#Gugli

[popolodipekino]

candelabro

Ci sono guglie di pietra che salgono diritte a perpendicolo, ad altezze tali che nemmeno le aquile vi giungono; guglie così alte che sembrano attirare le stelle e raccogliersele intorno, come gli scogli marini che raccolgono anche la più tenue fosforescenza. [...] Potremmo quasi fantasticare che la montagna si ramifichi sopra di noi come se fosse un albero di pietra, portando tutte quelle luci cosmiche come un enorme candelabro. da G. K. Chesterton, Uomovivo

[simplypaola]

E quando un sogno muore

bisogna essere capaci

di costruirne un altro.

Ligabue

Buongiorno...

[willcodehtmlforfood]

Írt az ai sms-t

Az ai már az sms-k között van

[mediaheights]

World Radio Day celebrated on February 13 every year, is dedicated to spreading awareness about the power of the audio medium. The radio said to be invented by Italian electrical engineer Guglielmo Marconi in the 1890s, is an important means of communication to educate, entertain and inform. #radio #worldradioday. Build your brand with digital media & take the benefits of social media branding contact Media Heights. By Mediaheightspr.com

Inboundmarketing #MEDIAHEIGHTS #digitalmarketingcompany #searchengineoptimization #content #instagrammarketing #advertisingagency #web #MEDIAHEIGHTSPRCOM #best #public #relation #agency #in #chandigarh #mohali #punjab #north #india #buildingrelationships #globally #customer #internetbanding — at media heights #smo #branding #facebook #twitter #marketingonline #brand #searchengineoptimization #internetmarketing #follow #digitalagency #marketingagency #motivation #digitalmarketingtips #onlinebusiness #websitedesign #marketingonline #brand #searchengineoptimization #content #instagrammarketing #advertisingagency #web #technology #onlinebranding #branding360degree #SEO #SEObrandingagency #websiteranking #websitetrafic #Digitalmarketing #mediaheights #OnlineAdvertising #instagrammarketing #advertisingagency #web #marketingonline #brand

[newlifeprojects]

ma szerintem egy hónapra elegendő karmapontot gyűjtöttem be, ugyanis a 84-esen duka és kissomlyó között összeszedtem ezt:

sümeg felé mentem, szerencsétlen fel-alá krosszozott a százzal zúgó kamionok között jobbról-balra, előttem is, akkor egy ideig lépésben mentem mögötte, majd félreálltam, mögém került és én továbbjöttem. de nem hagyott nyugodni, hogy így nem lesz tíz perce sem hátra az életből, úgyhogy a körforgalomnál visszafordultam, hogy ha itt lesz még, akkor összeszedem. ott volt, ugyanúgy sasszézott az autók előtt, úgyhogy vészvillogóval félreálltam, ő pedig odajött, és lerogyott az árokparton a kocsi mellett. nyakörv nem volt rajta, és totál kész volt, adtam neki tíz percet, közben Senki Sem Állt Meg, pedig látták messziről a vészvillogót meg engem is, ahogy guggolok a kocsi mellett, és így aztán nehezen ugyan, de bepakoltam a haaaatalmas kocsimba, ahol hátul utazott a box fülöppel, a biciklim a lehajtott hátsó ülésen, meg egyheti mindenféle cuccom a plafonig. hasa aljáig iszapos-sáros volt természetesen, szerencse, hogy a héten terveztem a kocsitakarítást... első utam dukába volt, hátha valaki felismeri, de se a bolt, de a tabak, se a kocsma, se a bogármasteri hivatal nem volt nyitva. oké, van a közelben egy terményszárító üzem, hátha onnan jött, de ott is zárva volt a kapu és sehol senki. az üzem mellett kerekezett egy fickó, megkérdeztem, hogy nem ismerős-e neki az állat, duka és ksomlyó között kapartam le az útról, de mondta, hogy arrafele ő nem jár (ez még érdekes lesz). na itt vettem egy nagy levegőt és elkezdtem gondolkodni, mert a gugli nem adott ki a környéken állatorvost, hogy kit lehetne megkérdezni, és eszembe jutott a sanyi, aki cellben vitte a menhelyet, de pár éve devecserbe költöztek, mert a celli pm nem kötött velük szerződést. fel is hívtam, de mondta, hogy ő veszprém megyében van, ez meg vas megye (határon...), de aztán elindult benne valami és mondta, hogy várjak, szól a somlyói polgármesternek, azoknak van egy kennelkük a pmhivatal udvarán az ilyen esetekre, oda akkor berakhatom. vissza is hívott, hogy menjek, jönni fog egy fickó is, de ha nem érne oda, tegyem csak le a kutyát nyugodtan. megtaláltam a hivatalt, pont akkor ért oda a fickó is, elmeséltem neki a sztorit és mondra, hogy szerinte tudja kié a kutya, dukaiak, szokott nekik tejet vinni, nagy gazdaságuk van, és nem először jöttek ki a kutyák... van mégegy kuvasz, meg egy németjuhász is :( fel is hívta őket, de egyik se vette fel a telefont természetesen, felhívta az anyjukat, de az a falu másik végèn lakik, nem tudta megnézni, hogy hiányzik-e a kutya, de mondta, hogy a kölykök gércén vannak és nem otthon, azért is szökhetett ki az állat. kisbarátom nem akart kiszállni a kocsiból, de nem is ellenkezett, és szépen bekísértem a kennelbe. a fickó azt mondta, hogy nem barátságos, vigyázzak vele, de bazmeg ez a kutya konkrétan a vállamon pihentette a fejét, és azt is hagyta, hogy a füle tövénél begubancolódott bogáncsot tépkedjem ki a szőréből, meg hogy megnézzem a fogait (hogy lássam mennyire kopott és fogköves)

egyből barátok lettünk <3

remélem jobban vigyáznak majd rá, mert egy csodaértelmes szemű jámbor jószág, mind a negyven kilójával legszívesebben hazahoztam volna... a másfél órás keringőzés alatt végig simiztem, cserébe végig nyálazott és egy rossz szava sem volt 😍

kissomlyóról kifele szembejött a bicajos fazon, aki azt mondta, hogy nem jár errefele :D, megkerdezte, hogy mi lett a kutyaval, mondtam neki, hogy valószínű meglesz, hogy honnan szökött, és egyelőre biztonságban lepakoltam a hivatalnál. örült, mondta hogy milyen rendes vagyok =)

így sikerült kettő helyett négy óra alatt leérnem balatonra. még jó, hogy nem indultam el tegnap este, pedig az volt az eredeti terv...

[willcodehtmlforfood]

na

[pajjorimre]

élem a gugli képfordítóját

[sronti]

Megnéztem a Fallout-ot (sorozat), és jól szórakoztam igazából, de valamit nem tudok elfelejteni belőle, spoileres lesz innentől.

Ez pedig a diversity kezelése. Az atomháború előtti világ esztétikájában az ötvenes-hatvanas évek volt, ami elválaszthatatlan a szexizmustól és rasszizmustól, közben a koncepcióban, ahogy a military-industrial complex képviselői összeülnek és mozgatják a kormányt, volt valami a hetvenes évek hangulatából, de közben a Vault-Tec vezetője vagy mi egy fekete nő volt, aki ráadásul anya is volt és a sorozat többi része is gyakorlatilag semleges volt mind nemi, mint bőrszín, mind szexuális orientáció tekintetében, amennyire ki lehetett ezt venni.

Nyilván ez egy alternatív idővonal, szóval nem lehet rajta történelmi hitelességet számonkérni. De közben elgondolkodtatott rajta, hogy lehet-e egyáltalán ilyen világot kialakítani rasszizmus, szexizmus és homofóbia nélkül, vagy valami nagyon erős alternatív csoportképző nélkül. Egyelőre arra hajlok, hogy nem.

A másik amin gondolkoztam az volt, hogy a készítők

a, azért csinálták ezt, hogy lehessen colorblind, genderrandom casting anélkül, hogy bele kellene menni ezekbe a kérdésekbe.

b, a mostani kapitalizmus leképezésehez jobban illett ez a fajta diverzitás?

c, igazából nem érdekelte ez őket és úgyis az Amazon Prime-on jön ki, aminél nincs ironikusabb, szóval akkor már nem mindegy?

Lehet, hogy a Fallout mitológiában van valami, ami ezt megmagyarázza, nagyon keveset játszottam vele és elsőre gugli nem mondott erről semmi érdekeset.

Az egész sorozatban volt valami a Rich Men North of Richmond dal stílusából. Abban is van egy ilyen egyszerű elitellenesség, amivel semmit se lehet kezdeni igazából, de mivel nem kell mélyre mennie, ezért szélesebb rétegeket ér el. Arra viszont jó volt, hogy ezt átgondoljam. A diverz casting tök jó, de közben rákényszerít, hogy vagy beemeld az ehhez kapcsolódó kérdéseket a történetbe, vagy látványosan meg kell tagadnod a létezésüket ahhoz, hogy működjön.

[satoshi-mochida]

Revue Starlight: El Dorado launches August 8

Gematsu Source

(Possible spoilers for Revue Starlight below)

Visual novel Revue Starlight: El Dorado will launch for Switch and PC via Steam on August 8, publisher Bushiroad Games and developer Frontwing announced. It will support English, Japanese, Simplified Chinese, and Traditional Chinese language options.

In Japan, it will be priced at 3,980 yen for the physical standard edition, 14,980 yen for the Starlight Edition, and 39,800 yen for the Super Starlight Edition. The digital standard edition will cost 3,300 yen on Switch, with the PC price still to be determined.

The contents of each edition are as follows:

Standard Edition

A copy of the game

Weiβ Schwarz PR card

Raffle ticket for the stage to be performed in November 2024

Starlight Edition

A copy of the game

Blu-ray disc of Revue Starlight Re LIVE Reading Theatre Part 4 El Dorado – Includes performances of the reading stage performed on December 16 and 17

Weiβ Schwarz PR card

Raffle ticket for the stage to be performed in November 2024

Super Starlight Edition (limited to 999 copies, sold via Bushiroad Online Store raffles)

A copy of the game

Copy of original drawings with serial numbers

Blu-ray disc of Revue Starlight Re LIVE Reading Theatre Part 4 El Dorado – Includes performances of the reading stage performed on December 16 and 17

Weiβ Schwarz PR card

Raffle ticket for the stage to be performed in November 2024

And here is an overview of the game, via its official website:

About

The vast ocean sings to me. I must go and conquer it! Our last summer at Seisho Music Academy… With the 101st Seisho Festival “Starlight” coming up, we the students of the 99th class take up the challenge to perform “El Dorado,” an oceanic epic that Japan is proud of, for our summer performance. The exiled admiral, Salvatore Guglie. The heir to a royal Spanish family, Alejandro Javier Cavallero Cruz. Who will “we” choose��� between the “two protagonists” of this story?

Characters

Karen Aijo – “No matter what waters I have to cross, I will… definitely reach you!” A Stage Girl who traded fates with her childhood friend Hikari to “stand on that stage together someday,” after being entranced by the stage play “Starlight” she watched as a child. She gave her all in performing “Starlight” with Hikari, and now begins to walk towards the “next stage” by herself.

Hikari Kagura – “I don’t need destiny or oaths anymore!” A Stage Girl who has loved stage plays since she was a child, and was led into the world of stage plays after watching “Starlight” with Karen. After performing the “fated stage play” with Karen, she has currently returned to studying at London’s Royal Institute of Dramatic Arts. She is striving towards becoming a stage actress while dreaming of the day she reunites with Karen on the stage.

Maya Tendo – “May my revenge shine beautifully as my fuel.” She is the top student at Seisho Music Academy. A thoroughbred, with both parents being prominent figures in the world of theater. Despite overflowing talent in acting, singing, and dancing, she is a proudly independent Stage Girl who has never become conceited and continues to aim to be the best. Aiming to join the New National First Theater Troupe, she imposes strict lessons on herself even today. Maya-sama continues to be Maya-sama even in her third year.

Junna Hoshimi – “I myself emit glimmering lights… A lighthouse star on the Evening Star!” A Stage Girl who keeps taking on stage plays with her vast amount of reading and solid knowledge, she is the most talented girl since the inception of Seisho Music Academy. She was once desperate to catch up with the frontrunners of the scene, but now aims to be a “dazzling protagonist” and sets her eyes far ahead in her own future. She is the former 99th Student Council President of Seisho Music Academy.

Mahiru Tsuyuzaki – “I will decide my own drama… burning myself like the Sun!” Karen and Hikari’s roommate. She is a cheerful Stage Girl with a vast range of expressiveness, and is looked up to by her juniors, but can get extraordinarily scary when angered. She gave Hikari a push of motivation and sent her on her way to share the fated stage play with Karen. She aims to join the New National First Theater Troupe, in order to become a Star who brings smiles to everyone.

Nana Daiba – “I’ll… go slicing for a bit.” She is Junna’s roommate, and at the same time, a Stage Girl with extraordinary talent in both performing and stage creation. She often has the chance to bake together with Mahiru, and she is affectionately nicknamed “Banana.” She loves everyone who helps to create the stage together, and that is the reason why she sometimes shows a ruthless side.

Claudine Saijo – “Thanks to you and my unjustified resentment!” She is a former child actress who has starred in numerous stage plays and movies from a young age. A pure-hearted and highly experienced Stage Girl who knows the ropes of a stage play. Although she honed her skills against Maya as her greatest rival, she returned to her roots in France after graduation and is slated to join a revue in Paris.

Futaba Isurugi – “I don’t want to see a version of you who’s good-mannered and runs neatly!” Unmatched when it comes to sword fights and action. She is a Stage Girl with great expressive power hidden in her small frame. She and Kaoruko have been stuck together since young. They both enrolled in the same school, and she drives them both to and from school on her motorbike. However, she has decided to walk her own path by accepting the challenge of the New National First Theater Troupe, and has entrusted her beloved bike to Kaoruko.

Kaoruko Hanayagi – “A competitive performance between the top stars of the Senka-ryu School and New National… I’d like such a stage play, someday.” The granddaughter of the head of the family that runs the Senka-ryu School of Japanese Dance. After graduation, she returned to Kyoto. She is a Stage Girl who lives a life of history and traditions, and will succeed the name of the 12th Head of Family, “Suisen Hanayagi.” After a huge quarrel, she accepts Futaba’s chosen path and sends her on her way. She is currently considering what to do with the motorbike that Futaba left behind with her, while grumbling that it is “a bother.”

Kiriko Masai and Shion Amemiya – “We are from the Stage Play Creation Program, in 99th Class Group B!” “In order to create an even stronger, even better Position Zero, become even greedier!” From the 99th Class Group B Stage Play Creation Program. Amemiya writes scripts with all her body and soul, while Masai flutters around controlling the stage. The two are also roommates. They stand at the forefront of Group B, having worked on many of the 99th Class’s stage plays, taking on hardships even while clashing and arguing. Before their final summer in the exchange program, they challenge making a stage play with a certain resolve in their hearts.

Judy Knightley – “If you seek a new universe… tear apart your wailing, and overcome the sea of blood!” A Stage Girl who boasts having top grades at London’s Royal Institute of Dramatic Arts, a school that is renowned for being the hardest in the world to get into. With outstanding acting skills and expressiveness that has been lauded even in the British theater world, she is a professional stage actress with a promising future. She has arrived at Seisho Music Academy for an exchange program, and stands in the way of the students in the 99th Class with her overwhelming brilliance.

[Update: Added the opening movie.]

[katacha]

Miért voltam ma ötször obiban?

Gondoltam, jó kislány leszek és ha már anyukám teraszát újrafestem, akkor előtte magasnyomású mosóval lepucolom a teraszt.

Kölcsönöztem magasnyomású tisztító gépet az obiból, ahol már viharfelhők gyűltek a kis projektemmel kapcsolatban: az már kiderült, slagot kell rácsatlakoztatni, hívtam anyámat, hogy keressen, hátha van a kertben kerti csap. Nyilván nem volt, többször is körbejártam a kertet. Gyors gugli reggeli közben, létezik ilyen benti mosogatóra csatlakoztatható átalakító is, ez kell nekem.

Visszamegyek a másik obiba, ami közelebb van hozzánk, végtelen kedves eladó bevezet a slagok világába, megtudom, mi az a perlátor, elmagyarázza, hogy kéne csatlakoztatni. Itt már nem tudom, miért kell nekem tudni, mi az a perlátor, miért nem lehet a dolgokat egyszerűen csatlakoztatni, miért nincs kerti csap.

Nyilván olyan a mosogató csaptelep, amire kurvára nem lehet rácsatlakoztatni ezt az univerzális átalakítót, teljesen más az átmérő. Következik a fürdőszobai mosdó, amit 15 éve senki nem tekert le, nagy nehezen sikerült leszedni örömujjongások közepette. Itt már látszik a sztoriban, hogy csak 1 db bilincset sikerült vennem és kettőre lenne szükség. Azért a következő obi kör előtt csinálok slagpróbát és nem hiszed el, lyukas a fél órája vett slag.

Viszem vissza az obiba, veszek még egy bilincset, kicsit impulzusvásárolva örülök, hogy van egy ilyen locsolópisztolyos megoldás, anyukának tökéletes ajándék, tudja majd a kis növényeit locsolgatni.

Hazaviszem, szerelem össze a dolgokat, és impulzusvásárolva sikerült rossz méretű bilincset vennem, a háromnegyedes slagot persze nem lehet bedugni. Semmi gond, elszaladok, veszek feles slagot, mert a háromnegyedes túl vastag lesz a későbbiekben és veszek egy bilincset is (a háromnegyedes slagot az eladó javasolta). Megnézem, jó legyen a méret, az eszközön nincs leírás, feles, hazaérek raknánk rá, hát nem kicsi a csatlakoztató? Sikerült valakinek összekutyulni a bilincseket a dobozokban. Van most már legalább kettő nagy bilincs, van a háromnegyedes slag, össze szerelek mindent, beledugom a magasnyomású tisztítóba, elindítom, kurva nehezen lehet nyomni a pisztolyt, minden erőmet bevetve nyomom, aztán egyszercsak történik valami és tökéletesen tökéletesen takarítja a teraszt. Babalány persze sír, fél a géptől, hátamra veszem, úgy csináljuk.

Nyilván ekkor már szinte dél, nem tudom, hogy mikorra fog megszáradni a terasz. Jó lett volna ezt megcsinálni délelőtt, de sebaj, ötödjére is megyek obiba, viszem vissza a gépet. Visszakapom a 19300 kauciót, kedvesen megkérem az eladót, hogy 700 forinttal megtoldva váltsuk már fel egy húszezresre, válasz: nem váltja fel, mert rossz napja van. Nekem mondja? :D

[crazy-so-na-sega]

Queste guglie... questi pinnacoli e archi a sesto acuto. Non hanno più nessun cielo da indicare.

---

[drflash-bazmeg]

gugli térkép hatvanpuszta :D

[neropece]

“the chinese dress” photo by Fabrizio Pece (tumblr | 500px | instagram)

Le strade lastricate di ciottoli grezzi e le facciate logore dei palazzi antichi costituivano lo sfondo mutevole per la sua passeggiata senza meta. Lei, una figura solitaria in un abito cinese bianco ornato da eleganti pavoni colorati, si muoveva con una grazia discreta, i suoi lunghi capelli lisci e neri scivolavano lungo la schiena come un fiume d'ebano.

Nessuno poteva dire chi fosse o da dove venisse. La città, con la sua atmosfera intrisa di storia e di segreti, sembrava accoglierla con un sussurro sommesso di benvenuto. Era come se fosse destinata a vagare tra le strade tortuose, un'estranea ammaliante in un mondo di sogni e illusioni.

I suoi passi erano misurati, una danza silenziosa tra i vicoli tortuosi e le piazze affollate. Non c'era fretta nei suoi movimenti, solo una calma contemplativa mentre assorbiva l'atmosfera della città che viveva e respirava intorno a lei.

Attraversò antichi vicoli lastricati, dove le pietre portavano i segni indelebili del tempo. Il profumo del pane appena sfornato si mescolava con l'odore pungente del caffè, che si alzava dalle piccole caffetterie nascoste tra gli edifici storici. La vita quotidiana pulsava nelle strade, una sinfonia di voci, odori e movimenti che creava un tappeto vivente sotto i suoi piedi.

La donna bruna si fermò di fronte a una chiesa antica, le sue guglie si stagliavano contro il cielo color turchese. Un sorriso sottile sfiorò le sue labbra mentre osservava i dettagli scolpiti nella pietra, testimoni silenziosi di secoli di storia e devozione umana.

Continuò il suo cammino, incrociando sguardi fugaci con gli abitanti della città. Ogni sguardo raccontava una storia, un frammento di vita vissuta, di speranza e di dolore. C'erano occhi luminosi pieni di gioia e occhi stanchi segnati dalla fatica, ma tutti parlavano lo stesso linguaggio universale dell'umanità.

La luce del pomeriggio si attenuava gradualmente mentre la donna bruna si avvicinava al fiume che attraversava la città. Le acque scure riflettevano timidamente i raggi del sole, creando un gioco di luci e ombre sulle sue sponde. Si sedette sul parapetto di pietra, lasciando che il suono rilassante del flusso d'acqua cullasse la sua mente.

Chissà cosa avesse portato quella donna bruna nelle strade di quella città? Forse era alla ricerca di qualcosa o forse semplicemente seguiva il flusso della vita, senza sapere cosa il destino avesse in serbo per lei. Ma in quel momento, sotto il cielo che si tingeva di arancione e rosso, accanto al fiume che scorreva placido, era semplicemente una presenza, un'anima in viaggio nel labirinto delle esperienze umane.

[stegal]

Amikor a Gugli odarak neked egy képet, azt nincs okod hogy kijavítsad, vagy cáfoljad, te voltàl aki az alapokat odatette..

[homregeszet]

Köszcsipuszcsiszercsi

2️⃣3️⃣🎀🎄

Köszönet

Gugli barátom azt mondta nekem, hogy a kommunikáció az latin eredetű, és a „communio” – közösség szóból ered. Amikor eónokkal ezelőtt átvettem a HOMRT korábbi kommunikációsának helyét, senki nem mondta, hogy ez ennyire hektikus lesz.

Az éves terepi és dokumentációs feladatok mellett nincs annyi időm és energiám a különböző platformokkal foglalkozni, mint amennyit a feladat maga megérdemelne.

Mégis, tök sokan vagytok, és napról napra többen, akik követtek, olvastok, kommenteltek és véleményeztek minket.

Köszönöm, köszönjük a kedves szavakat, és az adventi hajrában nagyon sok erőt adott mindenkinek! 😊

Reméljük, jövőre is velünk tartotok ;)

Niki

*2023.december 19-ei adatok láthatók a képen.

[georges-dufrenoy]

Georges Dufrenoy (1870 - 1943)

"Venise, Ponte delle Guglie"

Huile sur toile - 80 x 100 cm

Exposition : 1948, musée Galliéra, rétrospective.

Collection privée