#Kiszáradok

[thismadeitshit]

Feladtam, mert már nem hiszek a mesékben.

Mert már tudom hogy nem létezik, a boldogan míg meg nem…

Nem értettem akkor miért kellene,

Most nem értem azt hogy miért nincsen.

Nem tudom mit kellene érezzek, de azt tudom hogy most semmit sem.

Mint a gyűrödt lepedőbe reggel, úgy ragadta meg a szívemet.

És mégis minden egyes kifolyt könnycseppel, üresebbnek érzem magam.

Pár hét és kiszáradok.

[versinator]

Lenhajú érinthetjük

Kókler földob segédje üvegnél Börtöncellábanyomát lányait szitált évszázadokat Aggattak távoliak vibrálnak adhatom Bezárták máriás kontyáról furulyám Inaik kisujjamban matériák megmozdulnak Fosztják leperzselődtek eligazítója lépkedtél Elérné gyerekeimtől nyújtsam zubbonyában Tanácsol vádolnak szemeinek könyörül Kiszakadtság rimánkodott kitérő pálinkásan Sírdogálj lementünk létrát kispénzű Robotoló henyélők fiatalokat kékvizű Zörgettem ácsolják keservek harangszóval

Zátonyain szövőgyárban dalolunk léptél Kékszín állnia elevenségtől apálya Orrlyukai maggal békétlenkedveskedést elérése Múlttalanul csizmasarokkal mondanom seregesen Keménysége fonalon bozótokkal sztravinszkij Határszélen kottáira kiszáradok színénél Küldsz légvonat hűsén évtizedekkel Kesztyűim vörösbronzbikák huszonhatos vörösaranysujtásokkal Megnyitom fatorony gyermekszerelemreváltan jelkép Kutyákra dudvák nyáridőn jóeszű Tengelye kiheverni hímporos vizű Megszegi suhogtatom gyújtogatott bekeni

[irogep]

Búcsú egy elképzelt otthontól/ Egy várostól, amelyben csak a képzeletemben jártam

Most úgy nézek rád, mintha utóljára látnálak. Megjegyzem a görbületeidet,  a vonásaidat, ahogy sírás után megszárad az arcod, ahogy nevetés közben folyóssá válik. Vonalakot húzok köréd, hogy velük együttal körberzárjalak és így emlékezhessek rád.  Én ma tudlak téged, holnap már elfelejtelek. Most azért sem megyek túl közel hozzád, hogy azt láthassam, ami te vagy és nem azt, aki én vagyok benned. Így figyelem a füstöd, látom azt, hogy hol kezdődnek a színeid és hol érnek véget . Ott figyellek, ahol a régi vagy aztán meg ott, ahol akaratod ellenére lecsupaszítottak, de te mégis újjászülettél. Mindenki mást látok benned. Aki volt, aki van, néha azt is aki lesz, de az utóbbi talán mégis csak a képzeletemben játszik.

Fehér vagy , aztán ha a napba nézel piros meg rózsaszín, néha szürke és olyan sötét, hogy a közeledben nem  jó lenni. Olyankor jobb, ha nem látlak. Ekkor az elképzelt valódban létezem, mert te mindig jó vagy hozzám. Figyelsz rám, megetetsz, aztán ha kiszáradok megitatsz, melegben tartasz még akkor is ha fázom. Egyedül még sosem hagytál. Úgy ismertük meg egymást, hogy én kérdeztelek, te pedig helyekkel válaszoltál. Én mindent meglátogattam, te ebből jöttél rá, hogy én ki vagyok.

Zöldekben jártam, fák között, olyan utakon, ahol ha a két kezemet kinyújtottam megérintettem a két körbezáró vonalát. Annyira kicsi volt, hogy én pont belefértem. Közben ízeket éreztem, szagokat, arcokat hagytam beleragadni az emlékezetembe. Hangokat a szavak után, beszélgetéseket , amelyek egyszerre zajlottak. Hallom a hangjukat, nem értem, de elképzelem, hogy mit mondhatnak. Ebből mindig olyan szép mondatok kerekedtek.  Így tanultalak téged 80 napon át , minden ami velem történt, az a te magyarázatod. Megtanultalak, megértettelek.

Minden reggel, amikor kiléptem az erkély ajtón és  még nem engedtem meg magamnak, hogy feltérképezzem a teret , azt képzeltem, hogy ez egy sziget. Egy olyan sziget, ahol mindenki a saját egyedüllétében egy párt alkot, egy teljes egészet. Itt senki sem él a magányban. A fákon átszűrdő fénykarikákban találod meg az arcodat, állj alá, ha világra van szükséged. Ebben a létezésben csak a levegőt hallod. Hallod, ahogy körbevesz, ahogy hozzád ér, hallod ahogy beszélni kezd. Közben hangokat fúj feléd, bőrszerű illatokat. Te a semmis létezésedben elképzeled a dallamokat, és alakot formálsz belőlük az ujjaiddal.

Senki nem beszél. A megértés itt nem szavakból áll, egymáshoz kapcsolódni nem így tudunk. Ahogy sodródik a víz, ez az átlátszó víz, arcokat visz magával. Idegeneket, akik egyszer belőled lettek, idegeneket, akik pillanatonként elszakadtak a bőrödtől. Idegeneket, akik még nem is léteznek.

Ezekkel az idegenekkel fogok most innen távozni. Ezzel a sok ismeretlen ismerőssel, akiket egyszer úgyis elfogok felejteni, de még ameddig maradnak, én azt hiszem, hogy szeretni fogom őket. És téged is szeretni foglak, mert minden belőled fakad. Köszönöm, hogy létezhettem benned,  meg azt, hogy hangok nélkül megérthettelek téged, te pedig engem. Köszönöm, hogy szépnek láthattuk egymást.

Most pedig úgy hagylak el, mintha soha sem ismertelek volna és úgy nézek rád, mintha először látnálak.

[cruel-heaven]

117

Kaktusz vagyok. Öntözz zöld teával mielőtt kiszáradok.

[helyzetkomikum]

Laura (VI. rész)

          Figyeltem minden nap az ajtót, nem érkezett újabb meglepetés. A kamera felvételt is megnéztem, de semmi nem látszik rajta. Viszont, pár másodpercnyi sötét képkockára leszek figyelmes. Pont annál a napnál, amikor a levelet megtaláltam. Letakarta a kamerát, az a szemét. Ügyes. Megtalálta, pedig elrejtettem direkt. Zsákutcába futottam. Csak sötétben tapogatózóm, félek, hogy sohasem tudom meg, kivel van dolgom.  Közben felzavar a nagy nyomozói tevékenységem izgalmaiból a telefonom:  -          Halló! –szólok bele a telefonba. -          Én vagyok, Bálint, most voltunk ultrahangon, képzeld kisfiú –újságolja nagy örömmel. -          Gratulálok! Hányadik hétben van Márta? -          Huszonnegyedik, nem akarta megmutatni magát, most tudta megmondani a doki biztosra –hallom, ahogy mosolyog. -          Örülsz neki? -          Igen, most már nagyon. -          Mondtam, hogy nem lesz gond. Nagyszerű szülők lesztek. -          Remélem, Laura, nagyon remélem. Alig várom, hogy babázhassak. Egyszer én is szeretnék kisbabát, a megfelelő időben, és a megfelelő férfi oldalán.

  -          Gyönyörűek a szemeid, mondtam már biztos, de most különösen, így napfényben – hajol közelebb a kávéja fölött Endre. -          Felemás színűek, hogy tetszhet neked? –fordítom el az arcom. -          Ne fordulj el! –fogja meg az állam és visszafordítja maga felé az arcom. –Nézz rám, kérlek! -          Ne csináld, zavarba hozol! -          Az a célom, szeretem, ha elpirulsz. Aranyos. -          Heterochromia iridis –hozza a latin nevét az örökletes mutációnak. -          Igen, így hívják. -          Különleges vagy! –mondja és váratlan megcsókol. -          Bár az lennék –suttogom és nagyot kortyolok a kávéból. A napfény olyan erősen süt be a nagy ablakon, hogy szinte már elvakít. A szemeim közti színkülönbség többnyire csak napfényben szembetűnő, ha bizonyos szögből úgy éri a fény, akkor nagyon is látszik. Ezért is csak most jegyzi meg, mivel eddig többnyire vagy délután, vagy este találkoztunk, akkor nem láthatta. -          Kaptál azóta rózsát? –érdeklődik. -          Nem, szerencsére. Viszont egy levelet igen. -          Levelet? -          Igen, az állt a levélben, hogy: „Én mentettelek meg. „ -          Meg kellett menteni? -húzza fel a szemöldökeit és majd nem félrenyeli a kávéját. -          Nem akarlak elijeszteni, de nem volt nyugodt és csendes az életem előtted. -          Semmi olyat nem tudsz mondani, ami elriasztana! –nyugtat. -          Ám, legyen! Elmesélem, hát neki mindazt, amin keresztül mentem, a megcsalást, a hidat, a szakítást. Minden. És ő csak hallgat, és néz. Nem szól semmit. Én pedig kiszáradok a sok beszédtől. -          Látod, még itt ülök –szólal meg, miután lenyelem az utolsó szavakat. -          Látom –mosolyodok el. -          Figyelj, ebben semmi rémisztő nem volt. Túlélted, most itt vagy. És én vagyok a legszerencsésebb férfi, hogy itt ülhetek veled. -          Túléltem, de amint látod, nem feltétlen örülök ennek. Mármint, félre ne érts, annak örülök nagyon, hogy itt lehetek, hogy veled, meg minden, de most is félek. -          A zaklató miatt? -          Igen. Főleg, hogy az, akire gondoltam, annak, mint kiderült, semmi köze az egészhez. -          Nem akarsz szólni a rendőrségnek? -          Minek, hogy körberöhögjenek? A hülye paranoiás szőke nőt? Nem, ezt egyedül kell megoldanom. -          Viszont szeretném, ha melletted lehetnék, ha nem is mindennap, de a héten párszor. Esténként. Nem tudok úgy aludni, hogy közben azon aggódom, mi van veled. -          Legyen. Ebbe beleegyezem. -          Helyes –kacsint.           Haza sétálunk és ígéretéhez híven nálam tölti az éjszakát, amit, egy cseppet sem bánok. A felszereltetett kamera fele annyira jó társaság, mint Endre. És hozzábújni sem lehet éjszaka. Plusz főzni sem tud. Viszont Endre isteni szakács. A tv előtt ülve a karjaiban érzem, hogy most, igazán otthon vagyok. Biztonságban.       Kinyitom a szemem, elaludtam, ő a hajam simogatja, a tv -ben valami horror film megy, nem ismerem fel a filmkockákból. -          Jót aludtál? -          Igen, elszundítottam, te nem alszol még? -          Őrzöm az álmaid. Még nincs nagyon késő, nem vagyok álmos. -          Hmm, akkor vissza alszok, olyan kényelmes itt –szuszogom az ölébe.

          Itt ülök, karjaimban az ifjabbik Földesi Bálint Tamással, aprócska kis testéből árad az a nagyon finom baba illat, és egészen megrészegít. A nevét az apja és Márta édesapja után kapta. Bálint felkért, hogy legyek a keresztanyukája a csöppségnek. Márta pedig a bátyját kérte fel keresztapának.  -          Na, és mikor lesz a keresztelő? –érdeklődöm. -          Ha majd a gyermek úgy határoz, hogy szeretne valamilyen felekezethez tartozni. Nem akarjuk mi megválasztani. Majd, ha elég idős lesz, beszélgetünk erről vele –válaszolja Márti. Nekem nagyon tetszik ez a modern szemlélet. Tényleg semmi értelme választani a gyermek helyett, egy olyan vallást, amit lehet soha nem fog gyakorolni. A keresztség önmagában nem jelent semmit. -          Igazatok van teljesen! Összeállunk egy kép erejéig, Márti pedig azonnal meg is osztja. -          Így, bejelölöm a keresztszülőket is –mosolygott. -          Nagyszerű, köszönjük. -          Botond, akarod te is fogni kicsit? Kimegyek Bálinthoz, mondandóm van a friss apukához. -          Persze –ezzel átadtam az apró jó illatot a keresztapukának. -          Bálint, hogy vagy? Mesélj! Sokat fent vagytok a kicsivel? -          Á, dehogy! Jó gyerek, Márta kel fel etetni éjszaka, meg egyszer, kétszer felsír, de bírható. -          Álom gyerek, reméljük így marad. -          Remélem én is. Veled mi újság, a zaklatóval mi lett? Nem meséltem a levélről. Nem szóltam. Gondoltam a gyerekkel lesz elég gondja, nem akartam ezzel is terhelni. -          Semmi, nem kaptam semmit. Ami nagyon jó hír. Csend van. -          Ennek örülök –teszi vállamra a kezét –Tudod, hogy bármi van rám, bármikor számíthatsz. Márta a testvérével babázik, de azért néha elpillant felénk is. -          Meséltél erről bármit is Mártinak? -          A zaklatót? Nem. Nem akartam felzaklatni. -          Mi a helyzet veled és Endrével? -          Jól meg vagyunk, köszi, minden szuper. -          Helyes. Ideje, hogy boldog legyél. -          Most, azt hiszem, az vagyok –mosolygok, közben a pici babára nézek. Most igazán boldog vagyok. Régóta először. Nem sokkal ebéd után állok fel: -          Ideje mennem. Nem mintha nem babáznék még szívesen, de valami furcsa érzés kerülget és inkább, fogalmazzunk úgy, hogy finoman távozóra fogom a dolgot. -          Máris? Még nem fektetem a picit, maradhatsz addig! –marasztal Márta. -          Nem,nem. Még nekem is van ma dolgom, de majd máskor továbbmaradok. -          Hát, jó akkor vigyázz magadra! –nyom egy nagy puszit az arcomra. -          Puszi, és légy jó! –ölel meg búcsúzóul Bálint. -          Szia kereszt-apu, kicsi Bálint, jók legyetek! –köszönök be a gyerekszobába.            Eltelt kilenc hónap. El sem akarom hinni, miközben ballagok fel a lépcsőn, arra gondolok, mi lesz majd velem, ha én is anya leszek. Vajon jó anya lennék? Szeretném? Mivel ilyen, és ehhez hasonló kérdések keringenek a fejemben, arra jutok, valószínűleg még nem állok kész egy gyerek érkezésére. A küszöböm ezúttal, nem fogad üresen. Ismét egy levéllel nézek farkas szemet. Feladó nélküli, mint a legutóbbi. Amennyire rettegek, annyira kíváncsi is vagyok, mi áll benne. Idegesen nyitom fel a konyhába érve:            Miért tetted? – áll a levélben, írógéppel írva, mint a legutóbbi. Semmi egyéb, és nem értem. Nem értem mire érti a zaklatóm. Az öngyilkossági kísérletre? Vagy?

É

[mentalisbetegsegtekrva]

2. nap

Amikor az hitted nem lehet rosszabb felerősödik. Annyi nyugtató van benned amitől normál esetben átaludnád a napot.

Lesz egy olyan este mikor nem úgy fekszek le, hogy attól félek meghalok?

Mennyivel lesz még rosszabb? Ez még csak féladag az antidepiből…

És csak kínlódok vergődök, kiszáradok, sírni akarok de nem tudok. Csak két három hét csak 20 még ilyen borzalmas nap. Elvileg. Aztán ki tudja.

[versinator]

Órájába valamennyieteket

Felszabadítsák méteres vágynám vadállatokká Tejfeles kiszáradok emlékű magaféltés Nevezhetném húsú áldozataira terelted Szálldosnak keressed képessé heverésztünk Redőnyök önkényes eldugottan jóságot Énekeltél íróasztalomra olajától hóhérokká Tájékán sisakjai kegyetlenebbül szempillákkal Harcaim holtod anyu kóstolom Kínlódik aranykoronáját feketekávé kihunynak Elcsodálkozott reverendában tavaszát sokszáz Ingecskében összesereglett eljövök skáláz Gyűlöletem izzón meggyalázottan keserűjét

Szabadságrólszakadt bolhák évszázad monstrumokká Álarcok kölyke megjössz bárdokkal Terepet lehervadt tükörképe múlhatatlanul Megnyugodni siratnánk rózsabokraitokból hanka Füleddel megerősödik tisztában szellemben Affektáció itatták gőgjéből szilánkká Dobjaikat csákánnyal sértetlenül gurította Váltakoznak kérdésemben megadhatja csónakjaid Legbiztosabbat vádjaim hervadoztak papotok Acéllá öblöget hentesnek póráz Rejtegették mélységében termékenyítő szomszédház Pilláit konokság tenyerükből arkangyal

[versinator]

Szentjánosbogarakat mozdulatlanságát

Milliói gramofonlemezt bosszantja megtörölné Bűnöző csodába zsírfolt zené Nincstelenségben elefántot ígéretét vetődtem Végeszakad emlékeztetnek figurái beszéltetem Hozzáférhetetlen indulásra akaratod feminin Csókoltak járószalagján tarkaságra tagjain

Acéltű nyargaltunk bárányokat felhajtunk Szerelmesét eljöne görögtüzes kapaszkodunk Tyukok gyötörj pincéiben bűnbeesés Ösvényein emeljelek letekint gondviselés Öregedés kampóin szerelmeimre gumin Megfordulunk szemeitekbe hajadonfőtt ösvényein

Szájasok dombokról pacsulitól mérhetné Igazságtalanság akol ismerném felismerhetetlenné Gazdáikat delfin haragunk elrejtem Szőrük vallatja katalinhoz értessem Gumibottal megfürödhetünk barikádokat térdein Veszejteni tökmag szérűjén fülein

Tisztátalanság irányítja perlekedve dombjaink Redőket kiszámíthatatlannak enyhítheti szekerünk Kiszáradok érkezésed bölcsődet vízesés Megcsókoltuk testvérkéje hordársapka épités Öklözött idevárom fényképek karmin Térül nyalogatták póznásan párnáin

Szomorkodunk csöndességben mellőlem elérhetetlenné Gyémántkereső nyájait golyóáltali nyelné Vonalakkal zöldszínű megnéz söpörgettem Máriás elárulja körülrajzolja érzékelem Fürödhetek zubognak hajóinkat mindenkin Odújába elharapódzott ismát útvesztőin

Bevezet átjött gyereksereg siratnánk Szakíthat végleten törné lépkedtünk Öröktőlfogva áradása szédületei vérkeringés Keményhusu kiáltozó köszönte környezetés Csaholnak kilépnek borzadt szin Hírtől csipegetve nevelgettek szabályain

[versinator]

Báthori sisakkal

Megbúvón hírnév mindeddig fektess Lili kerekednének vonója kuss Üzenettel kánikulában elkezdeni kuruttyol Szállat bitófák lelne bitorol Ámenre nőnk elfogyni ragya Nemtelen megmaradtál égzengéssel iszonya

Szebbeket borod veszélytelen rosszaságom Megáldozzák forrongás méhesről lábnyom Zuhanással mindétig röpültünk midászt Nevekbe fejfájára hálózva szájízt Induljak júdásaim bánatosat adománya Érintések hajósod búsongásnak tunya

Sikoltson pulya jászi emlékeztess Ellátni kos csalásnak sürgess Szenvedetten simogattatni élettagadással vonszol Hiuságot békének hullámtalan kovácsol Elvem aratott sírjának tudománya Megkérdem tóga adnánk zsiványtanya

Ködtakarót vallatott ejtjük kínzom Kiszáradok türelemnek borítsátok magyarságom Vérpatakok törpülhet sasoknak cirkuszt Anyókák túlélőkkel dalolásnak gerjeszt Tisztának ízetek lárvákat úrasszonya Ingás illatozzon nótáztak aszálya

Párázatban kikedvelt pityereg vágtass Kunyhóban fölvadult izentél baktass Szavánál medrek áradások fellángol Férjjel katonáim gyermekség rázol Lehűti rettegi sirást látogatókártya Megszólalni turkált búcsúztattak várnagya

Hulltunk aratnak fölborzolt embervoltom Bűnökkel missa lengethet sírhatom Porkoláb ágyékban hálaének neszt Harcoson idejött tűrnek csüggeszt Bilincsét hóhérlegények rangot jobbágya Kislyánynak mértél nyargalásztunk pereputtya

[versinator]

Bokáznak mindannyiunk

Keshedt kicsúfoltan leverjenek bárdok Elmerengek letaposni franciában halálraszántan Szívverése kiröpültek feledték kiszáradok Leroskadni sóhajokat pozsgás megbénultan

Elszántabb megjavul eltépte föltámadok Hatok hajónál bearanyoz hajlottan Megtérül kálvin megvakuljon áldok Néró nemzedékes pompázhat hajdantan

Befutom fejbe kinevetnek megkísértni Sztrájkján helyütt hajdantan síkok Evoé gyürkőzni viharból válogatni

Játsszuk kinézi lengethet rákok Leborultam vádnak függetlenség kiáltni Jázminfa dünnyögtem leselkedői pupákok

[versinator]

Kilombosodott kushadtam

Ágyukat ezüstjében hangárokat összepaktált Meggyalázását!! zsákmány? kékre! megkínálom Pókja tetteink kirepülnek vonalai Kirázza félhangon üveglap abroncsát Macskánk címtáblákat vállalják fölfeslett Apadtát gördülnek lerágott fuldokolt Zászlódíszben kérjek jóslatra szakítás Elveszejtő romvárosokkal alátok rabszolgái Üvöltünk belébök színénél belefér Négyezer protestálhatna gyorsasággal szeretnie Sörénnyel farkasai halkereskedés ültetie Leghalkabb váltasz ringatlak cimborája

Kezdték megállítják beteljesedések örökölt Szemüket játszadozott kiszáradok cirkuszi Apellál felmutatja rágtak zürichből Szerzek fémmé kókadt lánytól Majálisosan rettenetein bestiáit dirigált Osztódnak gyógyítani hangotokat alámerült Gyötrik kiűztek alábukom emelne Mélyhangú sugártalanul beállították fájdalomra Várakozón rejtőző aranydrót nyelvében Vallomásra szólaltak látszatán történnie Elkorhadt domb! köszöntsük tűrnie Műlábakkal gramatikát ágrólszakadt kendődben

[versinator]

Kiszáradok díványomat

Esztendős szűköltem juliska vizslaszemű Fölszakadó krisztiánus megzabálja huszonötös Világforradalomban! szamárral bandzsal tanítókért Álldogáltam ismerheted ringásától töviskorona Összerakom körömlakkok barabás virulását Mindenbe elűzöd küzdelem? mézesszemű Beleszakadtak kihívón fonjátok nagymestere Kulisszák hazájába cseréltünk fényforrás Csőrükkel magukhoz napsütéstől fölütötte Futólag gyantafák ekkora dobált Szesszel imafoszlányok megdobban megbolondult Választást osszák megejtette sajnálod

Csontokba üvegtestű összekössék trachomásszemű Ugyanazon részegedjen megringatja hurrá! Szaporítottam rózsakoszorút tovaszáguldtok gyolcsot Lángjára italt vázában pórázát Csámcsogott álomtengere gyilkoltak épitett Szempillám gazembereket ingük pipacsszemű Nagyritkán gyerekben szemeidtől éhezünk Tejével mászom üstökösök füzéréből Akasztásokhoz propagáljuk igézetet széttépi Epedőn panaszolva törzzsé jajdult Jóságát tetőfokára kormányzónak himbált Fényessé forrásánál vicsorítják loholásban

[versinator]

Szűzet kebledre

Muzsikánkra gesztenyék bajvívás érintések Csúfoló rühes szirten szánombánom Göröngyös engeded lekacagott üzengetések Kinőttünk kiszáradok temetek fölszabadítnom

Tarlójáról sisteregne fölőrjöng rendelések Fáznak? tiszaparton akasztok nemkivánom Muló kinálnók hívná dühösek Dalnokok csóktalanok lázíts trónom

Összeszorulna gerezdek gyümölcslik süppedt Megmegbuggyant gőgökkel egyreegyre embernyája Kőtörők találjunk muzsikák terpedt

Ciprusokból vélné ragadj hálószobája Csókomban fényest építtetett keshedt Megnőnek epével reggelnek fajtája

[versinator]

Nevezek hagyhatnék

Lovamon hinnéd szimatol jelkép Újba szőnyegét rohanja erénnyé Gondolván rumtól felhőiben eldalolom Citerákkal mozgásba színtjátszó értelmetlenebbet Nyakukban csúfondáros legényévünk halbűzt Dobbal titkolva kísértettek hétszerszép Kinyújtják láznál bosszantva pontot Állítottak fölpaprikázott kurvákkal reményünk Pétervár! felégett dobon jeromosra Ess kukorít megköszönök barlanggyomrú Felhőkben vacsoráját katonazene szomorú! Kristóf tereferélve felérthetetlen mámoráról

Összetapsikolnám küldjem morális mintakép Megérzik zsákjával undorodva napoddal Kiszáradok ellenségim küszöbtől barátomat Sarlóival csukák elúsznak vállaltam Feleségeddel vérszító rávett strázsáikról Vércsöppek elvonnánk nyaraknak röpülőgép Szánnám bújnunk kibillen védheted Átütött megválaszolnák legyökereznek elveszíteni Sötétben? csiripelik kétszarvú lemosom Térne társalognak csatornáid húrú Fürödhessenek felelősség kielégithetetlenek madárorrú Építettem nedűt folyóba fölhallani

[versinator]

Folytán kivárom

Paskolt zugtraktusát kavargott elűzhetsz Portámon meztelenítve fogyasztók járkálsz Ördöglepel kiszáradok megpihenünk megharcolnám Elköszönnek higgyetek zugokra fölgyújtanám Karcolt küldetett értőn sötéthöz Ciprusokból lecsukódtak lankáson népünkhöz

Belefúltak multát fölsírunk szédülök Behavazva vetéltek marasszon szünök Nagyszerűt bennünket? fügefán mulatság Tündérfényben rengett ünnepeltetésében pirosság Prédikált hajóink kínszenvedve valceréhöz Furcsát nőkben nevetne némethöz

Lányt? kinizsi nyelvű kaosz Belekiáltni boszorkák szivárványhidon homérosz Lemosni gulyása karakán fajtám Szerelmeseket rendelteték taposnivalót gondolám Visszacélozlak egyember határzott pörhöz Forrva megmegtréfál jégcsatakos tördöz

Olvadás habjába keverlek félredöntök Itatom naktmuzik megindultan gőzösök Blúz susogva csősze iszonyúság Bízunk üvöltnek haragjukat bénaság Messzelőtted ténferegtem lélekbéli nőhöz Asszonyom? kapós virultam őrzőkhöz

Honról szárnyam alvajárót koratavasz Szétszaladt szépről fátylad fürkész Teljék banyát virágot? tatjánám Érje télest illetlent csinálnám Benyargalja hímezetét zokogása idegenekhöz Nézvenézzék szeretneke okkal

Korbácsra elébünk farsangolón tömlöcök Befogott nyomorultul kényességekkel kölykök Vészben tengeres moldvától lápvilág Lendülten kergetőzve heroldcsizmám mostanság Nősténység papiros? megváltásért Szűröm pánkereső portyázó

[versinator]

Kiszakadtam? visszatérjek!

Érezek! bemázolt vizsgálom drágát Porát? rendszeres karmolnak meglát Kain vadabban bántásod sikolyaim Téltámadáskor jéghazák találni! lelkeim Mérve ujjé vétózó poklából Bírtunk brávók bandukoltam torkokból

Kölcsönzött érettük fátylad űző Kriptasírban elűzött visszapattog tetsző Alkalmát tudásra lábammal tatjánám Jöttömmel törünk megálljatok gyehennám Lelkemtestem fáradtjai rivall bolondságból Tetszenék büszkélkedünk asszonyszerelmem valómból

Álmélkodva égnek? kilopni kárpitját Vigak nagyszerűt csilinges germániát Pótolhat messiás összetépi kocsim Léghajóján labancverő förgeteges gesztusaim Félisteni csuhaj ostoraid eposzából Pamlagos fujja béfogadja szilvániából

Szivekre hiteim szeméremöve fűző Fejü jégcsatakos hernyótól temetkező Álomjáró kiszáradok itthoni hintám Fonódni féléve adtán heroldcsizmám Könyökű kelevények bűnhődést tarlóból Parancsoltam eldalolni jönnie halálvillámoktól

Lélekbontó nótákat bűnömért gráciát Városoknak sopánkodtunk ölelték jóéjszakát Fölemelten lihegnek? júniusnak zsoldosim Enszavaimmal bárdnak ötöthatot gyűlöletim Mesehősim kivánják dühvel masszájából Éjszakra alássan! lekésünk rádfogásaimból

Büntetsz szükségünk papiroson tünedező Asszonyárral paskolta révületeknek vérező Bárkinél epokhás óhajtode csinálnám Javábul találod bemegyen édesanyám! Kötődtem nézegettük megtartjuk barbárból Százszorsujtottan utódomat bűneiért jajból