#Magyar Tudományos Akadémia

[palkerekfy]

Jókai Mór és a Monarchia könyvsorozat

A dualizmus korában, 1887. és 1901. között jelent meg egy monumentális, 21 kötetes könyvsorozat Magyarországról, „Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben” címmel. A kiadását Rudolf trónörökös kezdeményezte, és igazi “nagyágyúk” szerkesztették. A magyar szerkesztő bizottságot Jókai Mór vezette. Az osztrák változat főszerkesztője Joseph von Weilen udvari tanácsos volt. Nagy feladat volt, és…

[stegal]

A 88 éves Csányi Vilmos Széchenyi-díjas, nemzetközileg ismert magyar biológust és biokémikust, a hazai etológia atyját, egyetemi tanárt, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagját, és a Magyar Tudomány volt főszerkesztőjét, akiről még csillag is van elnevezve, a Magyar Nemzet nyegle stílusban rendreutasítja, mert rosszat mondott a magyar oktatásról, amihez az egyetemi tanár úgymond nem ért, s egyébként is agnosztikus gondolkodó, nem hívő.

Pár napra rá a köztársasági elnök és a külügyminiszter köszöntötte a luxusüdülését töltő Győzikét 50-ik születésnapja alkalmából, elismerve a showman kulturális teljesítményét, s vélhetőleg (kimondatlanul) annak megkérdőjelezetlen hazafiságát és kereszténységét is.

A két hír, illetve sajtóbeli esemény szerintem szorosan összetartozik, és valami leglényeget fejez ki.

Via. FB..

[nemzetikonyvtar]

A nemzeti könyvtár digitalizálta a Kaufmann-haggádát

2025. január 14-én újabb páratlan kultúrkincs érkezett digitalizálásra a nemzeti könyvtár műhelyébe: a középkori zsidó kéziratosság egyik legbecsesebb darabja, a Kaufmann-haggáda. A XIV. századi Katalóniából származó, világhírű kéziratot Kaufmann Dávid (1852–1899) vallásfilozófus-történész vásárolta meg gyűjteménye számára, amely halála után a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárába került.

A digitalizálási munkálatokat az MNMKK OSZK Digitalizáló Osztályának tapasztalt fotósai végezték el, akik Közép-Európa legnagyobb és legmodernebb eszközparkját használják, amellyel 2024-ben több mint 14 millió oldalt világítottak le. A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ és a nemzeti könyvtár együttműködésében megvalósult projekt lehetőséget teremt arra, hogy a kutatók és az érdeklődők szerte a világon megismerkedhessenek a Kaufmann-haggáda korábban elképzelhetetlenül magas minőségű digitalizátumával.

[easternblocrelics]

Mátrafüred, Hungary Magyar Tudományos Akadémia üdülője Erholungsheim der Ugarischen Akademie der Wissenshaften Recreation home of the Hungarian Academy of Sciences

[couleurlocale]

kicsit ráértem szóval ezt hallgattam háttérzajnak, van egy ismerősöm a facebookon aki az elmúlt 5-10 évben, hát nem akarom azt mondani, hogy becsavarodott, deeeee egy másik irányba indult el, mint amit mi így kb normálisnak szoktunk nevezni, na és ő ösztotta meg ezt a videót

még csak a felénél járok, de már volt MINDEN, világkormány, csippelés, 5G, covid vakcina GRAFÉNNEL, Isten, haza és a család totális lerombolása, a homomolekula stb stb, most éppen a 15 perces városoknál tartok, ami bevallom, nekem teljesen új, szóval megszakítottam az adást egy kis fact checkelésre (hahaha), mert hogy állítólag oxfordban már kerítéssel vannak elzárva egymástól a lakónegyedek (közben én ezt találtam)

na most én csak azért írom ezt a posztot, hogy de az HOGY LEHET, hogy ez a "professzor" a Magyar Tudományos Akadémia tagja???

(ide a végére teszek még egy cikket, így Karikó Katalin Nobel-díja emlékére, amit fent nevezett prof. dr. Bardócz Zsuzsanna írt az mRNA vakcinákról)

[tuntetesinfo]

hirtelen, holnap

A Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete és az Akadémiai Dolgozók Fóruma tiltakozik az MTA-tól elcsatolt kutatóhálózat újabb átalakításának terve ellen.

A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózatot a kormány és a HUN-REN Központ tervei alapján gyakorlatilag az egyetemi „modellváltás”-ból ismert közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (KEKVA) mintájára privatizálnák. A törvénytervezet szerint a jelenlegi kutatóintézeteket megszüntetnék, és a kutatóhálózatot ma még ismeretlen formában alakítanák át. Az új rendszer nem tartalmaz garanciákat a munkavállalók számára, és privatizálná a Magyar Tudományos Akadémia közvagyonát.

A magyar kormány és a kutatóhálózatot felügyelő HUN-REN Központ azt állítja, hogy a kutatóhelyek vezetőivel és a kutatóhálózati dolgozókkal egyetértésben történik az átalakítás. Az igazság viszont az, hogy sem a dolgozókkal, sem az őket képviselő szakszervezettel nem volt érdemi tárgyalás. A kutatóközpontok főigazgatói november 14-én, csütörtökön 14:30 órakor a HUN-REN Központnál arról fognak tárgyalni, hogy elfogadják-e az előzetesen megküldött javaslatot.

Fejezzük ki együtt a véleményünket: a kutatóhálózat szétverését célzó törvénytervezetet ne nyújtsák be az Országgyűlésnek.

Tedd magad szabaddá, szólj a kollégáknak, legyünk minél többen!

Helyszín: 1053 Budapest, Károlyi utca 9. (Károlyi és Irányi utca sarka)

Ha nem tudsz ott lenni, támogasd aláírásoddal a petíciónkat: https://szabad.ahang.hu/.../nemet-mondunk-a-zsarolasra...

A törvénytervezet részleteiről tájékozódj az ADF közleményéből: https://adf2019.com/.../privatizacio-fenyegeti-a.../

Kérjük, hogy a Budapesten kívüli intézetek, kutatóközpontok közös fotóval, piros lapot mutatva, rövid üzenettel fejezzék ki tiltakozásukat és csatlakozásukat. A képeket az info@tddsz.hu email címre várjuk, és a TDDSZ Facebook-oldalán közöljük a demonstráció napján.

[diogenesz2020portugal]

Meghalt Ferge Zsuzsa

Megint rosszabb hely lett a világ.

[mezeiemesezs]

[fovarosiblog]

Nagyon érdekes cikkre leltem a Budapest újság egyik 1978-as számában. Az Akadémia egykori elnöségi titkára, Dr. Gergyely Pál számolt be benne arról, hogy a második világhábúban hogyan mentették az Akadémia kincseit a pince hordóiba, hogyan élték túl az ostromot.

(Ha tetszett a cikk, reblogold!)

[palkerekfy]

Magyar fotográfia

Miért ma van a magyar fotográfia napja? Vállas Antal (1809-1869), magyar mérnök, matematikus, egyetemi tanár, az MTA tagja, 1940-ben ezen a napon mutatta be a dagerrotípia készítését a Magyar Tudós Társaság nagygyűlésén. A dagerrotípia a ma ismert fényképezés elődje. Akkoriban 15-30 percre volt szükség az expozícióhoz, ami csak mozdulatlan témák fényképezését tette lehetővé. Két évvel később…

[pauszkopkodo]

A Központi Antikvárium minden aukciós anyaga döbbenetes kortörténeti anyagokkal van tele, így a mostani is, amiből kiszedtem ezt:

Gyászszalag Vörösmarty Mihály temetéséről, hozzá papírlapon Csengery Antal kézírásával: „Vörösmarty temetésekor viseltem. Az írók gyászban jelentek meg. Cs. A.” Vörösmarty Mihály ötvennégy évesen, 1855. november 18-án hunyt el Pesten, ahová gyógykezelésre jött, temetése néhány nappal később, 21-én volt. A halálhírről a Magyar Tudományos Akadémia már november 19-én értesítette a tagokat (…).  A döntés értelmében az Akadémia tagjai testületileg jelentek meg a szertartáson, ami tekintve az Akadémia 1850-es évekbeli szűkös mozgásterét, fontos önreprezentációs alkalomnak számított. Búcsúztató beszédek azonban nem hangozhattak el, mivel a szövegeket előzetesen be kellett volna mutatni a rendőrségen, ezt pedig sem Eötvös József, sem Toldy Ferenc nem vállalták. Így a temetés hatalmas tömeg jelenlétében ugyan, de a Szántóffy Antal prépost, belvárosi plébános által celebrált szertartáson kívül gyakorlatilag némán zajlott le. Mindez nem pusztán szokatlan volt, de nagyban növelte is a fennálló abszolutista berendezkedéssel szembeni néma tiltakozássá vált ceremónia súlyát. A temetésen Vörösmarty koporsóját a fiatal írók emelték fel a kocsira. Nem tudjuk biztosan, hogy Csengery köztük volt-e, de mint jelen gyászszalag is tanúsítja, részt vett a temetésen és aktív szerepet vállalt a Vörösmarty-árvák részére indult gyűjtésben is.

[nemzetikonyvtar]

A nemzeti könyvtár digitalizálta a Kaufmann-haggádát

2025. január 14-én újabb páratlan kultúrkincs érkezett digitalizálásra a nemzeti könyvtár műhelyébe: a középkori zsidó kéziratosság egyik legbecsesebb darabja, a Kaufmann-haggáda. A XIV. századi Katalóniából származó, világhírű kéziratot Kaufmann Dávid (1852–1899) vallásfilozófus-történész vásárolta meg gyűjteménye számára, amely halála után a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárába került.

A digitalizálási munkálatokat az MNMKK OSZK Digitalizáló Osztályának tapasztalt fotósai végezték el, akik Közép-Európa legnagyobb és legmodernebb eszközparkját használják, amellyel 2024-ben több mint 14 millió oldalt világítottak le. A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ és a nemzeti könyvtár együttműködésében megvalósult projekt lehetőséget teremt arra, hogy a kutatók és az érdeklődők szerte a világon megismerkedhessenek a Kaufmann-haggáda korábban elképzelhetetlenül magas minőségű digitalizátumával.

[dedibelyegei]

Ahogy az előző posztban már említettem ez a sorozat egy igazi több éven át tartó long run volt, a következő évben, 1987-ben a Kastélyok II. sorozat két részletben jelent meg, ez az egyik fele. Dizájn, tervező maradt mint látható, csak jöttek új színek, meg persze magasabb névértékek. Eléggé meglepődtem, hogy a 100-asok egész értékesek, még lepecsételve is mennek ilyen 700 forintért, egy postatiszta példány akár 2.000 forint is lehet nemzetközi eladásban! Darabszámokat nem találtam, de gondolom akkoriban jóval kevesebbet nyomtak ilyen nagyértékű bélyegekből, ritkán volt rájuk szükség. A 20-asból amúgy nekem rengeteg van, szerintem legalább tizenöt, szal ha valaki szeretne csak írjon :D No és akkor, úgy láttam szerencsére szerettétek, nézzük a friss kastélyokat!

Keszthely - Festetics kastély (10 Ft)

A birtokot Festetics Kristóf vásárolta meg Pethő Jánostól 1739-ben, aki Keszthely akkori legnagyobb földbirtokosa volt. Néhány évre rá, 1745-ben meg is kezdődött a kastély építése, azonban mérete és a folyamatos változtatások, koncepcióváltások miatt, végleges formáját csak az 1880-as években nyerte el (pl. az ikonikus torony is csak a legvégén épült fel), szóval elmondhatjuk, hogy ezzel a cirka 140 évvel, a leghosszabb építési idejű létező épület alighanem Magyarországon! Látszik is amúgy a sok variálás, a főhomlokzat meg úgy az egész épület a megszokottól eltérően egyáltalán nem szimmetrikus, cserébe hatalmas, az egyemeletes épületben összesen 101 szoba található! Szerencsére a II. világháború Keszthelyt kevéssé érintette, így a kastély, a könyvtár, és a bútorzat nagy része sértetlen maradt. A háború után azonban az értékes egyedi berendezési és dísztárgyak mégis elkezdtek szerteszét kallódni az országban, kisebb dolgok örökre felszívódtak, illetve bizonyos sérült bútorok a budapesti Iparművészeti Múzeumba kerültek restaurálásra, aztán hogyhogynem ottmaradtak. Emiatt, lényegében a 2010-es évek eleje, közepéig a XVIII.századi rokokó berendezés nagy része az Iparművészeti múzeumban, annak raktárában, esetleg az előző posztban már taglalt Nagytétényi Kastélymúzeumban leledzett. Ezek aztán '14-16 között fokozatosan visszavándoroltak, és a kastély, amúgy húsz teremre kiterjedő állandó kiállítását tették sokkal hitelesebbé, és részletesebbé. A Helikon Kastélymúzeum, folyamatosan keresi amúgy a további elveszett Festetics-eredetű műtárgyakat, alkotásokat és próbálja visszavásárolni. Itt található a Helikon Könyvtár is, melyet maga Festetics György alapított a XVII-XVIII.század fordulóján, és 80 ezres gyűjteményével, jelenleg is Európa legnagyobb épen maradt főúri könyvtára. 2015-től amúgy nagyon jelentős állami beruházással történtek fejlesztések, megújult a teljes kastélypark, az úgynevezett Amazon ház egy új kiállítással, korabeli főúri utazások témájában. További nagyszabású fejlesztések is tervben vannak, ezek forrása, különösen manapság persze kérdéses.

Martonvásár - Brunszvik kastély (20 Ft)

A terület ahol a kastély elhelyezkedik a török idők után először a Beniczky család birtokába került (a török idők alatt amúgy Martonvásár teljesen elnéptelenedett). A kastély első részét, akkor még csak egy kúriát még ők húzták fel 1783-85 között. A Brunszvik családhoz Mária Terézia adományozása által kerül, a grófi címmel együtt, id. Antalhoz. Halála után sorshúzással szétosztották birtakit, Martonvásár ifj. Antalhoz került, kinek fia Ferenc fejlesztette kastéllyá a meglévő kis barokk kúriát az 1820-as években, ráépítéssel és klasszicista átalakítással. Az 1870-es években újabb átépítés következett fia, Géza által, ekkor kapja meg az épület jelenlegi neogót stílusát, végül aztán 1893-ban eladja a birtokot, ami után több rövidebb tulajdonlás után 1897-ben Dreher Antalhoz kerül! Ő egészen a háború végéig, 1945-ig birtokolja, mialatt szintén több kisebb-nagyobb átalakítást végez rajta. '45-ben hadikórház lesz belőle, aztán gazdátlanná válik. 1953-ban a Magyar Tudományos Akadémia kapja meg, akik a '70-es években történt helyrehozatali munkák óta, a Mezőgazdasági Kutatóintézetük székhelyeként használják - a kastélyhoz amúgy 70 hektáros angolpark is tartozik, saját patakkal, kis szigettel. Az épület egy másik része látogatható, Beethoven emlékmúzeum üzemel benne, mivel a világhírű zeneszerző a Brunszvik lányok - Teréz és Jozefin - zongoratanárja volt egy darabig, és háromszor is megfordult hosszabb ideig a birtokon, jó kapcsolatot ápolt a családdal, néhány levél tanulsága szerint különösen Jozefinnel...

Noszvaj - De la Motte kastély (30 Ft)

A kastélyt 1774-78 között építette a báró Szepessy család, copf stílusban. Sajnos viszonylag hamar meg kellett tőle válniuk, és gróf Almásy Antal özvegye Vécsey Anna lett a szerencsés vásárló. Az ő második férje volt egy francia ezredes De la Motte, Mária Terézia udvarából, innen kapta a kastély a nevét. Az Almásyak pezsgő társasági és művészeti életet tartottak fent a belül francia stílusban berendezett kastélyban, majd a kiegyezés után több különböző család birtokában is volt. '44-ben a kommunista hatalom elűzi a tulajdonosokat, és a kastély 12 évig magára marad, majd némi tatarozás után '57-ben üdülőt nyitnak benne. Ekkor restaurálják a 200 éves frekókat, parketta burkolatot, korszerűsítik a villanyt, világítást. '72-ben a Heves megyei tanács átveszi az épületet teljesen befejezi a restaurációt és megnyílik a mai napig is látogatható kastélymúzeum. Szintén jelentős és látogatható angolkerttel rendelkezik, ha nem is akkorával mint a Brunszvik kastély. 2016-ban az egyik szárnyban 6 szobás kastélyszállót nyitottak, most is foglalható.

Fertőd - Esterházy kastély (100 Ft)

A mai Fertőd elődje egy Süttör nevű falu volt, ami a török uralom után a Nádasdyakhoz került, majd tőlük kamarai kezelésbe került, mivel részei voltak a Habsurg-ellenes rendi mozgalmaknak. 1681-ben aztán Esterházy Pál vette meg az elkobzott javakat a császári adminisztrációtól. A kastélyt Esterházy (Fényes) Miklós elképzelései és tervei alapján, több építészmester közreműködésével kezdték építeni 1720-ban, előtte már állt a helyén egy kisebb U alakú vadászkastély egyébként. A teljes épületegyüttes megépülése több, mint húsz évbe telt, de a teljes elkészültsége minden elemnek, a parkot is beleértve 1766-ban történt csak meg. Az Esterházyak művészetpárti tevékenysége miatt a kastély Magyarország egyik fő kultúrális központja volt a XVIII. század utolsó harmadában, 'Magyar Versailles'-ként is emlegették, már csak a stílusa miatt. A kastély elkészültével egyébként körülötte új település is született, neve Esterháza lett, jelenleg Fertőd egyik városrésze, de így hívják a mai napig. 1946-tól az egyik szárnyban Kertészeti Középiskola és Szakkollégium működik. Jelenleg a kastélyok tekintetében Magyarország legnépszerűbb turistalátványossága, évi több százezere látogatóval, melyből 50-60 ezer külföldi. Része a Nemzeti Kastélyprogramnak melynek során jelentős EU-s támogatás segítségével nagyszabású teljeskörű felújításon esett át, kívül-belül a parkot is beleértve. A kiállítások mellett, a nyári szezonban minden héten komolyzenei koncertek, hangversenyek kerülnek megrendezésre, vendégművészekkel és nagyzenekarokkal. Érdekesség, hogy az állam a kastélyban a mai napig fenntart egy lakosztályt az Esterházy család még élő tagjainak, közvetlen leszármazottainak.

[dattebayeehaww]

Na, srácok. A művészettörténet jövőre már nem szerepel az alaptantervben & nem is lesz választható tantárgy, de még érettségizni sem lehet majd belőle. Kurva jó, nem?

[bdpst24]

Kiosztották az idei Junior Prima Díjakat a magyar tudomány kategóriában

Kiosztották az idei Junior Prima Díjakat a magyar tudomány kategóriában

Idén 17. alkalommal adták át a Magyar Tudományos Akadémia épületében a Junior Prima díj magyar tudomány kategóriájának díjait. Az elismeréseket Erdei Annától, az MTA főtitkár-helyettesétől, Zátrok Ildikótól a Magyar Fejlesztési Bank vezérigazgató-helyettesétől és Dr. Sipos-Tompa Leventétől, a Magyar Fejlesztési Bank elnök-vezérigazgatójától vehették át a díjazottak. A Magyar Fejlesztési Bank és a…

[tobbpenztazembereknek]

„Képzeljenek maguk elé egy 15 éves gyereket, aki a PISA mérés matematikai részében azt a feladatot kapja, hogy el kell repülnie Kaliforniából Budapestre, amiért 2700 dollárt kell fizetnie. A dollár-euró-árfolyam ismeretében meg kell mondania, hogy mennyibe kerül a repülőjegy euróban. Ha a gyerek erre nem tudja a választ, akkor nem érte el a PISA mérés legalacsonyabb, első szintjét sem. Önök szerint a világ 15 éveseinek hány százaléka képtelen megoldani ezt a feladatot?” – szegezte a kérdést hétfő délután a budapesti közönségnek Eric Hanushek, a Stanford Egyetem Hoover Intézetének főmunkatársa , az oktatási kérdések közgazdasági elemzésével foglalkozó, nemzetközileg is jól ismert kutató. Hanushek a Magyar Tudományos Akadémia székházának nagyelőadójában tartott előadást az Oktatás a változó világban címmel. „A világ átlagában a 15 évesek 60 százaléka nem tudja erre a választ”

Mióta mondjuk schulmeisterrel!

Ui.

És hogy a 10-20%-os mezőnybe MÉRT Magyarország jobban áll ALAPKÉSZSÉG terén, mint az USA, az meglep-e bárkit is? És hogy Franciaországnál és Németországnál is? De hogy Norvégiánál is? A bálnavadászok alapképességei talán nem elég jók?