#utcai fényképek

[mambo68]

Life pictures.Állomás Street.

[foulchildtiger]

Mansfeld Péter (Budapest, 1941. március 10. – Budapest, 1959. március 21.) vasesztergályosszakmunkás-tanuló, az 1956-os forradalmat követő megtorlások legfiatalabb áldozata. A „pesti srácok” egyike, a forradalom mártírja. Személyét a kommunista rezsim annak a propagandának az erősítésére használta fel, amely a forradalmat köztörvényes bűnözők lázadásaként állította be. Életsorsának feldolgozása máig tartó folyamat.

A forradalomig

Négyéves korában családja felnőtt férfitagjait a bevonuló szovjet hadsereg kényszermunkára („málenkij robotra”) vitte. Nagyapja nem tért vissza. Apja, Mansfeld József magánfodrász volt, anyja ugyanitt segédként dolgozott 1946-ig. 1951-ben a szülők különváltak, 1953-ban hivatalosan is elváltak. Nővérével és öccsével együtt édesanyjuknál maradt. A Medve utcai általános iskola elvégzése után a csepeli Rákosi Mátyás Tanintézetben lett esztergályos ipari tanuló, jó eredményekkel. 1956-ban a MÁVAG-hoz helyezték.

A forradalom idején a Szabó bácsi vezette Széna téri ellenálló csoporthoz csatlakozott. Először el akarták küldeni, mert túl fiatalnak találták, aztán mégis ő lett a csoport egyik gépkocsis összekötője, bár jogosítványa életkorából adódóan nem volt.

November 4-én estéig maradt az ellenállókkal. Ezután fegyvereket gyűjtött össze (egy részüket Piros László volt belügyminiszter villájából), hogy elrejtse és újra elővegye őket, ha ismét kitör a forradalom.

A börtönig

1957-ben a MOM gyárba helyezték. A későbbi perirat szerint:

A következő két évben az illegalitás világában élt, kisebb bűncselekmények sorozatát hajtva végre. A MOM-ból és előző munkahelyéről szerszámokat, egyéb tárgyakat tulajdonított el. Később Zachorecz József nevű barátjával folytatták a lopásokat. Egy autó ellopását követően október 4-én elfogták, de megszökött a rendőrségről. Újabb lopások, majd három és fél hónapos vizsgálati fogság következett. Valószínűleg a börtönélmények hatására lett a kommunista rendszer elszánt ellensége. 1958. január 29-én egy év börtönre ítélték, de a büntetést három évre felfüggesztették.

Február 15-én három évvel idősebb barátjával, Blaski Józseffel elhatározták, hogy együtt kezdenek akciókba. Lopott autókkal végrehajtott, fegyveres rablótámadásokkal akartak pénzt szerezni. Később csatlakozott hozzájuk Mansfeld másik barátja, Bóna Rezső segédmunkás, az ő barátja, Furka László ipari tanuló és a Mansfeldnél két évvel fiatalabb tanuló, Egei Attila. A vezéregyéniségek Blaski és Mansfeld voltak.

Az öt fiú alkotta a csoportot, mely röplapok terjesztését tervezte és azt, hogy rendőröktől, munkásőröktől elvett fegyverekkel segítenek újraéleszteni a forradalmat. Legnagyobb „akciójuk” egy Vekerdi Elek nevű rendőr törzsőrmester lefegyverzése volt. A későbbi fő vád ellenük az volt, hogy Vekerdi, illetve Mansfeld volt cellatársa, Kalló József feleségének megölését tervezték, mert az asszony 1956-os fényképek gyűjtéséért feljelentette a férjét. Egyiket sem hajtották végre, viszont hamarosan elfogták őket, miután (valóban) sikertelenül próbáltak meg ellopni egy (egyébként jogos tulajdonosától budai körökben közismerten a munkásőrök által korábban elkobzott) Pobjeda gépkocsit a Mártírok útjánál.

Blaskit, bár neki is volt ’56-os múltja, a politika kevéssé érdekelte, ahogy Furka Lászlót sem; Bóna a forradalom után is terjesztett röplapokat, Mansfeldet azonban a rezsimmel szembeni ellenállás és a forradalom újraélesztésének vágya hajtotta. Ennek ellenére mégis Blaski neve fémjelezte azt a pert, mely Mansfeld halálraítélésével, majd kivégzésével végződött.

A Mansfeld Péter elleni vádak a következőek voltak: népi demokratikus államrend vagy népköztársaság elleni szervezkedés és az erre irányuló szövetkezés BHÖ 1 (1, 2), robbanóanyag rejtegetése BHÖ 33 (1), fegyver- és lőszerrejtegetés BHÖ 34 (1), lopás BHÖ 230, 232 (2), gyilkosságra való szövetkezés BHÖ 350, rablás BHÖ 433, hatósági közeg elleni erőszak BHÖ 98 (1), személyes szabadság megsértése BHÖ 379 (1), 34 (3), fogoly szökés BHÖ 218 (1), veszélyeztetés BHÖ 374, lopás BHÖ 422, 427/c, f, 429 (1), 431 (1). Első fokon (tanácsvezető bíró: Guidi Béla) életfogytiglanra, másodfokon (tanácsvezető bíró: Vágó Tibor) kötél általi halálra ítélték.

wikipédia/magyartudat.com

[imsys25]

Idén augusztusban lesz 21 éve, hogy beléptem az IMSYS Kft. Bécsi úti bérelt kis irodájának ajtaján. Kezdő jogászként úgy terveztem, hogy előbb megnézem a szakma gyakorlatiasabb oldalát, mielőtt környezetvédelmi szakjogászként elvesznék a paragrafusok rengetegében. Így történt, hogy itt ragadtam. Mit tapasztaltam, láttam ez alatt az idő alatt?

Fejlődést, bővülést, változást. Barátságokat és szerelmeket, babákat, akikből lassan egyetemisták lesznek. A Bécsi úti irodából a Zay utcába, majd azt is kinőve a saját Mozaik utcai irodánkba költöztünk. Egyre csak nőtt a létszám, változott a tevékenység, miközben a lényeg nem változott. A nagy irodába beköltözve elképzelni nem tudtam, hogy ez is kicsi lesz egyszer, majd jött a bővítés, de mára már ezt is kinőttük. A Kármentesítési üzletág irodájában, ahol korábban karácsonyi vacsorát tartottunk, táncoltunk, ma már 10 kolléga dolgozik. Az informatikusok birodalmából analitikai labor lett, az ebédlőből mintaelőkészítő. Emlékszem amikor az Iparbiztonság üzletágba megérkezett kolléganőm, aki egyedül dolgozott a nagy, új részben. Ma már ez az üzletág is meghatározó eleme cégünk tevékenységének és mondanom sem kell, már rég nem egyedül dolgozik a kibővített épületrészben. Nagyok és meghatározóak lettünk a környezetvédelem területén, de közben megmaradtunk családias, jó hangulatú munkahelynek, ahol elfogadjuk, segítjük a másikat. Ennek egyik legnagyobb bizonyítéka én vagyok, jogász a sok-sok mérnök között. Sokat tanultam, fejlődtem, tapasztaltam. Sok embert megismertem, akik az életem egy-egy időszakán osztoztak velem. Sok minden összeköt minket, néha már fél szavakból is értjük egymást. Sok közös pillanatot őriznek a sport napon, konferencián, vagy épp a közös bográcsozáson készült fényképek. Persze voltak nehézségek, fájdalmas búcsúk és nehéz tapasztalatok, de ez egy születésnap, így csak a jóra emlékezünk!  

Mit tartogat még számomra az IMSYS? Kíváncsian várom, merre megyünk tovább, mi lesz az irány 5-10, vagy 21 év múlva. Még az is lehet, hogy 21 év múlva innen megyek nyugdíjba. :)

Boldog Születésnapot IMSYS!

[pterkis]

2019 augusztus a Szegedi Fotókör kiállításának megnyitása

Tisztelt közönség, tisztelt kiállítók!

Engem nemcsak a kiállítás megnyitásának megtiszteltetése ért, hanem az is, hogy immáron másodszor nyithatok meg itt, a galéria kávéházában vagy a kávéház galériájában kiállítást. Ezt köszönöm a helyet biztosító Szentesi Fotókörnek, illetve a belém egy új ismeretség által nagy bizalmat helyező Szegedi Fotókörnek. Ezt a kört folytathatnám úgy - ahogy egyébként szoktam - hogy beszélek a régmúltról, s lassan megérkezek a jelenbe, majd egy parányit a jövőbe tekintek, s programot adok. Erre most nincs szükség, mégpedig azért, mert hosszú távon maga a kiállítás kíván programadó lenni. Tudom ezt a Fotókör vezetőjét��l, Judik Alextől, aki lehet, hogy nagyot vállal a távoli jövőbe való tekintéssel, de fontos, hogy egy fotóklub, egy szövetség folyamatosan céllal rendelkezzen. Üdvözlöm ezt a hozzáállást, így inkább emiatt tekintenék visszafelé egy kicsit. Szeged a fotográfia térképén 1859 óta van jelen, ekkor nyílt itt az első műterem. Ez nagyon gyors reakcióidő ahhoz képest, hogy a fényképezés hazájában, Franciaországban Nadar, a világ legnevesebb portréistájának műterme mindössze 5 évvel korábban nyílt. Olyan fényképészek (és itt és most érdemes megjegyezni, hogy a fényképezésnek van iparos és művészeti ágazata is ezekben az időkben) dolgoztak Szegeden, mint a méltán ünnepelt Bäck Manci vagy a Budapesten is történelmet író és fényképező Klösz György. Utóbbi a Nagy Vizet fényképezte 1879-ben a városban. Csak 100 évvel később, 1958-ban alakult a Szegedi Fotóklub, ami több névváltoztatás, átalakulás által ma a Szegedi Fotókör néven ismert. Alakulása után 7 évvel megrendezték az I. Szegedi Fotószalont, mely igen sokáig neves pályázatként díszelgett a fotós közösség és közönség előtt, így nem csoda, hogy Alex (és remélhetőleg az egész tagság) ennek megújításán kezd dolgozni ezzel a kiállítással. Nem bizonyítja semmi jobban egy fotópályázat (legyen az szalon vagy bármilyen speciális céllal létrejött esemény) igényét, mint hogy a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumából is kerültek ki fotósok, többek között Müller Miklós, aki később Nicolas Müller néven vált ismertté Spanyolországban, de csak miután elkészítette a Viharsarok szegényeiről szóló munkáit a kor neves kutatóival együtt. De a Kollégium tagja volt az a Kárász Judit is, aki Bauhaus-os tanítványként a magyar szociofotó legszebb képeit hozta létre. Moholy-Nagy László, a világ legismertebb magyar származású fotósa és képzőművésze szintén kötődik Szegedhez fiatal évei révén. Egyszóval volt és remélhetőleg van is Szegedben és környékében potenciál (pl. Lucien Hervé, született Elkán László hódmezővásárhelyi). Ennyit a történelemről és az előzményekről. Szeretnék most a jelenről beszélni. Dezső Mihály képeiről egy már létező fotográfiai hozzáállás tükröződik, mégpedig a tipológiák gyártásának lassan évszázados hagyománya. Nemcsak teremtője, de legprominensebb művelője is volt ennek a megfontolásnak az a Becher házaspár, akiknek ma köszönhetjük Andreas Gursky vagy Thomas Struth művészi nevelését, s ezek szerint nem hagyta hidegen az említett alkotót sem. Gyeviki János képei olyan felületek, melyek túlmutatnak a kereten, felidézik a képrombolás gesztusát, pedig igenis ábrázolnak, s épp ez az ambivalencia ragadhatja magával a nézőt. Judik Alex minimáljai figyelemre méltóan geometrikusak, jó pályát jelölnek ki vizuális letisztultság terén, s nem elhanyagolható az égre tekintő, szabadságot és pozitivitást hordozó perspektíva sem. Karancsi Zoltán Holdbéli tájai idegen térképre kalauzolnak minket, s milyen izgalmasan és jól teszik ezt: a fotó mindig csak a „valamilyenséget”, az indexet hordozza, ezek a képek ebből következtetve tehát egy földönkívüli táj jelei. Palágyi Andrea építészeti igénnyel fényképezte a nyüzsgő keleti ország utcai jelenetei fölött nyugodtan, csendesen meghúzódó épületrészleteket, így képzeletünkre bízza az ottani hangok és beszélgetések megteremtését – a csendet fényképezte. Péntek László misztikus, természet uralta helyekre enged minket, ahol a fényképezés nyugodt, elmélyült aspektusát érezhetjük kibontakozni. A fák a fotótörténetben egyébként is kiemelt helyet foglalnak el, így a látvány nem gyökértelen fejünkben sem. Szabados László egy modernebb, de legalább ugyanannyira misztikus helyszínbe lök be minket. Üres, lidérces, párás és hideg színű, fürdőben készült képei nyomasztók, tehát működnek. Törköly József a kiállítás szereplői közül az egyetlen, aki emberi figurát is mutat nekünk, de a tájak és helyszínek messze hangsúlyosak még így is. Puskás János tekergő lépcsői kecsesek és üdvözölnek minket, de a képkereten belülre nem léphetünk – és ezzel ki is ugranék a fényképek bűvöletéből. Ezek a fotográfiák helyszínekről szólnak. Van, amelyik direkt a hely szellemét idézi, pl. a Holdon, s van olyan is, ami csak azt hagyja ki, így egyfajta nemhellyé alakul a szemünk előtt az épületek magasban pihenő homlokzata. Ez a galéria pedig ilyenkor, ha nem is folyamatosan, de legalább a kiállításmegnyitó estéjére egy nyüzsgő, pezsgő helyszínné válik, amiért egyaránt felel a két jelenlévő fotóklub. Gratulálok a kiállítóknak, s a Szegedi Fotókör nevében köszönöm, hogy itt lehetnek a képek, jómagam pedig a meghívást teszem el fényképes emlékkönyvembe! Köszönöm a figyelmet!

[whanklee]

Elkezdődött a Fekete Párduc-film forgatása, szállingóznak a fényképek és a hírek, miközben Martin Freeman visszatérését is megerősítették.

Először a közösségi médiákban jelentek meg arról szóló cikkek, hogy a Fekete Párduc stábja már munkába is állt, és elstartolt a forgatás, majd nem sokkal a pletykák után a film főszereplője, Chadwick Boseman tweetelte ki falára, hogy valóban forog Ryan Coogler képregényfilmje. Nem telt bele sok időbe, s már özönlöttek is a képek a színészekről. Így pillanthattuk meg a wakandai herceget, T’Challa-t/Fekete Párducot (Chadwick Boseman), Lupita Nyong’o-t, Danai Gurira-t és a sokat pletykált Martin Freeman-t, akiről beszélték, hogy visszatér, és fontos szerepe lesz. (Ő lehet az, aki számon kéri T’Challa-t tetteiért a Polgárháború után.)

Shooting Black Panther on a Saturday. But my heart is at the Women’s March.

— Chadwick Boseman (@chadwickboseman) 2017. január 21.

A Marvel Studios valamikor a hét elején állt elő azzal, hogy hamarosan elkezdődik a tizennyolcadik film forgatása. Hála a Just Jared oldalnak meg is érkeztek az első képek Ryan Coogler rendező szuperhősfilmjéről, Fekete Párduc saját kalandjáról  – az itt készült képeket a lap alján megnézhetitek. Egyelőre a színészeket jelmez nélkül, utcai viseletben kapták lencsevégre a kulcsfontosságú karaktereket.

EXCLUSIVE to Twitter: #ChadwickBoseman in Costume! pic.twitter.com/zXPgFtKWVy

— Atlanta Filming (@AtlantaFilming) 2017. január 22.

A képek Atlantában készültek tegnap, bár túl sok mindent nem veszünk ki belőlük, nem kerültünk közelebb a film cselekményéhez. Nyilvánvaló, arra azért lehet következtetni, hogy egy ENSZ találkozón vehetett részt a négy karakter, de ez minden, amit a cselekményről tudni vélünk. Látszólag jó hangulatban telt az első nap, nevetve távoztak a forgatás helyszínéről, s azt is megerősítették a képek, Martin Freeman visszatér Everett Roos-ként a filmben. Sokat lehetett hallani a színészről, hogy esetleg feltűnik majd a filmben, de eddig hivatalosan senki sem mondta ki. A színészek között volt a The Walking Dead sorozatból ismert Danai Gurira, aki Okoye-t fogja majd játszani, ezenkívül egy másik Oscar-díjas színésznő, Lupita Nyong’o, aki a Nakia-t alakítja a vásznon.

Martin Freeman joined the cast of #BlackPanther on set in Atlanta! Check out pics: https://t.co/Ysvr0ka2C1 pic.twitter.com/4cNKD7jWGR

— JustJared.com (@JustJared) 2017. január 21.

A filmről vajmi keveset tudni, kizárólag annyit árultak el, hogy a Marvel Fekete Párduc képregénye alapján készül a film, és a Bosszúállók: Ultron kora, valamint az Amerika kapitány: Polgárháború részek folytatása lesz. Mint mondottuk, a Fekete Párduc egyben a Marvel Filmes Univerzum tizennyolcadik és a harmadik fázis hatodik képregényfilmje lesz.

Mindemellett megjelent egy hír is, miszerint a Bosszúállók: Végtelen háborút és az továbbra is név nélkül szereplő Bosszúállók 4. forgatása holnap, azaz 2017. január 23-án kezdődik.

This slideshow requires JavaScript.

Kövesd a Wide Screen hivatalos Facebook oldalát

Ha nem szeretnél lemaradni a Marvel és DC hírekről, akkor kövesd a Marvel és DC Univerzum Facebook oldalát

Hivatalos: Forog a Fekete Párduc, és holnaptól a Bosszúállók: Végtelen háború is. #FeketePárduc #Bosszúállók #RyanCoogler #ChadwickBoseman

Elkezdődött a Fekete Párduc-film forgatása, szállingóznak a fényképek és a hírek, miközben Martin Freeman visszatérését is megerősítették.

Hivatalos: Forog a Fekete Párduc, és holnaptól a Bosszúállók: Végtelen háború is. #FeketePárduc #Bosszúállók #RyanCoogler #ChadwickBoseman Elkezdődött a Fekete Párduc-film forgatása, szállingóznak a fényképek és a hírek, miközben Martin Freeman visszatérését is megerősítették.

[mambo68]

Rany day.Main Square.

[mambo68]

Unusual world.

[mambo68]

Life pictures.18.03.

[mambo68]

Abandoned .Bike in the snow.

[mambo68]

Life pictures.17.12.

[mambo68]

Life pictures.Elizabeth Street.

[mambo68]

Arcades.Szeged.

[mambo68]

Life pictures.Main square.27.07.

[mambo68]

Life pictures.Szechenyi Square.31.07.

[mambo68]

Life pictures.13.02.