#Robert Katona

[antiqueanimals]

Ranger Rick's Nature Magazine; November 1979 edition. Illustration by Robert Katona.

Internet Archive

[otthonzulles]

"Magyar" (Robert Brovdi) és a "Magyar madarai" csak önkéntesekből álló alakulat munkája. Érdekes videó. 2022. februárja előtt egyikőjük sem katona volt.

[labjegyzet]

Nora Roberts új regénye megjelent! Kíváncsi vagy miről szól? Olvass bele a történetbe!

Breen nem is sejti, hogy amikor Írországba utazik, olyan rejtélyek tárulnak fel előtte, amelyeket el sem tudott volna képzelni.

Előszó

Tündérvölgy

A tó halványzöld vize fölött ezüstösen csillogó ködujjak szálltak  fel. Összefonódtak és a csendes szürke ég felé kanyarogtak, míg keleten, a dombok fölött rózsaszín pír várta, mint egy visszatartott lélegzet, hogy felébredjen.

A hajnali hidegben Keegan O’Broin a tó partján állt, és figyelte az új nap születését. Tudta, hogy ez a nap a változás és a választás, a remény és a hatalom napja lesz.

Akárcsak az a visszatartott lélegzet, várta, hogy teljesítse kötelességét, és remélte, hogy még dél előtt visszaér a farmra. Várták a feladatai, gondolta, és persze az edzés is.

De otthon.

A jelre levetette csizmáját és tunikáját. Harken, a fivére ugyanígy tett, ahogyan a közel hatszáz másik is. Nemcsak a völgyből jöttek a fiatalok és kevésbé fiatalok, hanem Talamh minden szegletéből.

Jöttek délről, ahol a jámborok mormolták titkos imáikat, északról, ahol a legvadabb harcosok őrizték a Viharok Tengerét, a keleti Fővárosból, és innen nyugatról.

Mert a vezérük, a taoiseach halott volt, az életét adta, hogy megmentse a világot. És ahogy az meg volt írva, ahogy mesélték és megénekelték, egy új fog felemelkedni, mint azok a ködujjak, ezen a napon, ezen a helyen, ily módon.

Keegan éppúgy nem akart taoiseach lenni, ahogy Harken sem. Harken, egy tizenkét éves vidám fiú – a legfiatalabb, aki részt vehetett a szertartáson – vérbeli földműves volt. Keegan tudta, hogy az öccse remek mulatságnak tartja ezt a napot, a tömeget, a tóba ugrást.

Keegan számára a mai nap azt jelentette, hogy megtartja esküjét, melyet egy haldokló férfinak tett, annak az embernek, aki apjaként állt mellette azóta, hogy a sajátja az istenekhez költözött, aki győzelemre vezette Talamhöt azok felett, akik rabszolgasorba taszították volna őket, bár ez az életébe került.

Egyáltalán nem vágyott rá, hogy magához vegye a taoi­seach botját, hogy felemelje a klán vezetőjének kardját. De a szavát adta, ezért a többi fiúval és lánnyal, férfival és nővel együtt beugrik a vízbe.

– Akkor rajta, Keegan! – Harken elvigyorodott, hollófekete haját lobogtatta a tavaszi szellő. – Gondolj arra, milyen jó mó­ka! Ha megtalálom a kardot, egy hétig tartó lakomát és táncot hirdetek.

– Ha megtalálod a kardot, ki fogja gondozni a juhokat és fejni a teheneket?

– Ha én leszek a vezér, mindezt megteszem, és még többet is. A csata megtörtént és győztünk, bátyám. Én is gyászolom őt. – És Harken veleszületett kedvességével átkarolta Keegan vállát. – Hős volt, akit sohasem fogunk elfelejteni. És ma, ahogy ő is akarta volna, ahogy kell, új vezető következik. – Kék szeme ragyogott, akár a nap, ahogy körülnézett a tóparti tömegben. – Tiszteljük őt, és mindazokat, akik előtte voltak, és mindazokat, akik utána jönnek. Ne tépelődj tovább! – bökte oldalba könyökével a bátyját. – Nem mintha bármelyikünk is Cosantoirral a kezében jönne ki a vízből. Inkább Cara szerzi meg, hiszen ő olyan ügyes a vízben, mint egy sellő, vagy Cullen, akiről tudom, hogy az elmúlt két hétben gyakorolta, hogyan tartsa vissza a víz alatt a lélegzetét.

– Képes rá – motyogta Keegan. Cullen, bármilyen jó katonának is született, nem lenne jó főnök. Inkább harcol, mint gondolkodik.

Keegan, aki már tizennégy évesen maga is katona volt, aki látott és ontott is már vért, ismerte és érezte az erőt, és tudta, hogy a gondolkodás legalább annyira számít, mint a kard, a lándzsa, a képességek.

Még jobban is, ami azt illeti.

Nem éppen erre tanította őt az apja, és az, aki fiaként bánt vele?

Ahogy ott állt Harkennel és sok mással együtt, akik mind fecsegtek, mint a szarkák, az anyja átvágott a tömegen.

Keegan szerette volna, ha ő is lemerül ma. Nem ismert senkit, aki olyan ügyesen tudott volna elrendezni egy vitát, mint ő, aki akár egy tucat feladattal is meg tudott birkózni egyszerre. Harkenben megvolt anyjuk kedvessége, Aislingben, a testvérükben a szépsége, és Keegan szerette azt hinni, hogy ő legalább valamennyit örökölt a ravaszságából.

Tarryn megállt Aisling mellett, aki úgy döntött, inkább a barátaival vár, mint a fivéreivel, akiket jelenleg megvetett. Keegan figyelte, amint megemeli Aisling állát, megcsókolja az arcát, és mond néhány szót, amelyekkel mosolyt csal a lánya arcára, mielőtt a fiaihoz lépne.

– És itt van egy komor meg egy vigyorgó. – Tarryn beleborzolt Harken hajába, könnyedén megrántotta Keegan bal oldalán lévő harcos fonatát. – Ne feledjétek a mai nap célját, mivel ez a nap egyesít minket, és arról szól, hogy kik és mik vagyunk. Amit itt tesztek, azt már ezer és még annál is több éve többször megtették az előttetek járók. És mindazoknak, akik kivették a kardot a tóból, a neve már azelőtt meg volt írva, mielőtt megszülettek volna.

– Ha a sors dönti el, ki emelkedik fel, miért nem látjuk? Miért nem látod te – erősködött Keegan –, aki látja múltat és a még eljövendőt?

– Ha láthatnám, ha láthatnád te vagy bárki más, az elvenné a választás lehetőségét. – Átkarolta Keegan vállát, ahogy egy anya szokta, de a szeme, amely fényes és kék volt, mint Harkené, a ködön át a tó fölé nézett.

– Úgy döntesz, hogy bemész a vízbe, ugye? És aki felveszi a kardot, annak úgy kell döntenie, hogy felemelkedik vele.

– Ki ne döntene úgy, hogy felemelkedik vele? – csodálkozott Harken. – Ő lenne a taoiseach.

– A vezetőt tisztelik, de a vezető viseli mindannyiunk terhét. Tehát azt is magára kell vennie, mint ahogy a kardot felemeli. Most pedig csend legyen. – Mindkét fiát megcsókolta. – Itt van Mairghread.

Mairghread O’Ceallaigh, aki egykor maga is taoiseach volt, és édesanyja annak, akit most temettek el, levetette a gyászfeketét. Egyszerű, fehér ruhát öltött, ékszert sem viselt egy medálon kívül, amelynek köve olyan vörös volt, mint a haja.

Úgy tűnt, mintha a kő és a haja is lángolna, mintha felperzselnék a ködöt, ahogy átvágott rajta. A haját olyan röviden hordta, mint a nyomában özönlő tündérek.

És a tömeg szétvált előtte, a csevegést csend váltotta fel, amely tiszteletről és áhítatról árulkodott.

Keegan Margként ismerte a nőt, aki a farmtól nem messze lévő erdei házikóban lakott. Az asszonyt, aki mézes süteményt adott és mesét mondott egy éhes kisfiúnak. A nagy erejű és bátor asszonyt, aki Talamhért harcolt, és hatalmas személyes áldozatok árán békét hozott.

Keegan átölelve tartotta, amikor az asszony a fiát siratta. A hírt, ígéretét megtartva, ő maga vitte meg neki. Noha az asszony már tudta.

Addig ölelte, amíg a nők meg nem érkeztek, hogy megvigasztalják.

És akkor, bár katona volt és férfi, mélyebbre ment az erdőbe, hogy ő maga is könnyet ontson.

Most az asszony csodálatosan nézett ki, és Keegan érezte, hogy a gyomra megremeg az áhítattól.

Nála volt a bot, a vezetés ősi szimbóluma. Szuroksötét fája megcsillant a napfényben, a ritkuló és darabokra töredezett ködön át.

Faragványai mintha lüktettek volna. A csúcsán lévő sárkányszívkőben erő kavargott.

Amikor Marg megszólalt, még a szél is elállt.

– Ismét vérrel és áldozattal hoztunk békét a világunkba. Minden korszakon át megvédtük világunkat, és rajta keresztül az összes többit. Úgy döntöttünk, hogy úgy élünk, ahogy élünk, a földből, a tengerből, Tündérvölgyből, tiszteletben tartva mindent. Újra béke van, ismét jólétben élünk, amíg újra el nem jön a vér és az áldozatok ideje. Ma, ahogy az meg van írva, elmesélték és megénekelték, új vezető emelkedik fel, és itt mindenki hűséget esküszik Talamhnek, a taoiseachnak, aki felhozza a kardot az Igazság tavából, és elfogadja az Igazságszolgáltatás Botját.

Az ég felé emelte az arcát, és Keegan arra gondolt, hogy tiszta és erős hangja bizonyára egészen a Viharok Tengeréig és azon túlra is eljut.

– Ezen a helyen és ebben az órában az erőnk forrását hívjuk segítségül. A ma kiválasztott tisztelje, tartsa becsben és őrizze Tündérvölgyet. Legyen erős, bölcs és igaz az a kéz, amely a kardot felemeli. Ezt, csak ezt kéri tőled a néped.

A halovány és zöld víz örvényleni kezdett az erejétől. A köd megremegett fölötte.

– Kezdődjék hát! – emelte magasra a botot Marg.

A víz felé rohantak. Néhányan a fiatalabbak közül nevettek vagy ujjongtak, ahogy fejest ugrottak, vagy a vízbe vetették magukat. A parton lévők éljeneztek.

Keegan tétovázva hallgatta a lármát, közben az öccse vidám csobbanással a vízbe érkezett. Az esküjére gondolt, és arra a kézre, amely a férfi élete utolsó pillanataiban ezen a síkon a kezét szorongatta.

Így hát ugrott.

Szitkozódott volna, ahogy a víz hidegen összecsapott fölötte, de nem látta értelmét. Hallotta, hogy mások megteszik, vagy nevetnek, sőt, még a felszínre is visszarúgják magukat.

Kikapcsolta azon részét, amelyik hallotta a gondolatokat, mert túl sokan tolongtak benne.

Megesküdött, hogy ma vízbe száll és mélyre merül. Hogy felveszi a kardot, ha az a kezébe kerül.

Így hát mélyre merült, egyre mélyebbre, és eszébe jutottak azok az idők, amikor kisfiúként ugyanezt csinálta a testvéreivel. Gyerekek egy nyári napon, sima kövekre vadászva a puha tófenéken.

Másokat is látott a vízen át, amint le-, fel- vagy ide-oda úsznak. A tó a felszínre lökte őket, ha elfogyott a levegőjük, mert az ígéret úgy szólt, hogy ezen a napon senkinek sem esik baja, aki belemegy a tóba.

A tó még mindig mozgott, örvénylett, néha forgott körülötte. Már látta az alját és azokat a sima köveket, amelyeket kisfiúként gyűjtött.

Aztán meglátta a nőt.

Csak lebegett, ezért először azt hitte róla, hogy sellő. Történelmi hagyományból a sellők tartózkodtak az itteni szertartástól. Már uralták a tengereket, és megelégedtek ezzel.

Majd rájött, hogy csak az arcát látja, a haját, amely vörös volt, mint Margé, de hosszabb, és hátrafelé lebegett a vízben. A szeme szürke volt, mint a füstben gomolygó árnyékok, és valami ismerős húrt pendített meg benne. De nem ismerte a nőt. Minden arcot ismert a völgyben, de a nőé nem onnan való volt.

És mégis onnan való.

Aztán, bár elzárta a tudatát, ugyanolyan tisztán hallotta a nőt, mint Margot a parton.

Ő is az enyém volt. De ez a tiéd. Ő tudta, és te is tudod.

A kard szinte a kezébe ugrott. Érezte a súlyát, az erejét, a ragyogását.

Eldobhatja, tovább úszhat, elúszhat. Az ő döntése, így mondták az istenek, így mesélték a történetek.

Kezdte ellazítani az ujjait, és hagyta, hogy a súly, az erő, a ragyogás elillanjon. Nem tudja, hogyan kell vezetni. Tudja, hogyan kell harcolni, edzeni, lovagolni és repülni. De azt nem, hogyan kell másokat vezetni, sem a harcba, sem a békébe.

A kard csillogott a kezében, ezüstösen fénylett, faragása lüktetett, egyetlen vörös köve lángolt. Ahogy lazított a fogáson, a csillogás eltompult, a láng pedig kialudt.

És a nő őt figyelte.

Hitt benned.

Döntés? – gondolta. Micsoda baromság! A becsület nem hagyott más választást.

Így hát a kardot a felszín felé irányította, ahol a nap gyémántként táncolt a víz tükrén. Figyelte, ahogy a látomás – mert nem volt több annál – mosolyog.

Ki vagy te? – kérdezte.

Ezt mindkettőnknek ki kell derítenie.

A kard egyenesen felfelé vitte, mint az íjból kilőtt nyílvessző.

Áthasította a vizet, majd a levegőt. Ujjongás harsant fel, ahogy a nap fénye a pengét érte, és az szikrázva felragyogott a víz felett.

Keegan a sűrű, nedves pázsitig repült vele, majd megtette, amiről tudta, hogy meg kell tennie. Letérdelt Mairghread lába elé.

– Ezt és mindent, amit jelent, neked adom – mondta, ahogy az asszony fia valaha –, mert nincs rá méltóbb.

– Az én időm lejárt. – Az asszony Keegan fejére tette a kezét. – És most a tiéd kezdődik. – Megfogta a kezét, és talpra állította.

Keegan nem hallott, nem látott semmit, csak őt.

– Ez volt a kívánságom – mormolta Mairghread, csak neki.

– Miért? Nem tudom, hogyan…

Az asszony félbeszakította, arcon csókolta.

– Többet tudsz, mint gondolnád. – Felé nyújtotta a botot. – Vedd el, ami a tiéd, Keegan O’Broin.

Amikor Keegan elvette a botot, Mairghread hátralépett.

– És tedd, ami most ezután következik.

Keegan megfordult. Őt nézték, az a sok arc és szempár őt figyelte. Rájött, hogy ami benne kavargott, az félelem, és szégyen fogta el.

A kard őt választotta, gondolta, és ő úgy döntött, hogy felemelkedik vele. Nem lesz több félelem.

Felemelte a botot, hogy a sárkányszív lüktessen az ­��lettől.

– Ez mindenkinek igazságot szolgáltat Talamhben. – A kard következett. – Ez mindenkit megvéd. A nevem Keegan O’Broin. Mindaz, aki vagyok, vagy valaha is leszek, fogadalmat tesz most a völgyeknek, a hegyeknek, az erdőknek és a településeknek, a messzeségnek, a szépek népének. Kiállok a fényért. Talamhért fogok élni, és ha az istenek úgy akarják, Talamhért fogok meghalni.

Megéljenezték, és a morajláson keresztül hallotta, hogy Marg azt mondja:

– Szép volt, fiam. Valóban jól csináltad.

Így hát felemelték őt, az ifjú taoiseachot. És egy új történet kezdődött.

Első fejezet

Philadelphia

B

reen Kelly egy buszon ült, amely mintha súlyos csuklásrohamot kapott volna, és fájdalomtól lüktető halántékát masszírozta. Rossz napja volt, amely (hála Istennek!) a végét jelezte egy rossz hétnek, amely egy rossz hónapból fakadt.

Vagy kettőből.

Azt mondta magának, hogy fel a fejjel. Péntek volt, és ez azt jelentette, hogy két teljes napja van, mielőtt visszatér az osztályterembe, hogy megpróbáljon angol nyelvet és irodalmat tanítani a felsősöknek.

Persze a két nap egy részét azzal fogja tölteni, hogy dolgozatokat javít, óravázlatokat készít, de nem lesz az osztályteremben, ahol annyi szempár figyeli: néhány unatkozó, néhány megszállott és pár reménykedő.

Nem, nem fog ott állni, miközben olyan alkalmatlannak és oda nem illőnek érezni magát, mint bármelyik serdülő diák, aki szívesebben lenne bárhol máshol az univerzumban, mint az osztályteremben.

Emlékeztette magát, hogy a tanítás a legtiszteletreméltóbb hivatás. Kielégítő, jelentőségteljes, létfontosságú.

Kár, hogy pocsékul csinálta.

A busz elcsukladozott a következő megállóig. Néhányan leszálltak, mások felszálltak.

Breen figyelt.

A megfigyelésben jó volt, mert sokkal könnyebb volt, mint a részvétel.

Szürke nadrágkosztümös nő, a kezében telefon, a tekintete kimerült. Egyedülálló anya, aki munka után hazafelé tart, közben rácsörög a gyerekeire, vélte Breen. Valószínűleg sosem gondolta volna, hogy ilyen nehéz lesz az élete.

Aztán néhány tinédzser fiú… magas szárú edzőcipő, térdig érő Adidas rövidnadrág, fülhallgató. Haverokkal találkoznak, kosárlabdáznak kicsit, bekapnak egy szelet pizzát, megnéznek egy filmet. Irigylésre méltó kor, gondolta Breen, amikor a hétvége csak szórakozást jelent.

Fekete ruhás férfi, aki… Aki egyenesen, áthatón ránézett, úgyhogy Breen elkapta a tekintetét. Ismerősnek tűnt. Miért tűnt ismerősnek? A sörényre emlékeztető ezüst haj arra engedett következtetni, hogy egyetemi tanár.

De nem, nem az. Ha egy egyetemi tanár száll fel a buszra, attól még nem szárad ki a szája, és nem kalapál a szíve. Breen szörnyen félt, hogy a férfi hátrajön, és leül mellé.

Ha megteszi, Breen sohasem szállt volna le a buszról. Csak utazna és utazna, nem menne sehova, nem jutna sehova. A semmi folyamatos körforgásába kerülne.

Tudta, hogy ez őrültség, de nem érdekelte. Felpattant, a busz eleje felé sietett, aktatáskája a csípőjét csapkodta. Nem nézett a férfira – nem mert –, de el kellett mennie mellette, hogy elérje az ajtót. Bár a férfi félreállt, Breen érezte, ahogy a karja nekiütközik a férfiénak, amikor elhaladt mellette.

Tüdeje elszorult, lába elgyengült. Valaki ­megkérdezte, jól van-e, miközben az ajtó felé botorkált. De ő hallotta a férfit a fejében: Gyere haza, Breen Siobhan. Itt az ideje, hogy hazajöjj.

Megragadta a fogódzót, hogy megtartsa az egyensúlyát, majdnem megbotlott a lépcsőn. Aztán futott.

Érezte, hogy az emberek ránéznek, felé fordítják a fejüket, rámerednek és csodálkoznak. Ez csak rontott a helyzeten. Utálta felhívni magára a figyelmet, annyira igyekezett elvegyülni, egyszerűen elhalványulni.

A busz csukladozva elhajtott mellette.

Bár sípolva lélegzett, a mellkasára nehezedő nyomás enyhült. Megparancsolta magának, hogy lassítson, csak lassítson, és úgy lépkedjen, mint egy normális ember.

Egy percbe telt, mire sikerült neki, és még egy percbe, hogy tájékozódjon.

A Gradyben töltött első tanítási napját megelőző este óta nem volt ilyen súlyos pánikrohama. Marco, aki az óvoda óta a legjobb barátja volt, átsegítette rajta, és azon a nem egészen ilyen súlyos, első szülői értekezlet előtti rohamon is.

Csak egy férfi, aki felszállt a buszra, mondta magának. Nem fenyegetés, az isten szerelmére. És nem is hallotta a fejében. Azt hinni, hogy hallja mások gondolatait, egyenlő az őrültséggel.

Nem ezt sulykolta a fejébe az anyja, amióta csak… mindig is?

És most egyetlen őrült pillanat miatt jó egy kilométeres gyaloglás vár rá. De nem gond, minden rendben van. Szép tavaszi este van, és ő – természetesen – megfelelően van felöltözve. A tavaszi pulóver fölött könnyű esőkabátot viselt – harminc százalék esély volt az esőre –, és praktikus cipőt.

Szeretett gyalogolni. És különben is, gondolj csak a plusz lépésekre, amelyeket a Fitbited rögzít.

Igaz, hogy ezzel felborította az időbeosztását, de mit szá­mított?

Huszonhat éves, egyedülálló nő volt, és amúgy sem tervezett semmit erre a májusi péntek estére.

És ha ez nem lett volna elég lehangoló, a pánikroham még a fejfájását is súlyosbította.

Kinyitotta aktatáskája egyik rekeszét, kihalászott belőle egy kis tasakot, és kivett két Tylenolt. A táskájában volt egy üveg víz, azzal leöblítette a tablettákat.

Elsétál az anyja lakásához, kiveszi és szétválogatja a leveleit, mivel az anyja nem volt hajlandó a postára bízni, amikor nem volt a városban. Széttépi a szórólapokat, a megfelelő tálcákra teszi a számlákat, leveleket és egyebeket az anyja otthoni irodájában.

Kinyitja az ablakokat, hogy kiszellőzzön az ikerház, meglocsolja a növényeket a lakásban és a teraszon is, mivel végül nem esett az eső.

Egy óra elteltével becsukja az ablakokat, bekapcsolja a riasztót, bezárja az ajtókat. Felszáll a következő buszra és hazamegy.

Összedobja a vacsorát: a péntek este azt jelentette, hogy saláta lesz grillezett csirkemellel és – igen! – egy pohár borral. A dolgozatokat kijavítja… az osztályzatokat elküldi.

Néha gyűlölte a technikát, mert az iskolai szabályzat megkövetelte tőle, hogy közzétegye ezeket az osztályzatokat… és aztán foglalkozzon azokkal a diákokkal vagy szülőkkel, akik ezt kifogásolták.

Miközben sétált és kipipálta a listáján szereplő pontokat, a körülötte lévő emberek a happy hour vagy egy korai vacsora felé tartottak, vagy bárhová, ami érdekesebb volt, mint a saját úti célja.

Nem irigyelte őket… vagy legalábbis nem nagyon. Volt már barátja; vacsorák, színházi és mozis randevúk szerepeltek a napirendjében. Szex is. Azt hitte, minden jól megy, simán és stabilan.

Amíg a férfi nem dobta.

De jó volt így, gondolta. Teljesen rendben volt. Nem mintha őrülten szerelmesek lettek volna. De kedvelte a férfit, jól érezte magát vele. És azt hitte, hogy a szex elég jó volt.

Persze amikor el kellett mondania az anyjának, hogy Grant nem kíséri el az édesanyja negyvenhatodik születésnapi partijára, és hogy miért nem, az elegáns és sikeres Jennifer Wilcox, a Philly Brand reklámügynökség médiaigazgatója a szemét forgatta.

– Én megmondtam – jelentette ki, ahogy arra Breen számított is.

Nehéz volt vitatkozni vele, mert… nos, tényleg megmondta.

Breen mégis vissza akart vágni.

Tizenkilenc évesen férjhez mentél! Húszévesen megszülettem. És kevesebb mint egy tucat évvel később addig piszkáltad és szekíroztad a férjed, hogy elment. Kinek a hibája, hogy itt hagyott… nem csak téged, engem is?

Vagy az én hibám? – tűnődött Breen. Nem ő volt a közös nevező egy anyával, aki nem tisztelte, és egy apával, aki nem szerette annyira, hogy vele maradjon?

Még azután sem, hogy megígérte.

Régi ügy, mondta magának. Tedd félre.

Beismerte, hogy túl sokat töpreng, és megkönnyebbült, amikor látta, hogy már csak egy háztömbnyire van az anyja városi ­házától.

Szép környék volt, ahol az utcákat fák szegélyezték. Sikeres környék, amelyet sikeres emberek, üzletemberek, párok laktak, akik élvezték a városi életet, a jó bárok és éttermek, érdekes üzletek közeli elérhetőségét.

Rózsás vörös téglaépületek, tökéletesen festett díszlécek, csillogó ablakok. Itt az emberek kocogtak vagy konditerembe mentek munka előtt, sétáltak a folyó mentén, elegáns vacsorákat adtak, borkóstolókat tartottak, fontos könyveket olvastak.

Vagy legalábbis így képzelte.

Legszebb emlékei egy aprócska házból származtak, ahol a hálószobája mennyezete ferde volt. Régi téglakandalló állt a nappaliban, nem gáz vagy elektromos, hanem fatüzelésű. Ahol a hátsó udvar éppúgy tele volt kalandokkal, mint azok a történetek, amelyeket az apja mesélt neki esténként lefekvés előtt.

Varázslatos helyek varázslatok történetei.

A viták tönkretettek mindent… a viták, amelyeket a falakon keresztül, és azok, amelyeket a fejében hallott.

Aztán az apja elment. Eleinte csak egy-két hétre, és amikor szombatonként meglátogatta, elvitte az állatkertbe – Breen akkoriban nagyon szeretett volna állatorvos lenni –, vagy piknikezni.

Aztán egyszerűen nem jött vissza.

Már több mint tizenöt éve, de Breen még mindig remélte, hogy visszajön.

Kivette a kulcsot a pénztárcájából, amelyben az aprót tartotta. A kulcsot három héttel korábban egy részletes utasításlistával együtt kapta az anyjától, aki elutazott az egyik üzleti útjára, amelyet egy gyógyfürdőben töltött meditatív elvonulás követ majd.

A kulcsot egy liter tejjel és a listán szereplő többi élelmiszerrel együtt itt fogja hagyni, miután a jövő szerdán átveszi a postát, mivel az anyja csütörtök reggel tér vissza.

Mielőtt kinyitotta volna az ajtót, kivette a postát a ládából, a hóna alá dugta, aztán belépett az előszobába, hogy kikapcsolja a riasztót. Becsukta az ajtót, a kulcsot visszatette a pénztárcájába.

Először a konyhába ment, a HGTV kortárs csodájába. Rozsdamentes acél, fehér szekrények, fehér csempe, hatalmas mosogató és gitt színű falak.

A táskáját és a postát a konyhasziget pultjára dobta, esőkabátját egy háttámla nélküli szék fölé akasztotta. Miután beállította az időzítőt egy órára, elkezdte kinyitni az ablakokat.

A konyhán és a nagyszobán keresztül vissza a nappaliba – az egész egy nyitott tér, gyönyörű és csillogó, széles deszkás ­padlóburkolattal. Mivel a fürdőszobának is volt ablaka, azt is kinyitotta.

Szellő is alig rebbent, de a feladat rajta volt az elvégzendők listáján, és Breen betartotta a szabályokat. Fogta a postát, hogy felvigye az emeletre. A harmadik hálószobában, amelyet az anyja irodává alakított át, a postát az L alakú pultra tette, amely munkaállomásként szolgált.

Itt a falak tejeskávé árnyalatúak voltak, és az irodaszék csokoládébarna bőr. A szigorúan rendezett polcokon kitüntetések sorakoztak – az anyja jó néhányat szerzett –, csupa munkával kapcsolatos könyv, és néhány ­bekeretezett fénykép, amelyek szintén a munkához kapcsolódtak.

Breen kinyitotta a munkaállomás mögötti háromszárnyas ablakot, és mint mindig, most is azon tűnődött, miért fordítana bárki is hátat ennek a kilátásnak. A sok fának, a téglaépületeknek, az égboltnak, a világnak.

Zavaró tényezők, mondta Jennifer, amikor megkérdezte. A munka az munka.

Kinyitotta a két oldalsó ablakot is, amelyek egy zárral lezárt, fa irattartó szekrényt szegélyeztek.

A széles ablakpárkányokon rézcserepekben szobanövények zöldelltek.

Miután a többi ablakot kinyitja, ezeket és a többit is megöntözi. Aztán szétválogatja a postát, és kivárja az időzítőt. Újra becsukja az összes ablakot, bezár, és kész.

Kinyitotta az ablakokat a tökéletes és barátságos vendégszobában, ahol még sohasem aludt, a vendégfürdőben, az anyja egyszerű és elegáns szobájában és a hozzá tartozó fürdőszobában.

Azon tűnődött, vajon az anyja vitt-e valaha férfit abba a szép, nyári kék színű paplannal letakart, dagadó párnákkal hívogató ágyba.

És nyomban azt kívánta, bárcsak eszébe se jutott volna ezen tűnődni.

Visszament a földszintre, a teraszajtó felé indult, majd visszalépett, amikor megcsörrent a táskájában lévő ­telefon.

Ránézett a kijelzőre – soha ne vedd fel, ha nem tudod, ki hívott –, és elmosolyodott. Ha valaki kicsit fel tudja dobni ezt a pocsék napot, az Marco Olsen.

– Szia!

– Szia neked is! Péntek van, kislány.

– Hallottam róla. – Kivitte a telefont a teraszra, ahol rozsdamentes acélból készült asztal és székek várták a pihenni vágyót, a sarkokon magas, karcsú virágcserepek álltak.

– Akkor vonszold el a formás fenekedet a Sally’sbe. Most van a happy hour, bébi, és az első kört a ház állja.

– Nem lehet. – Bekapcsolta a locsolót, és elkezdte öntözni az első kaspót. – Anyámnál vagyok, hogy elintézzem, amit rám bízott, aztán dolgozatokat kell javítanom.

– Péntek van – ismételte a férfi. – Hagyd a fenébe az egészet! Kettőig a bárban vagyok, és ma énekes est van.

Az éneklés volt az egyetlen dolog, amit szorongás nélkül megtehetett nyilvánosan… különösen egy ital után és Marcóval.

– Még van – a csuklóján lévő időzítőre nézett – negyvenhárom percem… és a dolgozatok sem javítják ki magukat.

– Javítsd ki őket vasárnap. Mostanában sokat borongtál, ­Breen, márpedig az a Grant „Seggfej��� Webber nem ér annyit.

– Ó, nem csak arról… róla van szó. Tudod, csak kicsit válságba jutottam, ennyi az egész.

– Mindenkit dobnak.

– Téged nem.

– Dehogynem. Na és Cigis Harry?

– Te és Harry kölcsönösen úgy döntöttetek, hogy a kapcsolatotok ezen a téren kifutott, és még mindig barátok vagytok. Ez nem azt jelenti, hogy dobtak.

Továbbment a következő cseréphez.

– Szükséged van egy kis szórakozásra. Ha nem vagy itt… adok három órát, hogy hazamehess, átöltözhess, és feltegyél valami szexi sminket, aztán érted megyek.

– Dolgozol a bárban.

– Sally szeret téged, kislány. Velem fog jönni.

Breen is szerette Sallyt, a különleges transzvesztitát. Szerette a klubot, ahol boldognak érezte magát, szerette a melegnegyedet. Ezért is élt a szívében, Marcóval egy lakásban.

– Hadd végezzek itt, aztán majd meglátjuk, hogy érzem magam, ha hazaérek. Az elmúlt pár órában fájt a fejem, és ezt nem csak úgy kitaláltam, és volt egy hülye pánikrohamom idefelé a buszon, ami csak rontott a helyzeten.

– Érted megyek, és hazaviszlek.

– Nem kell. – A harmadik cseréphez lépett. – Vettem be Tylenolt, és mindjárt hatni fog.

– Mi történt a buszon?

– Majd később elmesélem… csak hülyeség volt. És lehet, hogy igazad van, jól jönne egy ital, egy kis Marco, egy kis Sally. Majd meglátom, hogy érzem magam, ha hazaértem.

– Küldj üzenetet, ha hazaértél!

– Rendben, most menj vissza dolgozni! Van még egy cserép itt kint, a növények bent, a hülye posta és az átkozott ablakok.

– Nemet kéne mondanod valamikor.

– Nem olyan nagy ügy. Egy óra alatt végzek, és elkapok egy buszt hazafelé. Majd küldök sms-t. Menj, tölts pár italt! Szia!

Bement, gondosan bezárta a teraszajtót, mielőtt megtöltötte az locsolókannát, hogy a benti növényekkel foglalkozzon.

Szellő fújdogált, és Breen csukott szemmel állt az ablaknál, hagyta, hogy átjárja.

Talán mégis esni fog: szép, langyos tavaszi eső.

Erősebb szél támadt, ami meglepte, mert a nap továbbra is átsütött az üvegen.

– Lehet, hogy vihar készülődik.

Azt sem bánná. Egy vihar talán elfújja azt a fránya fejfájást. És mivel Marco három órát adott neki, amikor kettő is elég lenne, abban az egy órában nekiláthat a dolgozatoknak.

Így kevesebb bűntudata lesz.

A locsolókannát cipelve indult vissza az emeletre, miközben a szél, amely már nem szellő volt, meglobogtatta a függönyöket.

– Nos, anya, az biztos, hogy a házad alaposan kiszellőzik.

Belépett az irodába, és káosz fogadta.

Az alsó iratszekrény fiókja nyitva állt, holott megesküdött volna rá, hogy eredetileg zárva volt. A papírok madárként röpködtek a szobában.

Letette a locsolókannát, és rohant, hogy elkapja őket, felszedje a földről, levadássza őket a levegőből, miközben kavargott a szél.

Aztán a légmozgás elült, mintha becsapódott volna egy ajtó, és ő ott állt, a keze tele papírokkal.

A mindig hatékony Jennifer nagyon elégedetlen lenne.

– Tedd vissza, tedd vissza az egészet, rakj rendet! Sohasem fogja megtudni. És ezzel oda is a plusz egy órám. Bocs, Marco, ma este nem lesz Sally’s.

Összeszedte az üres iratmappákat, a rengeteg papírt, és leült az anyja íróasztalához, hogy megpróbálja rendezni őket.

Az első dosszié címkéje zavarba hozta.

ALLIED BEFEKTETÉSI SZÁMLA/BREEN/2006-2013.

Nem volt semmilyen befektetése, még mindig a mesterdiplomájára felvett diákhitelét törlesztette, és nemcsak a társaság miatt osztozott a lakáson Marcóval, hanem a lakbér miatt is.

Zavartan felkapott egy másik mappát.

ALLIED BEFEKTETÉSI SZÁMLA/BREEN/2014-2020.

Egy másik szintén felsorolta az információkat a következő kiegészítéssel: LEVELEZÉS.

Vajon az anyja indított neki valamilyen befektetési számlát, és nem szólt neki? Miért?

Anyai nagyszüleitől kapott egy kis pénzt a tanulmányaira, és hálás volt érte, mert az segített neki átvészelni az első évet. De azután az anyja világossá tette, hogy egyedül kell boldogulnia.

A saját utad neked kell kitaposnod, mondta neki Jennifer többször is. Tanulj szorgalmasabban, dolgozz keményebben, ha valaha is több akarsz lenni pusztán megfelelőnél.

Tehát két részmunkaidős állás között tanult, hogy kigazdálkodja a tandíjat. Aztán felvette a kölcsönt, amelyről úgy vélte, az örökkévalóság végéig fizetni fogja.

És – megfelelő módon – megszerezte a diplomáját, kapott egy megfelelő tanári állást, majd tovább növelte az adósságát, mert szüksége volt a mesterdiplomára, hogy meg is tarthassa a munkát.

De voltak befektetések a nevén? Ennek semmi értelme.

Elkezdte átválogatni a papírokat, hogy az egyes mappákhoz tartozó kötegekbe rendezze őket.

Nem jutott messzire.

Bár nem állíthatta, hogy sokat tud a befektetésekről, részvényekről és osztalékokról, vagy nagyon ért hozzájuk, a számokból jól tudott olvasni. És a havi jelentés 2014 májusára vonatkozóan – ahogy az egyértelműen szerepelt –, amikor a két munkahelyen dolgozva és rámen tésztán élve a megélhetésért küzdött, több mint kilencszázezer – ezer! – dollárt mutatott a számlán.

– Nem lehetséges – motyogta. – Egyszerűen lehetetlen.

De a számlán az ő neve szerepelt… az anyja nevével együtt.

Átnézte a többit, és talált egy rendszeres havi átutalást az Ír Nemzeti Banktól.

Ellökte magát az íróasztaltól, vakon az ablakok felé botorkált, miközben kirántotta a haját hátrafogó gumit.

Az apja. Az apja minden hónapban küldött neki pénzt. Azt hitte, hogy ezzel kompenzálhatja, amiért csak úgy elhagyta? Soha nem hívta, nem írt, nem látogatta meg?

– Nem, nem, nem. De…

Az anyja tudta, de nem mondta el neki. Tudta, és hagyta, hogy azt higgye, az apja egyszerűen eltűnt, nem fizette tovább a gyerektartást, és gondolkodás nélkül elhagyta mindkettőjüket.

Pedig nem.

Meg kellett várnia, amíg a keze abbahagyja a remegést, a szeme már nem ég.

Aztán visszament az íróasztalhoz, elrendezte a papírokat, átolvasta a levelezést, tanulmányozta a legutóbbi havi jelentést.

A bosszúság és a bánat halkan fortyogó dühnek adta át a helyét.

Breen elővette a telefonját, és felhívta a számlavezető számát.

– Benton Ellsworth.

– Igen, Mr. Ellsworth, Breen Kelly vagyok, és…

– Ms. Kelly! Micsoda meglepetés! Jó, hogy személyesen is beszélhetek önnel. Remélem, az édesanyja jól van!

– Biztos vagyok benne, hogy jól. Mr. Ellsworth, most szereztem tudomást arról, hogy van egy számlám az ön cégénél, amelynek a tőkéje és befektetései hárommillió-nyolcszázötvenháromezer-nyolcszáztizenkét dollár és, ööö, hatvanöt centet tesznek ki. Így van?

– Meg tudom adni a számla mai értékét, de nem vagyok benne biztos, hogy mit ért az alatt, hogy most szerzett tudomást róla.

– Ez az én pénzem?

– Igen, természetesen, de…

– Miért van az anyám neve is a számlán?

– Ms. Kelly. – A férfi lassan beszélt. – A számlát akkor nyitották, amikor ön még kiskorú volt, és ön kifejezte azt az óhaját, hogy a számlát az édesanyja kezében hagyja. Garantálom, hogy lelkiismeretesen felügyelte a befektetéseit.

– Hogyan fejeztem ki ezt a kívánságot?

– Ms. Wilcox elmagyarázta, hogy ön nem kíván a befektetésekkel foglalkozni, és soha nem lépett kapcsolatba velem vagy a céggel, hogy kérje: a számlát kizárólag önnek adják át.

– Mert a mai napig azt sem tudtam, hogy létezik.

– Biztos vagyok benne, hogy félreértés történt. Talán az lenne a legjobb, ha találkoznék önnel és az édesanyjával, hogy ezt tisztázzuk.

– Édesanyám nincs a városban, jelenleg egy lelkigyakorlaton van, ahol nincs telefon- és internet-hozzáférése. – És valami isten vigyáz rá valahol, gondolta Breen. – De azt hiszem, nekünk kettőnknek kellene ezt tisztáznunk.

– Tökéletesen egyetértek. Az asszisztensem már elment, de hétfőre tudok időpontot adni.

Nem, nem, a hétvégén elveszítené a bátorságát. Elfolyna. Mindig is így volt.

– Mit szólna a mosthoz?

– Ms. Kelly, én magam is éppen készültem elhagyni az irodát, amikor telefonált.

– Sajnálom, hogy kellemetlenséget okozok, de azt hiszem, ez sürgős. Tudom, hogy nekem az. Szeretnék önnel beszélni, jobban megérteni ezt a… helyzetet, mielőtt ügyvédhez fordulok.

A csendben Breen szorosan behunyta a szemét. Kérlek, gondolta, kérlek, ne kelljen várnom.

– Talán jobb lenne, ha most találkoznánk, és megbeszélnénk ezt az egészet. Biztos vagyok benne, ahogy említettem is, hogy ez csak félreértés. Azt mondták, hogy nem vezet, szóval…

– Nincs autóm – helyesbített Breen –, mert nem engedhetem meg magamnak. De tökéletesen képes vagyok eljutni az irodájába. Amint tudok, ott leszek.

– Lent találkozzunk, az előcsarnokban. Kis cég vagyunk, Ms. Kelly. A legtöbben már elmennek a hétvégére, mielőtt ön ideérne.

– Rendben. Köszönöm.

Letette, mielőtt a férfi meggondolhatta volna magát, és ismét remegve leült.

– Szedd össze magad, Breen! Kapd össze magad, a fenébe, és indulj!

Az összes felhalmozott iratot a megfelelő dossziéba tette. Otthagyta a locsolókannát, nyitva hagyta az irattartó fiókot, és lement a földszintre.

A buszra gondolt, hogy mennyi időbe telik majd eljutni a City Centerben lévő irodákig.

Aztán olyat tett, amit még soha.

Ubert hívott.

A forgalom szörnyű volt. De legalább pénteki csúcsforgalom volt. Az Uber-sofőr, egy vele egykorú nő, csevegni kezdett, aztán abbahagyta, amikor Breen csak hátrahajtotta a fejét, és lehunyta a szemét.

Újra át akarta olvasni az aktákat, de émelygés fogta el. Nem túl jó indítás, amikor először találkozik azzal a férfival, aki, úgy tűnik, a befektetési brókere. Tervre volt szüksége, de a szorongástól és dühtől nem tudott gondolkodni. A hétvégi programjában szerepelt, hogy leüljön a számlákat kifizetni, pénzzel zsonglőrködni, beszorítani minden kiadást. Ezt a szomorú feladatot az edzés utánra tervezte. Otthon, mivel nem engedhette meg magának az edzőtermi tagságot. Nemcsak nem engedhette meg magának, vallotta be, de furcsán és kínosan érezte magát, amikor másokkal együtt edzett.

Bármi is lesz a találkozó eredménye, a kifizetendő számlái még mindig ott lesznek.

Kinyitotta a szemét, és látta, hogy a forgalom legrosszabb részét maguk mögött hagyták, és haladtak valamennyit a folyó mentén. A nyugaton lefelé bukó nap még mindig sütött, ragyogó fénybe vonva a hidakat, a vizet.

Mégsem esett az eső, gondolta, és rájött, hogy az esőkabátját az anyja konyhájában hagyta.

Nem felejtett el bezárni, és visszakapcsolni a riasztót?

Egy pillanatnyi aggódás után ismét lehunyta a szemét, és gondolatban felidézte a távozását.

Igen, megtette. Automatikusan, mint egy robotpilóta.

Amikor az autó megállt a méltóságteljes téglaépület előtt az acéltornyok árnyékában, Breen borravalót adott a sofőrnek.

Ennyit a vasárnapi pizzáról.

Amikor átment a járdán, egy férfi nyitott ajtót.

Magas és sovány volt, tengerészkék csíkos öltönyt, ropogós fehér inget, merész piros nyakkendőt viselt. Breen a barna hajba vegyülő ősz szálak láttán valamiért megkönnyebbülést érzett.

Idősebb, gondolta. Tapasztalt. Tudja, mit csinál.

Nem úgy, mint ő, a csudába!

– Ms. Kelly – nyújtotta a kezét a férfi.

– Igen, üdvözlöm, Mr. Ellsworth.

– Jöjjön be, kérem. Az irodám a második emeleten van. Nem zavarja, ha a lépcsőn megyünk?

– Nem.

Breen csendes, szőnyeggel borított előcsarnokot látott, fényes recepciós pulttal, több nagyméretű bőrszékkel, néhány óriási terrakottacserépben lévő nagy, zöld ­növénnyel.

– Szeretnék bocsánatot kérni, ha bármilyen szerepet játszottam ebben a félreértésben – kezdte Ellsworth, miközben felmentek a második emeletre. – Jennifer… az édesanyja jelezte, hogy nem érdeklik a számla részletei.

– Hazudott. – Ez nem szerepelt a tervben… bármi is legyen a terv. De egyszerűen kibukott belőle. – Önnek, ha igazat mond. Nekem, mert elhallgatta. Nem tudtam a számláról.

– Igen, nos… – Ellsworth egy nyitott ajtó felé mutatott.

Az irodájában, amely nagyobb volt, mint Breen lakásának nappalija, és a nagy ablakoknak köszönhetően szellős, egy régi, gyönyörűen felújított mahagóni íróasztal, egy kis bőrkanapé, két látogatóknak fenntartott szék állt.

A pulton elegáns kávéfőző terpeszkedett. Egy falipolcon keretbe foglal fényképek – nyilvánvalóan családi fotók – garmadája sorakozott.

– Mit szólna egy kávéhoz?

– Köszönöm, kérek. Tejjel, cukor nélkül.

– Foglaljon helyet! – intett a férfi, és a kávéfőzőhöz ­indult.

– Nálam van az összes akta – kezdte Breen, miközben leült, és összeszorította a térdét, mert remegett. – Amennyire én látom, a számlát 2006-ban nyitották. Akkor váltak el a szüleim.

– Így van.

– Meg tudja mondani, hogy az akkor kezdődő befizetések gyermektartásdíjak voltak-e?

– Nem, nem azok voltak. Javaslom, hogy erről az édesanyját kérdezze, mert én csak erről a konkrét számláról tudok önnel beszélni.

– Rendben. Anyám nyitotta a számlát?

– Eian Kelly nyitotta a számlát az ön nevére, az édesanyjával mint gyámmal. Akkor úgy intézkedett, hogy az Ír Nemzeti Bank havonta átutaljon egy bizonyos összeget. A jövőjére, az oktatására, az anyagi biztonságáért.

Breen erre már a kezét is összekulcsolta, mert az is remegett.

– Biztos benne?

– Igen. – Átnyújtotta neki a kávét, aztán fogta a sajátját, és leült, de nem a gyönyörű íróasztal mögé, amelyen a számítógépe állt, hanem a Breen melletti székre. – Én intéztem el neki. Bejött az irodába, megnyitotta a számlát, amelyet azóta én kezelek.

– Kapcsolatban állt… áll önnel?

– Nem, azóta nem jelentkezett. Jönnek a befizetések. Az anyja felügyeli a számlát. Lelkiismeretesen, ahogy már mondtam. Ha átnézte a jelentéseket, láthatta, hogy soha egyetlen pennyt sem vett ki. Negyedévente találkozunk, vagy gyakrabban, ha van valami megbeszélnivalónk. Nem volt okom azt hinni, hogy ön nem tud róla.

– Sok ügyfele van… Én is ügyfél vagyok?

A férfi rámosolygott.

– Igen.

– Sok olyan ügyfele van, aki egyáltalán nem érdeklődik egy majdnem négymillió dolláros számla iránt? Tudom, hogy az Allied tekintélyes cég, és ez valószínűleg csak egy kis számla, de akkor is nagy pénz.

A férfi gondolkodott egy pillanatig, és Breen tudta, hogy nagy gonddal válogatja meg a szavait.

– Vannak olyan helyzetek, amikor egy szülő vagy gyám, egy vagyonkezelő talán alkalmasabb arra, hogy meghozza a pénzügyi döntéseket.

– Felnőtt vagyok. Az anyám nem a gyámom. – Érezte, sejtette, tudta. – Azt mondta önnek, hogy felelőtlen vagyok, és nem tudok bánni a pénzzel.

– Ms. Kelly… Breen, nem akarok személyeskedni. Habozás nélkül állíthatom, hogy az édesanyja mindig is az ön jólétét tartotta szem előtt. A maga problémáival…

– Miféle problémákkal? – A düh újra feltámadt, ami sokkal jobb volt, mint az idegesség. – Felelőtlen vagyok. Nem vagyok túl okos sem, ugye? Talán csak egy kicsit lassú is.

A férfi kicsit elpirult.

– Biztos, hogy sohasem mondott ilyesmit közvetlenül.

– Csak utalt rá. Nos, ismerkedjünk meg egymással, Mr. Ellsworth. Mesterdiplomám van pedagógiából, amelyet kemény munkával épp az elmúlt télen szereztem, és amely miatt hatalmas diákhitellel tartozom.

Látta a férfi döbbenetét, és bólintott.

– Angol nyelvet és irodalmat tanítok a Grady Általános Iskolában felső tagozatosoknak, méghozzá azóta, ­mióta ­elvégeztem a főiskolát… szintén jelentős adóssághalmokkal, annak ellenére, hogy két részmunkaidős állásban ­dolgoztam. Szívesen megadom az igazgatóm, a kollégáim nevét.

– Erre nem lesz szükség. Az volt a benyomásom, hogy nem dolgozik, vagy nem tartotta meg az állását.

– Tizenhat éves korom óta dolgozom… nyaranta, hétvégén. Még mindig végigdolgozom az egész nyarat, hogy törlesszem az adósságot, és ugyanebből az okból hetente két este magántanárként dolgozom.

Könnyek homályosították el a szemét, de forró könnyek, forróak a dühtől.

– Kiárusításokon vagy turkálókban vásárolok, van egy szobatársam. Minden hónapban fillérre pontosan kiegyenlítem a bankszámlámat, és…

– Nyugodjon meg – tette a kezét az övére a férfi. – Nagyon sajnálom, hogy ez a…

– Ne nevezze félreértésnek, ne, amikor szándékos volt. Apám ezt a pénzt nekem szánta. Ehelyett pincérkedtem, és hitelt vettem fel, hogy kifizessem a főiskolát, pedig a pénz, amit küldött nekem, megváltoztatta volna az életemet. Ha tudtam volna, hogy bármit is küldött, az megváltoztatta volna az életemet.

Félretette a kávét, és mély lélegzetet vett, hogy megpróbálja összeszedni magát.

– Sajnálom. Ez az anyám műve, nem az öné. Miért is ne hitt volna neki? Azt mondta, hogy az ügyfele vagyok.

– Igen, és ezt helyre fogjuk hozni. Mikor jön vissza Jennifer?

– A jövő héten, de valamit már most tudnom kell. Ez az én pénzem?

– Igen.

– Tehát jogom van pénzt felvenni vagy átutalni?

– Igen, de azt hiszem, az lenne a legjobb, ha megvárnánk, amíg az anyja visszajön, hogy hármasban leüljünk és megbeszéljük a dolgot.

– Engem az nem érdekel. Szeretnék pénzt átutalni, egy másik számlát nyitni csak az én nevemre. Megtehetem?

– Igen. Nyithatok egy számlát az ön számára. Mennyit szeretne átutalni?

– Az egészet.

– Breen…

– Az egészet – ismételte Breen –, vagy amikor találkozom önnel és az anyámmal, ügyvéd lesz velem, és beperelem az anyámat, nem is tudom, sikkasztásért.

– Nem nyúlt a pénzhez.

– Biztos vagyok benne, hogy egy ügyvéd tudni fogja, milyen kifejezést kell használni. A pénzemet akarom, hogy amikor legközelebb leülök számlákat fizetni, kifizethessem a diákhitelemet, és újra szabadon lélegezhessek. Ez a pénz az apámtól jön, és ő bízott önben… abban, hogy helyesen cselekszik velem kapcsolatban. Arra kérem, hogy a helyes dolgot tegye.

– Ön nagykorú. Aláírhat egy dokumentumot, hogy az anyja nevét töröljék a számláról. Látnom kell a személyi igazolványát, és ki kell töltenie néhány nyomtatványt. Szükségem lesz az egyik közjegyzőnkre és egy tanúra. – Ismét rátette a kezét az övére. – Breen, hiszek önnek. De megadná az iskolája igazgatójának nevét és telefonszámát? Csak a saját lelki békém érdekében.

– Természetesen.

Ha a részlet felkeltette az érdeklődésedet, a regényt itt találod!

[bdpst24]

Fotókkal: Az ÉG tartja a FÖLDET musical

Fotókkal: Az ÉG tartja a FÖLDET musical

Lezsák Sándor szövegkönyv és dalszövegíró, Szikora Robert zeneszerző, Zsuffa Tünde író és Cseke Péter a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház igazgatója, rendező, komoly feladatra vállalkozott, amikor Zsuffa Tünde az Ég tartja a Földet című – Árpád-házi Szent Erzsébet életéről szóló – regényét színpadra vitte. A világ legismertebb magyar szentjét négyéves korában, hatalmi érdekek szakították…

[partyanimalshu]

Augusztus 31-én, egy üzemen kívüli hőerőműben indul a zenei és fényművészeti INOTA Fesztivál

Az INOTA Fesztivál a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program, az idén 18 éves NVC rendezvényszervező kollektíva és a Centrum Production közös kezdeményezése. A hazai underground zenei és vizuális szcéna összefogásával létrejött esemény során az a cél, hogy megvalósuljon Magyarország legnagyobb olyan rendezvénye, amin nem csak előremutató zenei actek, de fényinstallációk, mappingek és egyéb kortárs vizuális alkotások is felsorakoznak. Az önmagában is rendkívül látványos Inotai hőerőmű az 50-es évek legnagyobb magyarországi ipari beruházása volt: csúcskorszakában egész Budapest közvilágítását és villamosforgalmát képes lett volna biztosítani. Három hatalmas, illusztris hűtőtornyát nem csak mindenki ismeri, aki a főváros felől autóval közlekedik a Balatonra, de azt is érdemes tudni róluk, hogy újszerű vízhűtéses technológiájukkal akkoriban forradalmi újításnak számítottak, Heller László és Forgó László mérnökök el is nyerték vele az 1958-as Brüsszeli Világkiállítás nagydíját. Inotának köszönhető, hogy ezek a kürtő (mások szerint: fordított pohár) alakú, karakteres hűtőtornyok hamarosan elterjedtek a világban. A HELYSZÍN A kürtők - amik a rendezvény vizuális arculatában is visszaköszönnek, csakúgy, mint a szén feldolgozása és újjászületése - persze csak részei a 225 ezer négyzetméteren elterülő létesítménynek, ami véglegesen 2001-ben állt le. Az INOTA Fesztivál a londoni Printworks monumentalitását is maga mögé utasító turbinacsarnokot, a hatalmas kazánteret és a lenyűgöző művelődési házat is használatba veszi, átadva azokat a legizgalmasabb kortárs alkotóknak. Ahogyan a komplexum többszáz embernek adott munkát és családjaiknak megélhetést a maga korában, úgy tölti meg az INOTA Fesztivál augusztus 31. és szeptember 3. között ezeket a tereket a legkülönfélébb impulzusokkal, mindenekelőtt olyan művészekre és előadókra fókuszálva, akik alkotásaikkal műfaji formákat forradalmasítanak, határokat tologatnak, gondolkodásra ösztönöznek, ötletek csíráit ültetik el a szemlélőben. A FELLÉPŐK Az első nevek között ott van a brit elektronikus színtér egyik legeredetibb alkotója, a tavaly Ultra Truth című korszakalkotó albumával jelentkező Daniel Avery és az angol-német post punk zenekar Lebanon Hanover; a Zene Háza Koncertteremben eksztatikus érzelmi örvényeket előidéző szintetizátorvirtuóz Caterina Barbieri, a mágneses atmoszférákat létrehozó kolumbiai Lucrecia Dalt, az új lemezük világpremierjét nálunk tartó Extrawelt, az Aphex Twin állandó kollaborátorával, Weirdcore-ral érkező zajzenész Slikback és a kortárs esztétikát 40 évvel ezelőtti elavult technológiával izgalmasan házasító Robert Henke. Vizuál- és fényművészeti vonalon érkezik a hőerőműbe a Fuse, a Maotik és a teljesértékű, térhatású vizuális képfolyammal jelentkező Max Cooper; a gyárépületekre szabott techno képviselői, Oscar Mulero és Lewis Fautzi; hazai vonalról pedig olyan eredeti elképzelésekkel megjelenő fellépők, mint a saját hangszerein dolgozó Mákó Mári, a folkos-pszichedelikus posztrock-tripre invitáló Platon Karataev, a frissen új lemezt megjelentető Iamyank, illetve a mindig megújuló Zságer Balázs Katona Katival kiegészülve. A lista korántsem teljes még, további előadókért érdemes felkeresni a fesztivál weboldalát, és hamarosan érkezik a fellépők második hulláma is. És itt nem áll meg a projekt: INOTA Fesztivál szilárd célkitűzése a szakmai párbeszéd létrehozása a különböző művészeti ágak és a kreatívipar képviselői között, amely segítségével egy jövőbe mutató, nagyívű vízió jöhet létre a három ikonikus hűtőtorony tövében elterülő komplexum hasznosítási lehetőségeiről.   Bővebb információ: https://inotafestival.hu/ Facebook: https://www.facebook.com/inotafestival Instagram: https://www.instagram.com/inotafestival/ Facebook esemény: https://www.facebook.com/events/604372164869503 Telekom Spots esemény: https://telekomspots.hu/events/744?preview=true   Jegyek: https://link.cooltix.com/InotaFestival Read the full article

[allamilogisztikus]

"Tisztelt Elnök úr,

Kormánytagok,

Parlamenti képviselők

Súlyos időket élünk, Franciaország veszélyben van, több halálos veszély fenyegeti. Mi, akik még nyugdíjas korunkban is francia katonák maradtunk, jelen körülmények között nem maradhatunk közömbösek szép hazánk sorsa iránt.  

Háromszínű lobogónk számunkra nem egy rongydarab, korokon keresztül a hagyományt jelenti bőrszíntől vagy vallásuktól függetlenül azok számára, akik Franciaországot szolgálták, életüket adták érte. Ezeken a lobogókon aranybetűkkel van írva, hogy „Haza és Becsület”. Miközben becsületünk ma abban áll, hogy elítéljük a hazánkat sújtó széthullást.  

- Azt a széthullást, amelyet egy bizonyos antirasszizmuson keresztül egyetlen cél vezet: az, hogy saját földünkön rossz közérzetet sőt, közösségek közötti gyűlöletet teremtsen. Vannak, akik ma rasszizmusról, bennszülöttekről, dekolonizációról beszélnek, de a gyűlölet és a fanatizmus partizánjai ezeken a kifejezéseken keresztül valójában faji háborút akarnak. Megvetik országunkat, hagyományait, kultúráját, múltját és történelmét kitépve, látni akarják, ahogy szétesik.  Szobrainkon és évszázados történéseink elemzésén keresztül támadják egykori katonai és polgári dicsőségünket.

- Azt a széthullást, amely az iszlámizmussal, a külváros hordákkal akarja a nemzettestet felszabdalni, hogy aztán olyan területté alakítsa, amelyen az Alkotmányunkkal ellentétes dogmák uralkodnak majd. Holott minden francia, bármilyen vallású is legyen (vagy nincs vallása) mindenütt otthon van Franciaországban; nem lehet, és nem is szabad, hogy legyen olyan város, kerület, ahol a Köztársaság szabályai nem érvényesek.

- Azt a széthullást, ahol a tüntetéseken a gyűlöletet lép a testvériség helyére, ahol a hatalom bűnbakként használja a rendvédelmet a sárgamellénybe bújt, reménytelenségüket kifejező franciákkal szemben.  Mindezt pedig úgy, hogy álarcot viselő egyének üzleteket fosztogatnak és fenyegetik ugyanezeket a rendvédelmi erőket. Ráadásul ez utóbbiak nem tesznek mást, mint végrehajtják az önök által alkotott,  néha ellentmondásos szabályokat.

A veszély és az erőszak nap, mint nap nagyobb lesz. Ki mondta volna azt 10 évvel ezelőtt, hogy egy tanárt a saját iskolája előtt fejeznek majd le? Vagy azt, hogy mi, a Nemzet szolgái, ahogy az katona mivoltunkból fakad, a kötelességeinkért mindig készek voltunk arra, hogy a bőrünket kockáztassuk, csak passzív szemlélői lehetünk ilyen cselekedeteknek.    

Ezért is elengedhetetlen, hogy azok, akik országunkat irányítják, bátorságot találjanak ahhoz, hogy felszámolják ezeket a veszélyeket. Ehhez gyakran az is elegendő, ha a már meglevő törvényeket alkalmazzuk, gyengeség nélkül.  Ne felejtsék el, hogy hozzánk hasonlóan polgártársaink nagy többségének elege van az Önök bizonytalanságából és bűnös hallgatásából.

Ahogy azt Mercier bíboros, Belgium prímása mondta,  „amikor mindenhol az óvatosság honol, akkor a bátorság sehol sincs”. Nos tehát, hölgyeim és uraim, elég volt a halogatásból, itt az ideje a cselekvésnek, rendkívüli munka áll előttünk; ne vesztegessék hát az időt, és tudjanak róla, hogy mi készek vagyunk támogatni azokat a politikákat, amelyek a nemzet védelmét tartják szem előtt.

Viszont ha nem történik semmi sem és a  nemtörődömség továbbra is feltartóztatatlanul terjed az országban, akkor egy olyan robbanás következik be, amelynek következtében nemzeti területünkön aktív katonatársaink beavatkozása válik szükségessé,  civilizációs értékeink és honfitársaink megvédése céljából.    

Látjuk, hogy nincs több idő a halogatásra, és ha mégis ez történik, akkor holnap polgárháború vet véget ennek az egyre növekvő káosznak, és az ezernyi halottért ti lesztek a felelősek.

Aláírók

100 tábornok

Général de Corps d’Armée (ER) Christian PIQUEMAL (Légion Étrangère), général de Corps d’Armée (2S) Gilles BARRIE (Infanterie), général de Division (2S) François GAUBERT ancien Gouverneur militaire de Lille, général de Division (2S) Emmanuel de RICHOUFFTZ (Infanterie), général de Division (2S) Michel JOSLIN DE NORAY (Troupes de Marine), général de Brigade (2S) André COUSTOU (Infanterie), général de Brigade (2S) Philippe DESROUSSEAUX de MEDRANO (Train), général de Brigade Aérienne (2S) Antoine MARTINEZ (Armée de l’air), général de Brigade Aérienne (2S) Daniel GROSMAIRE (Armée de l’air), général de Brigade (2S) Robert JEANNEROD (Cavalerie), général de Brigade (2S) Pierre Dominique AIGUEPERSE (Infanterie), général de Brigade (2S) Roland DUBOIS (Transmissions), général de Brigade (2S) Dominique DELAWARDE (Infanterie), général de Brigade (2S) Jean Claude GROLIER (Artillerie), général de Brigade (2S) Norbert de CACQUERAY (Direction Générale de l’Armement), général de Brigade (2S) Roger PRIGENT (ALAT),  général de Brigade (2S) Alfred LEBRETON (CAT), médecin Général (2S) Guy DURAND (Service de Santé des Armées), contre-amiral (2S) Gérard BALASTRE (Marine Nationale)."

A franciák szépen tudnak búcsúzni!

[konyvtaros]

UJ NEMZETI ALAPTANTERV

MŰISMERET

A. ÉLETMŰVEK

A tanuló ismeri az alábbi magyar szerzők életművét. A kerettantervben részletezett művek ismerete alapján értelmezi a szerzők életművének fontosabb összefüggését, azok etikai, történeti, lélektani vagy társadalmi vonatkozásait. Érti a szerzők nemzeti-kulturális jelentőségét, helyét a magyar irodalom történetében. Memoriterként felidéz néhány szövegrészt a szerzők életművéből.

Ady Endre, Arany János, Babits Mihály, Herczeg Ferenc, Jókai Mór, József Attila, Kosztolányi Dezső, Mikszáth Kálmán, Petőfi Sándor, Vörösmarty Mihály

-

B. PORTRÉK

A tanuló ismeri az alábbi magyar szerzők kerettantervben részletezett néhány rövidebb (lírai, kisprózai) alkotását vagy hosszabb művéből választott részletet, valamint azok történeti, etikai, lélektani vagy társadalmi vonatkozását. Ezek ismerete alapján értelmezi a szerzők írásmódjának és világlátásának jellegzetességeit, érti a szerzők nemzeti- kulturális jelentőségét, valamint ismeri helyüket a magyar irodalom történetében: portrét készít róluk.

Balassi Bálint, Berzsenyi Dániel, Csokonai Vitéz Mihály, Janus Pannonius, Kányádi Sándor, Kölcsey Ferenc, Móricz Zsigmond, Örkény István, Szabó Magda, Wass Albert, Zrínyi Miklós

-

C. METSZETEK

A magyar irodalomtörténettel és a nemzeti hagyományokkal kapcsolatos ismereteinek elmélyítése során a tanuló különböző lehetséges kontextusokba illesztve olvas és értelmez, a kerettantervben részletezett szöveget vagy szövegrészletet. Ezek alapján készít egy korszakról, szerzőről irodalmi metszetet.

Áprily Lajos; Dsida Jenő; Juhász Gyula; Karinthy Frigyes; Krúdy Gyula; Mikes Kelemen; Nagy László; Pilinszky János; Radnóti Miklós; Reményik Sándor; Szabó Dezső, Szabó Lőrinc; Tóth Árpád; Weöres Sándor

-

D. SZEMELVÉNYEK

A tanuló megismeri a magyar irodalom kerettantervben részletezett néhány szemelvényét, alkotókat, műveket, melyek segítségével irodalomtörténeti, művelődéstörténeti korokat tud bemutatni.

Anonymus; Apáczai Csere János; Arany László; Bessenyei György; Gárdonyi Géza; Gyergyai (Gergei) Albert; Gyóni Géza; Hajnóczy Péter; Halotti beszéd és könyörgés; Heltai Gáspár; Kassák Lajos; Károli Gáspár; Kazinczy Ferenc; Kecskeméti Vég Mihály; Kisfaludy Károly; Kuruc-kori költészet; Márai Sándor; II. Rákóczi Ferenc; Nagy Gáspár; Ómagyar Mária-siralom; Örkény István; Pázmány Péter; Romhányi József; Sylvester János; Szenczi Molnár Albert; Szent István király legendája Hartvik püspöktől; Margit-legenda; Szép Ernő; Sztárai Mihály; Tompa Mihály; Vajda János

-

E. VILÁGIRODALMI SZÖVEGEK ÉS ALKOTÓK

A tanuló megismeri a világirodalom kerettantervben rögzített néhány fontos alkotóját és szövegét. Tanulmányai során megismeri az európai kultúra különböző korszakainak és népeinek alapvető irodalmi és kulturális hagyományait, azokat kapcsolatba hozza a magyar kultúra sajátosságaival.

Történetek és szövegek a görög mitológiából; babiloni teremtésmítosz; részletek a Bibliából

Aiszóposz; Alkaiosz; Anakreón; Balzac, Honoré de vagy Stendhal; Boccaccio; Borowski, Tadeusz; Burns, Robert; Byron; Catullus, Caius Valerius; Dante, Alighieri; Defoe, Daniel; Dosztojevszkij, Fjodor Mihajlovics; Eliot Thomas Stearns; francia szimbolisták; García Márquez, Gabriel; Goethe, Johann Wolfgang von; Gogol, Nyikolaj Vaszilijevics; Heine, Heinrich; Homérosz; Horatius Flaccus, Quintus; Hrabal, Bohumil; Hugo, Victor; Kafka, Franz; La Fontaine, Jean de; Mann, Thomas; Mickiewicz, Adam; Orwell, George; Ovidius Naso, Publius; Petrarca; Poe, Edgar Allan; Pound, Ezra; Puskin, Alexszandr Szergejevics; Swift, Jonathan; Szapphó; Szent Ágoston; Szent Ferenc; Theokritosz; Todi, Jacopone da; Tolsztoj, Lev Nyikolajevics Vergilius Maro, Publius; Villon, François; Vogelweide, Walter von der; Voltaire

-

F. A SZÍNHÁZ- ÉS DRÁMATÖRTÉNET NAGY ALKOTÓI ÉS ALKOTÁSAI

A tanuló megismeri a színház- és drámatörténet kerettantervben rögzített nagy alkotóit és alkotásait. A műveket elhelyezi az irodalomtörténetben. Kiemeli a művek alaphelyzetét jelentő konfliktusokat, azokat értelmezi. Megérti a szereplők egymáshoz való viszonyát, a mű szerkezetét.

Beckett, Samuel Barclay; Brecht, Bertolt; Csehov, Anton Pavlovics vagy Ibsen, Henrik; Dürrenmatt, Friedrich; Katona József; Madách Imre; Molière; Örkény István; Shakespeare, William; Szabó Magda; Szophoklész

-

G.

A tanuló megismeri régiója, szűkebb hazája irodalmát, illetve alkotásokat az irodalom határterületeiről.

A kötelező olvasmányok és a memoriterek (H, I) a közös irodalmi műveltség (kulturális kód) legfontosabb elemeit tartalmazzák.

-

H. KÖTELEZŐ OLVASMÁNYOK

Biblia (a kerettantervben meghatározott részletek);

Boccaccio, Giovanni: Dekameron, (részletek); Dante Alighieri: Isteni színjáték – Pokol (részletek); Homérosz: Odüsszeia (részletek); Jókai Mór: A huszti beteglátogatók (novella); Az arany ember; Katona József: Bánk bán; Mikes Kelemen: Törökországi levelek (részletek);

Molière: A fösvény; Petőfi Sándor: A helység kalapácsa, Az apostol (részlet); Shakespeare, William: Romeo és Júlia vagy Hamlet, dán királyfi; Szent Margit legendája (részlet); Szophoklész: Antigoné; Villon, François: A nagy testamentum (részletek); Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde; Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem (részletek). Arany János: Toldi estéje; Babits Mihály: Jónás könyve; Jónás imája; Balzac, Honoré de: Goriot apó (részletek) vagy Stendhal: Vörös és fekete (részletek); Beckett, Samuel Barclay: Godot-ra várva vagy Dürrenmatt, Friedrich: A fizikusok; Herczeg Ferenc: Az élet kapuja; Ibsen, Henrik: Nóra/A vadkacsa vagy Csehov, Anton Pavlovics: A sirály/Ványa bácsi; Madách Imre: Az ember tragédiája; Mikszáth Kálmán: Beszterce ostroma; Móricz Zsigmond: Úri muri, Tragédia; Örkény István: Tóték; Szabó Magda: Az ajtó; Tolsztoj, Lev Nyikolajevics: Ivan Iljics halála; Wass Albert: Adjátok vissza a hegyeimet!

-

I. MEMORITEREK

Anakreón: Gyűlölöm azt...; Balassi Bálint: Egy katonaének (részlet); Adj már csendességet (részlet); Berzsenyi Dániel: A közelítő tél (1. versszak); A magyarokhoz (I.) (1. versszak); Osztályrészem (1. versszak); Catullus: Gyűlölök és szeretek; Csokonai Vitéz Mihály: Tartózkodó kérelem (általános iskolai memoriter felújítása); A Reményhez; Halotti beszéd és könyörgés (részlet); Homérosz: Odüsszeia (részlet); Janus Pannonius: Pannonia dicsérete; Kölcsey Ferenc: Himnusz (általános iskolai memoriter felújítása); Zrínyi második éneke (részletek); Ómagyar Mária-siralom (részlet); Petőfi Sándor: Fa leszek, ha...; Nemzeti dal (általános iskolai memoriter felújítása), A bánat? Egy nagy oceán, Szeptember végén (általános iskolai memoriter felújítása); Vörösmarty Mihály: Szózat (általános iskolai memoriter felújítása); Gondolatok a könyvtárban (részlet); Előszó (részlet).

Ady Endre: Góg és Magóg fia vagyok én...; Kocsi-út az éjszakában; Áprily Lajos: Március; Arany János: Toldi estéje (részletek); egy szabadon választott balladája a nagykőrösi korszakból; Epilógus (részlet); Babits Mihály: A lírikus epilógja; Jónás imája; József Attila: Reménytelenül (Lassan, tűnődve); Óda (részlet); Kányádi Sándor: Valaki jár a fák hegyén; Kosztolányi Dezső: Hajnali részegség részlet); Nagy László: Ki viszi át a Szerelmet; Radnóti Miklós: Hetedik ecloga (részlet); Reményik Sándor: Halotti vers a hulló leveleknek (részlet).

-

https://magyarkozlony.hu/dokumentumok/3288b6548a740b9c8daf918a399a0bed1985db0f/megtekintes?fbclid=IwAR1hmAu2pmQuD__kunU2qR11kJa96wkvWpXtk6Uvltx9qw_8bTM_5zBg5pQ

[alikistenou]

ΙΧΝΕΥΤΑΙ του Σοφοκλή | Φεστιβάλ Αθηνών και Επιδαύρου 2021

Αρχαίο Θέατρο Επιδαύρου και Ωδείο Ηρώδου του Αττικού

Σκην: Μιχαήλ Μαρμαρινός

κατά τη γερμανική μετάφραση και συμπλήρωση του Carl Robert

Ελεύθερη έμμετρη απόδοση Εμμανουήλ Δαυίδ (1933)

Επιστημονικός συνεργάτης: Σταύρος Τσιτσιρίδης

Καλλιτεχνική & Δραματουργική συνεργασία: Δηώ Καγγελάρη

Ειδικός συνεργάτης: Κωνσταντίνος Θωμαΐδης

Σκηνικά - Κοστούμια: Γιώργος Σαπουντζής

Μουσική: Billy Bultheel

Φωτισμοί: Ελευθερία Ντεκώ

Κίνηση - Χορογραφία: Τάσος Καραχάλιος

Βοηθοί σκηνοθέτη: Μαριλένα Κατρανίδου, Αλίκη Στενού

Σχεδιασμός ήχου: Κώστας Μπώκος-Studio 19st σε συνεργασία με Billy Bultheel

Βοηθός σκηνογράφου Διδώ Γκόγκου Βοηθός ενδυματολόγου Δάφνη Αηδόνη 

Τα πρόσωπα Χάρης Φραγκούλης (Απόλλων), Σταμάτης Κραουνάκης (Σιληνός), Αμαλία Μουτούση (Κυλλή��η), Steve Katona (Ερμής)

Χορός Σατύρων (με αλφαβητική σειρά) Λάμπρος Γραμματικός, Adrian Frieling, Αλεξάνδρα Καζάζου, Τάσος Καραχάλιος, Χρήστος Κραγιόπουλος, Άγγελος Νεράντζης, Ηλέκτρα Νικολούζου, Μάνος Πετράκης, Θεοδώρα Τζήμου, Ανδρομάχη Φουντουλίδου

Μουσικοί: Μενέλαος Μωραΐτης (τούμπα), Σπύρος Βέργης (ευφώνιο), Δημήτρης Αλεξανδράκης (τούμπα), Λεωνίδας Παλαμιώτης (ευφώνιο)

Ηχοληψία: Ηλίας Φλάμμος

Διεύθυνση παραγωγής: Ρένα Ανδρεαδάκη, Ζωή Μουσχή

[az-igazsag-bajnokai-teljes-film]

Nézd Az igazság bajnokai (2021) teljes film online videa ingyen

Az igazság bajnokai 2021 teljes film magyarul - Nézdni az online filmek magyar felirattal ingyen és HD minőségben a regisztráció nélkül.

Hogyan nézhetem meg a Az igazság bajnokai 2021 az ingyenesen a neten regisztráció nélkül?

Nézd a legújabb és legjobb filmeket online! Teljesen ingyen, mobil telefonodon is. Itt töltheti ki szabadidejét, ha ellátogat hivatalos filmoldalunkra.

Itt az oldal, ahol online és természetesen ingyen nézheti a Az igazság bajnokai -ot:

ᐈᐈ✎ Kattintson ide nézni a Az igazság bajnokai ingyen

Nézd meg a Az igazság bajnokai 2021 teljes filmet online ingyen magyar audió formátumban, felirattal és vágások nélkül HD minőségben │ Teljes HD – 460p – 720p – 1080p – BRRip – DvdRip

Ez az oldal a legjobb hely nézni Az igazság bajnokai (2021) teljes film magyarul

Élvezze a szabadidőt családjával, barátaival és partnereivel. Itt töltheti ki szabadidejét, ha ellátogat hivatalos filmoldalunkra, amelyhez bármikor és bárhol hozzáférhet. Az Ön számára készített filmoldalon filme Az igazság bajnokai nézhet. Az általad filmeket ingyenesen is elérheted magyarul.

Webhelyünkön található filmekkel értékelheti szabadidejét a legjobb minőséggel, és nem pazarolhatja értékes idejét a webhely és a filmek rövid időn belüli megnyitásának maximális sebességének felkutatására.

Íme a Az igazság bajnokai (2021) film teljes áttekintése

Retfærdighedens ryttere dán vígjáték, 116 perc, 2020

Mathilde egy tragikus vonatbalesetben veszíti el édesanyját. Apja, Markus hivatásos katonaként hosszú éveket töltött távol otthonuktól, most hazatér egyedül maradt lányához. Hamarosan felkeresi Markust egy különös figura, Otto, aki szintén a vonaton utazott és állítja, hogy a baleset nem volt véletlen. A gyilkosságot egy koronatanú kiiktatására tervelték ki, aki az Igazság bajnokai nevű motorosbanda feje ellen tanúskodott volna, Markus felesége pedig csupán véletlen áldozata volt a merényletnek. A katona nem habozik, Ottoval és barátaival – akik a feladatra tökéletesen alkalmatlanok – bosszúhadjáratra indul, még ha ehhez a fél alvilággal le is kell számolnia.

Az Oscar-díjas Anders Thomas Jensen (Gengszterek fogadója, Zöld hentesek, Ádám almái, Férfiak és csirkék) dán forgatókönyvíró és filmrendező fekete komédiája újra összehozza a dán filmek legkedveltebb színészeit. A világsztár, Mads Mikkelsen (Még egy kört mindenkinek, Zsivány Egyes: Egy Star Wars-történet, Férfiak és csirkék, A vadászat, Ádám almái, Hannibal) mellett Nikolaj Lie Kaas (A 64-es betegnapló, Palackposta, Fácángyilkosok, Nyomtalanul, Zöld hentesek, Ádám almái), és Nicolas Bro (Férfiak és csirkék, Ádám almái) a főszereplői a filmnek. Az igazság bajnokai nemzetközi premierje az ’A’ kategóriás Rotterdami Nemzetközi Filmfesztiválon volt, ahol az alkotás nyitófilm volt, és versenyben is szerepelt. Az igazság bajnokai négy kategóriában volt jelölt a dán kritikusok díjára, valamint 15 kategóriában jelölték a Dán Filmakadémia éves díjára, a Robert-díjra. Utóbbit négy kategóriában el is nyerte (Legjobb színésznő, női mellékszereplő, zene és vizuális effektusok) a film.

Bemutató dátuma: 2021. október 28.

Az igazság bajnokai (2021) film - Alkotók es Szereplők :

Rendező: Anders Thomas Jensen

Szövegíró: Anders Thomas Jensen

Producer: Karen Bentzon ,Sisse Graum Jorgensen

Zene: Jeppe Kaas

Operatőr: Kasper Tuxen

Vágó: Nicolaj Monberg

Az igazság bajnokai 2021 remek film, melyet ingyen és legálisan nézhetsz!

Hol lehet online filmeket nézni Egyéb?

Ha online szeretnél filmek nézni akkor az Filmzie.org oldalt tudom ajánlani val vel Google chrome az ajánlott használat!

Sorra maradnak el a nemzetközi és magyarországi mozipremierek a koronavírus miatt, de ez még nem jelenti azt, hogy lőttek a hétvégi mozizásnak. Nézz filmet otthon, és válogass a legnagyobb streaming szolgáltatók ingyenes kínálatából.

A koronavírus alaposan áthúzta a stúdiók, a forgalmazók és a mozirajongók számításait, de szerencsére a streaming szolgáltatók ingyenesen nézhető kínálata bőven ad lehetőséget arra, hogy otthonról, a kanapéd kényelméből is válogathass a filmek között.

Bár egy kis angol tudás feltétlenül előnyt jelent, de ha ez megvan, olyan sikerfilmek közül válogathattok, mint a Az igazság bajnokai 2021, Vonat Busanba: Zombi expressz, az  Esőember, a  Zodiákus, a  Jó éjt, anyu!, az  Éjfélkor Párizsban, a Megmaradt Alice-nek , de bőven találtok klasszikusokat is a listán, beleértve az  Arábiai Lawrence-t, a Páncélba zárt szellemet, a  Taxisofőrt vagy a  Volt egyszer egy vadnyugatot.

Az igazság bajnokai HD 1080p formátumban, Watch Az igazság bajnokai HD formátumban, Watch Az igazság bajnokai Online, Az igazság bajnokai teljes film, Watch Az igazság bajnokai Full Movie ingyenes streaming online.

Google search keyword:

Az igazság bajnokai videa Az igazság bajnokai teljes film magyarul online Az igazság bajnokai teljes film magyarul letöltés Az igazság bajnokai indavideo Az igazság bajnokai teljes film magyarul online filmek videa Az igazság bajnokai mozi Az igazság bajnokai teljes film magyarul online videa Az igazság bajnokai szereplők Az igazság bajnokai letöltés Az igazság bajnokai imdb Az igazság bajnokai online, Az igazság bajnokai előzetes magyarul, Az igazság bajnokai ingyen letöltés, Az igazság bajnokai netmozi, Az igazság bajnokai online videa, Az igazság bajnokai online filmnézés, Az igazság bajnokai online teljes film, Az igazság bajnokai online film magyarul, Az igazság bajnokai teljes film indavideo, Az igazság bajnokai teljes film magyarul ingyen.

[metalindex-hu]

Immolation: Dawn of Possession (1991)

Immolation: Dawn of Possession (1991) - https://metalindex.hu/2021/07/16/immolation-dawn-of-possession-1991/ -

Az Immolation 1988-ban alakult a New York állambeli Yonkersben. A tagok névsora: Robert Vigna – gitár (ex-Rigor Mortis), Tom Wilkinson – gitár (ex-Rigor Mortis), Ross Dolan – basszus/ének és Neal Bobek – dobok. Az igazsághoz tartozik, hogy az Immolation a Rigor Mortis folytatása, csak mivel már létezett egy ilyen névvel működő csapat, nevet kellet változtatniuk.

Rövid időn belül ki is dobtak 2 demót, majd Bobeket Craig Smilowski váltotta. Kijött még egy harmadik demó, majd nekifogtak, hogy megalkossák a földkerekség egyik legsúlyosabb és legsötétebb death metal mesterművét, a Dawn of Possession-t. Én csupán 1993-ban hallottam először, de rögtön magával ragadott a lemezből áradó infernális hangulat. Mintha a pokol szakadt volna rám, amikor betettem a kazettát a magnóba. Olyan halálos massza nyelt magába már az első nótánál, hogy a lélegzetem is elállt. Azonnal a szívembe zártam a bandát. Emlékszem, pont katona voltam, amikor a kazetta hozzám keveredett. Öreg baka koromban gyakran adtam a Duna partján lévő robbanóanyag-raktáraknak helyet adó telepen kapuszolgálatot. Esténként, amikor már egyedül ücsörögtem a szolgálati helynek csúfolt lakókonténerben, mindig ezt az albumot döngettem az ócska magnó volume gombját csutkára tekerve. HEHEHE!! Ilyenkor még a konténerben igencsak gyakran felbukkanó egerek is elmenekültek. HEHE!! Duna-part, koromsötétség és death metal, mi kell még? HEHE!! Fasza kis rituálé volt, bár megesett, hogy az őrséget ellenőrizni érkező ügyeletes tiszt sofőrje már percek óta dudált, hogy nyissam már ki azt a rohadt kaput. De hát ugye én azt nem hallhattam a bömbölő muzsika miatt. Na, ilyenkor jött a szokásos lebaszás: „Soós honvéd, mi a faszomat csinál maga szolgálatban? Ki adott engedélyt zenét hallgatni? Ne vigyorogjon, hanem főzzön egy kávét, mire visszaérek az őrszobáról.” Ilyenkor lefőztem neki a zaccot és elkértem a kávéért 25 forintot. Aztán amikor elhúzott a francba, pörgettem tovább a kazettát. HEHEHE!! Na, de elég a könnyes emlékekből, nézzük, mit kínál nekünk a Dawn of Possession!

A berlini Musiclab stúdióban rögzített és kevert anyag iszonyatos mélységű sounddal dörren meg, és a két gitár által gerjesztett rifforkán szinte magával sodorja a hallgatót a pokol legalsóbb bugyrába. A tíz dal olyan, mint valami death metal vihar, ami 42 percen keresztül tombol, és mire lecsillapodik, csak kietlen, fekete pusztaság marad utána. Nem vagyok nagy híve a hasonlítgatásnak, pláne ezeknél a korai anyagoknál, hiszen ekkor még minden death metal banda éppen hogy csak útnak indult és a saját ösvényét kereste. De ha mindenképpen említenem kellene egyet, akkor az csakis a Morbid Angel lenne, de csak azért, mert az Immolation is szívesen pakolta tele a szerzeményeit egyfajta beteges komplexitással és agyat véső váltásokkal. Ezen túl nekem néha-néha beugrik a Possessed neve is, főként a Seven Churches album, de az is csak azért, mert itt is az a sötét hangulat uralkodik, mint ott és Ross Dolan hangja olyan, mintha Jeff Becerra még hörgősebbre venné a figurát.

De mint mondtam, még a stílus aranykorának elején járunk, és elmondhatjuk, hogy az Immolation is egy egyedi hangzást teremtett magának. Talán az Incantation volt még akkoriban az a banda, amelyik ilyen komor, sötét atmoszférájú death metalt nyomatott. Amik az Immolationt még barátságtalanabbá tették, azok a lélektelen és hátborzongató gitárszólók, amelyek szó szerint a rettegést karcolják bele a hallgató csontjaiba. Az egész lemeznek van egy félelmetes hangulata, ami mint valami gonosz köd, elnyeli az embert. Amikor hallgatom, sokszor úgy érzem magam, mintha egy másik, embertelen világban járnék. Teljesen le tud húzni a mélybe ez az album, de közben mégis felszabadít és eggyé tudok válni vele. Zseniális!!!

Robert Vigna és Ross Dolan

A lemez borítója a kedvenceim listáját gazdagítja. Pont olyan a hangulata, mind maga zene. HEHE!! A mai napig imádom nézegetni, ahogy ezek a kimenőt kapott pokolfajzatok a szerencsétlen angyalokat molesztálják. HEHE!! Egyébként ez a csodás alkotás Andreas Marschall keze munkája, aki az egyik legjobb név a szakmában, és rengeteg bandának készített már borítót. Nem sorolom fel őket, mert hosszú lenne a lista és bűn lenne egyet is kihagyni. Keressetek rá, és gyönyörködjetek a munkáiban!

A Dawn of Possession után öt év telt el a második albumig, mert, hogy úgy mondjam, a csapatnak egy rakás szarsággal kellett megküzdenie. Kiadóváltás, ami nem ment könnyen, és hát ugye a 90-es évek eleje-közepe igencsak húzós időszak volt a metal számára. De aztán 1996-ban nagy nehezen kijött a második alkotás, a Here in After, ami szintén egy súlyos csapás. Azóta a csapat zökkenőmentes pályán halad, csupán néhány tagcsere sújtotta a bandát, de megállítani nem tudta őket. A két őstag, Robert Vigna és Ross Dolan rendíthetetlenül nyomul előre és tartja életben az Immolationt. Már tíz album van a hátuk mögött, és elmondhatjuk, hogy mindegyik súlyos és sötét alkotás, bár nékem már csak a legelső marad az örök kedvencem. A Dawn of Possession tagadhatatlanul ott van a legjobbak között, és elmondhatjuk, hogy az aranykor egyik legtökéletesebb darabja. Egy olyan death metal mestermű, amely garantáltan eléd tárja a poklot, de ha teljes hangerőn hallgatod, lehet, hogy még magával is ránt, és mire kiszabadulsz, te is úgy fogsz kinézni, mint a borítón látható figurák, és nem az angyalokra gondoltam! HEHEHE!!

[labjegyzet]

Újdonságok januárban a GABO Kiadótól

Joe Hill novelláskötete, Robert Harris új regénye a V-2, valamint a München filmes borítóval is megérkezett!

A rajongók nagyon várták Joe Hill Fekete telefon című novelláskötetét, mert most először jelent meg magyarul. 

A tizenhárom éves John Finney életveszélybe került. Valaki már két éve vadászik a Galesburgben lakó fiúkra, elrabolja őket, és soha többé nem kerülnek elő. Most pedig a jelek szerint Finney csatlakozik hozzájuk: pszichopata elrablója bezárta egy alagsorba, amelyet féltucat meggyilkolt gyerek vére szennyez be. A helyiségben rajta kívül van még egy ősrégi telefon, amely már jó ideje nincs csatlakoztatva a hálózathoz, éjszakánként mégis cseng, és a gyilkos előző áldozatai szólnak bele a kagylóba. Ők pedig mindent megtesznek azért, hogy Finney ne jusson az ő sorsukra.

A Fekete telefon című novella csak egyike annak a tizenöt történetnek, amelyekkel Joe Hill igazolta, hogy különleges tehetsége van a hátborzongató sztorik írásához. Az évek során számos művéből készült mozifilm vagy sorozat (Szarvak, NOS4A2), a Fekete telefonból Scott Derrickson (Sinister, Doctor Strange) forgatott mozifilmet Ethan Hawke főszereplésével. 

Joe Hill, a GABO Kiadó gondozásában megjelent könyvei itt találhatóak.

Robert Harris történelmi regényeivel vált világhírűvé, új regénye a V-2 is a II. világháború idején játszódik. Többet megtudhatunk a fülszövegből:

Az első rakéta öt perc múlva becsapódik Londonba. Hat perced van, hogy megállítsd a másodikat.

A mérnök Rudi Graf mindig is arról álmodott, hogy rakétát küld a Holdra. Ehelyett azonban Wernher von Braun munkatársaként kénytelen V–2-eseket indítani Anglia felé a nácik uralta holland partvidékről. Grafnak – aki sokkal inkább tudós, mint katona – minden erejére szüksége van, hogy a projektre egyre jobban rátelepedő SS felügyelete mellett képes legyen megfelelni a náci párt által megszabott irányvonalnak. Így aztán amikor a német vezetés szabotázsra kezd gyanakodni, Graf válik az elsőszámú gyanúsítottá.

Mindeközben a fiatal angol hírszerzőtiszt, Kay Caton-Walsh a háború zűrzavarában próbál boldogulni. Miután a szeretőjével Londonban túlélnek egy V–2-es rakétatámadást, a lány jelentkezik egy új egységbe, amit a RAF Belgiumba küld. Kay és társai logarlécekkel és matematikával igyekeznek meghatározni a náci kilövőállások helyét, amiket aztán elpusztíthatnak. Ám a háború sújtotta Belgiumban sose lehet tudni, kiben bízhat meg az ember. Ahogy a halottak száma egyre nő, Kay és Graf története mögött az olvasó bepillantást nyer a II. világháború német rakétatámadásainak működésébe, és végigkövetheti, ahogy két, egymás ellen dolgozó ember sorsa végül összefonódik.

Új borítót kapott Robert Harris München című regénye, hiszen január 21-én volt a könyv alapján készül film premierje a Netflixen. A kémdráma igazán jó kritikákat kapott. (A regény régi borítóval továbbra is kapható.)

1938: Németország bekebelezte Ausztriát. Most a Szudétavidék következik. Hitler háborúra készül, míg az angolok, Chamberlain miniszterelnök vezetésével, a békéért dolgoznak. A helyzet pattanásig feszült, és úgy tűnik, semmi sem tudja visszatartani Európát egy újabb háborútól.

Hugh Legat a brit külügy ifjú reménysége, aki akaratán kívül titkosszolgálati játszmákba keveredik. Egy régi barátja, a náci bürokráciában dolgozó Paul von Hartmann és társai célul tűzték ki, hogy megbuktatják Hitlert, ehhez viszont arra van szükségük, hogy a feszült helyzetet rendező Müncheni Konferencia kudarccal végződjön – ez azonban háborút jelentene Anglia és Németország között.

Robert Harris, a GABO Kiadó gondozásában megjelent könyvei itt találhatóak.

[studioido]

Saroküzlet

The Shop Around The Corner, 1940, Ernst Lubitsch

James Stewart, Margaret Sullavan, Frank Morgan, Joseph Schildkraut, Sara Haden, Felix Bressart, William Tracy, Inez Courtney

A Saroküzlet a német import sztárrendező Ernst Lubitsch talán kevésbé kiemelkedő, ám igen tisztességes munkái közé tartozik. A kedves, érzelmes, de sajnos túlságosan ódivatú filmet a szereplők lelkes játéka, különösen a James Stewart és Margaret Sullavan fiatal szerelmesei közti, a vászonról is sütő, akkoriban rengeteg pletykát szülő szenvedély teszi igazán emlékezetessé.

László Miklós Illatszertár című színdarabját 1937 tavaszán mutatták be a Pesti Színházban, és a jelentéktelen színész íróként jóval sikeresebbnek bizonyult. Lubitsch egy évre rá 7,500 dollárért megvásárolta a darab megfilmesítési jogait, majd mikor a Metro-Goldwyn-Mayerhez szerződött, az üzlet részeként kieszközölte hogy a film elkészülhessen. A női főszerepre Dolly Haas és Janet Gaynor voltak a korai jelöltei, de hamar eldőlt, hogy a borzasztó természetéről is ismert Sullavan, és a Lubitsch szerint legkevésbé sem jóképű, egy átlagos bolti alkalmazottat hitelesen adó Stewart lesznek a befutók. A rendező a kedvükért még várt is a forgatással. Ez alkalommal is együtt dolgozott kedvenc munkatársával, a forgatókönyvíró Samson Raphaelsonnal, a Saroküzlet mégis más lett, mint a tipikus Lubitsch produkciók. Hiányzik belőle az a csillogás, pompa, finomság, amit a rendező mindenképpen el is akart kerülni, Margaret Sullavan olcsó ruháit még el is csúnyíttatta a cél érdekében. A másik feltűnő eltérés Raphaelson frappáns, gyakran frivolan kétértelmű egymondatosainak gyakorlatilag teljes hiánya. A film a neves színészgárdát figyelembe véve meglehetősen olcsón, 500,000 dollárból készült el mindössze 28 nap alatt, amibe még női sztárja dühkitörései is belefértek.

Problémái ellenére Stewart mindig karrierje legélvezetesebb munkái közé sorolta azokat, mikor Sullavannel dolgozhatott. A színésznő első férje Henry Fonda az akkor még kezdő B-filmes színész Stewart legjobb barátja volt. Sullavan már ekkoriban úgy beszélt róla kollégáinak, mint aki egyszer nagy sztár lesz. 1936-ban vonakodva, kizárólag Universal-szerződésének eleget téve kezdett hozzá a Next Time We Love (1936, Edward H. Griffith) című melodráma forgatásának, amibe nagy nehezen a teljesen ismeretlen nyakigláb, furcsán beszélő Stewartot is beprotezsálta, aki azonban nagyon ügyetlennek bizonyult. Sullavan rengeteget trenírozta, olyan sokat próbáltak kettesben, hogy második férje William Wyler (Ben Hur, Római vakáció) féltékenységét is kiváltották. Stewart egész egyszerűen megújult, a forgatásra őt elengedő Metro-Goldwyn-Mayer fejesei el sem hitték, hogy ugyanazt a színészt kapták vissza akit kölcsönadtak. 1940-ig összesen négy filmben játszottak együtt Sullavannel, akibe a pletykák szerint egész életében fülig szerelmes volt.  

A Saroküzlet a harmadik közös munkájuk. A film java része Matuschek Hugó (Frank Morgan) budapesti ajándékboltjában játszódik. A kilenc éve itt dolgozó lelkiismeretes, a főnökkel ha kell vitába szálló Králik Alfréd (Stewart) az üzlet második embere. Mellette barátja, a folyton aggódó, spóroló ("Listen listen, if someone is really your friend, he comes after dinner"), aranyszívű Pirovitch (Felix Bressart), a behízelgő Vadas Ferenc (Joseph Schildkraut), két női munkatárs Ilona (Inez Courtney) és Flóra (Sara Haden), valamint a törekvő kifutófiú Katona Pepi (William Tracy) alkotja a személyzetet. Közéjük érkezik az új eladó Novák Klára (Sullavan), akivel Králik egyszerűen képtelen kijönni, állandóan veszekednek. A férfi álmai hölgye az a lány, akit bár még soha nem látott, de akivel már hosszabb ideje névtelen levelezést folytat. A későbbiekben szerencsétlen félreértések okán Matuschek a kórházban köt ki, Králik elveszíti a munkáját, valamint meglepő felfedezést tesz a titokzatos hölgy személyével kapcsolatban.

Valószínű azonban, hogy ez a bizonyos felfedezés valójában keveseket fog meglepni. Egyrészt, a hollywoodi romantikus komédiák dramaturgiáját kicsit is ismerve könnyű rájönni, hogy csak egy személy jöhet szóba mint anonim levelezőpartner, másrészt a történet számos feldolgozást ért már meg. Az első a kilenc évvel Lubitsch filmje után készült musical, a Jó kis nyarak (In the Good Old Summertime, 1949, Robert Z. Leonard) Judy Garlanddal, majd számos színházi előadás és rádiójáték után az 1998-as újragondolt, modernizált A szerelem hálójában (You've Got Mail, 1998, Nora Ephron) Tom Hanks és Meg Ryan harmadik közös filmje. (4/5)

A trailer (a végén még maga Lubitsch is feltűnik)

[hirzilla]

3,7 százalékkal nőttek a fogyasztói árak márciusban http://hirzilla.hu/hirek/online-hirek/hirtv/2019/04/09/37-szazalekkal-nottek-a-fogyasztoi-arak-marciusban/?feed_id=27877&_unique_id=5cac495c80c4e A Nézőpont-csoport vezérigazgatója szerint Orbán Viktor miniszterelnök világos elképzeléseket közölt hétpontos programjában a bevándorlás megállítására, egyértelművé téve, hogy mit akar kezdeni az európai parlamenti választási felhatalmazásával. A Fidesz-KDNP pártszövetség leadta az EP-választáson való induláshoz szükséges számú ajánlást a Nemzeti Választási Irodában - közölte Hidvéghi Balázs, a Fidesz kommunikációs igazgatója. Felfüggesztette a tárgyalásokat az előválasztásról Puzsér Róbert Karácsony Gergellyel, miután az MSZP–DK–Párbeszéd–Momentum az LMP és a Jobbik nélkül állapodott meg a kerületi polgármesterjelöltekről. Puzsér Róbert a Hír TV-nek azt nyilatkozta, hogy biztosan elindul a főpolgármesterségért. A Demokratikus Koalíció kiáll az európai egyesült államok koncepciója mellett, mert csak így van az országnak érdekérvényesítő képessége - jelentette ki Gyurcsány Ferenc, a párt elnöke országjáró kampányának első állomásán. A Belügyminisztérium felszólította az ellenzéket, hogy kampányszlogenjeikben mellőzzék a rendőrségre való hivatkozást, és támogassák a rendőrség pártpolitikától mentes arculatának megtartását. Azok a kormányzati programok, amelyek 1990 és 2010 között próbáltak segítséget nyújtani a cigányságnak, nem vezettek eredményre, 2010-ben a cigánypolitikában is új időszámítás kezdődött - jelentette ki Gulyás Gergely a nemzetközi romanapon. Az elmúlt szűk évtizedben komoly eredményeket ért el a kormány: rendkívüli mértékben csökkentette a cigányság munkanélküliségét, miután kimondta, hogy az államnak nem segélyt kell biztosítania, hanem esélyt - tette hozzá a miniszter. A kormány által indított Befogadlak elnevezésű nevelőszülői kampány célja, hogy a lehető legtöbb gyermek családban tudjon nevelkedni – hangsúlyozta Simon Attila István államtitkár. A költségvetés 141,9 milliárd forintos hiánnyal zárta idén az első negyedévet, az eredmény időarányosan is kedvező - mondta Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államháztartásáért felelős államtitkára az M1 műsorában. Varga Mihály pénzügyminiszter szerint a magyar gazdaságnak szüksége van a jól képzett pénzügyi szakemberekre. Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője elmondta, hogy az import gyors növekedése továbbra is a beruházások és a fogyasztás robosztus dinamikáját tükrözi. Szeptembertől a gyógypedagógus-képzésben résztvevők is igénybe vehetik a Klebelsberg-ösztöndíjat - jelentette be Horváth Zita felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár. Esti tagozaton egészségügyi szakmát tanulók is pályázhatnak az Ápoló leszek ösztöndíjprogramra áprilisban - közölte az Állami Egészségügyi Ellátó Központ. Új egészségkultúrát szeretnénk Magyarországon megvalósítani, ami elsősorban a megelőzésére, a betegségek elkerülésére, az egészségben töltött évek meghosszabbítására támaszkodik - közölte Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere. Tarlós István szerint még idén elindulhat az e-jegyrendszer és a jegyek és bérletek elektronikus úton történő adás-vétele. Az szja-bevallási tervezet már csaknem egy hónapja elérhető az adóhatóság webes felületén, amelyet érdemes átnézni, és szükség esetén módosítani, majd beküldeni - hívta fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal. Már lehet vetni a Dunántúlon a hétvégi esőzésnek köszönhetően, ugyanakkor a csapadékhiány az Alföldön hátráltatja a tavaszi szántóföldi munkákat - közölte a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke. A Magyarország és Horvátország közötti védelmi együttműködés bővítéséről egyeztetett a két ország védelmi minisztere Budapesten. Horvátország és Magyarország ugyanúgy tekint a biztonsági kihívásokra, köztük az illegális migráció helyzetére is - közölte Benkő Tibor honvédelmi miniszter az M1 műsorában. Magyarország konzuli feladatokat is ellátó diplomáciai képviseletet nyitott Luxembourgban - jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. A bevándorlás jelentette kockázatot tovább súlyosbítja az Európai Bizottságnak a migrációs folyamatok serkentését célzó hozzáállása és erőteljes nyomása - jelentette ki Szijjártó Péter az EU-tagországok külügyminisztereinek luxembourgi tanácskozása után. Nem lehet egyoldalúnak tekinteni azokat a lépéseket, amelyeket Magyarország tett határai megvédésére – mondta Kovács Zoltán államtitkár a Sky Newsnak. A terrorveszély és a migrációs nyomás németországi növekedésére számít Hans-Georg Maassen, a német szövetségi alkotmányvédelmi hivatal volt vezetője. A Brüsszelt most uraló bürokraták helyett az identitással bíró nemzetek és népek Európáját hirdette meg Matteo Salvini, az olasz kormánypártok közé tartozó Liga vezetője. A román külügyminisztérium tudomásul vette, hogy a magyar-ukrán határon átkelni szándékozó Kelemen Hunor romániai parlamenti képviselőt az ukrán hatóságok nem engedték be az országba, ennek okairól tájékoztatást kért Ukrajna bukaresti nagykövetségétől. Emberiesség elleni bűncselekményekért vádat emelt a román katonai ügyészség Ion Iliescu volt államfő ellen az 1989-es forradalom ügyében. Petre Roman volt miniszterelnök esetében bizonyítékok híján megszüntették az eljárást. A brit EU-tagság megszűnésére szabott határidő további hosszabbításának kezdeményezésére kötelezte a londoni alsóház Theresa May miniszterelnököt, elkerülendő a megállapodás nélküli Brexitet. Támadásai leállítására szólította fel a líbiai Halifa Haftár tábornokot az Európai Unió. Washington 11 milliárd dollár értékű vámot kíván kivetni az EU termékeire abban az esetben, ha az unió nem hagy fel az Airbus vállalatnak nyújtott támogatással - közölte Robert Lighthizer, az Egyesült Államok kereskedelmi főtárgyalója. Három amerikai katona és egy szerződéses alkalmazott vesztette életét pokolgépes támadásban Afganisztánban - közölte a NATO-vezette nemzetközi koalíció. Az Egyesült Államok 16 szaúdit sújtott beutazási tilalommal a Hasogdzsi-gyilkosságban játszott szerepükért. Donald Trump amerikai elnök elmozdította hivatalából Randolph Alles igazgatót, az Egyesült Államok titkosszolgálatának vezetőjét - jelentette a Fox televízió. Az Egyesült Államok terrorista szervezetnek minősítette az iráni Forradalmi Gárdát - jelentette be Donald Trump amerikai elnök. Prioritásnak nevezte Moszkva és Ankara számára az orosz Sz-400-as légvédelmi rakétarendszerek török megvásárlásáról kötött szerződés végrehajtását Vlagyimir Putyin orosz elnök. A török legfőbb választási tanács elutasította Recep Tayyip Erdogan államfő vezette kormánypárt kérését, hogy számolják újra a helyhatósági választáson leadott szavazatokat Isztambul kerületeinek zömében - közölte a tanács egyik tagja. A szudáni biztonság erők könnygázt vetettek be a kartúmi védelmi minisztériumnál tüntető több ezres tömeg ellen, és több arab tévé élő tudósítása, valamint szemtanúk helyszíni beszámolói szerint lövések is eldördültek. Az ENSZ emberi jogi főbiztosának hivatala arról értesült, hogy a mianmari hadsereg több tucatnyi rohingja civilt mészárolt le egy helikopteres támadásban Arakán államban a múlt héten, a hivatalos adatok 6 halottról szólnak. Bűnösnek találta a bíróság a közrend megzavarásában a hongkongi „esernyős forradalom” kilenc vezetőjét. A döntés ellen több nemzetközi jogvédő szervezet is tiltakozott. Japán két évvel meghosszabbította az Észak-Korea ellen egyoldalúan bevezetett szankciókat - jelentette a Kyodo hírügynökség. Balesetben meghalt egy motoros Komáromban - a 28 éves férfi megcsúszott az úton és járművével árokba hajtott. Teljes szélességében lezárták a 4-es főutat Újfehértónál, mert a település külterületén összeütközött két személyautó; a balesetben ketten megsérültek - közölte a rendőrség. Szerda reggel változik a közösségi közlekedés a BAH-csomópontnál világháborús bombák hatástalanítása miatt. Märcz Tamás, a férfi vízilabda-válogatott szövetségi kapitánya szerint a játékosok önmaguknak is bizonyítottak a zágrábi Európa Kupa-győzelemmel. A magyar női jégkorong-válogatott szétlövéssel kikapott a szlovákoktól a budapesti divízió I/A-s női jégkorong-világbajnokságon. Jani Réka második mérkőzését is megnyerte a luganói salakpályás női tenisztorna selejtezőjében, ezzel feljutott a főtáblára. Aranyérmet szerzett a junior magyar női kardcsapat a lengyelországi Torunban zajló korosztályos vívó-világbajnokságon. http://hirtv.hu/hirtv_gazdasagi_hirei/37-szazalekkal-nottek-a-fogyasztoi-arak-marciusban-2479470?utm_source=feed&utm_medium=rss

[todayclassical]

January 17 in Music History

1659 Birth of composer Antonio Veracini.

1706 Birth of American Statesman, composer, publisher and inventor of the Glass Harmonica Benjamin Franklin in Boston, MA. 

1712 Birth of English organist and composer John Stanley in London. 

1727 Birth of German composer Johann Gottfried Müthel in Mölln. 1734 Birth of Belgian, composer Francois-Joseph Gossec in Vergnies.  1738 Death of French organist and composer Jean Francois Dandrieu in Paris.

1745 Handel advertises return of three-fourths costs to subscribers of his concert series indicating he can't please them. Prompting support, and resumtion of the concerts a week later.

1751 Death of Italian composer Tomaso Albinoni, in Venice.

1773 FP of Mozart's motet Exsultate Jubilate in Milan.

1826 Death of Spanish composer Juan Crisostomo Arriaga, in Paris. 

1847 Birth of singer Augusto Rotoli.

1869 Death of Russian composer Alexander Sergeyevich Dargomyzjski in St. Petersburg. 

1871 FP of Giovanni Bottesini's opera Ali Baba in London.

1875 Birth of tenor  Charles Rousseliere.

1880 FP of Cesar Franck's Piano Quintet in f. Marsick Quartet, with Camille Saints-Saëns at the piano, in Paris.

1887 Death of Austrian composer, pianist Marie Blahetka in Boulogne.

1890 Death of Austrian composer and cantor Salomon Sulzer in Vienna. 

1891 Death of Dutch composer Johannes Verhulst in Gravenhage.

1901 FP of Pietro Mascagni's opera Le Maschere simultaneously in Genova; Teatro alla Scala, Roma; Torino; Venezia.

1902 Birth of tenor Julius Katona.

1903 Birth of Dutch composer Iet Stants in Utrecht. 

1904 Birth of bass Hanus Thein.

1907 Birth of Dutch composer Henk Badings in Bandung, Java. 

1908 Birth of tenor Heinz Marten. 

1917 Birth of Korean born German composer Isang Yun.  1917 Birth of Czech born Canadian composer Oscar Morawetz. 1919 Polish Statesman and Composer Ignacy Jan Paderewski becomes Prime Minister of Poland. 1920 Birth of American composer George Handy. 

1927 Birth of American composer Donald Eeb in Youngstown, OH. 1928 Birth of French composer Jean Barraque in Puteaux. 

1930 Birth of American composer Robert Ceely.

1931 Birth of American composer Frederick Fox.

1934 Birth of Canadian born American composer, conductor Sydney Hodkinson, in Winnipeg.

1934 Birth of mezzo-soprano Charlotte Berthold.

1938 Birth of Norwegian composer Tormod Saeverud in Bergen.

1941 Birth of New Zealand organist Dame Gillian Weir. 1942 Birth of Swedish composer Ulf Grahn in Solna.

1942 Birth of German violinist Ulf Hoelscher.

1942 Death of bass Rudolf Wittekopf. 

1944 FP of Aaron Copland's Violin Sonata. Ruth Posselt, violin, with the composer at the piano at Times Hall in NYC.

1948 Birth of French pianist Anne Queffelec in Paris. 1949 Birth of French violinist Augustin Dumay. 1956 Birth of American composer and guitarist Anthony Glise.

1957 Birth of Canadian soprano Nancy Aargenta in Nelson BC.

1958 Birth of soprano Agnes Mellon.

1963 Birth of American composer Jonathan Romeo.

1968 Death of tenor Kipras Petrauskas 

1969 Death of Polish composer Grazyna Bacewicz, in Warsaw. 

1970 Death of mezzo-soprano Kathryn Meisle.

1990 Death of mezzo-soprano Flora Rafanelli.

1991 FP of Ellen Taaffe Zwilich's Oboe Concerto. John Mack, with the Cleveland Orchestra, Christoph von Dohnanyi conducting.

2004 FP of John Harbison´s motet Abraham. Pittsburgh Symphony and London and Krakow Symphony Chorus members. Gilbert Levine conducting. Pope John Paul II in attendance at The Vatican. Program also included Mahlers Symphony No. 2.

[nemzetinet]

Sokan félreértik Donald Trumpot

Ma teszi le az esküt Washingtonban Donald Trump, az Egyesült Államok negyvenötödik elnöke. A novemberi választáson a Republikánus Párt színeiben induló, korábban választott tisztséget nem viselő és a politikától magát távol tartó milliárdos a kampány folyamán jóval esélyesebbnek vélt demokrata riválisát, Hillary Clintont győzte le. Trump jelentős politikai változások szándékát vázolta a kampányban, és az átmeneti időszak két hónapja alatt. Azonban továbbra is nagy bizonytalanság övezi, hogy ezekből ténylegesen mit is akar, és mit tud megvalósítani.

Magyar szempontból az Oroszországgal szemben tanúsított „új hidegháborús” fellépés jövője, a transzatlanti gazdasági és szövetségesi kapcsolatok témaköre a legfontosabb, de globálisan alighanem ezeknél is jelentősebb kérdés, hogy Trump miként viszonyul majd Kínához, s folytatni kívánja-e az Egyesült Államoktól megszokott intervenciós politikát.

 Donald Trump párizsi viaszszobrát is beöltöztetik Fotó: Christophe Archambault / AFP  

A beiktatási ünnepségsorozat több napig tart ugyan, ám a lényeg, az elnöki eskütétel helyi idő szerint délben (magyar idő szerint este hatkor) lesz az amerikai törvényhozásnak helyet adó Capitolium lépcsőjén. Trumpot a legfelsőbb bíróság elnöke, John Roberts esketi fel. Mégpedig a két bibliára: az egyik egy családi példány lesz, amelyet az ingatlanmágnás skót származású édesanyjától kapott, a másik pedig az a kötet, amelyre Abraham Lincoln is esküt tett 1861-ben.

A hagyományoknak megfelelően a még élő korábbi elnökök is utódjuk mellett lesznek a ceremónián: a most távozó Barack Obamán kívül Jimmy Carter, Bill Clinton, és George W. Bush teszi tiszteletét, az utóbbi édesapja, a 92 éves George H. W. Bush kórházban van. Mivel a legmagasabb rangú vendégek feleségeikkel együtt jelennek meg, így Trump eskütételét közvetlen közelről kísérheti végig Hillary Clinton is, aki élete legnagyobb kudarcát köszönheti riválisának. Az eskü után így annak is tanúja lehet, ahogy az új elnök elmondja beiktatási beszédét.

Ennek elhangzása után Trump és Pence, valamint kíséretük gyalog teszik meg az utat új otthonukig, a Fehér Házig. A két és fél kilométeres útvonal két oldalán várhatóan milliók figyelhetik majd a menetet. A várakozások szerint sok ellentüntető számára is itt kínálkozik a legjobb lehetőség, hogy hallassák a hangjukat.

Délután Trump megkoszorúzza az ismeretlen katona sírját a Potomac folyó túlpartján lévő arlingtoni temetőben, majd a Lincoln-emlékmű előtt, countryzenészek koncertje közben újból szól a tömeghez. Mint ismeretes, a ceremónia egyik legfontosabb pillanatához, a himnusz elénekléséhez is rendkívül nehéz volt neves művészt találni, mert azok többsége távollétével is ki akarja fejezni baloldali politikai elkötelezettségét, amely nem egyeztethető össze Trump hatalomra kerülésével. A szervezők felkérésére végül a 16 éves Jackie Evancho, egy korábbi tehetségkutató show-műsor szereplője mondott igent.

A nap végén beiktatási bálok lesznek, hármat az új államfő hitvese, Melania Trump nyit majd meg. Az elnöki pár ezt követően először tér majd nyugovóra új otthonában, a Fehér Házban, igaz, az asszony csak később költözik be, miután fiuk, Barron befejezte a tanévet New Yorkban.

LelkesedésBár a hazai jobboldal egy része lelkesen várja Donald Trump mai beiktatását, az új amerikai elnök ígért intézkedései sokukban csalódást fognak kelteni.„Emeljük poharunkat az amerikai nép nagyszerű döntésére, amelyet tiszteletben szeretnénk tartani” – ezeket a szavakat Németh Szilárd, a Fidesz alelnöke mondta például az Egyesült Államokat éltető sapkában a minap, nem térve ki arra, miért is ne tartanánk tiszteletben a választás eredményét.A Fidesz és szoros támogatói számára valóban megnyerő lehet, hogy a most színre lépő vezetés minden bizonnyal kisebb figyelmet fordít majd az emberi jogokra vagy a civil szervezetekre. Trump kül- és biztonságpolitikája más eset, az új elnök előzetesen is nyilvánvalóvá tette, hogy nagyobb katonai hozzájárulást vár el a NATO-tagállamoktól, ami a befizetéseiket nem teljesítő államoknak sokba fog kerülni. Magyarország lemaradása ezen a téren hatalmas, jelenleg a GDP körülbelül egy százalékát fordítjuk védelemre az elvárt kettő helyett.Simicskó István honvédelmi miniszter azt ígérte, 2026-ig mi is teljesíteni fogjuk a vállalást – kérdés, ez a válasz elegendő lesz-e a katonai szövetségeseknek. Trump bizonyította azt is, igen markánsan ki fog állni az izraeli érdekek mellett, kész a konfrontációra a palesztinokkal és Iránnal. (György Zsombor)

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017. 01. 20.

Sokan félreértik Donald Trumpot a Nemzeti.net-en jelent meg,

[aretsorozat]

4/4.

A kékseggűek díszszemléje, avagy a halálos fegyver (2.)

Két kutya és egy Té utasításra vár:  Csillagköz parancsa:közbelépés nuku.

A kemény tojás hasznáról és ártalmáról Az invázió. Feküdjenek hasra és a kezüket tegyék a tarkójukra, különben…Krisztián szól: delete.

  KÉKSEGGŰEK! KÉSZÜLJETEK!

 És parancsnoki sátor felöl, néhány fős kíséretével megjelenik ő. És negyvenezer kékseggű ördög torkából halk hörgés tör elő. Ezt muszáj nekik, vasfegyelem ide, oda, különben megfulladnának a rájuk törő rettenettől. A látványa.

Számukra kibírhatatlan.

És mégis ki kell bírniuk! Mégpedig feszes vigyázz állásban, teniszütőt függőlegesen tartva, az állat enyhén megemelve, és guvadni rá, ahogy jön.

Kényelmesen lépked. Mint valami puhány civil. Emberi alakban. Kopott farmerban, turista bakancsban, norvég mintás műkötött pulóverben és

susogós dzsekiben, aminek a cipzárját slendriánul félig lehúzta.

Jön ő.

A Föld és aztán a Ég leendő istenkirálya.

Momentán kedvenc színészét alakítva.

Jön, lépked, fanyar mosollyal nézelődik, barna szeme huncutul csillan, jön Robert de Niro.

Mögötte a szerény kíséret, nyilván az adjutánsai. Hartai úr természetesen.

Aztán Teodóra asszony avatárja (?), vagy netán és immár személyesen ő maga?

Elvégre a kocka el van vetve. Az ördögi sereg ma vagy békével vagy vérfürdővel, de átkel a Hosszúrétre. És ez, bár még mindig nem hiszi el senki, hogy ez megtörténhet és megtörténik, lesz akkora történelmi esemény, mint

Julius Caesar meg az ő Rubiconja. De amire rájönnek, már késő.

No és a harmadik alak kicsoda? Hát bizony nem más, mint Hartai UHU bátyánk, meg az ő letépett feje. Amit szép óvatosan hoz a jobb kezével a derekához szorítva. Amúgy nyilván kényelmesebb és praktikusabb lenne, ha újra a nyakán hordaná. Ám Kertai Uhu rájött, sokkal többen és jobban figyelnek rá, ha nem a hagyományos, halálosan unalmas módon tartja a fejét. És mint egy hulla avatárja, ez a viselet az egészségére se különösebben ártalmas.

Lépked hát az ördög, ballag csak úgy lazán, mögötte az adjutánsok.

Aztán az első perc iszonyatán és döbbenetén túl az egyik dandár altábornagynak

az eszébe jut a protokoll, és hurrára fakad. Ettől aztán a többinek is, mind a negyvenezer kékseggűnek. A hurrá tehát dagad, apad, hullámzik, akár a mély tenger, ahogy azt kell.

A főördög meg somolyogva lépked tovább. Mígnem megtorpan ama keresztnél, ahol Kelemen Virág kékseggű sorvad immár hetek óta, mert olyan nincsen az alprogramjában, hogyan kéne csak úgy, a keresztre feszítettektől elvárt módon

kiszenvednie. Persze, ha nagyon akarná, kitalálhatná. De eddig nem akarta.

Egész eddig a pillanatig. Mert most mi lesz? Jó nem vár rá, az nyilvánvaló.

Minden esetre megpróbál jómaga is pár szánalmas hurrát nyökögni, noha ezt aztán tényleg senki nem várhatta el tőle.

A sátán, Robert de Niro alakjában felemeli a bal kezét, amitől a hurrázás nyomban megszűnik, és ismét síri csend lesz.

A sátán kissé jobbra hajtja a fejét, a jobb szemével hunyorítva, a balt tágra nyitva néz fel a kékseggűre.

- Mi a számod, katona?

- Benedek Virágnak hívom magam, uram.

- Szép nevet találtál magadnak.

- Köszönöm, uram.

- És a számod?

- Azt a kínjaim közt elfeledtem, uram.

- Nocsak. És mi a bűnöd?

- Tolfoztam.

- A parancsom ellenére zug-tolfozott! – árulkodik a sátán mögött álló szeretett

Civil Parancsnok.

- Á, szóval úgy.

- Igenis, uram.

- Hát akkor ezt megszívtad.

- Ezt meg, uram.

- No és teniszlabdák helyett nem lenne most már kedved inkább az emberek

fejét csapdosni egy ütővel, fiam?

- Attól tartok, ha vágynék is rá, halálos ítéletben lógok itt uram.

- No és ha vágyhatnál rá?

- Talán megpróbálnám megszeretni azt a sportot is.

- Szóval megpróbálod?

- Lehet?

- Itt? Gyerekek, mindent lehet. Hartai, Kertai, vegyétek le onnan!

- Én?!- méltatlankodik Hartai, de máris megbánja és tüsténtkedve mozdul.

Na most viszont nem túl előnyös Kertai úr megkedvelt fejviselete.

Némi próbálkozás után előbb leteszi a földre, aztán mégis inkább visszanyomja

a helyére a fejet, amíg a még mindig síri csendben lesegítik a kékseggűt a keresztről, aztán a hóna alatt megfogva jobbról- balról támogatják.

Amíg ez lezajlik, a sátán nem mozdul, végignézi az akciót, csak aztán folytatja az útját az emelvény felé. A kékseggűek közül valakinek megint az eszébe jut, hogy hurrázni kéne. Az egekig csapó méltatás megint kitör, hullámzik.

De most nem sokáig, mert a sátán ismét megáll. Most a túszoknál.

-Á, hogy van mindig, Atyám? – mosolyog nyájasan Bedeőre.

- Úgy, kérem, hogy agape satanas!

- Ugyan már, drága barátom!

- És nem vagyok a barátja!

- Agyoncsapjam, felséges uram?- ajánlkozik Kertai Uhu, és így, hogy a feje a nyakán van, valahogy még szörnyűbben néz ki.

- Ugyan mért tennél ilyet?

- Mert felségeddel pimaszkodik.

- Csak azt hiszi, hogy az ellensége vagyok. Igaz, atyám?

- Mert az is!

- Majd meglátjuk, majd meglátjuk…- lép tovább. Miska Kancsót elismerően

mustrálja meg, a Leviatán Krokodil szamár füle tövét megvakarja.

Huszárné, Ditke kelti fel a figyelmét.

- Hát a maga szeme meg mért van kisírva?

- Nézzen már rá a Bélámra!

Robert de Ördög enged a felszólításnak. Hát Kelen mester csakugyan igen ramatyul fest. Most, hogy a nagy hurráktól eszméletre tért és megpróbál bátorítóan Ditkére mosolyogni. Csak hát a fogait is kiverték, de csak praktikus okokból, ne legyen mivel elharapnia a nyelvét a kiherélése közben.

- Hűha! – füttyent egyet a főnök, és nem lehet eldönteni, hogy elismerően vagy rosszallóan. – Talán mégis jobban járt volna, ha megmarad a szolgálatomban.

- De tessék neki megkegyelmezni!- veszi könyörgőre Huszárné, Ditke. Elvégre, ha Kelemen Virágot levetette a kereszről…

- Ezer örömmel megteszem, hölgyem! De nem rajtam múlik, tudja.

- Hát kin?

- Ha megkapom, amit akarok, önök mind szabadok

- És mehetünk haza?- ezt már Dénes úr kérdezi, a kisfia kezét fogva.

- Hogyne, kérem, hogyne, hogyne...

- Jaj, istenem! – sóhajt fel Szép Juhász néne, és a sátán tőle se sajnál

egy fanyar kis vigyort. Aztán a sor szélén találkozik szegény ex. Fővezérlő Főaltábornagy Bajtárssal. Nála is megáll, a volt kékseggű táborparancsnokot szánakozva méri végig, aki megpróbál egy olyat, hogy feszesen tiszteleg.

- Főparancsnok Fővezér Főfenség! Szolgálatra jelentkezem!

- Helyes. De veled meg mi is történt?

- Ez itt lefokozott és a túszok közé lökött- cikkan a szeme Hartai felé, aki háborogva magyarázkodik.

- Mert szétzüllesztette a sereget!

- Helyes, helyes…- veregeti meg Robert de Sátán a Főaltábornagy vállát és tovább lép. Most már nem áll meg, felsétál az emelvényre. Szemrevételezi

a moccanatlan negyvenezer kékseggűt. Úgy tűnik, elégedett azzal, amit lát.

És ebben a hangulatban szól a negyven ezrekhez.

- Kékseggűek! Készüljetek! Itt az idő, most van soha. A mi dolgunk felszabadítani az embert önmaga rabigája alól. Választásul nem lehet.

Szabadok lesznek és boldogok az én uralmam alatt. Kettő: szétveritek a fejüket a teniszütőkkel. Ennyi az, amit mondandóm volt a számotokra.  Most menjetek, egyetek sok palacsintát, igazítsátok meg a húrozást az ütőkön. Készüljetek!

Pihenjetek. Nem sokára elkezdjük az inváziót.

Most Hartai adja meg az alaphangot egy hisztérikus hurrát ordítva.

Ezt veszik át és hullámoztatják meg a negyven ezrek. Robert de Ördög pedig

csendes kis mosollyal nézi a sereget, aztán a karját nyújtja Teodórának és

lelép az emelvényről.

                                        o

 SZÉP JÓNAPOT, SZARJANIK!

 A Tejút Galaktikus Tanács földalatti űrbarlangjában, vagyis az űrcsótányok földi bázisán óráról órára, aztán most már percről percre nő a feszültség. A két űrpolip és Té úr egyre ingerültebb. Az egy dolog, hogy a teleportáló platform idétlen idők óta diagnosztizálja magát, magyarán szólva: makacsul nem működik, de ne már, hogy egy ilyen fontos pillanatban a kommunikátor is befuccsol, ami lehetővé teszi az egyidejű információcserét a galaxis bármely pontjáról, és néhány másodperces csúszással ez érvényes erre az univerzumra is.

Vagy ez a kütyü nem romlott el?

Csak odafent a vízfejek nem képesek dűlőre jutni?

Mivel a probléma, és az ezzel kapcsolatban feltett kérdés bizony meghaladja mind az űrcsótányok, de még az űrpolipok kompetenciáját is. Egy ilyen horderejű ügyben, ami felülírja a csillagok közé kijutott lények egyik alaptörvényét, miszerint intelligens, de még primitív civilizációk életébe tevően beleavatkozni szigorúan tilos, csak a Nagy Tanács hivatott dönteni.

(Ezért páriák a halekok a csillagközi lények között, mert ezek a lopótökfejű idióták a jó szívükre és a segítségnyújtási kényszerükre hivatkozva rendszeresen megszegik a törvényt, és mindenhová odapofátlankodnak, teljes káoszba taszítva ama primitív fajt, rendszerint. Lásd Ónagy Jenő és az ő Jázmin teázója!)

A kérdés tehát, hogy hagyják-e a helyi érdekű gonosz entitást a hétköznapi valóság dimenziójában inkarnálódni, uszkve negyvenezer és még több kékseggű ördöggel, és így világi hatalomra jutni, a Nagy Tanács plenáris ülése elé került.

Remélhetőleg.

Mivel erről sincs semmi információ.

Mivel a űrcsótányok által üzemeltetett csillagközi technika újabban totálisan megbízhatatlan. Mint az űrcsótányok úgy általában, ugyebár.

És Té úr persze érzékeli az egyre ellenségesebb hangulatot. Csak hát, mint azt mi tudjuk, nem veheti zokon Dzsihád és Hirig úrak növekvő ingerültségét.

Egyrészt, mert a barlangban lüktető, villogó, sípoló és szörtyögő kütyük egy része újabban csakugyan szarakodik. Teljes felújításra lenne itt már szükség.

Öt vagy hatezer éve ketyegnek itt lent a sötétben? Joguk volt amortizálódni.

Csak hát itt is a smucigság! Ahová kéne, ott nincs, ahol meg dögivel van, még adnak. Nehogy azt higgye bárki, hogy a csillagok közt nem tombol a korrupció.

- És az ajtó!- mordul fel Dzsihád a nyomasztó és értelmetlen elektronikus zaj csendéjben.

- Mi van vele?- ciripel vissza Té úr, és még jobban utálja magát meg a fő űrpolipot, mért van az, hogy ezzel a büdös bolhafészekkel szemben valahogy mindig magyarázkodásra kényszerül.

- Pont azt kérdezem!

Té úr  barlang közepe felé fordul, ahol az Odaát Ajtaja álldogál már vagy négy éve. Hogy mért pont ott, és minek, amikor senki nem tette oda meg nem is hívta,

azóta is rejtély maradt. És amióta kimenekítette innen anno a kamasz Benjamint és Kisbabost, nem is volt semmi dolga, amíg el nem repítette innen Ugribugot.

Azt pedig csak mi tudjuk ám, hogy hová, és mit csinál ott, a beavatottak.

Na most Té úr hiába meregeti a kétszer száz osztatú szemét, sehogy se látja

az Odaát Ajtó feketében fekete sziluettjét.

- Jé! Eltűnt?- veszi észre a hiányát Hirig úr is.

Azért ez se semmi. Itt dekkolnak már vagy fél napja, és csak most veszik észre.

Szórakozottságuk egyre emberibb?

- Nos, Té! Hol van? – vicsorít az űrcsótányra Dzsihád.

- Mit tudom én?!

- Mi az, hogy nem tudja?!

- Nehogy már ezért is én legyek a bűnbak!

- Ki legyen akkor? Ez itt kinek a bázis barlangja?

- Ezt maguk is éppen úgy használják, nem?

- Ugyan mit? Maga pöcs! Amikor itt semmi se működik!

- Pöcs?

- Pöcs.

- Na, jól van… Mellesleg megjegyzem, az Ajtó halek technika.

- És?!

- Uraim! Uraim! Nehogy már egymásnak essenek ezért!- csitítaná a feleket Hirig úr, aki meg a Dokira hasonlít egyre jobban az emberi nemen belül, csak talán nem kopaszodik annyira. – Kit érdekel most az az ajtó?

- A világon senkit, Hirig úr- ciripeli hálásan Té.

- Csak jellemző.

Té úr úgy dönt, ezt nem hallja meg, mert ha erre visszakérdez, mégis mi?, azzal csak újabb vicsorgást provokál. És most tényleg nincs türelme ennek a magát felsőbbrendűnek tartó bunkónak a cseszegetését eltűrni. Sík ideg anélkül is.

Mert mi van, ha megjön a válasz a Nagy Tanácstól? És vajon mi lesz az?

És a választól függően mi legyen a teendője ahhoz képest, hogy elkötelezte magát Teodórának, az őrült űrcsótány anyának, így amikor megindulnak a események, kezdetét veszi a kékseggű invázió, ő is a helyi érdekű gonosz oldalára áll. Akkor beavassa ezt a két veszett ebet? Elárulja nekik a frankót,

hogy az ördög valójában jót akar, tehát a nyomulása támogatandó?

Ez a két űrpolip elhinné neki? És az ördögnek? Nem valószínű.

Jobb, ha tovább is adja a nagyon hülyét. És ha győz a sátán, amihez kétség nem férhet, akkor a kész helyzetben…

És végre felcseng a kommunikátor, hívást jelez.

És a három űrbéli ügynök a megformálódó hologramhoz siet, és megáll vele szemben. A Nagy Tanács ügyeletes szóvivője tekint le rájuk, egy tizenhatodik generációs gondvin, amit onnan tudni, hogy leginkább egy király viperához hasonlatos test tekereg egy puffadt, zöldes-nyálkás, szőrös gömbalakból kinőve. A Nagy Tanács ügyeletes szóvivőjének tizenhat vipera fejéből balról a hetedik sziszeg rájuk, mert ma ő a szóvivő szóvivője:

-Sssszép jó napot, sssszarjanik!

A protokoll szerint ilyenkor fejet kell hajtani, és fél térdre kell ereszkedni annak,

akinek van feje vagy/meg térde, akinek meg nincs, annak a lehető legalázatosabb testtartást kell felvennie. Ezen kívül demokratikusan megszavazott alapszabály, hogy immár kérdezni nem lehet, csak válaszolni, ha netán kérdezik. A megszólított dolga egyébként: kussolj, öcsi.

-Szzz a tanács döntése: lessszarjuk, mi lesssz ott. A törvény marad: bevatkosssszni tilosssz. Szzzcsá!

És ezzel a tizenhat fejű gondvin hologramja el is tűnik, a Föld sorsa pedig megpecsételődött.

                                       o

 A SÁTÁN BESZÉDE

 Ezenközben Robert de Ördög ismét bevetette azt a gusztustalan, mert józan ésszel és az ember jelenlegi technikai tudásával felfoghatatlan trükköt, hogy

lekalózkodta a Gazdag Kábel adását, tehát mint a digitális, mind az égi jeleit, és Molyirtó Mosolyú Mónika bármit is tesz, bármit is kapcsol – utoljára minden gépet ki, sőt, még az áramot is le-, csakis ő látszik a tévé képernyőin, no és persze a Réten található összes számítógép összes monitorán, bármilyen program is futott rajta a világhálón annak előtte. Talán csak ketten maradtak ki ebből, de ők bizonyosan. Nagy Dundi Emil szakaszvezető és Bezzegh Franciska közrendőr, aki a Hosszúréti Tolf pályára vezényeltek ki, hátha a hiszékenyek közül odatéved netán pár katasztrófaturista, vagy sátánista. Mert ha ez megtörténik, az ő dolgok lesz kiszállni a járőrautóból és felszólítani őket, hogy lehet innen tovább menni, nincs itt semmi látnivaló. Hát ennyire vették a racionális gondolkodó, és intézkedésre jogosult egyének a fenyegetést komolyan.

Nos, ők Robert de Ördögöt nem látták, szemtanúi voltak viszont egy tízszer

húsz méter nagyságú, szabályos téglalap alakú, kékes energiától hullámzó

jelenségnek, ami a kezdeti halvány vibrálásból fenyegető zúgássá erősödött.

Azt akkor máris volt ott sajnos látnivaló.

 A tévékben közben Robert de Niro természetesen egy kemény tojás rigorózus

megpucolásával foglalkozik. Kedvenc avatárjai és főördögei körülötte. Ők a parancsnoki sátorban állva figyelik a főnököt. Ülőhely itt rajta kívül csak

Benedek Virág kékseggű bajnoknak  jut, akit a főördög ezzel is kitüntet, mivel nagyra becsüli a zseniális tolfjátékát, no és a szívós kitartását a kereszten.

- Látják ezt? – emeli meg Niro a félig megpucolt főtt tojást az arca magasságáig.

Az avatárok és a főördögök bólogatnak, pedig egyrészt költői volt a kérdés, másrészt nem is nekik szánta, hanem a monitorok előtt ülő embereknek.

- Ez egy főtt tojás. Gondoljanak egy percig bele, milyen izgalmas kis dolog

egyetlen ilyen! Ugye? És ezt nézegetvén, most kezdjek el azon moralizálni, mégis mely brutális tett egy oktalan jószág, egy tyúk petéjét, ha megtermékenyült az, ha nem, elorozni tőle, lábosba rakni, tíz percig forrásban lévő vízben főzni, aztán kihűteni, a héjától lefosztani, és utána egy kis só, és hamm, befalni? Ugye? Ez mindennapos bűneitek egyike, ha úgy vesszük. De nem vesszük úgy. Bűn tojást enni? Dehogy. Az élet életet eszik, nincs mese. A növények többsége nem, de ők meg fényt esznek.

És? Ki állítja bizonyossággal, hogy a fény nem élet, amikor a fény, az önök számára, emberek, maga az élet. No de ezt az okoskodásomat se vegyék komolyan. Dehogy! Az élet egyen csak életet!

A sátorban lévők úgy vélik, itt az ideje valami harsányabb tetszésnyilvánításnak. Jönnek a közbekiabálások, az úgy van, a helyes, de hamar el is halnak, amikor a sátán nagyon randán néz rájuk.

 Julcsi meg a tévére néz nagyon randán, de nincs ereje, hogy kikapcsolja.

Mint ahogy az egész család ott szorong a panellakás nappalijában.

Meg Vilmos őrnagy. Krisztián a szokott helyén a szőnyegen tologatja a

matchboxait egy csak általa érthető és értendő felvonulási és parkolási rend szerint. És már megint úgy néz ki, mint egy majdnem öt esztendős gyerek, akit más momentán egyáltalán nem tudna lekötni, ezért másra nem is figyel oda.

Róbert de Ördög meg lassan belelendül a főtt tojás tanulságtételébe.

 - Nahát. Van annál egészségesebb, mint Kotkoda nénénk tojása?

Benne minden, amire egy születendő csibének a burkon beüli fejlődése során csak szüksége lehet? Persze, nyilván van. De ez is nagyon tápláló és finom.

És például nem hizlal. Egy tojás uszkve hetven kalória, ha jól emlékszem.

Viszont ha benyomsz magadba mondjuk ötöt, kizárt, hogy ne telnél el tőle, tehát egy fő étkezés gyanánt és helyett bármikor megfelel, és csak háromszázötven kalória. Hát kell ennél előnyösebb opció, hölgyeim? – kacsint a képernyőn keresztül az ördög a női nézőkre, és már megint nem lehet tudni, hogy ez megint sátáni kísértés, mivel amúgy igaza van.

- No és mit művelnek önök ezzel az ártatlan ételnek valóval is?

Mi a tojás leges legújabb kori története és annak tanulságai? Elmesélném és ki is fejteném a véleményemet erről, ha megengedik. Higgyék el, nem öncélúan teszem, csakhogy mint valami rossza színész, ripacskodjak. Ó, nekem aztán nincsenek olyan vágyaim, hogy mint most, a képernyőn legyek. Ha hiszik, ha nem, jómagam is szeretek otthon kuksolni, az én házam az én váram alapon.

A papucsom a fotelem előtt, én a fotelban ülök, a lábamat egy puffra rakva pihentetem, az ölemben egy jó könyv, mellettem az asztalkán egy üveg finom vörösbor, némi rágcsálnivaló. Vagy főtt tojás, ugyebár.

És erre Önök? Emberek? Pontosabban önök közül, ha jól emlékszem a brit tudósok mit ki nem találnak? A koleszterint! Ami miatt ezek a drága kis oválisan kerekded, már-már odáig ragadtatnám magam, hogy kimondjam: tojásdad vitamin és fehérje bombák nem étkek, hanem mérgek!

Még ilyet. És ez még semmi, maguk ezt el is hiszik, mígnem a tojás lobbi meg nem bíz néhány rezgő tokájú urat, vagy karfiolos seggű hölgyet, lehetőleg elől-hátul tudományos doktori fokozattal, hogy dehogy méreg, sőt, egyenesen az ideális, ha minden nap benyomsz az arcodba egyet-vagy kettőt.  És akkor most? Ez az új divat. A tojás, a zsír, a cupákos hús.  A génkezelt szója lett a falu rossza, mi?

A parancsnoki sátorban lévők most meg úgy érzik, nagyon is illő lenne eme szellemes és kissé szarkasztikus okfejtésen kulturáltan heherészni. Rosszul érzik. A sátán Niro jéghideg pillantása újra elhallgattatja őket.

Niro befejezi a főtt tojás aprólékos megpucolását. Három ujjában tartva megszemléli, ezzel bezzeg elégedett. Aztán a tekintete a vele szemben kókadozó Benedek Virág kékseggűre téved.

- Na, te tolf-bajnok! Kéred ezt?- kínálja fel a tojást neki.

- Kérem.

- Tessék. – És az ördög nem nyújtja, dobja, avagy gurítja, hanem mint valami bűvész, a kékseggű karmos mancsába varázsolja azt. Na, ez a mutatvány pedig megérdemelne egy ah, vagy oh szerű sóhajt, de bezzeg a segédek most már nem mernek semmiféle hangot kiadni. Így járnak jobban.

Az ördög figyelme ismét a nézőkön, mintha egy kamerába nézne bele, és a kamera segítségével mindenkire, aki a tévéjére mered.

- Ez a baj magukkal, emberek. A hiszékenység. Nem tehetnek róla, maguk így lettek megformálva, ugyebár. Hiába adtam maguknak a tudás almájából.

Annyi alma nem terem a világon, amennyi elég lenne, hogy a maguk agyát átstrukturálja az intuitív, így szükségképpen előítéletes megismerés képességéről egy felsőbbrendű, már-már isteni tudatműködésre. És nem baj, ha ezt most sokan önök közül nem értik. Majd úgyis ki-ki gyárt magának erről is egy előítéletet. Tehát, mivel nincs annyi alma…-

Az ördög csettint, erre a semmiből egy másik főtt tojás jelenik meg a három ujjában, és most azt kezdi el hengergetni, törögetni, pucolgatni, amíg végre a lényegre tér.

- Nos tehát, kedves emberek. Önöknek muszáj lesz most elhinniük, hogy én csak jót akarok maguknak. Elismerem, hogy az eszköz, amihez folyamodni ismét kénytelen vagyok, nem túl barátságos. Fenyegetés? Zsarolás? Emberrablás?

Önöknek most azt is el kell hinniük, hogy ettől aztán nem vagyok boldog.

Azt túlzás lenne mondanom, hogy szégyellem magam. De nem áltatom magam ilyen dumával: a cél szentesíti az eszközt. Hát nem, nem szentesíti. De ki akar itt szenteskedni?- és az ördög halkan kuncog a saját viccén. Körülnéz. A sátorban lévők üveges szemmel néznek rá vissza. Akkor most nekünk is szabad nevetni?

Kérdik ezek a szemek, de nem kapnak rá választ. A sátán ajkán a kuncogás elhal. Egészben kapja be a tojást, rágja, nyeli, nyeldekeli. A csend hosszúra nyúlik a sátorban is és a képernyők előtt. Itt-ott ugyan elmotyognak ilyeneket, hogy a kurva anyádat, azt, meg hogy jaj, istenem, de amúgy teljes a csend a Réten. A Hosszúréten posztoló Nagy Dundi Emil szól be URH- án a  kapitányságra, hogy valami nagy kék téglalap vibrál a horizonton, és ilyenkor mi a teendő. Azt a választ kapja, hogy várjon. Na jó, de mire?

Akkor várunk, Franciska- sóhajt a szakaszvezető. Bezzegh Franciska közrendőr pedig hogy is mondhatna ellent ennek?

Julcsi foga hangosan csikorog. – Muszáj ezt nézni?

A család ebben nem dönthet. Vilmos őrnagy most a főnök. Neki muszáj.

Különben is tudni kell, mi történik. Például az, hogy egy kis feketerigó

szállt az ablakpárkányra, és nézeget befelé. De ezt csak Krisztián veszi észre, mert egyedül őt nem érdekli, miről hadovál ez a színész király álcát öltött, sötét ripacs.

- Szóval. Higgyék el, tisztelt hölgyeim és uraim, én csak jót akarok. Eleve is, mindig is jót akartam. Hogy csak azért kedveznék önöknek, hogy úgymond bizonyítsak a Teremtőnek bármit is, na ez az ocsmány csúsztatás, alvilági  bulvár propaganda. Amit elég sokszor mondanak még mindig elég sokan, tehát önök ezt is elhiszik, mint a tojás ártalmasságát. Dolgozni kell, srácok! Mindennap rendesen kiizzadni, akkor azt esztek. isztok, amit csak akartok!

De erről majd később. A fitness nálam benne lesz az alkotmányban, ez az ördögi terveim egyike. – A sátán körülnéz, most lehet nevetni. Teodóra a fejét csóválva felkuncog, és mivel erre egy bátorító mosolyt kap, a többiek vele kacagnak.

Eltúlozzák, annyira ez nem volt jó vicc. Csak Benedek Virág kókadozik újra a széken ülve. Hiába, kétheti keresztre feszítés még egy kékseggű ördögnek is sok egy kicsit. De a tojást már megette, tehát van remény, hogy hamar összeszedi magát.

Robert de Sátán int, a kacagó kórus nyomban elhallgat.

A sátán mélyen a képernyőkbe néz.

- Nem kérek mást, csak adjátok ide nekem azt a gyereket. És el kell hinnetek, hogy nem esik semmi bántódása. A fiam lesz. És ha felnő, királlyá koronázom őt. Addig pedig régensként fogom kormányozni önöket. Székhelyem a Rét lesz.

Emberek! Nem akarok erőszakot! Sőt! Békével jöttem és végre békét teremtek ember és ember, nemzet és nemzet között. Higgyetek nekem! És hogy egy apró gesztussal bebizonyítsam a jó szándékomat, mindjárt átküldöm a túszokat.

Feltétel nélkül, és sértetlenül. Aztán úgy tervezem, hogy átmasírozik egy kis díszszemlére ez a pár kis aranyos ördögöm. Senkit nem bántanak majd, nem kell tőlük félni. Ha megkapom a gyereket. Állítsátok egy monitor elé. Vagy hozzátok

a Hosszúrétre, azt is lehet. De tegyétek meg. Mert ha nem…

Ó, jaj, erre gondolni se merek!

Na, ennyi volt.

Küldöm a túszokat.

Viszlát, emberek!

                                       o

 A kép vált minden képernyőn és bent a Gazdag Kábel stúdiójában, ahol

Molyirtó Mosolyú Mónika ajkából vér csorog, mivel tehetetlenségében

sebesre harapdálta. A képen most a Hosszúrét látszik. Szépen megkomponáltan

hol az egy szem járőr kocsi, a benne ülő Nagy Dundi Emillel és Bezzegh Franciskával, hol a kéken hullámzó-villódzó gigantikus téglalappal, ami valami energiamező lehet, és amúgy a csillagkapuk anyagát idézi.

 Csak azt ne találjátok még ki, hogy az is Prométheusz- Sátán adománya!

A szerkesztő

 - Beszarás, ez micsoda video-trükk!- szólal meg Benjamin a ajtóban állva.

A család minden tagja bent szorong a nappaliban. Amúgy tényleg miért is nem lehetett ezt az ítélet napi X-Traktákat a Dokinál, vagy Etusnál megnézni?

Ott csak tágasabban lennének.

- És mi van, ha nem trükk? – kérdezi Etus.

- Akkor meg mi?

- Trükknek meg elég gagyi…- szögezi le Tibor. Ez a megjegyzés kiérdemel

egy halálosan hideg és megvető pillantást Julcsitól, elvégre mégis csak Tibor a sátánnak beszolgáltatandó gyermek apja. Benjamin felülbírálja az önkéntelen jött elismerését, és felülkerekedik benne a leendő operatőr és látvány guru.

- Igaz, annak tényleg elég gagyi lenne- így ő se ússza meg anyja szemrehányó pillantását.

Krisztián bezzeg még mindig nem törődik az egésszel. Már az autóival se.

Azt a tündér kis fekete rigót figyeli, aki még mindig az ablakpárkányon illeg-billeg, és mintha ő is Krisztiánt sasolná.

Vilmos őrnagy talán ráismerne a rigóra, de hát ő a képernyőt fürkészi.

És az esélyeket mérlegeli.

Mi történik akkor, ha…

Ha nem adják oda a gyereket. Márpedig arról szó se lehet.

És akkor csakugyan kiözönlik a Hosszúrétre az a tömérdek csúf ördög?

És akkor aztán futkoshatnak a felettesei, mint a mérgezett egerek, hogy nem vették ezt az egészet komolyan. Egy picit is józanésszel persze nem is lehet.

Jönnek!

- Jönnek!

- Jézusom!

És a kék örvénylésből először előbukkan egy szamár. Aztán Bedeő atya és

Aura Huba. Ámulva álnak meg, néznek körül. De már jön a többi túsz is.

Dénes úr és Eduska kézen fogva. Andor Kampó és Miska Kancsó egy hordágyon hozzák a kissé haldokló Kelen urat, mellette kisírt szemmel Huszárné, Ditke lépked, Szép Juhász nénibe karolva. És mindenki megáll, körülnéz, hunyorog, áll tovább, bambul, és nem rohan, nem kacag, nem menekül, nem üvölt a boldogságtól. Csak áll és néz.

Amíg át nem lépked a kék örvénylésen a kékseggűek első százada, tökéletes négyszög alakzatban, a vállukra vetett teniszütőkkel. Előlük már sietve ellépnek a túszok, és a tolf-pálya szélére sodródnak. Ott pedig ismét megállnak.

Egy magányos alak rohan hozzájuk. A kép ráközelít egy pillanatra.

Ki más lenne ő, mint Koppány Gitta. Ő végre sír, visít a boldogságtól, ahogy magéhoz öleli a fiát és a férjét. Aztán Gittát követik többen rétiek. Az első tucatban ott van ám Aura Valéria, aki Hubát öleli magához. Ezt leszámítva tökéletes a csend, amit Leviatán Krokodil, a szamár ordítása ellenpontoz.

Meg a díszlépésben masírozó kékseggűek trappolása.

Negyven ezren egyszerre lépkedve ki a téglalapból, kanyarodva, és a Hosszúrét csaknem egész szélességében felfejlődve.

Látványuk egyszerre félelmetes és tökéletesen szürreális.

Percek telnek el, amire Nagy Dundi Emilnek ismét az eszébe jut, hogy

tájékoztassa a kaptányságot és parancsot kérjen, mihez kezdjen ennyi

kékseggű rémmel. Azt az utasítást kapják, hogy várjanak.

Várunk- sóhajt hát ismét Nagy Dundi Emil, és vele Bezzegh Franciska, mert ugyan mi más egyebet tehettek volna?

A negyvenezer kékseggűek tökéletes parádéban kivonultak.

Most aztán még nagyobb a csend.

A kép vált.

A képernyőn a parancsnoki sátor. És a sátán néz ránk merev, erőltetett póker arccal. Hosszan. Aztán az ajkán halvány mosoly jelenik meg. Amolyan nagyon férfiasan huncut, ami Robert de Niro egyik névjegye.

- Tehát, srácok? Akkor? Mi legyen?

Minden szem és a teljes figyelem most Julcsin és talán Vilmos őrnagyon lenne,

csak ott nincs se látható, se láthatatlan kamera. De attól a mágia még működik ám.

És két dolog történik csaknem egyszerre.

Nagy Dundi Emil úgy dönt, kockáztat, nem várja meg a parancsot, önhatalmúlag intézkedik. Ezért kilép a járőr autóból. Szerelvényt igazít, és nagy, lúdtalpas léptekkel elindul mind a negyvenezer kékseggűvel szemben.

Úgy húsz méterre a középen álló ezredtől megáll. Nagy levegőt vesz.

Julcsiék lakásában ekkor Krisztián fennhangon ezt kérdezi:

- Mondjam azt? De mért azt?

A társaság tekintetet elszakad a képernyőtől, megnézni, Krisztián kihez beszél.

Senkit nem látnak, csak az ablakpárkányok egy rigót. Csak nem vele beszélget a gyerek? És ezt látva Vilmosban felsejlik valami.

 És Dundi Nagy Emil ekkor határozottan felszólítja az ezred előtt álló

fő alezredes ezredparancsnok bajtársat.

- Hé maga! Ott! Felszólítom! Tegye le azt a teniszütőt, most!

Aztán feküdjön hassal a földre és tegye a kezét a tarkójára!

Megértette?! És a többi is! Mind! Most!

A fő alezredes meg csak ámul, mi van, mi végre hepciáskodik előtte ez a kövér kis emberke, a kezében egy paprika spayvel.

 - Na jó, mondom- egyezik bele közben Krisztián a rigó javaslatába. És

ezzel a képernyő felé fordul és így szól:

 DELETE!

 És ebben a pillanatban eltűnik a hosszúrétről az összes ördög.

A kék téglalap is. A túszok szintén.

Sőt, még Nagy Dundi Emil és a járőr kocsi is, a benne ülő Bezzegh Franciska

közrendőrrel.

És a képen nem látszik más, csak egy koszos kis tisztás a sűrű bokrok között.

A tisztáson egy kétszemélyes sátor. Amellett kemping asztal és egy műanyag szék, amin egy öreg férfiú ül borongva. Mellett pedig egy bevásárló kocsi, félig tele már összelapított és visszaváltásra ítélt sörös dobozokkal.