#sátor

[xszerelmes-lelekx]

Gondolj bele, hogy elmentek sátorozni. Este tüzet gyújtotok, kellemes meleg van és szépen lobog. A kellemes melegben megfeledkeztek róla és idővel kialszik. Ekkor a hidegben eszetekbe jut, milyen jó volt a meleg.

(Ez nem a sátrazásról szól)

[viking84chef]

Chilifőző verseny

Egyik kedvenc történetem:

Nemrégiben abban a megtiszteltetésben részesültem, hogy bírónak választottak ki egy chilifőző versenyen. Az eredeti bíró megbetegedett, az utolsó pillanatban én pedig pont ott álltam a bírói asztalnál és a sörös sátor holléte felől érdeklődtem, mikor felkértek. A másik két bíró (két indiai) biztosított róla, hogy a chili egyáltalán nem lesz erős, azonkívül ingyen sört kapok a kóstolgatás teljes idejére, tehát belementem. Íme az értékelő lapok a versenyről:

Chili #1: Manoj Maniac Mobster-Monster Chili-je

1. BÍRÓ: Kicsit túl sok paradicsom. Nagyszerű zamat.

2. BÍRÓ: Kellemes, sima paradicsom íz. Nagyon enyhe.

3. BÍRÓ: Jesszusom, mi a pokol volt ez? Ezzel le lehetne szedni a megszáradt festéket az úttestről. Két sörbe került, hogy kioltsam a lángokat. Remélem ez volt a legrosszabb.

Chili #2: Applesamy Utánégető Chili-je

1. BÍRÓ: Füstös, enyhe sertés beütéssel. Gyengén csípős Jalapeno íz.

2. BÍRÓ: Izgalmas sült rostélyos íz, több paprika kellene bele, hogy komolyan lehessen venni.

3. BÍRÓ: Gyermekektől távol tartandó! Nem vagyok benne biztos, hogy mit kellene éreznem a fájdalmon kívül. El kellett zavarnom két fickót, akik Heimlich-fogást akartak alkalmazni rajtam. Sürgősen több sört kellett hozniuk mikor meglátták az arcomon a grimaszt.

Chili #3: Farouk Híres Gyújtsd Fel Az Istállót Chili-je

1. BÍRÓ: Kiváló, tüzes chili! Nagyszerű zamat. Több bab kellene bele.

2. BÍRÓ: Bab nélküli chili, kissé sós, remekül használja a piros paprikát.

3. BÍRÓ: Hívjatok szakembert, felfedeztem egy urániumszivárgást! Az orromban olyan érzésem van, mintha Domestos-t szipákoltam volna.Már mindenki tudja mi a dolga, hozzák a söröket, mielőtt meggyulladok. A pincérkislány hátba vágott, így most a gerincem a mellkasom első részében van. Az ábrázatom kezd igen ramatyul kinézni a sok sör miatt.

Chili #4: Barbu Fekete Mágiája

1. BÍRÓ: Fekete bab chili gyakorlatilag bármi fűszer nélkül. Kiábrándító...

2. BÍRÓ: Enyhe hárs íz a fekete babhoz. Köretként használható halhoz vagy egyéb enyhe ételekhez, nem igazan lehet chili-nek nevezni.

3. BÍRÓ: Éreztem, hogy valami a nyelvemhez dörgölőzik, de az ízét nem éreztem, lehetséges az ízlelőbimbókat kiégetni? A pincérkislány mögöttem állt a friss sör utánpótlással; az a 150 kilós lotyó egyre izgibbnek néz ki. Ez a nukleáris hulladék, amit eszem szintén. Nem lehet, hogy a chili fokozza a nemi vágyat?

Chili #5: Laveshnee Legális Ajak-Eltávolítója

1. BÍRÓ: Húsos, erős chili. A frissen őrölt Cayenne bors tökéletes ízt ad. Igazán nagyszerű.

2. BÍRÓ: Chili aprított sztékkel. Több paradicsomot még elbírna. El kell ismerni, a cayenne bors igen erős benyomást tesz.

3. BÍRÓ: A füleim csengenek, a homlokomon izzadtság folyik és a szemeimmel már nem tudok fókuszálni. Elfingottam magam, négy ember mögöttem kórházi kezelésre szorul. A versenyző megsértődött, mikor megmondtam neki, hogy a chili-je következtében agykárosodást szenvedtem. A pincérlány megmentette a nyelvemet a vérzéstől azzal, hogy egy kancsóból sört öntött közvetlenül a nyelvemre. Azon gondolkozom, vajon le fogom-e égetni az ajkaimat. Nagyon idegesít, hogy a másik két bíró folyton megkér, fejezzem be a sikoltozást.

Chili #6: Vera Világi Vegetáriánus Variációja

1. BÍRÓ: Híg, de mégis erős vegetáriánus chili. Jól eltalált egyensúly a különféle erős paprikák között.

2. BÍRÓ: Az eddigi legjobb. Agresszívan használ erős paprikát, hagymát és fokhagymát. Igazán nagyszerű.

3. BÍRÓ: A beleim immár egyenes csövek gáz állapotú, kénes lánggal megtöltve. Összecsináltam magam, mikor fingottam és attól félek, hamarosan átégeti a széket. Úgy tűnik senki nem tud megmaradni mögöttem, kivéve a pincérlányt, azt hiszem perverzebb, mint gondoltam. Már nem érzem az ajkaimat. Kéne egy nagy fagyi, hogy kitörölhessem a fenekem vele.

Chili #7: Sugash Sikító Szenzáció Chili-je

1. BÍRÓ: Közepes chili, túl sok konzerv-paprikát használ.

2. BÍRÓ: Hát, hát. Olyan az íze, mintha gyakorlatilag az utolsó pillanatban beledobtak volna egy konzervnyi paprikát. Meg kell jegyezzem, aggályaim vannak a 3-as számú bíróval kapcsolatban. Úgy tűnik egy kissé csalódott, mivel folyamatosan durván káromkodik.

3. BÍRÓ: Valaki tehetne egy gránátot a számba, kihúzhatná a biztosítótűt, és én az égvilágon semmit sem éreznék. Az egyik szememre megvakultam, és a külvilágnak olyan hangja van, mintha minden rohanó vízből állna. Az ingemet teljesen beborítja a chili, ami észrevétlenül kicsusszant a szám szélén. A gatyám tele van, így legalább passzol az ingemhez. Legalább majd a boncolás során tudni fogják, mi okozta a halálomat. Úgy döntöttem abbahagyom a lélegzést, mivel túl fájdalmas. Francba vele, oxigénhez úgysem jutok. Ha levegőre lesz szükségem, majd szippantok a hasamon lévő 10 centis lyukon keresztül.

Chili #8: Hansraj Hegyi Szent Chili-je

1. BÍRÓ: Tökéletes befejezés, ez egy jó ízű chili, mindenki számára biztonságos, nem túl erős, de pont elég fűszeres ahhoz, hogy észrevetesse magát.

2. BÍRÓ: Ez az utolsó darab egy jó, kiegyensúlyozott chili, nem túl erős és nem is túl enyhe. Sajnálattal láttam, hogy nagy része kárba veszett mikor a 3-as számú bíró elájult, leesett a székről és magára rántotta a chilistálat. Nem biztos, hogy túléli. Kíváncsi lennék, mit szólt volna egy igazán csípős chilihez?

3. BÍRÓ: Nincs feljegyzés...

[enk1du]

a Pohoda még mindig a legcsodálatosabb fesztivál, Trencsén még mindig hatalmas kedvenc, a juhtúrós sztrapacska még mindig a legjobb fesztiválkaja, de az idei nem a szokásos dolgok miatt maradt emlékezetes, pedig elég sok jó koncertet ugrálhatott vagy álldogálhatott végig az ember, ha bírta a meleget. a covid alatt két fesztivált sem rendeztek meg, a tavalyira nem tudtunk elmenni, úgyhogy 2019 óta most mentünk vissza először. ami azt jelenti, hogy a háborús első évében nem voltunk, tehát nem tudom, hogy tavaly mi volt a helyzet. idén az volt a helyzet, aminek itthon is lennie kéne.

úgy alakult, hogy az első koncert, amit láttunk, Alina Pash volt. elég erős élmény úgy, hogy az ukrán barátnődet próbálod utolérni, hogy kiderüljön, mindenkije túlélte-e a Lviv elleni rakétatámadást. mindenkije túlélte, az ajtók és az ablakok mondjuk, nem annyira, mert a rakéta nagyon közel csapódott be a házukhoz, de hát szerencsére most nyár van, mekkora szerencse. elég erős élmény úgy, hogy csak arra tudsz gondolni, hogy te itt vagy egy fesztiválon, ők meg ott vannak hatótávolságon belül. MMO, tudom. aztán Suzanne Vega elénekelte a Last Train From Mariupolt, ami olyan, hogy ha egyszer hallottad élőben, soha többé nem tudod elfelejteni. aztán jött a Dakh Daughters, és a legeslegerősebb koncert, amin valaha voltam. vagy hát mondjuk, hogy dark cabaret. politikai színház. irodalom. van ez a hét nő, akik mindenféle zenekarokban játszanak, pl. a DakhaBrakhában. a Dakh Daughters a Majdan előtt alakult, olyan művészileg könnyen feldolgozható témákról énekelnek, mint a megszállás és a háború, és már 2015-ben is felléptek a Pohodán. a kedvenc mondatom róluk a Wikin: They often use texts by famous authors in their lyrics (e.g. Taras Shevchenko, William Shakespeare, Joseph Brodsky, Charles Bukowski, Shaggy).

van pl. daluk, ami arról szól, hogy anyának és gyermekének el kell utaznia egy másik országba, ahol minden más lesz, és ők is mások lesznek, vagy pl. egy olyan, amiben egy öregasszony monológjába kúszik bele a háború. van egy, amiben felsorolják, hogy mit szeretnének most csinálni. teljesen hétköznapi dolgokat, amiket épp nem lehet. aztán elénekeltek egy dalt a legmagányosabb szigetről, és valaki bekiabálta, hogy orosz hadihajó. szlovákul kiabálta, de még az én kb. 20-25 szóból álló szlovákommal is elég egyértelmű volt, hogy mi hangzik el. és erre a tömött sátor egy emberként kiabálta vissza rá, hogy húzz a faszba. bárhogyan is próbálnám, képtelenség lenne leírni, hogy ez milyen pillanat volt. vagy hogy ez a koncert milyen egy óra volt. konkrétan megmozdulni sem tudtam egész idő alatt, és nagyon hálás voltam, hogy abba a sátorba szervezték, ahol ülni is lehetett. tudom, hogy egy fesztivál nem reprezentatív, és hogy ott sokkal nyitottabbak az emberek, de mindenki olyan természetesnek vette a szolidaritást, amilyennek mindenkinek vennie kéne, akiben még maradt valami emberi. az egész fesztivál tele volt ukrán fellépőkkel, akikre tényleg rengeteg ember volt kíváncsi, szerintem Alina Pashon többen voltak, mint Jamie XX-en. a koncertek előtt/alatt/közben lehetett pl. segélyszállítmányokat bepakolni, álcahálót fonni, ráfújni egy menőautóra bármit a szívecskétől az O1G-ig, ezek mind mennek majd oda, ahol a legnagyobb szükség van rájuk. nem emlékszem amúgy, hogy a körúton belüli magyar fesztiválok annyira tele lennének ukrán fellépőkkel, pedig mi mind nagyon szolidárisak vagyunk, igaz, hogy már egy év eltelt, hát annyi még gombócból is unalmas. (tudom, hogy Alina Pash fellépett idén Pesten stb.)

találtam egy krakkói koncertet, nagyjából ugyanazzal a setlisttel, mint a pohodás volt, a videón sajnos lengyel felirattal megy a vetítés, a fesztiválon angol felirattal ment. bárhol belefuttok a Dakh Daughtersbe, szerintem nézzétek meg őket.

[sztupy]

Gazdag családból származom így megengedhettük magunknak, hogy egy business class kombi Dacia-val elmenjünk nyaralni Bécsbe amikor 8 éves voltam.

Talán a ma már megboldogult Camping Wien Süd-ben szálltunk meg, volt nálunk egy luxus fémvázas sátor, amit olyan 4 óra volt mindig felállítani meg összerakni, de szerencsére elég tágas volt ötünknek. Bejutni a kempingbe mondjuk sose volt egyszerű, mert mindig csak a szüleimnek volt jegye, a két bátyám feltűnésmentesen sétált be a kapun, engem meg beraktak a hátsó ülésre hogy feküdjek le és betakartak egy pokróccal, mondták hogy ne merjek mozogni.

Ennek a kempingnek a szélén volt egy minigolf pálya. Szerettem volna bemenni oda, de talán volt vagy €3 egy kör, úgyhogy közölték hogy ma nem, talán holnap. Aztán holnap persze megint nem. Végül egyszer sem voltam minigolfozni.

Ez jutott eszembe arról, hogy itt Skóciában most persze ingyen volt a fiamnak! Bajba is lettem volna ha fizetni kell érte

[kanizsakulturzenekar]

Felújítják a belvárosban a színházat.

Ide, mellénk a parkba, a dombtetőre, a nagy és híres - mellesleg a Monostorira hajazó - erőd mellé felhúztak egy ideiglenes SÁTOR színházat mindössze egy évadra.

Leesett az állam. Veri némelyik állandó színházat otthon. Teljes komfort!

Csúcs!

Sajnos az előteret a büfével és ruhatárral nem fotóztam le.

[bellacsao]

@muszeresz

aki mindig a sátor tetején alszik, annak sátoraljaújhely

[kiforditom-szetszedem]

��llok a szomszéd falu falunapján, s fogom az egyik sátor egyik sarkát, hogy ne vigye el a szél. Me' basztak rögzíteni. Összekapcsolva sem volt, csak egybecsúsztatva az elemek, itt-ott akadt egy-két magamfajta, aki közelben talált ágakkal megbarkácsolta. Hamarosan mennem kell, lehet tippelni, meddig tart a konstrukció

[az-elme-hangja]

🎪🎠🎡

Egy cirkusz legforgalmasabb órájában, minden számot bemutatnak. Egyszerre lép porondra a félelmetes ám bátor tűzes karikán átugró oroszlán, a telivér, akinek valóban egy szarv ékeskedik a homloka legtetején és a fóka, aki tapsol és labdákat fejel a közönségnek.

A show ugyanolyan lelkesedéssel zárul mint amilyennel az első pillantásokat kapták. Csillám ágyúk dördűlnek és tapsvihar visszhangzik a sátor falain. A cirkuszvezető a pipáját pöfékelve dörzsöli tenyerét miután a bankó kötegek számolására tért. Mindeközben az est sztárjai, a dolgozó állatok épp a sátorból kifelé-menet, épp csak egy pillantást vetnek be az önelégűltségtől alig magánál lévő uraság ablakán.

Az egyszarvú jön leghátúl, előtte a táncos kezű fokát tolja a még gyermekkorában a cirkuszhoz kerülő félig arab származású fiatal úrfi. S legelől ballag a cirkusz fő atrakciója, az oroszlán.

Égdörgés zavarja meg a kimerült menetet, ekkor szaporábban lépkednek. A mindenes, fél arab úrfi is begyorsítja a tempót. Mikor már a ketrecekhez érnének elered az eső. Az úrfi azt se tudja melyik állatot engedje be először. Úgy tesz: a fókát ott hagyja, s bekíséri az oroszlánt, a mellette lévő ketrecbe az egyszarvút és végül a fókát, majd bebújik az oroszlán ketrece alatt lévő csizmatartóra. Az uraság hirtelen ront rájuk s feltépi az úrfitól a ketrecek kulcsát. Talán még a talpával is megkínálná ha nem lenne lőre áztatva az egyensúlyérzéke. Cümmögve, fintorral az arcán, a rácsok kíséretére bízva magát, kapaszkodik a kifelé vezető úton.

Ormótlanokat dörög és annál fényesebbeket villámliK. Az úrfi fütyörészni kezd, ami szinte alig emelkedik ki az eső zaja alól. Egyszer csak az orszlán dugja ki az orrát a hideg ketrec rácsai között. Úrfi felhajtja a kezét egészen az oroszlán fejéig és megsimogatja. Talán olyan gondolatok cikáznak a fejében, hogy mit tenne másképp ha a saját kezében volna a sorsa. Mennyi mindent segíthetne ezeknek az állatoknak ha hatalma volna a vezető uraság felett. A hideget nem érezné, ha meleg szobában hajthatná nyugovóra a fejét. Miként váltják egymást a gondolatok az úrfi szinte elszenderül.

Mikor az eső elállt, s szem már nem maradt nyitva. Egy csillag hullott alá a piszkos-szürke égen. Azonal pirosra festette az égboltot, s egyszerre világította meg a cirkuszt és az aprócska vidámparkot. Az óriáskerék hirtelen fehéren világított miközben a körhinta lovai körbe körbe jártak. Ám ezúttal nem a szél mozgatta őket. A műanyag, giccsesre mázolt lovak lassan elkezdtek igazi valót ölteni. Levetve színes viaszos ruhájukat, s megszabadulva a láncoktól és a tartó oszlopoktól végre szabadnak érezték magukat.

Az égbolt piros fényére a ketrecbe zárt állatok is felébredtek. Amikor az úrfi magához tért a legmélyebb álmából ébredve, már a körhintáról szabaddá vált lovak várták őt. Az eső ismét rázendült, súlyos csattanó villámlások kíséretében. A vörös fényárban tündöklő fehér lovak elhozták a szabadság üzenetét. Nem merültek gondolatok sem kérdések az úrfi fejében, csak felpattant és tette amit helyesnek érzett.

Elment az uraság lakókocsijához, fel egészen a lépcső tetejéig. Benyitott az ajtón, s mikor látta hogy az uraság egész heti bevétele az asztalon ékeskedik, s az uraság pedig a földön heverve élvezi alkohol mámor és jóllakottság egyvelegének szenderületét… fogta és az uraságot lábánál fogva, kába dörmögés közepette kivonszolta a térre. A vörös égbolt pokoli mámorhangulatúvá változtatta a cirkuszt. Olyasfajta amit mintha baljós penna vetne papírra de mégis átitat a beteljesülés tintája. Az úrfi leakasztotta a kulcsot az uraság övpántjáról, s elindult a ketrecekhez. A zuhogó eső és a vörös égbolt szinte páratlan szűrővel vonta be a tájat. Hunyorgó szemmel, arcát törölgetve elért a nagy tölgyfához ami néhány méterre húzódott a börtönt adó ketrecektől. A vörösen parázsló, fényárban úszó lovak a karámoknál sorakoztak. Az úrfi legalább olyan szaporán vette a lépéseket mint a levegőt, de mire látó távolságba került a vörös fátyol leple alatt, a lovak lerúgták a lakatokat. Épp oly könnyedséggel tették, mint ahogy a körhintáról szakították el magukat. Az állatok úgy hagyták el börtönüket, mint villám a legsötétebb felhő árnyát. A fóka megvárta az úrfit, s miközben segítette kimenekülését, a villámok egyre fényesebb játékot játszottak a vörös égbolton. Az uraság a földön fekve kezd magához térni… Mintha nehezére esne megállapítani tudatállapotának valóságosságát. Próbálja megítélni milyen mélyen aludhat. Azonban egy hatalmas égdörgés kíséretében egy akkora villám csap a cirkuszra, hogy lángba borul a pajta, s ekkor az úrfi a fejéhez kap. Kitisztul az éjszaka a lángok nyalábjai között, miközben a ketrec rázkódásának hangja ad alapot ébredésének. Az oroszlán, a csizmatartó gerincet nem kímélő keménysége, s a többi állat. Nincsenek a körhintáról szabaddá váló lovak, nincsenek letört lakatok, sem szabad állatok. Csak az úrfi van és a rács mögött raboskodó állatok. Az uraság lakókocsija túl messze ahhoz hogy a tűzvész könyörtelen végezte előtt visszaérjen a kulcsokkal. Az állatok szemébe néz, s látja a reménytelenséget. Mintha búcsút vennének egymástól. Ekkor hatalmas jajveszékelést hall, s ahogy hátat fordít megpillantja a tölgyfa mellett az uraságot ugyanabban az alkohol mámorban ahogy azt megálmodta. Az úrfi mit sem tétlenkedve, lépést nem pazarolva rohan az urasághoz, s olyan gyorsasággal tépi le róla a kulcsokat, hogy szinte kulcstartóként vinné magával az uraságot.

Minden egyes lakatot olyan könnyedséggel és gyorsasággal nyit ki, akár a lovak szabadultak le a körhintáról az álmában.

A fókához ér legutoljára, s ahogy kisegíti és kitolja a már feketén füstölgő pajtából, a többi állat a tölgyfa biztonságot adó lombkoronája alatt talál menedéket.

Ahogy közelebb ér, kifújja magát s az állatok nyugtató tekintetében talál nyugalomra. Aztán a földön heverő csizmákra vet egy pillantást, olyan mély álomba szenderült a gazdájuk, hol már a lélegzetre nincs szüksége…

A túlélő cirkusztársaság összekucorodva, egymást támogatva de megvárta az eső végét, hol már a szabadság nem csak álomként tépte le a láncot a cirkusz lelkéről.

[foreszt]

PALOTAI

Tokajban a Hegyalja fesztiválon hallottam először, MultiCafé sátor, Cadikkal és Zeekkel együtt természetesen. Aztán Rewind, meg egyéb bulik, fesztiválok. De nekem Palotainak inkább a rádiós oldala volt meghatározó. A Jövőzene teljesen átírt mindent, amit a djzésről addig gondoltam, tudtam. Ő mutatta meg, hogy mennyi minden belefér két órába, és hogy minden zenének megvan a helye, csak meg kell találni. Black Eyed Peas és jazz egy szettben. Drum and bass és valami arab népzene egymástól 15 percnyire. Mélységek és magasságok, hézagmentesen összeillesztve. A mai napig nem tudom, hogyan tudott ennyiféle zenét ismerni, tudni, hogy mikor van az a pillanat, amikor mehet rá a következő, úgy, hogy ne vedd észre, hogy az már a következő. Mindezt 2 lemezjátszóval meg egy keverővel, és nem egy NASA irányítópulttal.

Az, hogy képes vagyok bármilyen zenét meghallgatni és hogy annyi mindent be tudtam fogadni, az neki köszönhető. A Jövőzenéknek, a Sessionöknek, a Szerdaiaknak.

Jóval több volt ő, mint "a drum and bass és breakbeat itthoni meghonosítója", csak kicsit beleragadt ebbe a szerepbe, és többek között ezért sem hívták már sok helyre. Meg mert a Tilossal és vele szemben is mindig is volt egy ilyen elnéző elitista összemosolygás a pesti éjszakában, hogy ők ilyen dohos, kötött pulcsis, so 90s dolog, amit nem szeretnének, ha összekeveredne az edgy külvárosi technóval vagy a térerő nélküli erdei rave-vel. Pedig ezek sem lennének ma nélküle.

Elképesztően sokat köszönhetek ennek az embernek és kibaszott szomorú vagyok, hogy nincs többé. Remélem, hogy a zenében az utolsó pillanatig örömét lelte, mert ez a legfontosabb.

Amúgy a kedvenc Palotai fun factem - ami szintén csak azt mutatja, hogy mennyire ezerarcú volt, meg hogy régen mennyire másképp működött minden - , hogy valami vidéki discóban egyszer b2b-zett a Sterbinszkyvel.

[prokee]

Csináltunk a ház elé egy Mini-Flohmarktot.

Elkezdtük kipakolni a középső szintet, és hát rengeteg gyerekjáték, plüssállat, DVD, VHS, könyv van még, a többsége kifogástalan állapotban.

Egyrészt kár volna kidobni, másrészt a mennyiség miatt drága is lenne, mire mindet elviszik. Vigyél, amit akarsz, fizess, amennyit gondolsz modellben működik. Visznek ingyen is, meg dobálnak is be zsét.

Csipegetik is rendesen, de tegnapra ért egy kis meglepetés: valaki nem vitt, hanem hozott. Egy nagy szatyor NDK-s Amiga bakelitet.

Egyelőre nem harapott rá senki, ma felhoztam megnézni, mik vannak benne. Mese, komolyzene, sramli, popzene vegyesen, de a két kedvencem:

Jó, meg az orosz hajlékonylemez:

Egyelőre nem tudom, mit kezdjek vele, valszeg megy vissza a sátor alá, de ha nem viszik el, valószínűleg megy a kleinanzeigenre csomagban, 15 euróért.

[angelofghetto]

Megint a Burning Man-ről van szó, csak most jóval részlétesebben. Igazából a társadalom evolúciója a fő téma, és ehhez nagyon jó modell. Tamás volt ott, és arra döbbent rá, hogy két nap alatt teljesen átlényegülnek az emberek egy kedves, befogadó, jószívű, önzetlen működésre. Azt is megtudtam, hogy azért égetik el a művészeti alkotásaikat, mert jelképesen így mondanak le róla egy nagy közösség javára. Felmerült az is, hogy a világon több helyen is működnek ilyen fesztiválok, és semmi akadálya, hogy Magyarországon is legyen egy.

Az jutott erről eszembe, hogy valamikor Délegyháza pont ilyen volt. Tiszteletben tartottuk egymást, mindenki nyitott és segítőkész volt, vigyáztunk egymásra, és megosztottuk amink volt, befogadtuk, akinek nem volt hol aludni, vigyáztunk egymás gyerekeire, úgy főztünk a bográcsban, hogy másnak is jusson. Ha valaki elindult gyalog, hátizsákkal a bekötőúton a vasútállomástól a tó felé, az autóval érkezők rádudáltak, hogy "pattanj be pajtás, elviszünk". Márciusban felállítottuk a sátrat, októberben lebontottuk, de ha ott lett volna a közepén egy nagy köteg pénz, az a következő leutazásnál is ott maradt volna, még akkor is, ha valaki szükségből ott aludt, ugyanabban a szögben helyezte volna vissza a hálózsák közepére, mikor elhagyta a sátrat. Mindenki vigyázott a máséra, és számíthatott segítségre, ha szükségét érezte. Nagyon jó, összeszokott társaság gyűlt össze, sokat beszélgettünk, buliztunk, és hiába volt nudi, soha nem volt molesztálás vagy disznó megjegyzés, igazából egy idő után észre sem vettük, hogy mindenki pucér, mert más volt a lényeg, a paradicsomi szabadság és a tökéletes egyenrangúság, a befogadó közösség, a kulturált viselkedés.

Aztán kerítés lett, tagsági igazolvány, éves bérlet, napijegy, parkolójegy, sátorhely jegy, és elkezdtek jönni az újgazdagok, akik kis járólapokat raktak le a sátor előtt, és botokkal, madzagokkal kerítettek maguknak saját teraszt. Jött a sugardaddy a tizenhat éves macájával, jött a sudribunkó, aki ölébe eresztett törölközővel bámulta a nőket a nyugágyból, és jöttek a sátorból sutyiban teleobjektívezők.

Akkor már külön biztonsági szolgálat is volt, akik terepjárókkal köröztek a területen, mégis beindult a bűnözés. Abban az évben valaki beszakította a sátrunkat, ellopták a pecabotokat, a bográcsot állványostól, még a sátorcövekeket is elvitték. Pedig akkor már annyi pénzbe került az ottlét, hogy abból akár Horvátországba, vagy a görögökhöz is utazhattunk volna. Akkor voltunk ott utoljára.

[telaviv-delhi]

Telex: Aknagránáttal felszerelt drónt találtak a bolgár tengerparton

Oh, azok a csodálatos shablai kocsmák, ahol boldogra ittam magam... elindultam a romániai Vama Vecheről gyalogosan, sátorral felfedezni a romlatlan, turistamentes vidéki Bulgáriát, de már Duránkuláknál kezdtek lekonyulni a vállaim a hátizsákomtól (vö. kigyóvállú libernyák), oszt vettem néhány jófajta Kamenitsa sört az útszéli kiskoszosban és gyanakodva kipakoltam a hátizsákom, ahol a rengeteg fölös bizbaz mellett cirka 10 kg kavics lapult, cimboráim féltő gonddal bepakolt útravalója. Ez már megalapozta a szomjamat, úgyhogy betértem Vaklinonál a falusi vegyesbolt-kocsma kombóba, ahol nemigen láttak még külföldit, de néhány sör elteltével mind a hat vendég (including a helyi rendőr) az asztalomnál sztorizgatott, a nyilvánvaló nyelvi nehézségek ellenére (ha már a google translator sem segített, akkor odahívtak a bámészkodó gyerekseregből valakit, hogy segítsen angolról-bolgárra fordítani és viceversa. Nehéz az ingyen söröktől búcsút venni, de még el kellett sötétedés előtt érnem a tengerpartra, hogy sátrat bontsak, persze, reggel ugyanitt találkozunk. Oszt néhány perc után lehúzott elém egy полиция felíratú autó. Nobazmeg, mitkúrhattam el, tán tilos a gyalogos közlekedés, de semmi pánik, mert a rendőrautóban a már nem szomjas rendőrismerős ült, hogyaszongya, elvisz a partra, de útközben ugorjunk be egy illegális szeszfőzdébe, igyunk valamit. Az illegálist többször is hangsúlyozta, meg büszkén közölte, hogy neki ott minden ingyen van. Rendőrrel nem szerencsés ötlet vitatkozni, úgyhogy eljutottunk egy autójavítóhoz, melyből olaj helyett cefreszag áradt, a hátsó teremben meg többszáz literes lepárlókészülékek. Hozták a sárga kutyulékot, a legkisebb kimérhető egység errefelé a decis vizespohár, наздраве, egészségedre, zavart csönd, meredten néztek, mint dzsánki az zacsira: valami baj van? Végül elismerő fejingatással megszólalt az egyik pálinkafőző: ez 70%.. éppen csak nem tapsoltak meg. Reggel meg harmatosan a felhúzott sátor mellett, arccal a homokban. (folytatjuk)

Bónusz: egy Kétfarkú matrica. Asszem, én voltam :)

[tuntetesinfo]

FRIDAY, SEPTEMBER 1, 2023 AT 4:00 PM UTC+02

Országos Tanévnyitó

Kossuth Lajos tér

Az ellenállás csak most kezdődik igazán!

A megjelölt időpont nem végleges.

ORSZÁGOS TANÉVNYITÓ

Az Országos Tanévnyitó keretein belül megrendezésre kerül a Dialógus az Oktatásért - Plenáris Ülés, ahol az országjárás során kapott információkkal fogjuk megnyitni a fórumot, majd átadjuk a szót a civil szervezeteknek, a szakszervezeteknek és a pártoknak, hogy fejtsék ki álláspontjaikat az Országos Közös Akarat (OKA) oktatási négy pontjáról.

A plenáris ülés formailag az európai uniós parlament felépítését fogja tükrözni, mert nem titkolt célunk, hogy egy demokratikus európai jogállamiságot szeretnénk hazánkban is elérni.

Előzetes programok: - Dialógus az Oktatásért - Plenáris ülés - koncert - osztálytalálkozók - PDSZ-sátor a Bosszútörvényről - 7igenes népszavazás - aktivistatoborzás - tanszergyűjtés

Ezen a napon felkészülünk majd a szeptember 15-i nagy tüntetésre is!

Csatlakozz te is az Országos Közös Akarathoz!

Csatlakozási Űrlap: https://forms.gle/oKJEnD6teicHNs5w7

Az Országos Közös Akarat hivatalos e-mail címe: magyarorszag.oka@gmail.com

Az Országos Közös Akarat az Oktatásról 3+1 követelésből áll, melyek a következők (Három a magyar igazság és egy a ráadás.):

1. A sztrájk alapjog!

2. Azonnali 50%-os béremelést a pedagógusoknak!

3. Új Nemzeti Alaptantervet! ◦ Esélyteremtő NAT-ot! ◦ Elavult NAT helyett hasznos tudást!

+1 Le a Bosszútörvénnyel!

A csatlakozó szervezetekkel, személyekkel ezt a négy pontot szeretnénk közösen kommunikálni úgy, hogy mindeközben nem engedjük el a további fontos kérdéseket, csak a fókuszt helyeznénk a fentebb felsoroltakra.

Mindenkire szükségünk van, és fontos a sokszínűség!

Az oktatásról szóló OKA csak az első lépés!

Minden kérdésről meg tudjuk alkotni a konszenzust, minden kérdésben egységesek tudunk lenni.

Kérjük, amennyiben szeretnétek csatlakozni a folyamathoz, szeretnétek segíteni, szeretnétek együtt dolgozni, jelezzétek nekünk!

Nagyon várunk Benneteket!

A designt Fazakas Imola készítette.

----

Szeptember 1-jére Országos Tanévnyitóval, szeptember 15-ére nagy budapesti tüntetéssel, szeptember 22-ére pedig országszerte több városban demonstrációkkal készülnek a diák- és tanárszervezetek - hangzott el a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), az Egységes Diákfront (EDF) és a Civil Bázis hétfői, a Belügyminisztérium előtt tartott sajtótájékoztatóján.

nepszava.hu

[szkennelttucsok]

Aki a sátor tetején szokott aludni...

[libirk]

Sziget-stábtagok mesélnek a harminc év élményeiről

"A 2001-es év több szempontból is emblematikus volt. Akkor indult a Magic Mirror sátor, Tarlós pedig azonnal be is akarta tiltani az egész Szigetet arra hivatkozva, hogy itt homoszexuális propaganda zajlik, és a fiatalokat átneveljük meleggé. Ironikusan azt mondhatnánk, hogy 20 évvel megelőzte a korát: ma sajnos teljesen megszokottak az ehhez hasonló szólamok, amiket akkor még széles körben, szinte minden politikai oldalról elítéltek. Persze az egész inkább csak fenyegetés volt, mindazonáltal nemzetközi botrány lett abból, hogy egy kerületi polgármester ilyen mondvacsinált okokra hivatkozva be akar tiltani egy fesztivált."