#teázás

[zizeerya]

Menta tea

Az az érzésem, hogy életem szerelmét már véletlen balra húztam.

Persze nem hiszek a koncepcióban. (Mármint az "életem szerelme", "nagy ő" gondolatában, nem a balra húzásban. ) Támassza alá nekem valaki tudományos tényekkel és utána beszélhetünk róla.

Persze régen hittem. Amikor még unironikusan hallgattam Taylor Swift-et.

Most a menta teában hiszek. Empirikus és kutatási tények megalapozott hitével. Értsd: saját tapasztalatból jól esik inni és az internet is azt írta, hogy jót tesz.

Van valami megnyugtató a melegen gőzölgő menta tea illatában. Mindegy éppen idealista hajlamaimnak engedek, vagy a csalódottságomból fakadó racionális gondolkodás nyer, a menta tea ugyanaz marad.

Akivel annyi teát ittunk együtt, hogy már azt sem tudom ki vagy Te és ki vagyok Én

Olyan jól esően klappolt veled oly sok minden, a teázás is. Nem nézted elhűlt szemmel a teagyűjteményünk az albiban, később kiderült,  hogy nálatok is van ilyen otthon. Anyukáink hasonlítottak és ez egyszerűvé, természetessé tett dolgokat, ezt is.

4 éven át teáztam veled. Nem minden reggel, ilyen szokásokhoz túl rendszertelenül éltünk. De mindig főztem neked teát, ha beteg voltál, és te is nekem, citrommal-mézzel. Emlékszem amikor nem volt otthon citrom, akkor almát vágtál bele, úgy is milyen finom volt. Majd egyszer csak lett egy közös teagyűjteményünk is, akciós és ajándék teák nagyrészt, mert csórók voltunk, pályakezdők és szerelmesek.

Mikor elköltöztél nem vittél magaddal teát, talán mert nem jutott eszedbe, de az is lehet, hogy  mégsem szerettél teázni, ez is egy olyan dolog volt, amit az én kedvemért csináltál és nem mondtad el sosem, hogy Te nem is szeretnéd. Bár az összeköltözés  eljegyzés és házasság után, a teázás eljátszása (bekamuzása) már nem is számít annyira, mégis fáj a gondolat. Talán csak nagylelkű voltál, ezért hagytad meg nekem a teákat, nagylelkű, tőled nem jellemző módon, ez jobban tetszik, legyen inkább így.

Teázások K val

Kaptál tőlem egy doboz menta teát, bár kiderült utána, hogy nem szereted, így csak én ittam belőle amikor nálad voltam. Én... meg mások máskor. Barátok, gondolom, nem tudom, direkt nem kérdeztem. Neked marokkói mentát vettem, magamnak olcsó tescosat. Ez el is mondja mi a fő probléma velem. Mindegyis, így is mindkettőt én ittam. ( én IS.)

Remélem az új nőd értékeli a marokkói mentát és azt a gyengédséget amivel szeretkezés közben végig simítod a szeretőd gerincének ívét.

Mondhatom magamnak, hogy igazából én vetettem véget ennek, mit rinyálok, és mit nosztalgiázok, de ha nem akarok szépíteni bevallom, hogy te utasítottad el, hogy szexnél több legyen ez, "amibe mi voltunk" amit aztán én bírtam ameddig bírtam. Még egy teljes doboz menta tea sem fogyott el és véget ért a viszonyunk. Nem tudom a remény fogyott el bennem vagy ponthogy a kiábrándultság, talán mindkettő egyszerre.

Nő vagyok, annyira vagyok ellentétes, amennyire akarok az lenni.

(I can be as contrary as I choose to be)

2022. 03. 28.

[donb]

Grippe

(Időről időre eszembe jut, hogy le kéne szedni és gatyába kéne rázni a cikkeimet (legalább a jobbakat), mert egyrészt a dizájnváltások rég szétkurták őket tipografice, másrészt meg milyen már, hogy index.hu... Mindenesetre, ha már fölmerült a paracetamol és vidéke, itt ez a jó kis okoskodós. Ha másra nem, arra jó, hogy mennyit változtak húsz év alatt a gyógyszerárak.)

2003.02.02.

Tegyünk magunk elé egy kalapot meg egy üveg kisüstit, és igyunk, amíg két kalapot látunk. Na de mi van, ha a kettős látás eleve az indulóállapot része? Ilyenkor meddig kell inni? Amíg hármat látunk? Vagy négyet?

Az összetéveszthetetlen tünetegyüttes, a levakarhatatlan ismerős, a téli látogató jön évről évre, legkésőbb amikor az első herekocogtató hideg nyáladzó olvadozásra vált. Nyirkos, sötét, büdös, keserű lepedék lepi a nyálkahártyákat, begerjedt vírushadak minősítik táptalajnak jobb részeinket; nyakon ragad a náthaláz. A testhőmérséklet liftezni kezd, fogak kocognak, takony, nyál, könny egybefoly, tüdő szaggat, és fájunk tetőtől talpig.

A kalapkúra elvi csapdába esvén (meg hát, valljuk be férfiasan, van tapasztalatunk a betegen berúgás másnapjairól), marad a racionális cselekvés: keressünk valami vegyszert (hátha feltámaszt mégis). Ha mondjuk gyógyszerreklámfilm-szereplő az ember, csak beleszór valami csodaport egy bögre forró vízbe, szipogva elszürcsöli, és már bokázik is vigyorogva kifele a havas cudarba.

Van pl. az a ribizli- vagy citromízű Coldrex nevű csoda, négyszáz forintért adnak öt adagot, hétszázért tízet. Potomság. Van benne paracetamol, fenilefrin meg C-vitamin. A C-vitaminnál az ember irigyelni kezdi a vegyészeket. A szakadt kémikus csak kiveszi a vegyszerszekrényből az aszkorbinsavas üveget, tol egy spatulával, oszt kész a skorbutprevenció. Meg citrompótlónak is jó. (Teázás közben jól lehet merengeni a gamma-lakton-gyűrű szépségén meg az endiol--hidroxi-oxo tautomérián.) A fenilefrin az ereket húzza össze, igazából az orrba kell, úgyse fogjuk megúszni, hogy valami ilyesmivel ne gyalázzunk bele szegény elgyötört szaglószervünkbe.

Egy lényeges komponens maradt, a paracetamol, rendes nevein N-acetil-para-aminofenol vagy 4-hidroxi-acetanilid. Nem kell parázni, nem túl bonyolult: benzolgyűrű (Isten áldja Kekulé mester majmait) két fityegővel. Innen nézem, fenol, onnan nézem, anilin. Bíztató, mi? Azért az a dög elég rendes láz- és fájdalomcsillapító. Árulják is százféle kiszerelésben meg kombinációban (Andrwes Answer, Ben-u-ron, Efferalgan, Mexalen, Mexavit, Miralgin, Panadol, Rhinoval, Rubophen, Saridon, miegymás).

Az italporok sztárja a Neo Citran. Coldrex egy kis feniraminnal (a fenilefrinre segít rá) meg szőlőcukorral megspékelve. Hatszázötvenért adnak hat adagot. Namost, egy bögre Neo Citranban fél gramm paracetamol van. Paracetamolt kapni natúrban is, tíz darab félgrammos tabletta 95 forint. A C-vitamin-tartalom egy-két forintba kerül (hacsak nincs otthon kilós aszkorbinsav). Orrnyálkahártya-lazítót meg úgyis jobb direkte az orrba csöpögtetni, köptetőre is vannak hatékonyabb megoldások. Mellesleg rendes patikában kutyulnak jó kombinált porokat, fél áron. A békebeli kézzel hajtogatott tasak bontogatásának élvezetéről nem is beszélve.

Ha már ennyit rugóztunk a láz- és fájdalomcsillapításon, jusson eszünkbe a nagy klasszikus, az acetil-szalicilsav (megint egy benzolgyűrű két fityegővel). Magyarul: aszpirin. Higgyék el, nem csak hagyományőrzésre jó. Bayer Aspirin, 500 milligrammos - megbízható, mint egy öreg Volkswagen (megtermett férfiemberek kettesével szedjék). Húsz tabletta 425 forint. Elvileg volna százdarabos is 886-ért, de olyat magyar gyógyszertár nem tart, nehogy egy nagyobb család olcsóbban megúszhassa a tömeges kidőlést.

Ugyanaz az acetil-szalicilsav van az ősmagyar Istopirinben is, ami egy hajszálnyival olcsóbb ugyan az Asipirinnél, de. Először is olyan reménytelenül szocialista fazonja van. Másodszor a Bayer tud valamit, amit az utángyártók nem: kristályosítani. A Bayer Aspirin kristályszerkezete békülékenyebb viszonyban van a gyomorfallal, és a pohár vízben is jobban szétesik. Az aszpirint ugyanis a gyomorra leselkedő veszélyek miatt nem szabad egyben bekapni, vízben kell elkeverni és meginni. Ha nincs kedvünk totojázni (és az aszpirin ízét kedvelő perverzek közé tartozunk), tartsuk a szánkban a tablettát amíg szétesik, aztán nyomjuk le egy-két korty vízzel.

Az acetil-szalicilsav kalciumsója a Kalmopyrin. Szintén régi jó(?) ismerős. Állítólag a kalcium-karbonáttól az aszpirin kevésbé bántja a gyomrot és vízben is jobban oldódik. Hát... Rágcsáljunk el egy Kalmopyrint meg egy Bayert, valahogy ég és föld. És hogy mitől drágább úgy harminc százalékkal, azt csak a jóisten meg az OEP tudja. Ha mindenáron flancolni akarunk, vegyünk inkább Aspirin plus C pezsgőtablettát. Abban csak 0,4 gramm aszpirin van ugyan, viszont több mint kétszer annyiba kerül. Igaz, van benne aszkorbinsav is, meg pezseg is, ami manapság nagy divat.

Ha lázunk és fájdalmaink felől már intézkedtünk, még mindig ott vannak azok a rusnya váladékok, köhögés, szörcsögés, könnyek. Fuldoklás és orrdugulás egyszerűbb eseteinél lehet köhögős cukorkákat szopogatni. De ne dőljünk be mindenféle gyógynövény- meg mentol- meg antiköhögin-tartalomnak! Egy igazi adalék van: az eukaliptuszolaj. Emlékszünk a Sörgyári capriccióban őrjöngve rohangászó dokira? Na, az az eukaliptuszolaj. Használ. Sajnos, csak egyetlen közforgalomban levő cukorkában van kellő töménységben, a Fisherman's Friend rettenetes ízű alapváltozatában. Nem hiába, állítólag nehéz életű északi halászoknak találták ki. Szóba jöhet még a fekete csomagolású extraerős Halls cukorka, csak az hazavágja a szánk nyálkahártyáját is.

Tisztességes köhögésnél nem lehet megúszni a gyógyszertárat. Eleinte lehet próbálkozni csillapítókkal. Az Erigon vagy a Radipon azért jó, mert kodein van bennük, bemesélhetjük magunknak, hogy legálisan drogozunk (mit nekünk Libexin). A száraz köhögés rohadt dolog, és még azt se tudja megállapítani az ember, hogy használ-e a csillapító, mert nem tudhatjuk, hogy nélküle tényleg kisebb frekvenciával fuldokolnánk-e.

Ha szerencsétlen tüdőnk váladékozik is, akkor hagyhatjuk a fenébe a kodeint. A letapadó trutymót föl kell szaggatni valami köptetővel, és köhögést egyszerre gerjeszteni és csillapítani tilos. Ha kisgyerekkorunk doktor bácsijának borzalmas kanalasán akarunk nosztalgiázni, kérjünk mixtura pectoralist. Mifelénk a "mellkeveréknek" hullarum a becsületes neve, nem véletlenül. Bár sehol sincs dédanyáink tüdővészes korának (ma is kapható) rettenetéhez, a fagiforhoz képest. Ó, fakátrányok fenolos csodái! Guajakol! (Orto-metoxi-fenol - na tessék, megint egy benzolgyűrű két fityegővel.)

De ne nosztalgiázzunk! Speciel köptetőkben kimondottan virtuóz a gyógyszeripar. A többféle - tényleg ható - hatóanyag között szerintünk az acetil-cisztein a király. Rengeteg termékben ő a lényeg (ACC, Acetylcystein AL, Fluimucil, Mentopin, Mucobene, Solmucol, Sputopur). Van mindenféle italpor, szirup, pezsgőtabletta, kapszula. 5-600-ért kaphatunk 20-30 adagot a gyorsan ható italporokból. Ha meg nagyzolni akarunk, vegyünk 1740-ért 30 darabos Fluimucil 600-as pezsgőtablettát. De az ACC 200-tól is igazán jó löttyösöket lehet köhögni. Kész megkönnyebbülés.

A legnyomorultabb az egészben a tönkrement, bedugult orr. Az orrcseppek, orrspray-k (Histazolin, Nasal, Nasivin, Novorin, Otrivin, Vibrocil stb.) egytől egyig borzalmasak. Az orrnyálkahártya kifinomult anyag, ereinek szűkítgetése kínos, könnyfacsaró művelet. A hatás meg rendszerint, finoman szólva, időleges. Talán az eredetileg köptető hatóanyagú (brómhexin) Paxirasol orrspray a legemberibb, még a bekövülés ellen is hat valamelyest.

És hát a termék. A papír zsebkendőket valamiért féladagosra méretezik (az ember akár a markába is fújhatná, minek az a flanc), a vászon zsebkendő vagy jó anyagú, vagy nem, de inkább nem, és mindig rosszkor telik meg. A lehasznált pelenkából készült rongy volna legjobb, de az eldobós csecsemősegg-borítások korában nehéz hozzájutni. A legjobb, ha veszünk egy nagy tekercs háztartási papírtörülközőt. Az egész kínlódásnak a hülye európai civilázió az oka, bezzeg a keletiek meg a természeti népek! ("Undorító szokásai vannak a fehér embernek, nézd, a hülye zsebre teszi az orrvizet!") A kultúra ráadásul kínos kisebesedésekkel jár, arra is keríthetünk valami huszárzsírt vagy szarvasfaggyút.

Jöhet az egészre torokfájás is, akkor öblögessünk Glycosepttel vagy Phlogosollal (nem érnek sokat), vagy szopogassunk valami torokfertőtlenítőt: Faringoseptet (ó, a román gyógyszeripar), Halsetet, Mebucaint, Septofortot, Strepsilst. De inkább menjünk orvoshoz! Ha a szemünk is kikészült, akkor szemészhez is.

Itt ülünk hát, a szorgos kutatómunkával áthörgött, -szédelgett napok után égő tekintettel és üres pénztárcával, összes nyálkahártyánk romokban hever, és ráébredünk, nemhogy kalapkúrához, de még egy kocsmaajtó látványához se volt szerencsék vagy tíz napja. Most mondják, nem tökmindegy, mi a jónyavalya történt ezen a redves héten?

[versinator]

Belépéskor meglebbenti

Gitárom énekeltetője pazarolja zokognék Fütyöljön pecsenyék foszfor kiindul Tizet kanári zümmögi melléülnék Helyekről kinyúlok robban összerándul

Tanarak ködként töprengjen telnék Feltámadnak gyulladásos egyenruhát lecsordul Rugtam emberszót lantnak lezuhannék Kivágom dalolna szelesebb belefájdul

Kilencre magasságom csodálkozástól színpompázó Agysejtjeim didergőn ajkamhoz misztikumát Orgiát tagokra sétányon pletykázó

Szendén kitért hitére pálmát Hunyása nekivágok hirdetvén meakulpázó Vadonában forogni teázás izmát

[luckyluckwomen]

Kovács Kristóf

Jó ezt

(Születésnapodra)

Ne viccelj, szeretlek bőven.

Fél éve láttalak utoljára.

Végül is elhiszem, hogy ez így rendben van,

mert, mondtad, hogy majd egyszer mindent.

Az hat hónap, ne érts félre, nem a számoktól félek,

csak a bizonytalanságtól, mint a fagypont körül táncoló vizek.

Minden rendezett halmaz, jó ezt hinni. Hogy biztos a helyeden vagy.

Mint én. Ne viccelj! Ez nem tél. Ezek a köztünk lévő

laza kötések hidege. De ezt én sem hiszem.

Legyünk reggeli teázás közben. Mikor már

az összes porkávétól hányunk. Az erkélyen.

Halványan simogató másnaposságban lennék veled.

És az biztos, hogy a távolság akkor jó, ha mérhetetlen.

Ilyenek. Bölcsek is. Röhej.

Jó, csak megérkezni, elkönyvelni, hogy a világban nem

csak kontinensek meg óceánok vannak. Hanem friss kalács,

mindig ugyanolyan csörrenése a bögrébe tett kávéskanalaknak,

régi, jó zenék halkan. Alig lezabált laptop. Heti szennyes.

Arcod vállamra minden este. Lassan engedni el a hátad,

mint a jég az északi lejtőket.

[szederdora]

#dóri társaságban

big ben teázás kisujj feltartva K: értelmiségiek vagyunk, nem? én: hát nem teázunk éppen, basszameg?!

társaságban épp folyik a társalgás körülöttem valaki: mi az, nagyon el vagy bambulva, min gondolkozol? én: ja semmin, csak unatkozom mindenki: ...

[thisisnotadiehardmovie]

Bámultam ki az ablakon teázás közben, van itt egy csapat liba. Ilyen inverz Nils Holgersson-style: sok Márton lúd és egy barna. Vadak amúgy, senkié, szabadon élő csapat, itt zabálgatják a füvet a járda mellett, rosszallóan néznek az elhaladó kocsikra, totyognak, gágognak. Minden ganxta csak irigyelheti őket, mekkora menők már.

[kgaprs-blog]

Marinos T azt érzékelteti, hogy teázás nincs, de a szimbólumát tessék-lássék kiteszik az asztalra.....szomorú nagyon...

[bajinthings]

Ő egy taiwani bácsi, akinek van ott egy teaháza és a teázással kapcsolatos gondolatait meséli el röviden. 

Nézzetek meg a videóban, hogy ilyen egy taiwani stílusú teakészítés. 

Lényegében arról beszél, hogy túl van tolva a teázás és sokkal fontosabb maga a jelenlét a teázásban, mint az eszközök meg a tea. Szóval az egyszerűség. 

Kiemelem azt a történetet, amikor elmegy egy barátjához és rögtön mondja a barátja, hogy ne haragudj, de nincs jó teám (mert nincsenek se drága eszközeim, se jó teám.) Ő meg persze mondja, hogy semmi baj. Csak annyi kell, hogy a szíved jelen legyen. Ez szó szerint úgy van kínaiul, hogy 只要你的心意在 (zhi yao ni de xinyi zai). Na most a 心意 (xinyi) szó szerint szándékot, törekvést elgondolást jelent. Viszont ha bontjuk az írásjegyeket, akkor a xin szívet jelent (amit egyébként a buddhizmusnál és a taoizmusnál is használnak a tudatra is) a yi meg ötletet gondolatot. Ezért a lényeg az, hogy ott legyél és odafigyelj és akkor igazából minden mindegy, minden teád jó lesz. 

Szóval az van, amit Zhao Zhou mondott, menj és igyál teát. 

[gyonyoru-zombilany]

53,57?

53. 5 dolog, ami boldoggá tesz- rendrakás, séta a természetbe, állat simogatás, teázás, naplemente nézés

57. Kedvenc állatok- kutya, tehén

[versinator]

Feszitse pórusaimba

Hókristályok cipővel szirén megtorpanok Nádként testvéreidnek megfürdettem bujok Szellemujjával gyémántom zenéket napkeltekor Lenevetnek csonthalál tönk sikátor Javasasszony öleljétek idebenn egyúttal Jobbom őstermészet gutin csatabárddal

Tűnve nyalni bolyongsz glédában Könnycseppet középkorban bolyba ólmosan Sorsfelismerés megsegíts jönnék kibékülés Eljövök sainte bözsike ágyúdörrenés Mentőcsónak piszkosak közelét gyémántporral Szobádba szalutálok poroszkál szánnal

Súrolta lelógó falevelet dúskálok Ízletesen ilyenformán eldaloltam hóvirágok Vállaimra szörcsögve eredben orgonabokor Hajamnak lenyűgözve fecskefű ibolyacsokor Kismadarak nyiszog történelemnél ínnal Lisieux bujócskát távlatokba fáradtsággal

Mássza irgalmad szipog dómokban Gumitestű emberparány zümmögi csárdában Elrejtem teázás népesítik készülődés Megláncolt fellebegve jégzajláskor felismerés Démonok csontvázszerű tapintat ezüstkanállal Leányos vasrácsos kerekeimet másikkal

Kölcsönadott törölni elolvadsz mosolyogtok Övezte felhajtani gyűlöletes dalnok Pirosfedelű csilingelés pasztellképek szürkületkor Kifújhassa adomákat kiüldözik húszszor Dudorász mintát feszíteni szívdobogással Elszakított felért átrohanva csapattal

Szorgosan szövögetvén harangszóban útjában Odanézek köhécselt teteme újultan Melyiknek lábnyomaidra lámpákból dünnyögés Estébe fruskák beleivódott teljesedés Szimpatikus kúszó tüdejére fennszóval Álig gyapjába megláthatsz koponyámmal

[berlinbicsiz]

mindennapjaink 03.

Jepp, jepp, megint hosszú idő telt el, de hát ez van, ha az ember dolgozó nő. Mert a nő is ember, ugye. Főleg, ha dolgozik. /sry/

Szóval december 5-én megérkezett hozzánk a Mikulás, egészen pontosan Miklós képében. Miklós Dani egyik barátja, aki ahogy megérkezett, bele is vetette magát a berlini életbe, és ezzel együtt minket is. Úgy tűnik ez kellett ahhoz, hogy kitegyük a seggünket végre a lakásból és elkezdjünk élni.

Pénteken a tréning után beültünk egy beülősbe a csoporttársakkal, és az is kiderült újfent, hogy az alkohol közelebb hozza az embereket egymáshoz. Jó egyetemistához méltóan, hogy ne aludjunk el az első sörünk felett (jójó, én a koktélom, a többiek a sör felett, mivel én még mindig nem bírom meginni azt a barna löttyöt), szóval belekezdtünk egy ivós játékba: Never have I ever.. A teljesség igénye nélkül, a dolgok, amikre fény derült: - Johan, a norvég, meleg. (Mondjuk ezt csak a vak nem vette észre.) - Felipe, a kolumbiai, 3 sörrel képes rommá inni magát. - Antonio, a spanyol, együtt él a barátnőjével, akivel július óta vannak együtt. Az összeköltözésre októberben került sor, miután a csaj lakótársa elaludt egy égő dzsóval a kezében. - Johan volt már 10 évvel idősebb férfival. Szexuálisan, I mean. - Johan volt már együtt egy férfival egy táncparkett közepén. Szexuálisan, I mean. - Johan volt már együtt 4-nél több emberrel. Szexuálisan, I mean. - Johan volt már együtt néger férfival. Szexuálisan, I mean. - Johan kipróbált már nagyjából mindent a kokain-fű palettán. Ezt kivételesen nem szexuálisan értem. - Johan elég laza arc.

A lassan 2 hónapnyi absztinencia következtében kellemesen berúgtam 2 hugótól, így érkeztem haza este 9 körül. Reméltem, hogy végre alhatok egy kiadósat, de otthon teljes letargiában találtam Dánielt. Ugyanis Kriszike pénteken este egyszer csak, se szó, se beszéd, hazaérkezett. Szinte köszönés nélkül beviharzott az üres szobába, ahol Miklóst szállásoltuk el, úgyhogy Daninak gyorsan ki kellett menekítenie a cuccait. Mindenkihez-pozitívan-állok-Dániel odáig jutott a Kriszikével való kapcsolatban, hogy a puszta jelenlététől mély depresszióba esett. Ezért kimozdultunk Miklós után, aki egy kiállításmegnyitón volt. Magát a kiállítást nem láttuk, de az a kevés, ami megcsillant belőle, egészen izgalmas volt. Az emberek meg pláne. Hihetetlen jó a szemnek, hogy itt a legkülönfélébb emberekkel lehet találkozni, mindenki lehet olyan, amilyen; extravagáns, igénytelen, feltűnő, szürke. Mindegy, sehogy sem leszel kinézett, és ez elég fasza érzés. A megnyitó után egy kurvahosszú sétát követően a szembe szélben, (ami rendkívül jót tett a betegségemnek) elsétáltunk egy kocsmába, ami egy igencsak pronyó kocsma volt, de egy sörre és egy teára éppen jó. Hajnal 3-ra értünk haza.

Szombaton adtunk az alvásnak, végre, majd délután elmentünk egy piacra - igaz fél 4-kor, a piacok meg ugye nem fél 4-kor nyitnak, így a piacnak hűlt helye volt. Cserébe ettünk egy jó török étteremben, majd mi Danival seggünk alá vettük a kocsit és elmentünk egy színdarabra. Azaz arra a színdarabra, aminek Dani tervezte a hátterét. Ami természetesen egy csoda volt. Mert Dániel ügyes. Maga a színdarab egy iskolai előadáshoz mérten teljesen oké volt, vicces, kedves, a szülőknek nagy élmény. Távoztunk, hazaértünk, aludtunk.

Vasárnap 8-ra húztam az ébresztőt, mivel mászás volt betervezve, így ki is keltem az ágyból 9:12-kor. 10-re beestünk a terembe, másztunk, hazaestünk, felöltöztünk, ugyanis 2-kor a kis ikercsimótákkal és szüleikkel volt találkozónk. Azaz csak lett volna, mert lemondták a szülők, amikor már épp úton voltunk. Sebaj, mi azért ellestünk egy japán karácsonyi vásárra (wtf), ami meglepően jó volt. Elektronikus live act egy japán nőtől, rengeteg haszontalan cucc, és egy-két egészen szép alkotás, rajzok, festmények, amikből be is vásároltunk, hogy támogassuk a művészetet. (Meg mert Dani irtóra bezsongott ezektől, ami rettenetes cuki.)  Vásár után teázás, hazajövés, hétfőre készülés. Mert felnőttek vagyunk, vagy mifene.

Egyszóval kezd fasza lenni itt a minden, az összes nehézséggel együtt. Csak néha emlékeztetnem kell magam, hogy a depresszió nem visz semerre.

[aftercup-family]

Kevés helyen lehet igazán átélni a hagyományos, igazi teázás élményét, a nyíregyházi Luther Teaház pedig ezt a hiányt képes pótolni. Rengeteg fajta teájuk van az itallapon, így tulajdonképpen nekünk vendégeknek csak az ízlésünkkel kell foglalkozunk. Teák mellett egyébként forrócsokit, sütiket és sok mást is rendelhetünk; emellett az üzlet ajándékboltként is működik.

Nehéz volt eldönteni, hogy így első alkalommal mit is próbáljunk ki de végül egy ‘egyszerűbb’ gyümölcstea mellett döntöttünk. Ez a tea pedig a számunkra közönségkedvencnek tűnő Cherry Queen volt. Valószínűleg senki számára nem okoz nagy meglepetést, ha eláruljuk, hogy vadcseresznyével készítik, persze természetesen – teaházhoz illően – szálasan, beáztatva. Ahogy az itallapon is jelezték, valóban nagyon erős, karakteres ízű teát választottunk melyet már egyébként az illatán is tapasztalni lehetett.

A tálalást és magának az üzletnek a kinézetét tekintve egyébként hatalmas hangulata van a helynek bármely emeleten is foglalunk helyet. Nagyszerű délutáni program, ha a belváros zaját magatok mögött hagyva egy kis nyugalomra vágytok vagy ha igazi teaházat kerestek.

Egy ködös, hideg, tipikusan novemberi napon jártunk náluk, amely talán még egy kicsit hozzá is tett az élményhez – a gőzölgő, forró teát kortyolgatva.

[sofaharakiri]

VAN | hasznosinfó

Úgy egy napig tartott, amíg Gáborral átstoppoltunk Batmanból Tatvanba, és noha végigbújtuk előző nap az internetet, felhívtunk mindenféle telefonszámot, nem sikerült kideríteni, hogy a mítosz a Van-tavon közlekedő kompról igaz-e vagy sem. Mármint hogy jár-e, meg visz-e utast is, meg ilyenek. Szóval úgy voltunk vele, hogy odamegyünk, megkérdezzük, aztán legfeljebb körbemegyünk a tó körül, ha mégsem jön be a dolog. Azért az egy elég nagy tó, szóval drukkoltunk, hogy legyen komp, mert sok időbe telt volna körbemenni.

    A kikötő végül ott volt, de a kérdésre, hogy hol lehetne megtudni mikor megy a következő komp, következetesen azt a választ kaptuk, hogy „talán ma, talán holnap”. Ez magyar fejjel elég befogadhatatlan volt, de végül kiderült, hogy teljesen valós információ. Ugyanis a komp akkor megy, amikor megtelik, és mikor telik meg, hát maybe-today-maybe-tomorrow.     A Tatvant és Vant összekötő járat menetideje nagyjából öt óra, és létezésének a fő oka, hogy az Indiából Pakisztánon és Iránon át Vanig vezető vasútvonalat összekösse a Tatvanból Isztambulon át Európába szerteágazó vonalakkal. Mivel a környék durván hegyvidéki, az összeköttetés földi megépítését a mindenkori török kormány állandóan halogatja, noha ez egy mindenkinek hasznos kereskedelmi útvonal létrejöttét jelentené. Ha lenne. De hát nincs, a komp van, szóval mindegy.     Szállást aznapra a Couchrail nevű Facebook csoportban találtunk, ami nagyjából ugyanazon az elven működik, mint a Couchsurfing, csak kifejezetten Törökországra szabva. A szállásadónk azt javasolta, hogy másnap reggel vigyünk kaját, olvasnivalót, és költözzünk le a kikötőbe. Ha megy a komp, akkor jó, ha meg nem, akkor este visszamegyünk, megint ott alszunk, és másnap indul a kör előröl.     Reggel végül úgy döntöttünk, hogy legjobb lesz a kikötőben kezdeni, hátha valaki tudja, mennyit kell várni. A bejáratnál csodálkozó portás fogadott, nem értette, mit keresünk ott. A kompról nem tudott, de úgy ítélte egy tea mindig jó ötlet, szóval fel is tette a vizet egyből, és elkezdett hívogatni valakit. Semmi válasz, de az információnak ilyen jellegű akadása a Boszporusz ázsiai oldalára érkezésem óta nagyjából rendben is volt mindenki szerint. Várakoztunk lelkesen-álmosan a válaszra meg a teára, amikor látjuk, hogy a bennálló komp gyanúsan füstöl. A portás nézegeti, hát lehet, hogy akkor most megy, fussatok. Kicsit mindenki csalódott volt az elmaradt teázás miatt.     A komp már mozgásban volt, amikor a párszáz méteres sprint után végre odaértünk. A matrózok lelkesen ordítottak, hogy rohanjunk, mert nem könnyű egy ilyen hajót összevissza mozgatni egy teljes vonattal a fedélközben, és végül egy utolsó ugrással feljutottunk a már távolodó kompra - tisztára mint valami filmben. Aztán csönd. A személyzet méreget minket, mi méregetjük őket. Selam Aleyküm, Aleyküm Selam, mit is csinálunk mi itt? Megyünk Vanba, ez oda megy, nem? Hát oda megy, és most már nincs is visszaút, szóval a kapitány a felső szinten van, majd ő eldönti mi legyen. Felmegyünk a felső szintre, a kapitány is méreget. Nem volt utasuk már két éve a vonaton kívül, mondja. Végül bemegy a kabinjába, egy cetlire felírja 7 líra. Ez lett a jegyünk a következő öt órás, téli napsütéses útra az érintetlen és havas hegyek között fekvő Van-tavon át.

[napiakcio]

Feltöltődés Szarvaskőn az Öko-Parkban csak 58.700 Ft

Öko-Park Panzió, Kemping, Kalandpark és Rendezvényközpont, Eger-Szarvaskő

4 nap 3 éjszaka 2 fő részére

Ellátás: Reggeli /bio és helyi termékekkel bővített svédasztalos reggeli

Elhelyezés: Standard 2 ágyas szobában

PLUSZ+: Üdvözlő ital a ház vadgyümölcs pálinkájából

PLUSZ+: Szélessávú / WIFI / internet hozzáférés a Panzió egész területén

PLUSZ+: Túratérkép biztosítása

PLUSZ+: Lámpás túra a Szarvaskői várromhoz

PLUSZ+: Nordic walking túrabot használata

PLUSZ+: Délutáni csipkebogyó teázás házi mézekkel. Ingyenes zárt parkoló

PLUSZ+: Jutalom falatok a kutyák részére

TIPP!: Kedvezményes belépőjegy vásárlási lehetőség az egri Termál és/vagy Törökfürdőbe

[taylorplanetofficial]

Családi teázás. Nincs is jobb mint egy kis családi beszélgetés reggel, munka elött. Imádom ezt a fahéjas teát, mióta megkostoltam azóta minden nap iszok egy de néha két bögrével is. De általában az egész család kér belőle 😅 Ajánlom, hogy kostoljátok meg nagyon szuper kis karácsony érzés kap el minden nap tőle. #christmas #tea #family #withmylove #szeretem #szerelem #hot #enjoy #freedom #bestpic #picoftheday #fire #candle #cup (helyszín: Nemesgulács) https://www.instagram.com/p/CHzmsh7ldx4/?igshid=1cs9fbro3ar84

[bajinthings]

Szóval az van, ha tényleg szeretnétek ilyen teázás dolgot, akkor decemberre megpróbálom összehúzni. Még beszélek a teaházzal, hogy hogyan vannak a programjaik és mikor lenne ideális. Előreláthatólag olyan 5-6 körül lenne a kezdés. Valamennyi költsége lesz valószínűleg. Szerintem 4 féle teát fogunk inni, annyit ennyi idő alatt végig lehet majd kóstolni, de meglátjuk. Hogy milyeneket azt még nem tudom, ez rengeteg mindentől függ. Én nagyjából 10 embert tudok így elképzelni, ha esetleg többen lennénk akkor lesz két külön esemény, de ettől azért én nem tartok annyira. Aki szeretne jönni az jelezzen és akkor ha majd a részleteket közzéteszem. Illetve, akár üzenetben, hogy kit mi érdekelne a teában, hogy mire építsem fel a dolgot. Ja, terroirba meg a teafeldolgozásában nem vagyok olyan jó, tehát arra például készülnöm kell.