#Irodáját

[versinator]

Irodáját kóválygón

Álmaikra pirulni bajára legbiztosabb Orfeumba francé zsöllér roskadva Fátylával elkereslek asszonyokkal vigabb Özvegységnek topogásait tantalus fonnyadva

Kezükből gyásztól igére rokonabb Csillagtakaróval borúi kapálja ittasodva Meséltél ünnepeim szeri borúsabb Lepihenőt vetettél ból okádva

Robotoljon kalapok bízik vezérlem Jóvátegye képektől tarnay hengert Ex szédületek zubbonyokkal kémlelem

Asszonyhaj topogtak márványba gellert Tengerszemében szalagján hevítni matuzsálem Nyájaikat vájjon májusról rózsakert

[furkesz]

Újra megszentelték Orbán Viktor irodáját.

[diogenesz2020portugal]

Tóta W. Árpád

Álljunk meg egy szóra a kéztördeléssel, mielőtt sajnálni kezdjük szegényt.

Ez a féreg inkvizitorként működött, a teljes államhatalommal a háta mögött támogatta nemcsak a választási kampányt, de a melegek üldözését is. A legkrindzsebb szemforgató ájtatos manók egyike volt, egy igazi Tartuffe. Lubickolt abban, hogy ő lehet a NER kedvenc papja, "megáldotta" (ami ugye ilyen sámánista varázslás) nemhogy a Karmelitát, de a kibebaszott Megafon irodáját is. Felemelt ujjal oktatta ki Hodász Andrást, hogy "távozzon emelt fővel". És nyilván nagy tervei voltak az egyházon és a politikán belül. Eközben járt melegorgiákra és töltögette fel a pornóit a netre, aztán még csatakosan megírta a Mandinerre meg a Vasárnapra, hogy jahajj támadás alatt a keresztény kultúra. Ezek a lapok amúgy nagyokat kussolnak éppen, de hát az is hülye, aki még újságnak nézi őket.

Hát ez az, amitől tényleg minden jóérzésű embernek felfordul a gyomra, nem az, ha valaki meleg vagy BTQI.

Pokol nincsen, szenvedjen csak itt, ebben az életben.

[kepeslajoska]

Örömmel olvastam, láttam, hogy Bese Gergő atya miután megáldotta/megszentelte Orbán Viktor irodáját, ugyanezt tette a Megafon, a Pesti Srácok, a PSTV szerkesztőségével is.

[retyerutya]

Igen, ilyen országban jó élni, ahol a melegségét ostorozó hazugságokkal takargató, képmutató pap szenteli fel az oroszokhoz kötődő Megafon irodáját.

[nyuszimotor]

:DDDddd jól kiképezte őket from to

[tobbpenztazembereknek]

Megszállták az Európa Parlament három képviselőjének irodáját. Ketten, Marie Arena és Marc Tarrabella belgák, míg Eva Kaili görög. Hármuk közül csak a legnagyobb halat, az EP alelnökét, Kailit tartóztatták le.

És mi, belgák, hova álljunk? Illetőleg görög volt a falóban.

Ugyanitt:

A Korrupció Arca Európa 2022

Jómagam is pont ilyennek képzeltem volna!

[bdpst24]

AZ IWG MEGNYITOTTA ELSŐ REGUS IRODÁJÁT DEBRECENBEN 

AZ IWG MEGNYITOTTA ELSŐ REGUS IRODÁJÁT DEBRECENBEN

Az International Workplace Group – a hibrid munkamegoldásokat kínáló legnagyobb szolgáltató, amelyhez a Spaces és a Regus márkák is tartoznak, – egy új, modern és minden igényt kielégítő munkaterületet nyit Debrecenben. Ahogy a hibrid munkavégzés az utóbbi években egyre népszerűbbé válik Magyarországon, úgy az IWG helyszínek iránti érdeklődés is jelentősen emelkedik, és ez az új nyitás segít a…

[versinator]

Beszede trónusához

Fmke longfellow bitót kértél Hunniának fűtfát nyoszolyában albumok Illedelmesen fölépüljön luininak merészeltél Sátora föltámadó acélt balzsamok

Költésről kongta idejár vertél Immortel irodáját ifjúságról leányálmok Töprenkedést győzedelme bontogatják tűntél Búbánattal lámpaláztól delelőre liljomok

Hitemen cellákban bement némbert Medvének vérpad verőfényben egyikét Juliskám magosban foganó rózsakert

Zsarátnok elcsal jószagát remekét Fölcsókolta méretű elbukunk ébert Fegyverhez kélsz eltiporva ékét

[hardworker-littleman]

Alakul ez, türelem...

[budapest24news]

Buzgó szereplője lett az Orbán-kormány az oroszok pénzügyi terjeszkedésének

2012-ben Vlagyimir Putyin orosz elnök újraélesztette az egykori kommunista blokk egyik intézményét, a KGST-banknak is nevezett Nemzetközi Beruházási Bankot. Ez a lépés jól illeszkedett Oroszország azon nagypolitikai törekvéseihez, hogy újra kiterjessze nemzetközi befolyását, különösen a korábban általa uralt kelet-köz��p európai térségben.

Ebben a folyamatban az oroszok lelkes partnerre találtak az Orbán-kormányban. Magyarország 2015-ben csatlakozott az orosz dominanciával működő bankhoz, amelynek hamarosan a harmadik legnagyobb részvényese lett. A moszkvai székhelyű pénzintézet idén júniusban úgy döntött, hogy a regionális irodáját is Budapesten nyitja meg. Bár a bank még mindig kisebb szereplőnek számít a nemzetközi színtéren, a szervezet vezetésével a magyar kormány képviseletében többször is Varga Mihály és Szijjártó Péter tárgyalt. A kiemelt figyelmet mutatja az is, hogy a bank orosz elnökével több interjút is készítettek magyar kormányközeli lapok.

Ez egy újabb megnyilvánulása annak, hogy az utóbbi években rendkívül szorossá vált a magyar és az orosz kormány viszonya. Míg az együttműködés eddig leginkább az energetika területén (főleg a paksi bővítésnél) és a gépgyártásnál (például a 3-as metró szerelvényeinek felújításánál) volt megfigyelhető, ez a kapcsolat most már egyre inkább kiterjed a pénzügyi szektorra is.

A Nemzetközi Beruházási Bank (International Investment Bank – IIB) kelet-közép-európai terjeszkedése egyértelműen orosz érdek. A távlati cél az, hogy az oroszok kiépítsenek egy olyan pénzügyi rendszert, amely alternatívája lehet az Egyesült Államok által dominált nyugati banki infrastruktúrának. Ettől még nagyon messze vannak, de a bank addig is több szempontból is segítheti az orosz érdekeket, hozzájárulhat például az orosz állam külföldi információszerzési tevékenységéhez.

Az Orbán-kormánynak elsősorban azért éri meg a részvétel, mert ennek köszönhetően alternatív forrásokhoz férhet hozzá. A bank hiteleinek segítségével olyan, akár politikailag is fontos projektek juthatnak támogatásokhoz, amelyekre az EU-tól nem lehet pénzt szerezni.

Putyin lehelt bele új életet

Az IIB 1970-ben jött létre, az intézménynek akkor a Szovjetunió mellett főként a kelet-európai kommunista országok voltak a tagjai. A Szovjetunió szétesése és a kommunista blokk felbomlása után a bank céljait vesztette, ráadásul a tagállamok egy része, köztük Magyarország és Lengyelország otthagyta az IIB-t.

Az orosz állam 2012-ben lehelt új életet a szervezetbe. Ekkor nevezték ki a bank elnökévé Nyikolaj Koszovot, aki korábban az orosz kormányzat számára politikailag fontos projekteket finanszírozó és ezáltal Putyin egyik fontos eszközének tartott állami Vnyesekonombank vezetőségének volt a tagja. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter nem sokkal később, 2013-ban pedig arról beszélt, hogy „az IIB tevékenysége segítheti azt az orosz törekvést, hogy létrehozzanak egy modern nemzetközi pénzügyi központot és egy naprakész, hatékony rendszert, amely hozzájárul Oroszország nemzetközi fejlődéséhez”.

Az IIB nemzetközi szinten kicsi banknak számít, az alaptőkéje 318,96 millió euró, miközben az EU által létrehozott Európai Beruházási Banké (European Investment Bank – EIB) 243 milliárd euró. Az IIB jelentős részben Közép- és Kelet-Európára koncentrál, így ebben a régióban lehet alternatívája a többi nemzetközi intézménynek. A bank megkeresésünkre azt írta, hogy hiteleik 54 százalékát itt helyezik ki és a térségbeli tagállamok adják a bank tőkéjének közel 50 százalékát, a jövőben pedig még aktívabbak szeretnének lenni a régióban.

Orosz szempontból nem elhanyagolható az sem, hogy a bank tevékenysége során az orosz állam információkat is szerezhet. A továbbra is orosz dominanciával működő bank (47 százalékos részesedésével az orosz állam a legnagyobb részvényes) kilenc tagállama közül ugyanis öt (Bulgária, Csehország, Magyarország, Románia, Szlovákia) az EU és a NATO tagja is egyben. „Nagyhatalmi érdek, hogy a tagállamok fontosabb projektjeiben részt vegyenek. Ha pedig finanszíroznak egy-egy projektet, akkor arról nyilván mindent tudni fognak” – mondta az Orbán-kormány egyik korábbi, gazdasági területen dolgozó tisztviselője.

A kis- és középvállalkozások támogatása mellett a bank főtevékenységei közé tartozik a jelentősebb infrastrukturális projektekben való részvétel is. Az IIB multilaterális intézményként egyik ország fennhatósága alá sem tartozik, így nem vonatkoznak rá azok a gazdasági szankciók sem, amelyeket a Krím-félsziget megszállása miatt az Egyesült Államok és az EU vetett ki Oroszországra.

Passzol a keleti nyitáshoz

Az IIB delegációja 2014 áprilisában látogatott Budapestre, hogy Magyarország banki tagságának megújításáról tárgyaljon a magyar kormánnyal. Néhány hónappal később a Nemzetgazdasági Minisztérium azt jelentette be, hogy a felek alá is írtak egy erről szóló nyilatkozatot. Ekkorra az orosz-magyar kapcsolatok intenzívvé váltak, többek között annak köszönhetően, hogy az Orbán-kormány 2014 elején az oroszokat bízta meg a többezer milliárd forintba kerülő paksi bővítés lebonyolításával.

Az intézményből még az első Orbán-kormány lépett ki 2000-ben, a bank akkoriban „nem kellően átlátható tevékenysége” miatt. Az NGM most az újbóli csatlakozást azzal indokolta, hogy a banki tagság „illeszkedik a magyar gazdaságpolitika céljaihoz, a “keleti nyitás” politikájához”, ráadásul 2012 után a bank működését „modern nemzetközi normákhoz” igazították. Kitértek arra is, hogy a csatlakozással jóváírják az ország számára azt a 20 millió eurót (6,4 milliárd forintot) amely a korábbi tagságnak köszönhetően a banknál maradt. A magyar állam ezen felül további 20 millió euróval járult hozzá a bank alaptőkéjéhez.

[mokaeskacagas]

Imádom.

M. E. nyolcadrendű vádlott június elején döntött úgy, hogy végelszámolással megszünteti az irodáját, a Dr. Majorosi Eszter Végrehajtói Irodát.

🤣🤣

[vnpress]

Buzgó szereplője lett az Orbán-kormány az oroszok pénzügyi terjeszkedésének

2012-ben Vlagyimir Putyin orosz elnök újraélesztette az egykori kommunista blokk egyik intézményét, a KGST-banknak is nevezett Nemzetközi Beruházási Bankot. Ez a lépés jól illeszkedett Oroszország azon nagypolitikai törekvéseihez, hogy újra kiterjessze nemzetközi befolyását, különösen a korábban általa uralt kelet-közép európai térségben.

Ebben a folyamatban az oroszok lelkes partnerre találtak az Orbán-kormányban. Magyarország 2015-ben csatlakozott az orosz dominanciával működő bankhoz, amelynek hamarosan a harmadik legnagyobb részvényese lett. A moszkvai székhelyű pénzintézet idén júniusban úgy döntött, hogy a regionális irodáját is Budapesten nyitja meg. Bár a bank még mindig kisebb szereplőnek számít a nemzetközi színtéren, a szervezet vezetésével a magyar kormány képviseletében többször is Varga Mihály és Szijjártó Péter tárgyalt. A kiemelt figyelmet mutatja az is, hogy a bank orosz elnökével több interjút is készítettek magyar kormányközeli lapok.

Ez egy újabb megnyilvánulása annak, hogy az utóbbi években rendkívül szorossá vált a magyar és az orosz kormány viszonya. Míg az együttműködés eddig leginkább az energetika területén (főleg a paksi bővítésnél) és a gépgyártásnál (például a 3-as metró szerelvényeinek felújításánál) volt megfigyelhető, ez a kapcsolat most már egyre inkább kiterjed a pénzügyi szektorra is.

A Nemzetközi Beruházási Bank (International Investment Bank – IIB) kelet-közép-európai terjeszkedése egyértelműen orosz érdek. A távlati cél az, hogy az oroszok kiépítsenek egy olyan pénzügyi rendszert, amely alternatívája lehet az Egyesült Államok által dominált nyugati banki infrastruktúrának. Ettől még nagyon messze vannak, de a bank addig is több szempontból is segítheti az orosz érdekeket, hozzájárulhat például az orosz állam külföldi információszerzési tevékenységéhez.

Az Orbán-kormánynak elsősorban azért éri meg a részvétel, mert ennek köszönhetően alternatív forrásokhoz férhet hozzá. A bank hiteleinek segítségével olyan, akár politikailag is fontos projektek juthatnak támogatásokhoz, amelyekre az EU-tól nem lehet pénzt szerezni.

Putyin lehelt bele új életet

Az IIB 1970-ben jött létre, az intézménynek akkor a Szovjetunió mellett főként a kelet-európai kommunista országok voltak a tagjai. A Szovjetunió szétesése és a kommunista blokk felbomlása után a bank céljait vesztette, ráadásul a tagállamok egy része, köztük Magyarország és Lengyelország otthagyta az IIB-t.

Az orosz állam 2012-ben lehelt új életet a szervezetbe. Ekkor nevezték ki a bank elnökévé Nyikolaj Koszovot, aki korábban az orosz kormányzat számára politikailag fontos projekteket finanszírozó és ezáltal Putyin egyik fontos eszközének tartott állami Vnyesekonombank vezetőségének volt a tagja. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter nem sokkal később, 2013-ban pedig arról beszélt, hogy „az IIB tevékenysége segítheti azt az orosz törekvést, hogy létrehozzanak egy modern nemzetközi pénzügyi központot és egy naprakész, hatékony rendszert, amely hozzájárul Oroszország nemzetközi fejlődéséhez”.

Az IIB nemzetközi szinten kicsi banknak számít, az alaptőkéje 318,96 millió euró, miközben az EU által létrehozott Európai Beruházási Banké (European Investment Bank – EIB) 243 milliárd euró. Az IIB jelentős részben Közép- és Kelet-Európára koncentrál, így ebben a régióban lehet alternatívája a többi nemzetközi intézménynek. A bank megkeresésünkre azt írta, hogy hiteleik 54 százalékát itt helyezik ki és a térségbeli tagállamok adják a bank tőkéjének közel 50 százalékát, a jövőben pedig még aktívabbak szeretnének lenni a régióban.

Orosz szempontból nem elhanyagolható az sem, hogy a bank tevékenysége során az orosz állam információkat is szerezhet. A továbbra is orosz dominanciával működő bank (47 százalékos részesedésével az orosz állam a legnagyobb részvényes) kilenc tagállama közül ugyanis öt (Bulgária, Csehország, Magyarország, Románia, Szlovákia) az EU és a NATO tagja is egyben. „Nagyhatalmi érdek, hogy a tagállamok fontosabb projektjeiben részt vegyenek. Ha pedig finanszíroznak egy-egy projektet, akkor arról nyilván mindent tudni fognak” – mondta az Orbán-kormány egyik korábbi, gazdasági területen dolgozó tisztviselője.

A kis- és középvállalkozások támogatása mellett a bank főtevékenységei közé tartozik a jelentősebb infrastrukturális projektekben való részvétel is. Az IIB multilaterális intézményként egyik ország fennhatósága alá sem tartozik, így nem vonatkoznak rá azok a gazdasági szankciók sem, amelyeket a Krím-félsziget megszállása miatt az Egyesült Államok és az EU vetett ki Oroszországra.

Passzol a keleti nyitáshoz

Az IIB delegációja 2014 áprilisában látogatott Budapestre, hogy Magyarország banki tagságának megújításáról tárgyaljon a magyar kormánnyal. Néhány hónappal később a Nemzetgazdasági Minisztérium azt jelentette be, hogy a felek alá is írtak egy erről szóló nyilatkozatot. Ekkorra az orosz-magyar kapcsolatok intenzívvé váltak, többek között annak köszönhetően, hogy az Orbán-kormány 2014 elején az oroszokat bízta meg a többezer milliárd forintba kerülő paksi bővítés lebonyolításával.

Az intézményből még az első Orbán-kormány lépett ki 2000-ben, a bank akkoriban „nem kellően átlátható tevékenysége” miatt. Az NGM most az újbóli csatlakozást azzal indokolta, hogy a banki tagság „illeszkedik a magyar gazdaságpolitika céljaihoz, a “keleti nyitás” politikájához”, ráadásul 2012 után a bank működését „modern nemzetközi normákhoz” igazították. Kitértek arra is, hogy a csatlakozással jóváírják az ország számára azt a 20 millió eurót (6,4 milliárd forintot) amely a korábbi tagságnak köszönhetően a banknál maradt. A magyar állam ezen felül további 20 millió euróval járult hozzá a bank alaptőkéjéhez.

[globalnewsnr]

Buzgó szereplője lett az Orbán-kormány az oroszok pénzügyi terjeszkedésének

2012-ben Vlagyimir Putyin orosz elnök újraélesztette az egykori kommunista blokk egyik intézményét, a KGST-banknak is nevezett Nemzetközi Beruházási Bankot. Ez a lépés jól illeszkedett Oroszország azon nagypolitikai törekvéseihez, hogy újra kiterjessze nemzetközi befolyását, különösen a korábban általa uralt kelet-közép európai térségben.

Ebben a folyamatban az oroszok lelkes partnerre találtak az Orbán-kormányban. Magyarország 2015-ben csatlakozott az orosz dominanciával működő bankhoz, amelynek hamarosan a harmadik legnagyobb részvényese lett. A moszkvai székhelyű pénzintézet idén júniusban úgy döntött, hogy a regionális irodáját is Budapesten nyitja meg. Bár a bank még mindig kisebb szereplőnek számít a nemzetközi színtéren, a szervezet vezetésével a magyar kormány képviseletében többször is Varga Mihály és Szijjártó Péter tárgyalt. A kiemelt figyelmet mutatja az is, hogy a bank orosz elnökével több interjút is készítettek magyar kormányközeli lapok.

Ez egy újabb megnyilvánulása annak, hogy az utóbbi években rendkívül szorossá vált a magyar és az orosz kormány viszonya. Míg az együttműködés eddig leginkább az energetika területén (főleg a paksi bővítésnél) és a gépgyártásnál (például a 3-as metró szerelvényeinek felújításánál) volt megfigyelhető, ez a kapcsolat most már egyre inkább kiterjed a pénzügyi szektorra is.

A Nemzetközi Beruházási Bank (International Investment Bank – IIB) kelet-közép-európai terjeszkedése egyértelműen orosz érdek. A távlati cél az, hogy az oroszok kiépítsenek egy olyan pénzügyi rendszert, amely alternatívája lehet az Egyesült Államok által dominált nyugati banki infrastruktúrának. Ettől még nagyon messze vannak, de a bank addig is több szempontból is segítheti az orosz érdekeket, hozzájárulhat például az orosz állam külföldi információszerzési tevékenységéhez.