#vízszabályozás

[okologiaigondololatok]

a víz körforgása felgyorsul

„A klímaváltozás hidrológiai ciklusra gyakorolt fő hatása nagy valószínűséggel az lesz, hogy a víz körforgása felgyorsul. […] Ennek egyik látlelete a szélsőségek előfordulási valószínűségének növekedése. […] nem tudják megmagyarázni, vajon mi az oka annak, hogy a százéves, azaz százévenként statisztikailag egyszer, de bármikor előforduló árvíz újabban miért szinte húsz évenként fordul elő. […] Nem lesz könnyű az »egyenes-csatorna-műtárgy-vasbeton-szerkezet« klasszikus építőmérnöki paradigmából a soft engineering területére átevickélnünk, ahol a természetközeli megoldások látnak el olyan funkciókat, melyeket eleddig csak műtárgyakkal véltünk elérhetőnek. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nincs szükség műtárgyakra. Nyilvánvalóan több víztározásra van szükség a víz-, az élelmiszer- és az energiabiztonság eléréséhez.”

Szőllősi-Nagy András: A klímaváltozás hidrológiai hatásai: több víz, több aszály – mit tehetünk? In. Klímaváltozás és Magyarország

[korkep-blog]

Lénártfalva község múltja, jelene és jövője

A XVIII. század legnagyobb Gömör-kutatója, a tudós Bél Mátyás híres munkájában a latinul írott Notitia Hungaricae novae historico-geographicájában (1735) ekképp jellemzi Lénártfalvát s lakosságát:   “A Sajó partján fekszik, azon út mentén, amely összeköti Rimaszombatot Putnokkal. Föld...

A XVIII. század legnagyobb Gömör-kutatója, a tudós Bél Mátyás híres munkájában a latinul írott Notitia Hungaricae novae historico-geographicájában (1735) ekképp jellemzi Lénártfalvát s lakosságát:

  “A Sajó partján fekszik, azon út mentén, amely összeköti Rimaszombatot Putnokkal. Földjükön minden megterem, rétjük termékeny, de a környező erdők elhanyagolt állapotban vannak. Az egész falu házai a Sajó parton vannak, szinte követik a Sajó folyását. A lakosok közt nagyon dívik a méhészkedés. A falu földesura Abaffy a Sajón keresztül építtetett egy hidat, ami segítségével kényelmesen át lehet kelni a folyón, de ha a Sajó kiömlik (megárad), bizony az átkelés elég veszélyes.”

  A község jelenlegi helyzetéről, gondjairól-bajairól, közelebbi célkitűzéseiről Rákosi Jánost, a község polgármesterét kérdeztük.

  A polgármester elmondta, hogy a legnagyobb problémát itt is a munkanélküliség jelenti. 530 lakosból 87 munkanélküli. A számok az utóbbi időben csökkenő tendenciát mutatnak, ám még ezt is soknak véli.

  „Örömömre szolgál, hogy az emberek saját erőből igyekeznek kievickélni a bajból. Az igyekezetük is nagyobb, mint eddig volt és a lehetőségeik is jó irányba változnak.”

  Elmondása szerint sokakat a helyi és a környékbeli vállalkozók alkalmaznak építkezéseken. Többen a Bosch cég miskolci üzemében dolgoznak, őket autóbusszal hordják munkába minden nap. A község is alkalmaz 8 embert a munkahivatalon keresztül egy féléves isőszakra. Ők végzik a kaszálást, a közterületek karbantartását. A község kapott pénzt fák, bokrok vásárlására és kiültetésére is.

  Rákosi János polgármester.

  A víz elvezetésével is nagy a probléma a községben. Az árkoknak, átfolyóknak egy részét már megoldották, most fogják folytatni a következő szakasszal.

  „Hála istennek megoldódni látszik a Cége patak szabályozása is. A patakszabályozási vállalat (Povodie Hrona) 600 ezer euró költséggel átemelő zsilipet szeretne építeni, kitisztítja a medret és megemeli a gátakat. 2010-ben a falu 30 százaléka víz alá került. Az okok kiküszöbölésére még 2011-ben tervdokumentációt csináltattunk, ennek kivitelezésére kerül sor most. Megegyezésünk értelmében nekünk is jelentős részt kell vállalnunk a kivitelezésben”

  – mondta a polgármester.

  A szabályozásra váró patakmeder.

  A tisztitásra váró árkok.

  Elmondta továbbá azt is, hogy folyamatosan követik a pályázati lehetőségeket. Az említett esővíz elvezetésekre és járdákra 150 ezer eurót kaptak a Vidékfejlesztési Alaptól (PPA), de kaptak 100 ezer eurót a Bethlen Gábor alaptól is. Az óvodát és iskolát bővítik belőle, hőszigeteléssel és nyílászárók cseréjével csökkentik az épület energia igényességét, korszerűsítik a konyhát és a szociális helyiségeket.

  Az óvoda épülete.

    „EU-s alapokból szabad WIFI-re van lehetőségünk pályázni. Helyi körzetben a polgárok szabadon használhatják a WIFI szolgáltatást két évig 15 ezer euró értékig. Regisztráltunk”

  – mondja a polgármester.

  Elmondja azt is, hogy a járási akciótervből nem pályáznak, de a Dél Gömör Helyi Akció Csoportban aktívak. Elejétől fogva részt vettek a stratégiájuk kidolgozásában, örülnek, hogy most már pénzt is lehet igényelni.

  „Megvettünk egy régi parasztportát, abból tájházat szeretnénk kialakítani, amit később szálláslehetőséggel is kibővítenénk. Ezenkívül felújítanánk a kultúrházat, halottasházat és az utakat is ebből a forrásból.”

  A polgármester szerint további nagy problémát jelent a községben a mezőgazdasági kistermelés megoldása. Az a véleménye, hogy nagy a fejetlenség, így az emberek nem tudják, hogy mit lépjenek. Szerinte ideje lenne ezzel a problémakörrel komolyabban foglalkozni odafönt.

  A közelmúltban a témában uniós forrásokból merítve nyitrai szakemberek tartottak előadásokat a lakosoknak. Az előadásoknak nagyon jó visszhangja volt, az emberek a mai napig emlegetik.

  „Van traktorunk, kaszálógép, eke, kombinátor, felszántjuk a kerteket, lekaszáljuk az udvarokat. A szolgáltatást a lakosok kérésére végezzük minimális összegért.”

  A polgármester végezetül elmondja még, hogy ifjúsági futballcsapatuk is van, a 10– 15 éves korosztályban. A csapat a közeli Putnokon (Magyarország) edz, nagyon jó feltételek között. „Szórakozást, de főleg tartást ad a fiúknak, csak dicsérni tudom őket. És a költségeket is ki lehet bírni.”

  A közelmúltban lakások is épültek a községben a szociálisan rászoruló polgárok részére. A Körkép.sk kihasználta az alkalmat és megvizsgálta a lakások jelenlegi állapotát.

    Horváth Ottó a szociális lakások előtt.

  „Meg lehet nézni kérem. Lassan tíz éve lakjuk, de olyan, mint az új. Gondját viseljük a lakásoknak, rendben tartjuk őket, rendesen fizetjük a lakbéreket”

  –  mondja büszkén Horváth Ottó roma-líder a Körkép.sk kérdésére válaszolva.

  Mede Géza

A képek a szerző felvételei.

[okologiaigondololatok]

Azonnali cselekvési terv az aszály elleni harcban!

A Zöld Gerillától:

Azonnali cselekvési terv az aszály elleni harcban! 1. A takarmánypótlás megsegítése a.) Kártérítési átalány vagy silózási kompenzáció a kukoricára, hogy ne kelljen megvárni a biztosítási kárfelmérést, hanem menthető legyen takarmányként. b.) A fuvarozási útdíj eltörlése a szálas takarmány szállításakor a Dunántúl – Alföld viszonylatában. c.) A szántók legeltetésének támogatása betakarítás után tarlóhántás helyett, de akár előtte is a takarmánykészítési költségek megtakarítása végett. 2. A táji vízvisszatartásra alkalmas helyek kijelölése, hogy ha még egyszer kegyeskedik megjelenni többletvíz, akkor legyen hol megtartani. A meglévő tudományos munkák és modellezés használata. Az „árvíz” és a „belvíz” fogalmak igazítása: az árvíz a hegyvidéki területek víztöbblete a síkvidéki csapadék rendszerszerű hiányának pótlására, a „belvíz” helyben keletkező vízkészlet. 3. A tájhasználat /művelési ág kötelező igazítása a víztározásra alkalmas helyeken. A belvízkárt kapott részek vízpuffer-orientált használatának előírása (rét, fás legelő, tó, nádas, rizs, erdő); a potenciális vizes élőhelyeken a szántóveszélyeztetés megszüntetése. 4. Az agrárszabályzó és támogatási rendszer igazítása a vízpuffer-orientált felszínborításhoz, tájhasználathoz: a területi (táji) vízvisszatartás terület és térfogat alapú pénzbeni támogatása; a regeneratív mezőgazdaság (talajművelés, szántóföldi legeltetés, agrárerdészet, egyéb agroökológiai módszerek) támogatása, elterjesztése. 5. A táji vízvisszatartáshoz szükséges vízgazdálkodási infrastruktúra vészhelyzet jellegű kiépítése. A meglévő művek átépítése, a vízgazdálkodási üzemrendek átírása. A prioritási sorrend megváltoztatása az egyéb infrastruktúra-hálózatok esetén is: a táji vízvisszatartás előre helyezése. 6. Az egyéb vízhasználatok becsatornázása a vízpótlásba. A belterületi esővíz háztartási és településszintű visszaforgatásának támogatása, a lakossági és városi zöldfelület kezelés vízpuffer-orientált átprogramozása; a szennyvízkezelés újraértelmezése, komposztálás, területi és felszínborítási módszerek elterjesztése, víz és vegetáció kapcsolatának erősítése. 7. Oktatás és ismeretterjesztés: Az eddigi vízgazdálkodási és tájhasználati elvek és gyakorlat kritikája, az új víz- és tájgazdálkodási elvek és gyakorlat megismertetése, népszerűsítése az államigazgatás, a gazdálkodók és a lakosság számára. 2022.07.27.