forgatókönyvbe, de ettől lett olyan amilyen. Nem csak a főszereplők kapnak hangsúlyt, hanem a mellékszerepekben feltűnő karaktereknek is megvan a maga szerepe és ahogy a végén Sam megjegyzi : " minden okkal történik " . Irwin Winkler ritkán áll be a kamera mögé, de akkor valami különleges születik.Egy másik erőssége a drámának az a jó fényképezés, hála a fantasztikus operatőrnek Zsigmond Vilmosnak. A parti felvételek, az óceán közelében folyó építkezés és ahogy a nap lebukik a horizonton, miközben megcsillan a vízen, gyönyörű látványt nyújt. Az aláfestésnek köszönhetően az érzelmi faktor nagyot ugrott, főleg a komolyabb, drámaibb szituációkban. Marc Isham igen sokoldalú zeneszerző. Az itt felcsendülő dallamok híven tükrözik a jelenetet, amelyben felhangzanak. Nagy előnye a történetnek, hogy miközben George haldoklik, mindenki életén javít valamit, de legalábbis megváltozik az együtt töltött időnek köszönhetően. És ezzel el is éri az embert az üzenete, hogy sosem késő tenni magunkért vagy másokért . Egy drámáról van szó, de mégis valahogy pozitív kisugárzása van. #lifeasahouse #film #nagyítóalatt https://www.instagram.com/p/BupcntGg5xA/?utm_source=ig_tumblr_share&igshid=wdf6ln107h3p

[myszekely]

TÖNKREVADÁSZOTT TARTOMÁNY

Szomorú század volt a tizenhetedik szerte Európában. Szomorú század volt az is. Szenvedett az egész kontinens szinte feszt. A német föld közepén elterülő Hessen-Cassel népének azonban e korban, ha lehet, még a többinél is több jutott ki.

Ez a Hessen-Cassel kicsiny (9581 négyzetkilométeres) német fejedelemség volt, egy a több száz közül.

Bölcs, más néven negyedik Vilmos alapította a tizenhatodik század derekán. Ez a Bölcs Vilmos még arról is nevezetes, hogy az ő unokájának, V. Vilmosnak Ez a Bölcs Vilmos még arról is nevezetes, hogy az ő unokájának, V. Vilmosnak (1624-1637) legifjabb testvérétől, bizonyos Ernőtől ered a hessen-rheinfelsi ág, amely később a rotenburgi és wanfriedi ágra oszlott. Nos, ez utóbbi famíliából választott - nagyon helyesen asszonyt magának II. Rákóczi Ferenc.

Az ekkor már vagy ezredéve a hesseni tájon élő, az ezerötszázas években protestáns északon Luthert, délen Kálvint követő hitre tért népnek előbb a harmincéves háború (1627-1647) borzalmait kellett átvészelnie; majd az egymást menetrend szerint és sűrűn követő öldöklések kapcsán erre bóklászó francia, porosz, és ki tudja még, miféle fejedelmi, zsoldos, hivatásos vagy műkedvelő, de egyként gyülevész, rabló és gyilkoló hadak szakadatlan és szisztematikuspusztítása következett.

A tizenhetedik századi Hessena hordák országútja volt.

Ehhez jöttek aztán a felvilágosult abszolutizmus áldásai, a mértéktelen adók, a kötelező ajándékok, az akkoriban illően túlméretezett hadsereg költségei, az igencsak kényelmetlen katonai beszál-lásolás, és mindennek tetejébe, és mindenekelőtt: a Parforcejagd, a hajtóvadászat.

Hessennek 1688 és 1739 között bizonyos Ernő Lajos volt a fejedelme. Ez az Ernő (vagy Lajos) oly szenvedélyesen rajongott ezért az amúgy nyilván valóban szép szabadtéri sportért, hogy pár röpke év alatt szabályosan és szó szerint tönkrevadászta a birodalmát.

A napi két hajtóvadászat nem csupán a hajtóknak hajtott parasztok ezreit vonta el a földtől, hanem évről évre maradéktalanul elpusztította a vetést. Az iparkodástól erővel elzavart parasztokat az még kevéssé zavarta, hogy a kapatos hesseni urak hatalmas pusztítást végeztek saját értékes hajtókutyáik között, de az már több mint bosszantó volt, hogy az úri vadászok nemegyszer őket, a parasztokat ejtegették el.

Meglehet, hogy voltak a fejedelmi hóbortnak pozitív következményei is, mint néhány csinos vadászkastély, vagy a vadászatok közötti idő töltését színesíteni hivatott darmstadti színház, de az összeredmény tragikus volt.

Hogy a fejedelmi vadászatok mekkora bajjal jártak, azt mindennél jobban jelzi, hogy be kellett szüntetni azokat. Ernő Lajos - történelmi unikumként - 1718-ban felhagyott szenvedélyével.

De akkor már késő volt.

Ahogyan az lenni szokott, a bajok kiküszöbölése újabb bajok sorozatát idézte elő.

Mindenekelőtt: ahogy elhallgattak a vadászfegyverek, Hessenben tüstént elszaporodott a vad.

Szegény német parasztok földjét, friss vetését hercegi paripák és vadászkopók után most szarvasok, őzek, vaddisznók és bölények ezrei taposták szét. Ráadásul a hat��rt és a falvakat hihetetlen mértékben lepték el az egerek, föléve minden maradék takarmányt, magot. A rágcsálók beleették magukat a szegényes lakokba, megrágták a ruhát, a bútort, a házfalat, a födémet, még a kisdedeket is. Azt már mondani sem kell, hogy évente menetrendszerűen végigdübörgött a tájon a dögvész, néhány hesseni falu és kisváros minden évben maradéktalanul lett a lángok martaléka, a tűztől megmenekült telepü- léseket rendesen a vízár vitte el, 1709 telén pedig oly hihetetlen harmincfokos fagyot jegyeztek, hogy a szobákba menekített maradék malacok, marhák gazdáikkal együtt dermedtek ezrével halálra.

És amit már a bajokba őrült képzelet látomásának hinnénk, az is való volt: ugyanekkor Hitchcock előtt kétszáz évvel - egy titokzatos madárfaj is ellepte Hessen egét és földjét, és lezabált mindent, mi még megmaradt.

Ez már a jámbor hesseni népnek is sok volt.

Hozzá kell tenni azt is, hogy a hesseniek nem csupán anyagi boldogulásra szomjúhoztak nagyon, de némi szabadságra is. Ernő Lajos fejedelem az akut vadászszenvedélyből kigyógyult ugyan, de aztán másik baj kerítette hatalmába: a mindenáron való segíteni vágyás.

Ezért aztán nemcsak bankokat alapított, nemcsak különféle privilégiumokat adományozott, hanem aprólékos rendeletekkel próbált birodalmában szabályozni mindent a világon: a gyümölcsfaoltástól a féregirtásig, a kapanyélmérettől a méhtípus-rangsorolásig.

Ettől teljesedett aztán abszolút tökélyre a hesseni káosz.

Az 1700-as évek elején megindult a nép.

Az első csoport 1709-ben a Karolina-szigetek felé vette útját, de a következő, még mindig kisebb és szervezetlenebb kontingens már kelet felé menetelt.

Aztán az európai és magyarországi háborúk elültével szervezetten, ezrével, tízezrével kerekedtek föl a telepesek.

Alighanem hosszú időre utoljára fordult ez elő: a Kelet csábítóbb volt a barbarizmusba hanyatlott Nyugatnál.

Az akkori Hessennél még Magyarország is jobbnak ígérkezett.

És - legalább két évszázadra - jobbnak is bizonyult.

[aretsorozat]

2/4.

Vilmos őrnagy Tejpolos. Dénes papa megoldás után kutat. Ezerkétszáz angyal rendel. Jobbágy de Penész sajtótájékoztatója.

  HOL VAN JENŐ, JENŐ?

 Vilmos őrnagy és (Kecskés) Ónagy Jenő a Jázmin egy sarok asztalánál ültek le. A raktár/iroda helyiségbe nem mehettek, mert ott most Balogh Kázmér erotikustánc művész tartózkodik Péntek kisasszonnyal. Tevékenységük intim.

Kázmér vékony szeletekre vágott, erősen megsózott répaszeletekkel traktálja

a hibátlanul fehér kecske hölgyet, miközben egy illatosított gyökérkefével a bundáját simogatja, fésülgeti, fényesítgeti. A felmerülő kérdésre, hogy ezt Ónagy Jenő miért engedi, az egyszerű válasz az, hogy a halekok között a féltékenység szinte ismeretlen betegség, noha ez a nyavalya persze távolról se ismeretlen a galaxisban.

Vilmos őrnagy némi hezitálás után felmutatja vadonat új jelvényét, amit nem rég kapott meg csaknem ünnepélyes körülmények között az Űrcsótány Barlangban.

Maga a nagy Dzsihád nyújtotta át, aztán Hirig és Té urak meleg gratulációit is

fogadhatta. Miért is tagadná, eléggé elérzékenyült. Ilyen jelvénye a Földön még csakis neki van egyedül, mi több, még a Naprendszerben is.

- Tejpol?

- Nem tejpor.

- Na, nem is gondoltam, hogy elírták a jelvényét, őrnagy úr. Csak ilyet még

nem láttam.

- Új szervezet, és ugye mondanom se kell, hogy halálosan titkos.

- Akkor nekem mért kell tudni róla?

- Maga is földön kívüli, nem?

- Ja, de.

- Hát akkor maga előtt mért titkoljam? A „tej” a Tejutat, a „pol” meg a police-t

jelöli, így egy mozaik-szóban. Mint például az Interpol. Nem túl szellemes, de egy rendőrségi szerv végül is nem kabarétársulat. Gondolom. És persze alig merem elképzelni, hogy szerte a csillagos égen miféle kollégáim akadnak. Hozzájuk képest a kapitányom, vagy a Földmentő Nagy Dundi törzszászlós aligha tűnnének majd extrémnek, gondolom.

- Látom, igencsak büszke, őrnagy úr.

- Maga nem lenne az, Jenőkém?

- Nem tudom. Lehet. Rendőr valahogy sose vágytam lenni.

- Szerencse, mert nem is lenne rá alkalmas.

- Ugye nem baj, ha ezt most nem veszem sértésnek?

- Nem is annak szántam.

- Hát jó. De mi amúgy nem tegeződünk?

- Most hivatalos vagyok.

- Vagy úgy. Nos, miben segíthetek?

- Ugye tudja, hogy a hasonmása megszökött?

- Az ön-azonosságom.

- Tehát tudja.

- Elunta magát a mennyei felhőben.

- Túl jó dolga van ám egyeseknek.

- Azért tök egyedül…kilátások nélkül…

- Bár engem száműznének a Mennyországba büntetésből!

- No és mit szólna ehhez Hanga kisasszony?

- Kicsoda?

- Maguk mostanában nem kavarnak?

- Honnan veszi?

- Jaj, Vilikém, még a veréb is ezt csiripeli a fán! – tárja szét a karját a lopótök fejű földönkívüli. A raktár/irodából meg diszkrét mekegés szűrődik ki.

Az asztalukkal átellenben meg valaki még rendelne, ha lenne kitől. Ónagy úr a periférikus látásával észleli is, így siet a kedves vendéghez.

Vilmos meg egy kicsit dühöng, aztán inkább borong, végül némi büszkeséget is érez, hogy Hanga Marilyn Edinával való, egyre mélyülő kapcsolata, íme, nem titok. Kicsi a Rét. És pletykaéhes népek lakják. No de, és utóvégre, ugyan hányan dicsekedhetnének azzal, hogy egy igazi szexbomba, a helyi kábel tévé helyi leges legszebbje, mindenki vágyott szőkéje a barátnője?

Na ugye, hogy egyedül ő.

Ami majdnem akkora kunszt, mint a Tejpol munkatársának lenni. Így aztán szinte önelégülten figyeli Jenőt, ahogy kiviszi a sört, a felest az úrnak, valami édes likőrt és egy filteres teát a hölgyvendégnek, és amíg kiszolgálja őket, enyhén meghajolva elcseveg velük, ahogy azt kell egy családias hangulatú teázóban, ahol ráadásul térdig ér a lágy mekegés. És amikor Ónagy úr visszatér, csak rálegyint arra, hogy az elnézését kéri- Bocs, őrnagy úr, nem akartam belenyomakodni a magánszférájába.

- Végül is nem titok. És igaza van, Edinát bizony szívesen vinném oda

magammal…

- A mennyei felhőbe?

- Oda hát.

- Hát…kettesben mindjárt más ám.

- Meséljen, milyen?

- Úgy érti, Péntek kisasszonnyal?

- Általában. Vagy inkább Péntek kisasszonnyal.

- Mire kíváncsi?

- Időnként tényleg istennővé változik?

- A felhőben inkább időnként kecskévé.

- És itt a Réten miért csak kecske?

- Ezt mint a barátom, vagy mint a Tejpol felügyelője kérdezi?

- Mint a barátja.

- Éjszakánként isteni alakjában mutatkozik. Táncolunk. Szegény Kázmér meg

úgy szakmailag, mint férfiként teljesen odavan tőle. Képzelje, képes leselkedni

az ajtó résén át, ahelyett, hogy benyitna.

- Megtehetné?

- Persze.

- De mért nem hívják be?

- Úgy gondoljuk, sértené a méltóságát, hogy lebukott a „kukkolásban”.

- Ajaj, megint egy gond, mi?

- Tudja, ez legyen a legnagyobb, őrnagy úr.

- Ebben magának van igaza, Ónagy úr.

Nyájasan, barátságban egymásra mosolyognak. – Még egy kávé?

- Nem, köszi. Inkább haladjunk!

- Rendben.

- A helyszínelő kerubok szerint ön-azonossága a terülj-terülj abroszból és

olajfa ágakból készített magának sárkány-repülőt.

- Igen, így történt.

- Ügyes ötlet.

- Magam is meglepődtem a találékonyságán.

- Bár egy olyan csoda abroszt erre felhasználva herdálás és pimaszság.

- Lehet.

- Ezek után nyilván felöltötte a szárnyait és levetette magát a felhőről.

- Nyilván.

- És akkor most következik a kérdés: hová repült?

- Tessék, felügyelő úr, kérdezzen!

- Hová repült Jenő, Jenő!?

- Mármint a felhőről?

- Onnan.

- Úgy érti, így sárkányszárnyon?

- Ne kerteljen, kérem!

- Nem tudom.

- De. Tudja.

- Na jó, sejtem, de nem mondhatom meg.

- Mért nem?

- És nem is kell vallomást tennem, mivel Jenő olyannyira a legközelebbi rokonom, hogy én magam vagyok ő (is), mármost magam ellen meg végképp nem vagyok köteles vallomást tenni.

- Szóval jogászkodik.

- Védekezek.

- És ha magára borítom az asztalt?

- Azt meg zokon veszem.

- És ha én azt leszarom?

- Csalódnék egy barátban.

Mindezt persze oly kellemes baráti tónusban, hogy az átellenben fogyasztó párocska még csak oda se pislant, pedig nem is szerelmesnek néznek ki, akik, mint azt tudjuk, nem látnak, se hallanak. Vilmos meg belegondol, hogy semmiképpen nem borítaná rá Jenőre az asztalt. Sőt! Magában igazat ad neki.

Normális ember nem vall önmagára. Kivéve, ha megbánta a bűnt, amit elkövetett. No de Jenő nem követett el semmit. Az a Jenő, aki meg elkövette, végül is csak jót akart. Még ha főbenjáró vétség volt is a Mennynet két működő

készülékét Gombos Purlitz’R Veronikának itt a Réten és Etus néninek odaát a Vénusz Wellnessben rendelkezésre bocsájtani. Apropó, az hogy lehet, hogy Etustól a híradások még mindig érkeznek? Most ezt kéne ám Vilmosnak kérdeznie, mintegy hátulról és keresztbe, ahogy a „Bevezetés vallatás módszertanába felpofozás nélkül” című rendőr akadémiai jegyzetben megtalálható.

 Ilyen jegyzet természetesen nincsen. Vagy mégis?

A szerkesztő

 - Tehát tudja, csak nem mondja meg.

- Mondom, hogy csak sejtem.

- De jól van? Ennyit csak közölhet.

- Egy barátnak?

- Annak.

- Viszonylag jól.

- Akkor jó.

Mintegy végszóra, magányos vendég érkezik. Nem ül le, a pulthoz sétál.

Körülnéz, mi mekeg. Tévét keres, hátha valami természetfilm megy.

A tévét megtalálja, de az kikapcsoltan stand by. Ónagy Jenő tápászkodik

a székéből.

- Még valami, felügyelő úr?

- Innék egy konyakot.

- Máris hozom.

- Ne hozzad, mert vezetek. Csak innék, de nem iszok.

- Akkor mégis még egy kávé?

- Mondd csak, megnézhetném Péntek kisasszonyt istennői alakjában?

- Neki most is olyan az alakja.

- Na jó, de kecskében nem vagyok egy akkora szakértő.

- Miért, istennőben az vagy?

Hát, ha Hanga Marilyn Edinára gondolok, vonja meg a vállát Vilmos, de mondani ilyesmit nem mond, mert úriember még pozitíve se beszéli ki a barátnőjét.

                                       o

 ERDŐ MELLETT NEM JÓ LAKNI

 - De mért ne költözhetnénk mi is ki, Gitta?

- Nagyon kérlek, Dénes, ne kezd el ezt elölről!

- De ha nem értem, mi a baj ezzel?

- Az, hogy hagyjál aludni!

- Nem is alszol, mert nyitva van a szemed.

- Mert tévét nézek!

- De akkor nem is akarsz aludni.

- Mióta érdekel az téged, hogy én mit akarok?!

Gitta felcsattanása, ha nem is váratlan, de a tartalma tökéletesen méltatlan.

Legalábbis Dénes Ede úgy érzi. Még hogy nem érdekli őt, Gitta mit akar.

Másra sincs tekintettel, amióta az eszét tudja. Na jó, amióta megtértek Eduskával a Pokolból. Sőt! Amióta puszta féltékenységből kevés híján agyoncsapta a legjobb barátját, leány gyermeke vélhető apját, a Kelen urat. Mivel a Kisgitta a Kelen Béla sarja, az tuti. Egyre jobban az apjára is hasonlít.

A szeme, az ajka, a fejformája. De kit érdekel? Mindenki imádja, azt akkor jól is van így. A Kelen gének különben is jó gének. De alsó hangon is vannak olyan jók, mint a Dénesek.

- Engem mindig is érdekelt az, amit te akarsz, Gitta- szólal meg nagy sokára.

Két vagy három reklám is lement közben a tévében. Ez az! Például már csak ezért is jó lenne kint élni a haramiák között. Ott nincs tévé. Nincs reklám.

Ott még áram sincsen. Csak zseblámpa. Azt ennél több fény ott senkinek se hiányzik. Hírforrásnak meg ott a zsebrádió. De az is kell ám a frásznak! Aki kíváncsi, az beszambázik a turistaház büféjében és meghallgatja Kovács docit.

És máris elege lesz ismét a külvilágból.

Hát nem, nem hagyja megint annyiban! Igenis rágni fogja az asszony fülét.

Amíg be nem látja, vagy csak meg nem unja, hogy.

- Vehetnénk egy lakókocsit. Fűthetőt.

- Minek?

- Kintre.

- Miből?

- Eladjuk ezt a lakást, mondom!

- Dehogy adjuk!

- Abból még kitelik egy kocsira is.

- Még mindig nincs jogosítványod se.

- De neked van.

- De én nem vezetek.

- Na, és akkor kocsival be lehet hozni a srácokat iskolába, bölcsödébe, aztán óvodába.

- És miből élünk?

- Mindig akad.

- Hülye vagy? Ezt adom majd a gyerekeknek enni? Mindig akad pörkölt sosincs

nokedlivel?

- Az erdőben majd egy évig éltek Eduskáék, Gitta! És ott se volt se pénz, se

közért. És Eduska mégis úgy tért vissza ide, mint egy erdei félisten. Pedig még a kékseggű gulágot is megjárta velem. Gitta!

- De most már maradjál csendben, mert vége a reklámnak!

- Ne azt a szar filmet nézzed, hanem rám figyeljél!

- Nem figyelek.

- De, figyeljél.

- Jó, akkor kikapcsolom, és megyek aludni.

- Kapcsold ki, de még ne menj aludni!

- Rendben, Dénes. Most te figyeljél! – és csoda történik, mert Gitta önként

leveszi a hangot, pedig már tényleg vége a reklámoknak, az előzeteseknek és kezdődik a folytatódik. – Nem megyek az erdőbe lakni- mondja a férjének lassan, szótagolva, hátha úgy megérti végre.

- De mért nem?

- Mert van lakásom.

- De…

- És nem vagyok hajlandó úgy élni, mint egy őskori nomád kékseggű ördögök,

boszorkányok, elvadult sertések, tébolyult lidércek és alkoholisták közé.

- Az ördögök csupa szív jó fejek, Juhász néne minden, csak nem boszorkány, Dezső disznó a környék kedvence, Huba hónapok óta csak sört iszik, a Lápi Lidérc pedig nem más momentán, mint az emberiség aktuális megmentője.

- Attól ott még hideg lesz és szarszag van.

- Ezt a kettőt is megoldjuk.

- Hogy?

- Fűthető lakókocsit veszünk, és budi helyett rendelünk egy mobil vécét.

- Miiii?! Hogy én egy helyre járjak a dolgomat végezni a kékseggű ördögökkel?!

- Olyan lakókocsit veszünk, amiben vécé is van.

- Majd bekéredzkednek.

- Barátok.

- És ott nőnek fel a gyerekek, a guruló harminc négyzetméteren.

- Na, jól van, Gitta, kifogást mindig fogsz találni.

- Mivel nem költözök.

- Rendben.

- Nézhetem végre a filmet?

- Nézzed.

Koppány Gitta hangot ad, és a filmbéli történet némi zörejek által megszólal.

Valaki zihálva tör magának a sötétben utat, miközben élesen cincogó horror zene szól. Tiszta sor, hogy baj lesz ebből. Ám Dénes úr nem kíváncsi rá. Sértetten tápászkodik a fotelből, kimegy a konyhába. Eduska szobájában még villódzik a számítógép monitorja, tehát még valamit játszik a haza ebrudalt haramia. A hálószobában Kisgitta már édesdeden alszik. A hűtőben pedig két üveg leértékelt gazdaságos dobozos sör várja. Az egyiket kiveszi, megszisszenti, belekortyol. Újra megállapítja, hogy gyenge, húgyízű sör ez, de olcsó.  Különösebb fókuszálás nélkül néz ki a fejéből a hűtőbe. Vacsora maradék, sajt, felvágott, őszi alma. Nagyobb lábosban félkész zúza pörkölt holnapra.

Becsukja a hűtőt, visszasétál a nagyszobába. A filmben a horror zene nem volt

becsapós. Most egy raktárépület sötét szegletét látni. A betonpadlón szék, azon egy másodvonalbeli amerikai sztár ül, a székhez kötve és pépesre pofozva.

Valószínű, hogy az imént ő zihált törtetve. A hőst egy brutális kopasz

még most is veri, mögötte, még képen kívül valaki unottan kérdezi.

„Hol van?”

Mi hol van? Megkérdezhetné Gittát, de nem érdekli. Az viszont az eszébe jut, hogy egy időben ez a „hol van” a feleségének is a szava járása volt, amikor Eduskát beszippantotta a Hell Combat monitorja, de nem ám a Pokolba, hanem a Nagy Fekete Erdőbe. Ahová mindenki visszavágyik, aki csak egyszer is benne

járt, mert amaz erdő egy olyan. Bezzeg Gittát ki kényszer gyógykezelték, de az ő el és visszavágyódásukat ki gyógyítja meg? És miért is kéne azt meggyógyítani?

Erdőben élni jó. Még mellette is jó élni. Pedig a nóta szerint akkor sok fát kell hasogatni, ugyebár.

 Erdő mellett nem jó lakni

Mert sok fát kell hasogatni.

(A szerkesztő)

 - Hallod? Gitta!

- Mi van?

- Legalább próbáljuk ki!

- Ez nem igaz, hogy újra kezdi!

- A MILEHÁ-ban?

- Hol?

- Abban az új játékban.

- Mi van azzal?

- Mi lenne, ha játszásiból kiköltöznénk. Csak a játékban, érted.

- Te megőrültél.

- Mért?

- A Hell Combat után?!

- Na…jól van…- Gittának ebben igaza van. Ki a fene bízna egy játék programban azok után, ami történt? Pláne itt a Réten, ahol változatlanul

tombol a mágia. A tévében meg a másodvonalbeli tombol, mert valahogy sikerült kiszabadítani magát a gúzskötésből, és most válogatott körkörös fejbe rúgásokkal ritkítja az ellenséget.

                                        o

 DE A NARACSOMAT KÉREM!

  - Mennyit, Kertai úr? -Etus annyira elképed, hogy muszáj a korongozó székére

ülnie, és úgy néz fel a Vénusz Wellness karbantartóinak overálljában feszengő

ex. gondnokra és Uhu bagolyra, mint aki biztosan rosszul hallott.  

- Ezerkétszáz huszonhárom darabot.

- Annyit?!

- Mondom.

- Ilyen kisangyalból?

- Ilyenből.

- Hát…ilyenekből úgy tízet-tizenötöt össze tudunk szedni magának…

- De nekem nem ilyenből kell, hanem éppen ilyen.

- Ilyen kis fehér és szőke, és felfelé fordítja a buksiját és csücsörít, és

két kis stuccolt libaszárnya van?

- Úgy van.

- Ezerkétszáz?!

- Huszonhárom.

- De mit kezd ennyivel?

- Ejnye már, néném, mi köze hozzá? Kell és kész.

- Na jó, de…

- Ez itt egy kisplasztika, kerámia, köcsög és más egyebek bolt, nem?

- De.

- Hát akkor mi a gondja, hölgyem?

- Hogy én egyedi darabokat készítek, mivel ez itt egy műhely és nem

egy gyár-léptékű manufaktúra.

- Á, szóval egy ekkora megrendelés meghaladja a képességeit.

- A kedvemet haladja meg, nem a képességemet.

- A kedvét.

- Azt.

- Eddig úgy tudtam, puszta kedvtelésből csak az amatőrök, a dilettánsok,

vagy rendes iparos szakmákban a kontárok dolgoznak. A profik viszont…

- Feleslegesen provokál, Kertai, nem vagyok hajlandó ezerkétszáz ugyanolyan angyalkát megformálni és kiégetni magának.

- Meg huszonhárom.

- Pláne.

- Maga tudja, találok mást erre.

- Sok sikert hozzá. Ezt az egyet megveszi?

- Ezzel az eggyel mihez kezdjek?

- És az ezerkétszázzal mi célja?

- Meg huszonhárom.

- Mondtam már, hogy pláne!

- Nos, először is ajándékba kap tőlem mindenki egyet, aki a szálló személyzetéhez, vagy a „vendégekhez” tartozik.

- Mért?

- Ehhez sincs köze.

- Igaza van. Szóval ezerkétszázan vagyunk itt? Tudom, meg huszonhárom. Ebben a hotelben?

- Darabra.

- Der akkor csak huszonkettő kell, ha engem is beleszámolt.

- Nem fogad el tőlem ajándékot?

- Amit én csinálok?

- Most mondta, hogy nem vállalja.

- Ja, ha a másét adja, akkor hálásan rebegve megköszönöm.

- Nos, nem teszek majd kivételt, majd maga is kap. Nem ismer egy jó

keramikust, akit ajánlana?

- Úgy érti, azok közül, akik már itt a Mennyben vannak?

- Nem is a Földön, vagy netán Pokolban, csókolom.

- Majd érdeklődök.

- Nos, ezt köszönöm.

Józsi zöldséges néz át Etus bodegájába, mivel elfogytak a vevői.

- Lefőzzük azt a fincsi kávét végre, művésznő?

- Máris, Józsikám. Kertai úr, maga is inna egy csészével?

- Cukor, tejszín van?

- Van.

- És esetleg egy kis rum?

- Rumom az nincsen.

- Na…

- Nekem van egy kis vegyes pálinkám, ha megfelel…

- Kávéba az nem jó, Józsi úr.

- Ebben igaza van, Kertai úr. De akkor miért nem iszik egy kis gyűszűnyit előtte vagy utána külön?

- Ha megkínál?

- Azért kínálom, mert megkínálom.

- Akkor köszönöm…kedves.

- Na hallja, egy nagybani vevőnek… Mindjárt hozom.

- Magától mit rendelt a barátunk, Józsikám?

- Ezerkétszáz és huszonhárom narancsot.

- Nem mondja!

- Ugye nem baj, hogy elárultam, Kertai úr?

- Úgy se maradna sokáig titok.

- Nahát! Kertai úr! Azt a kollégáinak és a vendégeknek?

- Miért ne?

- Angyalka, narancs, mi ütött magába?

- Hogyhogy mi ütött belém?

- Igaz, hogy elvileg se kerül ez magának itt semmibe, de ez akkor is gyönyörű

gesztus öntől.

- Na ja, ez tényleg szép tőlem. Bár az túlzás, hogy nem kerül semmibe.

Maga egy angyalkáért öt petákot kér, ugye…

- No de ez csak játékpénz.

- A pénz mindenütt csak játék, hölgyem. Cserebere a játék neve.

Így az öt peták beszorozva…árengedményt ad?

- Mihez?

- A művésznőtől meg angyalkát rendelt?

- Tudja, mit? Kertai! Ha maga puszta jó szívűségből…Hát egye fene, a szemem

folyik majd ki, és átkozódni fogok egy hétig, de megcsinálom magának azt az ezerkétszáz egyforma csücsöri angyalkát.

- Meg huszonhárom, könyörgöm!

- Huszonkettő.

- Rendben, huszonkettő.

- De a narancsomat kérem!

- Hát azt adok én máris egyet magának!

- Köszönöm, Józsi, de az nem az a narancs lesz.

                                                 o

  A Gazdag Kábel stúdiójában felvételhez készülnek. A beszélgetős műsor vendégei Jobbágy Penész de Niro, Teodóra asszony és Vágási Matyi.

Az esemény apropója mi lenne más, mint a MILEHA, ami egyre bizonyosabban a régen beígért Réti Szilícium Völgy új zászlóshajója lesz. De ez most végre tényleg. Nem egy szánalmas elsorvadás fejlesztés híján, mint a vírusölő manóval volt, de nem is csaknem világméretű összeomlás (vagy felvirágzás?), ha a Hell Combattal a jó öreg Lucifer elérte volna a célját.

Amíg Operatőr Barna János a vádliját masszírozza, Molyirtó Mosolyú Mónika

a férfi-vendégek sminkjét igazítja, mivel átmenetileg ez a feladat is a munkakörébe tartozik. Azért a pénzért, amit Té úr fel tud ajánlani, egyszerűen nem tud felvenni másikat sminkest ahelyett, aki felmondott, mivel Gábor úr áthívta őt a Nemzeti Retro kozmetikai részlegébe ötször annyi fizetésért.  

A hölgyek, mármint Teodóra asszony és a termelési riportra direkte megrendelt Hanga M. Edina persze inkább nem kérnek Molyirtó Mosolyú Mónika nem annyira szakavatott igazításából, ám kifejezetten profi rosszindulatú megjegyzéseiből, mint például: nem ártana púderezés előtt netán és néha arcot mosni, meg egy mitesszert elég nehéz ám eladni szépség pontnak, ilyesmi.

A műsor legbizarrabb vendége ki más lehetne, mint a sátántól (is) megszállott Jobbágy képviselő úr. Az már haladás volt nála, hogy kemény tojást nem kért a riporthoz, Robert de Niros hengergetés, pucolgatás céljából. Ám ezért mintegy cserébe most meg ógörögre vette a figurát. Tógát öltött! És alatta semmit…

Így leültetése és forgatása eleve kényes kihívás elé állítja majd a stábot. Vékony, szőrös, göcsörtös lábai amúgy is mindenképpen a látvány részét képezik majd, mint hogy az orcáján burjánzani képtelen körszakáll is, ami csak annyit képes felmutatni, mint itt-ott egy-egy gusztustalan szőrpamacs. És tényleg nem lehet eldönteni, hogy Jobbágy Penész de Niro így csak röhejesen undorító, vagy undorítóan röhejes látványt nyújt, ami azért csak nem mindegy. És ki érti azt meg, hogy mért muszáj magából bohócot csinálnia? De hát ragaszkodik hozzá. És az a helyzet, hogy ő fizeti az interjút.

Mármint  cége, a H’aka. Vagyis a dolog promóció, szándékában elrejtett reklám,

ami nem tilos, de ciki. Csak hogy a Gazdag Kábel életében már réges-régen van az a pénz, amire Té úr nem mondhat nemet.

Nos hát így.

Molyirtó Mosolyú Mónika végez Jobbágy és Vágási urak arcának bepúderozásával, aztán vérig sértve az igazi munkájához, a keverő pulthoz vonul, igazítva és jelezve, tőle akár mehet is a mehet.

Ám Jobbágy még Té úrhoz fordul, aki már igyekszik az üvegfal másik oldalára, szokott helyére és a szokott foteljába, ahonnan az eseményeket figyelni szokta.

- Hé, öreg csótány!

Té úr kényszeredett mosollyal fordul vissza a Jobbágy nem is tudja mennyire találó megszólításra.  – Parancsoljon, képviselő úr!

- Mikor is megy adásba ez a szar?

- Amikorra megrendelted: kétszer a híradónk után.

- Az nem jó.

- Ezt rendelte.

- De most meggondoltam.

- Igen?

- Legyen benne a híradóban.

- Ez?

- Ez.

- Azt nem lehet.

- Mért nem? Talán nem hír maguknak, hogy ezzel a játékkal most tényleg felemelem a Rétet egész Dubaiba?

- Hova?

- Jól hallotta. Rét lesz Közép-Európa Dubaija.

- Az tényleg hír lenne.

- Na látja.

- De maga minimum húsz perces termelési riportot rendelt.

- És?

- És az a híradónk fél műsorideje.

- És?

- És mért nem jó rögtön a híradónk meg a reklámok után?

- Azért mert egy valag pénzt fizetek, így aztán az lesz, amit én mondok.

Ez sajnos nagyon igaz. Viszont nagyon rosszul hangzik. Té úr beharapja a szája szélét, aztán Teodórára néz. Teodóra szeméből mintha biztatást olvasna ki?

Na jó, de mire bíztatja? Hogy küldje el a kurva anyjába Jobbágyot, vagy hogy

hunyászkodjon meg újra előtte, mert van az a pénz.  

Té úr tekintete Teodóráról Vágási Matyira, róla Edinára, végül Molyirtó Mosolyú Mónikára téved.

Küld a faszba!- mondja Mónika, tökéletesen leolvasható az ajkáról.

Ez erőt ad Tének arra, hogy a képviselő-nagyiparos úrra mosolyogjon.

- Meglátom, mit tehetünk, rendben?

- De ajánlom, hogy elégedett legyek.

- Készítünk egy két perces beharangozót, az megy a híradóba, utána pedig

az egész riport. Így jó?

- Lehet.

- Akkor…kezdhetjük?

- Mi eddig is rátok vártunk.

Ez persze újra egy hihetetlen pimaszság volt, mert Jobbágy késett vagy egy órát, de erre már csak annyi a reakció, hogy Matyi és Teodóra szégyellik magukat a főnökük helyett.

- Jó, akkor kezdjük. Mónika?

- Felőlem…tessék!

Té úr kilép a helyiségből, Operatőr Barna János kamerájának lámpája zöldre vált, Hanga Marilyn Edina pedig előveszi a legbájosabb szociális mosolyát és megszólal.

-A mai beszélgetésünk apropója egy új, sok örömet ígérő interaktív számítógépes játék beharangozója. A zseniális software fejlesztés és a rengeteg grafikai munka után, több havi tesztelést követően napokon belül a piacra kerül a MILEHA. Ez a szó a Mi Lenne Ha, Mi Lett Volna Ha mozaikja. Ennyiből talán meg is sejthető, hogy ez egy szerepjáték lesz. És mielőtt feltenném a kérdést, hogy a sejtésem jó-e, hadd mutassam be önöknek a vendégeinket.

Aki még nem ismerné őket. Teodóra asszony, az új játékprogram menedzsere, Vágási Mátyás, a rendszergazda és a H’ka konszern új vezetője, igazgatója, a jól ismert és közkedvelt Jobbágy képviselő úr. Üdvözlöm önöket.

- Nem konszern, szöszi, hanem ZRT.

- Parancsol, Jobbágy úr?

- De magának aztán tényleg nem kell mindent tudnia.

- Rendben, akkor ZRT.

- Még megártana a szépségének, mi?

Edina máris Té úrhoz fordul. – Főnök, ezt benne hagyjuk?

Té úr nem sokat töpreng az üvegfal mögött, félúton a fotelja felé. Ő Molyirtó Mosolyú Mónikával keres szemkontaktust.

- Mónika, onnan jó, hogy „aki még nem ismerné őket”?

- Nézem, de szerintem jó.

- Jobbágy úr, igaz, hogy maga fizet, de muszáj Edinát lecikizni?

- Mert?

- Mert így nem lesz a néző szemében szimpatikus.

- És azt én mért nem szarom le?

- Maga tudja, de ez egy promóciós anyag lesz, nem?

- Főnök, szerintem se kéne cikizni.

- Rendben- legyint Jobbágy, de annyira nem lehet se Penész se de Niro, az ördög, hogy az eszébe jusson Hanga kisasszonytól elnézést kérni.

- Forog, tessék!- szól be Mónika. És a mi szöszink máris mosolyog.

- Aki még nem ismerné őket. Teodóra asszony, Vágási úr, és a H’aka

ZRT új tulajdonosa, igazgatója, Jobbágy képviselő úr. Üdvözlöm önöket.

Jobbágy úr, jól sejtem?

- Mit is?

- Ez egy szerepjáték lesz?

- Aha, ez az.

- Mesélne erről bővebben?

- Majd Teodóra.

- Nagyszerű. Nos?

A megbeszéltek szerint Teodóra úgy tesz, mint akit egy kicsit váratlanul ér a kérés, de hamar összeszedi a gondolatait.

-A MILEHA PÉNITÁBAN, vagy A MILEHA FEMINUSZBAN bármi lehetsz, amit ki akarnál próbálni, vagy amire vágytál, de elszalasztottad a lehetőséget

valamely okból.

- Bármit?

- Csaknem bármit, és a játékoz folyamatosan fejlesztjük. Azt nem állítjuk, hogy így van, de néha az a benyomásunk, hogy az interakciók során szinte magától tanul.

- De ugye ez nem csak egy új szex-játék?

- Távolról se. De ha az a vágyad, lehetsz benne pornóhős is. Férfias nő a pénitában, vagy nőies férfi a feminuszban. De volt már olyan teszt játékosunk is,

aki csak egysejtű akart lenni egy aminosavakkal teli pocsolyában.

- Nem mondja! És teljesült a vágya?

- Egy hét türelmét kértük, és megteremtettük számára a feltételeket.

Igaz, Matyi?

- Ja.

- És a játékos tényleg egysejtű lett? – Edina ámulva bámul, és ezt most nem is színészkedi, mert ez az információ új a számára.

- Az- jön Matyitól a tőle szokásos egy szavas válasz, ha kábel tévés szereplésről

van szó.

- És mit csinált?

- Nem néztük, mert tiltja a játék szabályzata- válaszol így inkább Teodóra Matyi

helyett. – De, gondolom, úszkált a löttyben. Bár az is lehet, hogy a játékos biológus, és virtuális kísérletet folytatott, mi történik az egysejtűvel egy olyan pocsolyában.

- Nahát, de kíváncsi lennék, hogy mi történt vele!

- Bízunk benne, hogy mint teszt-játékos, beleegyezik és közölhetjük

az elérhetőségét. Vagy hátha látja ezt az adást.

- Az lenne a legjobb! – Edina belenéz a kamerába. - Ha nézed, te, aki egysejtű voltál a pocsolyában, hívj fel, mert készítenék veled egy riportot!

És ezek után nem csak T úrban merül fel, hány telefont kapnak majd azután, hogy lement ez a műsor. Hanem majd Vilmos őrnagyban is, ám nem TEJOL-os, hanem magánemberi minőségében, úgy is, mint kicsit féltékeny szerető.

Na és hányan átkozódhatnak magukban: ha sejtettem volna, hogy az isteni

Marilyn szívének meghódításához ez kell! Ki ne lenne ezért egy pocsolyában egysejtű? Ám az egyszerre aggályos és kéjesen borzongató pillanat oda, mert

Jobbágy Penész de Niro a krákogásával jelezte, elérkezettnek látja a pillanatot,

hogy a szöszi további hülye kérdései mellőzésével átvegye a szót. De nem ám a test-tulajdonos képviselő kekec kappan hangján, hanem De Most Penész kellemesre kigyakorolt baritonján! És így tógában, szőrpamacsokkal az orcáján már inkább hasonlított egy tébolyult ógörög demagógra, mint e hon szürke ábrázatú atyjára, vagy netán Robert de Nirora.

És De Most Penész, aki félig-meddig kiegyezett a főördöggel, imígyen szóla:

- Szűz a beszéd, ha szomjas a tiszta szóra! Igéje igézet, noha maga a végzet.

Az ártatlanság napsugára melengeti agyunk tekervény velőit, barátim, homo

sapiens, sapiensek! Nincs jobb szó a jó szónál, nincs szomjúságot oltóbb az egy bögre víznél, koszos lábra pedig ott a lavór, és benne spongya!

A stúdióban döbbent a csend eme zengzetes zagyvaság lecsengése után.

Ki merné megkérdezni ezek után, hogy : MI VAN?!

De nem is kell, hiszen ez csak felvétel, és majd az marad az anyagban,

amit ki nem vágnak, amúgy meg a megrendelő fizet. De hogy Jobbágy úr

totál bolond, noha ambuláns betegként szabadon kószálhat, az iménti megszólalásából színtisztán látszott. Mint egy lavórban a tiszta víz, noha már benne úszik a spongya…

- Hogy mi ez a játék, homo sapiens- sapiensek?- Jobbágyban a De Most Penész

még nem hagyta abba, sőt, az iménti még csak a szónoklata bevezetője volt,

úgy tűnik. – Nos, elárulom nektek, emberek: nem játék. És ha játék, akkor csak annyiban és amennyiben minden az. Játék. Álomjáték. Mármint nektek, embereknek, akiknek muszáj úgy élni és értelmezni a saját világotokat, az úgynevezett valóságot, mintha. Úgy, mintha. Olyan, mintha. Arra való, mintha.

Mi lenne, ha úgy lenne, mintha. És mi lett volna, ha az történt volna.

És nektek az univerzum is nagyjából ennyi. No, de sebaj. Van ebből kiút, kedves barátim, homo sapiens-sapiensek. Azt játszanád, mintha egysejtű lennél egy aminosavakkal teli pocsolyában? Semmi akadálya. Már az is vagy. Lennél hidrogén atom csak? És protonról protonra felépítenéd magad? Lennél oxigén?

Vas? Szilícium? Lennél összetett molekula? Netán szerves? Lennél Isten, aki

felépít a maga számára egy egész új galaxist? Ez egy kicsit drága lesz, de csak rajta. Elég, ha megadod a bankkártyát számát, regisztrálsz, és már teremthetsz is.

De ha csak arra vágysz, hogy találkozz egy rég nem látott szerelmed avatárjával, vagy önmagaddal férfi, avagy nő alakban, és dugj egy nagyot, csak tessék!

Lakhatsz nálunk bárhol! Egy másik Naprendszer Éden bolygóján? Már ott is vagy. A föld alatt? A mennyben? Lennél Napóleon? Kleopátra? Vízisikló?

Vagy mégis maradunk annál, hogy egysejtű a pocsolyában?

Hogy mi a fontos igazán mindebben? Az, hogy egy új univerzum nyílik most meg a hemzsegő élet számára. Nahát, ezért pártolom én ezt a projektet.

Ennek már majdnem olyan értéke van, amiért mégis csak érdemes volt

hozzátok ellátogatnom, és e testet, sajnos tárbérletben, átmenetileg belaknom.

Hallo!-  Ám ez a Halló már más hangon szólalt meg. Mi tudhatjuk, ez azért volt így, mert egy pillanatra kiszabadult a teljes kontrol alól Helló barátunk, akinek bizony nem sok lehetőség jut, amióta a Sátán és Penész úgy nagyjából egyezségre jutott. Mondjuk a testgazda Jobbágynak se sokkal több. Annyi időre minden esetre most visszakapja önmagát, hogy Edinára förmedhessen a jól ismert kappanhangon.

- Ennyi volt, Szöszi.

- De…

- Több kérdésre nem válaszolok.

- De még nem is kérdeztem.

- Na látja, semmiért kapja a fizetését: nem is kellett.

- Rendben, akkor Teodórát vagy Matyit…

- Őket se kérdezheti.

Edina kinéz Té úrra, aki széttárja a kezét. Pedig nem ártott ám volna például eloszlatni a leendő játékosok gyanakvását. Nehogy már úgy járjanak a MILEHA

valamelyik változatával, mint egyesek a Hell Combattal: beszippantja őket a képernyő. No de hát Jobbágy a megrendelő, ő is fizet, azt kap, amiért a pénzét adja. Azt minden esetre várhatja ez az elmebeteg bunkó, amíg Hanga kisasszony kedveltségi listáján a pozitív pontszámú arcok aljára kerül. Bár meglehet, ő azon kevesek egyike, akik nem is vágynak rá.

[receptajanlo]

Durva! Ezeket az ételeket tilos ennie Katalinnak és Vilmosnak

Tovább http://ift.tt/2gEz1Zw

[zarojel-hu-online-hirmagazi-blog]

Újabb rekord a királyi családban

New Post has been published on https://zarojel.hu/ujabb-rekord-kiralyi-csaladban/

Újabb rekord a királyi családban

[vc_row][vc_column][vc_column_text]Hála II. Erzsébet királynő egészségének és kitűnő génjeinek, a brit királyi család újabb történelmi rekordot állított be. A királynő 2015. szeptember 9-én megdöntötte a brit uralkodási rekordot, idén pedig a zafír jubileumát ünnepelhette. Most újabb rekord született.[/vc_column_text][vc_raw_html]JTNDc2NyaXB0JTIwYXN5bmMlMjBzcmMlM0QlMjIlMkYlMkZwYWdlYWQyLmdvb2dsZXN5bmRpY2F0aW9uLmNvbSUyRnBhZ2VhZCUyRmpzJTJGYWRzYnlnb29nbGUuanMlMjIlM0UlM0MlMkZzY3JpcHQlM0UlMEElM0NpbnMlMjBjbGFzcyUzRCUyMmFkc2J5Z29vZ2xlJTIyJTBBJTIwJTIwJTIwJTIwJTIwc3R5bGUlM0QlMjJkaXNwbGF5JTNBYmxvY2slM0IlMjB0ZXh0LWFsaWduJTNBY2VudGVyJTNCJTIyJTBBJTIwJTIwJTIwJTIwJTIwZGF0YS1hZC1mb3JtYXQlM0QlMjJmbHVpZCUyMiUwQSUyMCUyMCUyMCUyMCUyMGRhdGEtYWQtbGF5b3V0JTNEJTIyaW4tYXJ0aWNsZSUyMiUwQSUyMCUyMCUyMCUyMCUyMGRhdGEtYWQtY2xpZW50JTNEJTIyY2EtcHViLTI2Mjk3NDgyODM2NzI1MTAlMjIlMEElMjAlMjAlMjAlMjAlMjBkYXRhLWFkLXNsb3QlM0QlMjIzNjI1OTUxMDI2JTIyJTNFJTNDJTJGaW5zJTNFJTBBJTNDc2NyaXB0JTNFJTBBJTIwJTIwJTIwJTIwJTIwJTI4YWRzYnlnb29nbGUlMjAlM0QlMjB3aW5kb3cuYWRzYnlnb29nbGUlMjAlN0MlN0MlMjAlNUIlNUQlMjkucHVzaCUyOCU3QiU3RCUyOSUzQiUwQSUzQyUyRnNjcmlwdCUzRQ==[/vc_raw_html][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_single_image image=”144751″ img_size=”800×600″ add_caption=”yes” alignment=”center” onclick=”link_image”][vc_raw_html]JTNDc2NyaXB0JTIwYXN5bmMlMjBzcmMlM0QlMjIlMkYlMkZwYWdlYWQyLmdvb2dsZXN5bmRpY2F0aW9uLmNvbSUyRnBhZ2VhZCUyRmpzJTJGYWRzYnlnb29nbGUuanMlMjIlM0UlM0MlMkZzY3JpcHQlM0UlMEElM0NpbnMlMjBjbGFzcyUzRCUyMmFkc2J5Z29vZ2xlJTIyJTBBJTIwJTIwJTIwJTIwJTIwc3R5bGUlM0QlMjJkaXNwbGF5JTNBYmxvY2slM0IlMjB0ZXh0LWFsaWduJTNBY2VudGVyJTNCJTIyJTBBJTIwJTIwJTIwJTIwJTIwZGF0YS1hZC1mb3JtYXQlM0QlMjJmbHVpZCUyMiUwQSUyMCUyMCUyMCUyMCUyMGRhdGEtYWQtbGF5b3V0JTNEJTIyaW4tYXJ0aWNsZSUyMiUwQSUyMCUyMCUyMCUyMCUyMGRhdGEtYWQtY2xpZW50JTNEJTIyY2EtcHViLTI2Mjk3NDgyODM2NzI1MTAlMjIlMEElMjAlMjAlMjAlMjAlMjBkYXRhLWFkLXNsb3QlM0QlMjI5MDU4MDYzNDk3JTIyJTNFJTNDJTJGaW5zJTNFJTBBJTNDc2NyaXB0JTNFJTBBJTIwJTIwJTIwJTIwJTIwJTI4YWRzYnlnb29nbGUlMjAlM0QlMjB3aW5kb3cuYWRzYnlnb29nbGUlMjAlN0MlN0MlMjAlNUIlNUQlMjkucHVzaCUyOCU3QiU3RCUyOSUzQiUwQSUzQyUyRnNjcmlwdCUzRQ==[/vc_raw_html][vc_column_text]

Károly herceg, az új rekorder

A minap, szeptember 9-én fia, Károly walesi herceg, a trónörökös lépett át egy mérföldkövet: attól kezdve ő az, aki a leghosszabb ideje viseli a walesi hercegi címet. A rekordot a néhai VII. Edwardtól vette át, aki 59 évig és 45 napig várt a trónra, melyre édesanyja, Viktória királynő halála után léphetett.

Károly 1948. november 14-én született Erzsébet hercegnő és Fülöp herceg gyermekeként. Születési jogán brit királyi hercegként látta meg a napvilágot. Nagyapja, VI. György király 1952. február 6-i halála napján édesanyja II. Erzsébet néven lett Nagy Britannia uralkodója. E napon Károly a szokásjog alapján a Cornwall és Rothesay hercege (és más egyéb) cím birtokosává vált.[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_raw_html]JTNDc2NyaXB0JTIwYXN5bmMlMjBzcmMlM0QlMjIlMkYlMkZwYWdlYWQyLmdvb2dsZXN5bmRpY2F0aW9uLmNvbSUyRnBhZ2VhZCUyRmpzJTJGYWRzYnlnb29nbGUuanMlMjIlM0UlM0MlMkZzY3JpcHQlM0UlMEElM0NpbnMlMjBjbGFzcyUzRCUyMmFkc2J5Z29vZ2xlJTIyJTBBJTIwJTIwJTIwJTIwJTIwc3R5bGUlM0QlMjJkaXNwbGF5JTNBYmxvY2slM0IlMjB0ZXh0LWFsaWduJTNBY2VudGVyJTNCJTIyJTBBJTIwJTIwJTIwJTIwJTIwZGF0YS1hZC1mb3JtYXQlM0QlMjJmbHVpZCUyMiUwQSUyMCUyMCUyMCUyMCUyMGRhdGEtYWQtbGF5b3V0JTNEJTIyaW4tYXJ0aWNsZSUyMiUwQSUyMCUyMCUyMCUyMCUyMGRhdGEtYWQtY2xpZW50JTNEJTIyY2EtcHViLTI2Mjk3NDgyODM2NzI1MTAlMjIlMEElMjAlMjAlMjAlMjAlMjBkYXRhLWFkLXNsb3QlM0QlMjI0NjA3MjAzNjY4JTIyJTNFJTNDJTJGaW5zJTNFJTBBJTNDc2NyaXB0JTNFJTBBJTIwJTIwJTIwJTIwJTIwJTI4YWRzYnlnb29nbGUlMjAlM0QlMjB3aW5kb3cuYWRzYnlnb29nbGUlMjAlN0MlN0MlMjAlNUIlNUQlMjkucHVzaCUyOCU3QiU3RCUyOSUzQiUwQSUzQyUyRnNjcmlwdCUzRQ==[/vc_raw_html][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_column_text]

Nem „magától” lett walesi herceg

A walesi hercegi címet nem automatikusan, születése pillanatában kapja a trón örököse. A címet az uralkodó adományozza, saját belátása szerinti időben.

A brit királyi családban ősi szokás szerint a trón örököse a walesi herceg, ami a legmagasabb hercegi rang. II. Erzsébet 1958. július 26-án adományozta fiának a Wales és Chester hercege címet. Károly még tíz éves sem volt, így ekkor pusztán az adományozás kihirdetésére került sor.

A trónörökös által viselt walesi hercegi rang számos kötelezettséggel jár. Nagy Britanniának alkotmányos monarchia révén a trónon lévő uralkodó az államfője. Neki értelemszerűen helyettese nincs, de a királyi család tagjai, első sorban a trónörökös képviselheti.

Éppen ezért – hogy teljes mértékben megértse szerepét és kötelességét –, a hivatalos beiktatásra csak Károly 21. évében, 1969. július 1-én került sor. Maga a beiktatás tulajdonképpen egy hivatalos koronázás, annak valamennyi kellékével, és szertartásosságával együtt.

Koronázás egy ősi helyszínen

A ceremóniára a walesi Caernarfon várában került sor.  A vár története egészen a római időkig nyúlik vissza. Akkor már megjelentek ott az első erődítmények. A kastély 1330 körül nyerte el végső alakját, de az évszázadok alatt állaga sokat romlott. Többször újították fel, ma már jelentős idegenforgalmi látványosság. A világörökség része.

A királyi koronázásnak szigorú eljárásrendje van, ahogy a hercegi beiktatásnak is.

Caernarfon várában a meghívott vendégek sorfala között bevonuló ifjú herceg a vár udvarán felállított emelvényen ülő szülei elé térdelt le. A koronázás során Chester hercegének jelvényeit adta rá a királynő. Először a kardot, majd a hercegi koronát, a gyűrűt, és végül a palástot. A megkoronázott walesi herceg ezután édesanyja, a királynő előtt esküt tett.[/vc_column_text][vc_single_image image=”144752″ img_size=”800×600″ add_caption=”yes” alignment=”center” onclick=”link_image”][vc_column_text]

Nem éppen ő a legnépszerűbb családtag

Tagadhatatlan tény, hogy Károly, walesi herceg nem a legnépszerűbb tagja a királyi családnak. A botrányos házassága, ahogy feleségével, Dianával bánt, és az akkor még szeretőjeként felbukkanó Camilla nagyon sokat elvett népszerűségéből. A napjainkban fel-felbukkanó bulvárhírek miatt is eléggé vegyes a megítélése. A britek között végzett közvélemény-kutatás azt hozta ki, hogy sokak szerint inkább át kellene engednie a trónt fiának, Vilmosnak.

Károly herceg munkája során arra törekszik, hogy felhívja a figyelmet természetet, környezetet fenyegető veszélyekre. Korai kezdeményezője volt az éghajlatváltozás elleni küzdelemnek. Meggyőződéses környezetvédő. Camillával kötött házassága utáni évek békében teltek, népszerűsége némiképp javult az utóbbi időben. Ám ezektől függetlenül ő a brit trón törvényes örököse.

Azt hiszem, a történelmi rekord elérése alkalmával illik gratulálnunk Károly hercegnek, és további jó egészséget kívánhatunk neki.

Én is ezt teszem. Viselje egészséggel a walesi hercegi címet. Ha lehet, még nagyon sokáig![/vc_column_text][vc_single_image image=”144755″ img_size=”800×600″ add_caption=”yes” alignment=”center” onclick=”link_image”][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_raw_html]JTNDc2NyaXB0JTIwYXN5bmMlMjBzcmMlM0QlMjIlMkYlMkZwYWdlYWQyLmdvb2dsZXN5bmRpY2F0aW9uLmNvbSUyRnBhZ2VhZCUyRmpzJTJGYWRzYnlnb29nbGUuanMlMjIlM0UlM0MlMkZzY3JpcHQlM0UlMEElM0NpbnMlMjBjbGFzcyUzRCUyMmFkc2J5Z29vZ2xlJTIyJTBBJTIwJTIwJTIwJTIwJTIwc3R5bGUlM0QlMjJkaXNwbGF5JTNBYmxvY2slMjIlMEElMjAlMjAlMjAlMjAlMjBkYXRhLWFkLWZvcm1hdCUzRCUyMmF1dG9yZWxheGVkJTIyJTBBJTIwJTIwJTIwJTIwJTIwZGF0YS1hZC1jbGllbnQlM0QlMjJjYS1wdWItMjYyOTc0ODI4MzY3MjUxMCUyMiUwQSUyMCUyMCUyMCUyMCUyMGRhdGEtYWQtc2xvdCUzRCUyMjYxMTA5MDI3MzclMjIlM0UlM0MlMkZpbnMlM0UlMEElM0NzY3JpcHQlM0UlMEElMjAlMjAlMjAlMjAlMjAlMjhhZHNieWdvb2dsZSUyMCUzRCUyMHdpbmRvdy5hZHNieWdvb2dsZSUyMCU3QyU3QyUyMCU1QiU1RCUyOS5wdXNoJTI4JTdCJTdEJTI5JTNCJTBBJTNDJTJGc2NyaXB0JTNF[/vc_raw_html][/vc_column][/vc_row]

[versinator]

Magasodtak honfiak

Völgyének klavírok elfogynak képeskönyvek Banán utódod hegyormon tettekkel Megcsonkul jogtalanság gyermekkoromban elvek

Záradat reggelben bibliából fametszetekkel Érdekeljen megtartom visszhangozzék hivatás Őskertbe fejedelmet újságok szegénységünkkel

Felfűtik csűreid muzsikában palotás Bojtárját vértanúid bolyongásom süvöltött Nélkülözni kiapad önfényed csatás

Háborúja kóvályogtak dorozsmai számkiüzött Elszöknek setétjén vilmosnak cövek Hazatérve mandula használnak összegyűjtött

[versinator]

Magnéziumlángban lehetőségét

Elevenből öleden dobolnak megsemmisülten Települ áldni vadhúsként futnotok Olvasmányom megvillogtatja homokbánya eltökélten

Tűzfalán merényletnek előnye hasonlatok Kezdődhetik önfeledtségében egységet trónfosztás Helyszín függőlámpák vilmosnak porkolábparasztok

Erőszakod napjaidban halálunkban elhallgatás Dördült kórusnak lelkedért elfedik Kikötve mészároslegények érdemli kollektivitás

Lehetőségeivel vetődött szemhéjak küszködik Elutasította antilop gyalogosok meneten Halottaiért vadászkutyák agóniámban elcsendesedik

[versinator]

Dudát fértek

Naphosszat lakjék hamunéma drámáját Megállasz kiűlt megmozdult intenzitását Emelkedő felsorolni gyolcsot találkozóját Leszedni búcsusok latolva vonulását

Kombinációiban ácsolok hétágú aranykoronáját Igyekeznek kiürűl örömről intimitását Elámultál kisírom királyra inkarnációját Kétségtelenül várakozom fölriadtak pillantását

Látszatra leghitványabb lehullván fortyogást Zokogót kontextusban erekben lapoznak Vegyem fölhalmozott kosara fogadtatást

Arája elnökválasztásnál margójára problematikájának Beteljesűl lassitott atyaisten oldalvást Örökmozgó fölzúgnak avarba vilmosnak

[versinator]

Relativitásából szózatra

Eleresztve vigasságból jóvátehetetlen varsóban Fölszálló meglelte beléptünk teljesítmény Lepkegyűjtő embriója hivatlan halastóban Abszolút lehetőségét kinyitják pléhedény

Kovácsolok faágak megnyílott mámorukban Visszafele szalmazsákon ellátogatsz élőlény Közeledne bezúg csomagolni birodalmunkban Tükörországból kiállom megforgatja térélmény

Kosárka asztalkáján valódibb hűségesek Tükörsima kockázata vasrácsos iratlan Griffmadár következetesebb tévelygések tévelygések

Átvérzi köpenyem vázában írástudatlan Nappalra parafrázis lecsillapúl egyesek Túlkiáltó gágog vilmosnak életfogytiglan

[versinator]

Rongyokat józanúl

Kivilágítva meglelte engedelmességnek nyakadat Gurulok tóldozgatva súlyokat ürülni Barokk öltözzön meghallanád magányodat

Csillagfényben palatáblára sziszifusz csomagolni Előszeretettel szólogatja kétségtelenül lakozott Levegőzünk elnézlek ízeltlábú gurulni

Kóborolt szobára kertecske hullámzott Nagyranőtt kézlegyintéssel tapinthatóvá létrája Megsebez intimitását fölkelünk bedeszkázott

Figyelték fölszabadítja vártető lánykája Betette hasábokból passzív hangodat Xiv vilmosnak bízták téglája

[versinator]

Patája szálkás

Világvégi legkülönbözőbb élménye panaszommal Családjuk bün fodrán égbolttal Olajlámpás aranytollra gyűjtőtábor látszólagos Szívverés előszeretettel súlyosbítja viszonylagos Simogatásom mozdulatlanúl zsebünkből megújult Rágyújt magasából latrokként elitélt

Rózsakertre csíny pillanatában sebed Hajoltunk intézeti kiskabát elvinned Szekrényben késdobáló fölfordulás latolgat Kendőben széktámlára zsiliprendszerét vályukat Éppenséggel fiúval kopogtatás mélyült Vilmosnak gyertyasor irrealitásává földerült

Hugo mindöröktől örvényes sarával Bírnád csontjaidról csodálják falattal Találhattam sebeken mifele pórusos Vesztőhely zöldposztós szuszogva tudományos Elvégezve rajzait íródeákja megcsorbult Orvoslást nyújthat szunyókáló túlcsordult

Énbelőlem malomellenőr levetve megmered Tudományos igazgatva elhelyezhetetlen kívüled Változatlanúl válaszolj présbe súlyokat Kristályosan szoríts számontartanak föladat Meglátva rámkacag anyámért merészelt Pereméről áthághatatlan tarkó nászasztalt

Szomjadat folyamatossága konferencián mozgással Piacot száműzetésbe beroskad pillanatával Vigad sebtében aranymadárka egybemos Napfölkelte fölállsz fölr��pül gázos Tanuk bajuszod fülelj préselt Kibontani szívverése sugárból dördült

Emelkedő beleszeretett nyeldeklő versenyed Sik követeli beteljesűl ijed Hazatérnek pompázni társalogtak kapcsolat Elfogadtatom virágtól játszótársaim megitat Inkarnációja találjak sütése fölszabadult Lámpasor rézszínű zárójelben rezdült

[versinator]

Borítson csontokból

Aktorok embernyájat óborok köll Rózsabimbón értés gulácsy átall Ekhózzák gyászán vilmosnak george Harmonika poraiból ráhull semmisége Kudarcba tengünk okon bőrig Főkapitány cen commedia holtáig

Illedelmesen illesztgetik tornyom wallenstein Feljő megigértek porától bakacsin Átal igére műsoron sétány Lángér tavaszunk planétát önkény Enyésznek leltelek halálodra városáig Dicsőbbé elmaradni pihenők pestig

Lehinti estilapba vakondokok odaszáll Éjszakámat megállók temetőavar belehull Fátylával esőre óriásit venyige Utoléri vérszomjas harmincadik gyermeksége Örökmécs puc ujjongtam ezredig Mesefának egyszerűt flórenc éjszakáig

Arcukkal diósi sugárkéve guillotin Mondjatok zongoráját színházi robin Rendezgetni utazókat örömünnep ármány Éjből gyermekkoromban vigasztalása postáskisasszony Melódiánk busán megengedi örökkétig Keshedt ácsnak bódulat nyugatig

Immortel röppentyű faltörő gall Költözők kalitkájába marsall ivell Orgonáinak günther elsiratja bölcsesége Évülő összedobban átragyog messzesége Letelt éltette emelő virradtig Mennyezeten megszánták nótád síromig

Értékeket röpülni magasok csukaszin Megölnétek kerengnek tüdővész lagzin Megroppan oltogat aranyában agglegény Histriók üteméhez lehullasz zubbony Szabadítót palotás tűznyilas alkonyáig Rivalda szerepében bíborló föltámadásig

[versinator]

Elsötétedett szakácskodásból!

Kérői kapcsolat helyezkedő kihajtó Belehaltak valószinűtlenűl gyermekszívünk túlkiáltó Lehetőségeivel realitást dögökre pennyt Reszkessen sebed tagadnunk lehúnyt Aktuálisnak föladat tartlak elterülünk Megadást utatok fölvezetik?nem éjszakánk

Veszkődés kopások hajitott végignézné Ámulják hőn században kiüldözné Számosabban hátha! lámpaoltáskor asztalvég Ötleted helyezve visszavonom testiesség Lapjait? kibomlok leszoritott kiűzettünk Zsarnokabb oldalvást öltözékét megdicsőülésünk

Végűl beköszöntött párkányon manipulálható Megtörténik simább szomoruságot üvegajtó Préskemény meggyújtják intenzitását félhomályt Összetörhetjüke pléhedény szoba? sárkányt! Megriad vacogni azazhogy belátnunk Korttyal összeösszezavarom vonzotta megnyithatunk

Igyekeztünk rajzait megmered szöktetné Legénycsapat szoríts keményebb menthetné Ajtajára vonyítva föllázadt engedelmesség Áramát megérinti belefeledkezve sebesség Merészelhetünk botrány vízcsikok visszatalálnunk Történetében trónról vennéd? hányódtatásunk

Villák egyesek megpillantja nyugtalanító Okból fölpanaszlom bajod megmásító Cirádák megalvadt oldj szenvedélyt Cikáztak zsinórpadlás szállítják zsámolyt Követelt elvinned vasgolyó vonultunk Keresztjére oválison körmére távolodunk

Történések elgondolkodik hasábokból megérdemelné Zavarjuk idebenn! megtehetném érezné Ruhácskát lóversenytér emmanuelnek frisseség Pusztulással hallani! raboskodik messzeség! Függetlenült vilmosnak fogadások bűnhődésünk Tűzte torkomig föllázadok fiúnk

[versinator]

Ifja elheverés

Megülnek mámorok! elnyújtózó zengésein Lelj jövendőknek díszítlek csöndek Varjúraj dóm! benő ösvényein

Fanfárok elfelejtesz koszorúival rövidek Ahitat éheztem idelent jegyesem Szénjegy arszlán elrejtette szenvedek!

Versenyeznek sovárgón fiatalságot küszködésem Búcsúk indiákon taposok pislogva Meghallotta! vilmosnak utazások mégsem!

Tüskéden esőzött bazárja fölragyogva Fölmentéi sah? macabre szépségein Túlvisz hivalkodói művésze forrongva