#pszichoanalízis

[csacskamacskamocska]

"A bűn elkövetését mindig döntés előzi meg – öntudatlanul elkövetett gonosztett nincs. Ez az ember egyik legnagyobb és legveszélyesebb önáltatása: 'Jaj, nem tudtam, hogy ez gonoszság, nem gondoltam, hogy ártani fogok vele'. Pszichoanalitikusként azt tapasztaltam, hogy az ember mindig tudja, hogy gonoszat cselekszik. Elhessegetheti, elfojthatja, lebeszélheti magát róla, de mindig tudja, hogy amit cselekszik, az morális szempontból helyes-e, vagy helytelen. Nem hiszek az öntudatlan gonoszságban – ez egy önáltatás.”

Popper Péter Ez a draftban volt, későbbi átgondolásra, hogy majd cáfolom vagy inspirál egy hosszabb elemzésre, nem lehetett tudni. Nos, a napokban olvastam (egy novellához kutattam infókat), hogy mérhető idővel az előtt, hogy cselekszel, vagyis tudatos lenne a dolog, a tudattalanod már meghozta a döntést. Gondolom a kettő között a megideologizálás zajlik. Vagyis Popper az előtt beazonosította a dolgot, hogy a tudomány mérni tudta volna. Vagyis bármi, ami fáj neked, az részemről szándékos. Ami fáj nekem, az részedről szándékos. Micsoda dolgok vannak, amiknek a tudása házasságokat, kapcsolatokat, életeket tenne tönkre -- ha tudnánk. Amúgymeg kurva nagy gecik vagyunk mindannyian, ne legyenek illúzióink. Max kiforrottabb és cizelláltabbak az ideológiák hozzá. :(

[cunctatormax]

Erős Ferenc

Csepeli György: Mindent tudott a pszichoanalízis történetéről

Nem vagyok képes Feriről úgy beszélni, hogy nem él. Együtt jártam vele egyetemre, végzés óta folyamatosan követtük egymás pályáját, ahol én voltam, legyen az Moszkva, New York, utána ő is felbukkant, amit én írtam, azt elolvasta, amit ő irt, azt én olvastam. Minden tudott a pszichoanalízis történetéről, ő volt az első, aki a frankfurti iskola pszichoanalízis felfogását a magyar szakirodalomba behozta. Elmúlhatatlan érdeme a „Homo Budapestiensis” felszínre hozása, úttörő volt Ferenczi Sándor csodálatos életművének feltárásában, megmutatásában.

[1mondatban]

egyetértek azokkal, akik azt mondják, hogy a "pszichoanalízis" nem kellett volna bele.

amúgy nyilvánvalóan megértem Ungváryt: egy felvilágosult értelmiséginek, pláne, ha történész, kínszenvedés a NER szellemi dögkútja.

ettől függetlenül, elegánsabb is lett volna, hogy ha marad a száraz, kikutatott tényeknél.

Ez de szép sztori. Pokorni nagypapával óriási cimborák lehettek.

[debateviabooks]

Ha valaki, aki a realitással összeütközésbe jutott, meg van áldva lélektanilag még talányos művészi tehetséggel, akkor módjában áll képzelődéseit tünetek helyett művészi alkotásokká változtatni át,

Sigmund Freud - Pszichoanalízis

[hicapacity]

(via https://www.youtube.com/watch?v=19D31LrjqHw)

Grátisz pszichoanalizis 

[pszichologusnaploja]

Pszichológiai tévhitek

Számtalan olyan közhiedelem kering a pszichológiával kapcsolatban, amely rendkívül széles körben elterjedt és ami minden pszichológust az őrületbe tud kergetni. Ezek közül hoztam most el a 3 leggyakoribbat. 

1. A pszichológusok (vagy inkább “agyturkászok”, ahogy egyesek szívesen emlegetik) egész nap egy kényelmes fotelben ülnek és különösebb odafigyelés nélkül hallgatják páciensüket, aki természetesen egy kanapén fekszik miközben előadja élettörténetét. 

Hát, nem egészen így áll a dolog. Először is egy átlagembernek a pszichológus szóra csak és kizárólag a terapeuták jutnak eszükbe. Ezen belül is általában egy freudi pszichoanalízist végző szakállas ürgét képzelnek el, aki kellemetlen módon faggatja a pácienst gyermekkoráról és mindenből szexuális jellegű következtetést von le. Érdemes kiemelni, hogy napjainkban a személyközpontú terápián át a kognitív terápiáig számtalan módszer létezik, a pszichoanalízis csak egyike ezeknek. Ezen felül pedig tudatosítani kell, hogy a pszichológusoknak csak egy töredéke foglalkozik egyáltalán terápiával. Klinikai pszichológus, reklámpszichológus, sportpszichológus, kutató pszichológus, kriminálpszichológus ... csak néhány példa arra, hogy milyen elképesztően sok területen dolgoznak pszichológusok napjainkban. Ugye megvan Jodie Foster A bárányok hallgatnakból? Nos, ő is pszichológus és igazán nem vádolhatja senki azzal, hogy egész nap egy fotelben ücsörög... 

2. Freud az egyetlen jelentős pszichológus az egész világon. 

Egyrészről szuper, hogy Freud ilyen nagy hírnévnek örvend és sokan ismerik munkásságát (bár gyanítom, hogy nem túl alapos ez az ismeret). Ugyanakkor egyesek hajlamosak túlzásba esni és azt képzelni, hogy Ferud előtt és óta nem is voltak valódi pszichológusok. Sigmund Freud a pszichoanalízis atyja, kétségkívül jelentős elméletalkotó és terapeuta. Szeretném azonban kiemelni, hogy pszichológus körökben rengetegen vannak akik nem értenek egyet módszereivel és az általa kidolgozott ösztönelmélet jelentős részével. Ennek ellenére valóban kiemelkedő a szerepe - elsősorban abban, hogy vitatható elképzelései által a pszichológiát széles körben ismertté tette, illetve a kultúra részévé emelte, hiszen ekkor kezdték filmek és könyvek alapjául felhasználni a pszichológia eredményeit. A negatív hatásokat se felejtsük el azonban: sokan kizárólag Freud tanításait ismerik és mivel ezekkel nem értenek egyet, az egész pszichológiától elfordulnak. 

3. A pszichológusok gondolatolvasók. 

“Ó, szóval pszichológus vagy. Akkor biztosan tudod, hogy mi jár most a fejemben.” - jegyzik meg egyesek gúnyosan, mások viszont teljesen őszintén, amikor kiderül hogy mivel is foglalkozunk. 

Egy pszichológus rengeteg tudással rendelkezik az emberi elméről, viselkedésről és érzelmekről. Ennek ellenére bármilyen nagyszerű pszichológus legyen is valaki - soha nem lesz gondolatolvasó. Jobban olvas arckifejezésekből, felismeri a defenzív viselkedés tüneteit, tudja, hogy milyen agyi központok akítvak egy adott feladat elvégzésekor: igen, ezek esetleg igazak lehetnek, bár inkább csak különösen jó pszichológusok esetén. Ahhoz viszont, hogy pontosan meg tudja mondani valaki, hogy mi jár egy másik ember fejében: szuperhősnek, nem pedig pszichológusnak kell lenni.  

[ornamental-commie-faggot]

Nem vagyok híve a traumatológiának, sőt azt kifejezetten káros elméleti keretnek tartom, ami az elmúlt évtizedekben nem sokat segített senkinek. A traumatológia meg az egész kötődéselmélet sajnos full kamu, habár tényleg nagyon kézenfekvően és erőfeszítés nélkül alkalmazható mindenre. Többek között éppen ez a baj vele. Alaposabb kritikát és a kötődéselmélet meg torz gyermeke, a traumatológia dekonstrukcióját és cáfolatát Davis és Dean Hatred of Sex című könyvében megtalálod.

Ha komolyan vesszük Freudot, akkor az ő munkáiból éppen a kötődéselmélet és a rendkívül reduktív traumatológia ellenkezője következik. A pszichoanalízis nem tűr meg ennyire lineáris és butuska magyarázatokat.

Ugyancsak ellene vagyok az olyan szemmel láthatóan egészségtelenül fejlődött személyiségek konyhai elemzésének, mint Orbán százados. Teljesen mindegy, hogy mi történt vele, és ki tehet miről azon túl, amiről ő maga tehet. És az az, hogy ott van. Játssza tovább a ráosztott szerepet. Nem autonóm személyiség tehát, és ez az ő felelőssége.

[folyekonytorztukor]

Sigmund Freund : Pszichoanalízis #5

[filmetmozi-online-blog]

((2020'Videa)) Szex és pszichoanalízis Online Film (Magyarul) 4K HD

2020}~ Szex és pszichoanalízis teljes filmek magyarul online videa

Lásd a FILM-et:: |» https://bit.ly/39mPj3K

Tartalom Sibyl, az edzett pszichoterapeuta visszatér az első szenvedélyéhez: az íráshoz. Legújabb betegének, Margotnak, a bajba jutott színésznőnek azonban az a inspiráció forrása, amely túlságosan is csábító. Majdnem megszállottságig elbűvölve, Sibyl egyre inkább bekapcsolódik Margot viharos életébe, újraélesztve az illékony emlékeket, amelyek szembekerülnek a múltjával.

Presenting the tale of American founding father Alexander Szex és pszichoanalízis, this filmed version of the original Broadway smash hit is the story of America then, told by America now.

⇓⇓⇓⇓ nézd meg a teljes filmet ⇓⇓⇓⇓

[ ▶️▶️▶️ Nézz Film ] [ ▶️▶️▶️ Letölthető Film ]

✅ https://film-play.com/movie/559401/sibyl.html ✅

100"  |  Premier (HU): 2020.01.30. | Cirko Film Dráma RENDEZŐ: Justine Triet FORGATÓKÖNYVÍRÓ: Arthur Harari, David H. Pickering, Justine Triet SZEREPLŐK: Gaspard Ulliel, Virginie Efira, Adèle Exarchopoulos, Sandra Hüller, Niels Schneider, Laure Calamy, Lorenzo Lefèbvre

ÓRAFELVÉTELEK A Szex és pszichoanalízis INGYENESEN, spanyolul vagy felirattal az Ön nyelvén, HD formátumban - és még 4K képminőségben is - vágások és megszakítások nélkül egyszerű az év legjobb ingyenes film- és televíziós oldalain. Pontosan mi ezek a webhelyek? Itt részletezzen mindent, amit tudnia kell a legjobb filmek megtekintéséhez, amikor csak akar, bárhol és bármikor. 2020-ban meg is tanulhatja a filmek online ingyenes letöltését abszolút legális és biztonságos módon, anélkül, hogy havi előfizetést kellene fizetnie a Premium Szex és pszichoanalízis streaming szolgáltatásokra, például Netflix, HBO GO, Amazon Prime Video, Hulu, Claro Video, Fox Premium, Movistar Játsszon, DirecTV, Crackle vagy Blim, vagy töltsön le olyan alkalmazásokat a Google Playből vagy az App Store-ból, amelyek nem sokkal segítenek kielégíteni a film és szérum szomjat. Nem elég neked? További trükköket szeretne? Azt is megtanítjuk, hogy a Szex és pszichoanalízis filmek, sorozatok és dokumentumfilmek prémium oldalait bármilyen fizetés nélkül használhassa. Igen, lehetséges. És a Netflix titkos kódjai? Túl. Ami a sorozatot illeti? Megnézheti akció sorozatokat, horrorokat, kalandokat, mexikói és török ​��szappanoperákat, doramákat, anime és még sok minden mást, például a legfrissebb híreket: Narcos: Mexikó, a The Sinner 2 és a La reina del flow. Még azt is elmondjuk Önnek, hogy mely filmek vannak Peru, Mexikó, Spanyolország, az Egyesült Államok, Kolumbia, Argentína, Spanyolország és a világ többi országának mozik hirdetőtábláin. Igen, a legújabb kiadások! Például? Rossz fiúk 3, Rossz fiúk 3, Rossz fiúk 3, Asu kanca 3! és a Szex és pszichoanalízis már elérhető a legjobb szobákban. Bizonyára egy alkalommal a Google-on kereste a „Hogyan néz ki a Szex és pszichoanalízis ingyenes online filmet 2020-ban spanyolul” vagy a „Hol nézhetek filmeket a Szex és pszichoanalízis spanyol HD-ben” című tételt.

Talán még a keresőmotorban írta: “A legjobb Szex és pszichoanalízis teljes online film”, “Szex és pszichoanalízis film latin spanyolul” vagy “Hol lehet a Szex és pszichoanalízis ingyenes teljes filmet megszakítás nélkül”. Ne tagadja meg. Nem te vagy az egyetlen. Minden nap emberek milliói próbálnak filmeket online nézni számítógépeikről, laptopokról, okostelefonokról, táblagépekről vagy bármilyen választott mobil eszközről. A navigáció azonban gyakran olyan weblapokon végződik, amelyek nem felelnek meg annak, amit ígértek, amelyek állítólag a legfrissebb kiadásokkal rendelkeznek, ám amelyek csak az egyik webhelyről a másikra vezetik Önt, és arra kényszerítik, hogy kattintás után kattintson a kattintás után, miközben kitölti a hirdetési képernyőt , hogy egy olyan linkre menjen, amely nem működik, vagy hosszú időbe telik a betöltés. Ezen túlmenően a képminőség ezeken az informális filmoldalakon nagyon alacsony. És ismételjük meg, informálisan. Miért? Mivel kalóz oldalak, amelyek sértik a szerzői jogokat, sőt akár kockázatot is jelenthetnek. Tudta, hogy ezek közül a webhelyek közül sok olyan vírusokat rejt el, amelyek megrongálhatják az eszközöket, sőt ellophatják az Ön adatait? Mindenesetre sokszor arra kényszerítik Önt, hogy regisztráljon a Facebook, Gmail vagy az Outlook (Hotmail) fiókokba, hogy csak a Szex és pszichoanalízis filmeket latin spanyol nyelven indítsák el. Ezért azt javasoljuk, hogy csak a következő, legális, biztonságos és megszentelt platformokat keresse fel. Néhányan azt is lehetővé teszik, hogy kedvenc előadóitól ingyenes MP3 zenét hallgasson és töltsön le. Melyek a legjobb oldalak a Szex és pszichoanalízis ingyenes HD filmekhez? Önmagában sok ilyen típusú, de gyakorlati célokra a hálózathálózat egyikét választottuk. Ön dönti el, hogy kiválasztja-e az Ön igényeinek leginkább megfelelőt, akár katalógus, akár Internet felület, vagy a sebesség alapján. Vagyis az egyik lehetővé teszi, hogy könnyebben nézzen ingyenes filmeket spanyolul. Néhányan telefonos verziókkal is rendelkeznek, ha azt akarják, hol nézhetek online filmeket online. Szeretné tudni, hogy mi a legjobb alkalmazás filmek online megtekintéséhez? Mostantól ez már nem fog aggódni. Milyen sebességgel kell filmeket néznie online? Ezeken az oldalakon, alapvető kapcsolattal, elérni fogja, és megmarad. Milyen beépülő modulra van szükségem filmek online megtekintéséhez? A legtöbb esetben semmi! Megtalálhatom a 3D filmeket online? Ez talán egy kicsit nehezebb. Szex és pszichoanalízis Ingyenes online filmek megtekintése Itt van minden, amit tudnod kell a Szex és pszichoanalízis online filmek számára. A Eye csak a legális online oldalakat tartalmazza, amelyek nyilvános domain tartalmat tartalmaznak, függetlenek, ugyanazok a filmkészítők adják ki, vagy a Creative Commons engedéllyel rendelkeznek. . Vagyis ha azt szeretné, hogy a Fantasztikus Állatok 2 teljes spanyolul vagy a Szex és pszichoanalízis, a webes lány, az Overlord, a Szex és pszichoanalízis vagy a Szex és pszichoanalízis felirattal jelenjen meg, csalódott lehet. De ha továbbra is érdekli a nemrégiben kiadott ilyen címek, itt ellenőrizheti székhelyének hirdetőtábláját, beleértve a mozijegyek menetrendjét és árait. Fedezze fel a következő kiadásokat is. Természetesen tudta, hogy ingyenes filmeket is nézhet a YouTube-on? Feliratkozhat a YouTube fizetett szolgáltatására, hogy hozzáférjen exkluzív tartalomhoz, amelyet még soha nem gondolt volna. Az első három hónap ingyenes. A Classic CinSzex és pszichoanalízis Online az egyik legnépszerűbb klasszikus kurátor oldal az interneten. A weboldal teljes mértékben a szabadon hozzáférhető, szerzői jogoktól mentes filmek terjesztésére szolgál. Például a némafilm katalógusa kivételes. A legjobb az egészben? A YouTube-on filmeket nézhet, így a böngészés nagyon egyszerű. Szex és pszichoanalízis teljes film magyarul videa Szex és pszichoanalízis teljes film Szex és pszichoanalízis teljes film videa Szex és pszichoanalízis teljes film magyarul indavideo Szex és pszichoanalízis online film Szex és pszichoanalízis online filmek Szex és pszichoanalízis teljes film online Szex és pszichoanalízis teljes film magyarul online Szex és pszichoanalízis teljes film magyarul online filmek Szex és pszichoanalízis teljes film magyarul

[szottesfolditanyak]

“Ezután elmondott egy nagyon egyszerű történetet egy szállodai takarítónőről, aki álmatlanságban szenvedett, és azért kereste föl, hogy ebből kigyógyítsa. Ő magyarázni kezdte neki, hogy aki vitorlázik, rá kell hogy hagyatkozzon a szelekre. - Ha aludni szeretne, hagyatkozzon ön is a szelekre - mondta.

E szavak álomba ringatták a fiatal nőt.”

--------

Ez a rövidebbik verzió, Jung interjús kötetéből az egyik írás. A hosszabbik:

-------- “Hadd mondjak el önnek egy történetet, ami velem esett meg még régen ... Egy kisvárosi orvos Solothurn kantonból elküldött hozzám egy fiatal beteget, aki gyógyíthatatlan álmatlanságban szenvedett. A beteg igen rossz bőrben volt az álmatlanságtól és a nyugtatóktól. Orvosa el nem tudta képzelni, hogyan gyógyíthatná meg, s a hipnózis meg az akkor divatba jövő pszichoanalízis volt az utolsó mentsvára. A beteg aztán eljött hozzám. Huszonöt esztendős tanítónő volt, s igen egyszerű családból származott. Sikeresen elvégezte a tanítóképzőt, de állandó rettegésben élt, hogy hibát ejt, s nem állja meg a helyét. Ez elviselhetetlen, görcsös feszültséget szült a lelkében. Szemlátomást lazításra volt szüksége. Akkoriban azonban nem sokat tudtunk az ellazulásról. A környéken senki sem volt képes orvosolni az esetet, s a beteg nem tudott Zürichbe jönni kezelésre. Egy óra állt rendelkezésemre, hogy megtegyek minden tőlem telhetőt. Megpróbáltam elmagyarázni a fiatal nőnek, hogy ki kell kapcsolódnia, ahogy például én is teszem, amikor hagyom, hogy a szél röpítse a vitorlámat a Zürichi-tavon; egyszóval azt hajtogattam, hogy a pihenés jót tesz, s erre mindenkinek elengedhetetlenül szüksége van. Láttam azonban a nő szemén, hogy nem ért engem. A szavaimat fölfogta ugyan, de ez volt minden. A ráció nem volt rá hatással.

Aztán a szélről és a vitorlázásról beszélve hirtelen meghallottam anyám hangját, amint altatódalt énekel a kishúgomnak - nyolc-kilenc éves lehettem ekkor - egy kislányról, aki a Rajnán ringatózik egy csónakban, s a folyó halacskáit figyeli. És ekkor ennek az ösztönös sugallatnak engedelmeskedve zümmögve folytattam a mondandómat a szélről meg a hullámokról, a vitorláról és a pihenésről az altatódal dallamára. Miközben a betegnek dúdoltam, láttam, hogy egészen "elbűvöltem" dalocskámmal.

Az ülés azonban véget ért, s nekem kegyetlenül el kellett küldenem szegény fiatal nőt. A további sorsáról nem tudok. Még a nevét, sőt az orvos nevét is elfelejtettem. Ez a kis közjáték azonban azóta sem hagyott nyugodni.

Évek múltán egy kongresszuson bemutatkozott egy idegen, ő a solothurni orvos, mondta, és emlékezetembe idézte a fiatal lány esetét.

- Hogyne, hogyne, emlékszem - mondtam. - Nagyon kíváncsi voltam, mi lett vele.

- De hát bizonyára tudja, hogy gyógyultan jött vissza - felelte meglepetten az orvos. - Én voltam az, akit emésztett a kíváncsiság, ugyan mit művelhetett vele. Ő mindössze vitorlákról és szélről mesélt; ez volt minden, amit ki tudtam húzni belőle. Azt hiszem, egyszerűen nem emlékezett rá, mi történt. Hisz azt, ugyebár, csak nem hihetem, hogy holmi hajóról dudorászott neki?”

[csacskamacskamocska]

Kondicionálás

Valószínűleg nincs egyetlen önálló gondolatunk se.

Erre jutottam ma hajnalban. :D

Valószínűleg az egész életünket úgy éljük le, hogy egy jól behatárolható gondolatkörben mozgunk. Ezért is nem tudják az emberek megoldani a problémáikat. Akkor is egy behatárolt gondolatkörben mozgunk, ha azt hisszük, hogy mi nem.

Az életünkben azok a dolgok, amiben bombabiztosak vagyunk, valószínűleg tévhitek sokasága. Az a legfőbb tévhitünk, hogy azt gondoljuk, hogy tudjuk a dolgokat, és aztán ölni tudnánk az igazunkért. Pedig tévedünk.

Kellenének ehhez magyarázatok meg részletezés? Amúgy ezeket már valószínűleg az írásos emlékezet óta elképesztően sokan megállapították, és ha lenne időm meg türelmem híres tudósokat meg filozófusokat olvasni, akkor mutatósan idetehetném, hogy ahogy már XY görög faszi is megmondta... Csakhát, engem leblokkol, ha nem magam jövök rá valamire a magam keretei és érdeklődése folyamán. Csak az érdekel, hogy akiket ismerek, azok élete miért éppen úgy alakult ahogy. Ilyen valós dolgokon keresztül tudom bogozgatni azt, hogy vajon hogyan működünk.

Hogy nincs saját gondolatunk (és cselekvéseink se, nyilván) ez ijesztő is meg nem is. Azt hiszed te határozod meg mit engedsz magadhoz. Azt gondolod, hogy döntések sokaságát hozod a saját életedről. Mert nem emlékszel, és fogalmad nincs azokról a dolgokról, amik meghatározzák a gondolataidat. Hogy ezen a pszichoanalízis tud-e változtatni, hát, nem tudom. Talán csak úgy lehetne, ha egészen extrém dolgokra is azt tudjuk mondani, hogy „tegyük fel, hogy igaz, és induljunk el ezen a fonalon”. De akkor tényleg úgy csináljuk, tényleg hinni kell benne, hogy az a dolog igaz lehet. (éééés el is jutottunk ahhoz a körhöz, ahol fejben dől el minden)

Nem ugyanolyan képességekkel születünk, de átlagosan mégis ugyanolyan képességekkel. Talán mint egy számítógép, amiben egy újabb proci és egy újabb procihűtő növeli a teljesítményt, de a hétköznapi életben a felhasználó lassúsága miatt egy szint felett ez teljesen lényegtelen. Uh, nem megyek el ebbe az irányba, bár most a gépek vagyunk gondolat inkább vicces mint ijesztő. Energiatakarékos kis primitív robotagyunk van.

Az, hogy mire emlékszel, az nem azonos azzal ami meghatároz. Még az sem biztos, hogy amire emlékszel, az jelentős. És az sem biztos, hogy igaz. (ez egy másik hosszú téma)

Minden, ami valóban meghatároz téged, az úgy épült be a személyiségedbe, hogy fogalmad sincsen róla. Szerves része az énednek, önmagadnak tartod, soha meg nem kérdőjelezed, soha nem gondolod, hogy az nem te lennél.

Vagyis, persze te vagy, hát így építetted fel magad morzsáról morzsára megismerésről megtapasztalásról és tévképzetekről tévképzetekre. Mert nem te értelmezted a világot, hanem a körülötted lévők. Hogyan értelmezted volna? Csíra voltál. Adatéhes kis gép.

Na, nem is mondom tovább, tudom olyan ez az egész mint egy részeg filozofálás, de valójában iszonyatosan felszabadító.

Ez vagy te, ez vagyok én, ilyenné váltunk, és ha megszakadunk az erőfeszítéstől, ha égig ér a hiszti, akkor is csak járunk faltól-falig a ketrecünkben, max tágítgatjuk a rabság kereteit és küzdhetünk azért, hogy valamiben kiválóbbnak érezzük magunkat, valami képességünket vagy tudásunkat kicsiszoljuk, de még ez az igény is valami régi program, ami olyan teljesen hétköznapi faszságon keresztül épült ki, hogy anyád hogy rakta eléd a reggelit és hogy igazította a bögre fülét a kezed felé. Aztán meghalunk és kész.

Még az önreflexió is csak oda enged betekintést, ami nem okoz túl nagy energiavesztést. Nihilista jó reggelt! :D

[kisstraszi]

1. Keletkezése: A „Felhők” ciklus 1846-ban Petőfi emberi és alkotói válságot él át Első szerelme fiatalon meghalt, alig, hogy megismerte (Csapó Etelka) Második szerelme elutasította (Mednyánszky Berta) Falura megy szüleihez (Szalkszentmárton) Itteni magánya még keserűbbé teszi Filozofikus, lélekboncoló verseket ír Későbbi költőutódja képtelen kilábalni a bajból József Attila: a pszichoanalízis csak ront a helyzetén

[debateviabooks]

A pszichoanalízis a lelkivilágban rejlő elfojtott dolgokat akarja tudatossá tenni; ám az, aki ezen eljárás felett ítéletet mond, maga is csak ember, akiben ilyen elfojtott tendenciák élnek s talán csak fáradtságos munkával tarthatók féken.

Sigmund Freud - Pszichoanalízis

[hicapacity]

A Závecz Research által végzett közvéleménykutatás szerint a magyar emberek több, mint 80%-a elutasította azt a kijelentést, hogy "A világ folyamatosan változik, és ez így van jól". Nem szeretjük a változást - rettegjük a múlandóságot, áhítozzuk az állandóságot. Azt hisszük, hogy a változás, az új: mindig bizonytalanságot és szenvedést jelent. Arról fantáziálunk, hogy régen minden jobb volt. Ez persze látszólag ellentétben áll azzal a fogyasztói társadalommal, ami folyamatosan új dolgokat tukmál ránk: mindig a legújabb kütyüt, fogkrémet és mosóport a régi, hagyományossal szemben. De ez is csak látszólagos ellentét: valójában ezek is csak arra kellenek, hogy csökkentsük a változás bizonytalanságát. Hogy valamiféle stabil, állandó státuszt - vagy annak illúzióját - érjünk el ezeken a dolgokon keresztül. Közben nem vesszük észre: a változás makacs elutasítása a fő oka annak, hogy szenvedünk. Görcsös igyekezetünk, hogy megakadályozzuk a dolgok elmúlását, hogy kimerevítsük az időt: szorongást kelt a jövőtől. A múlt nyomasztó árnyékában élünk, de azt legalább ismerjük - és az ismerős szenvedést választjuk az ismeretlen, kényelmetlen változással szemben. Tapasztalataim szerint ennek óriási szerepe van abban is, amit szenvedélybetegségnek nevezünk.   Nem egy új probléma ez - az emberiség régóta küzd vele. Az első világháború előestéjén, 1913 nyarán Sigmund Freud, a pszichoanalízis atyja, és Reiner Maria Rilke, a híres költő a Dolomitokba utazott. A kirándulás során mindkettejüket lenyűgözte a természet: a havas hegycsúcsok komor fensége, a zöldellő fenyvesek és virágzó mezők szépsége. Mégis, Rilke, Freud-al ellentétben, bár felfogta és érzékelte, de nem tudta élvezni ezt a fenséget és szépséget. Pontosabban fogalmazva: nem tudott benne örömet találni. Mert folyamatosan az járt a fejében, hogy mindez múlandó.

Rilkét végtelenül elszomorította a gondolat, hogy a virágok, amik ma a szivárvány minden színében pompáznak - holnap már elhervadhatnak. És mi, akik mindezt a szépséget megtapasztaljuk, mi is meghalunk. De még a hegyek is, amelyek életét nem évszázadokban, de évszázmilliókban mérik - még a hegyek is porrá válnak egyszer.

Freud később, az első világháború vészterhes éveiben, amikor háború dúlta az egykor békés Európát - sokat gondolt a Rilkével folytatott beszélgetésére. Tudta, hogy az a háború előtti "boldog békekorszak", aminek mintegy a lezárásaként kirándultak el a hegyekbe, örökre a múltté. Egy külön esszében (Vergänglichkeit, 1915) próbált meg választ találni arra a kérdésre, hogy vajon hogyan találhatunk örömet egy olyan világban, amiben minden - mi is - folyamatosan változik és minden elmúlik.

Freud Rilkével vitatkozva eljut a múlandóság egy olyan értelmezéséhez, amiről Mark Epstein amerikai pszichológus megállapítja, hogy nagyon közel áll a Buddha tanításaihoz. A görcsös vágyunk, hogy a szépséget állandónak lássuk, írja Freud, abból fakad, hogy birtokolni akarjuk a valóságot. Rilke szenvedése, amit a dolgok múlandóságának tulajdonított, valójában nem a múlandóságból fakadt - hanem abból, amit a múlandóságról gondolt.

"A virág, ami csak egyetlen éjszakán virágzik, nem kevésbé gyönyörű a számunkra" - jelenti ki Freud. Mivel a mulandó dolgok szépségüket azon keresztül nyerik el, amilyen jelentést mi tulajdonítunk nekik, szépségük független az élettartamuktól. A kulcs az, ahogyan mi gondolkodunk a világról. Nem azért szenvedünk, mert a világ hibás - hanem mert a mi felfogásunk hibás, amit a világról alkotunk.

Ez valóban nagyon közel áll a buddhista felfogáshoz, ahol az emberi szenvedés (dukkha) abból fakad, hogy ragaszkodunk a múlandó (aniccsa) dolgokhoz. Ragaszkodunk ahhoz, hogy a dolgoknak van valamiféle állandó valóság-magja, esszenciája, pedig ilyen nincs (anatta). És ez a felfogásunk okozza a szenvedést, ami nem a létezés elkerülhetetlen velejárója.  

Ezt Thich Nhat Hanh vietnámi buddhista szerzetes így fogalmazta meg: "Nem a dolgok múlandósága az, ami a szenvedésünket okozza. Hanem a vágyunk, hogy a dolgokat állandónak lássuk, miközben nem azok. Meg kell tanulnunk értékelni a múlandóságot."

Aki inkább nyugati, zsidó-keresztény hivatkozásokra vágyik: hát ott a Biblia. "Nézzétek az ég madarait! Nem vetnek, nem aratnak, csűrbe sem gyűjtenek – mennyei Atyátok táplálja őket. Nem többet értek ti náluk? Ugyan ki toldhatja meg életét csak egy könyöknyivel is, ha aggodalmaskodik?" (Máté 6,26)

Aki pedig nem vallási hivatkozásra: annak ott van Horatius, a latin költő. Carpe diem - élvezd a napot! Ez az üzenet ezen keresztül nyer új értelmet. Nem nyüszítő menekülés a holnap vagy a tegnap elől, hanem hagyni, hogy megtörténjen. Örömet, hálát lelni a jelen pillanatban - anélkül, hogy kontrollálni, megállítani akarnánk, valami mást akarnánk helyette.    

[vanista]

Az árnyék az időn túlról

a Cthulhu hívása után olyan, mintha Rutger Hauer negyed órán át beszélt volna a Szárnyas Fejvadász végén, mit is látott pontosan.

“Valami matatott és zörgött emlékezetem zárján, miközben egy másik ismeretlen erő igyekezett csukva tartani azt a kaput.” Külön izgalmas amiatt is olvasni, hogy ez az időszak a pszichoanalízis hajnala.

Kép: John Kenn