#Cseh Antal

[hyperfixating-on-musicals]

Drew these three

[mariacallous]

When Hungarian Justice Minister Judit Varga resigned abruptly last month, Prime Minister Viktor Orbán lost one of his star protégés. 

The media-savvy Varga had been due to lead Orbán’s right-wing Fidesz party into the European election and was one of the best-known Hungarian politicians in Brussels. 

But as she has retreated from the spotlight, her ex-husband, former Fidesz official Péter Magyar, has emerged as a real thorn in Orbán’s side.

On Tuesday, after weeks of attacking Orbán online and in public, Magyar released a tape of his ex-wife Varga apparently incriminating members of Orbán’s inner circle in a corruption scandal. 

Magyar claims the two-minute recording, taped last year, proves that Orbán’s powerful Cabinet chief Antal Rogán tampered with documents related to a sprawling corruption dispute involving Pál Völner, a former state secretary in the justice ministry when Varga was minister. Völner resigned in 2021 after prosecutors accused him of taking bribes. 

The sensational release of the tape — which Magyar presented to the prosecutor’s office in Budapest before a sea of cameras Tuesday — is the latest twist in a drama that has transfixed Hungary and provided a rare moment of dissent against Orbán’s iron grip on the country’s political system. 

“This shows that the justice system is under political influence, that key figures tampered with the investigations, and that Varga knew this,” said opposition politician Katalin Cseh, a Hungarian member of the European Parliament.

“This is very clear evidence that the Hungarian justice system is not free and not independent,” she added. “It is also one of the first cases when someone from Orbán’s inner circle has spoken out.” 

A spokesman for the Hungarian government, Zoltán Kovács, dismissed Magyar’s claims, accusing the former Fidesz official of harrassing his ex-wife.

Varga, who said in February that she was retiring from public life, issued a statement on social media Tuesday saying she was “appalled” by Magyar’s release of the tape, accusing him of blackmail and domestic violence. 

She said she had been “terrorized” by her then-husband, and had told him what he wanted to hear on the tape.

Orbán’s new nemesis 

Magyar, a former Fidesz apparatchik and trained lawyer, is best known as Varga’s ex-husband.

The couple, who share three children, was often cast as a model nuclear family in glossy magazine features in a country whose government prizes “traditional” family values. Magyar, who served on state boards and worked in various roles for the administration, including in Brussels during Hungary’s last EU presidency, previously spoke about stepping back from his career to look after their young children when Varga’s career was taking off. 

Following their divorce last year, Varga had been expected to move to Brussels as an MEP after the European election. 

But since the double resignation of Varga and President Katalin Novák in February over a disputed sex-abuse pardon case, Magyar has emerged as a major voice of dissent in Hungary, and has announced plans to form a new political party. 

In February he resigned from the board of MBH Bank, accusing Orbán’s government of “hiding behind the skirts of women” by effectively scapegoating Varga and Novák. The former president had pardoned a man who had forced children to retract allegations of abuse by the director of a children’s home, while Varga had signed off on the pardon.

On March 15, Hungary’s national day, Magyar held an anti-government rally in central Budapest attended by thousands of people, where he accused Fidesz of spending the equivalent of hundreds of millions of euros annually on propaganda. 

Magyar said he had tried to convince Varga to accompany him to the prosecutor’s office; he was slated to give media interviews and hold another rally following the tape’s release later on Tuesday. 

Despite Magyar’s rapid emergence as a political force, Hungary’s opposition has until now failed to dent Orbán’s grip on the country’s politics. In the last parliamentary election in April 2022, its disparate opposition forces rallied around a single figure, Péter Márki-Zay, who ran on an anti-Fidesz platform. Orbán’s party was ultimately returned for a fourth consecutive term.

According to opposition MEP Cseh, Magyar’s intervention could signal a broader push against Orbán.

“Many people are beginning to think that something is starting to crumble within the system,” she said. “I hope that more former government insiders speak out and embrace the fact that there is life outside the system. There is a great need for them to take this risk.”

[plumsworld]

1991. február 15. A Visegrádi Nyilatkozatot aláírja Václav Havel, Antall József és Lech Wałęsa. 

2022. március 28. A cseh után a lengyel védelmi miniszter is úgy dönt, nem jön a V4-es miniszterek magyarországi találkozójára.

[kacska]

1827. évi XII. törvénycikk Hatályos: 1990.12.31 - 1827. évi XII. törvénycikk azoknak nevei, a kik a tudós társaság fölállitására, vagy a hazai nyelv terjesztésére is ajánlatokat tettek, az utókor emlékezete végett törvénybe iktattatnak Hogy azoknak hálás emlékezete, kik a haza és nyelve iránti kiváló szeretetökből, annak müvelésére vagy terjesztésére is nemes szivű ajánlatokat tettek, minden időkre megörökittessék: a karok és rendek, Ő királyi felségének kegyes jóváhagyása mellett, a törvénykönyvbe iktattatni határozták neveiket, melyeknek sora a következő: József ur, fenséges császári s magyar és cseh királyi örökös herczeg, Magyarország nádora, a tudós társaság intézetének pártfogója, pengő pénzben 10,000 frt. Gróf Széchenyi István 60,000 frt. Vay Ábrahám 8000 frt. Gróf Andrássy György 10,000 frt. Gróf Károlyi György 40,000 frt. Id. gróf Pálffy Ferencz, évenkint 400 frt. Gróf Batthyány Ker. János 10,000 frt. Gróf Eszterházy Mihály 10,000 frt. Ifj. gróf Eszterházy Károly 10,000 frt. Gróf Széchenyi Pál 10,000 frt. Justh Gábor 1000 frt. Inkey Imre 1000 frt. Széki gróf Teleki József, mostohaanyjának, néhai gróf Teleki László özvegyének, mint az ugyanezen férjtől származott fia természetes és törvényes gyámjának s gondnokának, valamint két testvérének, Teleki Ádám és Sámuel grófoknak is nevökben, legkevesebb 30,000 kötetet magában foglaló könyvtárukat, mely nevezett közös atyjok, gróf Teleki László költségén és fáradozásával gyüjtetett; s azonkivül 5000 frt. Szabó-Szepessy István 200 frt. Herczeg Batthyány Fülöp 50,000 frt. Gróf Cziráky Antal 3000 frt. Gróf Keglevich János 6000 frt. Kopátsy József, veszprémi püspök 2000 frt. Pápay Sámuel 1000 frt. Báró Zay Károly 2000 frt. Báró Mandell Károly 1000 frt. Néhai Szlavniczai Sándor István hagyományozott 10,000 frtot, azonkivül könyvtárát éremgyüjteményét, ritka pénzeket, valamint képeket és földabroszokat is.

minden alkalommal fordítva írom be az évszám és a jogszi sorszámát, ezért mindig kiírja a njt.hu, hogy mi a valid évszám, amit megadhatok. Ma rákerestem a legrégebbire és hát megérte.

[grofjardanhazy]

A „trianoni” villamosban

Gáspár Antal (1889-1959) 1927 júliusában született, a Pesti Hírlapban és a Friss Ujságban is megjelent karikatúrája

Trianoni villamosban jó lord Rothermére alaposan ráhágott a Benes tyúkszemére.

Benes vinnyog fájdalmában és felkiált: Pardon, tévedésből a lábamra lépett, kedves lordom!

Nevetve szól Rothermere: – Hohó, kedves csehem! Ezt nem tévedésből, hanem szándékosan teszem.

A másik két utas szeme nagyijedten forog, egyedül Mussolininek tetszik ez a dolog.

No meg hát a vezetőnek, ki nem szól egy szót se s markába nevetve nézi, hogy' dühöng a jó cseh.

Oszt nagyot csap a csengőre, hogy mindenki lássa, közeleg már Trianonnak a végállomása.

(via)

[nemzetikonyvtar]

ÚJDONSÁGOK A MEK-BEN (2019. január 14.  és 2019. január 21.  között)

2019. 1. 18. Kanya Emilia: Válságos napok http://mek.oszk.hu/18900/18993

2019. 1. 18. Rhédey Antal: A csokoládé http://mek.oszk.hu/18900/18996

2019. 1. 18. A földtani kutatások gazdaságtanának terminológiai kézikönyve http://mek.oszk.hu/18900/18994

2019. 1. 18. Remete Farkas László: Régies, házi alkímia (1. köt. Zsiradékok korabeli felhasználása)   http://mek.oszk.hu/18900/18992

2019. 1. 18. Varga Csaba: Jogfilozófia a múlt, a jelen és a jövő ölelésében http://mek.oszk.hu/18900/18995

2019. 1. 17. Dombi István: Culture-historical guide to excursion C 39 (young volcanics) http://mek.oszk.hu/18900/18988

2019. 1. 17. Kiss Árpád: Számvitel a 4. ipari forradalom viharában http://mek.oszk.hu/18900/18991

2019. 1. 17. Kovács Dezső et al.: Bevezető fejtegetések a Kolozsvári Nemzeti Szinház ifjusági előadásaihoz http://mek.oszk.hu/18900/18989

2019. 1. 17. Remete Farkas László: Magyaros és tájjellegű régi tejtermékek http://mek.oszk.hu/18900/18987

2019. 1. 17. Kaskötő István: Új isten http://mek.oszk.hu/18900/18990

2019. 1. 16. Bauxite geology of the Transdanubian Central Mountains http://mek.oszk.hu/18900/18986

2019. 1. 16. Andragógia és közművelődés http://mek.oszk.hu/18900/18984

2019. 1. 16. Versényi György et al.: Bevezető fejtegetések a Kolozsvári Nemzeti Szinház ifjusági előadásaihoz http://mek.oszk.hu/18900/18985

2019. 1. 15. Szappanos Gábor: A királynő mélyén http://mek.oszk.hu/18900/18981

2019. 1. 15. Náray Iván: Czeczil levelei http://mek.oszk.hu/18900/18979

2019. 1. 15. Jókai Mór: Oroszlánhűség http://mek.oszk.hu/18900/18982

2019. 1. 15. Szappanos István: Emlékirataim http://mek.oszk.hu/18900/18980

2019. 1. 15. Kaffka Margit: Képzelet-királyfiak http://mek.oszk.hu/18900/18983

2019. 1. 14. Horváth Sándor Domonkos: Profán avagy Tollbamondás a pillanatnak http://mek.oszk.hu/18900/18976

2019. 1. 14. Kaskötő István: A látogató http://mek.oszk.hu/18900/18974

2019. 1. 14. Kaskötő István: Rejtve, láthatatlanul http://mek.oszk.hu/18900/18977

2019. 1. 14. Horváth Sándor Domonkos: Hölgy alulnézetből http://mek.oszk.hu/18900/18975

2019. 1. 14. Oktató szabályzat a' magyar honvéd és nemzetőri gyaloghad' számára http://mek.oszk.hu/18900/18978

--

ÚJDONSÁGOK AZ EPA-BAN (2019. január 14.  és 2019. január 21.  között)

2019. 1. 18. Irodalmi jelen Füzetszám: 2002. 2. 14. december

2019. 1. 17. The Hungarian historical review : new series of Acta historica Academiae Scientiarum Hungaricae Füzetszám: 2017. 6. 1.

2019. 1. 17. Szolgatárs : baptista lelkészi szakfolyóirat Füzetszám: 2009.  4.

2019. 1. 17. Könyv és nevelés : az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet folyóirata Füzetszám: 2015. 17. 4.

2019. 1. 17. Hazánk s a külföld : szépirodalmi, ismeretterjesztő és társaséleti képes heti közlöny Füzetszám: 1865. 1. 53. december 31.

2019. 1. 16. Szín : közösségi művelődés Füzetszám: 2018. 23. 4. szeptember

2019. 1. 16. Magyar nyelvjárások : a Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszékének évkönyve Füzetszám: 1968.  14.

2019. 1. 16. Bohemia : hírlevél a cseh kultúra barátainak Füzetszám: 2018. 25. 5. december

2019. 1. 16. OSZK hírlevél Füzetszám: 2019.   január 14.

2019. 1. 16. Könyvtár - információ - társadalom : heti hírlevél információs és könyvtári szakemberek számára Füzetszám: 2019.  3. jan. 16.

2019. 1. 16. Anyák hetilapja Füzetszám: 1861.  39. december 28.

2019. 1. 16. Vigilia Füzetszám: 2018. 83. 8.  augusztus

2019. 1. 16. Kávéfőzők szaklapja : a magyarországi kávéfőzők és segédmunkások érdekeit védő szak és társadalmi havilap Füzetszám: 1907. 4. 2. február

2019. 1. 15. Budapest :  a városlakók folyóirata Füzetszám: 2018. 41. 7. július

2019. 1. 15. Könyvtári figyelő : könyvtár és információtudományi szakfolyóirat Füzetszám: 2018. 28. (64.) 2.

2019. 1. 15. Rubicon Füzetszám: 2017. 28. 12. december

2019. 1. 14. Színház Füzetszám: 2018. 51. 11. november

2019. 1. 14. Határtalan régészet : archeológiai magazin Füzetszám: 2018. 3. 4. december

2019. 1. 14. Barátság : kulturális és közéleti folyóirat Füzetszám: 2018. 25. 6. december 15.

2019. 1. 14. Liszt magyar szemmel : a Magyar Liszt Ferenc Társaság információs kiadványa Füzetszám: 2018.  34. december = December

2019. 1. 14. Tér és társadalom : [Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont  Regionális Kutatások Intézetének folyóirata] Füzetszám: 2018. 32. 3.

2019. 1. 14. Fodrászipar : a borbély-, fodrász-, nőifodrász- és parókakészítőipar közlönye Füzetszám: 1926. 7. 5. május 1.

2019. 1. 14. Fodrászok lapja : a magyarországi borbélyok, fodrászok és parókakészítők országos szaklapja Füzetszám: 1913. 4. 24. december 15.

2019. 1. 14. MÉH e-hírlevél Füzetszám: 2019.  106. január 10.

2019. 1. 14. Szentandrási híradó : önkormányzati havilap Füzetszám: 2019. 25. 1. január

2019. 1. 14. Múltunk : politikatörténeti folyóirat Füzetszám: 2018.  1.

2019. 1. 14. Állatvilág : ismeretterjesztő magazin Füzetszám: 2018. 5. 4. július-augusztus

[nemzetinet]

Pálinkás József csalódott a magyar értelmiségben!

A reális zöldek egyetértenek Pálinkás József véleményével.

Lakitelken, összeült 190 urbánus és liberális értelmiséginek halvány lila fogalma nem volt a kádár rendszerben folytatott magyar, a nemzet érdekében folytatott gazdaságpolitikáról. Arról, hogy a magyar gazdaság politikusok lényegében a nemzet javára „meglopták” a Szovjetuniót. A magyar gazdaságpolitikusok ügyeskedésének tudható be a legvidámabb barakk, a gulyás szocializmus kialakulása, meg az hogy egyeseknek lehetőségük adódott ellenzékiséget eljátszani.

A kerek asztal körül üllők 1989-ben egyetlen gazdaságra vonatkozó kérdésről, hogyan tovább a gazdaságban kérdéskörben nem cseréltek eszmét! Egyetlen gazdasági kérdésben értettek egyet, hogy ne épüljön fel a vízlépcső. Hát bizony ez nem sok! Az értelmiség degenerálódott. Akik biztosak a dolgukban, nem félni szoktak a vitáktól, hanem keresve keresik rájuk az alkalmat.

A nyolcvanas évek elején az anyaországi magyar humánértelmiség körében degenerálódási folyamat indult be. A folyamat hasonlatos volt a fajkutyák körében megfigyelhető folyamathoz, vérfrissülés elmaradása esetén a fajta kutya jobban hozzá „hüjűl” a gazdájához, mint a korcs falusi kutya. A humán értelmiség egyre jobban a pártvezetés kiszolgálójává vált. A rendszerváltás után a folyamat felerősödött és ma az egeket súrolja.

A folyamatot felismerte a káderpolitika felett őrködő pártvezetés. A helyzet orvoslása céljából Aczél György, az utódlás megoldására, vérfrissítésként határon túli értelmiségieket hozott az anyaországba. A határon túlról érkezettek közül, azonban kevesen voltak képesek a vezetés különböző szintjeibe beépülni, mert a háttérben a transznacionális erőközpontok által felügyelt reformműhelyekben kiképzettek élveztek elsőbbséget, a káder utánpótlás területén. A Duna bal partján végzett közgazdászoknak elég volt 50 filléres vonaljegyet venni, hogy a Dimitrov térről a Jászai Mari térre utazzanak a Fehér Házba a 2-es villamoson. A rendszerváltás után ők a véleményformáló vezérek a médiában. 1985-ben közreműködésükkel a magyar adósságállomány 30 százalékkal megnőtt, Két év alatt az duplájára nőtt a tőkés adósságunk, több mint 2 milliárd dollár volt az évi törlesztési kötelezettség, plusz év egy milliárd dollár kamatteher hozzá. Marjai József miniszterelnök helyettes Aczél György segítségét kérte.

A magyar értelmiség salakja. Ők azok, akik felléptek a radarnak Zengőn történő elhelyezésével szemben. Magyarországot valójában nem a politikusok jutatták gödörbe, hanem sokkal inkább az értelmiség, pontosabban annak salakja.

Névsorba szedve a salak tábor tagjai a következők: A. Gergely András politológus, kultúrantropológus; Almássy Lászlóné; Andrassew Iván író; Andrásfalvy Bertalan professzor emeritus, Pécsi Tudományegyetem; Artai Balázs önkormányzati képviselő, Vál; Artai Mónika pszichológus; Artainé Deák Anikó pszichológus, Vál; Artner Annamária közgazdász, az ATTAC Magyarország tb. elnöke; Ágoston Zoltán kritikus, a Jelenkor főszerkesztője; Ángyán József egyetemi tanár, a SZIE Környezet- és Tájgazdálkodási Int. igazgatója; Ámon Ada közgazdász, Energia Klub; B. Gosztonyi Veronika szociálpolitikus, munkapálya-tanácsadó; Bagi Iván humorista; Bajomi Iván szociológus; Baksay Levente jogi szakfordító; Baldauf Aladár kisebbségi politikus, munkaügyi szakértő, Tata; Baltay Levente ügyvéd, TASZ; Bartha Katalin nyelvész, ny. egyetemi tanár; Bassa László térképész; Bassa Zoltán közgazdász; Bán András műkritikus; Bán János Jászai Mari-díjas színművész; Bánffy György Kossuth-díjas színművész; Bánffy Györgyné; Bede Nóra pszichológus; Benyik Mátyás szakközgazdász, az ATTAC Magyarország elnöke; Berecz András énekes, mesemondó; Bereményi Géza Kossuth-díjas filmrendező, író; Bikácsy Gergely író, kritikus; Boda Zsolt közgazdász, Védegylet; Bodor Ádám Kossuth-díjas író; Bodor Béla író, irodalomtörténész; Borbély Mihály népzenész, jazzmuzsikus; Borbély Szilárd költő; Botfalvy Both Miklós a MagUra zenekar vezetője; Brády Márton koncertszervező; Budai Balázs egyetemi tanársegéd, tudományos kutató; Buella Mónika okl. táj- és kertépítész, környzetvédelmi szakmérnök, Ars Topia Alapítvány; Czére Zsolt; Csapody Tamás jogász-szociológus; Csapodyné Salamon Erzsébet klinikai szakpszichológus; Csáki Roland Greenpeace; Cseh Igor egyetemi hallgató, SzanaÍá; Cseh Tamás zenész; Cselószki Tamás környezetvédő, E-MISSZIÓ Egyesület; Csernus Eszter jogász, TASZ; Csigó Péter tud. munkatárs, MTA Politikatudományi Int.; Csiki Kinga; Csikós Attila író; Csillag Gábor kultúrantropológus, Zöld Fiatalok; Csollány Szilveszter olimpiai bajnok tornász; Csonka András művelődésszervező, a Védegylet főtitkára; Csordás Gábor író, a Jelenkor Kiadó igazgatója; Darvas Béla biológus; Dénes István Generalmusikdirektor der StadtTheater Trier;Döbrentey Ildikó író; Dörner György érdemes művész; Ef Zámbó István képzőművész; Elek István főszerkesztő, Heti Válasz; Endreffy Zoltán filozófus; Eörsi István író; Farkas Pál a Tan Kapuja Buddhista Főiskola tanára; Farkas Péter közgazdász, ATTAC Magyarország; Fazekas Tamás jogász, Kendermag Egyesület; Fábry Sándor humorista; Federits Zsófia jelmeztervező; Ferenczi István környezetvédő, Zöld Fiatalok; Ferjentsik Viola környezetvédő, Rügyecskék Alapítvány; Ficsku Pál író, Mályi; Fidrich Róbert környezetvédő, MTvSz; Fleischer Tamás közgazdász; Foltányi Zsuzsa az Ökotárs Alapítvány igazgatója; Forintos György szociológus; Földes Ádám jogász, TASZ; Fridli Judit jogvédő, TASZ; Für Anikó Jászai Mari-díjas színművésznő; G. Fodor Gábor tud. munkatárs, MTA Politikatudományi Int.; Gál József tengeri vitorlázó; Gáspár Sándor Jászai Mari-díjas színművész; Gerle János Ybl-díjas építész, az Országépítő fel. szerkesztője; Gosztonyi Ágnes újságíró; Gothár Péter Kossuth-díjas filmrendező; Göbl Gabriella szociológus-hallgató; Gödrös Frigyes filmrendező; Grandpierre Attila csillagász; Grecsó Krisztián író, a Bárka szerkesztője; Gryllus Dániel muzsikus, Kaláka Együttes; Gubek Nóra jogász; György Lajos tudományos tanácsadó; Harangozó István újságíró; Haraszti Gyula újságíró, Magyar Nemzet; Heidl György tszv. egyetemi docens, Összefogás Pécsért Egyesület; Heiszler Vilmos történész, Szociális Zöldek; Herbert Tamás patológus, Civilek a Zengőért; Herpai Sándor a Barbaro zenekar vezetője; Hetényi Tamás Tata város polgármestere; Hont András történész; Horgas Béla író, a Liget szerkesztője; Horváth Balázs ügyvivő, Zöld Fiatalok; Illés Lajos Kossuth-díjas zenész; Illés Zoltán egyetemi tanár, országgyűlési képviselő; Illyés Zsuzsa okl. táj- és kertépítész, Ars Topia Alapítvány; Ízing Antal újságíró, a Hetek és a 168 Óra munkatársa; Jávor Benedek egyetemi adjunktus, a Védegylet szóvivője; Jeles András filmrendező; Juhász Géza jogvédő, Habeas Corpus Munkacsoport; Juhász Péter szóvivő, Kendermag Egyesület; Kajner Péter közgazdász, a Jövő Nemzedékek Képviseletének titkára; Kalas György jogtanácsos, REFLEX Környv. Egyesület; Kamarás István vallásszociológus, a Veszprémi Egyetem tanszékvezetője; Karátson Gábor, festőművész, író, a Védegylet és a Duna Charta elnöke; Kálmán Tünde tipográfus; Kárpáti György háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó; Kendeffy Gábor klasszikafilológus-filozófiatörténész; Kerényi Imre Kossuth-díjas színházi rendező; Keresztesi József kritikus; Kevey Balázs hab. egyetemi docens, az MTA köztestületi tagja; Kilián Zoltán a Korai Öröm zenekar tagja; Kindler József közgazdász, a BKÁE emeritus professzora; Kiss Erzsébet énekművész, zeneszerző; Kistamás László rendező; Kollár István egyetemi tanár; Konkolyné Gyuró Éva egyetemi docens; Kornis Mihály író; Kóczé Angéla szociológus; Kósa Eszter szociálpolitikus, EU-szakértő; Kőrösi Zoltán író; Kőhalmi István a Városi Biciklizés Barátai Egyesülete elnöke; Kukorelly Endre író; Kumin Ferenc politológus-közgazdász, eDemokrácia Műhely; Kussinszky Péter ügyvéd; Kuszing Gábor pszichológus-hallgató; Lajkó Félix hegedűművész; Lajtai László pszichiáter; Lányi András író, Védegylet; Látrányi Erik ügyvéd, TASZ; Lehoczki Károly grafikus, karikatúrista; Leiker Gyöngyi biológus; Levendel Júlia a Liget szerkesztője; Levente Péter önképző társaslény; Losonczi Péter filozófiatörténész; Lovas Gabriella karvezető; Mach Péter geofizikus; Madár Csaba szociális munkás; Makovecz Imre Kossuth-díjas építész; Margit Patrícia szerkesztő, Budapest Times; Marno János író; Maróy Ákos informatikus, Tilos Rádió; Maurer Dóra Kossuth-díjas képzőművész; Mayer József ökológus, tszv. egyetemi tanár; Márta István Kapolcsi Kulturális és Természetvédelmi Egylet; Mátis Lívia a Kortárs Kiadó igazgatója; Moldován László könyvkiadó; Móré Irén fuvolaművész; Mórocz Krisztina programszervező; Mundruczó Kornél filmrendező; Müllner Dóra televíziós szerkesztő; Nagy Boglárka a Jelenkor szerkesztője; Nagy Boldizsár nemzetközi jogász; Nagy-Kálozy Eszter színművész; Nagy Bandó András humorista, közíró; Nádasdy Ferenc a Nádasdy Alapítvány elnöke; Náray-Szabó Gábor akadémikus, a Professzorok Batthyány Körének elnöke; Németh Adrienn Katalin evangélikus hittantanár, tanító; Németh Vladimir kulturális szervező, Tilos az Á; Noszkai Gábor jogász; Nyíri Kristóf akadémikus, MTA Filozófiai Kutatóintézete igazgatója; Nyizsnyánszki Anna szociálpolitikus, TASZ; Olajos Péter az MDF európai parlamenti képviselőjelöltje; Olajos Zoltán; Pallavicini Zita újságíró; Palotai Zsolt Dj; Pap Ágnes újságíró, szociológus; Papadimitriu Athina színművésznő; Pataki Ági filmproducer; Pataki György közgazdász; Pál Tamás szociológus; Pánovits Attila jogász, Pécsi Zöld Kör; Pelle Andrea ügyvéd, TASZ; Póka Egon zenész; Prágai Tamás; Prieger Zsolt az Anima Sound System tagja; Prokopp Dóra a Filmmúzeum vezérigazgatója; Quickert Lili aktivista, Lehet Más a Világ!; Radnóti Sándor egyetemi tanár; Rosa-Fluores Eduardo közíró; Sándor Judit jogász, egyetemi docens; Sára Sándor Kossuth-díjas filmrendező; Scheiring Gábor közgazdász, Védegylet; Schiffer András ügyvéd; Schmuck Erzsébet az Európai Környezetvédelmi Iroda elnöke, az MTVSz társelnöke; Sebeők János író, természetvédő; Simon Gergely környezetkémikus; Simonyi Gyula a BOCS Alapítvány elnöke; Síklaky István közgazdász; Soma előadóművész; Sólyom László akadémikus, az Alkotmánybíróság volt elnöke; Stewart, Michael Dep. of Anthropology Univ., College London; Sükösd Miklós politológus, egyetemi docens; Szabados György Liszt Ferenc-díjas zeneszerző; Szabó Irene újságíró, Népszava; Szabó László főiskolai adjunktus; Szabó Rebeka ökológus, PhD-hallgató; Szalai Erzsébet szociológus; Szathmári Botond vallásfilozófus, a Tan Kapuja Buddhista Főiskola tanára; Szász Gábor egyetemi tanár, a Ferencvárosi Munkás-Szabadidő Egylet elnöke; Szebik Imre bioetikus; Szendrő Szabolcs természetfotós, hegymászó; Székely Mózes gazdaságpszichológus; Szigeti Balázs sajtóreferens, Humanista Mozgalom; Szikinger István alkotmányjogász; Szilágyi Ákos író; Szilágyi Orsolya újságíró, Magyar Narancs; Szlávik János közgazdász, tanszékvezető egyetemi tanár; Takács László a Tan Kapuja Buddhista Főiskola tanára; Takács-Sánta András ökológus, Védegylet; Tamás Gáspár Miklós filozófus; Tamás Mariann a Tertia Kiadó gazdasági vezetője; Tamás Zsuzsa a Tertia Kiadó igazgatója; Térey János író; Tooth Gábor Andor grafikus; Tófalvi Zselyke irodavezető, TASZ; Tóth Istók reklámszervező; Tóth Zsuzsa a Tan Kapuja Buddhista Főiskola tanára; Tömöri Balázs földrajz-tanár, Hulladék Munkaszövetség; Török Ferenc filmrendező; Török Rita szerkesztő; Ungváry Rudolf okl. gépészmérnök, író; Usztics Mátyás színművész; Újlaky Dénes Jászai Mari-díjas színművész; Vajna Zoltán akadémikus, professzor emeritus; Varga Zoltán Sándor ökológus, tszv. egyetemi tanár, Magyar Madártani és Természetv. Egyesület; Vasali Zoltán politológus; Vay Márton irodavezető, Védegylet; Vágvölgyi B. András médiamunkás; Váncsa István újságíró; Vásárhelyi Judit tanár, Független Ökológiai Központ; Vásárhelyi Mária szociológus; Végh Attila költő, esszéista; Végső Zoltán zenekritikus, Tilos Rádió; Vida Gábor akadémikus, az MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóint. igazgatója; Vida István tanár, főtanácsos; Vida Viktor műsorvezető, Tilos Rádió; Vincze Attila okl. táj és kertépítész; Vincze Lilla énekesnő; Waszlavik Gazember László zenész; Wheatley, Tracey project-koordinátor, Energia Klub; Zádori László karmester; Zágoni Miklós fizikus; Zelnik József etnográfus, a Magyar Kulturális Szövetség elnöke; ifj. Zlinszky János egyetemi docens; Zsila Sándor fotóművész, a Fényecset Fotóklub Egyesület elnöke; Zsoldos Tamás basszusgitáros.

21 éve történt Rogán Antal propaganda miniszter, Rogán Antal FIDELITAS tag a tömeggel a Kossuth Lajos téren együtt skandálta: ”Vesszen Horn!”

Horn Gyula miniszterelnök bűne a tüntetők szerint az volt, hogy Bős-nagymarosi Vízlépcső ügyében meg akart egyezni Pozsonnyal.

Rogán az 1998-as országgyűlési választásokon képviselői mandátumot szerzett.

A tüntetést követően mondta Horn Gyula miniszterelnök: „Ezeket egy lavor víz mellé nem szabad engedni, nem hogy a Duna mellé.”

Czakó Gábor író a jobboldali értelmiség salak tömbje?

http://realzoldek.hu/velemenyek/2009/12/29/randevura-varjak-a-realis-zoldek-czako-gabor-irot/

Pálinkás József csalódott a magyar értelmiségben! a Nemzeti.net-en jelent meg,

[hirzilla]

Szent László nyomában jártak Székesfehérváron http://hirzilla.hu/hirek/online-hirek/news/2019/04/12/szent-laszlo-nyomaban-jartak-szekesfehervaron/?feed_id=38180&_unique_id=5cb0911a3c627 2019. április 12., péntek | 15:16 Székesfehérváron bemutatták a „Szent László nyomában Erdélyben” című filmet április 8-án, melyhez kapcsolódóan fotókiállítás is nyílt a Szent István Hitoktatási és Művelődési Házban. A Szent László nyomában Erdélyben Vakler Lajos Árpád-házi királyokat bemutató dokumentumfilm-sorozatának legújabb epizódja. A filmhez kapcsolódóan fotókiállítás is nyílt Simon Erika fotóriporter alkotásaiból. „Olyan kort élünk, amelyben Szent László nyomán újra fel kell fedeznünk a keresztényi erő értékét a mai erőkultusszal szemben”– hangsúlyozta a filmbemutató előtt Spányi Antal székesfehérvári megyéspüspök. „Az erő önmagában nem érték, nem cél, hanem eszköz. Az erő lélek, akarat, odaadás.” Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Székesfehérvári Egyházmegye támogatásával a Fehérvár Televízió stábja Erdélyben járt, hogy ott Szent László nyomán haladva megmutassák, mennyire élő ma is a lovagkirályt övező tisztelet. A film alkotói: Vakler Lajos rendező, Megyeri Zoltán operatőr és Szentmiklósi Dávid vágó. Az epizód tizenhárom településen kalauzolja végig a nézőket, fókuszban a Szent László-legendát bemutató templomokkal és falfestményekkel. A főpásztor köszönetet mondott az alkotóknak, hogy méltó emléket állítottak a lovagkirálynak, akiről elődje, Prohászka Ottokár püspök szavait idézte: ,,A magyar eszmény Lászlóban lett kereszténnyé és szentté. Szent László nem tanít; ő nem apostol; de ő küzd, harcol, s győz a kereszténységért. A nép hajlamait, harci hagyományait, bátorságát, vitézségét lépteti be az eddig inkább csak tűrő, szenvedő, csöndes megadású kereszténységbe, s ezzel vezeti be az egyházat a magyar népéletbe. A népnek ugyanis a hős, a dalia, a vitéz harcos tetszik. A régi vitézséget Szent László tüntette föl önmagán; e jellemvonása által szívén ragadta meg a nemzetet; öröme s eszménye László lett; dicshimnuszt zeng a legenda róla; alakjába beleszövődik a keresztény lelkesülés minden nagy gondolata s meleg érzelme.” Spányi Antal püspök beszélt továbbá Szent László európai szemléletéről, amely egyben az ország stabilitásának és megszilárdulóban lévő keresztény kultúrájának védelmét is jelentette. Megrajzolta egy régió körvonalait, amely Horvátországtól a magyar, cseh, lengyel területeken át egészen a keleti kereszténység határáig terjedt, de nem egyetlen birodalomként, hanem a szövetségesek összetartása és emberi közelsége révén. A középkori Magyarország – történeti, politikai és lelki értelemben véve is – egyik legjelentősebb alakját, Szent László királyt III. Béla király kérésére III. Celesztin pápa avatta szentté 1192-ben. „Egész életét – a harcos vitézség mellett– a keresztény szelídségben élte. A Szent László-i férfiúság egyenes, szilárd. Az igazságot védi, az elvekért síkra száll, meri vállalni a felelősséget” – hangsúlyozta Spányi Antal. Vakler Lajos rendező-szerkesztő a bemutatón elmondta: „Úgy gondoltam, hogy a korábban bemutatott Szent István-filmet folytatni kell, hiszen 2022-ben az Aranybulla kiállításának 800. évfordulója lesz. Körbejárjuk a Kárpát-medencét, ha úgy tetszik, az egykori Magyarországot. Most Erdélyre került sor.” „Egyszerű volt a dolgunk, mivel gyakorta járunk Székelyföldön, és felfigyeltünk arra, mennyire élő még ma is náluk a Szent László-kultusz. Szent Istvánt elismerik mint államalapítót, Szent Lászlót viszont legendának tekintik a mai napig.” A stáb többek között az UNESCO-világörökség részét képező székelyderzsi és gelencei templomban forgatott, ahol falfestmények őrzik Szent László legendáját. Bemutatják a nagyváradi székesegyházat is, amely Közép-Európa legnagyobb barokk temploma. A filmvetítést Heinczinger Miklós Mikának, a Misztrál együttes alapító tagjának koncertje követte, aki a film zenéjét szerezte. Forrás: Székesfehérvári Egyházmegye Fotó: Lugosi Balázs Magyar Kurír Kapcsolódó képgaléria Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is! © Híreink csak a szerkesztőség engedélyével, „Magyar Kurír” forrásmegjelöléssel használhatók fel. Ehhez a cikkhez ajánljuk Vezető híreink – olvasta már? 11:04 09:48

[korkep-blog]

V4 operaturné: ma és holnap Pozsonyban lép színpadra a Magyar Állami Operaház

Varsóban, Pozsonyban és Prágában két-két alkalommal lép fel a magyar dalszínház Leoš Janáček Jenufa című operájával és Kodály Székely fonó című daljátékával.  

Varsóban, Pozsonyban és Prágában két-két alkalommal lép fel a magyar dalszínház Leoš Janáček Jenufa című operájával és Kodály Székely fonó című daljátékával.

  A visegrádi országok történelmi együttműködésének felelevenítését Antall József, a rendszerváltozás utáni első szabadon választott magyar kormány miniszterelnöke kezdeményezte. Halálának 25. évfordulója és a 2017/18-as magyarországi V4-es soros elnökség együtt adta az ihletet ahhoz az operaturnéhoz, amely szeptember utolsó hetében keresi fel a társországok fővárosainak kulturális intézményeit, így a varsói Lengyel Színházat, a pozsonyi Szlovák Nemzeti Színházat és a prágai Zofín palotát. Utóbbi helyszínen a produkciók koncertszerű változatban hallhatók.

  A minden országban két estét töltő turné első napján Leoš Janáček Jenufa című operája látható Vidnyánszky Attila 2004-es operaházi rendezésében. A főbb szerepeket Rálik Szilvia, Kiss B. Atilla, Kovácsházi István és Balatoni Éva mellett a lengyel Helena Zubanovich alakítja, az Opera Zenekart Kocsár Balázs vezényli.

  A második estén Kodály Székely fonóját a lengyel Michal Znaniecki 2016-os operaházi rendezésében tekintheti meg a közönség, a főbb szerepeket Haja Zsolt, Sáfár Orsolya, Schöck Atala, Wiedemann Bernadett és Ujvári Gergely énekli a cseh Petr Popelka vezényletével.

  Pozsonyban szpetember 26-án (szerda), a turné első napján este 19.00 órától Leoš Janáček: Jenufa című nagyoperáját tekinthetik meg az érdeklődők a Szlovák Nemzeti Színház új épületében (Pribinova 17). Holnap, azaz szeptember 27-én (csütörtök) 19.00 órától Kodály Zoltán Székely fonóját adja elő a Magyar Állami Operaház szintén a Szlovák Nemzeti Színház új épületében.

  MTI/Körkép.sk

Nyitókép: nemzeti.net

[nemzetinet]

Szilveszterkor ki sem mozdul

Régi álma, évek óta dédelgetett vágya valósult meg ebben az évben Gálvölgyi Jánosnak. Magyar színpadon ő játssza először Ladislav Fuks krematóriumi dolgozóját, a hullaégető Kopfrkingl urat, a példás cseh hazafiból lett példás német hazafit, a családját kiirtó, elszánt fasisztát.

Gálvölgyi János azonban nemcsak Fuks zseniális művét szereti, a regény filmváltozatát is többször látta, mivel erős lelki rokonságot érez Rudolf Hrušínskýval, akit nem egy alkalommal szinkronizált. De a csehek humora és Prága is közel áll a szívéhez.

Egy kicsit sem csodálkoznék, ha Hrabalról zengene ódákat, hiszen Hašek mellett ő a legnépszerűbb cseh író a magyar olvasók körében. Fuksot kevesebben ismerik, és ők is csak A hullaégetőt. De merítsünk nagyobbat: honnan ez az erős vonzódása a csehekhez?

Konkrétan? Nem tudom. Nincsenek misztikus dolgaim, hogy már az előző életemben is… Hašeket és Čapeket régóta szeretem, a Švejk nekem is meghatározó élményem volt. Az oroszokkal is így vagyok. Csehov képe kint van a szobám falán, Gogol a mániám. Fuksról, amikor először láttam A hullaégetőt, fogalmam sem volt, mégis azonnal megfogott. Huszonvalahány évesen hátborzongató az ember számára ennyi morbiditás, a krematórium, a sok koporsó, a hamvasztásra váró holttestek. Aztán úgy hozta a sors, hogy én szinkronizáltam Hrušínskýt A hullaégetőben és a Pacsirták cérnaszálon című Menzel-filmben is. Addigra már sokat hallottam a remek cseh színészről, még azt is, hogy hatvannyolcban, amikor nem léphetett színpadra, beállt taxisofőrnek. A hullaégető története nagyon tetszett, de akkor még nem tudtam, hogy valójában miről is szól. Az utóbbi három évben, amikor Jutkával, a feleségemmel elkezdtünk dolgozni az anyagon, már tudtam. Az olvasópróbán mégis meglepődtünk, amikor megszólalt a szöveg. Azt mondtuk, hűha, ez most nagyon erős, nagyon aktuális! Erre érzett rá Pelsőczy Réka is, aki a darabot az Orlai Produkciós Iroda felkérésére állította színpadra.

Eltértünk a csehektől.

Ja, igen! A csehek. Az irántuk való vonzódásomban Darvas Ivánnak is komoly szerepe volt, aki gyerekként évekig élt Prágában. Iván megtisztelt a bizalmával, megszeretett és három Csehov-egyfelvonásost rendezett nekem. Eredetileg az Egy őrült naplóját akarta megcsinálni velem, amelyet ő vitt sikerre anno a Pesti Színházban, aztán egy éjjel felhívott, és azt mondta: „Ne haragudj, János, rengeteg titkot tudok a darabról, de átadni egyiket sem tudom, bocsáss meg!” Ehelyett kaptam a három Csehovot. És rengeteget beszélgettem vele, hallgattam őt, és tőle tudom, hogy a csehek mennyire előbbre voltak, mint mi, ott volt ugye egy polgárság. S amit megtudtam róluk, azt Iván úgy apránként csöpögtette belém, s az egyszer csak vonzódássá, szerelemmé állt össze bennem. Csak úgy rakódtak rám a dolgok. Aztán amikor először kijutottam Prágába, elájultam a csodálkozástól. Azt mondtam: édes jó Istenem, mikor fogjuk mi utolérni őket? Ez pár évvel ezelőtt történt. Azóta megint odébb vagyunk száz évvel. Menzel és Chytilová filmjeiért is mindig odavoltam. Miloš Kopecký is nagy kedvencem volt. Nálunk őt is kevesen ismerték. Vagy Josef Abrhám! Hrušínskýban a politikai kiállása is nagyon szimpatikus volt, Kopeckýt nem lehetett nem észrevenni. Van az a típus, akit harminc ember közül is azonnal kiszúrsz, és ő ilyen volt. Abrhámhoz hasonlót „magyar változatban” nem is láttam. Egyszerre jóképű és nagyon jó színész. Ezt én mondom, akinek Páger Antal, Jean Gabin, Spencer Tracy és a Monty Python a világ teteje. De Woody Allent is nagyon szeretem, akire sokan azt mondják, hogy Jézus Mária, csak őt ne! De itt ez a kávé. Nekem nagyon finom, neked meg esetleg keserű. Hát nem?

A humorérzékünk sem biztos, hogy egy tőről fakad.

Mint ahogy másképpen hat ránk Buster Keaton, Chaplin és Benny Hill. Bankigazgatók közé hívnak meg kétórás előadást tartani, hogy mondjam el, milyen egy vezető, hogyan kell viselkednie, mit kell tenni, ha pozíciód miatt sokan utálnak, hogy követeled meg magad körül a rendet, a fegyelmet. Ilyenekről beszélek nekik. És elmondom azt is, hogy a mi szakmánkban az a szép, hogy kötelező lopni. Chaplinről olvastam, hogy az egyik kollégájától lopta a bajuszát, a másiktól a marha nagy cipőjét, a harmadik mindig forgatta a sétapálcáját, a negyediknek volt egy ilyen kalapja… és ő ezt összerakta, így lett Chaplin. Én is összelopkodtam magamnak bizonyos dolgokat, hiszen Rátonyi Róberttel öltözködtem húsz évig, Körmendi Jánossal léptem színpadra, Rodolfó volt az apósom. De ehhez az is hozzátartozik, hogy nem hordok bokazoknit egy elegáns öltönyhöz, csak térdzoknit, annak a színe pedig mindig sötétebb, mint a nadrágomé, vagy a nyakkendőm hogyan van megkötve, a mandzsettám mennyire látszik ki a zakómból. És most vissza a bankigazgatókhoz!

Akiknek nyilván imponáló, hogy azt mondja: a színészi pályán legális a lopás.

Igen, az előadás végén mindig elhangzik a kérdés, hogy ki mit szűrt le a hallottakból. Az egyik bankigazgató azt mondta: azt, hogy szabad lopni. Igen, uram, de a bíróságon ne hivatkozzon majd rám! – feleltem. A mi szakmánk valóban ilyen. A csehektől is bizonyára sok mindent átvettünk. Darvas Iván is rajongott a cseh színházért, a cseh filmekért. Ez olyan szakma, hogy ha látok valami jót valahol, valakinél, akkor azt el kell venni. Persze úgy, hogy ne vegyék észre, hogy azt honnan vettem. Azt be kell tudni építeni.

Miközben meg kellett tennie egy utat, amelyen rátalált a saját humorára.

Bodrogi Gyulának van egy olyan elmélete, meg most már nekem is, hogy ha meghalunk, a lelkünk felszáll, ott kilötykölnek bennünket, majd megint leszületünk a földre. És vannak lelkek, amelyek rosszul vannak kilötykölve, állítja Bodrogi. Szerintem én is ilyen vagyok. Egy szem gyerekként suli után, otthon kezdtem el bábszínházazni, de úgy, hogy én varrtam a bábokat, én csináltam a fejeket, közben hallgattam a rádiót, mert televízió akkor még nem volt. Hol a Rátonyi, hol a Kellér Dezső hangján beszéltem. Tizenkét-tizenhárom évesen levelet írtam Kabos Lászlónak, aki a Vidám Színpadon játszott, hogy hallgasson meg, mert hallásból megtanultam az egyik számát a rádióból. Mamám elkísért, nehogy baj legyen. Kabos meghallgatott, megdicsért, megölelt, megcsókolt, kaptam tőle egy tábla csokoládét, és azt mondta: „Nagyon nagy színész lesz belőled!” Vártam, hogy aznap este már fel is léphetek, de erről szó sem esett. Megnézhettem viszont az előadást, amely tizenhat éven felüliekhez szólt. Csak a színház érdekelt, semmi más. Az viszont őrületesen. Aztán jött a hatvannyolcas Ki Mit Tud?, ahol sok volt a szavaló, ezért egyéb kategóriában indultam. Paródiában. A walesi bárdokat mondtam el dramatizálva, különböző hangokon. Embertelen nagy sikerem lett. Berobbantam. A középdöntőben már Cyrano monológját mondtam tizenhét hangon. Az sem okozott gondot. Mintha egyik lábamat tettem volna a másik után. Jött a főiskola, ahol négy évig gyötörtek, hogy van-e saját hangom. Azt mondtam, soha többet a humor közelébe nem megyek. Aztán mégis mentem. Ennek az az ára, hogy magánemberként egyáltalán nem vagyok humoros.

Chaplin sem volt az, Kopecký sem.

Banketten eltöltött leghosszabb időm, még ha főszerepet játszottam is, három-négy perc, de nem azért, mert nagyképű vagyok, hanem mert nem érzem jól magam. Nem vagyok társasági ember. Ülök egy ideig, aztán hazamegyek. Ha süt a nap, akkor is észreveszem a sötét felhőt az égen.

Mértéktartó, ha Neil Simont vagy Ray Cooneyt játszik, ízlésesek, sosem sértőek a paródiái, szeretem, ahogy finoman, de annál célzatosabban fogalmaz, ha társadalompolitikai kérdésekről faggatják.

Ilyen a humorom. Ezzel születtem. Egyébként sokkal nehezebb négyszázszor eljátszani egy Ray Cooney-vígjátékot, mint kétszer a Hamletet. De ha ez utóbbit játszod el rosszul Szatymagon, akkor is beírják a nevedet a nagykönyvbe, mert a drámairodalom nagy szerepével küzdöttél meg valahogy. Volt régen egy Kapcsoltam-paródiám Rózsa Györggyel. Lement egy vasárnap este a tévében. Nem sokkal ezután Mesterházi Lajos Pesti emberek című darabját játszottuk Bitskey Tiborral, Szabó Gyulával, Mécs Károllyal. Meglátott egy lány és felkiáltott, hogy: „Igyál vizet!”. Felrobbant a nézőtér. Láttam a kollégákon, hogy most meg fogsz dögleni, kis Gálvölgyi! Nagyon komoly drámai szerepem volt. Azt mondtam, ha ezt a sikító röhögést nem tudom abbahagyatni velük, el kell hagynom a pályát. Abbahagyták. Azóta nekem ilyen problémám a büdös életben nem volt. Olyan erővel kell sugározni, hogy ez ne fordulhasson elő. Én ezt szexuális találkozásnak tartom a közönséggel. Olyan jó numerát kell nyomni, hogy a végén úgy érezze a néző, neki nagyon jó volt.

Akkor A hullaégető most balzsam a lelkének.

Függetlenül a múltamtól, mindentől ez a darab minden alkalommal nagyon nagy kaland. Nincs se kötél, se háló, este hétkor mégis kiállok a színpadra. Hatalmas koncentráció kell a szerephez, hiszen súgó nélkül játszunk, de tudom, hogy meg fogom csinálni. El kell hitetnem magammal. Jutka negyven éve a feleségem, angolból fordít könyveket. A hullaégető el volt téve neki, ő tudta megmozdítani bennem. Néha kell az embernek olyan anyag, ami nagyon birizgálja a csőrét. Az enyémet most ez birizgálta. Szerepálmom soha nem volt. Laurence Olivier-re úgy néztem fel, mint az Istenre. Macbeth szerepét választottam, amikor Shakespeare-évünk volt a főiskolán. Megcsináltam ugyanazt a maszkot, amelyet ő viselt a szerepben. Egy könyvborítón láttam. Olyan rossz voltam, mint a bűn. Akkor azt mondtam, soha többé nem áhítozom szerepre, mert megkapom, és akkor nagy baj lesz. A hullaégetővel szerencsére nem ez történt. Az valahogy a szívügyem volt.

Szilveszter napján kirúg a hámból?

Soha. Sok éven át, még a békeidőkben, munkával telt a szilveszter. Tíz-tizenkét fellépés egy éjszaka. Minden színháznak fél tizenegytől szilveszteri műsora volt. És a nagymozikban is ugyanez ment. Az utolsó ilyen este után, amikor hazaértem, megettem fél pár virslit, megittam egy üveg sört, és elaludtam. Másnap azt mondtam: ha a jó Isten megengedi, hogy ne kelljen ezt csinálnom, én soha többet. Nagy kasza volt, de úgy gondoltam, amit meg lehet keresni egész évben, nem kell egy este során. Ha előadásom sincs ezen az estén, akkor egész nap pihengetek. Megvárom éjfélkor a himnuszt, és megyek aludni. A világ legjobb artistáit vesszük fel egy francia csatorna műsorából, és elsején azt nézzük meg a feleségemmel. Cirkuszmániásak vagyunk mind a ketten. A legjobb otthon, Jutkával. Nincs malac, töltött káposzta. Semmi ilyen. A születésnapommal is így vagyok. Minek hívjak vendégeket arra, hogy öregszem? Semmi értelme.

Szilveszterkor ki sem mozdul a Nemzeti.net-en jelent meg,

[korkep-blog]

Holló Barnabás életrajzi kiállítása Rimaszombatban

Holló Barnabás, szobrászművész halálának 100. évfordulója alkalmából életrajzi kiállítás nyílt a rimaszombati Gömör-Kishonti Múzeumban. A kiállítás átfogó képet ad a művész életéről, melyben hangsúlyozott szerepet kapott Gömör és Rimaszombat városa.

Holló Barnabás, szobrászművész halálának 100. évfordulója alkalmából életrajzi kiállítás nyílt a rimaszombati Gömör-Kishonti Múzeumban. A kiállítás átfogó képet ad a művész életéről, melyben hangsúlyozott szerepet kapott Gömör és Rimaszombat városa.

  Felvétel: Puntigán József.

  A múzeum igazgatónője, Oľga Bodorová elmondta, hogy a kiállítás egy olyan művésznek állít emléket, akire a művészvilág eddig csak mellékesen szentelt figyelmet. Mindeddig egyetlen olyan kiállítás sem született sem Szlovákiában sem Magyarországon, amely bemutatta volna a művészt. Ez az első olyan összegző tárlat, amely ezt megteszi. Nagy kihívás volt tehát a múzeum minden munkatársának, de elsősorban Kolár Angelika művészettörténésznek, a kiállítás kurátorának, aki a megnyitón részletesen bemutatta az anyagot.

  Az életrajzi könyv borítója. Felvétel: Puntigán József.

  Az első, az életét és művészetét összefoglaló munka is csak 2016-ban látott napvilágot Miskolcon Goda Gertrud, művészettörténész tollából. A kötet a részletes életrajzi adatok mellett részletesen bemutatja a szobrászművész alkotásait, közöttük a gömöri és nógrádi munkáit is.  Nemcsak szavakban és leírásokban, de egy gazdag képi anyagon keresztül is.

  A reflief. Felvétel: Puntigán József.

  A rimaszombati múzeum 1917-től van kapcsolatban a művésszel, amikor birtokába jutott a Magyar Tudományos Akadémia dombormű  gipszmodellje, amelyen Holló Barnabás az intézmény alapításának 1825-ös pillanatát jelenítette meg. A múzeum ezt  Holló Barnabás özvegyétől kapta ajándékba. A kiállítás megnyitóján jelen volt Peter Krupa festőművész, aki restaurálta a domborművet, s amely tavaly óta a múzeum gyűjteményének egyik legértékesebb alkotása.

  Bal oldalon: Oľga Bodoorvá. Felvétel: Puntigán József.

  Oľga Bodorová elmondta azt is, hogy a múzeumi épület 1902-ben tanúja volt a Tompa Mihály téren álló Tompa Mihály szobor felavatásának is, amely szintén Holló Barnabás alkotása. Egy további esemény, amely kötődik Gömör-Kishont megyéhez  Holló Barnabás az igazságos Mátyás király életnagyságú szobra 1912-ből, amelyet Sajógömörben avattak fel.

  Kiállítási részlet. Felvétel: Puntigán József.

  Előtérben: Delényi Éva. Felvétel: Puntigán József.

  A megnyitón a múzeum munkatársai és a helyi érdeklődők mellett jelen volt a budapesti Katasztrófavédelem Központi Múzeuma igazgatója, Berky Imre, a miskolci Herman Ottó Múzeum igazgatója Tóth Arnold (a két intézmény kapcsolata legalább 50 éves múltra tekint vissza), a fentebb már említést kapott életrajzi kötet szerzője, a miskolci múzeum munkatársa Goda Gertrúd, művészettörténész, Holló Barnabás egyenes ágú leszármazottja Holló Csaba (Miskolc) is.

  Nem utolsó sorban Delényi Éva Budapestről, aki évek óta fanatikus hittel dolgozik azon, hogy Holló Barnabás élete és életműve a hozzá méltó elismerést kapjon. A kiállítás megnyitóján tárogatón játszva köszöntötte a jelenlévőket.

  Kiállítási részlet. Felvétel: Puntigán József.

  Kolár Angelika  a kiállítást bemutató összefoglalójában elmondta, hogy

  „Rimaszombat városát gyakran a magyar szobrászművészet bölcsőjének nevezik. Itt született Ferenczy István, a magyar klasszicista szobrászat megalapítója, itt töltötte fiatalkorát Izsó Miklós, aki Ferenczy egykori diákjaként tovább művelte ezt a művészeti ágazatot, és nem utolsó sorban itt kezdte meg tanulmányit Holló Barnabás, Gömör szülötte, aki annak ellenére, hogy életének nagy részét Budapesten töltötte, palóc akcentusát sosem hagyta el és szülőföldjére mindig szeretettel emlékezett.”

  Kiállítási részlet. Felvétel: Puntigán József.

  A kiállítás kurátora elmondta, hogy Holló Barnabás 1865. május 16-án született a Gömör vármegyei Alsó-Hangony (ma Hangony) községben, Farmosi Holló Bertalan és Kisgergely Karolina gyermekeként. 1876-tól a rimaszombati Egyesült Protestáns Gimnáziumban tanult. Szobrászati tanulmányait szintén a városban kezdte meg, a helyi Martinelli Antal szobrászművésznél. Édesapja halála után gróf Szirmay Alfréd vette magához, akinek támogatásával a budapesti Országos Magyar Királyi Mintarajztanodában, majd 1889 és 1892 között Stróbl Alajos szobrász tanítványaként tanulhatott.

  Kolár Angelika. Felvétel: Puntigán József.

  Elmondta azt is, hogy a szobrászművész alkotásai Magyarország és Szlovákia több településén megtalálhatóak, Rimaszombat mellett pl. Rozsnyón, Sajógömörben. A Körképen a közelmúltban bemutatott losonci Kossuth-szobrot a várost elfoglaló cseh légió katonái 1919. január 3-án ledöntötték. A szobor talapzata jelenleg a losonci Nógrádi Múzeum és Galéria udvarán, a szobor súlyosan megcsonkított maradványát hosszú ideig Füleken őrizték, jelenleg egy restaurálási műhelyben várja sorsa jobbra fordulását.

  Kiállítási részlet. Felvétel: Puntigán József.

  „A  kiállítás összesen 30 szöveges és képes panelből tevődik össze, melyeken keresztül bemutatjuk Holló Barnabás alkotásait, kiemelve azokat, melyek a szülőmegyéhez és a Felvidékhez kötődnek. A kültéri műveken túl kisplasztikák is megjelennek munkásságában, melyeken a ló és lovasának témája, továbbá a kuruc tematika érződik, de a népi környezetből is gyakran merített ihletet. Holló számtalanszor vett részt szobrászati pályázatokon, melyeken azonban a sikeres részvétel nem mindig garantálta a mű kivitelezését. Éppen ezért jó néhány alkotását csupán vázlatként ismerünk, mint például gróf Andrássy Franciska szobra Rozsnyón vagy II. Rákóczi Ferenc síremléke Kassán. A kiállítás részét továbbá fényképek és Holló Barnabás családjának magántulajdonát képező tárgyak alkotják.” – hangzott el.

  Kiállítási részlet. Felvétel: Puntigán József.

Puntigán József

[nemzetinet]

Nem bírták a kritikát: nagyon fontos fórumot nyírt ki az Orbán-kormány

Huszonhat év után idén először nem rendezik meg a Magyar-Német Fórumot. A kormányt a német kritikák is zavarták és az is, hogy Balázs Pétert nem sikerült kigolyózni a szervezők közül.

A magyar külpolitika egyik legfontosabb fóruma halt el a kormány kicsinyessége miatt: 1992 óta először idén nem rendezik meg a Magyar-Német Fórumot. Ezzel újabb mélypontjukhoz érkeztek a magyar-német kapcsolatok azok után, hogy mint korábban megírtuk, a kétoldalú stratégiai szerződések megkötésének 25. évfordulója alkalmából Angela Merkel személyesen találkozott Bohuslav Sobotka cseh, valamint Robert Fico szlovák kormányfővel, miközben magyar részről nemhogy miniszterelnöki, még egy miniszteri szintű találkozó sem jött létre. Ugyancsak elmaradt májusban egy előre tervezett V4-Németország külügyminiszteri találkozó is.

A Magyar-Német Fórumot személyesen Antall József és Helmut Kohl alapították 1992-ben. A testület tavalyig összesen 26 ülést tartott, felváltva hol Berlinben, hol Budapesten. Bár az eredeti elképzelések szerint a fórumnak Magyarország euroatlanti csatlakozását kellett volna segítenie, a találkozók nem üresedtek ki NATO-, majd uniós integrációnk után sem, sőt, egészen a legutóbbi időkig a legfontosabb terepét adták a magyar-német politikai-, gazdasági-, tudományos-, kulturális együttműködések megvitatásának.

A fórumokon hagyományosan a magyar és a német külügyminiszter is megjelent, csakúgy mint a két ország gazdasági-, tudományos életének vezetői. A szervezésben részt vett többek között a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara, a berlini Európai Politikai Intézet és az Európa Mozgalom Magyar Nemzeti Tanácsa. A fórum egyedülálló volt a térségben, egy diplomáciai forrásunk szerint a környező országok „néha kifejezetten irigykedtek ránk miatta”, mivel a német kormány hasonló fórumokat csak stratégiai jelentőségű partnerekkel tart fenn. Az, hogy Magyarország esetében létrejöhetett, alapvetően a határnyitással kivívott német szimpátiának köszönhető.

http://mno.hu/

Csakhogy a nyílt párbeszéd azt eredményezte, hogy 2010 után egyre több kritikus ügy is a fórumok napirendjére került – legalábbis a német fél úgy érezte, hogy ha már van egy ilyen fórum, azon miért ne vitassanak meg adott esetben vitás ügyeket is. Ismert, hogy Berlinben nagyon kritikus szemmel figyelték a médiatörvényt, a kormányzati térfoglalást a médiatulajdonlásban, a civilek elleni kormányzati lejáratókampányt, az EU-ellenes retorikát vagy éppen a CEU ellehetetlenítésére tett kísérleteket. A magyar kormány először csak – átlátszó indokokkal – azt érte el, hogy a 2012-es berlini fórum után egy évvel ismét a német fővárosban rendezzék a találkozót, hogy kisebb legyen a médiafigyelem. A 2014-es választások előtt a magyar kormánynak már végképp nem hiányzott, hogy Frank-Walter Steinmeier akkori külügyminiszter esetleg Budapesten kritizálja őket, így azt kérte, hogy a fórumra ismét Berlinben kerüljön sor. Steinmeier természetesen átlátta a tényeges indokot, így onnantól egyetlen fórumon sem vett részt. „Cserébe” a legutóbbi két alkalommal magyar részről már a lehető legalacsonyabb szintű delegáltakkal képviselte magát a kormány.

http://mno.hu/

Így jutottunk el a 2017-es évig, amikor egyáltalán nem tartották meg Magyar-Német Fórumra. Pontosabban éppen ezekben a napokban ülésezik ugyan egy Magyar-Német Ifjúsági Fórum, de ez már messze van a kormányközi találkozótól. Ez egyébként már hat éve létezik, de nem azért hívták életre, hogy a „nagy” fórumot helyettesítse. Ráadásul a szervezést egy forrásunk szerint a Balog Zoltán EMMI-miniszterhez köthető Deutsch-Ungarisches Jugendwerk egyesület uralja, igaz, részt vesz benne az Andrássy Gyula Német Nyelvű Egyetem is.

http://mno.hu/

A fórumok ellehetetlenítésének magyar részről van még egy érdekes személyi vonatkozása is. Az egyik már említett társszervező, az Európa Mozgalom Magyar Nemzeti Tanácsa ugyanis már hosszú évek óta Balázs Pétert, az első magyar uniós biztost, a Bajnai-kormány volt külügyminiszterét, a CEU tanárát delegálja társelnökként. (Balázs Péter neve ellenzéki miniszterelnökjelöltként is felmerült a napokban.) Német részről Elmar Brok kereszténydemokrata EP-képviselő a társelnök. Forrásaink szerint a magyar külügy már évek óta fúrja Balázs Pétert az Európa Mozgalomnál, ők azonban nem voltak hajlandóak visszahívni a társelnökségről.

A magyar kormány így egy olyan, a kétoldalú párbeszéd lehetőségét biztosító fórumot küldött süllyesztőbe, amire a mélypontjukat élő magyar-német kapcsolatok miatt kifejezetten fontos feladat hárult volna.

Nem bírták a kritikát: nagyon fontos fórumot nyírt ki az Orbán-kormány a Nemzeti.net-en jelent meg,

[nemzetinet]

Göncz Árpádot súlyos történelmi felelősség terheli

Gulyás Gergely, az Országgyűlés alelnöke szerint Göncz Árpád akkori köztársasági elnöknek és az Alkotmánybíróságnak „negatív értelemben vett súlyos történelmi felelőssége”, hogy az 1989-90-es rendszerváltás után nem léphetett hatályba az igazságtételi törvény.

Gulyás Gergely (Fidesz), aki az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának elnöke is, a témában rendezett budapesti konferencián azt mondta: az erkölcsi rend helyreállításához szükséges döntés volt ennek a törvényjavaslatnak a benyújtása és elfogadása.

Az Országgyűlés 1991. november 4-én fogadta el az 1944. december 21. és 1990. május 2. között elkövetett és politikai okból nem üldözött súlyos bűncselekmények büntethetőségéről szóló, Zétényi-Takács néven is emlegetett törvényt, amely azonban nem lépett hatályba.

Gulyás Gergely azt mondta, hogy az akkori köztársasági elnök és az Ab között érdemes különbséget tenni, hiszen – mint fogalmazott – míg az “Alkotmánybíróság ettől a rossz döntéstől eltekintve a demokratikus rendszerváltozás folyamatában összességében pozitív szerepet játszott, addig Göncz Árpádról ez sem mondható el”.

Semmilyen bosszúállási szándék nem jellemezte 1990 után az Antall-kormány mögött álló parlamenti többséget, hiszen az igazságtételi törvény három büntetőjogi tényállás esetén – hazaárulás, emberölés, halált okozó testi sértés – mondta volna ki, hogy az elévülés az új Országgyűlés alakuló üléséig nyugodott. Továbbá a jogszabály lehetővé tette volna minden esetben a korlátlan enyhítést – emelte ki a politikus.

Gulyás Gergely a konferencia címéről szólva – amely Hugo Grotius, a modern nemzetközi jog megteremtőjének idézett mondata, “az nem lehet, hogy súlyos bűntett ne legyen büntethető” – kijelentette: a magyarországi igazságtétel története azt mutatja, hogy a pozitív jog alapján állva súlyos bűntett – igenis – maradhat büntetlenül.

Kevés olyan példa van a politikában arra, hogy a napi politika és a történelmi távlat milyen mértékben állhat egymással szemben, mint 1990 után az igazságtétel ügyének a képviselete az első törvényhozási időszakban – mondta.

Gulyás Gergely szerint a napi politikai érdek, a rendszerváltással együtt járó csalódottság, a Kádár-rendszer iránti nosztalgia együtt azt eredményezték, hogy komoly társadalmi támogatottság nélküli célkitűzés volt az igazságtétel. “Akik bölcsek voltak, már akkor is látták, hogy az erkölcsi alapok megrendítése hosszútávon olyan következményekkel jár, amely a rendszerváltozás káros oldalához tartozhat” – fogalmazott. Ezért nagyon sajnálatos, hogy a büntető igazságtétel terén az erkölcsi igazságtételnek megfelelő jogszabályok nem léptek hatályba – tette hozzá.

Ugyanakkor felhívta a figyelmet: az erkölcsi elégtételek közé tartozik, hogy az új Országgyűlés első törvénye 1956 emlékét örökítette meg, és ma az alkotmány preambulumában az áll: szabadságunk az 1956-os forradalomból és szabadságharcból sarjadt ki.

Az első törvényhozási többség a kárpótlás, az életjáradékok terén is “egy igaz, helyes, de népszerűtlen” szerepet vállalt. Először az életüktől és szabadságuktól politikai okokból jogtalanul megfosztottak kárpótlása szóló 1992-es törvény volt az, amely kárpótlásra való alanyi jogosultságot biztosított az 1939 márciusa és 1989. október 23. között életüktől és szabadságuktól megfosztottaknak. A rendelkezés alapján több mint negyedmillió ember kapott kárpótlást: életvesztés jogcímén 1200-an, deportálás miatt 38 ezren, munkaszolgálat miatt 15 ezren, Szovjetunióbeli kényszermunka miatt 210 ezren. Ezt később kiegészítette a nemzeti gondozásról szóló törvény.

A kommunista nyugdíjak felülvizsgálatáról szólva Gulyás Gergely elmondta, hogy 1991-ben 4763 ügyben született a mérsékléséről vagy megszüntetésről határozat.

Szólt arról, 2011-ben az alaptörvény elfogadásakor az volt a kérdés, hogy a megkésett igazságtételre van-e még lehetőség vagy már időszerűségét vesztette. Úgy gondolták, attól, hogy valami megkésett, még mindig lehet aktuális, és az erkölcsi rend helyreállítása érdekében egyértelműen kimondták, hogy az elévülés nyugodott az új alaptörvény hatályba lépéséig.

A lex Biszkuként is emlegetett jogszabály gyakorlatilag lemásolta a Zétényi Zsolt-Takács Péter féle igazságtételi törvényjavaslat megoldását – mondta Gulyás Gergely, aki szerint az, hogy még ez sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, sokkal inkább az idő múlásának a következménye, nem az igazságszolgáltatás működésének hibája.

A diktatúrákat követő szembenézésről szólva a legsikeresebb útnak a kelet-német és a cseh igazságtételt nevezte. Mindkét országban lehetővé tette a törvényhozói akarat, hogy a diktatúra ideje alatt nem üldözött bűncselekmények tetteseinek felelősségre vonása megtörténhessen. Ezt, a magyar gyakorlattal szemben, az ottani alkotmánybíróságok egyetértése követte – emelte ki.

A Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB) és a Konrad-Adenauer-Stiftung által rendezett tanácskozáson Földváryné Kiss Réka, a NEB elnöke felidézte, hogy 1993-ban is készült egy igazságtételi törvény, de az sem lépett végül hatályba.

Közölte azt is, hogy a NEB hároméves fennállása alatt több mint ezer olyan egykori pártállami vezető életpályáját tette közzé, aki annak idején a kommunista diktatúra működtetője volt.

Frank Spengler, a Konrad-Adenauer-Stiftung magyarországi irodavezetője kijelentette: a kommunista diktatúra következményei Németországban és Magyarországon egyaránt még ma is érezhetők, nincsenek leküzdve.

Göncz Árpádot súlyos történelmi felelősség terheli a Nemzeti.net-en jelent meg,

[nemzetinet]

A Libération a Putyin-Orbán találkozóról

LIBÉRATION

Florence La Bruyere a vérliberális francia lap örök idő óta Budapesten mindentől rettegő állandó tudósítója most attól reszket, hogy Orbán Viktor egyre inkább rááll a putyini vonalra.

La Bruyere, a szabadnépes-népszavás Várkonyi Tibor (Antall József/Jeszenszky Géza volt párizsi diplomatája, az állambiztonság kitüntetett besúgója) nagy barátja még jobban tart attól,  hogy Magyarországon   oly annyi helyen idézik a Russia Today és a Sputnik News híreit.

Mindenhol csak összeesküvést szagol drámaian leolvadt olvasottságú lapjában.

„Tudósítása” legutolsó bekezdésében a cseh kormányt dicséri a magyar kormánnyal szembe állítva, mert az előbbi úgy döntött, „harcba száll a Moszkva által folytatott információs háborúval”.

    Megosztás:

A Libération a Putyin-Orbán találkozóról a Nemzeti.net-en jelent meg,