#Ébresztő

[droidokorszaga]

Sokan azt gondolták, hogy 2006-ban a Fidesz küldte az utcára a fociultrákat, de a HVG interjújában Magyar Péter végre felnyitja szemeket. Ébresztő, magyarok!

[ez-most-fajt]

Mi legyen nélküled?

Volt előtted valami. Nem nevezem életnek, mert nem volt az. Csak léteztem. Jöttél te, a sötétséget felváltotta a fény, a színtelen dolgok színeket kaptak, a lakatlan és kihaltnak hitt szívem újra fellángolt. Ha itt vagy táncot jár a lelkem, de amikor nem csak a fájó csönd van. Mit csináljak nélküled? Miinden elvégzendő feladat kevésnek bizonyul, mert az órák kínzó lassúsággal telnek. Korán elalszom, hogy kitöltsem az időt, néha látlak álmomban is és pont akkor szólal meg a hajnalra állított ébresztő, hogy kezdődhessen minden elölről nélküled.

[csacskamacskamocska]

Rendezetlen gondolatok

Nem nagyon tudok posztolni mostanában, mert rengeteg, de tulajdonképpen felszínes kérdések foglalkoztatnak, amik egy beszélgetést, pár mondatot megérnének, de egy posztot már nem. Leteszek ide párat, de mondom, nem súlyosak.

Toxikus emberek Tényleg ki tudom védeni a mérgező embereket, tényleg megvannak a jellemző jegyek, és tényleg nem tudják magukról, hogy ők azok. Nos, ez a legérdekesebb. Ha ők nem tudják magukról, a külső szemlélő számára pedig nyilvánvaló, jól kirajzolódik, hogy ami ma még elnézhető, vicces vagy éppen imponáló, az hosszabb távon durván toxikus lesz, akkor mi észrevesszük magunkon?

Kulcs lehet ebben a „nem érdekel”. Ha nem érdekel valakit, hogy másnak mit okoz vagy csak azon a szinten érdekli, hogy ne tűnjön fel rossz színben.

Nem érdekel mit mondanak rólam. – ezzel a mondattal van valami baj. Még nem tudom micsoda. Valami bújtatott agresszió. Ha nem érdekelne, ez a mondat nem hangzana el.

Testbeszéd Ha van az asztrológia mellett egy másik ág ami sokat tanított és sokat vitatott, az a testbeszéd. Nem fogod felismerni. Ami igazán fontos, azt nem fogod felismerni. Vagyis nem fogod jól értelmezni. Az egyetlen amit biztosan észre fogsz venni, az a beenned keletkező zavar, amikor ellentmond a testbeszéd a verbális közléseknek. Mondhatnám, hogy menekülj, de majd akkor fogsz menekülni, amikor odaérsz a hídhoz.

A saját szinteden kiváló Látom, hogy vannak nálam butábbak(?), nem is tudom hogy lehet ezt jól megfogalmazni, hogy mik ezek a szintek. Tájékozatlanabb azokban ami engem érdekel, közben más dologban sokkal többet tud, csak az engem nem érdekel, ezért nem tartom értékes tudásnak. Hoppá. Okosabbak (?), jobb logikai képességet mutat, hogy újszerű nézőpontokat hoz, de amúgy egyes dolgokban meg legszívesebben megráznám, hogy ébresztő, hát hülye vagy teeeee? A saját középszerű szintemen elég jó vagyok. Ha narci lennék, titokban azt hinném, hogy mindenkinél jobb. Vannak értékeim és néha ezek miatt jobbnak gondolom magam, aztán ledózerolja az önteltségemet valaki lenyűgöző tudása. Addig jó, amíg ez van.

Segítség, megértés, kiállás Sajnos valóban könnyebb távol levő dolgokért kiállni, velük együttérezni, úgy toleránsnak lenni, hogy abba semmi melót nem kell rakni. Gyakran látom, hogy a liberalizmus élharcosai milyen rosszul tolerálják a közvetlen környezetüket, a hétköznapi problémákat. Nagyon érdekes dolog ez, hogy meghatározzuk magunkat valahogy, a magunk számára, én az vagyok aki..., én olyan ember vagyok, aki..., és ez távol állhat attól, akik valójában vagyunk. Nagyon durva példa, de a mesterségem a halál vagy a Híd a Kwai folyón jól mutatja, hogy ha önmagunkat távolra rakjuk és meredten nézünk arrafelé, akkor nem vesszük észre, hogy mit csinálunk nap mint nap. Kitörölt posztok, törölt reblogok Érdekes dolog, hogy az ember akkor posztol/reblogol sokat, amikor jól van, vagy akkor, amikor nincs jól vagy akkor amikor ideje van és unatkozik. Figyeleméhség vagy tartalmas beszélgetés? Mi történik? és akkor még: Ajándékozás Az alvás-gondolatok-bél-közérzet egymásra hatása Művészet Alkotói projektjeim Katasztrófák az életemben Az érzelmi életem És a kurva politika Tanulás Tervek stb, stb, stb :)

Teljesen egyértelműen fényévekkel jobban vagyok mint egy éve voltam. Vagyis jól vagyok. Ez a lelki meló megérte.

[kiforditom-szetszedem]

Ma leraktam 28m² laminált padlót. Kicsit elfáradtam. Asszem elteszem magam holnapra, mert 4-kor ébresztő van.

[azalmodozoangyal-818]

Utolsó hajnalunk

Talán ha aludtunk kettő órát, de szerintem sokat is mondok.

Ordított az ébresztő órám, világunkat nem tudtuk.

Megsimogattad a hajam és magadhoz húztál.

Szorítottál.

Érezted, hogy búcsúzunk. Az utolsó percekért küzdöttél,

mint haldokló a levegőért.

Összesimultunk, nyugalom járt át bennünket.

De huncut módon ujjaiddal, más helyeket kerestél bennem.

Tudtad, hogy a lelkem a poklok poklát is eltudja neked hozni.

Hisz ismered a jégkirálynő énemet.

Mégis a mennyország cseppjeit kerested.

Megkaptad a cseppjeim.

És azt hiszem, akkor ízleltem meg igazán,

a tiltott gyümölcs lényegét.

A mennyország csillagai között jártunk,

az nap hajnalban.

[helsinkiaznyugate]

Egyszerre ütött be éjszaka a kurva meleg front (ismét) s a 0-24 köhögés. Természetesen semmi alvás, 5-kor ébresztő.

Mai mottóm: Ma még az is bekaphatja, aki amúgy nem szokta! Ja és…

[arassea]

napok óta olyan faszságokat álmodok

hogy őszintén félek elaludni, mert a végén fáradtabbnak érzem magam, mint amikor lefeküdtem.

szóval valaki legyen kedves kitalálni és megosztani velem, hogy mit lehet csinálni a lobotómián kívül azzal, hogy nem tudom kikapcsolni a gondolatokat a fejemben (a mákosguba receptjétől az úristenbiztosutálmibajamitrontottamel-ig van itt minden vegyesen), emiatt későn alszok el, és hülyeségeket álmodok, majd mosott szarként kelek, ahogy az égiek ezt eltervezték.

köszöntem a figyelmet, most megyek még egy másfél órát forgolódni, hogy aztán vinnyogjak az ébresztő miatt ✌️

[masodperc]

Azt álmodtam, hogy a teljesen üres irodában alszom egyet, mielőtt megérkeznek a többiek, 9:15-kor ébredek (továbbra is álmomban) és még mindig sehol senki.

A való életben 6:15 volt éppen és megszólalt az ébresztő.

[stegal]

Ma dörgő morgó ébresztő volt.

Meg jött egy felhő és leszállt a szemközti ház tetejére..

[kaoszkutato]

Ne basszon már fel a teszetosza EU összes kibaszott profi politikusa, de tényleg már!

Létezhet olyan, hogy ez EU elnökségét egy olyan országra bízzák, amelyik évek óta rendkívüli jogrendben él, azaz a saját rendeltetésszerű működését sem tudja megoldani?!? Lehet az ET elnöke az, akinek az országa deklaráltan veszélyben van?!?

Ébresztő már, emberek!

[csacskamacskamocska]

Erőszak és valami megfogalmazhatatlan

Egy kevinszpészis cikk hozta fel bennem ezt az emléket. Most megpróbálom körbejárni, de előrebocsátom, nem kell sem együttérzés sem semmi, nem vagyok traumatizálva csak az értetlenség által vagyis, ha ért is trauma, hát mittudomén mi ért. Párkapcsolatban éltem és utólag is (amikor már minden elhalványul és értékét veszti) csak arra emlékszem, hogy a szexuális életünk jó volt. Ám volt egy alkalom, amikor valami fura dolog történt. A vendéglátásban dolgoztam akkor éppen és éjfél körül jártam haza, végletekig kimerülve a 16 órás műszaktól. (ez csak két hónap volt, utána visszállt a normál 10-12 órás meló) Annyira fáradt voltam, hogy zuhanyozni nem volt erőm, csak eldőltem mint egy zsák és egyetlen vágyam volt, hogy aludjak. Volt olyan máskor is, hogy arra ébredtem, hogy a pasim matat rajtam, de az az ébresztő jó élmény volt. Ez alkalommal viszont arra ébredtem, hogy a keze már bennem van és nem értem mi van és nem akarom a szexet, aludni akarok, de nem tudtam védekezni, csak nyöszörögni, hogy ne, ne. De nem törődött vele vagy nem is hallotta vagy a megszokás vitte és észre sem vette, hogy én csak fekszem, mint egy darab fa, egy teljesen alkalmatlan pózban, egyszerűen fogalmam sincs mi történt, csak az érzésre emlékszem, hogy nincs erőm védekezni és csak aludni akarok és fájt az AGYAM, ezt az érzést ismertem már, nekem tud a fáradtságtól fájni az agyam. Szóval a pasim megszexelt, amit én erőszaknak éltem meg, miközben ő nem volt egy erőszakos típus, sosem bántott volna, szerinte minden rendben volt és a testem nagyon is készséges volt. Ettől is vált ez egy rémes élménnyé, hogy olyan valami történt, amit én akkor éppen NAGYON NEM szerettem volna, a testem viszont, mint egy gép, reagált, nedvesedett, befogadott, bár nem élvezett el. Ez is furcsa volt abban a dologban mert amúgy sosem hagyott úgy, orgazmus nélkül, hacsak én nem mondtam, hogy most nem kell. (van ilyen, az ember örömmel benne van a mókában a másik kedvéért) És abban az időban azért már sokat volt dühös rám, mert azt hitte megcsalom. Szóval az élményem az, hogy elvette amit akart, én meg nem tudom mi történt. Nemrég olvastam róla, hogy a lidércnyomásnak nevezett állapot az egy teljesen valós dolog és nagyon ijesztő. Alvás közben az agy egy része kikapcsol, hogy miközben alszunk, a testünk ne csinálja azokat a dolgokat amikről álmodunk és amiket valóságnak élünk meg. Ébredés közben ezek a funkciók visszakapcsolnak, az egészet észre sem vesszük. Kivéve, ha rossz fázisban ébredünk fel, mert akkor azt éljük meg, hogy nem tudunk mozogni. Hogy a tudatunknál vagyunk, de nem tudunk mozogni. Akik megélték ezt, azt mondják borzasztó élmény. Valószínűleg erről lehetett szó, ezért nem tudtam védekezni vagy a nyöszörgésen túl kifejezni, hogy nem akarom a szexet. Nem beszéltük meg másnap. Valamit beszéltünk róla, de mivel fogalmam sem volt mi történt, nem tudtam megfogalmazni sem. Meg nem is tudtam eldönteni sem, hogy ez belefér-e, van-e benne bármi ami rajta számonkérhető. Sosem volt erőszakos velem. De mégis az az emlékem, hogy akkor éjjel dühös volt rám. Az sem kizárt, hogy a passzivitásom még dühösebbé tette. Azt hitte mással voltam, azért mentem későn haza.

Tök mindegy mit mondanak erre mások, hogy erőszak volt-e vagy sem, mert engem csak az érdekel ami az agyamban történt. Hogy talán ilyen lehet, amikor bedrogozva megerőszakolnak vagy amikor valaki műtét közben felébred vagy egy baleset bezár a testedbe amikor lebénulsz. Egy párkapcsolatban ez inkább egy sajnálatos baleset, nem egy erőszak. Vagy fogalmam sincs. Talán túl megengedő vagyok?

Kapcsolódik hozzá egy másik gondolat amitől az a kapcsolat egy fos volt valójában. Ott volt az a két hónap szívás amit bevállaltam. Kellett a pénz. Ezalatt semmilyen segítséget nem kaptam. Nem csinálta meg a házimunkát, nem jött értem éjjel (mondjuk ő korán feküdt mert korán kelt), nem nagyon tudom megfogni mitől éreztem volna, hogy ez a dolog a család ügye és nem csak az enyém. A gyerekekre vigyázott, ez igaz. Hasonló esetben minden együttérzésem azé, aki bevállalja a kurvanagy melót és próbálok segíteni, valahogy könnyíteni az életén, átvállalni más feladatait, de a legkevesebb, hogy beszélgetek vele, hogy a lelki terhek könyebbek legyenek és ne érezze magát egyedül. Hiszen ez több hónap elszigetelődést jelent. Persze, az önmagában egy probléma volt amiért egyáltalán elvállaltam a munkát. Arról is kellett volna beszélnünk. Azt is be kell vallanom, egyáltalán nem biztos, hogy akkor alkalmas lettem volna arra, hogy befogadjak egy külső szemléletet. De az a pasas fontos volt nekem, ezért amit mond, az nyomot hagyott volna. És valószínűleg segített volna abban, hogy érezzem, hogy van kiút a helyzetemből.

De valójában, a szexen kívül semmi sem működött. És ezt nehéz volt belátni. Hogy az kevés.

[korhazavaroskozepen]

- Hé, nem jobbra, balra! - Nem, nem a 2. emelet, hanem a 2-es szoba. - Ébresztő, menni kéne és megcsinálni.... - Igen, mesélted már, igen azt is. - Nem, ma hétfő van, még holnap, utána és még két napot dolgozni kell a héten. - Ébresztő.... á hagyjuk. - Ébresztő, fél órája haza kellett volna menned.

Másnap: - Azért tegnap kicsit több volt a tütü, mint kellett volna. - Há most mért, megcsináltuk a munkát.

[kiforditom-szetszedem]

Lehet tippelni, hogy reggeli 5:40-es ébresztő mellett sikerül-e a családnak 7:00-kor elindulni Miskolcra, hogy mindent idejében sikerüljön elintézni

[orsiisworld]

Ma olyat alszoook, semmi nem ébreszthet fel

Már vagy két hónapja nem keltem ébresztő nélkül, hogy produktív legyen a nap és a stressz volt a barátom

A stressz még mindig a barátom, viszont szükség van már erre az alvásra

[kepeslajoska]

ébresztő

[helsinkiaznyugate]

reggeli ébresztő