#Szégyen

[frankyoungestein]

Arcod, amikor

a kalocsai érsek dicsöíti a muszlimok terrorcselekményét a Charlie Hebdo ellen, csak mert szakállas férfiak szoknyában táncoltak a TVben.

[messy-caramelgum]

Egy idő után nincs szégyen

idővel minél kevésbé szégyelljük magunkat bármiért is, azt hajtogatjuk, ez az emberi szervezet.

ha sok levegőt nyelünk böfögünk,

ha sok alkoholt fogyasztunk hányunk,

ha sok magány kopik belénk, még egy pillantástól is szerelmesek leszünk.

( egy pillantásra.)

[kinlodok]

Én csak iszok, hogy ne gondoljak erre az egészre.

[the-death-is-my-desire]

„Ne fogyj tovább!”

A mondat, amitől kikészülök. A mondat, amit soha nem kérek senkitől, mégis megkapom minden áldott nap vagy húszszor. A mondat, ami egyszerre felemel, mégis belelök újra, meg újra abba a gödörbe, amiből nem tudok kimászni. A mondat, amit hiába dobálnak hozzám, mégis fogyok tovább, bármit is csinálok, ezzel megszegve régebbi ígéreteimet. A mondat, ami miatt már nem tudom mi a helyes. A mondat, amitől szeretnék megsemmisülni, hisz' egyre többször a figyelem középpontjába kerülök így, miközben eddig mindenki szart rám. A mondat, ami miatt már szégyenlem magam. A mondat, amitől minden ruhám nagy már rám. A mondat, amitől félek.

A mondat, amiből már kurvára elegem van. Igen, megint fogytam, de nem mondom már el senkinek. Senkinek semmi köze hozzá... Hamár segíteni nem tudtok, - és nem is kell - akkor hagyjatok a picsába békén!

-21.7 kg

Neked mi a mondatod?

[dopeforme]

Gyerekkorod óta a hazugság az amibe kapaszkodtál, amiről azt hitted, hogy ki fog majd menteni minden probléma elől, de csak újabb szar helyzeteket fog szülni. Kérlek, fordulj orvoshoz!Gondolj arra,hogy egy nap úgy is kiderül majd milyen romlott vagy.. Ez már beteges. Beteg vagy.

[the-local-optimist]

Cringe

Vannak olyan emberek, akik olyan szinten rám tudják hozni a szekunder szégyenérzetet, hogy legszívesebben búvár módjára buknék ki az ablakon – minimum a harmadikról. A viselkedésükkel, a megjelenésükkel, a megnyilvánulásaikkal olyan érzelmeket váltanak ki belőlem, hogy őszintén nincs kedvem velük bármily módon interaktálni. Az ilyen emberrel nem jó egy légtérben lenni, mert megmérgezi az életkedvemet (meg lehet, hogy másét is).

Az egyik ilyen az a fajta ember, aki nemes egyszerűséggel nem hajlandó felfogni bizonyos dolgokat. Nem is az a probléma forrása, hogy nem ért meg bizonyos tényeket, kérdéseket, hanem az, ahogyan ezt lereagálja. Mindenképp érzi a késztetést arra, hogy hangot adjon lázadásának. Az ilyen emberek miatt már megéri erősebb adag nyugtatóra váltani.

Egy másik fajta, akit ugyanennyire simpelek hasonló kaliberű. Mégpedig a kiabálva méltatlankodó. Vagy kiabálva bármit csináló. Ezzel még a legkompatibilisebb személyiségek a ‘fontoskodó’, illetve a ‘magamutogató’. Ezekkel párosítva egy alapból hangosan visítós ember maga az agyvérzés.

Persze ez mind személyes preferencia és sajátos vélemény, bár biztos, hogy vannak olyan emberek, akik ezekkel egyetértenek.

Mára ennyi.

[csacskamacskamocska]

Kukkoló

Megmondom tök őszintén, hogy szívből gyűlölöm ezeket a mondatokat, amik váratlanul lecsapnak rám a távoli múltból. De Feldmár ezt mondja: „Oda kell figyelni, amikor jön egy nagyon erős energia, ami nem tartozik a jelen pillanathoz. Nem lehet csak legyinteni rá, hogy ezzel nem foglalkozom, mert olyan erős, hogy az ember kész elfelejteni, hogy ez tulajdonképpen csak emlék. Egy olyan emlék, amit nem tudott megemészteni. Akkor találni kell egy emberi társaságot, egy olyan valakit, aki szeretettel tud a karjaiban tartani, amíg te megemészted azt, ami már évtizedek óta megülte a gyomrodat, és bántotta a lelkedet.” úgyhogy most leteszem ide, ami mostanában már nagy bátorság, hiszen azt mondtam, hogy jól vagyok, aztán ilyen pillanatokban meg még mindig összeugrik a gyomrom. Az ilyen pillanatokban nem vagyok jól.

Te kukkolsz engem? – kérdezte Logan még valamikor az ismeretségünk elején. Nem igazán értettem, hogy mire gondol csak elszégyelltem magam. Érdekelt, tetszett, kiváncsi voltam rá, de hogy leskelődtem volna utána? Talán igen, amennyit az internet ad. Meg amennyit az ember unalmában turkál az ismerősei idővonalán. Hogy mire gondolt, nem tudtam, nem értettem, csak megalázva éreztem magam. Soha addigi életemben semmilyen baráti vagy kapcsolati kíváncsiság vagy kezdeményezés ilyen durva pofonba nem ütközött. Minden létező felületen millió intim információt szórt magaköré, nem kellett kutatni vagy leskelődni utána, de biztos zavarta, hogy folyton belém botlott. Meg, valójában szeretett volna lerúgni magáról. Fura lehet, ha valaki, aki nem különösebben tetszik neked, elkezd érdeklődni meg ragaszkodni. Normális emberek egy ilyen után nem tudom mit csinálnak, elküldik a picsába, letiltják és soha vissza se néznek, mert pontosan tudják, hogy aki ilyet tesz, az egyéb gonoszságokra is képes? Nekem belefért a „pokróc férfi szar modorral” kategóriába és átléptem azon, hogy megalázva éreztem magam. Valójában az egésszel az a baj, amiről sem ő sem én nem tehetek, hogy ez a mondat fényévekkel vetett vissza abban, hogy érdeklődést mutassak bárki iránt. Ez egy olyan vonal volt, amiben anyám is sikeres aknamunkát végzett, de igazán mélyen megaláznia Logannek sikerült. Azt hittem, hogy ez majd feloldódik az időben, a csakazértisben, a pokrócságot lágyítja majd a türelem és a szeretetteljes odafigyelés. És igen, mindez megtörtént végül. De az nem, hogy feloldódjon bennem a szégyen azért, mert vonzónak találok valakit. De feldmár azt is mondta, hogy szükség van egy igazi kapcsolatra, amiben tudod, hogy nem fognak megszégyeníteni, nem fognak bántani. Biztonságot kell érezni, bizalmat, de mélyen. Akkor megengedheted magadnak, hogy visszamenjél oda, ahol bántottak, vagy ahol olyan élményeid voltak, amik veszedelmesek voltak számodra. Azt nem mondta, hogy ez nem lehet ugyanaz a kapcsolat. Én nem vagyok biztos benne, hogy lehet, nem tudom, hogy lehet-e, többnyire nem, de mi van, ha igen? Néha arra gondolok, hogy olyan jó lenne, ha jönne egy szerelem, egy olyan férfi, aki boldogan meghallgatja az összes rettenetes élményemet mert közben ölelhet, vigasztalhat, lehet erős és biztonságotadó és könnyedén lehet jobb, mint az összes korábbi. Milyen nagyon jól érezném magam! De ez nem egy kapcsolat, csak egy múló vágy, hogy valakit használjak a nélkül, hogy adnom kéne bármit. A kapcsolatok meg nem ilyenek. Sokfélék, és lehet idealizálni, sőt kell is, hogy legyen kihívás, de azért a kapcsolatok nagy része két ember, aki millió dolgot hoz a múltjából, szokásokat, sérüléseket, betokosodásokat, vágyakat és félelmeket, aztán valami érthetetlen okból megpróbálják ezt egymás torkán lenyomni, miközben igyekeznek jólérezni magukat. Nincs recept és nincs orvosság. Csak a mesélés.

[engedelmeslany]

[mergezoszavak]

felváltva érzem magam büszkének és szánalmasnak - büszkének, mert erős vagyok, és szánalmasnak, mert büszke vagyok erre

[haw-duck]

Minden szégyenem

Szégyenlek félni,

És célba érni.

Szégyenlek szeretni,

Gondtalanul nevetni.

Szégyenlek érezni,

Szavakat élezni.

Szégyenlem megmutatni önmagam,

Szégyen hogy pusztithatatlan a falam.

Mi nem másból mint szégyenből épült,

És külseje a hazugságoktól szépült.

[hobiartb]

Fárk Marianna nemi bőrgyógyász

[csakazolvassa]

drága nőtársam!

Remélem, jókor ér el ez a poszt. Én itt ülök egy kávézóban lüktető fejjel, forró arccal,Continue reading drága nőtársam!

[otthonzulles]

"Konkrétan elhangoztak: „patkány, buzi, köcsög” (többször is); „A 2 nagy fiammal meg foglak veretni”, illetve „tudjuk, hogy milyen vagy, kivel élsz együtt, az egész falu tudja, nem hagyjuk, hogy a gyerekeket tanítsd, ki fogunk rúgatni.” (Etelka édesanyja el is mondta, hogy elmegy a polgármesterhez, hogy kirúgasson.) Etelka azon poénkodott, hogy szerencsére nekem nem lehet gyerekem."

[csacskamacskamocska]

Szégyen vs. politikusok

A pszichológia azt mondja, az egyik legnagyobb félelme az embernek a megszégyenülés. Ez ugyanolyan ősi félelem, mint a magánytól, kitaszítottságtól való félelem, a közösségben élés alapja. A kép magunkról, hogy alkalmasak, értékesek vagyunk, a közösség megfelelő tagjai, az értékrendünk, a tevékenységünk, gondolataink önazonosak és a közösséggel nagyobbrészt megegyezőek. Ha ez látványosan kiderül, hogy nem így van, ha felszínre kerül valami titkos, a többség számára nem elfogadható mozgatórugó, vagy azt gondoljuk, hogy ami kiderült az a másik ember vagy a közösség számára nem elfogadható, akkor megszégyenülünk. Önmagunk előtt is meg tudunk szégyenülni, azt pontosan ugyanolyan nehéz feldolgozni. A megszégyenüléstől való félelem a narcisztikusoknak egy nagy mumusa. központi kérdés ennek elkerülése. Mondhatni a betegségük egyik alapja. Csak a pszichopaták nem érzik, kizárólag ők azok, akik addig hazudoznak, addig csavarják a dolgokat amíg a megszégyenülésből sikert kovácsolnak, mert gátlástalanok, és nem érzik a szégyent, csak a vesztes helyzetet amiből pedig kimásznak. Ha nincs más, agresszióval mutatják meg a fölényüket. (ez nem azonos azzal, amikor valaki rugalmas vagy jól fel tudja dolgozni a belső konfliktusait. Azok az emberek beismerik a hibáikat, láthatóvá teszik a veszteségeiket vagy az értékcsökkenésüket, bocsánatot kérnek, és végül lehetséges, hogy ezzel „diadalt aratnak”, de a lényeg a belső munka amit elvégeznek és ami látható és értékelhető mások számára) Az egész úgy jött most, hogy nézem Szentkirályit, a kajás képeket, a kijelentéseit, és azon gondolkodtam el, hogy ez a sok fideszes aki fűt fát ígért és hazudott mint a vízfolyás, soha nem szégyellik magukat, soha nem mondanak le, bujdokolnak el, ahogy rendes ember tenné hasonló helyzetben, hanem mosolyogva tovább hazudoznak.

Ez most nem ellenszenv kérdése, komolyan meglepett a felismerés. Sosem szégyellik magukat. Értem, hogy a politika vastag bőrt kíván, de az inkább arra vonatkozik, hogy el kell viselnie a konfliktusokat és a személyeskedést. De ezekben az emberekben nincs szégyenérzet. A szemük sem rebben.

Magyar Péter is egy közülük.

[diogenesz2020portugal]

Dúró Dóra, a Mi Hazánk elnökhelyettese törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatását kérte Csák Jánostól a Nemzeti Múzeumban megtekinthető Nemzetközi Sajtófotó Kiállítás tartalma miatt. A tárlaton – mint a képviselő írta - a 2022-es év legfontosabb eseményeként jelenítik meg az "LMBTQ+-kisebbség elleni erőszakot", illetve a "meleg idősotthont" ábrázoló képsorozaton tekinthetik meg az odalátogatók például azt, hogy női ruhába és tűsarkúba öltözött férfiak rúzsozzák magukat.

Remélem, háborús képek nincsenek, ki tudja, mit hozna ki ez a magyarokból.