#senkise

[yourfvckinnightmare]

Juhász Gyula: Búcsú

Mielőtt innen végkép elmegyek,

Szeretnék elköszönni, emberek.

Mint rab, akinek int a szabad út,

Búcsút rebeg, mielőtt szabadult.

Mint a madár, kit Dél vár arra túl,

Az eresz alján még egy dalt tanul.

Mit is daloljak, én szegény beteg,

Mit is dadogjak nektek, emberek?

Talán nem is kell még búcsúzni se?

Hisz észre sem vett engem senkise.

Csak egy könny voltam, aki porba hull,

Csak egy sóhaj, ki égbe szabadul.

Csak egy csók, aki hideg kőre lel,

Csak egy szó, kire visszhang nem felel.

Egy pillangó, ki csillagot keres

S elgázolja egy durva szekeres.

[csacskamacskamocska]

Napló 2024-02-03.

Ettől ne várjatok semmit.

Amikor Logan hiányzik, minden alkalommal felidézem valamelyik alkalmat, amikor bántott. És mindig megkérdezem, hogy kell-e ez még nekem? Amikor állt felettem és figyelte ahogy sírok. Vagy amikor goromba volt velem. Gúnyos vagy közönyös. Vagy megalázott mások előtt. Nem akarom többet.

Aztán mindig eszembe jut az összes csábítás. Ne, most ne add fel, ne menj el, fontos vagy, értékes a barátságod, te vagy az egyetlen barátom, csak miattad megyek oda, csak miattad nézem meg... És mindig maradtam. Hogy ha fontos vagyok, talán egy nap igazán fontos leszek.

Hogy nem tudja mit csinál, az a jobbik feltételezés. De valószínűleg tudja. Tudja, csak... nem tudja, hogy ez mi.

Egy bűnügyi helyszínelővel Egy makettépítő hajóssal Egy jóhumorú webfejlesztővel és még egy rakás mindenféle nagyon kedves férfival ismerkedtem meg. Hogy alkalmas vagyok-e arra, hogy kapcsolatban éljek, már nem is tudom, de ők érdekes emberek és kifejezetten kedvesek.

Jó, a szívem megszakad naponta többször. De majd túlleszek ezen.

Nem nézzük meg a házat amiért annyira lelkesedtem. Jót beszélgettem a másik családdal és meglepő módon az éjszakai aggodalmaim bennük pont ugyanúgy jelentek meg. Vagyis a pasasban. Úgyhogy kibeszéltük, pro és kontra érveket. Elpocsékolunk-e most több százezret utazásra, van-e annyira jó ez az ajánlat. Keresünk jobbat, erre jutottunk. Pont úgy, mint a társkeresés. Van valami veszélye ennek a keresgélésnek, hogy mindig azt hiszed, van egy jobb. Miközben a többi pasim csak úgy beesett. Minden lakásom percek alatt lett.

Sosem alkalmas ez, nekem sosincs időm vagyis mindig csinálok dolgokat, most majd rá kell vennem magam, hogy a randizás/beszélgetés legyen fontos. Amúgy is csak ismerkedés, csevegés, információgyűjtés, nekem nem múlik ezen semmisem. Vagyis csak annyi, hogy az érzelmi meg a szexuális életem ne a várakozás legyen.

Hogy olyat találok-e akibe beleszeretek, az a nagy kérdés. Mert "csak úgy" nekem nem kell senkise. És akkor még ott van az is, hogy lesz-e akkora szerencsém, hogy ő is szeret?

Találok jobb házat, ebben biztos vagyok. A másikban nem annyira. Hülye fasz.

[cry-baby-69]

És bár azóta sincs semmihez sem kedvem már,

Szürkébb lett az ég,és megint beborul,

Nem láttam én napfényt több hónapja már

Senkise vár...

[quiennoarriesganogana]

“Elmegyek én bárhova ha hívnak

Mert érezni akarom amit régen

De már régen tönkrement

Valami bent

Valami bent

Valaki bennem

És bár azóta sincs semmihez se kedvem már

Szürkébb lett az ég és megint beborul

Nem láttam én napfényt több hónapja már

Senkise vár...”

[megtortlelek22]

Na de eljutottunk idaig is, hogy hazug vagyok es az is maradok a szemedben…legalabb neked a felejtes konnyebb lesz…oszinten szolva, lattam az emailed igen, azert nem irtam vissza, mert nem lattam ertelmet, mondhattam es mondhatok most is barmit, ugysem er semmit…

Igazabol nem ertem, miert kellett az akkor, tokre megorultem, hogy random meglattam oket a kocsibol, es miutan elindult a forgalom, meg Xaver fele is az volt bennem, hogy latjak e rajtam a valtozast, mit fognak neked mondani, erre azt kapom hogy megint szet voltam?Oszinten meglepett…,de biztosan igy volt, en nem ellenkezem senkivel, vitat sem szeretnek

(Nem, nem voltam szet)

Pontosan ezert nem lattam ertelmet a valasz email-nek, mert ha en teszek is valamit, hiaba hisz senkise akar latni engem rajtad kivul, sot igazabol szerintem mar te sem…

2023.05.03.

[a-munkasok-mar-hazamentek]

Nagy örömmel jelentem, bár senkise kérdezte, siker volt az óvodában. Tömjén nem volt, de kellett volna, ugyanis 'Tibike' a kezdő imádság után erőset nyitott a hangos "nagyapám TELEFINGOTT GATYÁJA" bekiabálással, majd out of the blue megjegyezte, hogy ő "tud csúnyákat mondani, pl. GECI". Ez így out of the blue. Különös isteni kegyelem által negyedóra múlva jöttek érte, úgyhogy el kellett köszönünk, és utána már nyugodtabban hajtogattuk a nemzeti sportból a Noé bárkáját.

[senkise320]

Mámor

A mosolya, a nevetése, az illata, az érintése...

[ezmarszerelem]

Próbáltál újból szeretni,

De ahhoz el kell veszteni.

Byealex és a Slepp-Még mindig...

[csacskamacskamocska]

Nehezen lábalok ki a sokkoló rémületből

Mert a mellett, hogy aktívan csinálom a dolgaimat, dolgozom és szervezkedek és intézek és cipelek és simogatok és rendezkedek, az erős és megbízható felszín alatt nehezen kézben tartható, csapongó rémületek vannak. És fájdalmak. Minden gyász. Ha veszteség ér, a facebook azonnal ontani kezdi a gyásszal, veszteséggel kapcsolatos reklámokat. Ha le mered írni, hogy hideg van, akkor az infrapaneleket. Az egyik reklámban azt írta egy pszichológus, hogy minden veszteség ugyanazzal a gyászfolyamattal jár, mint a halál. Válás, szakítás, egy barát elvesztése, egy terv, egy cél megsemmisülése. Át kell rendezni, átstruktúrálni az életünket a nélkül a dolog nélkül és elsiratni a beletett energiákat, az álmainkat, és a korábbi, már nevetségesnek ható érzelmeinket és igyekezetünket. A változás gyásszal jár! És végig kell menni az 5 lépcsőn. Tagadás, alkudozás, harag, depresszió, elfogadás. Hirtelen valahogy olyan döbbenetesen egyszerűnek tűnt minden veszteség.

De a rémületet az adta, hogy egyszercsak légüres tér lett körülöttem Logan nélkül. Nem bírtam semmilyen önámítással elfedni a valóságot. Hogy nem vagyok senkise. Hallottam a pszichológus hangját, hogy a maguk barátsága nagyon erős és számtalanszor bebizonyította, hogy ez meg az... Nem tudtam eldönteni, hogy éppen a félelmeim dolgoznak, hogy egy pillanat alatt elveszíthetem, minden magyarázat nélkül, veszekedés és szakítási dráma nélkül, egyszerűen a kegyetlen valóságra ébred, hogy ez csak egy játék, egy színes, szórakoztató, de nélkülözhető játék, és amikor az embert orrbavágja az élet, akkor nyilván félrerakja a játékait vagy éppen itt az idő meglátni, hogy eladtam magam érzelmi üveggyöngyökért. Ne mondd soha, hogy az élet megy tovább, se azt, hogy jó/hosszú/teljes élete volt és főleg azt ne, hogy szedje össze magát. Úgy sejtem, ez kapcsolatok és célok elvesztésére is éppoly érvényes. Amikor apám meghalt, a legborzalmasabb érzés az volt, hogy nem állt meg a világ. Hogy semmi ő és semmi én, pici, apró, lényegtelen, és elmúlik, elvész örökre minden. Még mindig le vagyok bénulva a rémülettől. Nehezen tudom megfogalmazni, hogy mi okozza. Ha szeretném is visszakapni a korábbi gondolataimat, hogy jól van ez így, ez ilyen, elfogadtam, most valahogy ott van bennem a megkerülhetetlen kérdés, hogy tényleg? Ez tényleg jó nekem? És van-e más? Vagy ennyi jut?

[karoly0016]

Sokszor majdnem elhagytam a reményt, azt éreztem, hogy nincsen olyan ember aki megért.

[signorwardh]

-Senkisétől (vagy senkitől se) szeretném kérdezni, hogy a korskorskors görbe tükröt tart az emberek elé, vagy simát?

-Dorozmásat.

[ihatexlovethings]

Ezt senki sem érti meg...

[borbanafelejtes]

Hamar megláttam benned, hogy veled hosszabb a nyár az ajkam megpihenhet, ha rajta nyugszik a szád. Lehet, hogy a jövő7en elbúcsúzunk szépen, de ma Popcorn, vodka, Sprite te vagy az a, te vagy az a srác

$£nKi$£ x Marge - Popcorn, vodka, Sprite

[toughaslan]

Valójában nincs is aki ismer Csak te meg én egy szobában más nem kell

Senkise

[taktaharkany]