#Pfizenmayer

[bebenhausen]

Bebenhausen in der Presse

Abschied von der Farbenpracht – Der Sommer ist vorbei, die Stadtgärtner bauen die Blumenkästen ab, auch in Bebenhausen, berichtet am 15.10.2023 das Tagblatt. Olgahain bei Bebenhausen: Wild, romantisch, ungepflegt – Der Olgahain bei Bebenhausen ist ein besonderer Ort, der auf König Karl I. zurückgeht. Forstamtsleiter Götz von Bülow will ihn wieder herrichten – mit tatkräftiger Unterstützung einer…

[aigle-suisse]

Dinah Pfizenmayer par Tatiana

[nkn1]

illusztrációm Eugen Wilhelm Pfizenmayer - Kelet -Szibíria őslakói (1930) könyvéhez

1908 július Jakuck

"..Emellett néhány feledthetetlen napot töltöttem el Olenin konzervátorral a városi múzeumban. Amióta utoljára itt jártam, nagyon megszaporodott a múzeum gyűjteménye. (...) A legérdekesebb azonban egy tigris koponyája és bundája volt. Ezt a hatalmas ragadozót jakut vadászok ejtették el 300 km-rel északkeletre Jakucktól az Amga folyó mentén. Eddig egyáltalán nem láttak soha ilyen északon tigrist ez a példány is nagy utat tehetett meg az Amur vidékétől idáig amíg végre a bundája a múzeumba került. Pompás, ujjnyi hosszú szőrzete kifogástalan állapotban volt. Egyetlen pillantással kétségkívül megállapítható volt faji hovatartozandósága, s így körülbelül bizonyos, hogy a tigris is lassankint vándorol észak felé, talán mert itt a végtelen taigákon bizonyára kevesebb ellenséggel találkozik mint déli hazájában. Természetesen olyan könnyen nem adta az életét. Az egyik jakut telepecske mellett hatalmas pusztítást vitt véghez a nyájakban. A bennszülöttek azt hitték hogy medve tizedeli az állatokat és négy bátor fiatal vadász vállalkozott rá, hogy ettől a nagyon drága vendégtől megszabadítja a környéket. Nagyon megrökönyödhettek amikor az ismeretlen szörnyeteget pillantották meg a remélt medve helyett, de az egyiknek mégis volt annyi bátorsága, hogy rossz kovás puskáját rásütötte a nyájak rablójára. A golyó nem sok kárt tehetett a tigrisben, csak éppen alaposan felbőszíthette, mert támadóját azonnal megölte. Erre kapott csak észbe a másik három és sietett bajtársuk segítségére. A harc vége az lett, hogy a tigris holtan maradt a küzdőtéren, de amíg végeztek vele, még két vadászt olyan súlyosan megsebesített, hogy az egyik rövid szenvedés után kimúlt. "

Pfizenmayer könyve vagy 5 éve a polcomon hevert és most hogy belejöttem a Szibéria témába előkerült és nagyon jó könyv. A szerzőnek sajnos csak ez az egy hazai kiadása jelent meg majd' 90 éve. Ő az elsők között volt akik a mai napig keresett - és rengeteg meg is talált - északon fagyott földbe ágyazódott őslénytetem felkutatásával, feltárásával és elszállításával foglalkoztak. Két expedíciót szervezett, 1902-ben és 1908-ban. "Évszázadok előtt a kínai tudósok különös állatról adtak hírt. A XVII. században már írott emléke van annak a hiedelemnek, hogy északon, a hó és jég titokzatos birodalmában valami hatalmas patkányféle élőlény furakszik a föld mélyében és a jégtakarók alól néha, ha váratlanul mélyen bevágódott folyóvölgyekre bukkan, a napvilágra is kerül. Ez pedig azonnal a halálát okozza, mert a kínai tudósok szerint a minden ismeretes állattól merőben különböző szörnyeteg a szabad levegőre érve azonnal kimúlik. A húsát ehetőnek, hatalmas agyarait meg nagyon használható anyagnak mondják, és már ebben az időben vásárolták is az élelmes kínai kereskedők az elefántcsonttal teljesen egyenértékű agyarakat. Nemsokára aztán, a XVIII. évszáz legelső éveiben Isbrand Ides, Nagy Péter cár követe említi ugyanezt a titokzatos állatot, ő nevezi először mammutnak és pontosan elmondja, hogy milyen helyeken szoktak előbukkanni az ormótlan tetemek és hogyan szokták a bennszülöttek az agyarait kitördelni, hogy aztán vásárra vigyék. Életmódját tekintve ő is valami patkányféle szörnyetegnek tartja, majdnem pontosan ugyanazokat az adatokat közli felőle, mint a kínai tudósok és a forrást is megnevezi, ahol ezeket a mesés dolgokat hallotta. A hitetlen pogányok - tehát a tunguzok, jakutok - különös természetrajzi véleménye volt ez, és ma már egészen bizonyosra vehetjük, hogy az ő máig is élő legendáik szuggerálták a kínai tudósokat is... " Pfizenmayer-ről a neten szinte semmit sem találni, kivéve a szuper Elbida.hu blogot ami az egyetlen hely volt ahonnan megtudtam bármit is a szerzőről és erről a könyvről. Hálás köszönet az Elbidának!

[sammelsurium-monstroes]

Month of Spooks #4 - Mammoth

Th bones and frozen cadavres of wooly mammoths have been regularly found in Siberia for centuries, especially often after they were laid bare by rivers. As a result it was believed by the indigenous people of Siberia that the mammoth was a subterranean or aquatic creature, which would die as soon as it got into contact with the surface air. When the ice cracks and bursts during winter it was said that the mammoth swims underneath and splits it with it's big 'horns'. Black coal, washed ashore, was believed to be the petrified liver of the mammoth. The Khanty call the mammoth 'jəŋk-ves' (water-ves) or 'ma:-χa:r' (earth reindeer bull) a meaning shared with Yurak-Samojed 'jeggora', while the Mansi call it vitkəś (water lord/demon). The mammoth was not thought to be one single being but it's origin was actually seen in a whole range of different animals, mostly oxen, reindeer bulls, stags, pikes and even beetles. Any sufficiently old animal could turn into a mammoth if it laid down to die at a river bank. The Khanty said that a stag of 25 years would have horns grow out of his nostrils and walk into the river to live there. Where a mammoth lived one could not fish as it would capsize any boat and cause the river bank to collapse. One could even fall ill just by finding the carcass of a mammoth On the other hand sacrifices to the mammoth would bring plenty of fish for the catch. One could even take a vow by the mammoth, but such an oath did not mean much as the mammoth would forget about it after seven years. Through the ivory trade these stories would find their way to China where the mammoth turned into a giant subterranean creature called an 'ice-rat' or 'mountain-stream rat'.

sources: -Finsch, F.H.O., (1879) Reise nach West-Sibirien im Jahre 1876; Berlin, Wallroth p.599 -Karjalainen, K.F., (1927) Die Religion der Jugra-Völker III; Folklore Fellows' Communications vol. 63, Helsinki pp.29-32 -Pfizenmayer, E.W., (1926) Mammutleichen und Urwaldmenschen in Nordost-Sibirien; Leipzig, F.A.Brockhaus (translated in: (1939) Siberian Man and Mammoth; Glasgow, Blackie) -Räsänen, M., (1952) Das Wort Mammut; Zeitschrift für Slavische Philologie vol. 21:2, Heidelberg pp.293-295

[grandpadinosaur]

Russian Scientists Recover Mammoth From Siberia 1901: Russian scientists were excited by the discovery of a mammoth, frozen into a cliff above a remote Siberian river.

[aigle-suisse]

Dinah Pfizenmayer par Tatiana