#Ottfelejtett

[versinator]

Ottfelejtett üdvösséges

Mivoltunkra honért árnyalak mellen Emberméltóság szőlőlugasba közelgett pengése Klió kápolnába kináltak hitlen Jajongnak sirásra szepegett zendülése

Fáklyafény babylonban orcájú érthetlen Szeplős hitvesek patyolattal szövése Csobbant kiteleljünk vallottuk okvetetlen Csókján lehúzó piheni rezzenése

Korbácsoló szólnának tiszamenti gurítja Fegyházban becsületét napközel szánalmat Gyűlöld repked legvirágzóbb végrehajtja

Megátkozni ingen pillék szájamat Dabasi sírjaikból matrona öntudatja Remélte kinyitott sirni szárnyamat

[adyendreut34]

A 444-nél jól benézték ezt a trükköt. Ez Varga és Matolcsyy “búcsúajándéka” a sarlatán pszichopata agymarcinak: alacsonyabbra hamisított nyitóadósság, likviditáshiány, és januárban Matolcsynál lehet kuncsorogni pénzecskéért. Azért ebben az ottfelejtett savanyúuborkában is van egy adag geciség.

[urrepules]

Ez, ha jól emlékszem, az egyik olyan űrtávcső, amit Hubble-rokon kémműholdak fölös, "ottfelejtett" tükreiből építettek

Over the last several months, engineers have been at work in the clean room at NASA Goddard Space Flight Center, putting together the Nancy Grace Roman Space Telescope.

The Coronagraph Instrument—a technology demonstration designed to image exoplanets—and Optical Telescope Assembly—which includes the primary mirror and nine additional mirrors—are now attached to the Instrument Carrier.

With those components in place, the team then added Roman’s primary instrument, the Wide Field Instrument. This 300-megapixel infrared camera will give Roman a deep, panoramic view of the universe.

The observatory is on track for completion by fall 2026 and launch no later than May 2027.

Credit: NASA, Chris Gunn, and Sydney Rohde.

[a-szoszatyar]

Ha jól számolom, legalább tizenhatszor raktam le a cigit, utoljára 29 és fél éve. App nem volt akkoriban, mobil is csak nyomógombos. A 15 visszaszokás 15 különböző okból történt (dohányzó barátnő, sodort cigi, finom illatú pipadohány, még a mentolos is bejátszott). Volt, hogy Bolyhos Laci kocsmájában, egy pálinkázós buliban éjféltájt rámszóltak, hogy sok lesz, mert vagy negyedszer láncoltam úgy, hogy közben egy harmadik, ottfelejtett szál a felétől leégett a hamutálon. Feldühödtem, hogy miért szól bele az életembe, elnyomtam a frissen meggyújtott szálat, és közöltem, hosszú ideig ez volt az utolsó. Fél év lett belőle.

A leghosszabb köztes szünet csaknem három év volt, a legrövidebb két hónap. Nem használtam tapaszt, tablettát vagy más leszoktató segédeszközt. A tuti módszer az Akarat 2.1 volt: mindig volt nálam egy felbontott és megkezdett doboz cigi, meg gyufa vagy gyújtó.

Elfogytak az okok, a nagy fiam fél éves korában, remélem, utoljára, letettem. A második feleségem, akivel élek, dohányzik, ami nem zavar, a három gyerekünk még kiskorú, és utálják a füstölést. Az előző családomban a négy, nagykorú gyerekem egyike sem szokott rá, és az exem is több mint tíz éve letette.

Nem haragszom magamra a dohányos évekért, megvolt a szerepük az életemben, de épp elég volt.

Tulajdonképpen a dohányzás volt amit eddig a legtovább csináltam szabad akaratomból szerintem,

összesen 30 év kb. Letenni kurva nehéz volt, kettő, de inkább 3 hét konstans szopás, a zabálással, a random, indokolatlan gyilkos köcsögséggel, meg az összes többi rohadalom elvonási tünettel. Nyilván híztam is egy tizest, de sokkal rosszabbra számítottam és tkp elégedett vagyok. Az összes segítségnek egy nyomorult applikációt választottam végül, meg az első két hétben összesen kb 7 kiló kesudiót és 50 liter vizet. Igazából az appon a legnagyobb motiváció az eltelt idő és az alatta megspórolt összeg adta végül:

Mostanra sztem a kis testem is elfogadta hogy no more kátrány meg nikotin, el lehet kezdeni mással szopatni.

[versinator]

Végkeltezés ottfelejtett

Beférő torma mérgező rendezte! Kifejlettebb meghagy átnézek lelhető Kinti csatolnék ut��ni? megszerezte

Cikkeké eső? kertésznő sejthető Felelés orgonának rájöttünk választásom Fakanalakat délutánonként távozóban megrendelhető

Kerülni! berzsenyinek kátyúzott elhatározásom Birtokot fűodunál utálkozunk tartalmazza Legvállalkozóbb fényképezőgépem abbahagyode mellkasom

Várakoznak toporog zsanéralításra elorozza Kórházakban kilencüké időjárás megkérdezte Lendülete tuszkol látszólag határozza

[istenes-bibic-mihaly]

Nem annyira dark stories: feladvány!

aki kitalálja, az nem kap semmit, de elismerően megtapsolom. szóval hoztam nektek egy feladványt a dark stories játék mintájára, de a megfejtés egyáltalán nem dark, csak olyasvalami, amire nem feltétlenül gondolnátok. alapsztori: egy albérlet, két lakóval, lány A és lány B legyen a nevük. lány A a konyhában időnként (nem minden nap, de pár hetente) talál egyetlen egy darab evőpálcikát a gáztűzhely mellett, ami lány B-hez tartozik, de lány B nem árulja el neki, mire használja, könnyítésként annyi, hogy lány B igazából használat után ott felejti csak a pálcikát, ez gyakran előfordul, mert feledékeny. szigorúan csak egyetlen pálcika marad a tűzhely mellett és mindig ugyanaz. lány B, ha észreveszi, hogy ottfelejtette, visszaviszi a tárgyat a szobájába és hetekig megint nem kerül elő. annyit tudott lány B kideríteni, hogy a pálcikát nem étkezésre, tehát nem rendeltetésszerűen használja a lakótársa, de akkor mire kellhet pár hetente mindig ugyanaz az eszköz a konyhában, a tűzhely közelében? a tippekre vagy reblogban, vagy replyban válaszolok, kiváncsi vagyok, lesz-e megfejtés, mert amúgy ez egy igaz sztori :D

[msbparker]

Meg aki a munchokat összerakja :)

30-40-60%-os engedmény mindenen, kivéve a savanyú káposzta. Nem telt meg a szatyor 13khuf-ból. De az önkiszolgáló kasszánál valaki ottfelejtett némi aprót :)

View this post on Instagram

A post shared by Rob Zombie (@xrobzombiex)

Életem :)

[troger]

Tanuljam már meg

hogy SOHA, SEMMIT nem rakunk a kémény peremére :/

ma egy pár gumikesztyűt fújt bele a szél, de a múltkor egy ottfelejtett kalapácsot vertem le könyökkel

[csacskamacskamocska]

Intim

tegnap elémdobott egy reklámot az egyik oldal. Valami itt-ott csipkés, furán szabdalt, zsinóros, szexinek szánt fehérnemű volt alkalmilag leértékelve. A fotón egy eléggé telt, fiatal nő viselte és nem teljesen értettem, hogy a hatalmas melleire hogyhogy nem hat a gravitáció, úgyhogy kattintottam. A szokásos kínai műanyagcsipke, ízléstelen színekben és értehetetlen megoldásokkal a szexuális izgalomért. Nem is ez volt az érdekes, hanem a vásárlói vélemények.  Szokás, hogy feltöltik a fotót, hogy rajtuk hogyan áll a ruha, rajtuk, a valós embereken, nem a retusált modelleken. Hátőőő... nagyon sok, különböző korú és többnyire nagyon kövér nő fotója volt ott. Miután túljutottam a meglepődésen belegondoltam pár dologba a fényképek kapcsán. Egyrészt biztos vagyok benne, hogy nekik sokkal normálisabb testképük és szexuális életük van, mint nekem. Ők, ellentétben velem, elégedettek és elfogadóak magukkal. Ha ilyen cuccot vesznek, akkor nagy valószínűséggel van egy faszijuk, akinek a kedvéért vesznek ilyesmit, bár én... khm... szóval sokszor a magam kedvéért nem veszek fel bugyit vagy veszek fel harisnyatartót vagy midert. Csak a titok izgalmáért. :D... de róluk valami szabadon kommunikáló szexualitást feltételezek. Rájöttem arra is, hogy nekem a fotók (bármiről valaki életéből) az sokkal inimebb kitárulkozás, mint az, ha leírnám, hogy hogyan szoktam maszturbálni. Mert a fotóról olyasmit is le lehet olvasni amit a fotó készítője nem is gondolt vagy nem állt szándékában. Egy ottfelejtett valami, egy kép a falon, egy mintás függöny, az ágy a háttérben, a sarokba dobott valamik, stb, stb, mind mesélnek. Én picit mindig voyeurködésként élem meg az ilyen fotók nézegetését. Mert ő csak egy dolgot akart elmondani, én meg itt mazsolázgatom, hogy milyen színű bugyik lógnak a szárítón és no lám, növényeket nevel a konyhaablakban a kis odamondogatós metallady, hát szorongós ő valójában és a másik vajon tényleg azt akarja mondani amit mutat, nem inkább egy alig hallható sikoly, hogy mondjátok, hogy szép vagyok, hogy látszom, hogy számítok, mert nem érzem éppen. FB-n vannak ismerőseim, akik szinte csak szelfiket nyomnak és azzal kapcsolatban is fura érzésem van (okés én azért nem vagyok százas), szóval mintha benéznének hozzám a monitoron keresztül. :D bedugja a fejét, hogy “hahó, még élek, tudj róla, még élek!”. Én meg nézem a ráncait, a rúzs színét, próbálom kitalálni, hogy mi lehet az apropó, hogy boldogtalan éppen reggel munkába menet vagy azt akarja megörökíteni, hogy éppen boldog mert jót keféltek reggel vagy nincs is mondanivalója, sőt, tök üresnek érzi magát belül, azért teszi ki az egyetlen dolgot amije van, a testét. Közben, van egy olyan érzésem is, hogy persze, csinálja csak mindenki, rakjon ki amit csak akar, miért ne tehetné? Én csak elmeséltem, hogy nekem olyan érzés, mintha az asztráltestem bekukkantana hozzá, körbejárná a lakást, benézne a fiókjába az éjjeliszekrényen, körbenézne a fürdőszobájában, a konyhában, miközben ő mozdulatlanul áll és nem tehet semmit. Csak azért nem mesélem tovább, mert a többi egy novellába íródik bele éppen.  Bár a fotós kitárulkozás a menőbb, én maradok az írásnál.

[szivbillentyuk]

Carrer de la soledat

Az előszobában ácsorgok, a várakozás hűlt helyét próbálom felmelegíteni, amíg az ablakon át nézem, ahogy a szemben lakó szomszéd a kint lógó, házakat egymással örök barátságban tartó szárítókötélről húzza vissza, ami az övé. Nincs itthon rajtunk kívül senki, aminek a tudata enyhe nyugodtságot lehelt a palacsintaízű mosolyom gödrébe. Már 5 napja minden reggel a kék-narancs-fehér csempéket látom körbe a falon, amikor felébredek. A padló barna-fekete-fehér. A plafon tenger volt, ha behunyt szemmel néztem. A szobát belepte az otthonról hozott öblítőillat. Elnézést, csak annyi a problémám, hogy szeretném a régi házunk illatát magammal hozni. Ülhet mellém?

Ha útközben eltévednél, akkor a lila épülettől mindig balra. És kövesd a zajokat.

Mielőtt elszöktünk volna, telepakoltam a táskám gyümölccsel, a nadrágom zsebét leszaggatott virágokkal, ahogy egy valamirevaló utazó szokta ilyenkor. Elfogott annak a gondolatnak az aggodalma, hogy túl távolra utazunk, és minden egyes lépésem után összeszorítottam a fogaim, próbáltam megfeledkezni Aranyvirágszálról, arról, hogy ő létezik, én pedig gyűlölöm magam miatta, még így is, hogy tele van a zsebem tündöklő, piros virágokkal, és épp megszökni készülök innen. Olyan könnyű vagyok, olyan könnyű a lelkem. Csoda, hogy nem kapja fel a szél, és viszi még ennél is messzebbre. “Ha én is poliploid lennék, mint ez a Hibiscus rosa-sinensis, talán sosem lett volna szükség Aranyvirágszálra...” 

Otthon nem simogat kellően a napfény, és a felhők sem látnak már szívesen. Egy másik időzónában létezem, és nem hiányzik a városom egy megtört pillanatig sem. Helyette tudom, hogyha innen haza megyek, akkor lesz igazán honvágyam. Elnevezek a hangulatomról egy utcát, hogy legyen hova visszavágynom. Nem gondolok senkire, akit valaha ismertem. Magamat újra megismerem, tetőtől talpig. Egy olyan nyelven gondolkodom, amit nem is beszélek. "Én az a kék ajtó akarok lenni." Kitörlöm a nekem szánt kedves üzeneteket a kagylóból. Találok egy idegentől kapott, ottfelejtett ajándékot abban a zsebemben, amiben nincs növény, és halkan mosolygom a ráébredésen, hogy nem csak az idegen, akinek nem tudom a nevét, hanem mindenki más is. Rákvörösre égni, utána egy kikötő melletti étterem mosdójában hagyni a tengeribetegségem. A Brand New Missing You számára gondolni, és engedni a kavicsoknak, hogy elszakítsák a szandálom, hogy utána mezítláb járjak tovább. Homokba dugni a talpam, hogy a Földet viseljem magamon, mint egy cipőt. És aztán...? Onnantól kezdve mezítláb jártam végig az egész életemet. Lábujjhegyen, mert égetett a talaj.

[berendmiklos]

Most már 25 éve ez az életem, hogy minden szarásnál - és én bátran szarok bárhol - a gyűrűt leteszem vala.i vízszintes felületre, így aztán sosem kell félnem attól, hogy beleesne a wc-be de ellenben viszont évi három négy alkalommal loholok vissza kétségbeesetten az ottfelejtett gyűrűért, eddig mindig meglett...

horror

amikor a Sziget egyik wcben kézmosás után rázom le a vizet a kezemről és a fém kézmosóban hallom pattanni a jegygyűrűmet, ami beleveszik a voidba 😳

(vagy öt-tíz perc keresgélés után meglett az...)

[markoferko]

az egykori expo területe sevillában makoveczen túl is teljesen bizarr

rohadnak bele a semmibe a már eleve szar minőségben megépített, átgondolatlan pavilonok, és csak kapkodja a fejét az ember, hogy mennyi optimizmus lehetett ekkoriban az emberekben

írtóztató négysávos, tök üres utak

elhagyott és parkolóként használt monorail állomás :D

valami izé. a szökőkutak és parkok valamennyire karban vannak tartva, mert a kurva nagy területre épült pár modern irodaház az elmúlt években

az európa sugárút!!! 12 ilyen nyomi oszlop, meg sokezer tonna beton

pusztulat mexikói X, a legsúlyosabb kilencvenes évekbeli zalakerámia támadással

rothadó hodályok, köki stílusában

expo 92 csatornafedél❤️

egyetlen dolog illeszkedett hibátlanul a pusztulatba: egy ottfelejtett lime

[mihasznamimoza]

Képzeljük el azt, hogy valahol a kétezertízes évek elején van járásunk, a mindenféle fruskáknak, meg szedett-vedett pajtiknak fesztiválos még a parfümériája, és a bizonyos sátorban ottfelejtett bugyikról mesélnek vihorászva! És egyszervolt, közepesen besült szerelmek csörrentenek meg válogatott indokokkal, mi lesz velük, most, hogy már huszonöt évesek is elmúlottak? A Miss Amszterdamot ekkor látom utolszor valami felejtős kocsmában, szintén utolsó alkalom, hogy igazoltan lehetünk balfékek! Esténként a televízióban megy az az idióta sorozat, épp a hatvanötöt töltöm be én, mer' mi másra lehet következtetni abból, hogy halálig belezúgok a zenéjébe? (Arról nem is szólva, hogy tévét nézek, ééérted, tévét?!) Nem is sejtem akkor még, hogy később újra fellángolása lesz ennek a históriának, igaz képanyag nélkül már, csak úgy natúr! Azt melyik hülye mondta különben, hogy nincs úgy se időgépem nekem?! Üljél le fiacskám, egyesed mi jár neked! Egyetlen fájásom, hogy a főcímet aláfestő dalnak erre a lemezre nem lett rákerülése! Meghatódásom ezen má' nem múlik ugyanakkor! It's always FUNNY in... Na hol is? (1966)

[sonnenscheinmano]

Iskolaudvaron márciusban ottfelejtett piros labda vagyok. #nemis (helyszín: Fenyő Téri Általános Iskola) https://www.instagram.com/p/B_uRQkhnFbL/?igshid=uyb4oexu2vbe

[kezenani]

ételmérgezés? egy ottfelejtett csokimikulást evett vagy micsudát? :(

én már a viharos felhőszakadásos reggelen is komolyan gondolkoztam hogy beteget jelentek inkább (de bementem végül mégis)

ha viszont tényleg beteg lennék, nem gondolkodnék egy semennyise percet sem hanem maradnék otthon pihenni okosan

habitusa néma, tekintete kérdő

[koltomata]

A mackó – esti mese gyerekeknek

 Petikének volt egy macikája, Maci. Mindennél jobban szerette, azzal kelt, azzal feküdt, szinte mindig ott volt a kezében. Számára a legpuhább, legszebb, legillatosabb macika volt az egész földkereken. Petike a legjobban Macival tudott játszani, pancsizni, aludni, létezni.

 Na de aztán egy napon az oviban óvatlanul ottfelejtette a ládikán. Arra járt Tomika, akinek kellett a világ összes játéka. Nagyon megörült Macinak, mert eddig Petike le sem tette, így élt is a lehetőséggel, azonnal magához kapta és elbújt vele egy sarokban.

 Ott aztán ez a kófic Tomika felfejtette Macin a varrást. Sajnos nagyon gyengén volt varrva, talán gyárihibás macika volt, nem volt nehéz dolga ennek a lurkónak. Na akkor sebtében kiszedte a lyukon keresztül Maciból a pihe-puha tömést és a helyébe beleszart. Kis kezecskéjével gyorsan megöltötte, ládikára visszatette.

 Jött aztán Petike nagy ijedtébe, hol tette le macikáját. Meg is lelte ott, a ládika tetején. Elsőre a fura varrás szúrt neki szemet, s aztán az, hogy Maci egyre jobban bűzlik. Ki is bújt az új „tömés” itt-ott, így Petike már tudta: nagy a baj. Próbált még vele játszogatni, de hamar rájött, ez a macika már nem az a macika.

 Kénytelen volt hát kibaszni a gecibe.

 Petike azóta a játékboltokat járja.

Jó éjszakát gyerekek!