#szociális szféra

[jylljylljyll]

Szociális szféra lol, dettó ugyanez,.

Gazdaság: Éhbérért dolgoznak az akkugyárakban, a gödi gyár dolgozóinak fele külföldi

[konyvekkozt]

megkaptuk mi is a magunkét

nem tudom, egyáltalán jár-e nekem a köszönet, tekintve, hogy két helyen is hajléktalanellátásban dolgozom, pedig kis hazánkban nincs is hajléktalanság. lényegében egy képzelt csoport képzelt szociális munkása vagyok

a szociális szféra kimagasló eredményeinek pontos meghatározása igencsak érdekel

ünnepi készülődés pedig lényegében lehetetlen. akik még talpon vagyunk, eszméletlen ügyeletcunamit tolunk. én például már ma tudom, hogy ebben az évben már nem lesz szabadnapom

de biztos velem van a baj... mindenesetre majd megkérdem a kollégáimat, hogy az évezredes hagyományok és hitük mentén dolgoznak-e, ha már engem nem ezek vezérelnek

ezt az egész kommunikációt, szóhasználatot végtelenül megalázónak érzem! megalázóbbnak, mint a fizetésünket. iszonyatosan mérges vagyok!

[szabadpecsofficial]

COVID-jutalom: A minisztérium nem akarja annyira a szociális dolgozók jutalmát, mint amennyire a pécs fideszesek kívánták

COVID-jutalom: A minisztérium nem akarja annyira a szociális dolgozók jutalmát, mint amennyire a pécs fideszesek kívánták

A pécsi fideszesek Pécsett reklamáltak a közgyűlésben, majd külön közleményben is, mondván, NE ANNYIT adjanak Péterffyék a koronavírus-járvány elleni védekezésben részt vevő szociális dolgozóknak, AMENNYIT MEGSZAVAZTAK, hanem többet. A lapunk által külön cikkben is megírt pécsi fejleményre felfigyelt két LMP-s országgyűlési képviselő, Ungár Péter és Keresztes László Lóránt is, majd Kásler Miklós…

[videkma]

Magyarország szociális életében közéleti díjat alapított egy jobbikos képviselő

Közéleti elismerés alapítását jelentette be keddi budapesti sajtótájékoztatóján Varga-Damm Andrea, a Jobbik országgyűlési képviselője.

Az ellenzéki politikus közölte, a parlament első – mandátumát napra pontosan száz éve elfoglaló – női tagja előtt tisztelgő Slachta Margit-emlékdíjjal azok tevékenységét ismerik el, akik Magyarország szociális életében a legfigyelemreméltóbb munkát végzik.

Hozzáte…

[diogenesz2020portugal]

Érdemes figyelni, hogy a szociális ellátási szektor átlagos bruttó bére 2012-től becsúszik a bérminimum alá és azóta sem képes ezt a trendet megváltoztatni. A bérek tekintetében látható pozitív elmozdulás pedig egyértelműen a bérminimum emelkedéséhez köthető, ami jelzi, hogy az ágazati bérben ez a tétel milyen meghatározó módon van jelen, gyakorlatilag 2016-tól az ágazati bér a bérminimum mozgáshoz volt kötve.

És még egy ábra - A teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete a nemzetgazdaságban (közfoglakoztatottak nélkül), 2017/2019 áprilisig: 

Igen, az a majdnem egyenes vonal alul a szociális szférában dolgozó szakemberek bruttó fizetésének átlagát mutatja.

[illalwaystryagain]

Úgy látszik, a gondviselés nem akarja hagyni hogy csússzak még egy évet. A legeslegutolsó határidőt kivéve mindenből kicsúsztam, és még akkor sem sikerült valami hiba miatt időben leadnom azt a szart (=egyes kultúrákban ezt szakdolgozatnak hívják). Már mindent feladva kerestem állást hajnali kettőkor kb mindenhol, ami szociális szféra, aztán reggel a Tanulmányi osztályon, ismétlem a tanulmányi osztályon azt mondta az irodavezető, miután meghallgatta a problémámat, hogy küldjem el neki e-mailben a szakdolgozatomat és FELTÖLTI NEKEM Ő A NEPTUNBA. FELTÖLTI. A leadás másnapján. Hozzáteszem hogy igazolni nem tudtam a rendszer hibát, ami normális esetben a TOn kb a vesztemet okozta volna. De ez most mellékes. Szóval emberek lesz diplomám (már csak a nyelvvizsga kell hozzá)!

[alimoncellontul]

Mario Draghi sajtótájékoztató

Lefordítottam Mario Draghi olasz miniszterelnök bevezető beszédét, amit a hétfői vírusügyi sajtótájékoztatón mondott el. (A fordítás nem teljes, néhány mondat hiányozik belőle, és mivel nem vagyok hivatalos fordító, lehetnek benne félrefordítások, bár szerintem nincsenek.) Kb. ezt mondta: 

Ennek a sajtótájékoztatónak a középpontjában az év első intézkedési állnak. Egy éve, hogy szembe kell néznünk a valósággal, az óvintézkedésekkel, de a bizalommal is. És elsősorban az összefogással. A kormány most a pandémia kihívásaival és a nagyon fertőző variánsok terjedésével néz szembe. Ez más hozzáállást igényel a korábbiakhoz képest. Óvatosak akarunk lenni, nagyon óvatosak, de minimalizálni is akarjuk a vírusnak a gazdaságra és a társadalomra gyakorolt hatását, de elsősorban a fiatalokra gyakorolt hatását. Akik sokkal jobban megérezték a lezárások hatását pszichológiai szempontból és a képzésük szempontjából is. Emlékeztetni kell magunkat arra is, hogy az iskola része a demokráciánknak, ahogyan a védelem, a védekezés is.  A jelenlegi problémák nagy része attól függ, hogy vannak, akik nincsenek beoltva. A nem oltott emberek sokkal nagyobb valószínűséggel lesznek betegek és súlyosabban betegszenek meg. Ezért ennek a sajtótájékoztatónak tárgya az is, hogy sokadszorra meghívjak minden oltatlan olaszt, hogy oltassa be magát. És vegye fel a harmadik oltást is. És köszönöm, igazán szívből köszönöm azoknak, akik ezt már megtették. Az oltásnak köszönhetően teljesen más helyzettel kell szembenéznünk a korábbiakhoz képest. 2021-ben még a halálozásnak egy tragikusan magas számát láthattuk, de csökkenést 2020-hoz képest a nyitás ellenére is. A gazdaság 6%-os növekedést mutatott az előző évi 9%-os csökkenéssel szemben. Az iskolák újra kinyitottak április közepén. Emlékeznek a bizonytalanságra, a vitákra arról, hogy kinyissanak-e a az iskolák. Most karácsony után újra kinyitottak, mint más nagy európai országokban: Franciaországban, Németországban és az Egyesült Királyságban. Ezeknek az országoknak hasonló a járványhelyzete a miénkhez. Ezeknek az országoknak a politikusai következetesek a járványkezelés stratégiáját illetően. Mi az elsők között voltunk, akik kötelezővé tették az oltást egy egész sor területen: az egészségügyben, a fegyveres testületben, utána a tanároknak, most pedig az egyetemi tanároknak is. Most a vírus terjedése újra nagy nyomás alá helyezi a kórházainkat, megismétlem, hogy elsősorban a nem oltott lakosság miatt. Múlt héten felszólaltunk a smart working szabályozásáért a közszférában és a magánszektorban is. Bátorítottuk a kötelező oltás, valamint a  a 3G és a  2G kiterjesztését olyan tevékenységekre, amelyekre ez még nem volt kiterjesztve. Kiterjesztettük a 2G-t a munkahelyekre, valamint a kötelező oltást a 50 év felettieknél a munkavégzéshez. Fontos tudni, hogy ezt nem azokból az okokból tettük, amik keringenek és amik majd megjelennek a nekem címzett kérdéseikben is, hanem  lényegében az adatok alapján tettük, amik azt mondják, hogy az 50 év felettieknél nagyobb a kockázat. Az intenzív terápián lévők kétharmada nem oltott, és a kórházi kezeléseknél is hasonló adatokat láthatunk az Egészségügyi Minisztérium szerint.  Sok kihívással álltunk szemben ezekben az években, amikkel megküzdöttünk az állampolgáraink, a szociális szféra, a kormány és a parlament intézményeinek és más területek elszántságának és elkötelezettségének köszönhetően. Vagyis minden okunk megvan arra, hogy azt gondoljuk, most is sikerülni fog.

Majd mond még valami olyasmit a végén, hogy nem fog válaszolni más témával kapcsolatos kérdésekre. Itt valószínűleg arra utal, hogy már az ő neve is ott van a lehetséges köztársasági elnökök között Berlusconi mellett. Kezdem nagyon megszeretni az olasz politikát, még ha nem is mindig értem, mert ugye, állandóan variálás van, nem lehet ezeket követni. Mert ha Draghi köztársasági elnök lesz, akkor megint új miniszterelnöke lesz Olaszországnak. Dragi tavaly február óta miniszterelnök.  A lektorommal is nevettünk ezen, hogy ez tényleg olyan, hogy egy pillanatra nem nézel oda, és Olaszországnak új miniszterelnöke és új kormánya van. Ezt követően kérdezgetnek az újságírók, ezt a részt még nem hallgattam meg. Amit még észrevettem, hogy milyen elegánsak az olasz újságírók. Mindegyik öltönyben van, a nők csinos ruhában. 

[tuntetesinfo]

VASÁRNAP, 17:00

Női kiállás a gyerekekért, az anyákért, a nőkért

Dísz tér, Budapest 1014, Magyarország

A demonstráció békés jellegét erősítsük fel, arra kérjük a résztvevőket, hogy viseljenek fehéret,

hozzanak egy szál fehér virágot,

és csuklójukra viszont a szerdai események miatt kössenek piros szalagot.

Mélységesen felháborít minket, hogy a gyerekeinket gumibottal, könnygázzal és fogvatartással bünteti a hatalom, azért, mert kiállnak az oktatási rendszer szétverése, kivéreztetése ellen. Nem hagyhatjuk szó nélkül, hogy bántják a gyerekeinket, ezért anyák napja alkalmából, május 7-én, vasárnap a Magyar Anyák és a Tanítanék közös szervezésében várunk minden anyát, nőt és lányt, hogy együtt kifejezzük elégedetlenségünket a fennáll�� rezsimmel szemben.

Célunk, hogy kihangosítsuk azoknak a nőknek a hangját, akik nem kiabálhatnak, akiket elnémítanak, akik nem mernek megszólalni és kiállni önmagukért, a gyerekeikért, a jövő generációkért!

Ezzel a szimbolikus demonstrációval, fehéret viselve folytatjuk az oktatásért már több mint egy éve zajló megmozdulásokat és egyben arra is rávilágítunk, hogy ebben az országban nemcsak az oktatási rendszer, de gyakorlatilag minden, aminek köze van a nők és a gyerekek jóllétéhez (egészségügy, nő- és gyermekvédelem, szociális szféra, környezetvédelem) romokban van - nem jó ebben az országban nőnek lenni, nem jó itt gyermeket nevelni és nem jó itt felnőni sem!

A támogató férfiakat arra kérjük, hogy a háttérből figyeljék az eseményeket és csak akkor avatkozzanak be, ha erre megkérjük őket.

FOLYTATJUK!!!

@tuntetesinfo Vasárnap is lesz tüntetés. Különösebb kertelés nélkül ezt egyenesen a Dísz térre jelentették be.

[hannabuja]

CSALÁDI HÁZ

A legtöbb országban (főleg, ha már gyerek is van a családban) a saját tulajdonú, saját telken egyedül álló, nem iker típusú, kerttel körülvett családi házat preferálták a megkérdezettek. Vagyis mindenki azt találta a legjobbnak, ha a saját házában lakhat(na). Erősen megnyilvánult tehát az igény a személyes szféra és a saját territórium fenntartására. 

A családi ház előnyben részesítésének a felmérések szerint gazdasági, szociológiai, higiéniai és pszichológiai okai vannak. Ez utóbbiak közül a leggyakrabban említett érvek a családi ház mellett: a saját tulajdon öröme, a másoktól való függetlenség, a nyugalom, a feltöltődés lehet��sége, az önkifejezés lehetősége, pl. a környezet saját ízlés szerinti kialakíthatósága. a saját tulajdonú házak visszajelentenek a szelférzésben, kifejezik a tulajdonos(ok) képességeit, tulajdonságait a többieknek, egyértelműen definiálják a csoporttagságot a tulajdonos és mások számára, megerősítik a szociális státuszt.

Összességében a ház mintegy a szelf szimbólumává válik.

[lillaszasz]

Félelem a senkiföldjén: filmvetítéssel egybekötött kerekasztal beszélgetés

Kép: Részlet Papp Bojána Börtönrap című filmjéből (2013)

Filmvetítéssel egybekötött beszélgetés kapcsolódva az Idegen a senkiföldjén című OFF-Biennálé kiállításhoz Témák: • droghelyzet Magyarországon • vidéki fiatalok kilátásai • meddig lehet változtatni sorsokon, élethelyzeteken • kitörési lehetőségek • civil szféra Program: 17:30 – 19:00 – a Bebukottak című film levetítése 19:20 – 21:00 – Beszélgetés Bajzáth Sándor addiktológussal, Monory Mész Andrással, a Bebukottak (1985) című film rendezőjével és Papp Bojána dokumentumfilm rendezővel, a Börtön Rap (2012) című film rendezőjével. ------- Monory Mész András 1954-ben született Budapesten. Rendező és színész, legismertebb filmjei a Bebukottak (1985), Meteo (1990) és Románc (1989). Monory Mész András 1985-ben forgatta le a Magyar Népköztársaság Tököli Fiatalkorúak Büntetés-Végrehajtási Intézetének 12-es körletében a hajdanán betiltott, mára szubkulturális kultfilmmé lett a Bebukottakat. A film elnyerte a Torinói Filmfesztiválon a legjobb külföldi film díját, majd hazánkban hangos botrányt keltett, és csak a rendszerváltás után lehetett újra bemutatni. ------- Bajzáth Sándor Felépülő függő, szenvedélybeteg segítő. Fő szakterülete az addiktológiai konzultáció. Az ELTE-TÁTK-n végzett szociális munkás szakon, majd 2015-ben diplomázott a SOTE addiktológiai konzultáns szakon.Több mint 13 éve foglalkozik szenvedélybetegekkel egyéni és csoportos formában. Web: www.addikt.hu További anyagok: Alinda - Kubiszyn Viktor és Bajzáth Sándor -------- Papp Bojána dokumentumfilm rendező A Színház- és Filmművészeti Egyetemen diplomázott filmdramaturgként, majd televíziós műsorokban, rádióknál, újságoknál, portáloknál dolgozott szerkesztőként, rendezőként. Filmjei fesztiválokon szerepeltek. Kétszer kapta meg a Magyar Filmkritikusok díját. Válogatott filmográfia 2017. Tamer, 5 perc 2013. Börtönrap, 62 perc 2012. Jules, 52 perc 2007. Generáció L, 52 perc 2005. A tévé és én, 36 perc

Időpont: October 24 at 5:30 PM - 9 PM

Hely: Kende utca 1, Budapest 1111, Magyarország

[hicapacity]

"Mint Észtország elnöke a világ egyetlen digitális társadalmát reprezentálom, amelynek van állama

- az 1,3 millió lakosból álló észt társadalmat, teljes népességünket képviselem.

Társadalmi megrázkódtatáson mentünk keresztül, hogy polgáraink és vállalkozásaink számára teljesen digitális környezetet teremtsünk úgy az állammal, ahogy a magán partnereinkkel való kapcsolattartásban. Fontos megjegyezni, hogy ebben a folyamatban Észtország nem hozott létre csúcstechnológiát. Technológiai értelemben csak használjuk azt, amit szerte a világban kipróbáltak és teszteltek más szereplők, főleg a magánszektorból. Ez a változás mindent olcsóbbá és megbízhatóbb tesz. Része, hogy az adatállományaink nyitottak, konkrétan például az elektronikus szavazási rendszerünk, nekieshet bárki feltörni, aki csak képes rá, de az elmúlt hét évben senkinek sem sikerült.

Ez a romboló észt innováció nem csupán a technológiára korlátozódik, az innováció más területeket is érint - a kormány és az üzleti szféra együttesen próbál segíteni abban, hogy mindenki, fiatal és idős, részesüljön az elérhető digitális szolgáltatások előnyeiből. Az észteknek 17 éve van digitális személyi igazolványuk, használhatják a dokumentumok aláírására és időbélyeggel való ellátására, beleértve a magánszerződéseket, igényelhetnek vele közszolgáltatásokat, fizethetik a bírságot és az adót, lekérdezhetik vele a nyilvántartásokat, megváltoztathatják a szolgáltatási csomagjaikat és küldhetnek titkosított e-mail-t.

Sok erőfeszítésbe került, hogy minden generáció használni kezdje, de kitartó felkészítéssel az idősebb generációnak is sikerült végrehajtani a tigrisugrást és hamar felismerték, hogy mennyivel jobb a számítógépet használni, mint elbuszozni ügyet intézni mondjuk a nyugdíjbiztosítóval. Eleinte a falusi könyvtárakban több számítógép volt, mint az otthonokban, de az is közelebb volt, mint a hivatal.

A digitális személyi 2001 óta integráns része az összes többi személyazonosító kártyának. A digitális személyazonosság születéskor keletkezik, automatikusan akkor, amikor az orvos a születés részleteit rögzíti az egészségügyi rendszerben, anélkül, hogy bármilyen más gombot meg kéne nyomni ennek végrehajtásához. Léteznek polgárok, akik a regisztrációban dolgoznak, de még ők sem veszik észre, hogy megtörtént! A szülők a létrejött digitális személyazonosságot használva maguk nevezhetik el később az újszülöttet. Elkezdhetik igényelni a közszolgáltatásokat, óvodát stb. ha akarják, már a szülészet kórházi ágyáról megindítva a folyamatot. Új digitális állampolgár született.

A magán- és a közszereplők ugyanazt az útkereszteződések nevű platformot használják a biztonságos azonosítás céljából, ezáltal a potenciálisan elérhető szolgáltatások száma korlátlan. Manapság ezek a szolgáltatások hozzáférhetőek más országok állampolgárainak is, az e-állampolgárság intézményén keresztül.

Nincs kényszer a digitalizációra. De mivel egyszerű, olcsó és hozzáférhető, mostanra mindenki élt a lehetőséggel. Mivel egyszerűnek, olcsónak és jól működőnek kell lennie minden alkalommal, nem lehet túl innovatív és nem lehet eleget tesztelni és tesztelni. Sose lesz tökéletes. De mindenki benne van és működik minden alkalommal. Azt bizonyítja, hogy egy társadalom számára hasznosabb, ha nagyon magas penetrációjú a nem csúcs-technológia, mintha kevés kiválasztott körében elterjedt a nagyon fejlett technológia. Önök mind megtapasztalhatták, hogy milliók életét mennyire átformálta az olcsó autó és mosógép - és nem a holdraszállás.

Évente a GDP 2%-át takarítjuk meg azzal, hogy sosem kell meglátogatni a hivatalt és már bankfiók is alig van az országban. A postát kiváltották a csomagküldők átvételi automatái. A csomag megérkezéséről SMS értesít. Észrevehették, hogy egyáltalán nem beszélek közszolgáltatásokról. Az emberek lusták elmenni sorban állni, és ez nagy költségmegtakarítást eredményez a vállalatoknak a digitális szolgáltatásokon keresztül anélkül, hogy félniük kellene az ügyfeleik elveszítésétől.

A GDP 2%-a nagy megtakarítás és a hétköznapi embereknél és KKV-knél csapódik le, akik nem engedhetik meg maguknak a nagy adminisztratív költségét annak, hogy az üzleti partnereiket azonosítani kell vagy hogy az állammal kell párbeszédet folytatniuk. Szerepe van a folyamatnak abban, hogy az IMF 2006-ban Észtországot a magasan fejlett országok közé sorolta. Mi azért közepesen fejlettnek tartjuk magunkat összehasonlítva az Északiakkal, de ahhoz képest nem állunk rosszul, hogy csak 1991-ben szabadultunk fel a szovjet megszállás alól szegény nemzetként.

Miután kifejtettem, hogyan működik a digitálisan forradalmasított társadalom, áttérnék más kérdésekre, amelyek már ott vannak a látóhatáron, és a technológiai változásokon keresztül felforgathatják a társadalmainkat.

Két témám lesz. Az egyik a munkahelyek jövője.

A másik, amit én Alice Csodaországban-esetnek neveznék.

Először is a munkahelyek jövőjéről. Az iparban a munkahelyek valóban gyorsan tűnnek el, és furcsa hangokat hallok, amelyek azt mondják, hogy a megtartásuk költségeit mindenkinek fizetni kéne és meg kellene adóztatni a robotokat. Abszurd felvetés. Kétlem, hogy élvezhettük volna az ipari forradalom összes társadalmi előnyét, hogy ha úgy döntöttünk volna, hogy adóztassuk meg a traktorokat és mindenkinek fizessünk valamiféle segélyt, aki elveszítette az állását a mezőgazdaságban. Az átmenet természetesen fájdalmas volt társadalmilag és sokba került az emberek többségének, de ez csak az oktatás, az egészségügy és más szociális ellátások hiánya miatt volt így, melyek manapság elérhetőek az emberek számára. Ma az alsó-középosztálybeli és szegényebb rétegeket nem annyira fenyegeti az ipari munkahelyek elveszítéséből következő lecsúszás.

Ahelyett, hogy segélyekről beszélve fékeznénk az emberek alkalmazkodási képességét, arra kell koncentrálnunk, hogy a modern technológia miképpen növeli a társadalom egészének jövedelemtermelő képességét. Nem szabad a technológiai fejlődést egyszerűen a hatékonyabb ipari fejlődés kialakítójának és a munkahelyek elveszejtőjének tekinteni, nem, ez egy átfogó változás, ami minden egyes emberhez eljut.

Valójában a technológiai változások által létrehozott új munkák zöme meglepő módon nem kötődik bizonyos foglalkozásokhoz vagy végzettséghez. Még azt is lehet mondani, hogy egyenlősítő szerepe van. Nem csupán a bölcseknek, magasan iskolázottaknak és technológiailag képzetteknek jönnek létre munkahelyek. Igen, ők azok, akik a legjobbak az új tech infrastruktúra megteremtésében, de a leggyorsabban növekvő vállalatok olyan pofonegyszerű szolgáltatásokat nyújtanak, amelyekről azt sem tudtuk korábban, hogy léteznek.

Gondoljunk arra, mennyit csetelünk egymással, hosszabban a Facebookon, rövidebben a Twitteren. Ott az Uber meg az AirBnb - lehetővé teszik, hogy fölöslegesen álló kapacitásaikból szolgáltatást nyújthassanak másoknak az emberek. Ezek látványos példák, de KKV verziók is vannak. A könyvelő 10 cégnek is dolgozhat, akik lehetnek a világ négy sarkában. Jó, elismerem, hogy ez a piac nem teljesen globális, mert mindenhol mások a törvények, de azért sokkal nagyobb piac, mint amekkorát fizikailag el tudnak érni, mint amikor munkába mennek autóval, busszal vagy vonattal. A kézműipar egy régi bevált karrierlehetőség olyanoknak, akik nem akartak diplomázni, korábban a kézművesek csak akkora rádiuszban kereshettek pénzt, ameddig kocsival el tudtak menni a piacokra, vagy a 20 században amennyire meg tudtak egyezni a szuveníreket áruló üzletekkel a termékeik forgalmazásáról. Ma ismerek egy dél-afrikai fickót Észtországban, egy nyolc lelkes kis faluban él, világszínvonalú íjakat készít és a potenciális ügyfélköre sok milliárd ember, egyik sem lakik közelebb hozzá, mint 200 kilométer.

Ezek a példák mutatják, hogy a technológia miképpen növeli a jövedelemszerző képességet és csökkenti a hagyományos feladatok ellátási költségét. Ezen kívül a technológia használatából fakadó hatékonyságjavulás több szabadidőt ad az embereknek, és ez állandóan új munkahelyeket kreál, melyeket még nem is ismerünk. Az utazó youtuber ismert új foglalkozás, a következőről még fogalmunk sincs.

Összefoglalva a munkahelyek képződése folytatódni fog az ipari kor után is ugyanúgy, ahogy folytatódott a mezőgazdasági kor után, és az átmenetnek jobban tolerálhatónak kell lennie a szegények és iskolázatlanok sérülékeny rétegei számára, mert immár rendelkezünk szociális rendszerrel és maga az átmenet demokratikus jellegű, minden társadalmi csoport számára kreál lehetőségeket.

Most jön az Alice Csodaországban-téma, amit említettem, ez harmadik dolog, amiről beszélni szeretnék a társadalmat felforgató változások közül. Emlékeznek arra a részre, amikor a macska eltűnt, de a vigyora megmaradt? Ha a munkahelyek mostani eltűnéséről és az emberek megváltozó munkavállalási szokásairól beszélünk, tesztelnünk kell, hogy a kormányzati rendszerünk fenntartható marad ezen változások közepette? Vagy az alap, amire az adót kivetjük, mondjuk a szociális adót, teljesen eltűnik az ipari munkák eltűnésével? Ha nem gondoljuk azt, hogy a macska nélkül megmarad a vigyor, akkor be kell látnunk, hogy az ipari munkahelyek meglétére alapozott társadalombiztosítási modell nem fogja túlélni az ipari munkahelyek eltűnését.

Valójában az újfajta munkák és jövedelemszerzési lehetőségek - ha nem áll rá a szád, hogy a youtube-ozást munkának nevezzed - nem kötődnek fizikai lokációhoz, ezért földrajzi értelemben nem köthetőek egyetlen államhoz sem, és nem könnyű őket definiálni olyan fogalmakkal, mint alkalmazott, alkalmazó, vagyoni jövedelmek stb. Tovább komplikálja az ügyet, hogy mindenki sok ügyfélnek dolgozik és nem egy dolgot szolgáltat, a gazdaság működése sokkal jobban koncentrálódik az egyénre és az általa létrehozott hozzáadott értékre, mint a vállalatokra. És akkor arról még nem is beszéltem, hogy ezeket a különböző dolgokat az egyének szakaszosan, és ha megengedhetik, nagy beiktatott szabadságokkal végzik - és ezt egyre többen megtehetik -, hogy a munka után egyszerűen éljék az életüket, amíg a megkeresett pénz kitart. Dolgozni 12 hónapot évente, 8 órát naponta 30 éven keresztül, aztán nyugdíjba menni, ez nem opció a fiatal generáció számára.

Persze megadjuk nekik a támogatást, ha mégis ezt választják. Mi az eredmény? Sok ember egyszerűen be se lép a szociális rendszerbe a karrierje elején, és csak majd később jelenik meg, amikor szolgáltatás kell neki, orvos, iskola a gyereknek, stb. Csak a nyugdíjrendszer nem teszi lehetővé, hogy későbbi belépéssel teljes körű szolgáltatást lehessen kapni, hiszen a rendszerből kinyerhető összeg egy része elvész. De az egészségügyi és oktatási rendszerünk 100%-ban sérülékeny. Megmondhatjuk az embereknek, hogy dolgozzanak úgy, ahogyan régen vagy nem lesz biztosításuk. Nem fognak elriadni és akkor inkább nem lesznek biztosítva. Elveszítjük a 20-35 éves korosztály értékteremtő munkája után beszedhető adóbevételek zömét, és ez még későbbi évekre is kitolódhat, ha nem alapítanak családot és nem kell nekik az iskola. És majd csak később lépnek be a rendszerbe. Ez nem fenntartható vagy tolerálható állapot olyan kormányok számára, amelyek a legutolsó eszközként vetnének be olyan eljárást, hogy fizikailag kényszerítsenek embereket a megjelenésre és a szolgáltatások igénybevételére.

A kormányoknak át kell gondolni, miképpen helyettesítik azt a jelenlegi adóbevételi folyamot, amely az élethosszig tartó karrierekből áramlik, ahol a szereplők úgy vannak definiálva, mint alkalmazott, alkalmazó, vállalkozás, független dolgozó, bérlő - új bevételi forrásokkal. Nem lesznek ezek nagy folyók, hanem időszakos vízfolyások változó forrásból. És lehet, hogy nem is fognak kötődni egyetlen földrajzi államalkulathoz sem. Minden állam megpróbálja levadászni a nagy cégeket, hogy fizessék be a méltányos adót. Na most képzeljük el, ha ilyen megállapodásokat kéne kötni az államnak a munkaerőpiac minden egyes digitális nomádjával. Szeretnénk, hogy fizessenek és hogy be legyenek csatornázva a társadalombiztosításba. Fizetnének ők is, de az az előírás, hogy egy helyen kell lenniük, ugyanazt a munkát kell végezniük és csak kisebb megengedett megszakításokkal, hogy ne veszítsék el a jogosultságukat - ez egyszerűen nem illeszkedik a munkáról és az életről vallott felfogásukba. A rugalmatlanságunkkal elüldözzük őket, hacsak nem kínálunk nekik kevésbé merev kondíciókat. Nincs kész válaszom erre a romboló változásra és nem tudom, mi rá a megoldás, de úgy látom, hogy nagyon gyorsan meg kell találni rá a feleletet. Aki ebben első lesz, nagyot nyer, mert a munka digitális nomádjai csak oda fognak becsekkolni, ahol nagy rugalmasságot kapnak az adófizetésben és a szociális ellátórendszerek használatában.

Ez a következő olyan romboló társadalmi változás, ami teljesen megváltoztatja a munkáról kialakult fogalmainkat, és egyáltalán az egész, régi percepciókra épült szociális rendszerünket. És a változás zajlik, de a kormányok világszerte még az előző romboló változással vannak elfoglalva - nevezetesen azzal, hogy a digitalizáció lerombolja a szolgáltatásaik eddigi rendszerét. Észtként megkönnyebbüléssel vehetem tudomásul, hogy mi már erre az új kihívásra koncentrálhatunk, mert az előző problémát már megoldottuk. Köszönöm, hogy meghallgattak!"

Kersti Kaljulaid az “Észtosztó” St. Gallen 2017.05.03.

https://www.president.ee/en/official-duties/speeches/13242-president-of-the-republic-at-the-st-gallen-symposium-on-3-may-2017/index.html

[hirzilla]

Hiába van egyre több pénz, nem szereti az ellenzék a jövő évi költségvetést http://hirzilla.hu/hirek/online-hirek/pestisracok/2019/06/21/hiaba-van-egyre-tobb-penz-nem-szereti-az-ellenzek-a-jovo-evi-koltsegvetest/?feed_id=39701&_unique_id=5d0d08676cf95 fotó: MTI/Soós Lajos Hiába van egyre több pénz, nem szereti az ellenzék a jövő évi költségvetést Több területen is komoly növekményt jelent, kormánypárti képviselők a munka, a család és a biztonság körül forog a 2020-as költségvetés, amelyet pénteken vitattak meg az Országgyűlésben. A köznevelési törvényt módosításáról is vitáztak a képviselők – a kormányzati előterjesztés érinti egyebek mellett az intézményvezetőket, a magántanulói jogviszonyt és a jövőre ingyenessé váló tankönyvellátás szabályozását. Az ellenzéket a magántanulói státusz szigorítása vágta földhöz leginkább, de változatlanul követeli az alternatív tankönyvek beengedését, Tordai Bence pedig még az élményalapú iskola mellett is kiállt. A nagyobbik kormánypárt szónokai szerint jövőre az ország „látványosan többet költ” biztonságra, a családok, a gazdaság, valamint az ország gazdasági szuverenitásának megerősítésére, és a népességfogyás megállítására, hogy ne váljunk bevándorlóországgá. A nemzeti értékek megmaradásához azonban ellen kell állni a globális multikulturális nyomásnak is – hangzott el. A kormányzat tovább akarja növelni a munkaalapú támogatások most 62 százalékos arányát is a jövőben. A civil szervezetek támogatása 2010 és 2017 között évi 144 milliárdról 280 milliárd forintra nőtt, a kormány minden korábbinál nagyobb támogatást biztosít számukra, hiszen az átláthatóság szabályait megszegő szervezetek csak a civil szféra törpe kisebbségét alkotják. Emellett a népi építészetre félmilliárd, a Csoóri-programra 3 milliárd forint jut jövőre, a hungarikumok azonosítására 500 millió forintot, a tanyaprogramra pedig 1,7 milliárd forintot fordít a kormány, míg a Nemzeti Együttműködési Alap jövőre már 7,7 milliárdos keretösszeggel gazdálkodhat. Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára a zárszóban beszámolt a gazdasági növekedésről, az államháztartási hiány csökkenéséről, az egyre több munkahelyről, a reálbérek emelkedéséről. A jövő évi költségvetés a nettó átlagkeresetek 8 százalék feletti növekedésével számol, a szociális hozzájárulási adó csökkentése miatt pedig a legalacsonyabb keresetűeknél is érdemi reálbér-növekedés várható – magyarázta. Az államtitkár a közszférában is béremelést harangozott be, amelyre 238 milliárd forint áll rendelkezésre – az ápolók béremeléséről már döntés van, de más területeken is sort kerítenek rá. A családtámogatási növekmény 224 milliárd forint az idei évhez képest; a családi adókedvezmények 360 milliárd forintot tehetnek ki 2020-ban, a négygyermekes anyák SZJA-mentessége 20 milliárdot hagy a családoknál, a lakástámogatások összege pedig már csaknem 300 milliárd forint lesz. Egészségügyre 184 milliárd, oktatásügyre 48 milliárd, kultúrára 42 milliárd, kutatás-fejlesztésre 32 milliárd, nyugdíjakra 136 milliárd forinttal több jut jövőre, mint idén. A világgazdasági veszélyeket látva, a gazdaságvédelmi akcióterv keretében biztosítják az EU-s átlagot 2 százalékkal meghaladó gazdasági növekedést, a költségvetési hiányt 1 százalékon tartják, és a GDP 1 százalékát kitevő tartalékot is képeztek. Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára, a háttérben Keresztes László Lóránt, az LMP frakcióvezetője (fotó: MTI/Soós Lajos) Az ellenzék szerint a növekedés is csökkenés A költségvetés általános vitájában az MSZP-s Tóbiás József a 2010 óta működött Orbán-kormányok gazdaságpolitikáját bírálta, a magánnyugdíjpénztárak államosításának ügyét próbálta felmelegíteni, az egészségügyből, az oktatásból és a szociális szektorból kivont őrületes összegekről beszélt, Magyarország régiós lemaradását, egyre nagyobb társadalmi különbségeket és egyre több szegény embert vizionált. Lényegében semmi újat nem próbált elmondani, csupán azt, hogy a gazdasági fejlődés fenntarthatatlan. Banai Péter Benő válaszában elmondta, hogy 2010 után a katasztrofális helyzetben levő államháztartást és reálgazdaságot is konszolidálta a kormány, majd Magyarország számos térségbeli országét meghaladó növekedést ért el. Az egészségügyből és az oktatásügyből kivont pénzekre reagálva kifejtette, hogy előbbire 770 milliárd, utóbbi 633 milliárd forinttal több jut, mint 2010-ben, ami reálértéken is növekedést jelent. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkárának értékelése szerint az elmúlt években minden társadalmi csoportban pozitív elmozdulást ért el a kormány, például negyven százalékkal csökkent az egyszülős családok szegénységi kockázata. Rétvári kijelentette, hogy a Magyarországnál jóval gazdagabb Ausztriában és Németországban is nagyobbak a társadalmi különbségek, és a szocialisták szemére vetette, hogy amikor kormányon voltak, nem törődtek a gazdasági válság veszteseivel. Tóbiás József, az MSZP parlamenti képviselője (fotó: MTI/Soós Lajos) Az LMP részéről Keresztes László Lóránt a jövő felélése költségvetésének nevezte a 2020-ast, jövőre nagy visszaesést jósolt a környezetvédelem terén, és szerinte a vidék felzárkóztatásáért sem tesz semmit a kormány. A jobbikos Ander Balázs szerint az oktatásra szánt többlet az inflációt sem fogja fedezni, különben is, az oktatási kiadásokat is GDP-arányosan kellene számolni. Nehezebb lesz magántanulóvá válni, ingyenes lesz a tankönyv A köznevelési törvény módosításával kapcsolatban Bódis József oktatási államtitkár leszögezte, hogy azzal a kormány célja a fiatalok általános műveltséggel és versenyképes tudással felvértezése. Az indítvány szerint az intézményvezetők az intézmény létszámától függő pótlékot és ösztönzési keresetkiegészítést kaphatnak, a pedagógusoknak pedig plusz feladatért adható céljuttatás. Az óvodába járási kötelezettség alól ezentúl csak alapos indokkal lehetne felmentést kapni, mert ez az egyik garancia arra, hogy hatéves korukra a gyermekek elérjék az iskolaérettséget. Ugyanígy szigorítják a magántanulói jogviszonyt, amely egyéni munkarend néven fut tovább, és az engedélyezése az intézményektől egy hatósághoz kerül, hogy egységesen és csak valóban indokolt esetben alkalmazzák. További változás, hogy ezentúl önálló törvény helyett a köznevelési törvény szabályozza a tankönyvellátást, 2020 szeptemberétől pedig már a teljes köznevelésben – a szakképzésben is – ingyenes lesz a tankönyv. Pósán László fideszes képviselő elmondta, hogy az iskolaigazgatók kinevezésénél csökkentik a bürokráciát, jelenleg ugyanis a pályázatokat a tantestület és a foglalkoztatottak közössége is véleményezi, utóbbi azonban magában foglalja a tantestületet is, így lényegében egy intézmény esetében kétszer kell az eljárást lefolytatni. A jövőben a foglalkoztatotti kör lesz a véleményező, így nem kell kétszer megismételni az eljárási procedúrát. Bódis József oktatásért felelős államtitkár (fotó: MTI/Soós Lajos) Kirekesztést kiált az ellenzék, Tordai Bence élményiskolákat akar Ander Balázs (Jobbik) kifogásolta, hogy az érintettek elutasítják a változtatásokat. Szerinte a közoktatási rendszer nem biztosítja a mobilitást, a szakképzést „pedagógiai elfekvővé” alakították, az iskolaigazgatókból „helytartókat” csinálnak, és bezárja a kapukat a közoktatással elégedetlen szülők 8000 magántanuló gyereke előtt. Kunhalmi Ágnes (MSZP) szerint a hátrányos helyzetűek „kitakarítása” a módosítások célja, és alkotmányos aggályokat is megfogalmazott magántanulók ügyében, akiknek a száma időközben 9000-re gyarapodott. A DK részéről Arató Gergely volt a főbíráló, aki szerint a kormányt mindenki fölött akar dönteni az oktatásban is. Az óvodába járás kötelezővé tételével és a magántanulói rendszer problémáival is egyetértett ugyan, de azért megtalálta a módját, hogy mindkettőbe belekössön. Egyúttal fájlalta az alternatív tankönyvek kiszorítását az oktatásból. Ungár Péter (LMP) a mozgáskorlátozottak magántanulói státusza, valamint a kevés gyógypedagógus miatt aggódott, holott a törvénymódosítás nem rájuk vonatkozik, továbbá és ő is szabad tankönyvválasztást akart. Tordai Bence (Párbeszéd) a kormánypártért aggódott őszintén, és arról beszélt, hogy ha a Fidesz valamihez hozzányúlt, az a saját gazdasági vagy politikai hatalmának növelése végett történt, most viszont magára haragítja a törvényjavaslattal a szülőket, az iskolaközösségeket, a pedagógusokat, a komplett helyi közösségeket, és talán még a Roxfort Boszorkány- és Varázslóképző Szakiskola pedagógusi karát is. Tordai egyúttal kiállt akötelező érdemjegy ellen, hiszen szerinte egy alsó tagozatost nem az készít fel az életre, ha teljesítenie kell, hanem az, ha jól érzi magát az iskolában. Tordai Bence mindig tudja fokozni a szellemi színvonalat (fotó: MTI/Soós Lajos) A vita lezárása után Bódis József oktatási leszögezte, hogy a magyar közoktatás rendszere működik, kiváló pedagógusok és tanulók vannak jelen benne, akik a különböző nemzetközi versenyeken sem találtatnak könnyűnek, oktatási innovációban pedig Magyarország az OECD-országok átlaga fölé került. Az elhangzott kritikákra regálva világossá tette, hogy a kormány nem törvényi szinten akarja szabályozni az igazgatói kinevezéseket, és amagántanulói státuszt sem szünteti meg, viszont egyes becslések szerint agyerekek fele indokolatlanul lett magántanuló. #wpdevar_comment_3 span,#wpdevar_comment_3 iframe{width:100% !important;}

[atlatszo]

A magyar szociális szféra legnagyobb projektje indul hamarosan: tavasszal 22 milliárd forintból folytatódik a „kitagolás”, azaz a nagylétszámú bentlakásos intézetek lakóinak kiköltöztetése lakóotthonokba, illetve lakásokba. A nagy intézmények kiváltása nem öncélú reformerkedés, hanem annak a felismerése, hogy az emberhez méltó élet tömegotthonokban nem biztosítható. A megvalósítás iránya, feltehetőleg a különböző erőközpontok rivalizálása miatt az elmúlt két évben többször gellert kapott, most viszont az eredeti, az intézeti rendszer teljes felszámolását célzó álláspont látszik felülkerekedni. Ugyanakkor sokat ront a sikeres megvalósítás esélyein, hogy hosszú hónapok bizonytalankodása után, most irreálisan rövid idő alatt, a minimálisnál is kevesebb felkészüléssel kell megtörténnie mindennek.

[videkma]

Szerdára terveznek sztrájkot a szociális ágazat dolgozói

Szerdára terveznek sztrájkot a szociális ágazat dolgozói

Sztrájkolnak a szociális ágazat dolgozói szerdán, ha addig sikerül a kormánnyal megállapodni a még elégséges szolgáltatásokról – jelentette be a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke hétfői budapesti sajtótájékoztatóján.

  Boros Péterné a szociális munka napja alkalmából szervezett konferencia szünetében azt mondta: a szakszervezet…

[sronti]

Más a diverzitás definiciónk. Szerintem attól még, hogy egy második generációs nigériai bevándorló orvos középosztálybeli, része marad a fekete közösségnek, vagy legalábbis nagyon sok specifikusan feketéket érintő kérdés érinteni fogja és más lesz a kultúrája, mint az ír ős is homályba vész angoloké.

Én nagyobb részt most nigériaiakkal dolgozom, első és második generációs bevándorlókkal, egy angol (nemcsak brit) identitással rendelkező kollégám van a nyolcból (neki is félig feketék a gyerekei és ír neve van), még vannak olaszok és egy második generációs bangladesi.

A legmagasabb arányban londoni helyen a kollégáim harmada volt angol, a legalacsonyabb szám a nulla volt és én voltam fehérként a diversity hire. Oké, szociális szféra, bankokban, vagy az akadémiai szférában biztos más a helyzet, de ott sem lehet sok helyen elmenni ilyen diversity kérdések mellett, amíg például Magyarországon nagyon kényelmesen össze lehet hozni teljesen homogén(nek látszó) közegeket és ez hatással van az emberek világnézetére.

Az, hogy default nem érintkezel a felületes tranzakciókon kívül olyan bevándorlókkal, akik más társadalmi osztályból vannak, mint te, az nem jelenti azt, hogy ne lenne egy olyan diverzitása annak a közegnek, ami kihat az életedre.

[nemzetinet]

A magyar lakosság jelentős része funkcionális analfabéta

– Mennyire erős valójában a Fidesz által erősnek kommunikált Magyarország? – ezzel a felvetéssel indult a beszélgetés az első tavaszi Magyar Nemzet Szalonon. Csaba László közgazdászprofesszor a Világbank statisztikáit említette elsőként, amelyek alapján a közép-európai régióban nagyjából 1991-től 2010-ig dinamikus felzárkózás volt megfigyelhető, a térség egy főre jutó nemzeti jövedelme (GNI) valamivel több mint hatszorosára nőtt. Az utolsó, 2016-os világbanki adat viszont alig magasabb a 2010-esnél. A 2014 óta eltelt időszakban a munkavállalók, illetve a hazai tőkésosztály javára szolgáló újraelosztás váltotta fel a korábbi évtizedek gyakorlatát, amelynek eszköze az unortodoxnak nevezett önkényeskedő gazdaságpolitika. Ez a politika nem volt eredménytelen, hiszen a kormányzat az összes célját elérte, az más kérdés, hogy megvan-e a fedezete, illetve a tartalma.

Milyen minőségű a gazdasági növekedés? – tette fel a kérdést a professzor. A magyar gazdaság nem teljesít jól, hazánk a világon az egyetlen ország Oroszországot leszámítva, ahol a mezőgazdaság részaránya a nemzetgazdaság egészében nem csökkent, hanem nőtt, mi vagyunk Európában az egyetlen ország Oroszországot és Németországot leszámítva, ahol az ipar részaránya 30 százalékos (a világ egészében véve 11), ehhez képest most újra iparosítani akarunk. A kormány úgy gondolja, hogy a legfontosabb az olcsó energia, azzal lehet nagyot lőni. De ha valaki azt hiszi, hogy az olcsó bérekkel ki lehet ütni Bangladest meg Pakisztánt a versenyből, az nem igazán ismeri a mai világot.

A Fidesz-kormány büszke arra, hogy 800 ezer fővel többen dolgoznak ma, mint 2009-ben – ez akkor lenne pozitív, ha a 20 százalékkal több munkavállaló legalább 20, de inkább 30 vagy 40 százalékkal több jövedelmet állítana elő. Ehhez képest lényegében ugyanannyi jövedelmet állítunk elő, mint egy évtizeddel ezelőtt. Termelékenység nélkül semmilyen ország nem tud felzárkózni, nincs olyan csoda, hogy majd magától megoldódik.

Orbán Viktor következetessége

Lányi András író, filozófus azzal kezdte értékelését, hogy amikor 1989-ben a nagy szovjet tömbből elkezdték kiolvasztani a kis kelet-európai országokat, rögtön látszott: a magyar társadalom tartása visszafordíthatatlan módon megváltozott. Ennek ellenére a nemzet mint politikai közösség nem akkor, hanem a következő két évtized viszontagságai során hullott szét. A helyzetből a legkíméletlenebb következetességgel Orbán Viktor vonta le az adódó következtetéseket, ezért ő korunk hőse: ettől kezdve a politika kizárólag maga teremti azt az erőteret, amelyben működik, tehát senkire és semmire nem kell tekintettel lennie.

Hogy a felismerés helyes volt, bizonyítja, hogy az eltelt nyolc év fejleményei nem megbuktatták, hanem tulajdonképpen hatalmon tartották a rendszert. Csaba László kiemelte: az összes közhatalmi ágat alárendelték a végrehajtó hatalomnak, a parlamentet törvénygyárrá silányították, az önkormányzatiságot elkezdték felszámolni.

http://mno.hu/

http://mno.hu/

 Sokakban felmerül a kérdés, minek is nevezzük ezt a rendszert. Lányi András álláspontja a következő: ha diktatúra volna, akkor mi most nem lennénk itt. Ha demokrácia volna, akkor Orbán Viktor nem lenne ott. Valahol a kettő között, valamifajta egypárti demokrácia, bürokratikus abszolutizmus, és mivel a magyar nép erre van szocializálva, az ez irányba tett lépések nem ütköznek olyan akadályba, amilyenbe Európában valószínűleg mindenütt ütköztek volna. – Egy közép-afrikai modellről beszélnék, amelyben a mindenkor uralkodó törzs főnöke és az ő hívei eltérítik a külföldről érkező fejlesztési forrásokat, felosztják maguk között az állami vagyont, így hoznak létre egy olyan uralkodócsoportot, amelynek mindenki szolgál, szolgálnia kell, vagy felkopik az álla – fejtette ki.

Az üres stadionokra szerinte nemcsak a cezarománia, a megalománia kifejeződéseként kell tekintenünk, hanem a mögöttük meghúzódó gazdaság- vagy társadalompolitikai cél a lényeges. A tulajdonképpen haszontalan, gazdasági értelemben értelmezhetetlen és jelentősen túlárazott állami beruházásokon keresztül lehetett a legkönnyebben a pártklientúra kiválasztott üzleti köreinek a kezére juttatni azokat a fejlesztési forrásokat, amelyeket a szomszéd országok másképp használtak fel.

A függési rendszer egyik eleme

Nagy Attila Tibor politológus, a Méltányosság Politikaelemző Központ elemzője azokkal ért egyet, akik a NER-t új politikai rendszerrel azonosítják, amelyet a függőségek rendszerének nevez. A NER összességében erősnek bizonyult az eltelt nyolc évben, ám az, hogy Magyarország mennyire bizonyult erősnek, más kérdés: a társadalomban komoly feszültségeket lát a viszonylagos politikai stabilitás felszíne alatt. Súlyos szegénységet, nagyon sok embert, aki alig tud megélni a fizetéséből. A kormány az alaptörvényben és a sarkalatos törvényekben jelentős hatalmat kapott, amelyet a kinevezések tovább erősítettek: formailag a kormánytól független országos intézmények élére a Fideszhez hű emberek kerültek. A területi közigazgatásban azt látjuk, hogy a települési önkormányzatok önállósága jelentősen csökkent 1990-hez képest. A megyei kormányhivatalok élére a Fidesz-kormány által kinevezett politikusok kerülhetnek, így biztosítja a kormány, hogy a központi akarat eljusson a járási hivatal szintjéig. A függések rendszere megtapasztalható a gazdaságban is: a kormány képes arra, hogy a vállalkozói kör egy részét állami támogatásokkal nyerje meg magának, így számíthat rá, hogy az oligarcháktól támogatást kap. – Viszont ami kevésbé látszik: ma Magyarországon egy vállalkozó ötször vagy tízszer is meggondolja, hogy ellenzéki médiát vagy pártokat támogasson. Ez is a függési rendszer egyik eleme – jegyezte meg a politológus.

Reichert János publicista a szülőképes korú nők számának drasztikus csökkenését tartja az egyes számú paraméternek, amelynek a kezelésével Magyarország jövője befolyásolható. Szerinte fontos, hogy mindig súlyos problémák voltak az összetartozás-tudatunkkal, de az előző nyolc évben rendkívül tudatosan, direkt verik szét.

Joggal kérdezheti a választópolgár: mi az oka annak, hogy a humán terület (oktatás, egészségügy, szociális rendszer) ennyire elhanyagolt, dacára annak, hogy csúcsminisztérium képviseli?

Csaba László megjegyezte, e területeknek a világon mindenhol a leggyengébb az alkuerejük, ha az adott országban csak a nyers hatalmi szempontok uralkodnak. Csupán olyan államokban működik a humán szféra, ahol van valamifajta stratégia, tudják, honnan hová akarnak eljutni, ezért pedig bizonyos fejlesztéseket folytatnak. Lányi András kiemelte, hogy az Orbán-rendszer az első pillanatban úgy döntött, hogy a híveiknek juttatott adminisztratív és gazdasági hatalom túlerejénél fogva kormányoz majd. Ehhez pedig az kellett, hogy az erőforrásokat és a figyelmet elvonják az oktatástól és az egészségügytől. Az oktatásügy pedig mint az állatorvosi beteg ló: megörököltük és folytatjuk azt a tendenciát, hogy szigorúan a szakma feje felett döntve valósítunk meg rögtönzött ötletelésből álló reformokat a szokásos hatékonysággal. Megjelenik a rendszer legfőbb tulajdonsága is, a mindent központosítás.

Az oktatáspolitikát úgy kell alakítania a hatalomnak, hogy lehetőleg egy viszonylag lojális, engedelmes réteg kerüljön majd ki az iskolából. Valójában 11-12 éves kortól tanítani kellene, hogy mit jelent demokratikus államban élni, mit jelent a közéleti vita, mit jelent az emberi jogok tisztelete Nagy Attila Tibor álláspontja szerint. Ma Magyarországon a fiatalság nagyobb része közönyös, nem túl aktív, illetve akinek elege volt a magyarországi viszonyokból, az elment külföldre.

Befolyásolás

Reichert János hangsúlyozta, a legfőbb baj, hogy a gyerekek száma gyorsan csökken, az öregek száma meg gyorsan nő. Egyre több egyre betegebb ember akar az egyre drágább ellátásokból részesülni. A kormány pedig nem vesz el az adófizetőtől több tb-t, ebből működik az egészségügy úgy-ahogy. Közben hagyja, hogy kifejlődjön a térítéses egészségügy – amely dinamikusan terjeszkedik Magyarországon –, illetve az azt támogató biztosítási rendszer.

A propagandával kapcsolatban Csaba László arról beszélt, a szavak elvesztik jelentőségüket, ami azért baj, mert a modern társadalom információs társadalom, tehát az információ minősége, jellege határoz meg mindent.

Lányi András feltette a kérdést: mi kell ahhoz, hogy a legtudatlanabb, legtájékozatlanabb, legkönnyebben befolyásolható emberek ne a kormányzati bulvárból szerezzék az információikat? Hogy ne a migránsveszélytől rettegjenek? Vagy Soros világméretű összeesküvésétől? Ehhez az kell, hogy a náluk műveltebbek, az értelmiség szavainak hitelt adjanak. Az értelmiség azonban elveszítette a hitelét, és talán ez a legnagyobb baj. A másik, hogy a lelkeknek a legnagyobb kárt ifjúkorban lehet okozni. Ezt pedig a magyar iskolarendszer okozza azzal, hogy a gyerekek nem tapasztalják meg a tanulás örömét, nem tanulnak meg kíváncsinak lenni, s ha kíváncsiak, azt az iskolarendszer inkább bünteti, mint jutalmazza, semmiképpen nem ösztönzi. Végtelenül motiválatlan, következésképpen tudatlan fiatalság nő fel, és ez a jövőre nézve semmi jót nem ígér.

Reichert János szerint a migránskérdéssel a magyar társadalmat fogják. Rengeteg ember van, aki azt mondja magában: a kormány korrupt, a kormány sok hibát követ el, de a migránsügyet megoldotta, és különben az ellenzék sem tud jobbat.

Amikor azon a kérdésen gondolkodunk, hogyan hat a propaganda a lelkekre, ki kell mondani, hogy a magyar lakosság jelentős része funkcionális analfabéta – állapította meg Nagy Attila Tibor. Ez a politikai kampányban is jelentős szerepet játszik. Nem véletlen, hogy a Fidesz leegyszerűsített üzenetekkel operál. Jól tudja, hogy sok olyan ember él Magyarországon, aki bonyolultabb írott szöveget, közleményt egyszerűen képtelen megérteni. Az az üzenet viszont nagyon is eljut az egyszerű választópolgárokhoz, hogy legalább ez a kormány nem engedi be a migránsokat. Magyarországon, miután a polgárosodás messze nem olyan fokú, mint Nyugat-Európában, sokkal nagyobb az államtól megoldást váró, alávetett, illetve eltartott réteg. Egyfelől az államtól várja a szociális transzfereket, juttatásokat, másfelől meg tart attól, hogy kinyissa a száját, főleg a helyi kiskirályok ellen.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2018.04.05.

A magyar lakosság jelentős része funkcionális analfabéta a Nemzeti.net-en jelent meg,