#robotolás

[verslelek]

csend és nyugalom.

ezzel a két szóval tudom körbe írni jelenlegi helyzetem

a parton ülve.

néha-néha a madarak károgása és éneke is hallatszodik,

vagy éppen

a tóba csobbanó kavicsok hangja,

amit a parton ülő emberek dobálnak.

beszélgetnek.

azt nem értem, hogy pontosan mit,

de a sokszor hangzó nevetések hallatán

szerintem boldogok lehetnek.

körbe tekintek.

a tavacska nap általi csillogásán kívül,

csak a ritkuló nádak tűnnek fel,

amikből az évek során úgy lesz egyre kevesebb,

ahogy a lényemből,

pedig abból egyre többen innának,

kóstolnák azt az ízt,

ami egyre inkább csak keserű,

majd lassan íztelen.

feltámadt a szél, pedig az ég is felhőtlen

tiszta kék,

a nap is tisztán kivehető, csak épp ránézni nem lehet,

vagy ha még is, pár másodperc után úgyse látnék semmit

és akkor végre nem a gondolataim vakítanának el.

mérges kutya ugatás,

valaki épp erre sétálhat, más különben nem lehetne hallani hangjukat,

hiszen csak ők is végzik dolgukat,

mikor éppen aktuális.

nekem is megannyi dolgom lenne,

már csak a motiváció hiányzik hozzá,

hogy végérvényesen is rávegyem magam valamire.

szörnyű kimondani, de még leírni is azt,

hogy lassan már nem lelek örömöt semmiben,

bár mégis, hogy tenném,

ha úgy érzem sokszor a világ terhe nehezedik a vállamra

és nem hagy szabadulni az érzés,

hogy minden egyes lépésemnek ára van,

de nem is kicsi

és éppen ez itt a baj.

ha madár lennék, szárnyra kelhetnék

és elrepülhetnék gondjaim elől,

ha egy icipici hal,

akkor szimplán csak az iszap alá kellene rejtőznöm előlük,

mint ahogy körülöttem ezt megtehetik épp

a tavasz első napján,

pedig tegnap havazott,

ma meg a legóriásibb égitest süt szüntelenül,

mint ahogy anyám szokott hétvégente, mikor kedvet kap hozzá.

finom és ízletes sütemények szoktak lenni.

talán a virág méz édes illatához tudnám hasnlítani,

mit az est harmat leszálta után hajnalban

az ablakba kiülve érezhetünk

a fáradt reggeleken.

az a megannyi csillagos éj,

amiben a tetőn ülve lehet gyönyörködni,

és a nyár utolsó napjaiban hulló társaikkal is simán találkozhatunk.

az a megannyi kín,

amin körbe megy körülöttünk a természet

és persze mi dolgozó emberek is,

hiszen állandóan csak robotolunk

és próbálunk élni,

mert megfeledkeztünk róla, hogy valójában hogyan kell.

a körforgás fent maradt,

mint ahogy az évszakok vátozásában is,

hiszen hiába hervad el a hóvirág,

ha tél végén majd ugyanott kihajt.

hiszen nem múlik el oly könnyen semmi sem,

csak elég könnyen megpihen,

egy kis időre talán,

majd újból életre tud kelni, ha ég a láng,

hiszen ha a hamu még parázslik, elég könnyen lángra tud kapni,

akár egy kis szikra által,

mert a cigaretta is kialszik, ha nem szívják elégge

vagy akár a tűz, ha nem táplálják a lángokat,

de mindig kell egy apró segítség ahhoz,

hogy életben maradj.

lehet valami elég erős ahhoz, hogy a szélvihart is kibírja

és nem dől össze, bármennyire is gyengék a falai,

mert a kitartás eléggé ösztönzi ahhoz,

hogy romok helyett valami éppet lássunk.

2022.márc.01.

[tartalmatlanulelunk]

Az élet egy szopás.Ne várd,hogy boldog legyél.A finom falatok nem fognak csakúgy a szádba röpülni,ahhoz sok szenvedés ,fáradtságos munka,éhezés és robotolás kell.Ne bízz meg másokban,hisz senki nem tesz semmit,senkinek érdekek nélkül.Törődj ebbe bele.A barátok úgyis elhagynak ,a szerelmek szintén.Mimdennek ára van,ami lehet pénz,boldogság,fájdalom,hiány ,gürizés stb....Arra nevel minket a sok mese kiskorunkban,hogy minden happy,csodás ,tökéletes és ha valami rossz lenne,az a végén mindenképp redbejön.Hát ez kurvára nem igaz.Az életben mindig fogsz csalódni,mindig lesznek hajléktalanok,drogosok,fizikailag/mentálisan sérültek.Emberek,akik bántalmazzák a másikat.Gyilkosságok és háborúk és a többi ilydn undorító emberi szenny...SOHA nem lesz olyan,hogy tökéletes ,és mindig lesz olyan,hogy nehézség!Mindannyian ármentünk már ilyeneken, azt hiszem.És jön a sokaság most,akik megköveznek,mert túlbpesszimista vagyok.Tudod én reálisan látom a világot,tisztában vagyok azzal,hogy vannak jó dolgok is,de aki becsületes és lelkiismeretes az megküzd értük.Ám érdekes módon ők vannak eltiporva.Kitartás mindenkinek,mert tudom,nehéz,nem is picit.De elhatározod,menni fog.Magadért teszed,a szép pillanatokért.Küzdj az utolsókig!!!!

[veszelyesenelni]

Nyomasztó már ez a sok robotolás, kiől belőlem mindent, már szeretni sem tudok...Csak az ételt, a kávét és amikor egy szál cigi mellett jut egy kis időm magamra. De ezeket nagyon!

[szantograf]

Rita , L. Simon Lászlónak dedikált a Duna korzón - sikeres volt a két napos könyvbemutató

Rita , L. Simon Lászlónak dedikált a Duna korzón – sikeres volt a két napos könyvbemutató

Szántó Rita újságíró, a gasztrograf tulajdonosa szerkesztője 25 évi napilapos robotolás után teljesen új életmódot váltott. Úgy érzi, gondolja,  eddig élete, élményvilága megérett a nyomtatásra. Most kedvére kiírja magát.

Rita két könyvet is dedikált L. Simon Lászlónak. A másodikat barátjának viszi ajándékba.

Idáig Rita az íróasztala fiókjának mélyére süllyesztette a naplóját. Több könyvre való…

[bdpst24]

Kezdődhet a "robotolás"!

Por, por és por! Szinte mindenütt! Valahogyan nehezünkre esett elhinni azt a tényt, ma már annyira digitális világban élünk, hogy minek is kelljen a porszívónak vezeték? Miért is kelljen porzsák? Ha nincs vezeték, mégis mitől megy egy csodásan dizájnolt porszívó? Miért éppen tervezik olyan csinosra őket, hogy a lakásunk díszévé válhatna? Ezek olyan kérdések, amelyekre felesleges keresnünk a…

[projectlf]

Ezen a héten nem sok történt, mivel ilyen idő volt. Meg elég kemény lett most a munka is, ugyh robotolás van