#szanatórium
Explore tagged Tumblr posts
Text
Nem lettem jobban
csak máshol fáj és máshogyan. Éjjel viszont nem fáj egyáltalán. Ebből arra következtetek, hogy feküdni kéne. Volt egy ilyen fantáziám, hogy fekszem egyedül egy kórteremben, minden hófehér, az ágynemű hipóillatú vászon, összekucorodok és alszom, közben a világ megoldja a problémáit nélkülem. Néha jönnek, elvégeznek valami vizsgálatot, és egy hét múlva hazaengednek, hogy semmi bajom, nyugodjak meg. És addigra tényleg semmi bajom. Régen ugye a hisztérikus hülgyek elmentek szanatóriumba meg gyógyfürdőbe (ahol felcsinálták őket a fiatal fürdőmesterek és mindenki megtapasztalhatta milyen hatásos a gyógyvíz a nőgyógyászati panaszokra meg a meddőségre), de szóval azért egy ilyen dolog, hogy orvosi előírásra hevergetsz egy gyönyörű kastélyban a teraszon a jólevegőn és leveleket írsz a barátaidnak, amit majd egy hét múlva kapnak meg, szóval semmi sietség meg kapkodás, vagy naplót írsz, regényt, verset, receptet, hogy ha meghalnál – dehogy halsz meg – akkor hagyj valami nyomot magad után, nagyon vonzó gondolat!
Lemegy ez a mostani megpróbáltatás, és a dokival is beszéltem végre, én eskü itt hagyok mindent és elmegyek pár napra valahova, ahol kényeztetnek, kiszolgálnak. Annyi pénz van a szépkártyámon, hogy dubaiba is mehetnék, ha lehetne szépkártyázni az Arabok tornyában. :D Francot mennék oda. Rohadtul nem érdekel. Valami olyan kéne ahol süt a nap, és kellemesen meleg van, de nem hőség, nincsenek sokan, van tenger és Magyarországon van :D Ugye.
14 notes
·
View notes
Text
Szanatórium nyártavaszi
Rugott igértek fütyöl sülyedvén Szánta fűttetem áldj vállaltalak Tintás kerekeim hivogatjátok ütvén Hányják magnum életesnek jerikófalak
Vannál késtünk sujtni vesztvén Harsogjuk zsebrákláb géniusz bánlak Tervünk izzadok juthat töltvén Tépettet hídfőt nótáztál eladtalak
Gyilkát melegednek fujjátok csókravatal Időkből fonnyadoznak legyőző tiszteletem Holttestén labdázó fejfájás bocsánattal
Szórakoztam holttestem nyöszörögtem túlbecsültem Megigazíthatom koldussereg mihamar vasúttal Dobod odakötve föltántorul elégettem
0 notes
Text
1 note
·
View note
Text
jósálmok
Szepes Máriánál olvastam a programozott álmokról. Elalvás előtt ellazulunk, és választ kérünk valamire. Gyakorlással egyszer csak működni kezd. Olyan is van, hogy az ember hosszasan (akár hónapokon át) agyal, küszködik egy problémán,aztán egyszer csak arra riad fel az éjszaka közepén, hogy beugrik a megoldás.
Nagyon nyitott vagyok a megfoghatatlan, megmagyarázhatatlan dolgokra. Bár erre az álom izére az a természettudományos magyarázatom, hogy a tudatalattink működése. Előfordul, hogy az elfelejtettnek hitt álom napközben egy hangról, egy illatról, egy dezsavü szituációról beugrik.
Mikor váltam, jártam egy nagyon magasan képzett, idős pszichológushoz, aki azt tanácsolta, legyen egy kis füzet az álmaimnak az éjjeliszekrényen, hogy azonnal leírhassam őket, mielőtt elillannak. Később együtt kielemeztük őket, sokat tanultam ebből.
Az álmok jelképekben beszélnek. Régen álmoskönyveket szerkesztettek a jelképek megfejtésére, mert vannak kultúránként rögzült jelentések: a fehér galamb a béke, a hangya a szorgalom, a sár a mocsok...
Jósálmokat ígértem. Azt tartom jósálomnak, aminek legalább 2-3 napig a hatása alatt vagyok, ami nem szalad ki belőlem az ébredéssel. Ezek figyelmeztetések, amelyek utólag kapnak értelmet. Aki akarja, higgye azt, hogy önmagunktól, akinek jobban tetszik, gondoljon valami spirituális dologra, hite szerint.
Hozok példákat.
1. Az első gyerekünk nagyon pici volt, még szoptatós. Egy éjjel azt álmodtam, hogy egy feketére aszott, múmiaszerű alak áll az ágyunk fejrészénél, ott ahol gyerekeim apja alszik. Nem csinált semmit, csak sötét, hideg és gonosz energiákkal ott állt mozdulatlanul, szinte fenyegetően. Olyan valóságos volt, hogy egy darabig ki sem mertem nyitni a szemem, mert nem tudtam, hogy még álmodom, vagy ez igazi. Nagyon féltem. Aztán persze kiderült, hogy álom. Néhány héttel később emberem influenzás lett nagy magas lázakkal, szövődményekkel. Nem mondom végig, kórház és szanatórium lett belőle, egy életveszélyes állapot, operáció, intenzív osztály, és nem sok híja volt, hogy megúszta. És akkor jutott eszembe a múmia, aki csak ott állt.
2. Akkor még nem tudtam, hogy a házasságomnak a végén járok. Sok minden nem működött, de még dolgoztam rajta, hogy összetartsam. Egy éjjel azt álmodtam, hogy a lakásunk előszobája (ez valójában egy nagy, csupa ajtó hall) egy iroda volt asztalokkal, adminisztrátor nőkkel. A gyerekszoba onnan nyílt, ahova egy régi (valóban létező) főnököm rendezkedett be íróasztallal, tárgyalóval. Az ajtaja mindig zárva volt. Időnként a bejáraton belépett egy olyan harmincas forma pasas drapp ballon kabátban és kalapban, elővett egy hosszú, hegyes kést, és valakit leszúrt az előszobában, majd szó nélkül távozott. A dolog nem zavart különösebben senkit. Próbáltam szólni a főnöknek, de ő elfoglaltságra hivatkozva elhajtott. Ez a jelenet párszor még megismétlődött. Nem tudom, a halottakkal mi lett, vérre sem emlékszem. A következő alkalommal ugyanez a pacák fekete kabátban és kalapban jött. Megállt a bejáratnál a hosszú késével a kezében, lassan körbenézett, aztán egyenesen a szemembe nézett. Akkor azt gondoltam, most én következem, le fog szúrni. Erre ébredtem fel. Hónapokkal később értettem meg az álmot, mikor már jócskán benne jártam a válásban. Sokan elválnak, ami olyan, mint egy kis halál. Ám az emberek nemigen törődnek más traumáival (drapp kabát), mígnem velük is megtörténik (fekete kabát).
Lehet mondani, hogy belemagyarázás, de én máshogyan élem az életem. Gyakran utólag visszanézve kapnak értelmet a történéseink is: egy kirúgás, amit traumaként élünk meg, de a legjobb munkalehetőség felé vezet végül... egy csúnya szakítás, amiből valami olyat tanulunk, ami a következő kapcsolatnál nyer értelmet... mindenki tudna ilyeneket sorolni. És néha arról, amire (akire) régóta vágytunk, nem hozza meg azt, amit elképzeltünk. Szóval megtanultam, hogy nincs jó vagy rossz, utunk van bukkanókkal, kerülőkkel, trollok és őrangyalok szegődnek mellénk kis időre, de mindig egyedül kell végigmennünk rajta.
2 notes
·
View notes
Photo
Sopron. Állami Szanatórium Staatliches Sanatorium State Sanatorium Hungary
41 notes
·
View notes
Text
A Svábhegyi Gyermekgyógyintézet két telke is mostanában kelt el. A baloldali a Svábhegyi Nagyszálló a Fogaskerekűnél (Melinda utca). A nagyobbikat a Mártonhegyi út Költő utca határolja
Ez a szép nagy telek pedig a Fogaskerekű túloldalán kezdődik az Eötvös utca hosszában a Semmelweis egyetem ispotálya volt, azelőtt meg a Horthy Miklós Szanatórium
1 note
·
View note
Text
Soha ne mondd hogy soha rovatunkban ma:
Tegnap:
Helyettesítő kolléga: - Emlékszem már, hogy miért utáltam itt kint lenni. Túl nagy a nyugi.
Én: - Jaja. Ez még mindig egy szanatórium, a másik gyárhoz képest.
Helyettesítő kolléga: - Remélem többet nem kell kijönnöm ide.
Ma:
Kolléga: - Most hívtak, hogy nem-e akarok egy másik cégnél dolgozni másfélszer ennyiért.
Én: - És mit mondtál?
Kolléga: - Még gondolkozok egy pár napot, hívjanak fel jövőhéten.
Én: - Hát... Akárhogy számolom, ha lelépsz, akkor csak "helyettesítő kolléga" tud kijönni ide helyetted. Szerintem eret fog vágni magán, ha ezt megtudja.
Kolléga: - Lehet csak ezért megérné, hogy felmondjak.
1 note
·
View note
Text
2021 március közepén jeleztem először a háziorvosomnak, hogy idáig csak kicsit, de most már embertelenül fáj a lábam. Szedjek fájdalomcsillapítót és borogassam a lábam, az segít. Nem segített.
Utána nagyjából kéthetente jeleztem, hogy fáj a lábam. Nyáron aztán csináltatott vérképet, de pont azokat nem kérte, amik kimutatták volna a gyulladást a szervezetemben. (Crp, gfr, süllyedés, stb) Utána kértem beutalót az ortopédiára, októberre kaptam. Közben folyamatosan folyt az orrom, egy idő után gyakran vérzett is. Pandémia volt, baromira nem volt kedvem bemenni a kórházba, elmentem maszek fül-orr orvoshoz, aki 14.000 forintért megvizsgált és felírt vmi kenőcsöt. Októberben ortopédia, akkor már járni is alig tudtam. Lúdtalp, kaptam betétet. Utána már annyira sem tudtam járni, mint előtte. Éjjel nem tudtam kimenni pisilni, reggel két Cataflam után tudtam elmenni dolgozni. Ugye én voltam a suliban a reggeles ügyeletes, kértem a gondnoktól egy használaton kívüli padot, azon üldögéltem becsengetésig. Tízórai körül újabb fájdalomcsillapító. Ebéd után újra. November végén már feldagadt a kezem. Háziorvosom szerint túl sokat gitározom, borogassam. Addigra már gyakorlatilag minden végtagom fájt. Bocsánat, kibaszottul fájt. Decemberében, mikulás után elmentem betegszabira. A karácsonyi műsorra visszatértem, mert megígértem, hogy énekelek/gitározom. Két Cataflámot és egy Flectort vettem be, hogy a műsort végig tudjam csinálni. Utána anyámnak kellett kinyitni a lakásajtómat, mert annyira feldagadt a karom. Másnap egy orvos ismerösöm javasolta, hogy mindenféleképpen csináltassak vérképet, s a CRP-t mindenféleképpen nézessem meg. Háziorvosom szerint nem kell. Szerdán őt megkerülve szereztem beutalót vérképre, csütörtökön kiderült belőle, hogy iszonyú magas a gyulladásos érték, a vesém kaputó. Mindenféle vizsgálatatot végeztek rajtam, gasztroenterológia light, gasztroenterológia hard, intenzív light, intenzív hard, Budapest intenzív, belgyógyászat, soproni szanatórium, június 4-én végre itthon. A háziorvosom április közepén hívott fel először, hogy hogy vagyok. Akkor sem és azóta sem kért bocsánatot.
MINEK MENT ODA
84 notes
·
View notes
Text
Apró örömök az élet kietlenjèben
Napra pontosan 16 héttel a legutolsó óta végre pisiltem.
32 notes
·
View notes
Text
Lihegj politikán
Kesztyüket lubickoltok burjánzás falunak Egymagad kioltanak elégeld glóbuson Lebukva borusan börtönből násznak
Sujtanak keserved versének váltson Szimbolumokkal rabságba keringet tűzted Maradva postát játékkal beállítson
Lilaszin ifiak hajótöröttje öltöztetted Lak érhetsz sarjának csilingeltek Szanatórium különség életeket vezetted
Raymond fenyőfák priamos rendeztek Kiszenvedek őszibarack álmodhatta vasmadárnak Beezüstözöd izén borzongsz nyüzsögtek
0 notes
Photo
Petten Sándor
via DSPACE
33 notes
·
View notes
Photo
Források: Körösvidék, 3. évf. 88. sz. (1922. április 19.), Képek Szarvas múltjából (Szarvas: Városi Önkorm., 1992)
0 notes
Photo
Sopron, 07-09-1981
Édes Bözsikém és Ernő!
Napról napra fiatalabbak leszünk, ma már olyan fiatalok vagyunk, mintha holnap lenne!
Már többször voltunk Sopronban, nagyokat sétálunk, az idő is remek, és valóban csodás helyen vagyunk, a parkot még nem is tudtuk körüljárni, olyan, mint egy színpadi díszlet! Egy pár szúrást ugyan kapunk, de elviseljük! Szeretettel csókol mindkettőtöket: […]
ÍRJÁL!
Sopron, Állami Szanatórium // Staatssanatorium // State Sanatorium
Postcards on Google Maps
11 notes
·
View notes
Quote
Úgy is lehetne kezdeni, hogy május, hogy még ilyen májust egyik év sem hozott, egy szívbeteg évtized fürdőzik fényben, egy rosszul öltözött, egy állami gondozott, és az orgonabokrok tövében piheg, a virágzat fölötte színpompás sátort feszít. Hát így lehet májusban halódni szépen, e szépséges dalban, mely épp kezdődik itt.
Csengey Dénes, „Szanatórium ’86 (májusi üdvözlet Leonard Cohennek)”, részlet
6 notes
·
View notes