#30 forint

[dedibelyegei]

Ahogy az előző posztban már említettem ez a sorozat egy igazi több éven át tartó long run volt, a következő évben, 1987-ben a Kastélyok II. sorozat két részletben jelent meg, ez az egyik fele. Dizájn, tervező maradt mint látható, csak jöttek új színek, meg persze magasabb névértékek. Eléggé meglepődtem, hogy a 100-asok egész értékesek, még lepecsételve is mennek ilyen 700 forintért, egy postatiszta példány akár 2.000 forint is lehet nemzetközi eladásban! Darabszámokat nem találtam, de gondolom akkoriban jóval kevesebbet nyomtak ilyen nagyértékű bélyegekből, ritkán volt rájuk szükség. A 20-asból amúgy nekem rengeteg van, szerintem legalább tizenöt, szal ha valaki szeretne csak írjon :D No és akkor, úgy láttam szerencsére szerettétek, nézzük a friss kastélyokat!

Keszthely - Festetics kastély (10 Ft)

A birtokot Festetics Kristóf vásárolta meg Pethő Jánostól 1739-ben, aki Keszthely akkori legnagyobb földbirtokosa volt. Néhány évre rá, 1745-ben meg is kezdődött a kastély építése, azonban mérete és a folyamatos változtatások, koncepcióváltások miatt, végleges formáját csak az 1880-as években nyerte el (pl. az ikonikus torony is csak a legvégén épült fel), szóval elmondhatjuk, hogy ezzel a cirka 140 évvel, a leghosszabb építési idejű létező épület alighanem Magyarországon! Látszik is amúgy a sok variálás, a főhomlokzat meg úgy az egész épület a megszokottól eltérően egyáltalán nem szimmetrikus, cserébe hatalmas, az egyemeletes épületben összesen 101 szoba található! Szerencsére a II. világháború Keszthelyt kevéssé érintette, így a kastély, a könyvtár, és a bútorzat nagy része sértetlen maradt. A háború után azonban az értékes egyedi berendezési és dísztárgyak mégis elkezdtek szerteszét kallódni az országban, kisebb dolgok örökre felszívódtak, illetve bizonyos sérült bútorok a budapesti Iparművészeti Múzeumba kerültek restaurálásra, aztán hogyhogynem ottmaradtak. Emiatt, lényegében a 2010-es évek eleje, közepéig a XVIII.századi rokokó berendezés nagy része az Iparművészeti múzeumban, annak raktárában, esetleg az előző posztban már taglalt Nagytétényi Kastélymúzeumban leledzett. Ezek aztán '14-16 között fokozatosan visszavándoroltak, és a kastély, amúgy húsz teremre kiterjedő állandó kiállítását tették sokkal hitelesebbé, és részletesebbé. A Helikon Kastélymúzeum, folyamatosan keresi amúgy a további elveszett Festetics-eredetű műtárgyakat, alkotásokat és próbálja visszavásárolni. Itt található a Helikon Könyvtár is, melyet maga Festetics György alapított a XVII-XVIII.század fordulóján, és 80 ezres gyűjteményével, jelenleg is Európa legnagyobb épen maradt főúri könyvtára. 2015-től amúgy nagyon jelentős állami beruházással történtek fejlesztések, megújult a teljes kastélypark, az úgynevezett Amazon ház egy új kiállítással, korabeli főúri utazások témájában. További nagyszabású fejlesztések is tervben vannak, ezek forrása, különösen manapság persze kérdéses.

Martonvásár - Brunszvik kastély (20 Ft)

A terület ahol a kastély elhelyezkedik a török idők után először a Beniczky család birtokába került (a török idők alatt amúgy Martonvásár teljesen elnéptelenedett). A kastély első részét, akkor még csak egy kúriát még ők húzták fel 1783-85 között. A Brunszvik családhoz Mária Terézia adományozása által kerül, a grófi címmel együtt, id. Antalhoz. Halála után sorshúzással szétosztották birtakit, Martonvásár ifj. Antalhoz került, kinek fia Ferenc fejlesztette kastéllyá a meglévő kis barokk kúriát az 1820-as években, ráépítéssel és klasszicista átalakítással. Az 1870-es években újabb átépítés következett fia, Géza által, ekkor kapja meg az épület jelenlegi neogót stílusát, végül aztán 1893-ban eladja a birtokot, ami után több rövidebb tulajdonlás után 1897-ben Dreher Antalhoz kerül! Ő egészen a háború végéig, 1945-ig birtokolja, mialatt szintén több kisebb-nagyobb átalakítást végez rajta. '45-ben hadikórház lesz belőle, aztán gazdátlanná válik. 1953-ban a Magyar Tudományos Akadémia kapja meg, akik a '70-es években történt helyrehozatali munkák óta, a Mezőgazdasági Kutatóintézetük székhelyeként használják - a kastélyhoz amúgy 70 hektáros angolpark is tartozik, saját patakkal, kis szigettel. Az épület egy másik része látogatható, Beethoven emlékmúzeum üzemel benne, mivel a világhírű zeneszerző a Brunszvik lányok - Teréz és Jozefin - zongoratanárja volt egy darabig, és háromszor is megfordult hosszabb ideig a birtokon, jó kapcsolatot ápolt a családdal, néhány levél tanulsága szerint különösen Jozefinnel...

Noszvaj - De la Motte kastély (30 Ft)

A kastélyt 1774-78 között építette a báró Szepessy család, copf stílusban. Sajnos viszonylag hamar meg kellett tőle válniuk, és gróf Almásy Antal özvegye Vécsey Anna lett a szerencsés vásárló. Az ő második férje volt egy francia ezredes De la Motte, Mária Terézia udvarából, innen kapta a kastély a nevét. Az Almásyak pezsgő társasági és művészeti életet tartottak fent a belül francia stílusban berendezett kastélyban, majd a kiegyezés után több különböző család birtokában is volt. '44-ben a kommunista hatalom elűzi a tulajdonosokat, és a kastély 12 évig magára marad, majd némi tatarozás után '57-ben üdülőt nyitnak benne. Ekkor restaurálják a 200 éves frekókat, parketta burkolatot, korszerűsítik a villanyt, világítást. '72-ben a Heves megyei tanács átveszi az épületet teljesen befejezi a restaurációt és megnyílik a mai napig is látogatható kastélymúzeum. Szintén jelentős és látogatható angolkerttel rendelkezik, ha nem is akkorával mint a Brunszvik kastély. 2016-ban az egyik szárnyban 6 szobás kastélyszállót nyitottak, most is foglalható.

Fertőd - Esterházy kastély (100 Ft)

A mai Fertőd elődje egy Süttör nevű falu volt, ami a török uralom után a Nádasdyakhoz került, majd tőlük kamarai kezelésbe került, mivel részei voltak a Habsurg-ellenes rendi mozgalmaknak. 1681-ben aztán Esterházy Pál vette meg az elkobzott javakat a császári adminisztrációtól. A kastélyt Esterházy (Fényes) Miklós elképzelései és tervei alapján, több építészmester közreműködésével kezdték építeni 1720-ban, előtte már állt a helyén egy kisebb U alakú vadászkastély egyébként. A teljes épületegyüttes megépülése több, mint húsz évbe telt, de a teljes elkészültsége minden elemnek, a parkot is beleértve 1766-ban történt csak meg. Az Esterházyak művészetpárti tevékenysége miatt a kastély Magyarország egyik fő kultúrális központja volt a XVIII. század utolsó harmadában, 'Magyar Versailles'-ként is emlegették, már csak a stílusa miatt. A kastély elkészültével egyébként körülötte új település is született, neve Esterháza lett, jelenleg Fertőd egyik városrésze, de így hívják a mai napig. 1946-tól az egyik szárnyban Kertészeti Középiskola és Szakkollégium működik. Jelenleg a kastélyok tekintetében Magyarország legnépszerűbb turistalátványossága, évi több százezere látogatóval, melyből 50-60 ezer külföldi. Része a Nemzeti Kastélyprogramnak melynek során jelentős EU-s támogatás segítségével nagyszabású teljeskörű felújításon esett át, kívül-belül a parkot is beleértve. A kiállítások mellett, a nyári szezonban minden héten komolyzenei koncertek, hangversenyek kerülnek megrendezésre, vendégművészekkel és nagyzenekarokkal. Érdekesség, hogy az állam a kastélyban a mai napig fenntart egy lakosztályt az Esterházy család még élő tagjainak, közvetlen leszármazottainak.

[fagcrisis]

im incrwdibly sleep deprived not a good state to be in but i just had a big lunch and got paid 10k more than i was expecting to so life is not that bad

[turistakrem]

A japán princípium

Előrebocsátom, hogy ebben a bejegyzésben köznyugalom megzavarására alkalmas ételfotók lesznek. Igen, nagyon rossz ételfotókat tudok csinálni, nyugalom.

Ha valaki azon töprengett, miben kerekedtek a japánok a világ fölé úgy, hogy mindenki hódolatát kivívják (anélkül, hogy szánalmasan óbégatniuk kellene, hogy “tiszteletet a japánoknak!”), az nem a kulturális felsőbbrendűségük és a császár isteni leszármazása. Hanem az, ahogyan a tápcsatorna kép végével törődnek. A táplálkozással és az ürítéssel.

Bevallom, magas elvárásokkal érkeztem. Tudom, mi az autentikus kínai konyha és a magyarországi legjobb kínai étterem között a különbség. Minimális elvárásom volt, hogy kápráztasson el minden, amit gasztronómiában itt tapasztalok. Ha minden nem is rengette meg az életemet, 2-3 alkalom már az első héten adódott, ami meghaladta a felfokozott elvárásaimat is, és ez 50 év fölött már nem kevés.

Ugye az íz- és illat-érzékelés az, ami ellen nem tudsz tenni, aminek ki vagy szolgáltatva a nagyon primér ösztöneiddel. Egy darab nyers hal ugyanúgy fel tud kapni és le tud tenni az idő másik síkján, mint Anton Egót a Ratatouille-ben. (Nekem nincsenek gyerekkori nyershalas emlékeim, szóval engem valahova máshová vitt el, de kétségtelenül elrepített.)

Nekem a zsigeri élményekkel minimum egyenrangú a “belegondolás” abba, hogyan teremtődik meg a lehetősége, hogy ennyire elvarázsolódjunk a japán konyhaművészettől. Kezdjük kvalitatíve: csak abban a 14 szintes toronyházban, ahol most lakom három pici étterem van a földszinten: egy koreai, egy japán és egy fülöp-szigeteki (ahogy írtam ez nem egy elit környék). Mindhárom egyértelműen családi vállalkozás, ahol a férfi a szakács, a többiek pedig a körülményeket teremtik meg számára (kassza, mosogatás, beszállítók fogadása). Közel lakom a megállóhoz (ez Tokió négyeshatos vonalán van) kb 15 épület van a domb aljáig még további 4 étteremmel. De ez csak egy mellékcsapás: az állomással szemben vannak az ételutcák kb 30 bolttal és étteremmel (itt ettem azt a nyershalat). A munkahelyem a belváros másik végében van, itt a megállótól 10 perc séta az épület, de végig, megszakítás nélkül éttermek vannak az utca két oldalán, kávézókkal és kocsmákkal pettyezve. Sok irodaház van a környéken, láthatóan megél mindegyik.

Az árak a másik topic, amit szeretnék kinyitni: ezer jen a lélektani határ, amit egy kis étterem elkér egy étkezésért. Onnan tudni, hogy erős a konkurrencia, hogy az utcai táblákon megjelennek a 980-as, 975-ös árak is. Vannak az étlapon “delux” tételek is 1.300-1.800 jenért is, de az 1.000 jenes tétel a tökéletes mindennapi ebéd egy irodai dolgozó számára. Ez általában egy főétel, ha az ramen, akkor salátát kapsz hozzá, ha curry, szusi vagy tésztás cucc, akkor egy csésze miszolevest. A jeges pohár víz, utántöltéssel alap, azért nem kérnek pénzt. Az ízek, az állagok, a frissesség - nem mennék el a fogalmatlan gasztroblogger irányába. Minimum 25 éve tudatosan keresem a kulináris élményeket, van összehasonlítási alapom. Nálam eddig Szingapúr volt a csúcs (a blogban megtalálható néhány erről szóló bejegyzés), de a “beesel random bárhova és még sosem csalódtál” ligában Japán bizonyosan világelső. És még egy szó az ezer jenről. Ez jelenleg 2.370 forint. Egy komplett ebédért vagy vacsoráért. Ezért Budapesten ebéd műfajban konkrétan szart se kapsz. De szart simán kaphatsz ennél drágábban.

Rám merőleges az alkohol, simán megvagyok nélküle bármeddig. Már évek óta szilveszterkor sem volt alkohol a házban, viszont @dulimano miatt mindenképpen meg akartam kóstolni a szakét, ahogy az ember Szardínián megkóstolja a férges sajtot, holott alapból megvan a férgek nélkül. Szóval akkor jöjjön az említett nyershalas kép szakéval. Dora-chan szerint (akivel megszakérttettem a szakét online) nem paliztak be, ez tényleg nem alsópolcos termék. És amúgy finom is volt.

A képeken szerepel még pirított szezámmagos répasaláta és a szaké szabványosan nem peremig, hanem azon túl, a tálka pereméig van töltve.

Szintén Duli javaslatára mentem fel a kiotó állomás 10. emeletére ráment enni és nem bántam meg egyáltalán. Úgy volt brutálisan csípős, hogy közben semminek sem fedte el a valódi ízét. A tésztának pl enyhe szénás aromája volt, ami megint elrepített valahová. Az ember japánban tényleg élményt eszik, nem ételt.

Pár szó az édességekről. Ne keresd itt a legjobb német/francia péksütiket mert ebben tényleg nem a legjobbak - bár pékség műfajban vannak biztató termékek, de ezeket pékségekben találod, nem az üzletek polcain. Azt hittem, hogy a sült-édesburgonya-püré lesz a lelkendezésem legfőbb tárgya, de nem. És most kicsit leteszem a pennát, mert erőt és kreativitást kell gyűjtenem a következő szakaszhoz, hogy minimálisan is érzékeltetni tudjam azt, a bennem lejátszódó folyamatokat.

A matcha kínai találmány, japáni története Kiotóban kezdődött. Itt szépen ápolják ennek a hagyományát, van a városban egy matcha-negyed, ahol a matcha-tea otthoni elkészítéséhez árulnak kellékeket, de persze vannak cukrászdák, ahol a tea mellett mindenféle süteményeket lehet kapni. Szeretem a matchát, vagyis azt a formáját, amiről eddig otthon azt hittem, hogy az. Aztán megláttam a folyóparti cukrászdában egy ablaknál ülő nőnél a deliktumot.

Bár még egy óra múlva értünk vissza, mert előtte megnéztük a szomszédos tavi szentélyt, ami annyira híres és szép, hogy még az ezer jenesen is ez szerepel, a szentélylátogatás során is csak arra a pohárra tudtam gondolni.

Sokan voltak a cukrászdában és 35-40 perc volt, amíg hozzájutottunk, de bármikor mennék újra. A dolog annyira komplex, hogy még térképet is mellékeltek hozzá, ugyanis a matcha összes megjelenési módjában szerepel a pohárban. Porként, habként, piskótaként, jégkásaként, fagylaltként, zseléként, teaként. Annak érdekében, hogy az állagok megmaradjanak és az ízlelőbimbóid ne telítődjenek matchával semleges komponensekből zárórétegeket terveztek közéjük. Aki ezt kitalálta nem Michelin-csillagot, hanem Nobelt érdemel. A fiammal életünk egyik kulináris csúcspontjaként értékeltük ezt az élményt.

A bevezetőben említettem, hogy a japán princípium a tápcsatorna két végének megkülönböztetett figyelmében áll. Térjünk rá a másik végére. Bizonyára mindenki látta már, hogy a japán wc-k különlegesek, van egy kezelőpanel a falon, amivel mindenféle műveleteket lehet végezni ott alul. Bevallom én úgy érkeztem, hogy köszi, ezt kihagyom, de ennél nagyobb hülyeséget nem is csinálhattam volna. Szerencsém, hogy a gyerekem bérlakásában, safe space-ben tudtam megtenni az első lépéseket. Először is ritka, hogy angolul is ki legyen írva a gombokra, hogy mi micsoda, de google lens-szel simán el lehet boldogulni és ha egyet kitanulmányoztál, a többi is menni fog.

A fűthető wc “deszka” (ami persze műanyag) már alapból csodálatos dolog. De az igazi truváj a seggmosó (nőknek egy másik irányból érkező sugár is van), ami erősségben és hőmérsékletben elég jól hangolható. Sőt van egy randomizáló gomb is néha, ami pár milliméteres kilengésekkel tisztít.

Abban megegyezhetünk, ugye, hogy száraz wc papírral sosem fogod tudni teljesen megtisztítani a felületet. Nedves törlőkendő meg nincs mindegyik fiúnál (a lányoknál biztosan van). Ha egy eszköz, amivel nagyon fókuszáltan meg tudod magad tisztogatni, a wc-papírral már csak meg kell szárogatnod magad és láthatod, hogy tökéletesen tiszta vagy. EZ a kultúra, ez a kulturális princípium. És a kultúrájára büszke nyugati ember életének is szerves része kellene, hogy legyen.

A másik megfellebbezhetetlen érv a japánok felsőbbrendűségére a mindenütt megtalálható, ingyenes és tiszta közvécék. Nemcsak az állomásokon, nemcsak a plázákban, de a közepes vagy nagyobb élelmiszerboltokban is van (ismétlem) ingyenes és tiszta wc. Egyáltalán nem lényegtelen szempont egy ország megszeretésében és tiszteletében az ilyesmi.

Már az előző posztomban érintettem az “odaszánás” fontosságát. Aki a rózsát gondozza a villamos kerítésén, aki a halat darabolja és aki a wc-t karbantartja nem úgy él, mint a magyar szolgáltatóipar 98 százaléka, hogy csak tévedésből van itt, átmenetileg, mert valójában ő többre hivatott. Minden csak átmeneti, akkor miért végezzem el szívből a dolgom, miért legyek kedves a vevőkkel. A pincér itt reggeltől estig és egész életével pincér, a bolti eladó nem jobb híján bolti eladó, hanem ebben teljesíti ki az életét és az okoz neki örömöt (a fizetésén kívül), ha a vevő elégedetten távozik. És ha mérnök vagyok (khm), akkor ne csak gépiesen dokumentáljak azért, hogy meglegyen a dokumentáció, hanem megpróbálok annak a szerepébe is belebújni, aki a miérteket is meg akarja érteni.

Az építész pedig, még ha világhíres is komolyan veszi, ha design-közvécék megálmodásával bízzák meg. Ugyanaz az ember tervezett itt Shibuyában wc-t, mint aki Budapesten a Zene Házát alkotta meg. És ezekben az illemhelyekben a munkájukat életcélként élő karbantartók dolgoznak, akiknek valószínű minden nap csak egy a Tökéletes Napokból.

Képek

Az erdőimitáció-wc egy kis tó partján, ahol hápogás közben végezheted a dolgod.

A bezáráskor elhomályosuló, alapból átlátszó fülke. Itt egy kisfiú mindenképpen játszani akart velem.

A gombák fölött egy szentély parkja van.

Jó volt majdnem egy órát ülni a padon és gondolkodni, de leginkább hálát adni.

Komorebi (jap.): a lombok között átszűrődő napfény

[zeroz2ro]

"IRÁNY NÓGRÁD! Magyarország 3. zenélő útszakasza Hatvan és Lőrinci között a 21-es főúton. ISMERŐS ARCOK: Nélküled" - via Becsó Zoltán (Fidesz) 1800 millió forint 30 másodperc.

[stickalittle]

nah

Kellemes kis 50 ezer ember gyűlt össze. A békemenetre Orbán seggének nyalásáért majd összebuszoztatnak 100 ezret. Marci jól kezdett. Aztán jött Osváth "party-killer" Zsolt, és bevallom, majdnem hazaindultam, amikor arról beszélt, hogy a gyermekotthonban az ellátás napi ezerpárszáz forint, és ebben már benne van a "nasi" is, és hát egy zacskó chips 700 forint. Na, akkor pár lépést hátráltam. Aztán Csoki megint jó volt, bár kurvára nem az ízlésemnek való az, hogy utolsó 30 évről beszélt, amikor ebből Orbán volt hatalmon 18 évig, aztán a többi időn 6 darab másik kormányfő osztozott. Úgyhogy azért van egy kis mérlegelni való, nem lehet azt mondani, hogy hát, mindenki egyformán bűnös. A felszólalását úgy tudnám összefoglalni, hogy "legyen minden jó", és én jámboran visszakérdeznék, hogy "és, uram, hogyan legyen minden jó?", erre meg mintha nem érkezett volna válasz. Utána egy nő beszélt. Olyan erőtlenül, hogy nem tudom, miről beszélt, mert bevallom, kikapcsolt közben az agyam. Végül Pottyondi Edina előadta az este legütősebb beszédét, ez legalább olyan volt, hogy ebből kellett volna öt másik. Kicsit olyan érzésem van most, hogy ma este nem történt semmi. Mindenesetre nem bánom, hogy láttam egyben 50 ezer embert, amihez nincsenek hozzászokva mostanában az urak, és elég ahhoz, hogy a paranoiás borbánbiktorra pár napig rájöjjön a fosás.

[politikapolka]

A Szomory Dezső tér szomorúan drága fái (130 millió)

130 milla. Közben az egyik fa a háromból kiszáradt 🤣🤣🤣🤣🤣🤣🤣 Kivitelező: Penta Kft

Így néznek ki az „extra méretű” fák, amelyekért több tízmillió forintot fizetett a Belváros

Fák beszerzése: 30 millió forint.

Fák elültetése Stockholm-rendszerrel:

30 millió forint.

Az automata öntözőrendszer kiépítése, a téren található szökőkút átalakítása (takarékosabb lesz a működése), valamint az elektromos hálózat fejlesztése:

40 millió forint.

Egyéb építészeti, tervezési, ellenőrzési, adminisztratív munkák:

11 millió forint.

A növényeket pedig az úgynevezett "stockholmi eljárással" ültették el. Ennek a módszernek az a lényege, hogy a fa gyökérzetét speciális vázrendszerbe helyezik, a talajt pedig úgy alakítják ki, hogy az garantálja a vízáteresztést, valamint a megfelelő levegőzést is. A technikát Svédországban fejlesztették ki, előnye pedig, hogy a fák sokkal egészségesebbek, és akár két-háromszor hosszabb ideig élnek, mint a hagyományos módszerrel ültetett növények. Budapesten ilyen eljárást alkalmaztak a Bartók Béla úton is, erről egy kisfilm is készült.

A Stockholm-rendszer alkalmazása azonban igen drága, a Főkert korábbi tájékoztatása szerint éppen ezért inkább csak olyan esetekben éri meg, amikor egész fasorokat ültetnek el.

„Ha egy fára vetítjük, a hagyományos ültetés költségének körülbelül öt-hatszorosa is lehet az ár, ezért egy darab fa ültetése esetén ez a módszer nem gazdaságos” – írta korábban a vállalat.

[diogenesz2020portugal]

Mostmár tényleg meg lesz szüntetve az a kurva nagy pazarlás!!!

Takács Péter egészségügyi államtitkár javaslatára a tavalyi összeg 30 százalékára csökkentették az egészségügyi ágazat fejezeti kezelésű előirányzatát – derült ki a 444.hu által megszerzett dokumentumokból. Ez azt jelenti, hogy a 2023-as 17,5 milliárd forint helyett mindössze alig több mint 5 milliárdon osztoznak idén az előirányzat részfeladatai. Itt biztosítanak forrásokat a népegészségügyi, egészségfejlesztési és az ellátórendszer feladatainak végrehajtását támogató szakmai szervezetek számára.

[frankyoungestein]

0rbán vadászkastélya

Azt mesélik az ebben járatosak, hogy amikor a lovasberényi üdülő még a Honvédség tulajdonában volt, egy végzetes napon a FIDESZ illetékesei is elmentek oda valami rendezvényre. Ott, az akkor még Kismocsok, mára már inkább Dagadt azt mondta, nem való a katonáknak ilyen szép üdülő. Fél éven belűl kormányüdülő lett belőle. Utána némi barbatrükk, Sintér Sanyi és körei felvettek rá pár millárdot, mára pedig kiszőkítették ködbe borították a tulajdonosi hátteret.

Hatvanpusztától csak 30 percre van.

[fovarosiblog]

Azt hiszem, meglehetősen megérkeztünk a Fuck around fázisból a Find out fázisba.

[kepeslajoska]

Szele Tamás: Hétezer rakéta

Nagyon nehéz értelmezni azt, ami az elmúlt nap folyamán történt Izraelben. Azt tudjuk biztosan, hogy az országot példa nélküli rakétatámadás érte, a hivatalos források már hétezer rakétát és háromszáz halottat, 1500 sebesültet említenek, az IDF (az izraeli véderő) válaszcsapása a friss hírek szerint 200 embert ölt meg. Mi történt?

Pontosan nem tudjuk megállapítani, az információs káosz elemzése alapján úgy tűnik, a támadás fő tengelye a gázai övezetből indult, de északi irányból, Libanonból is megtámadta Izraelt a Hezbollah – mégpedig egy radarállomást lőttek, régi szovjet aknagránátokkal, ennek az a fontossága, hogy a Teherán által finanszírozott Hezbollah a Hamász oldalán szállt be a konfliktusba – és egy radarállomás támadása mégiscsak tervezett, stratégiai akció, nem indulati alapú. A Hezbollah támadását egyébként az IDF sikeresen visszaverte.

Alapvetően a gázai front a lényeges. Hogy tisztán lássunk, tekintsük, mi a csodával támadott a Hamasz?

Sokféle eszközzel, de a legtöbb Kasszám rakéta lehetett. Ez igazából úgy működött, mint egy terheléses támadás: a Hamász már 2021-ben (és korábban is) azzal kísérletezett, hogy mennyi rakétát kell kilőnie a Vaskupola semlegesítéséhez. A Kasszám rakétának komoly története van. Még 2002. március 5-én lőtték fel az első példányt, addig a palesztin szervezeteknek nem voltak nagy hatótávolságú fegyvereik. A Kasszámot azóta sokat fejlesztették, módosították, a korai változatok 2 méter hosszúak és nagyjából 36 kilósak voltak egy 8 kilós robbanófejjel, a hatótávolságuk pedig valamivel több mint 3 km volt. A mostani verziók 90 kiló körüli súlyúak, a hatótávolságuk 30 km körül mozog, és mintegy 100 ezer forintnak megfelelő összegből elő lehet állítani egyet.

Gázában akadnak – ha nem is túl nagy számban – orosz BM–21-es Grad és kínai Weishi (WS–1E) rakéta-sorozatvetők, sőt, akad náluk néhány iráni gyártmányú Fadzsr -5-ös és M–302-es taktikai ballisztikus rakéta. Ezeket akkor használják, ha egy célpontot tényleg szeretnének eltalálni, vagy még inkább, ha szeretnék azt elkerülni.

Hogyan működik a Kasszám rakéta?

A Kasszám rakéta nagyon rosszul működik. Komoly hadsereg manapság nem is rendszeresítené, ugyanis valójában nem több, mint egy szilárd hajtóanyagú, acéltestű lövedék, voltaképpen cukor és műtrágya keveréke ég benne, robbanófejében egyszerű TNT található. Röppályáján nem forog a saját tengelye körül, így aztán találati pontossága nagyon rossz. Tulajdonképpen csak település méretű célpontokat lehet vele eltalálni – valahol majd csak becsapódik, és a Hamász úgy veszi, hogy bármit vagy bárkit is találtak el vele, az mind tiszta haszon.

Hogyan működik a rakétatámadásokat elhárító Vaskupola-rendszer?

A Vaskupola lényege, hogy egy nagyon fejlett radarernyő érzékel minden közeledő rakétát, ezek pályaadatait továbbítja abba a számítógépes rendszerbe, ami elvégzi az elemzést, és ha lakott területre csapódna be a közeledő eszköz, sebészi pontossággal megsemmisíti még a levegőben egy vagy több Tamir ellenrakétával, melyeknek darabja 11-25 millió forint közötti összegbe kerül. Egy Vaskupola-üteg ára 14,3 milliárd forintnak felel meg, kilenc-tíz működik belőlük, szóval nem olcsó mulatság az izraeli honvédelem, de muszáj költeni rá. Most dolgoznak különben a rendszer továbbfejlesztésén, ami drónok és nagyon közelről indított rakéták ellen is hatásos lesz. Mindenképpen meg kell jegyeznünk: a Vaskupola kizárólag védekezésre alkalmas.

Ezt sikerült áttörni. Világos, hogy a Hamász már régóta azt vizsgálja, mennyi kályhacsövet kell kilőnie ahhoz, hogy a Tamir ellenrakéták elfogyjanak. Ez most sikerült: körülbelül hétezret. Persze ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy nincs többé Vaskupola: ez csak annyit jelent, hogy átmenetileg kifogyott a lőszer.

Mit jelentenek a tegnap történtek világpolitikai szempontból?

Az ISW értékelése szerint a Hamász meglepetésszerű szárazföldi és légi támadást indított Izrael ellen, ami évtizedek óta a legjelentősebb eszkalációt jelenti a két fél között. Hamász-harcosok százai léptek át a Gázai övezetből izraeli területre és támadták a közeli határállomásokat, katonai objektumokat és lakóövezeteket október 7-én. A csoport a nap folyamán nagyszabású rakétatámadások sorozatát is indította az övezetből izraeli területre. Ez a hadművelet eddig több száz izraeli civilt sebesített meg és ölt meg. Az izraeli vezetők válaszul a támadást háborús cselekménynek minősítették, és minden jel arra utal, hogy határozottan fognak válaszolni. A korábbi izraeli válaszlépések arra utalnak, hogy Izrael valószínűleg szárazföldi hadműveletet hajt végre a Gázai Övezetben, amelynek célja a Hamász teljes felszámolása. A Hamász vezetői szinte biztosan figyelembe vették ezt a lehetőséget a támadás megtervezésekor. De nincs okuk azt hinni, hogy egy ilyen művelet ellen sikeresen tudnának védekezni, tekintettel az izraeli hadsereg relatív erejére. Ez az észrevétel felveti a kérdést: mi a Hamász győzelmi doktrínája, miben bíznak?

1. A Hamász vezetői arra számíthatnak, hogy az általuk kirobbantott konfliktus kiterjedhet más palesztin milíciákra, valamint Iránra és az úgynevezett „Ellenállás tengelyére” is. Az iráni vezetők ezt a kifejezést – „az Ellenállás tengelye” – használják az állami, félállami és nem állami szereplőkből álló nemzetközi partneri rendszerük leírására. Ebbe a koalícióba tartozik a libanoni Hezbollah, a szíriai Bashar al-Asszad rezsim, a jemeni Houthi mozgalom és számtalan Bahreinben, Irakban, Palesztinában és Szíriában működő milícia esetében, amelyeket Irán mind anyagilag, mind politikailag támogat. Más, Irán által támogatott palesztin milíciák kifejezték készségüket, hogy csatlakoznak az Izrael elleni harchoz, de jelenleg nincs arra utaló jel, hogy az Ellenállás Tengelyének nem palesztin tagjai részt vennének a konfliktusban. Az Ellenállás Tengelye mindazonáltal megfelelő helyzetben van ahhoz, hogy beavatkozzon, ha vezetői úgy döntenének, tekintettel libanoni, szíriai és ciszjordániai katonai lábnyomukra. Valójában Izrael bekerítése volt az egyik fő motivációja annak, hogy Irán kiterjedt befektetéseket eszközölt a proxy és partner milíciák támogatásába ezeken a helyeken.

Az a tény, hogy a Hamász az 1973-as Jom Kippur-i háború évfordulóján indította el hadműveletét, hitelt ad annak a lehetőségnek, hogy másoktól is támogatást vár Izrael ellen. Annak a háborúnak az volt az egyik legfontosabb jellemzője, hogy Egyiptom meglepetésszerű támadása többfrontos háborút jelentett Izrael számára.

2. A Hamász a jelenlegi hadműveletét az iráni vezetők Izrael legyőzéséről szóló propagandájára alapozhatta. Hossein Szalami vezérőrnagy – az iráni Iszlám Forradalmi Gárda (IRGC) parancsnoka – 2022 augusztusában az eddigi legegyértelműbben fogalmazta meg iráni tisztségviselőként, hogyan lehet Izraelt elpusztítani. 2022-ben Szalami lekicsinyelte a drónok és rakéták szerepét, és ehelyett a libanoni Hezbollah és a palesztin milíciák támogatása mellett érvelt, annak érdekében, hogy azok több szárazföldi műveletet és városi harcot folytassanak Izraelen belül. Szalami azt állította, hogy az ilyen tevékenységek belső elmozdulást generálnának és káoszt okoznának, ami végső soron destabilizálná Izraelt és annak hanyatlásához vezetne. Ebben az összefüggésben figyelemre méltó a Hamásznak azon döntése, hogy szárazföldi támadást hajt végre Izraelben, és az is, ahogyan ezt tette. A csoport válogatás nélkül gyilkolt, bántalmazott és rabolt el civileket azokban a városokban, amelyeket harcosai elértek, és a cselekményekről képeket és videókat tett közzé az interneten, valószínűleg részben azért, hogy rettegést keltsen az izraeliekben.

3. A Hamász talán arra törekedett, hogy megzavarja az Egyesült Államok vezette tárgyalásokat az Izrael és Szaúd-Arábia közötti kapcsolatok normalizálásáról. Az Izrael elleni támadás érthető módon ismét az izraeli-palesztin konfliktusra irányította a nemzetközi figyelmet. A szaúdi külügyminisztérium október 7-én nyilatkozatot adott ki, amelyben kiállt a palesztin ügy mellett, és megerősítette, hogy Rijád támogatja a kétállami megoldást. Ez a támadás és bármilyen következményei valószínűleg megnehezítik a normalizációs tárgyalásokat, és késleltethetik, sőt meg is szakíthatják azokat.

Az egyik legveszélyesebb cselekvési irány, amelyet Irán követhet, az lenne, ha az elkövetkező napokban és hetekben valamilyen módon kihasználná a Gázai Övezetre irányuló izraeli összpontosítást. Az iráni vezetők szinte biztosan keresni fogják a konfliktus kihasználásának lehetőségeit, még ha esetleg nem is ők irányították azt. Irán kihasználhatná az izraeli figyelemelterelést azzal, hogy fejlett katonai rendszereket telepítene Libanonba és Szíriába, vagy jelentős előrelépéseket tenne nukleáris programjában. Ez a forgatókönyv jelenleg kevésbé valószínű, mint a többi, de megfontolásra érdemes, mert még jelentősebb eszkalációk vagy geopolitikai változások feltételeit teremtheti meg. A Hamász támadásához hasonló incidensek már nem korlátozódnak arra a közvetlen területre, ahol történtek. Mindegyik magában hordozza a lehetőséget, hogy nagyobb jelenséggé nője ki magát, amely az egész Közel-Keleten, sőt azon túl is érezteti hatását.

Az Egyesült Államoknak és szövetségeseinek ébernek kell maradniuk azzal a veszéllyel szemben, hogy Irán és partnerei megpróbálják kiterjeszteni a Hamász Izrael elleni támadásai által okozott válságot, és el kell kerülniük azt a tendenciát, hogy szűken a Gázai Övezetre és a támadásra adott közvetlen izraeli válaszra összpontosítsanak. Irán évek óta olyan támadó stratégiát folytat a Közel-Keleten, amelynek célja többek között az Egyesült Államok kiszorítása a térségből. 12 Az október 7-i Hamász-támadás ennek a nagyobb erőfeszítésnek lehet a része.

Arra a kérdésre – itt ér véget az ISW elemzése – hogy minderre hogyan kerülhetett sor, nem ismerjük a választ. Izrael állama rendelkezik a világ egyik legjobban felkészült hírszerzésével, képtelenség, hogy hétezer rakéta mozgatását nem észlelték volna, a problémát valószínűleg a politikai vezetés felső köreiben kéne keresni, de ez is puszta spekuláció.

A jelenlegi csapatmozgásokról nincsenek biztos információk, annyit tudunk, hogy Dél-Libanon ellen csapást mértek (az említett Hezbollah-bázis járt rosszul) és komoly légicsapások érték a Gázai Övezetet is. Az elrabolt izraeli túszok kiszabadításáért jelenleg is komoly harcok folynak, némi sikerrel.

Ennyit tudunk, ennyit állíthatunk viszonylag biztosan. Az események valószínűleg oda fognak vezetni, hogy a Hamász és a Hezbollah felmorzsolódik az IDF túlerejével szemben, ami Teherán pozícióvesztésével jár majd, és a Kremlben sem fognak pezsgőt bontani ennek alkalmából – de képtelenség volna nem észrevenni Irán és az Oroszországi Föderáció háttérben betöltött szerepét.

Meglátjuk, mi lesz, hogy lesz, én, mint szerény krónikás kezdem magamat leginkább a klendevi csodarabbinak érezni, ugyanis ő mondta egyszer egy bonyolultabb kérdésre:

„A helyes választ nem tudom. De nagyon szívesen megmagyarázom...”

Körülbelül így állunk tegnap óta Izrael problémájával is. Nem tudjuk, mi van, de próbáljuk megmagyarázni.

Csak jó hadiszerencsét kívánhat az ember, és mielőbbi győzelmet Izraelnek.

[dedibelyegei]

Nohát ez egészen furcsa egy párosítás, vagy sorozat, eredetileg a piros bélyeget fotóztam be magában, aztán amikor elkezdtem utánanézni kiderült, hogy ezek így ketten, bár külsőleg az égvilágon semmi közük egymáshoz, közösen sorozatként lettek kiadva. Természetesen az alkalom összeköti őket, de teljesen más a megközelítés. Ja de igen, szóval megláttam, hogy a pirostojás bélyegnek ez a társa és beugrott, hogy az albumban vannak valahol ilyen szentes, vallásos tematikájú bélyegek, és voilá: bizony megvolt a párja, minő kellemes meglepetés! Össze is lettek költöztetve szépen.

A dizájnok rendhagyósága mellett még egy érdekessége van a párosnak, mégpedig a tervezőik. Sajnos, mint eddig is látható volt bélyegtervezés területén is komoly férfi túlsúly van, azonban ezt a kettőt két hölgy tervezte! A baloldali egyszerűdenagyszerű modernebbet egy bizonyos Lázár Szilvia, aki mai napig is aktív tervező, például hozzáköthető a 2020-as 400 éves Zrínyi bélyeg is.

A jobboldali bélyeg már formátumával rendhagyó, nagyon kis keskeny-karcsú, és fő eleme El Greco: Feltámadás című művének releváns részlete. Eköré tervezte a bélyeget Egedi-Kovács Melinda, aki azonban azóta elég más irányokat vett, és az Újalkímia alapítója lett...

Mindkét bélyegből 2,5 millió darab készült, így fillérekből beszerezhetők, de mégis az El Grecos kb. kétszer annyit kóstál, mint a piros.

[retyerutya]

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem éves költségvetése 30 milliárd forint, ebben benne van az állami források és a saját bevételek felhasználása is.

Döntött a Mol az éves osztalékokról, 19,8 milliárdot kap az MCC alapítványa

MCC diákok száma: 7000

Elte hallgatók száma: 28 542

Az MCC-hez került vagyonból a Mol-részvények 10 százaléka (82 millió részvény) az adományozás idején, a koronavírus-járvány kezdete után nem sokkal 160 milliárd forint körüli összeget ért, mára (2023) ez 200 milliárd forint felett van. A Richter 18,6 millió részvénye akkor 120 milliárd körüli összeget ért, mára ez 140 milliárd környékére kúszott fel.

[zeroz2ro]

A hitel törlesztőrészlete a jövedelemnek maximum egy meghatározott része lehet, de maximum 500 000 forint. 75 millió forint hitelnek a törlesztője 30 évre 580 ezer forint, és ehhez legalább havi nettó 1,5 millió jövedelmet kell igazolni. Vagyis nem igazán értem Tóth Gabi hogy tudott egyedül felvenni 75 millió hitelt, de ezek szerint azzal együtt is jól kereshet mint előadóművész, hogy 10 éve nem adott ki albumot ... Vajon a haknikról hogy adott le jövedelemigazolást?

[stickalittle]

Mivel a propagandamédiából most az ömlik, hogy 2010 óta folyamatosan csökken az államadósság, ezért akit érdekel, annak elmondom, hogy természetesen ez sem igaz.

A Fidesz kormányra kerülésekor az államadósság 22 ezer milliárd forint volt, és GDP arányosan a 81% körül mozgott 2010-ben, hol alulról, hol felülről nyalogatta körbe. Hogy a 2010-es államadósság kinek a sara, ezt én nem tudnám megmondani, mert akkor volt a kormányváltás, és a devizatartalékot is kellene mellé nézni, mert amit a szocik felvettek hitelt az IMF-től, annak túlnyomó részét nem költötték el, hanem betolták a devizatartalékba, hogy ne legyen sebezhető a forint a világválság alatt, és az Orbán kormány abból is költött. Úgyhogy engedjük el 2010-et, és nézzük 2011-et, hogy hogyan indult az év. Bruttóban 22 ezer milliárdos hitellel, és GDP arányosan 80%-ról. Aztán elkezdett beömleni az EU pénze, és a MANYUP-vagyonra is r��találtak a fiúk. Várhattuk volna, hogy akkor most valóban csökken az államadósság. De nem így történt. Igaz, hogy volt egy negyedév, amikor csökkent az összeg (MANYUP-vagyon kampó, ugye), aztán elkezdett folyamatosan nőni. A 23 ezer milliárdot 2013-ban lépte át. A 25 ezer millárdot 2014-ben, A 30 ezer milliárdot 2019-ben, a 40 ezer milliárdot 2021 közepén, és egyre gyorsuló ütemben vesz fel hitelt az Orbán-kormány. GDP arányosan pedig hol csökkent, hol nőtt ez az egyenleg, egyáltalán nem lehet rá mondani azt, hogy folyamatosan csökkenne. A legjobb értéke 2008-ban volt, 64,3%, a legrosszabb értéke 2014-ben, 82,1%. Tehát egyértelmű hazugság, hogy folyamatosan csökken az államadósság. Azt lehet rajta látni, hogy csökkenget-csökkenget (GDP-arányosan), de amikor elfogy az előző hitel, a fiúk megint felvesznek  egy nagyobb összeget, és szépen visszadobják 80% fölé. Van egy időszak, amikor csökken (természetesen csak GDP-arányosan, bruttóban folyamatosan nő), aztán elérkezik a következő hitelfelvétel ideje, és GDP-arányosan is visszarepül arra a szintre, ahol 2010-ben tartottunk. Vagyis az ide ömlő EU-s pénz ellenére és a MANYUP-vagyon bedarálása ellenére sem csökkent érdemben Magyarország államadóssága. No, ennyit tudtak a fiúk. Bruttóban ez a 2010-es 22 ezer milliárdról, 2022 harmadik negyedévére 47,8 ezer milliárdra csökkent fel, és gyanítom, hogy ma ez az összeg még magasabb, hiszen éppen most hencegnek azzal, hogy milyen jól fogy az állampapír, ami, ugye, hitelfelvételt jelent. Vagyis az Orbán-kormánynak 2010 óta sokkal több hitelt sikerült felvennie, mint az összes többi korábbi kormánynak együtt. A többi pedig csak büdös nagy propaganda.

[stamp-it-to-me]

i think its 140 forint (worth 30 cents). 1.40 would be about 0.003 euros

you very well may be correct! the catalog i use is where i got 1.40 from but they may have it wrong

[id: image that says "Face value: 1.40 Ft - Hungarian forint". end id]

but would inflation be a factor since it's a stamp from the early 60s? the 1960s Hungarian economy and its postal service is not a topic i know very much about so i'd have to do more research

but thank you for the correction, i'll look into it!

[howlingdemon13]

#3, 11 and 14 please!

3.) One of the funniest things that’s ever happened to you:

At the time, it was stressful and kinda scary. Back in August, my “host brother” was getting married and flew some of my family out to Slovakia to attend (which is insanely generous). We were there for a week and we were doing a bit of sightseeing in some neighboring countries. My grandma was suddenly adamant that we go to Budapest to do a boat cruise down the Danube because a friend of hers had done it. This was planned literally the night before, so you know it can only get worse from here. After a very stressful train ride, scrambling to get local currency (thank god I brought my debit card), and trying to verify our train tickets for the return journey, we rushed out to the taxi parking with about 15 minutes left to get on the boat for the river tour. Keep in mind that my grandma is completely oblivious to the panic (which idk if that makes it better or worse). Our driver had lived in the US and spoke enough English to make up for what little Hungarian I practiced to get us by, so off we went. For the next 15 minutes, he told us about his time in San Francisco and pointed out some landmarks and told us a little bit about the Communist era architecture. I think it was how casually he was giving us all this info, coupled with how panicked we were about potentially missing our boat that made it funny looking back. We pulled up the the wharf with maybe a minute to spare, I gave the guy a massive tip (minimum amount of forint I could get was $60 worth, and let’s face it, the guy deserved way more for having to deal with a gaggle of Americans and for being a literal miracle worker), and we basically ran onto the boat. The thing that made it genuinely funny was my brother. As soon as we sat down, he said “we were one history lesson away from missing this fucking boat.” I lost it. I guess it’s one of those things where you had to be there, but my mom and I had been running on fumes planning this whole thing the night before that the relief and the comment kinda broke me.

11.) Something you’ve always wanted to learn:

Archery. Years ago, I went with a friend to a place in Chicago where you can get an hour lesson with other people, and it was really fun. I actually have pretty good aim. I guess I just don’t really have the time or resources right now to seriously consider pursuing it, but it’s something I would totally do in the future.

14.) Something you’re learning right now and want to share:

Social jazz dances I just learned the Charleston and now I’m slowly working on the 30’s variation. I don’t have the best hand-eye coordination, and I broke a bone in my foot last year, so progress has been slow.