#Halottak napja

[incorporeal-altar]

Happy Samhain!

We burned away the things we wanted to leave in the past, then had a nice little feast with the dead ^^

[egyrokacsodaorszagban]

halottak napja

a holland krizantémok

a fröccsöntött mécsestartók

és a flankonban lötyögő öntözővíz

tartja szárazon a szemeket.

ha elfogynak a szavak,

ha csak a csönd marad,

lesüllyednek a tekintetek.

[holdakcsillagok]

Alsóörs, 2022 november

[enisvagyokvalaki]

Ezen a napon az életemet/magamat is gyászolom, nem csak titeket, akik már nincsenek velem....

[bookwormstarwarsfan]

WHAT THE FUCK IS HALLOWEEN?🐎🏹🇭🇺🇭🇺

[littlegoldfinchh]

I want to go to a halloween party so bad

[spraystory]

A következő történetet apák napja alkalmából írom le. Nem csak hogy egészen rövid és a graffiti-festéshez sincs sok köze de talán a legemberibb, legmélyebb érzelmekkel bíró, legmeghatóbb apró mozzanat volt egész 20-25 éves graffitis éveim alatt amit sohasem fogok elfelejteni. A graffitis barátságok általában amolyan érdek-barátságok voltak, a szó nem rossz értelmében. A writerek a közös cél érdekében verődtek össze és ez a FAME volt. Közös fújás, közös bandázás, később az “érdek”barátságokból pedig sok alkalommal valódi barátságok születtek. Nem baj ha valaki nem olyan arc akivel amúgy bármikor együtt lógsz, ha a festésben tökös és megbízható, akár évekig megbízható partnered lehet és ez sokszor derék barátságokat szül. A mienk ekkor már nem ilyen felületes volt, a sok közös kaland összekovácsolt bennünket. Ha jól emlékszem 2008-ban történt. Akkoriban a 2. kerületben a Horvát utcában laktam, megosztva a lakást akkor éppen Teek -el. Borús, szürke, hideg novemberi nap volt, egyedül voltam otthon. Ebben az időben már régen nem voltam annyira aktív mint néhány évvel azelőtt de Raskával (Tish 76-PNC/TKS) és Stick-el még mindig, ha nem is mindennapi de viszonylag szoros kapcsolatban voltunk. Korábban írtam már, mennyi éven át mennyi kalandunk volt együtt. Raska a csoporttársam volt a BHG-ben és korábban a GRW-ben ( ez utóbbit eddigre már nem írta a cuccai mellé de azért a közös gyökerek még ott voltak ). Stick-el pedig írnom sem kell mennyi közös élményünk volt, együtt voltunk Varsóban és megszámolhatatlan alkalommal volt kedves mindannyiunkat fuvarozni, tekintve hogy szinte csak neki volt autója - System apjának néhai 120-as Skodáját leszámítva. Korábban Raskával és Stick-el hármasban számtalan alkalommal voltunk pl Vácon, Vácrátóton vagy Szobon vonatot festeni, de máshol is , egyszóval az ő felbukkanásuk sohasem volt idegen nekem, mindig természetes volt. Mi évek óta valóban igen jóban voltunk de azért csak-csak a graffiti kötött össze. Ezúttal azonban, otthon egymagamban ültömben nem számítottam vendégekre, mikor a kapucsengő megszólalt. A kagylót felvéve, Stick szólt bele valami olyasmit:

Raskával itt állunk, beengedsz vagy milesz? Feljöttek, mondom az ajtóban : Hát ti? Mivan? Hogy kerültök ide? Egyáltalán nem szomorúan de csendben, szótlanul jöttek be. Pontosan emlékszem mennyire nem értettem a helyzetet. Mire valamelyikük, szerintem Stick volt -  elővett pár sört és ezt mondta:

Halottak napja van haver. És akkor esett le miért jöttek. Ekkorra már mind a hárman édesapa nélküli fiatalemberek voltunk és mindhármunknak egészen friss volt a gyásza de erről egyébként sosem beszéltünk. Ellentétben velem, ők nem feledkeztek meg erről és megleptek azzal hogy meglátogattak és nem is azért hogy szomorkodjunk hanem mert tényleg sorstársak voltunk. Sohasem voltunk túl lelkizős arcok. Nem hangzott el egyetlen szomorú szó, semmi lelkizés, semmi depresszió, mégis mélységesen megható pillanat volt. Iszogattunk, dumáltunk, magazinokat nézegettünk vagy ahogyan Raska annak idején nevezte : graffiti-politizáltunk. Együtt voltunk. Nem is voltunk a legcsúcsabb legjobb barik mégis ez a cselekedet túlmutat mindenféle graffitis érdekbarátságon és sok “legjobb-barátságon” egy ilyen apró figyelmesség 20-25 év legmeghatóbb pillanata lett. Édesapáink emlékére.

kép: "Lineon" saját festményem Stick fotója után, 3 x 20x15cm vászon, spray, ecsetek

[homregeszet]

Halottak napja

"Halottak napja azért is különleges, mert ilyenkor nemcsak a saját halottainkra emlékezünk, hanem mindazokra, akik előttünk jártak, és az életük, örökségük fontos mindnyájunk számára. Akkor is, ha név szerint nem tudjuk, hogy ki készítette az első kenyeret, ki találta fel a betűt vagy az írást. Mindez hozzátartozik az életünkhöz, és nem a semmiből került elénk: ősi örökségeink ezek, amelyeket halottainktól, az egykori élőktől kaptunk." (Jelenits István)

Bükkábrány-bánya VIII/F, több korszakos őskori lelőhelyen, 2022 késő nyarán előkerült néhány Nyugat-Kelet tájolású sírfolt, Észak-Dél irányú sorokba rendeződve. (1.kép)

1.kép: NY-K-i tájolású temetkezések, É-D-i sírsorokba rendezve

Kezdetben 10 sír látszott, melyből közel 200 darab lett az idei év októberére. Végül egy köznépi soros temetőt tártunk fel, valószínűsíthetően teljesen. Ez utóbbi adja az igazi „értékét” a temetőnek, hiszen így egy teljes közösséget lehet vizsgálni egy adott időszakon belül. A sírokból előkerült pénzek arra mutatnak, hogy I. Istvántól Salamon király uralkodásáig használhatták a közelben lakók ezt a helyet. (2. kép)

2.kép: Az elhunytak mellé pénzérméket is helyeztek.

A temetkezések egy domb nyugati oldalán helyezkednek el, a különböző korszakhoz tartozó őskori objektumok között, valamint rájuk ásva. Betöltésükből is őskori kerámia darabok kerültek elő nagy számban, még abban az esetben is, ha nem is egy konkrét objektummal voltak szuperpozícióban. A vázak hátukon, nyújtva feküdtek, arcuk kelet felé nézett. (3.kép)

3.kép: Nyújtott vázas temetkezés

A sírgödrök változó mélységűek voltak, nagyon sok az őskori kultúrrétegbe mélyedtek, illetve a humuszba, megfogható sírszél nélkül. Meglepően keskeny, 30-40 cm széles (!) gödrökbe helyezték a felnőtt embereket is végső nyugalomra. (4.kép)

4.kép

Nagyon sok, a feltárt temetkezések közel fele gyermeksír volt. (5.kép)

5.kép

A leletanyagról elmondható, hogy a pénzeken kívül szinte csak viseleti elemeket találtunk. A női temetkezésekben gyakorlatilag mindenhol volt S-végű vagy egyéb karikaékszer, nem ritkán nem is egy, hanem 2-3 pár, ezüstből illetve bronzból. (6.kép)

6.kép: Karikaékszerek

Sodrott gyűrű is több esetben került elő. Ritka volt viszont a nyakláncok, gyöngyök előfordulása. Ugyanakkor volt közöttük több sír, melyben csiszolt ametiszt gyöngyök voltak felfűzve, üvegpasztagyönggyel vegyesen. (7-8.kép)

7.kép

8.kép

Az egyik legérdekesebb temetkezés egy olyan felnőtt férfi vázát tartalmazta, melynek nyakán egy széles vaspánt volt. Ő elképzelhető, hogy egy rab lehetett, akit a közösség nem taszított ki teljesen, mert a temetőjükbe helyezték, igaz annak legszélső sorába. (9.kép)

9.kép: Férfi temetkezés; nyakán vaspánt.

A vázak többsége nagyon rossz megtartású volt, kibontásukat a föld keménysége is nehezítette. A bontóeszközökkel szinte ki kellett faragnunk a földből a csontokat. A bontási, felszedési munkálatokban a Régészeti Tár munkatársain kívül a múzeumpedagógusok, restaurátorok és más tárak kollégái is részt vettek, akiknek ez úton is köszönetet mondunk!

Horváth Antónia, Jenei Anita

[glittering-under-the-glass]

Mert a legárvább akinek még halottai sincsenek

Kányádi Sándor - Halottak napja Bécsben

[igazikutya]

Zajok a nappaliból – Traxelektor 2023. 11.

Actress zeneisége hallatán minden valamirevaló Túró Torka téphető fóliát ragad, és bárki, akiben csekély türk szijjártóság szunnyad, követeket rendel be, hanyatló nyugatot kiált, sátánt sejtet, innen-e. Ez a furcsa, porszemeken gördülő, selymes, száraz, de látszólag nedves, meghatározhatatlan identitású szürkés hangkép ráadásul előszeretettel párosodik mindenféle nemű és számú hangképekkel. A címadások része egy különös zárójelezett betű/szám kódolás – ( betű szám ) formátum – ami az idei római számozott Actress albumok közös ismérve. Nem jártam utána, lehet valami titkos sakkjátszma zajlik a háttérben. A LXXXVIII, azaz római Nyolcvannyolc, 13 rövid futamot tartalmaz, ötletesek, izgalmasak, néha totál megbolondulnak – haver, beragadt a hold! – máskor melankóliában eldülöngélnek, megfunk-ulnak. Mint minden Darren Jordan Cunningham kiadvány, ez is a Ninja Tune-nál jelent meg.

„Egy dialógus rögzítése, semmint kompozíciók halmaza” – ekképp jellemzi legújabb szólóalbumát Ivan Pavlov, vagy ahogy mi ismerjük CoH. Az album, egy új szintetizátor, a Silhouette Eins-szel való, éjszakákba nyúló ismerkedésének folyománya. A teszt során, egy ponton rájött, nincs egyedül: „Mintha ez a valami beszélt volna hozzám a potmétereken keresztül – az érzés nagyon intenzív volt. Nem számított, mennyire határozott, konkrét és direkt próbáltam lenni, az eredményekmindig mások voltak, válaszoknak érezték magukat. Erről azonnal az ELpH jutott eszembe.” Utóbbi lehet, némi magyarázatra szorul: az ElpH a Coil azon a filozófián alapuló zenei projektje volt, mely a zenei felszerelést teljes értékű társnak tekintette az alkotói folyamatban (megjegyezném, ők képesek voltak a Lomonoszov Egyetemig menni, hogy az ANS szintetizátorral társalogjanak). Ha nincs meg, kik voltak a Coil, nagyon érdemes utána hallgatnod, nem nagyon létezik azóta se olyan elektronikus zenei kísérletező csapat, amely ennyi mélyre jutott, és ilyen végtelenre tágította saját zenei univerzumát. Ivan és Silhouette egyszeri/egyedi élményének dacára, a Radiant Faults tökéletesen simul a CoH experimentumok sorába, és értem az ElpH párhuzamot, de hallgasd meg mondjuk személyes kedvencemet, a pHILM #1-t és érteni fogod állításomat, az azért egy teljesen más dimenzió.

Deadbeat már sokszor igazolta névválasztásának gránitkemény valóját. Scott Monteith az általam nagyra tartott oly sok kanadai elektronik-hérosz egyike, aki végre nem a nyugati Vancouverből érkezik, hanem a keleti Montrealból. Őszintén mondom, új albuma, a Kübler-Ross Soliloquies falhoz vágott, teljesen kicsinált és még élveztem is. Scott barátunk mélylélektani utazásba ránt minket, Elisabeth Kübler-Ross öt fázison át vezető modelljét alkalmazva önmagán és rajtunk. Mivel Mindenszentek / Halottak napja nemrég volt, helye és ideje is van a haldoklás öt pszichológiai fázisán – elutasítás, düh, alku, depresszió, elfogadás – való elmélkedésnek. Persze a Deadbeat lemezeknek mindig van humora – még ha az közelebb is áll a szarkazmushoz – választott zenei formulái is, bár a dub és downtempo körül csoportosulnak, szerteágazóak és sokrétűek (melyben a partnerül szegődő alkotótársaknak is – Sa Pa, Martin Bakero, Om Unit, Paul St Hillaire, The Mole… – szerepük van). Itt most nincsenek társak, de – néhány kicsit idegesítően félrement track (The Double Bong Cloud, With Grand Trepidation) ellenére – talán az egyik legmasszívabb Deadbeat albumot hallhatjuk, melynek top zsolozsmája a Huey Lewis Voters Dub (Negotiation) vala.

A The Future Sound of London diszkográfiája kezd olyan lenni, mint ezek a szuperhősös multiverzumok, innen, ahonnan szemlélem, kvázi követhetetlen. Ez most éppen az Environment 7.003, amiből volt már egytől hatig, meg 6.5, Six Plus… szóval kábé tökmindegy. FSOL, és kész. A sound változatlan, a minőség is, sok újat nem lehet elmondani – de annyira, hogy a 32 éves életműben hallható hangmint��k bármelyikét simán újrahasznosítják. Klasszikus idm-triphop-ambient hullámzás Mr. Dougans és Mr. Cobain elméjéből. Kit érdekel, melyik dimenzióban vagyunk? Itt és most, minden jó, úgy, ahogy van.

A rendre megismerésre méltó előadók különleges darabjait szállító (még mindig bazijó nevű) ugandai, Kampalában működő Nyege Nyege Tapes Recording újabb kazija a téma. Ráadásul Jugidzu azzal az extrával is szolgál, amiért lelkesedni szoktam, miszerint a borító tökéletesen jeleníti meg a mögöttes tartalmat. Ez a szalag/lemez ilyen, pont ilyen, vagyis sokkal jobb.

Sator Arepo az album címe, azaz Sator Négyzet, ami az egy ősi 5x5-ös latin nyelvű palindrom. Európa és a Földközi-tenger környékének számos pontján megtalálták, korai konteók köszönhetőek neki, mágikus négyzetnek tartották, mely megóv a gonoszságtól és meggyógyít a betegségektől, őrületből..

A punk-etnomuzikológus Jugidzu, aka Julien Hairon debutalbumának választotta szimbólumaként, hogy segítségével kapcsolatba léphessen kelta őseivel, szellemi örökségével. Hairon szenvedélye a field-recordings-ek gyűjtése, bejárta a világot, és ezeket felvételeket Les Cartes Postales Sonores nevű label-jénél ötrészes sorozatként Noise On Earth címmel ki is adta 2016-ban (Cambodia, Bangladesh, Singapore, Indonesia, China) Sok műtárgy maradt a tájban, és a szellemek ereje még mindig tapintható – jegyezte fel, mikor hazatért Bretagne-ba. Ezt a kelta misztériumot hivatott képviselni számára a Sator Arepo. Ha valami Omalás múltba süppedt barangolást vártál, fájni fog. Az intezítás vetekszik Tsuzing vagy Hvad itt már tárgyalt, és hallhatott műveivel. Nehéz a mélységbe fókuszálni, ha az arcunkban pattog a valóság, pedig itt erre volna szükség. A sodró ütemek hátterében ugyanis xenharmonikus skálákon csúszkáló, drónt szövő szintetizátorok építenek ókori falakat körénk.

Azon gondolkoztam, hogy van az a nem túl erős filmtörténeti pillanat a Baljós Árnyak víz alatti, utazós jelenetében, mikor azt mondja az ifjú Obi-Wan Qui-Gon Jinn-nek, látva, mit tett Jar Jar-ral, hogy – Túlnyugtattad! Ha kreatívan kívánnám illusztrálni a The Black Dog utolsó öt évét, ezt a jelentet lassítanám le 5 százalékos sebességre, te meg nézhetnéd, hogy átérezd ezt a kínt. Mert kábé ezt tette magával a trió: a nagy ámbientes útkeresés közepette túlnyugtatta magát. Nos, úgy tűnik, lassan elindulunk kifelé a túlnyugtatottság korszakából, mert az új aktuális album, a My Brutal Life halk jelekkel ugyan, de ezt mutatja. Ezeket a jeleket, kifinomultan kimunkált, elegáns, sheffieldi típusú kompozíciókat, megtaláljátok a Traxelektorban, de album szinten is érezni némi nagyobb koherenciát, egységet. Annyit most megígérek, ha megint kijön egy lapos Black Dog lemez, a videóval fog indulni a kritikája. Az irány pedig jó, de a srácoknak Sheffieldbe azt üzenem: költözzetek el erről a lakótelepről!

Tavalyról az ajtóberúgós, tabudöntögető Patience of a Traitor LP majd az idei A Vow Not To Read EP után ez már a harmadik Saint Abdullah és Eomac kollab. Szívem szerint azt írnám – többedszer hallgatva a Chasing Stateless-t – hogy, a folyamat finomodik. De ismerve a 2+1 author jellegzetességeit, hátterét, történetét, a folytatás szerencsére megjósolhatatlan. Az iráni-síita testvérpár Mohammad és Mehdi Mehrabani-Yeganeh és az ír Ian McDonnell változatlan vehemenciával, a nyers erő és a bölcs türelem végletes vitalitásával gördítik nyakunkba a lázadó elnyomottak impulzusokban gazdag experimentumait. Az elején ez nem volt meg, de az új album kapcsán egyre többször jutott eszembe az ikonikus Fun-Da-Mental banda, de amolyan 2023-as update-ben. Az album Mike Paradinas Planet Mu-jánál jelent meg.

Az alávajazók vs nem alávajazók konfliktusa eltörpül a szóviccelők vs szóviccért ütők népe párt örök és világméretű szembenállása között. Mivel én előbbinek születtem, keserves áldozatok árán, de megtanultam, nem kell mindent közzétenni abból, amit az agyam elém dob, valamint megvan a módszertana annak is, hogyan, ha mégis. A szóvicc erőssége, pontosabban annak hatása pedig lemérhető, és négyzetesen arányos a poén elhangzása és leesése között eltelt idővel (ebben a csúcsom 3 nap). Az Oblako Maranta páros erről sejthetően mit sem tud, máskülönben nem adják ezt a címet EP-jüknek: Trance Beckenbauer. A vétkesek, az orosz Radial Gaze és olasz A-Tweed aka Antonio De Oto páros. Franz Beckenbauer egykori aranylabdás, világbajnok, többszörös BEK-győztes liberó, becenevén Kaiser, akit 2016-ban a FIFA etikai bizottsága nyolc évre eltiltott minden futballtevékenységtől, mert szerepe volt abban, hogy Oroszország és Katar vébét rendezhetett. Sepp Blatter belebukott, azóta lecserélték a hal bűzös fejét, és Szaúd-Arábia – ahol újságírókat szeletelnek fel néhanapján a királyi család megrendelésére – focivébét rendezhet 2034-ben – mi ez a szag? A szó a védelemé: pumpálós uplifting trance-ük lélekemelő, vitalizáló hatású, az agyi szinapszisokat a szívritmusra hangoló mellékhatása folytán használható levertség, búskomorság, napisajtó olvasása okozta melankólia kezelésére. A kockázatok és melléhatások tekintetében kérdezze meg orvosát, sámánját vagy közeli szóviccelőjét!

Anatolian Weapons, aki a tavalyi Top 12 LP verseny fődíját vitte el a May That War Be Cursed című remixlemez sorozatának első két darabjával, most nem vett igénybe segítséget. Aggelos Baltas legjobban működő pszeudója – és mivel nála a másik név, másik zenei stílust is jelent az elektronikán belül – a számára legjobban álló köntös, az Antolian Weapons. E név alatt most megjelent új albuma, az Earth, már harmadik. Az etnos, törzsi elektronika, melyben a techno, dub, tribal jegyei keverednek, szolgál az utazás üzemanyagul, görögünk pedig idegen vezet minket birodalmában. A legszerethetőbb benne, hogy időtlen időkbe húz, amik messzi, ki tudja hol fekvő terekbe ragadják a hallgatót, és mindezt olyan finom, természetes eleganciával teszi, mint egy szuggesztív, nagyon jó mesélő. Minél többet hallgattam, annál nehezebb volt választanom, melyik track kerüljön kiválasztásra, mert igazából nincs rossz vagy gyenge pillanata ennek a lemeznek.

Olasz kvóta Alert! Dino Sabatini a legminőségibb idm techno biztos kezű szállítójaként egy szintén hibátlan kiadványt, a Opera Quattro EP-t prezentálja nekünk. Utolsó életjele a Delsin Mantis sorozatának hatos számú darabja volt két éve, azt is nagyon szerettem. A lemez saját kiadójánál, a berlini Outis Labelnél jelent meg. A label neve a görög Oytis-ból jön, ami az Illiászban Homérosz álneve. Mikor megvakítja Polüphémosz küklopszt, annak fájdalmas kiabálására válasza többi küklopsznak – ki akar téged megölni – a válasza: Oytis – azaz Senki, így nem segítenek neki. Érdekes mellékszál, hogy nevének Utisz verziója, a magyar grafikusművész, animációsfilm-rendezőnek, Orosz Istvánnak egy gyakorta használt művészneve.

Az ausztrál/olasz/örmény queer Kristian Bahoudian, vagyis Kris Baha utolsó életjeleit 3 éve – Palais (2019, LP), Barely Alive (2020, EP), Starts To Fall (2020, EP) – adta, és különösen értékes, Angul Guzmannal és Jack Freemannel trióban vitt bandáját / side-projektjét, a Die Orangen-t is azóta jegeli (Saft 3 [2020, EP]). Mivel látom különféle bejelentkezéseit a világ távoli sarkaiból, az ok is nyilvánvaló, DJ fellépések és Live-ok követték egymást. A Kris Baha & Ghosts In The Machiиe remélem nem egy váltás, csak egy jelzés, hogy ez a Baha, nem az Baha! Ugyanis a Ghosts In The Machiиe – micsoda eredeti gondolat – az AI-paráról szól, egyfajta cyberpunk sci-fi disztópia, egy transzhumanista jövőkép, ahol az emberi tudat már csak bináris szekvencia, amit az éjájok fonnak és irányítanak. Ebben a kódolt jövőben ébred magára néhány kiválasztott tudat, akik felszabadítják a gonosz éjájok által kitörölt emberi történelem emlékeit, és átlépve az idő határait értesítik korábbi emberi énjüket. Mondanám, hogy csak ők meg le se szarják, mert fészbúkoznak és tiktokoznak, és több pénzt akarnak keresni a friss Midjourney előfizetéssel, nem érnek rá ilyen hülyeségre, mint az aggasztó jövő. De nem, nyilván heppiend lesz ennek az éjájos-mátrixos-terminátoros koktélnak a végkifejlete. Jajj. Úgy hiányolom a dinókat! Jöhetne balról egy Morpheusaurus, meg mögötte két Neoraptor, egy piros, meg egy kék!

Zene. Az album remekül olvasztja eggyé a különféle műfajok jegyeit – ebm, drum & bass, industrial, techno, hyperpop, new wave – és tényleg érdekes húzás a jungle alapra felépített ebm a Flesh & Code-ban, de közben meg olyan, mintha Ohgr-t hallgatnék 60%-osra hígítva, zajszűrve, korhatártalanítva, és nem hat erősebben, mint egy Years of Denial album. Egy biztos: slágerekben, dallamokban nincs hiány, és a Kraak bulikban hatalmasakat fognak rá danszolni a gót ifjak és lányok, de én inkább megvárnám a remixalbumot, mert úgy érzem magam, mint rosszabb napjaim némelyikén, amikor kétszer tettem cukrot a kávémba.

Kezdjük a bemutatkozással, mert olyan régen volt. Amellett, hogy 2018 júniusában írtam két sornyit Labelle - Post-Maloya EP-jéről, a tagolatlanul kaotikus írásom alcíme ráadásul „Feledés” volt. (Ti nem ezeket a reunioniakat keresitek!)

Szóval Jérémy Labelle a Madagaszkár keleti partjaitól 600 kilométerre keletre fekvő francia gyarmat, Reunion-szigetek szülötte. A vulkáni szigetet francia telepesek lakták be a 17. században, ma többségükben afrikaiak, illetve indiaiak, pakisztániak lakják, a beszélt nyelv a francia és kreol. Déjà vud van? Nem csodálom. Három hónapja az augusztusi számban írtam bizonyos Pangar nevű őrült párosról, ők reunioni DJ-k, producerek és mulatságszervezők. A közös zenei pont, az origo pedig a madagaszkári és reunioni népek zenéje, a maloya, ami egy poliritmikus népzene, húros íjjal és dobokkal előadva. A Maloya szó varázslatot, bánatot, fájdalmat jelent, és az UNESCO kulturális örökség része.

Labelle azonban teljesen mást hoz ki a forrásból, ő mindezt idm-elektronikába olvasztja. Az InFiné Éditions és saját kiadója, az Eumolpe gondozásában megjelent Noir Anima a hónap legkellemesebb vibe-jait hozta el, és fogja elhozni nektek is.

Megláttam az esztétikus borítót, és tudtam, valami különleges kiadvánnyal érkezik a francia Obliques és a kaliforniai Atmospheric label ajánlásával a Transversales Disques jóvoltából. A moduláris szintetizátorok két mestere, két generáció találkozik a Golden Apples of the Sun albumon. A hetvenes évek egyik elektronikus úttörője, Suzanne Ciani talán nem szorul bemutatásra, egy ötvenéves pályafutás áll mögötte, komponistaként és sound-designerként is elismert. Jonathan Fitoussi egy generációval fiatalabb, Párizsban alkotó kortárs zenész, körzővel és görbe vonalzóval megrajzolt ambientjei kivételes arányérzékről tanúskodnak. Mindkét művész kedveli a kollaborációkat. Fitoussiról Jean-Benoît Dunckel-lel (Air) közös Mirages (2019) albuma és Clemens Hourrière közösen készített Möbius átdolgozásai kapcsán (2022) olvashattatok itt.

Fültanúi lehettek azok, akik követték Jeremy Cottereau zenei fejlődéstörténetét, annak, hogyan öregszik egy jó bordói? A dj-producer francia, akit Djedjotronic néven ismerhettünk meg, korábban is mutatott érdeklődést az old school iránt, bár a korhű, klasszikus elektro mezőin honos. Douglas McCarthyval (Nitzer Ebb) haverkodni (Take Me Down), vagy Lokier társaságában a korszakos jelentőségű eredetivel közel azonos szintű feldolgozást készíteni (Are Friends Electric / Gary Numan) jól mutatnak a cv-ben. A Smog on the Dancefloor négyszámos EP-n hallhatunk 2023-ra kevert nyolcvanas évek végi new beatet, space-ebm menetelést, természetesen electrot, de kraftwerkig visszacsavarva. 4/4 – a teljes lemezt átemeltem a Traxelektorba! Az EP a barcelonai – italodiszkóra szakosodott – Italo Moderninél jött ki, akiknek tavalyi válogatásaikról olvashattatok itt.

Lynn-drum beépülő modulok kanos olvasztótégelye – nem akarod tudni! Bár a borító és a cím –Tongue In Cheeks - is piros karikás, talán nem olyan meglepő, ha a kiadó BDA neve a Bring Dat Ass-t fedi. A brooklyni Cesár Toribio szintén old-schoolban utazik, és a – talán végleg szabadságra ment – Detroit Grand Pubahs pimasz, narkotikusan túlfűtött légkörére emlékeztet, latinban.

Annyira szerettem Richie Hawtint, hogy még az alkalmilag felbukkanó ugly cymbalizmust is el tudtam neki nézni – ezen gondolkoztam Aske(Gean Oliveira Farias) Paradoxal Pulse-jának cinjeit hallgatva. A berlini Modularz sublabeljének 43. kiadványát, az Olympian 43 EP-t finom felbontású, csiszolt felületű, minimál elemekkel ötvözött technoja kiemeli az átlagtermésből.

Megjelenések:

Actress - LXXXVIII [2023, Ninja Tune][LP] Anatolian_Weapons - Earth [2023, Subject To Restrictions Discs][LP] Aske - Olympian 43 [2023, Olympian][EP] CoH - Radiant Faults [2023, Dais][LP] Deadbeat - Kubler-Ross Soliloquies [2023, BLKRTZ][LP] Dino Sabatini - Opera Quattro [2023, Outis Music][EP] Djedjotronic - Smog on the Dancefloor [2023, Italo Moderni][EP] FSOL - Environment 7.003 [2023, fsoldigital.com][LP] Judgitzu - Sator Arepo [2023, Nyege Nyege Tapes][LP] Kris Baha & Ghosts In The Machiиe - Ghosts In The Machiиe [2023, Fleisch][LP] Labelle - Noir Anima [2023, InFiné Éditions & Eumolpe][LP] Oblako Maranta - Trance Beckenbauer [2023, Thisbe][EP] Saint Abdullah & Eomac - Chasing Stateless [2023, Planet Mu][LP] Sam Goku - The Things We See When We Look Closer Remixes [2023, Permanent Vacation][S] Suzanne Ciani & Jonathan Fitoussi - Golden Apples of the Sun [2023, Transversales Disques][LP] The Black Dog - My Brutal Life [2023, Dust Science][LP] Toribio - Tongue In Cheeks [2023, BDA][EP]

offspot data

FSOL - Environment 7.003

Traxemle

jegyzet: A The Black Dog - Béton-Brut-jába belehallani az Éliás, Tóbiás, egy tál dödölle… szövegű gyerekdalt. Ez már csalhatatlan jele a szellemi leépülés kezdeteinek, de hát nekem ilyen „Brutal Life”-ra tellett csak gyerekként, hogy azon szorongtam a vidioviban, mi a heftenka lehet az a dödölle?

Traxelektor 2023 11 Spotify Playlist - link

(86/91, 7:33/7:40, 95%)(!!!)

Traxelektor Playlist 2023 11

Actress - Typewriter World ( c 8 )[LXXXVIII, Ninja Tune] Actress - Push Power ( a 1 )[LXXXVIII, Ninja Tune] Actress - Oway ( f 7 )[LXXXVIII, Ninja Tune] Actress - It's me ( g 8 )[LXXXVIII, Ninja Tune] Actress - Azd Rain ( g 1 )[LXXXVIII, Ninja Tune] Anatolian Weapons - Three Suns I [Earth, Subject To Restrictions Discs] Anatolian Weapons - Mountains [Earth, Subject To Restrictions Discs] Anatolian Weapons - Heliotrope [Earth, Subject To Restrictions Discs] Anatolian Weapons - Evolution [Earth, Subject To Restrictions Discs] Anatolian Weapons - Earthling [Earth, Subject To Restrictions Discs] Anatolian Weapons - Earth [Earth, Subject To Restrictions Discs]

Anoesis - Track Thirty 7 [Stasislogue, Cyphon] Anoesis - Space Watch [Stasislogue, Cyphon] Aske - Vault [Olympian 43, Olympian] Aske - Paradoxal Pulse [Olympian 43, Olympian] Coco Bryce - Blood Feud [Phoenix, MYOR] CoH - Nereides [Radiant Faults, Dais] CoH - Invisible Friend I [Radiant Faults, Dais] CoH - Habitable [Radiant Faults, Dais] CoH - Circuit Hum [Radiant Faults, Dais]

Coma World - Turbulance [Coma Wong, Byrd Out] Coma World - Tsunami [Coma Wong, Byrd Out] Coma World - Rings [Coma Wong, Byrd Out] Deadbeat - Tough Love (Anger I)[Kubler-Ross Soliloquies, BLKRTZ] Deadbeat - Things Fall Apart (Depression)[Kubler-Ross Soliloquies, BLKRTZ] Deadbeat - Straight No Chaser (Denial II)[Kubler-Ross Soliloquies, BLKRTZ] Deadbeat - Huey Lewis Voters Dub (Negotiation)[Kubler-Ross Soliloquies, BLKRTZ] Deadbeat - Brick Stick Blick Blade (Anger II)[Kubler-Ross Soliloquies, BLKRTZ] Dino Sabatini - Reversus Sum [Opera Quattro, Outis Music] Dino Sabatini - Plena Lunae [Opera Quattro, Outis Music] Dino Sabatini - Inenarrabilis [Opera Quattro, Outis Music] Djedjotronic feat. REIN - Smog on the Dancefloor [Smog on the Dancefloor, Italo Moderni] Djedjotronic - Not Real [Smog on the Dancefloor, Italo Moderni] Djedjotronic - Frozen [Smog on the Dancefloor, Italo Moderni] Djedjotronic - Circus [Smog on the Dancefloor, Italo Moderni] Future Sound of London, The - Drift Incline [Environment 7.003, fsoldigital.com] Future Sound of London, The - Absence Of Solution [Environment 7.003, fsoldigital.com] Future Sound of London, The - A Desolate Stretch Of Night Road [Environment 7.003, fsoldigital.com]

Galya Bisengalieva - Chagan [Polygon, One Little Independent] Galya Bisengalieva - Balapan [Polygon, One Little Independent] Gazelle Twin - Author of You [Black Dog, Invada]

Judgitzu - Vitalimetre [Sator Arepo, Nyege Nyege Tapes] Judgitzu - Sator Arepo [Sator Arepo, Nyege Nyege Tapes] Judgitzu - Miracle [Sator Arepo, Nyege Nyege Tapes] Judgitzu - Mandragore [Sator Arepo, Nyege Nyege Tapes] Judgitzu - L'or Des Fous [Sator Arepo, Nyege Nyege Tapes] Kris Baha & Ghosts In The Machiиe - Machine Dawn [Ghosts In The Machiиe, Fleisch] Kris Baha & Ghosts In The Machiиe - I've Become [Ghosts In The Machiиe, Fleisch] Kris Baha & Ghosts In The Machiиe - Flesh & Code [Ghosts In The Machiиe, Fleisch] Labelle - Turn [Noir Anima, InFiné Éditions & Eumolpe] Labelle - L'homme félin [Noir Anima, InFiné Éditions & Eumolpe] Labelle - Futurity [Noir Anima, InFiné Éditions & Eumolpe] Labelle - Danse chamane [Noir Anima, InFiné Éditions & Eumolpe] Labelle - Apporter l'amour [Noir Anima, InFiné Éditions & Eumolpe] Labelle - 34 rêves [Noir Anima, InFiné Éditions & Eumolpe]

Nathan Fake - Duskville [Guiro, Cambria Instruments] Oblako Maranta - Trance Beckenbauer [Trance Beckenbauer, Thisbe] Oblako Maranta - Analog Garbage [Trance Beckenbauer, Thisbe] Palestre - Coexistència[Sciogli Assurdi, The Trilogy Tapes]

Red Axes - Outside In [One More City, fabric Originals] Saint Abdullah & Eomac - Sag Masab [Chasing Stateless, Planet Mu] Saint Abdullah & Eomac - Pretense Of Neutrality [Chasing Stateless, Planet Mu] Saint Abdullah & Eomac - Of Christo [Chasing Stateless, Planet Mu] Saint Abdullah & Eomac - No Negotiations, No Conferences And No Dialogue [Chasing Stateless, Planet Mu] Saint Abdullah & Eomac - Frequently Fugitive [Chasing Stateless, Planet Mu] Sam Goku - Orchids (Altered by Call Super)[The Things We See When We Look Closer Remixes, Permanent Vacation] Sam Goku - Lotus Drive (Ayesha Remix)[The Things We See When We Look Closer Remixes, Permanent Vacation]

Shackleton - There Is A Seed [The Scandal Of Time, Woe To The Septic Heart!] Shackleton - The Dying Regime [The Scandal Of Time, Woe To The Septic Heart!] Shackleton & Anna Gerth - Eine Dunkle Wolke [The Scandal Of Time, Woe To The Septic Heart!] Suokas - Grains [Unreleased VII, Laes] Suokas - Collective Mindhack [Unreleased VII, Laes] Suokas - Awake [Unreleased VII, Laes] Suzanne Ciani & Jonathan Fitoussi - Rainbow Sequence [Golden Apples of the Sun, Transversales Disques] Suzanne Ciani & Jonathan Fitoussi - Oceanium [Golden Apples of the Sun, Transversales Disques] Suzanne Ciani & Jonathan Fitoussi - Golden Apples Of The Sun [Golden Apples of the Sun, Transversales Disques] Suzanne Ciani & Jonathan Fitoussi - Coral Reef [Golden Apples of the Sun, Transversales Disques] The Black Dog - Unité d’Habitation [My Brutal Life, Dust Science] The Black Dog - Postcards for Comfort [My Brutal Life, Dust Science] The Black Dog - Future Townscapes [My Brutal Life, Dust Science] The Black Dog - Beyond the Estate Agents Window [My Brutal Life, Dust Science] The Black Dog - Beton-Brut [My Brutal Life, Dust Science] The Black Dog - Asymmetrical Living [My Brutal Life, Dust Science] Toribio - Work Dat Shit ft. The Illustrious Blacks [Tongue In Cheeks, BDA] Toribio - No Pare [Tongue In Cheeks, BDA] Toribio - Cimarron Palace [Tongue In Cheeks, BDA] Toribio - Anti Narcoleptic [Tongue In Cheeks, BDA] Toupaz - Shapeshift [Peloid EP, Well Street]Toupaz - Maudlin Lakitu [Peloid EP, Well Street]

Vague Imaginaires - Voiles stellaires [L'Île Volante, Versatile] Vague Imaginaires - Onde cosmique [L'Île Volante, Versatile]

[szottesfolditanyak]

Láthatatlan ügyek

Ez elég elvarázsolt lesz, hozzá még személyes is, mindegy. Egyben személytelen is, azért kerül mégis ide.

Vasárnap reggel délelőtt iszogatom a teámat, szokásosan az ablak előtti fotelben, és bámulok kifelé. Fák, felhők, hegy. Hagyom, hogy a figyelmem lelazultan, feladat nélkül kószáljon, amerre neki tetszik. Nem megy. Nem tud elindulni. Ott áll előtte valami és nem engedi. Hmm, jé. Ez mi ez? Már napok óta érzem egyébként. Valami itt van velem, körülöttem, egy hozzá(m)adott tömeg, annak a tehetetlensége értelmében; mozdulnék (a figyelmem, 'lelkem', a szabadon kószáló rész), de lefogja. Egy érzés. Olyan érzés, mint amikor a videókon a házicica a fogában tart valami jókora plüssállatot (vagy a nagymacska a kövér antilopot) és nem tud tőle lépni és menni, mert az beleütközik folyton a lábaiba és akadályozza. De semmi konkrét, ezen túl nincs semmi jellegzetessége, tulajdonsága.

Hát ez mi a nyomorult bánat megint? Jó, mondom magamnak, csak lassan. [Volt már olyan, hogy egy gyerekkori érzés jött vissza, és én azt hittem rá, egy idegen személyiség és megrémültem, és csak ezután ismertem fel, mint egy érzékelési formát, egy nagyon is kívánatos érzékelési módozatot, amit évtizedekre elfelejtettem. (Gyerekként egy-egy érzéssel (valahonnan szegycsontom körülről indulva) meg tudtam 'érinteni' fákat, dolgokat.) De olyan is volt már, hogy egy intenzívebb élethelyzet után - olyan helyzet után, amikor az észlelés összetevői fel lettek dobva a levegőbe mint egy kazal széna, úgymond, és ami aztán kissé lazábban és más rendben hullik vissza - bekopogott egy újfajta ön-érzékelési módozat; egy olyan mód, hogy mindenben magamat érzékelem, narrálom, egyfajta beszűkültség, hogy csak magamat látom tükröződni -- és nekem ott helyben el kellett döntenem, jó-e ez nekem, és így akarom-e tapasztalni a világot (ill. inkább magamat) ezután, avagy inkább köszi, mégse, maradok az eddiginél. Akkor visszautasítottam ezt, mint magam körül pörgést; ma is úgy gondolom, jól döntöttem.]

Így hát volt valami minimális tapasztalatom fel is, le is, ezek alapján elkezdtem próbálgatni, mit tudok tenni ezzel az új érzéssel, ezzel a valamivel, ami leginkább rámakadt nehezéknek tűnt fel. Nem jutottam sehová. El se engedett indulni semerre. Jó, akkor nézzük vissza, mióta tapasztalom ezt, illetve mik történtek az elmúlt héten. Hát, a család rég eltávozott tagjai felé küldtem gondolatban köszöneteket, nem pont halottak napja alkalmából, hanem csak úgy - párévente öregszik pár évet az ember és olyankor újabb árnyalatok is feltűnnek az emlékek jól ismertnek vélt tájképein. Olyan is volt már, hogy egyik vagy másik halott szülőmnek adtam meg azokat a köszöneteket és elismeréseket, amiket életében nem kapott meg (senkitől); és ilyenek után nagyon is érezhető volt változás (az én életemben), leginkább energia-löketként, segítségként. De ez a mostani ügy nem ilyen, ez semmiképp nem ajándék-energia, sem nem tisztább látás vagy érzékelés. Minden bizonnyal lehet az ősök vonulatához energetikailag csatlakozni, de annak nem így kéne kinéznie.

Ekkor eszembe jutott egy pár napja történt eset. Rakosgattam itt a tűzifát a ház körül, szép napsütés volt, és egyszer csak elkezdett szörnyű hangosan berregni egy helikopter a ház felett. Sárga volt, mentőhelikopter. Elrepült a hegy felé, aztán vissza, a falu elejének, aztán megint vissza, a falu menti rétek felé. Ott jött-ment fel-alá, nyilván keresett valakit és nem találta, jó eséllyel egy siklóernyős eshetett le. Sokáig nem találta meg, akárkit keresett. Akkor bevillant egy gondolat, hogy az az ember, akiért jött, ott fekszik összecsúszva, él, vagy nem annyira él, és hogy ott feküdni is szörnyű lehet, meg fentről keresni azt, aki él vagy nem él, és megtalálni, az is szörnyű lehet. Ekkor furcsán összerázkódtam, összeszorította a torkom ez, és egy rövid fura felzokogás is megesett. Csodálkoztam közben magamon, nem szoktam ennyire testi szinten reagálni ilyesmikre. Aztán küldtem jókívánságokat a résztvevőknek és mentem vissza a dolgomra.

Ahogy ezt az emléket felidéztem délelőtt, jött vele egy intuíció is, hogy ez akaszkodott rám, ez van velem napok óta, ez nem enged szabadon mennem. Oké, gondoltam, ez remek, de ez nekem nem kell. Mit tegyek? És hogyan? Felmerült egy (egyszer már sikerrel alkalmazott) formális eljárás ilyesmi esetekre, de el is vetettem, mint túl körülményest. Aztán hirtelen azt mondtam ennek a rám akaszkodó valaminek: Hagyj engem békén! Nem kellesz. Menj innen! Aztán békülékenyebben hozzátettem még, Köszönöm a tapasztalatot! Menj békével.

És elment! Onnantól megint szabadon mehetett a figyelmem, amerre akart, azzal a mozgékonysággal, amivel szokott. Nem kicsit könnyebbültem meg.

Nna, hát ez mi volt? Lehetne pszichológiát beletenni, de az inkább nehézkes leírás lenne, mint magyarázat. Lehetne valami rámakadt entitásként felfogni, ez ugye egy szerteágazó terület, nem is megyek bele. Vannak aztán ilyen entitás-jellegű "valamik" is, mint az aggódás szelleme és effélék, ezek is be tudják találni az embert. Passz.

De az még külön érdekes, hogy ha én ezt nem tudom ma délelőtt így felfejteni és megszabadulni tőle, akkor ez végigkísért volna engem a további életemben, mint akadályozó terhelés? És ahogy majd távolodnék időben a létrejöttétől, úgy halványulna el az emléke is annak, hogy mi történt ezen a héten, és így szépen elenyészne az esélye is, hogy valaha rájöhetnék a keletkezésére és meg tudnék szabadulni tőle?

És hogyan tudnám aztán bárkinek elmondani, hogy akadályoz valami, hogy mi ez a terhelésnek tűnő érzés? Mondanák, menj orvoshoz, az majd segít. Hát persze, feltétlen.

Az ember kimegy a kertbe az almafák közé, két napig nem lát embert, tököl csendben a tűzifával, a nap süt, mi baj történhet?

[mothmonologue]

Boo trick or treat vagy nem tudom Magyarországon halottak napja van

[krumplicukor]

Ha mar halottak napja, sosem fogom elfelejteni, h a halal kocsisa cimu sved filmet vagy jo negyven eve kb ezidotajt vetitette az mtv1, anit en jol meg is neztem!

[foulchildtiger]

Grósz Dávid

Mindenszentek

Soha nem feledünk benneteket, virágot viszünk, nem keveset. Értetek gyújtunk gyertyát, és mondunk el egy imát. Szívünkben éltek tovább, találkozunk majd odaát. Fentről ránk vigyáztok, sírkő őrzi álmotok. Szomorú ez a Mindenszentek, bárcsak még itt lennétek! Ez a nap a halottaké, csakis a tieteké.

Halottak napja

[nemzetikonyvtar]

Október, mindszent hava végén, s november első napjaiban mindenszentek (november 1.) és halottak napja (november 2.) ünnepeihez kapcsolódva meglátogatjuk halottaink sírját a temetőben. Az őszi emlékezés, a sírokra tett koszorúk, virágok és a gyertyagyújtás szokása évszázadok messziségébe mutat. Az eredendően a katolikus hagyományban gyökerező ünnep ma közös kincse, emlékező ideje szinte mindenkinek.

[homregeszet]

Halottak napja

A régészek és a halottak.

Munkánk során sokszor tárunk fel különböző kultúrák által hátrahagyott sírokat, sírcsoportokat vagy temetőket. Legtöbb esetben ezek a feltárások a régészeti leleletek mentéséről szólnak, valamely bolygatási tevékenység (építkezés, bányászat, stb.) miatt, melyek elpusztítanák azokat. Ezért a sírbontás egy érdekes kombinációja a szakmai tevékenységnek és az elhunytak maradványainak (és ezzel békéjük) megőrzésére irányuló törekvésnek. Ezen jeles napon a sírbontás kulisszái mögé invitálom az olvasót. Előbb azonban egy könnyedebb felütéssel, a halottak napjának történetéről ejtsünk néhány szót. A Halottak napja, a Mindenszentek napját követő ünnepnap, melyen az elhunytakról emlékezünk meg és a tisztítótűzben szenvedőkért imádkozunk. Mindenszentek estéje a halottak estéje, ilyenkor 1-2 órán át harangoznak a halottak emlékezetére. Ezen a napon számos népi hagyományban készítenek a halottaknak ételt, melyet egyes helyeken a koldusoknak ajánlottak fel, hogy az elhunyt családtagokért imádkozzanak vagy azok lelki üdvösségét megváltsák. Manapság a sírok megtisztítása, gyertyákkal, mécsesekkel és virágokkal történő díszítése, valamint a halottakért szóló egyházi szertartások szolgálják a halottakról való gondoskodást és a megemlékezést róluk

E két nap története a 7. századra tekint vissza, amikor IV. Bonifác pápa 609. május 13-án felszentelte a Pantheont Szűz Máriának és a vértanúknak. Ez a nap volt a római Lemuria ünnepség utolsó napja, melyen a nyugtalan lelkeket próbálták megbékíteni. Ezt a napot előzte meg a Parentalia (Február 13-21), az ősök tiszteletének ünnepe, valamint a Feralia (Február 21) az elhunyt szerettek ünnepe, melyen az élők meglátogatták az elhunytak sírjait és ajándékot hagytak nekik, valamint nagy lakomát rendeztek a család számára.

November elsejére a Mindenszentek ünnepét VIII. Gergely helyezte át, egyesek szerint Samhain (Október 31.), a kelta újév estéjét (melyen a halottak átléptek a túlvilágra) keresztény ünneppé transzformálva Mindenszentek estéjeként.

A Halottak napjának megtartását Szent Odilo, a clunyi bencések apátja 998-ban kezdeményezte, majd a bencések terjesztették el Európában és a 14. században már általánossá vált, majd az 1800-as években vált Mindenszentek estéje a Halottak napjának viliájává.

A sírbontás

Egy terület leletmentő feltárása a gépi humuszolással kezdődik, a talaj felső rétegének eltávolításával a régészeti objektumok jelentkezési szintjéig, mely egészen magasról a humuszból is indulhat, de az altalaj szintjén a legegyértelműbb.

1.kép: tükörfelszín kialakítása

A humuszolást követően a felszín nyesésével, ún. „tükörfelszínt” kialakítva keressük (1. kép) a foltként jelentkező objektumokat (gödrök, sírok, stb.). A sírok a felszínen jellegzetes folttal szoktak jelentkezni, de előfordul, hogy egy gödörre hasonlító kerek folt végül egy temetkezést rejt. Egy foltfotót és leírást követően kezdődik meg a sírok bontása. Ez a sírok mélységét figyelembe véve ásóval kezdődik, hogy eltávolítsuk a sír betöltését egészen a csontok vagy a sírmellékletek jelentkezéséig.

Ezt követően kis méretű spaklival folytatjuk és más finombontó eszközökkel, melyek igen változatosak lehetnek a kanalaktól, a fogorvosi eszközökön át a szobrász eszközökig (2. kép). Ezek az eszközök azt a célt szolgálják, hogy a maradványokról, azok sérülése és elmozdulása nélkül tudjuk eltávolítani a földet.

2.kép: finombontás

Előkerülnek a szeneslapátok és ecsetek, hogy az eltávolított földet kidobáljuk a sírgödörből. Miután a maradványokról eltávolítottuk a földet, a sír fotódokumentációja következik, ortofotóval (3. kép).

3.kép: őskori temetkezés és mellékleteinek fotódokumentációja

Több fotó is készül a sírról, amennyiben mellékletei is vannak, melyeket megszámozunk, a könnyebb azonosíthatóság érdekében. Ezek lehetnek az elhunyt étel és ital mellékleteit tároló edények, állatok, használati eszközök, fegyverek és ékszerek vagy más, az adott kultúra rítusához tartozó elemek, mint pl. okker, a halotti lepel gombjai vagy tűje. A fotózást követően a sírról 1:10 méretarányú rajz készül biztos kezű rajzolóink által (4. kép). Valamint közben egy leírás is készül a sírról egy sírleírólapra kiteljesítve annak dokumentációját.

4.kép: kora középkori sír rajzdokumentációjának készítése

Ezt követően a sírt felszedjük a különböző testrészeket elkülönítve, mint alsó végtagok, medence, bordák és csigolyák, felsővégtagok és koponya, továbbá a mellékleteket is külön csomagoljuk. Minden egység egy csomagoló lappal kerül lezárásra, melyen a lelőhely neve, a csomagolás dátuma és sorszáma, a leletek meghatározása és kora (ha az meghatározható) mindig feltűntetésre kerül (5. kép).

5.kép: csomagolás a felszínen

A lelőhelyet elhagyva a maradványok a régészeti raktárakba kerülnek, ahol síronként dobozolva őrizzük őket, majd antropológiai vizsgálat alá kerülnek, hogy meghatározzák az elhunyt nemét, korát, bizonyos esetekben a halál feltételezhető okát vagy a vázon észlelhető elváltozások alapján annak betegségeit. A maradványok a Magyar Természettudományi Múzeum Embertani Tárába kerülnek, ahol az ország fosszilis embertani gyűjteményének és annak területén élt történeti korú népességek embertani anyagát őrzik és kezelik.

Fölföldi Boldizsár

Irodalomjegyzék:

Magyar Katolikus Lexikon

History of Halloween