#utibeszamolo

[memoriesofatraveladdictchick]

Palma is the capital city of Mallorca, I live 50 minutes away from this beautiful city so on my last day-off I decided I wanted to see it again. How many people live there, how big it is, when the building were built you can google. I just would like to show what you can see there besides the shops. Palma Mallorca fővárosa, 50 percre lakom ettől a gyönyörű várostól, így a legutóbbi szabadnapomon újra elmentem megnézni. Azt hogy hány ember él ott, mekkora, mikor épültek az épületek a Google-n megtaláljátok. Én azt szeretném megmutatni, mit láthattok ott az üzleteken kívül.

The La Seu Cathedral is teh real jewel here, it is at the harbour promenade, at the entrance of the Old Town. A La Seu katedrális igazi ékessége a városnak, a kikötői sétány kezdeténél és az óváros bejáratánál található.

  The Jardines de s’Hort del Rei is next to the Cathedral. A Jardines de s’Hort del Rei a katedrális mellett van.

The Passeig des Borg is a street, on both sides are palaces in them international design shops and 2-2 sphinx statues decorate both ends of the street. A Passeig des Borg egy utca, mindkét oldalon paloták találhatók bennük nemzetközi dizájner üzletek és 2-2 szfinx szobor díszíti az utca mindkét végét.

  The Fornet de la Soca is the oldest bakery in Mallorca, amazingly delicious stuff inside. A Fornete de la Soca Mallorca legrégebbi péksége, elképesztően finom sütik vannak itt.

  The Nuevo Poble Espanyol is an open air museum, here you can find the most important architectural styles in Spain (like the copy of the Alhambra). A Nuevo Poble Espanyol egy szabadtéri múzeum, a Spanyolországban található összes fontos építészeti stílus képviselteti magát (például az Alhambra mása is megtalálható).

  From the Bellver Castle the view over the harbour with the hundreds of yachts is amazing. A Bellver-kastélyból a kilátás a kikötőre a többszáz yachttal csodálatos.

  And some statues, decorations, balconies, koala bears, small gardens, fountains…etc I bumped into while walking there. És van itt még néhány szobor, dísz, erkély, koalamaci, kis kert, szökőkút, amibe belebotlottam a sétám alatt.

  Vicky

I’m glad you’re here! I hope you liked and interested in this post. If so, I will be very pleased when you click Like and share the entry with friends! This is important to me because it shows that it is worth to write further. Thank you 🙂 Örülök, hogy itt vagytok! Remélem tetszett és érdekelt ez a bejegyzés. Ha igen, nagyon örülnék, ha rákattintanátok a Like-ra és megosztanátok az írást barátaitokkal! Ez fontos számomra, mert azt mutatja, hogy érdemes tovább írnom. Köszönöm 🙂

You can follow me and like my Facebook page here / Követhettek Facebook-on itt: https://www.facebook.com/memoriesofatraveladdictchick/

You can see my instagram Photos here / Itt láthatjátok az instagram fotóimat: https://www.instagram.com/victoria_lengei/

A Day in Palma de Mallorca / Egy nap Palma de Mallorca-n Palma is the capital city of Mallorca, I live 50 minutes away from this beautiful city so on my last day-off I decided I wanted to see it again.

[korkep-blog]

Rossi: Mindent megteszünk a továbbjutásért! - Helyszíni képriport Tbilisziből

Marco Rossi szerda esti hivatalos mérkőzés előtti sajtótájékoztatóján még nem volt teljesen határozott a csapat csütörtöki összetételét illetően. Annyi biztos, hogy mindenképpen győzni akarnak.   Rossi ma este már számolhat Eric Davis szolgálataival is. A panamai válogatottal a vb-t megjáró...

Marco Rossi szerda esti hivatalos mérkőzés előtti sajtótájékoztatóján még nem volt teljesen határozott a csapat csütörtöki összetételét illetően. Annyi biztos, hogy mindenképpen győzni akarnak.

  Rossi ma este már számolhat Eric Davis szolgálataival is. A panamai válogatottal a vb-t megjáró Davisszal kapcsolatban az olasz szakember megjegyezte, hogy

  “Davis 100%-os állapotban van. A vb-n csak a csoportkörben játszott, mivel utána ugyanúgy a tévében nézte a vb-t, mint a magyar, az olasz vagy a szlovák válogatott. (általános derültség) Minden játékosom rendben van, lehetséges, hogy valakit kicserélek, de még nem biztos. Meglátjuk az edzésen, meglátjuk csütörtökön”

  mondta Rossi, aki beszélt a múlt heti hazai mérkőzésről is, melyen először 4-3-1-2-es, majd 4-3-3-as felállásban játszottak védencei.

  Körkép.sk/kzs

  “Az első félidőben jobbak voltunk, de szerintem ez a kondin múlott. Az odavágón 60 percet bírtunk, most remélhetőleg 90 percig kitart a kondíciónk. Nem a játékrendszer a fontos, hanem a mód, ahogy kihasználjuk. Az utolsó pillanatban döntök majd, jelenleg mind a két felállás szóbajöhet.”

  A játékosok arra számítanak, hogy a grúzok támadóbb játékot mutatnak majd be hazai szurkolóik előtt, ugyanakkor az is elképzelhető, hogy a gólnélküli döntetlenre játszanak majd. Rossi szerint a DAC mind a két eshetőségre felkészült.

  Körkép.sk/kzs

  “Megpróbálunk győzni, tudjuk, hogy nem lesz egyszerű. Nekünk soha semmit nem adtak könnyen. Nem fontos, hogy elsőként szerzünk-e gólt, vagy az utolsó percben. Az utolsóban kiváló lehet, mivel az ellenfélnek már nincs ideje válaszolni rá. A 0:0-ás eredmény a Dinamot juttatja tovább, tudjuk, hogy hogyan fognak játszani, mindenféle taktikára felkészülünk. A védekező felállás ellen nyitottabban fogunk játszani.”

  tette hozzá Rossi, akinek a ma esti mérkőzés lesz az utolsó, melyet a DAC színeiben vezényel.

  Körkép.sk/kzs

  “Számomra minden mérkőzés fontos, de ez a mostani talán valamivel fontosabb a játékosok és a klub számára. Az új edző ugyanebbe a környezetbe érkezik majd. Úgy állunk hozzá, mintha további egy évig együttdolgoznánk. Mindent megteszünk azért, hogy továbbjussunk, a játékosaink bíznak benne. Érthető, hogy respektáljuk az ellenfél erejét, a Dinamonak megvan a maga történelme, fiatal és tehetséges játékosokkal rendelkezik.”

  Marin Ljubičič szerint az öltözőben jó a hangulat.

  Körkép.sk/kzs

  “Tudjuk, hogy milyen céllal jöttünk ide. Felkészültek vagyunk, hiszem, hogy győzünk. Ha minden megteszünk, amit az edző kér tőlünk, akkor nem kell aggódnunk az eredmény miatt.”

  mondta a DAC csapatkapitánya, aki a Körkép.sk kérdésére válaszolva azt is elmondta, hogy a játékosoknak sokat jelent, hogy ott vannak a szurkolók Tbilisziben, valamint Rossival együtt köszönetet mondtak a sárga-kék drukkereknek, hogy ilyen nagy számban ilyen messzire is elkísérték a csapatot.

  Körkép.sk/kzs

  A szerda esti edzés előtt tudósítónknak sikerült elcsípnie a DAC magyar játékosait is, akik mindannyian gólt ígértek a szurkolóknak.

  A szlovákiai idő szerint ma este 19 órakor kezdődő találkozót a Digi Sport 4 közvetíti élőben. Információink szerint több dunaszerdahelyi szórakozóhelyen is csoportos szurkolást terveznek. A Körkép.sk helyszíni tudósítója az internethozzáférés függvényében jelentkezik majd Tbilisziből, valamint élő szöveges közvetítéssel.

  http://www.korkep.sk/cikkek/sport/2018/07/18/korkep-exkluziv-magyar-jatekosok-golt-igernek

  Körkép.sk

Nyitókép: Körkép.sk/kzs

  http://www.korkep.sk/cikkek/utibeszamolo/2018/07/18/gruziai-pillanatok-mindenhol-dac-szurkolokba-botlani-tbilisziben

[memoriesofatraveladdictchick]

I don’t particularly like mines and caves, but this one I couldn’t miss during the roundtrip some months ago to Krakow – Auschwitz – Wieliczka – Zakopane. Nem igazán kedvelem a bányákat és a barlangokat, de ezt nem tudtam kihagyni a néhány hónappal ezelőtti lengyelországi körutazásunk során , amialatt meglátogattuk Krakkóba – Auschwitz – Wieliczka – Zakopane-t. I wrote about Auschwitz here / Már itt írtam Auschwitzról: Visiting the Auschwitz Memorial and Museum / Az Auschwitzi Múzeum és Emlékhelyen jártam and about Zakopane here / Zakopanéról itt: Snow in Zakopane, Poland / Hó Zakopanéban, Lengyelországban

The Wieliczka Salt mines are 20 minutes away from Krakow. It was opened in the 13th century and it was producing salt until 2007. It is an UNESCO Worlds heritage sight. We had about 2-3 hours to complete the 3-kilometer long tour with our guide. There is always a guide for individuals too, you can’t just go down and take a walk there. It starts with the steps after you buy your tickets and go to the entrance. There are 800 steps altogether, in the beginning 350 of these steps take you down. We literally died after 15 minutes… A Wieliczka sóbányák 20 percre vannak Krakkótól. A bányát a 13. században nyitották meg, és 2007-ig bányászták benne a sót. Az UNESCO Világörökség listáján szerepel. Körülbelül 2-3 óránk volt, hogy végig menjünk a 3 kilóméteres bányán az idegenvezetés alatt. Csak idegenvezetővel lehet megtekinteni a bányát, tehát nem mehettek le és nem sétálgathattok csak úgy. A lépcsőkkel kezdődik, miután megvásároltátok a jegyeket, és megérkeztetek a bejárathoz. 800 lépcső van összesen, az elején ezekből 350 lépcső vezet le. 15 perc után szó szerint meghaltunk …

In the mine some chambers are decorated, there is a restaurant, a chapel, carvings, statues. It is a huge labirinth. A bányában van néhány díszített kamra, egy étterem, egy kápolna, faragványok, szobrok. Ez egy óriási labirintus.

Official web site of the Mine / A bánya hivatalos honlapja: https://www.wieliczka-saltmine.com/ Information about the Mine / Információ a bányáról: https://www.wieliczka-saltmine.com/about-the-mine

Prices / Árak: https://www.wieliczka-saltmine.com/visiting/visitor-s-guide/check-prices/check-prices-tourist-route

Vicky

The exit at last 🙂 Végre a kijárat 🙂

  The Wieliczka Salt Mine in Poland / A Wieliczka sóbánya Lengyelországban I don’t particularly like mines and caves, but this one I couldn’t miss during the roundtrip some months ago to Krakow – Auschwitz – Wieliczka – Zakopane.

[korkep-blog]

Kalandozás Skandináviában V. - A közel-távoli Baltikum

Bár cikksorozatunk Skandináviáról szólt, hazafelé még körül néztünk kicsit a balti országokban is. Most, hogy magyar Gripenek őrzik a Baltikum légterét, nyugodt szívvel gördültünk le a Helsinki és Tallinn közt közlekedő komp rámpáján az észt oldalon.   De most tényleg… volt egyfajta jó...

Bár cikksorozatunk Skandináviáról szólt, hazafelé még körül néztünk kicsit a balti országokban is. Most, hogy magyar Gripenek őrzik a Baltikum légterét, nyugodt szívvel gördültünk le a Helsinki és Tallinn közt közlekedő komp rámpáján az észt oldalon.

  De most tényleg… volt egyfajta jó érzés, hogy egy hosszú skandináv utazás után már csak 1500 kilométer választ el a hazát jelentő Kárpátok láncaitól, és van itt valahol 80 katona, akiket honfitársainknak mondhatunk. Természetesen nem találkoztunk velük, ellenben Tallinnban, majd Rigában jó pár magyar turistával, akik a Baltikum ékszerdobozaira voltak kíváncsiak.

  Tallinn egyébként szép város, ám a szovjet idők után, mintha még mindig kicsit keresné identitását. Magyarországi párhuzamot keresve, körülbelül „Brassónyi” vagy „Kassányi” mennyiségű és minőségű látnivalóval rendelkezik. Szimpatikusak a népviseletbe öltöztetett „hoszteszek”, kissé elidegenítőek a modern művészetbe csomagolt külsőségek.

  Tallinn

  Polgárház Tallinnban

Riga az már egy másik kávéház; a szovjet múltból itt maradt épített örökségből szivárgó szürreális hangulat ugyanúgy ott van a belvárosban, mint a már-már európai nagyvárosokat idéző nyüzsgés és modern élet. Aztán volt még Észtországból Parnu és Tartu, Lettországból Jelgava, Litvániából Vilnius és Kaunas. Egyik város sem hozott lázba bennünket, de el kell mondani, hogy egy látogatást mindenképpen megérnek.

  Riga

  Riga

A vidéki Baltikum csendes, nyugodt, szinte sokszor álmos. A fenyők talán itt a legszebbek Észak-Európában, a Balti-tenger pedig talán itt a legkihaltabb, bár ez köszönhető a kissé hűvös éghajlatnak is, illetve annak, hogy a tengerpart a szovjet időkben katonai övezet volt, így a turizmusnak nem sok ideje volt „infrastrukturálisan kifejlődni”. A három balti ország történelme szinte egybeforrt.

  A XIII. században a dánok és a német lovagok hozták el ide a kereszténységet, majd az elkövetkező évszázadok során a terület a Német Lovagrend, Lengyelország, Dánia, Svédország és Orosz Birodalom közti ütközőzóna volt. A XVI. század közepére a mai Észtország és Lettország vidékére is megérkezett a protestantizmus, és itt évszázadokra az evangélikus egyház lett a legerősebb felekezet.

  Fenyőerdő az észt-lett határvidéken

  1582-től 1795-ig a Lengyel–Litván államközösség birtokolta a területet, majd ezt követően a cári Oroszország lett itt az úr. Az 1939-es Molotov-Ribbentrop-paktum is a szovjet érdekszférában hagyta a Baltikumot (amelyhez ekkor még Finnország is odatartozott), mindez lehetővé tette, hogy a Szovjetunió „kölcsönös segélynyújtási” megállapodásokat erőltessen Észtország, Lettország és Litvánia kormányaira. Ennek az lett a vége, hogy 1940-ben a balti országok is kénytelenek voltak csatlakozni a „szovjet népek nagy családjához”.

  Természetes, hogy Hitlert felszabadítóként ünnepelték 1941-ben, de ez a fajta felszabadulás csak 1945-ig, a Vörös Hadsereg megérkezéséig tartott. 1991-ben aztán ismét elérkezett a szabadság, a balti államok pedig azóta igyekeznek minél messzebb kerülni az orosz medvétől, és minél közelebb jutni Európához. Ez azért is nehéz, mert Észtországban és Lettországban jelentős a betelepített orosz kisebbség, főként a nagyvárosokban hallottunk sok orosz szót.

  Körülbelül Rigánál lehet meghúzni azt a képzeletbeli vonalat, amely egy kicsit kettévágja a Baltikumot. Rigától északra minden olyan balti, minden olyan „finnes, svédes”. Rigától délre már mintha Lengyelországban járna az ember, mindez persze a történelmi levegő miatt is lehet. Egyébként északról dél felé haladva a fejlettségi szint is mintha csökkenne: Észtország az élenjáró, Lettország igyekszik utána, míg Litvánia mintha jócskán le lenne maradva, mintha Kaunasban és Vilniusban a 90-es éveket írnák.

  Úton Észtország felé

  Mindezek az érzések szubjektív benyomások alapján születtek, mint ahogyan az is, hogy mi tetszett a legjobban a Baltikumban… Egy hely, amelyet úgy hívnak, a Keresztek hegye. A Siauliai melletti domb a litvánok Golgotája, nemzeti zarándokhelye. A csatákban elesett, ismeretlen helyen eltemetett katonák rokonai már a XIV. században állítottak itt kereszteket a középkori földvárt rejtő 10 méter magas dombra.

  A Balti-tenger lettországban

  A XIX. században az orosz uralom elleni 1831-es és 1863-as felkelések túlélői a feszületek állításával és gondozásával igyekeztek ébren tartani a litván nemzeti öntudatot. Az 1920-as függetlenség idején a domb feledésbe merült, viszont az 1940-es szovjet megszállás után ismét több ezer kereszt állt a dombon. A szovjet időkben a hatalom megpróbálta a kultuszhelyet eltűntetni: a kereszteket szétverték, a dombot ledózerolták, helyére szeméttelepet csináltak.

  Miután a litvánok a dombot mindig visszaépítették, és a kereszteket pótolták, a szovjet hatalom vízerőművet akart ide építeni, elárasztva a területet vízzel. Minderre már nem került sor, mert a Szovjetuniónak más baja is volt 1990-ben, mikor a litván függetlenség kikiáltásra került; ekkor már ismét mintegy hatvanezer kereszt állt a dombon.

  Keresztek hegye

  1993. szeptember 7-én II. János Pál pápa meglátogatta a Keresztek hegyét, ahol egymillió hívő előtt celebrált szabadtéri misét, majd a Vatikán 1994-ben egy nagy feszületet is ajándékozott a hegynek. Mindezeknek köszönhetően a Keresztek hegye a világ katolikus hívőinek szent helye, ahol a keresztek száma körülbelül 300000. Most már köztük van a miénk is, melyet hálából állítottunk azért, hogy minden gond és baj nélkül, több, mint 10000 kilométerrel a hátunk mögött, épségben és egészségben érkeztünk vissza skandináv utunkról.

  Kenyeres Oszkár fotók: a szerző felvételei

  http://www.korkep.sk/cikkek/utibeszamolo/2017/11/04/kalandozas-skandinaviaban-iv-gyorsvizit-finnorszagban

  http://www.korkep.sk/cikkek/utibeszamolo/2017/10/29/kalandozas-skandinaviaban-iii-utazas-sarkkoron-tul-szamik-foldjen

  http://www.korkep.sk/cikkek/turisztika/2017/10/20/del-norvegia-varazslatos-tajain-kalandozas-skandinaviaban-ii-resz

  http://www.korkep.sk/cikkek/belfold/2017/10/19/dunakanyarbol-norvegiaba-kalandozas-skandinaviaban-resz

[korkep-blog]

Kalandozás Skandináviában IV. - Gyorsvizit Finnországban

Túljutni az északi sarkkörön, fjordokon hajózni, kiülni a Trolltungára, gleccsereken túrázni, közelebbről megismerni a viking és számi kultúrát – mennyi álmot szőttünk a térkép fölé görnyedve a Skandináv-félsziget tájait böngészve.   Aztán az álomból egyre inkább elhatározás lett:...

Túljutni az északi sarkkörön, fjordokon hajózni, kiülni a Trolltungára, gleccsereken túrázni, közelebbről megismerni a viking és számi kultúrát – mennyi álmot szőttünk a térkép fölé görnyedve a Skandináv-félsziget tájait böngészve.

  Aztán az álomból egyre inkább elhatározás lett: kocsikázzunk fel Skandinávia nyugati partvidékén a Nordkappig, majd Finnország és a Baltikum érintésével térjünk vissza az öreg kontinens belsejébe. Nem volt minden viszontagságtól mentes a megvalósítás, de az élmény immár örökre a miénk! Skandináv úti beszámoló – 4. rész.

  Európa legészakibb pontját elérve a beteljesülés kellemes érzése árad szét bennünk: 6000 kilométer autózás után itt állunk a Nordkappon, az „expedíció” sikeres volt! Gyorsan számot is vetünk magunkban: megcsodáltuk Norvégia minden fontosabb természeti látványosságát, átszeltük Számiföld szubarktikus tájait, megismerkedtünk a viking és a lapp kultúra emlékeivel. Igen ám, de innen haza is kéne jutni valahogyan… Dániát, Svédországot, Norvégiát idefelé már kiveséztük, ezért haza Finnország és a Baltikum felé indulunk.

  Nordkapp.

  Az Északi-fok.

  Átlépve a norvég–finn határt gyorsan benzinkút után nézünk, hisz nem sok kedvünk van sokadszor is 600 forintos literenkénti áron tankolni az utolsó norvég városban, Karasjokban. Benzinkút azonban nincs, sőt település sincs még vagy 60 kilométerig Finnországban, így nincs más választásunk, bekopogunk egy útszéli faházba, ahol készségesen adják oda az utolsó 5 liter benzint a derék számik.

  Az Inari-tó.

  Az Inari-tavat és Ivalo térségét elérve gyorsan orvosoljuk üzemanyag-problém��nkat, hogy megkezdjük ereszkedésünket dél felé. Finnország pontosan olyan, amilyennek az útikönyvek alapján elképzeltük. Az ezer tó (valójában 187888) közül az első tízet még bőszen fotózzuk, majd szép lassan megszokjuk azt, amit látunk, sőt 500–600 kilométer után már-már unalmasan is hat a végtelen tajga és a fenyvesek, nyírerdők közt bujkáló tavak látványa.

  Akár egy képeslap – a Finn-tóvidék.

  Települések nagyon ritkán vannak, a síkvidéki tájból is csak néhol emelkedik ki egy-egy hegy, amelyet itt tunturinak neveznek. A rend kedvéért fel is kapaszkodunk egyre, aztán már robogunk is tovább Napapiiri felé, ahol ugye a Mikulás, Joulupukki lakik.

  Kilátás egy tunturiról.

  A gyerekek szempontjából nyilván jobb lett volna decemberben idejönni, de gyorsan meggyőzzük őket, hogy a Mikulás nyáron sem pihen. Meg is látogatjuk őt rezidenciáján, amely egy játékgyár, ahol titokzatos, sejtelmes alagutak, lépcsőházak vezetnek egészen a Mikulás szobájáig. Itt a várakozás közben megkérdezik honnan érkeztünk, hogy aztán a Mikulás mindenkit anyanyelvén köszöntsön.

  Látogatóban a Mikulásnál.

  A találkozás ugyan ingyenes, de képet nem lehet készíteni az aktusról, ellenben 40 euróért (12000 Ft) vásárolható azok közül, amelyet egy fotós készített a látogatás közben. A találkozás maradandó kép nélkül is, ahogyan az itt lévő Mikulás-park bejárása is. A számos kultúrkörben élő Mikuláslegenda elemeit itt gondosan összevegyítették, ahol a Mikulás irodájától a postahivatalig minden van. Ilyenkor nyáron csak néhány turista lézeng Napapiiriben, de rossz belegondolni mi lehet itt télen.

  Rovaniemi felé továbbautózva átlépjük az északi sarkkört, a rénszarvasok egy csapásra eltűnnek az út mellől. Erre már csak jávorszarvasra figyelmeztető táblákkal találkozni, de szem elé sajnos egyszer sem kerül a hatalmas termetű állat. A fenyő és a nyír továbbra is egyeduralkodó, de a Botteni-öböl mellé érve már megjelenik a mezőgazdaság is, sőt délebbre lombhullató tölgyesek is feltűnnek.

  Az északi sarkkör.

  Legelésző-rénszarvasok-Európa-északi-végén.

  A vidéki Finnországra főleg a kisparaszti gazdaságok jellemzőek, amelyek ránézésre ugyanolyanok, mint a szomszédos Svédországban, de hogy még vizuálisabb támpontot adjunk: ugyanolyanok, mint ahogyan Nils Holgersson kalandjaiból ismerjük őket. Főként szálastakarmányokra (árpa, zab) vannak berendezkedve, de jó tudni, hogy a mostoha éghajlat miatt itt a gazdák soha nem számíthatnak bőkezű termésre. Rovaniemi, Lahti és a finn nagyvárosok mind ugyanazt a képet festik, ezért nem is vártunk olyan túl sokat Helsinkitől sem.

  Itt, a fővárosban gyorsan megnéztük a legimpozánsabb templomokat, főként a hatalmas méretű katedrálist, majd kicsit belemerültünk Helsinki életébe. A finnek kicsit lumposabban öltözködnek, mint nyugatibb skandináv kollégáik, és mintha itt a rockzenének több követője lenne, mint más zenei irányzatoknak. Finnországról nem árt tudni, hogy 700 évig svéd uralom alatt éltek, majd 1809-ben I. Sándor orosz cár foglalta el. 1917-ig az Orosz Birodalmon belüli autonóm nagyhercegség volt Finnország, majd a bolsevikok okozta zűrzavart kihasználva kikiáltotta függetlenségét.

  Helsinki.

  Az 1940-es „téli háborúban” aztán a Szovjetunió ellen kellett megvédenie önmagát, mely háborúban 344 magyar önkéntes is részt vett a finn oldalon; ők voltak az ún. „pusztai fiúk”, ahogyan Finnországban elnevezték őket.  A második világháború következtében Finnország jelentős területeket vesztett, ezek egy részén szervezték meg szovjet Karéliát. 1945 után az ország ütközőzóna volt a Szovjetunió és a nyugati világ között; a társadalom nyugati mintára épült fel ugyan, de a katonai kiszolgáltatottság a keleti szomszéd 1991-es összeomlásáig mindvégig megvolt.

  Helsinki.

  Európai Unió ide vagy oda, de még a mai napig érezni egyfajta orosz hatást Helsinki utcáit járva. Talán ez nem csak a történelemnek, hanem Szentpétervár közelségének, és az onnan özönlő orosz turistáknak is köszönhető. Ami pedig bennünket illet: Finnországot tulajdonképpen 3 nap alatt átszeltük, gyűjtöttünk néhány szubjektív benyomást, de már el is búcsúzunk „rokonainktól”, hogy kompra szálljunk, és felfedezzük az öböl túloldalán fekvő Baltikumot.

  Kenyeres Oszkár

A cikkben szereplő képek a szerző felvételei.

http://www.korkep.sk/cikkek/belfold/2017/10/19/dunakanyarbol-norvegiaba-kalandozas-skandinaviaban-resz

  http://www.korkep.sk/cikkek/turisztika/2017/10/20/del-norvegia-varazslatos-tajain-kalandozas-skandinaviaban-ii-resz

  http://www.korkep.sk/cikkek/utibeszamolo/2017/10/29/kalandozas-skandinaviaban-iii-utazas-sarkkoron-tul-szamik-foldjen