#Bassár el-Aszad

[drakvuf]

Szerinte az ország „terroristák” kezére került, az egész lázadást is terrorizmusnak nevezte. Mindeközben Kadirov bedobta, hogy a felkelőket le kéne venni az oroszok terrorista listáról. Nem lesz ebből visszatérés.

[algebraicvarietyshow]

mehet janukovicshoz

[chuckyeager]

Bendarzsevszkij Anton:

Az oroszok a jelek szerint intenzíven pakolnak, és könnyes búcsút intenek Szíriának. A két orosz bázis (tengeri és légi) közül az egyiket, a tartuszit 52 év után bukják el, még az Aszad-klán alapítójától kapták a szovjetek, a másikat, a hmeimimi bázist 10 évvel a megszerzést követően fogják elveszíteni. A szíriai orosz beavatkozásnak ez a bázis volt a legfontosabb eredménye, és ezzel Szíria kulcsfontosságú szerepet töltött be az oroszok közel-keleti- és afrikai műveleteiben. Mostanáig.

A Maxar műholdfelvételei alapján nagyon jól lekövetkező, hogy december közepe-vége óta az oroszok több tucat alakalommal fordultak teherszállító repülőgépekkel a hmeimimi bázison, elszállítva az ott évekig felhalmozott orosz haditechnikát és katonai élőerőt.

A haditechnika másik részét a tartuszi kikötőbe vitték, és onnan fogják elszállítani, tengeri úton. Ehhez a napokban két orosz hajó is érkezett, a Sparta-I és Sparta-II, és a műholdképek alapján elindult az eszközök felpakolása.

Ahogy a decemberi posztomban is írtam, mindez még nem feltétlenül jó hír Ukrajnának. Oroszország elszántabb lesz, mert legalább az ukrán hadszintéren muszáj teljesítenie. Másrészt a szíriai haditechnika egy része a katonákkal együtt visszamegy Oroszországba, és jó eséllyel az orosz-ukrán fronton fog kikötni. Az eszközök másik része Líbiába megy, ahol az oroszok Halif Haftar tábornok erőit támogatják a központi hatalommal szemben. A nyugati hírszerzés szerint az oroszok két líbiai bázist használnak, Al-Khadimben és Al-Jufrában.

Az oroszok az utolsó pillanatokig próbáltak egyeztetni az új szír hatóságokkal, de valljuk be, nem sok esélyük volt, miután 2015 után Bassár el-Aszad a túlélését kizárólag Putyinnak köszönhette, és 2024. decemberi bukása után is Moszkvában talált menedéket. A szír hatóságok néhány napja hivatalosan is felmondták a hetvenes években kötött a tartuszi bérleti megállapodást. Tegnap egy orosz delegáció érkezett Szíriába, de az, hogy egészen alacsony szintű az összetétel (a legmagasabb tisztviselő egy külügyminiszter helyettes, bizonyos Mihail Bogdanov), azt mutatja, hogy leginkább a kivonulási feltételeket fogják átbeszélni, nem a maradást.

[mukodik]

Bassár el-Aszad pénzembere és egy súlyos nemzetközi bűncselekmény gyanúsítottja részt vett a magyar Golden Visa programban - Direkt36

[diogenesz2020portugal]

Forrásaink arra utaltak, hogy a repülőn talán Bassár el-Aszad szír elnök és kísérete érkezhetett. Erre vonatkozó hírt, bejegyzést ugyan sem a kormány honlapján és Facebook-oldalán, sem Orbán Viktor miniszterelnök vagy Szijjártó Péter külügyminiszter médiafelületein nem találtunk, ám a felvetés nem tűnik irreálisnak.

[retyerutya]

Saját lábon álltak

[turbiea]

Telex: Leszámoltak az Iszlám Állammal, ellenálltak Aszadnak, most az új helyzetet méregetik a kurdok

[nyuszimotor]

Jól jön még az az orosz érdemrend a NER-ben is

[etf-eszkozok]

Jenki-Ruszki Szikrák

Jenki-Ruszki Szikrák hatalmasodtak el a piacokon, de ezt leginkább az orosz tőzsdepiac érzi igazán. Mivel az RSX-Market Vectors Oroszország ETF alap grafikonja több mint 10%-ot szakadt, ami letörte az emelkedő trendet is.  Arról van szó hogy, Amerika és Oroszország között nagyon feszült a viszony, a hidegháború óta nem volt ennyire rossz a két ország kapcsolata. Trump tegnap rakétatámadást…

[nemzetinet]

Putyin: nem maradnak büntetlenül az idlíbi terroristák agresszív lépései

Nem maradnak büntetlenül a szíriai Idlíb tartomány nagy részét megszállva tartó iszlamista terroristák agresszív lépései – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök, miután a csütörtökön Szocsiban a török és az iráni hivatali partnerével tanácskozott.

“Török és iráni kollégáink készek együttműködni annak érdekében, hogy megszűnjön a feszültség és stabilizálódjon a helyzet Idlíbben. Megállapodtunk, hogy ebből a célból pótlólagos lépéseket teszünk” – hangoztatta az orosz vezető a Tayyip Recep Erdogannal és Haszan Róhánival közösen megtartott sajtótájékoztatóján.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője ezt utóbb újságírói kérdésre úgy pontosította, hogy az elhatározott lépések Idlíbnek “a terrorista csoportoktól való megtisztítását” célozzák, de konkrét hadműveletről nem született megállapodás. A tartomány nagy részét ellenőrzésük alatt tartó iszlamista fegyveresekkel szembeni katonai fellépésről egyébként a sajtó előtti közös megjelenés alkalmából Róháni határozottan, Erdogan visszafogottan nyilatkozott.

Putyin azt hangsúlyozta, hogy a szíriai harci cselekményeket nem szabad “a terrorizmus elleni harc erőfeszítéseinek rovására” beszüntetni.

“Az idlíbi feszültségcsökkentési zóna létrehozása ideiglenes intézkedés. A militánsok agresszív kirohanásai nem maradhatnak büntetlenül” – jelentette ki.

Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter újságíróknak külön nyilatkozva “elég eredményesnek” minősítette az Idlíbről folytatott tárgyalásokat és azt mondta, hogy lépésről lépésre kell haladni a tavaly szeptemberben kitűzött célok megvalósítása felé.

Idlíb az egyetlen olyan jelentősebb területi egység Szíriában, amely túlnyomórészt továbbra is a kormányellenes erők kezén van. 2017-ben ott hozták létre az északi feszültségcsökkentési övezetet, ahová azokat a militánsokat szállították át családjaikkal, akik nem voltak hajlandók letenni a fegyvert és békét kötni Bassár el-Aszad szíriai elnök rendszerével.

Putyin és Erdogan szeptember 17-én Szocsiban egy 15-20 kilométer széles idlíbi demilitarizált övezet létrehozásáról állapodott meg, a kormány- és az ellenzéki erőket elválasztó demarkációs vonal mentén. Ennek eredetileg kitűzött céldátuma október 15. volt, ám a török fél mindezidáig nem tudta megteremteni a török-orosz közös járőrözés biztonsági feltételeit.

A január 23-i moszkvai orosz-török csúcson Putyin azt mondta, hogy Ankara jelentős erőfeszítéseket tesz az ütközőövezet létrehozása érdekében és a felek törekedni fognak az erre vonatkozó megállapodás megvalósítására.

A csütörtöki közös sajtótájékoztatón az orosz elnök közölte: két kollégájával egyetértett abban, hogy a Szíriából történő amerikai csapatkivonás pozitív, stabilizáló hatást gyakorol a helyzetre. Beszámolója szerint mindhárom ország támogatja a szíriai alkotmányozó bizottság mielőbbi megalakulását és az alkotmányos reform megvalósítását, valamint Szíria területi egységét.

Erdogan egyébként a tanácskozáson azt hangoztatta, hogy Szíria intergritása csak akkor tartható fenn, ha az általa terroristának nevezett kurd erők elhagyják az ország északi részén, az Eufrátesztől keletre található Manbidzs városát. Hangsúlyozta, hogy Ankara mindent elkövet a Hmejmímben működő orosz katonai bázis megvédése érdekében, hozzátéve, hogy a török hadsereg drónjai nem észleltek nehézfegyvereket az objektum körül. A török vezető kiemelte annak fontosságát, hogy a szíriai kormányerők betartsák a tűzszünetet Idlíbben.

Putyin, Erdogan és Róháni immár negyedik alkalommal tartott találkozót a szíriai rendezést támogató, úgynevezett asztanai folyamat keretében, amelyért Oroszország, Törökország és Irán kormánya a kezességet vállalt. A török elnök Szocsiban felajánlotta, hogy ő legyen a következő hármas csúcstalálkozó házigazdája.

Pogár Demeter / MTI

Putyin: nem maradnak büntetlenül az idlíbi terroristák agresszív lépései a Nemzeti.net-en jelent meg,

[korkep-blog]

Aszad engedélyezte Iraknak, hogy katonai akciót hajtson végre szír területen az Iszlám Állam ellen

Az iraki kormányfő ajánlata nem sokkal azután érkezett, hogy Donald Trump bejelentette, kivonja az amerikai katonákat Szíriából

Bassár El Aszad szír elnök engedélyt adott az iraki hadseregnek, hogy támadást intézzen az Iszlám Állam Szíria területén lévő állásai ellen. Aszad szombaton kapott egy levelet ádil Adul Mahdi iraki kormányfőtől, aki felszólította őt a terrorizmus elleni harcra.

  Az iraki légierő és tüzérség Damaszkusz engedélyével már korábban is intézett támadást az IÁ dzsihadistái ellen. Az Iszlám Állam erőit nagyrészt már felőrölték a szíriai, orosz, iraki és amerikai erők, ugyanakkor Szíria egy kis szegletében még mindig jelen van a terrorszervezet.

  Az iraki kormányfő ajánlata nem sokkal azután érkezett, hogy Donald Trump bejelentette, kivonja az amerikai katonákat Szíriából.

  Teraz.sk

[szantograf]

Obamára szálltak - ragaszkodott a mobiljához - kedve szerint hívja a barátait

SzántóGráf - https://szantograf.hu/2013/10/29/obamara-szalltak-ragaszkodott-a-mobiljahoz-kedve-szerint-hivja-a-baratait/

Obamára szálltak - ragaszkodott a mobiljához - kedve szerint hívja a barátait

A damaszkuszi rezsimmel rokonszenvező szíriai hackerek feltörték hétfőn Barack Obama Facebook- és Twitter-oldalá. A hackerek megváltoztatták az Obama közösségi oldalain elhelyezett linkeket, így a tavalyi elnökválasztási kampányról szóló bejátszások és az új egészségbiztosítási törvénnyel kapcsolatos elnöki kommentárok helyett a felhasználók a szíriai fegyveres konfliktusról szóló felvételeket láthatták.

A hackertámadás miatt rövid ideig nem volt elérhető az amerikai elnök Facebook- és Twitter-oldala. A Szíriai Elektronikus Hadsereg nevű mozgalom elektronikus üzenetében kérkedett a károkozással, és azt is állította, hogy hozzáfért az amerikai elnök tavalyi választási kampányával kapcsolatos emailekhez is.

A Bassár el-Aszad szíriai elnök rezsimjével rokonszenvező szervezet már többször intézett internetes támadást befolyásos sajtóorgánumok ellen. A kalózcsoport akciói miatt kárt szenvedtek egyebek mellett az AP és az AFP hírügynökség, a BBC és a France 24 tévécsatorna, továbbá a The New York Times amerikai napilap, illetve a Financial Times és a The Guardian című londoni újságok honlapjai vagy közösségi oldalai.

Saját kútfőmből  – emlékezetem szerint amikor Obama elnök lett elvették tőle az okos telefonját.  Mondván  komoly nemzetbiztonsági kockázatot jelent ha Ő közvetlenül elérhető vagy ő maga telefonálgat. Nem hagyta, cirkusz volt és győzött. Visszakapta a mobilját igaz tettek bele egy két biztonsági szűrőt – vagy is lehallgatót, vonalazonosítót . Maga az elnök többször is elmondta – akárhogyan is alakul a sorsa Ő sose mond le arról, hogy a barátai bármikor elérhessék vagy ő maga is felcsörgesse őket. Karakán fickó.

Nekem tetszik a hozzáállása, ha tudnám a számát személyesen mondanám meg neki.

szantograf.hu

[hirzilla]

Trump óriásit elsőzött a Golán-fennsíkkal http://hirzilla.hu/hirek/online-hirek/kulfold/2019/03/31/trump-oriasit-elsozott-a-golan-fennsikkal/?feed_id=3786&_unique_id=5ca0ab0cb4fbc A hírek alapján a Golán-fennsíkot egy igazi, véráztatta, repeszcsapdosta konfliktusövezetként képzelhetnénk el: izraeli megfigyelőállásokkal, a fegyverszüneti vonalat őrző, bajba kerülő ENSZ-katonákkal, a rakétabelövésekkel meg a beszivárgó Hezbollah-harcosokkal. Pedig a fennsík valójában egy turistaparadicsom – az ajjúbida szultánok festői erődjeivel, vízesésekkel, nemzeti parkokkal, túrautakkal, butikhotelekkel, kóser ranch-okkal, na meg a libanoni-szír-izraeli hármas határon Izrael egyetlen síparadicsomával. Ezek nemcsak azt jelzik, hogy valójában milyen alacsony is a Szíriától 1967-ben elfoglalt régió veszélyeztetettsége, de azt is, hogy Izrael a nemzetközi joggal szemben már réges-rég saját szerves részeként tekint az alig 1200 négyzetkilométeres területre. A hosszú távú izraeli berendezkedés legárulkodóbb jelei egyébként a csapadékos és kiváló vulkáni talajjal borított Golánt ellepő borászatok, mert hát szőlőt csak abban bízva szokás telepíteni, hogy az évtizedeken keresztül háborítatlan marad – nem véletlen, hogy évezredek óta a hódítás egyik szimbolikus mozzanata a szőlők és az olajligetek kivágása. Egy nap alatt, hegymenetben foglalták el Persze Izrael nemcsak a bukolikus környezet miatt rendezkedett be tartósan a fennsíkon, hanem azért is, mert a Golán stratégiai szempontból a Jerusalem Center for Public Affairs elemzése (pdf) szerint „csaknem tökéletes védelmi vonalat képez". Izrael északkeleti határát az 1948-as felosztás a Jordán mentén jelölte ki, ami a forrásának számító Genezáreti-tóhoz képest több mint kétszáz méterrel fekszik a tengerszintje alatt. A Jordán-völgytől keletre azonban a terep hirtelen meredeken kezd emelkedni– alig 15-20 kilométer alatt akár 1500-2000 métert is –, majd utána kelet, azaz a mai Szíria felé már szelídebben süllyedő platóként nyúlik el. A magaslatokról 1967 előtt kiválóan be lehetett látni és be lehetett lőni Észak-Izrael jelentős részét, és az akkor még Jordániával és Egyiptommal szövetséges, egy ideig államközösséget alkotó Szíria komoly helyzeti előnyben volt Izraellel szemben. A zsidó állam a hatnapos háborúban egészen addig nem is piszkálta a meredek hegyoldalakra beásott szíriai hadsereget, amíg ki nem harcolta a döntő győzelmet a Sínai-félszigeten és Ciszjordániában, és csak a háború utolsó napján – részben amerikai sugallatra – indított támadást. A heves és mindkét oldalon nagy vérveszteségekkel járó harcok totális izraeli győzelmet hoztak, és a zsidó állam megszerezte a földrajzi értelemben vett régió mintegy kétharmadát, melyet az 1973-as jom kippuri háborúban sikerült némi nehézségek árán megtartani. A konfliktust 1974-ben lezáró fegyverszünet pedig létrehozott egy ENSZ által felügyelt demilitarizált zónát a két ország között, azóta pedig nem is volt nagyobb szabású fegyveres összecsapás a térségben. Izrael hamar rájött, mekkora kincsre tett szert a Golánnal. A fennsíkról ugyanis kiváló rálátás nyílik észak felé Libanonba, kelet felé Szíriába, ráadásul a terep megakadályozza a szíriai oldalról történő felderítést, és a Jordán völgyét célzó tüzérségi támadásokat, a keleti lejtők nagy része pedig limitált behatolási pontot kínál a harckocsik számára. Így a határ védelme a már idézett stratégiai elemzés szerint csekély számú védősereget és légitámogatást igényel, azaz egy Szíriával folytatott háború esetén a légierő a komoly (mármint a polgárháború előtt komoly) szíriai ballisztikus rakétaerő semlegesítésére koncentrálhat. A Golánnak azonban nemcsak a katonai, hanem a közvetett értelemben vett stratégiai jelentősége is óriási, mivel a csapadékban relatíve gazdag fennsík táplálja a Jordán folyót, és számítások szerint Izrael vízkészletének 15 százalékát biztosítja. A régió lakossága 1967 előtt túlnyomórészt arabokból és drúzokból (ami egy több közel-keleti országra kiterjedő, arabul beszélő, de genetikai belterjessége és sajátos vallási koktélja miatt is különálló népcsoport) állt, de a hatnapos háború során több tízezer nem-zsidó menekült el, akiket később az izraeli hatóságok biztonsági okokra hivatkozva ugyanúgy nem engedtek vissza, mint a palesztinokat. A Golánra való zsidó betelepülés már hónapokkal a fegyverszünet után megkezdődött, de soha nem pörgött fel úgy, mint Ciszjordániában. Jelenleg 26 ezer zsidó lakos él itt 22 ezer drúz mellett – ez utóbbiaknak Izrael felkínálta az állampolgárságot, de ellentétben a többi izraeli drúzzal, ők kevésbé voltak lojálisak a zsidó államhoz, és csak 1700-an fogadták el a lehetőséget. Egy darabig becserélték volna a békére, utána feleslegessé vált a béke Viszont jellemző a Golán státuszának képlékenységére, hogy a mély gazdasági-demográfiai-közigazgatási integráció ellenére (melyet az 1981-es, eddig még Izrael szövetségesei által is a nemzetközi jogba ütköző Golán-törvény szentesített) a régiót az izraeli politikai vezetés a legutóbbi időkig cserealapnak szánta a Szíriával kötendő békéhez – a kétezres években erről szóló tárgyalásokonBenjámin Netanjáhu 2010-ben már titokban meg is egyezett Bassár al-Aszaddal az ügyben. Szóval a Golánnal kapcsolatos izraeli érzések és szándékok meglehetősen ellentmondásosak voltak, a stratégiai érdekekkel és az előrehaladott integrációs folyamattal szemben ott állt annak a lehetősége, hogy az ország új fejezetet nyisson a Szíriával való kapcsolataiban (ami akkor még a libanoni helyzetre is nagy kihatással lett volna), hasonlóan a Szadat egyiptomi elnökkel közösen tető alá hozott, az elmúlt negyven évet tekintve diplomáciai sikertörténetnek számító Camp David-i megállapodáshoz. Csakhogy a dilemmákat egycsapásra megoldotta a szíriai polgárháború. Mely során Irán még nagyobb befolyásra tett szert Aszad felett, a Golánnal szembeni Kuneitra tartományban az Iszlám Állam is befészkelte magát, és az izraeli határon iráni főtisztek és a Hezbollah magasrangú parancsnokai tartottak szemléket. Ahogy az egyik külügyi tisztségviselő még 2016-ban megfogalmazta: voltak tárgyalások Aszaddal, hogy visszaadjuk a Golán-fennsíkot. De amikor most átnézünk a határon, és látjuk, mi folyik ott, akkor azt mondjuk: hál' istennek, hogy nem sikerült! És ez a fenyegetés 2019-re sem mérséklődött. Sőt, talán még nőtt is, mivel az Aszad-rezsim, illetve a mögötte álló Irán, meg a Hezbollah – melyek deklarált szándéka a zsidó állam megsemmisítése – jelentős erőforrásai szabadultak fel a szíriai polgárháború tulajdonképpeni lezárásával, a harcok lecsengésével. Ilyen körülmények között erős nemzeti konszenzus uralkodik Izraelben azzal kapcsolatban, hogy a Golánt meg kell tartani. Ráadásul mára a Szíriával való békekötés akkor sem számítana prioritásnak, ha Damaszkuszban nem Aszad ülne. Ugyanis a polgárháború után az ország úgy meggyengült, hogy maga a rezsim már katonailag nem jelent akkora fenyegetést, hogy érdemes lenne kiegyezni vele. Ráadásul Damaszkusz nemcsak katonai súlyát, hanem erőszak-monopóliumát is elveszítette; azaz képtelen lenne garantálni, hogy az iráni kontingensek, a Hezbollah libanoni csapatai vagy a nemzetközi síita milíciák is betartanának-e egy esetleges békeszerződést – egyébként Netanjáhu 2010-es ajánlatának legfontosabb feltétele pont Aszad Teheránról való leválása volt. Értelme nincs, de következménye se sok Szóval a helyzet Izrael számára egyértelmű: aGolán-fennsíkot meg kell tartani. Ez eddig rendben is van, valójában a jelenlegi állapotot a Golán-fesztiválokat és „spontán" tüntetéseket szervező Aszad-rezsimen kívül senki nem feszegette napi szinten. Csakhogy közben senkinek nem állt szándékában a fennálló helyzet legalizálása. Az 1945 utáni globális szervezetek víziója ugyanis az volt, hogy az erőszak tényei helyett a jogokra, az egyoldalúan kikényszerített helyzetek helyett a multilaterális döntésekre kell alapozni a nemzetközi kapcsolatok rendszerét. És annak ellenére, hogy az ilyen idealista alapelvek olvastán sokan reflexből vállat vonnak, azért a tárgyalásos-kompromisszumos módszer több heves konfliktus lehűtésében jeleskedett az elmúlt hetven-egynéhány év alatt – és nem kell egy kubai rakétaválságra gondolni, mert konkrétan Izrael is hosszas tárgyalások árán tudott a mai napig kitartó békét kötni Egyiptommal vagy Jordániával. Szóval a nemzetközi közösség–az Egyesült Államokat beleértve – a Golánt nem ismerte el izraeli területnek, inkább elvi, mintsem valódi nyomásgyakorlás szintjén jelezve, hogy a terület státuszát előbb-utóbb rendezni kell. De Trumptól távol állnak a közel-keleti politikát átható finom distinkciók, meg úgy általában a nemzetközi jogok rendszere, Izrael pedig annak legfőbb közvetítőjével, az ENSZ-szel áll hadilábon, amióta a világszervezet közgyűlése – aránytalanul vagy sem, azt nem itt fogjuk eldönteni – állandóan a fejére olvassa a palesztinokkal szembeni politikáját. Ezért aztán az amerikai elnök olyan impulzív döntést hozott, mellyel tulajdonképpen saját adminisztrációját, sőt, Benjamin Netanjáhut is meglepte. Elemzők megpróbáltak logikát keresni a húzásban: A legáltalánosabban említett ok a hiúság, ugyanis Trump szeret elsőzni, szereti látni magát a hírekben, mint aki egy történelmi lépést hajtott végre (még akkor is, ha maga a „történelmiség” nem feltétlenül pozitív). Trump ráadásul szeret sütkérezni a sikerben és a csillogásban, és ha valahol sütkérezhet, akkor az Izrael, a világ egyetlen országa, ahol a népszerűsége az egekben (a Pew kutatása alapján 69 százalékponton) szárnyal – egyébként Netanjáhu hasonlóan népszerű az amerikai republikánus törzsszavazók körében. Nem lehet figyelmen kívül hagyni azt, hogy bár Donald Trumpra politikusi karrierje előtt jellemző volt, hogy zsidó ellenfeleivel szemben nem spórolt az antiszemita kiszólásokkal, de republikánus politikusként az izraeli jobboldalhoz szorosan kötődő tanácsadókkal vette magát körül, és készséggel teljesíti „barátja”, Benjamin Netanjáhu kéréseit – az izraeli miniszterelenöknek döntő szava volt az iráni nukleáris egyezmény felmondásában is. A Golán-fennsík gyakorlati szempontból kevés változást hoz, semmibe nem kerül, ráadásul Trump – vélhetően nem saját magától – úgy gondolta, hogy lendületet ad a súlyos korrupciós perek által is fenyegetett Netanjáhunak a Benni Ganc elleni választási küzdelemben – nem mintha Ganc hatalomra kerülése bármit is változtatna a szövetségi viszonyon, vagy akár az izraeli külpolitikai prioritásokon. Mondjuk a spekuláció erejét gyengíti, hogy ez a lendület a közvélemény-kutatásokban egyelőre nem látszik. De ahogy azt Trump Jeruzsálem státuszával kapcsolatos döntésénél is megírtuk, Izrael gyarapítása egybevág a republikánus párt egyik legfontosabb választói csoportjának, az evangéliumi keresztények igényeivel. A több tízmilliós csoport ugyanis a Biblia népének kezében akarja látni a bibliai helyeket – tudom, hogy nehezen hihető, de tényleg így van. Ezek az indokok meglehetősen soványak, főleg, ha belegondolunk, hogy a nemzetközi politika szintjéről van szó. De tudomásul kell venni, hogy Trump külpolitikájában a személyes szimpátia, a hízelgés, a politikai szívességek sokszor nagyobb súllyal esnek latba, mint az USA stratégiai érdekei. A Golán-döntést kritizálók szerint ugyanis a 2017-es, Jeruzsálem státuszával kapcsolatos határozathoz hasonlóan ez a döntés is csak az Egyesült Államok nemzetközi pozícióit gyengíti: De a palesztinoknak nemcsak az amúgy is halva született béketerv miatt főhet a fejük, hanem amiatt is, mert a Golán sorsa precedensként szolgálhat Izrael számára, hogy – a zsidó szélsőjobboldal régi álmának megfelelően– a zsidó telepekkel amúgy is át-, meg átszőtt Ciszjordániát annektálja. Mondjuk, a Trump- meg Netanjáhu-kritikusok félelmei ellenére azért érdemes megjegyezni, hogy a Golán 20 ezer drúzával szemben Ciszjordánia két és fél millió palesztinját nem tudná megemészteni Izrael, a tömeges kitelepítéseket pedig a zsidó állam biztos, hogy nem vállalja be. Szóval Trumpnak és kisebb mértékben Izraelnek is számolnia kell a közvetett következményekkel, de egy dologra senki ne számítson: komoly nemzetközi retorziókra. Persze a Golán-döntés után beindult a szokásos mechanizmus a Brüsszeltől Moszkván át Ankaráig terjedő elítélő nyilatkozatokkal, ENSZ BT-összehívással, szórványos tüntetésekkel. Azonban a tömeggyilkos Aszad-rezsim mellett messze nem állnak ki annyian, mint az arab világban népszerű palesztin ügy mellett, és láthattuk, hogy már a 2017-es nekibuzdulás, az általános sztrájk, a bojkott meg a „harmadik intifáda” is totális csődöt mondott. (Borítókép: Donald Trump (középen), mellette Mike Pence amerikai alelnök és Benjamin Netanyahu, izraeli miniszterelnök (balra) a Fehér Háznál, Washingtonban 2019. március 25-én. Fotó: Saul Loeb / AFP) Köszönjük, hogy olvasol minket! Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!

[izraelinfo]

Izrael Aszad meggyilkolásával fenyegetőzik, ha maradnak az irániak Szíriában

Izrael Aszad meggyilkolásával fenyegetőzik, ha maradnak az irániak Szíriában

Izrael Bassár el-Aszad szír elnök meggyilkolásával fenyegetőzik, ha maradnak az irániak Szíriában.

Izrael végez Bassár el-Aszad szíriai elnökkel, és megdönti rendszerét, ha tovább engedi Irán ténykedését az ország területén – mondta Juvál Steinic infrastruktúra, energia- és vízgazdálkodási miniszter a Jediót Ahronót című újság honlapjának, a ynetnek adott interjúban, amely hétfőn jelent meg.

“Asz…

[vilaglato]

Árulók a Szíriában amerikai támogatással működő milíciák, közölte Aszad

Árulók azok a szíriai milíciák, amelyeket az Egyesült Államok támogat – jelentette ki Bassár el-Aszad szíriai elnök a hivatala által közzétett hétfői közleményében. Aszad korábban már leszögezte, hogy kormánya addig nem nyugszik, amíg Szíria minden területe vissza nem tér a damaszkuszi rezsim ell...

A teljes cikket itt találod ... Háború, Nagyvilág #Háború, #Nagyvilág

[zarojel-hu-online-hirmagazi-blog]

Putyin: az Iszlám Államot teljesen szétverték az Eufrátesz jobb és bal partján

New Post has been published on https://zarojel.hu/vlagyimir-putyin-iszlam-allam-eufratesz/

Putyin: az Iszlám Államot teljesen szétverték az Eufrátesz jobb és bal partján

Az Iszlám Állam (IÁ) nevű dzsihadista terrorszervezetet Szíriában teljesen szétverték az Eufrátesz folyó jobb és bal partján – jelentette be Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán Nyizsnyij Novgorodban újságíróknak.

(adsbygoogle = window.adsbygoogle || []).push();

...

A Facebook nem mutatja meg a híreket, ők döntik el mit olvashatsz el…

Ha Te sem akarod, hogy a Facebook döntse el mit olvashatsz, kattints ide, és iratkozz fel híreinkre. Elég csak egyszer ide kattintanod

Putyin: az Iszlám Államot teljesen szétverték az Eufrátesz jobb és bal partján

(adsbygoogle = window.adsbygoogle || []).push();

Putyin: az Iszlám Államot teljesen szétverték az Eufrátesz jobb és bal partján…

“Két órával ezelőtt a védelmi miniszter (Szergej Sojgu) azt jelentette, hogy az Eufrátesz keleti és nyugati partján a hadműveletek a terroristák teljes szétzúzásával értek véget” – mondta az elnök. “Természetesen az ellenállásnak lehetnek még fészkei, de egészében véve a katonai munka ezen a területen véget ért. Ismétlem, teljes győzelemmel és a terroristák szétzúzásával ért véget” – tette hozzá.

Hangsúlyozta, hogy a szíriai rendezés összes résztvevőjének, így a damaszkuszi kormánynak, a régió országainak és az ENSZ-nek most a következő szakaszra, a politikai folyamatra kell áttérnie, amelyről az orosz, a török és az iráni elnök, valamint Szíria népének “kongresszusa” Szocsiban megállapodott. Putyin elmondta, hogy megkezdődött az ország új alkotmányának előkészítése, és a politikai folyamat függvényében át kell majd térni a szíriai elnök- és parlamenti választásra. Mint mondta, ehhez előbb meg kell szilárdítani a helyzetet, meg kell erősíteni az úgynevezett feszültségmentesítési övezeteket, és el kell érni, hogy a vérontás véglegesen véget érjen Szíria területén.

Gennagyij Geraszimov hadseregtábornok,

az orosz vezérkar főnöke szerdai moszkvai sajtóértekezletén közölte, hogy Szíriát teljesen felszabadították a terroristák uralma alól, és az Iszlám Állam összes “bandáját” megsemmisítették az ország területén. Beszámolója szerint szerdán Szuhel szíriai dandártábornok 5. önkéntes rohamhadosztályának alegységei az ország keleti részén levő Deir-ez-Zór tartományban szétverték a maradék törvénytelen fegyveres erőket, és négy település felszabadítása után egyesültek a délről előrenyomuló szíriai kormányerőkkel.

“Ilyen módon, ma már IÁ fennhatósága alá tartozó terület Szíriában nem létezik” – mondta.

(adsbygoogle = window.adsbygoogle || []).push();

Geraszimov bejelentette, hogy

Oroszország kész tárgyalásokat folytatni az Egyesült Államokkal arról, hogy segítséget nyújtson az IÁ Irakban harcoló terroristáinak megsemmisítésében. Az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy az orosz vezérkari főnök a szíriai és a térségbeli helyzetet telefonon megvitatta Joseph Dunforddal, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnökével

A RIA Novosztyi hírügynökséget ezzel kapcsolatban az amerikai védelmi minisztériumban arról tájékoztatták, hogy az amerikai haderőnek törvény tiltja az orosz hadsereggel való együttműködést. A kétoldalú katonai párbeszéd jelenleg kizárólag arról folyik, hogy hogyan lehetne elejét venni egymás közti konfliktusoknak a két ország Közel-Keleten folytatott hadműveletei során.

A Pentagon részéről egyébként Eric Pachon szóvivő kétségbe vonta, hogy Szíriában legyőzték volna az Iszlám Államot. Igor Konasenkov, az orosz védelmi tárca szóvivője ezt úgy kommentálta, hogy Washington ilyen módon keres ürügyet arra, hogy csapatokat állomásoztasson Szíriában.

A szíriai amerikai katonai jelenlétet sajtóértekezletén Geraszimov is kifogásolta annak fényében, hogy korábban Washington is elkötelezte magát az arab ország területi épsége és függetlensége mellett. Szavai szerint az a tény, hogy amerikai erők vannak Et-Tanfnál – ami az orosz tábornok szerint elvesztette aktualitását -, akadályozza a szíriai kormánycsapatokat abban, hogy ellenőrzésük alá vonják országuk Irakkal és Jordániával közös határát.

A vezérkari főnök ugyanakkor elismerően szólt arról, hogy

az együttműködés az Egyesült Államokkal és a Jordániával hozzájárult az első “csökkent feszültségű” övezet létrehozásához Szíriában, az ország déli részén és ezzel együtt a rendezéshez is. Rámutatott arra, hogy az említett térségben Moszkva és Washington vállalta annak felelősségét, hogy valamennyi csoport tiszteletben tartsa a tűzszünetet és átengedje a humanitárius segélykonvojokat. Ugyancsak méltatta Geraszimov a kurd erők szerepét az IÁ elleni harcban.

Oroszország 2015. szeptember 30-án avatkozott be a szíriai konfliktusba, Bassár el-Aszad szíriai elnök rendszerének oldalán, megfordítva ezzel a háború menetét. Moszkva alapvetően légi, vezérkari és diplomáciai támogatással, valamint különleges egységekkel, katonai tanácsadókkal és fegyverszállításokkal támogatja Damaszkuszt.

(adsbygoogle = window.adsbygoogle || []).push();