#plátói

[velille]

vaj vagyok a pirítóson.

[nextdoorgirlfriend]

Megint itt vagy. A mosolyod… Ahogyan megkérdőjelezed amit mondok viccesen:

- Igen?! - kérdezed felvont szemöldökkel miközben mosolyogsz mint egy gyerek csillogó szemekkel.

És újra azt érzem, hogy többet akarok ebből, majd visszacsöppenek a valóságba. Abba a valóságban ahol te meg én nem mi vagyunk. Ahol te és én nem vagyunk.

[mindigradvagytam]

Tudod mit?! Elegem van a mellé beszélésekből és a kifogás gyártásokból. Rettenetesen kedvellek az első perctől kezdve hogy megismertelek. Lehet hogy ez nem jelent neked semmit, de nem bírok tovább a tudattal élni, hogy ezt soha nem mondtam a szemedbe pedig megvolt az esélyem rá. Hiányoznak a beszélgetéseink. Nem érdekel hogy más mit gondol..csak az hogy te, legyen az pozitív vagy negatív, eltelt rengeteg idő és én nem akarok kétségek közt egy ideált kergetni ami lehet soha nem is létezett csak az én fejemben.

[nehazuddhogyszeretsz2]

Benne az a vonzó, hogy nem ismerem, nem tudom ki Ő.

Csak látom, néha összehoz minket az élet, de sosem beszélünk.

Néhány pillantást vetünk a másikra és beérjük ezzel.

[ejjeligondolatok0822]

053.

Vajon mi lett volna, ha...

Vajon mi lett volna ha előbb találkozunk?

Vagy mi lett volna, ha nincs semmilyen zavaró tényező, csak te és én.

Ha neked sem lett volna egy másik L-ed, és nekem sem egy másik B-m.

Vajon hogy alakult volna minden?

Vajon boldogabbak lennénk együtt?

Egy biztos, ha te lennél az én B-m, valószínűleg nem ülnék most a régi kedvenc padunkon a múlt keserédes emlékeibe süllyedve, csukott szemmel, azt képzelve, hogy itt ülsz mellettem és fogod a kezem.

-Éjjeli gondolatok, nagyon sokadik rész

[szeresdmagadlegyonmagad]

~Ha olyan biciklit próbálsz hajtani, amin nincsen lánc, tuti nagyot fogsz esni!~

[hunblarity]

Emlékeztek még a nagy magyar tumbli crush térképre? Én már nem! Úgyhogy itt az ideje megnézni mi változott, és mi a helyzet 2023-ban!

Gyors definíciók amiket úgyse olvastok el, hogy aztán reblogoljátok az egészet, hogy "fogalmam sincs ez mit jelent, hát miért nem magyaráztad el te seggfej":

Ha reblogolsz valakitől valamit ÉS szöveges kommentet is írsz a reblogba, akkor kapsz az illetőtől egy pontot

Akivel szemben aa legtöbb pontod van, az a crush-od!

Ha két ember egymás legnagyobb crush-jai, akkor ők egy szerelmi háremköztársas��got alkotnak.

Mindenki más aki ezek után az illetők után vágyik (vagy olyan után, aki ezek után az illetők után vágyik, stb.) az ezen köztársaság lakója!

A 2021-es adatok alapján a legnagyobb országok az alábbiak voltak:

pajjorimre-valogataskazi alá tartozott a blogok 32.71%-a

tallianmiklos-szopiszuri a blogok 8.1%-ával második

sztupy-dukeofedinburgh 6.37%-al harmadik

vampirpillango-algebraicvarietyshow 4.49%-al negyedik

mspepperpotts-e52711 pedig 2.4%-al az ötödik lett

(a többieket itt meg lehet nézni)

Vajon @pajjorimre továbbra is vezető helyen van? Történtek nagy szakítások az elmúlt két évben? A hajtás után minden kiderül!

A legnagyobb változás, hogy a TINITUMBLI szekció függetlenedett a pajjor-kazi párosról és külön országot alkottak. Nem is kicsit, övék a blogok 18.35%-a, fuckin-feelings vezetésével!

A tinitumbli ország elég nagy lett, több nagyobb központot is tudhat magáénak, a főváros mindenképp fuckin-feelings:

A déli határt őrzi boldog-vagyok-el-ne-hidd

Nyugati irányba nem-fogadott-hivas-on keresztül vezet az út

Az északi határvidéket pedig ker-a-lany őriz

(keleten nincs semmi nagyobb település, gondolom ilyen sorsod borsod zombitanya az egész vagy hasonló)

A pajjor-kazi páros a második, a blogok 11.71%-át továbbra is maguk mögött tudják azért:

Harmadik helyen történt egy kis dráma! Óriási szakítás, tallianmiklos legnagyobb szerelme már nem szopiszuri, hanem ko1azer0! Kettejüké a blogok 4.24%-a

Negyedik helyre csúszott a skót kirendeltségű sztupy-dukeofedinburgh páros 3.38%-al:

Ötödik helyen pedig algebraicvarietyshow-vampirpillango 3.25%-al

Hatodik helyen még említésre méltó, hogy akurvaanyadatbutters is rájött, hogy pajjorimre egy plátói szerelem, és lecserélte otthonzulles-re! Így kettejük szintén új országot alapítottak, egyből a blogok 2.79%-ával!

A további versenyzők:

almodozoangyal818-vercseppekazesoben 1.98%

kozimacanto-tryagain 1.97%

ahmedvanessa-weneedtotalkrightnow 1.84%

e52711-mspepperpotts 1.59%

rpszt & b-eton-loofie 1.56%

megyematricashazmester-xerxesz 1.39%

kosullo2-martonbede 1.37%

magnusheron-redblek 1.23%

Ha kíváncsi vagy melyik országba tartozol katt a fenti térképre, aztán keresd meg magad, és kövesd a nyilakat addig amíg el nem jutsz valakihez, akik piros nyíllal vannak jelölve, ők az uralkodóid! Van kereső is, hogy ez könnyebb legyen neked, de kicsit eldugtam.

[nelkulednem69blog]

Plátói szerelem

A legfájdalmasabb szerelem a plátói szerelem. De az a fajta, ahol mindketten szeretitek egymást, mégsem fog működni köztetek soha.

[nextdoorgirlfriend]

Azon agyalok, hogy mik vagyunk mi. Te és én. Kik vagyunk mi egymásnak?

Vagyunk mi egyáltalán valakik egymásnak? Plátói vagy talán, esetleg én neked? Nem kérdezem… félek a választól. Félek, hogy semmi nem lesz olyan mint régen vagy olyan mint most. Néha teljesen elfejeltelek, aztán felbukkansz és megint felkavarsz mindent. Mikor fogsz elmúlni? Mikor fogsz mondani valamit? Ne tedd ha rossz, inkább szenvedek tovább a kíváncsiságtól… és tőled.

Amikor nem keresel nem is gondolok rád, nem is vagy az eszembe.. majd írsz. És minden felépített fal teljesen leomlik. Miattad… A mosolyod miatt.

Engedj el, vagy kapj el.

[csacskamacskamocska]

Lelki társ

Hajlamosak vagyunk rá, hogy a „lélek” szó alá besöpörjünk egy rakás zavaros dolgot. Érzékenységeket, szentimentalizmust, fájdalmat rengetegfélét, kapcsolódásokat, együttérzést. Ami nem logikus, az érzelmi, az lelki.

Ki a lelki társ? Aki feloldja a lelked mélyén lapuló, az életedet és az érzelmeidet bilincsbe verő magányérzetet? Vagy az a lelki társ, aki ugyanúgy mint te, mer gúnyos lenni, előítéletes, irigy, bosszúálló? Vagy, aki kiszolgálja a ki nem mondott vágyaidat? Akit kedved szerint rángathatsz, most van kedvem hozzád, most nincs, és tűri mert neki valamiért ez nem gond. Ő lenne? Vagy, aki minden kaland vagy veszekedés után is visszafogad? Vagy, aki érti a céljaidat és támogat benne, hogy elérd, akkor is, ha e miatt esetleg neki rosszabb lesz vagy éppen elveszít? Mindent meg tudsz vele beszélni és mindenre azt mondja, nahát, én is éppen így! ? Vagy csak mindent meghallgat, amit elmondasz és hagy élni?

Ha rátalálsz, tudni fogod, hogy ő az! – szokták mondani. Aztán kiderül, hogy csak egy narcisztikus vagy pszichopata hálójába kerültél, aki rutinosan tudja, hogy mitől érzed magad megérkezve.

Ja, nem tudom ám az okosságot, csak az kavarog bennem, hogy egy barátnőm azt mondta, szerinte soha semmi nem oldja fel a magányérzetet. Mindig le fog csapni, ha éppen a gyermeki énünk nem kapja meg a magáét. Valószínűleg igaza van. Egyetlen rossz szó, vagy amikor a másik nem áll a rendelkezésünkre, az elég, hogy magányosnak érezzük magunkat. Minden egyéb jó ellenére. Azok inkább, akiket gyerekkorukban valami módon elhanyagoltak vagy nem élték meg az érzelmi biztonságot. És ez az űr nem betölthető és felesleges várni azt, aki betölti, mert az ember normálisan társkapcsolatra vágyik, nem egy apára vagy anyára.

Persze, néha érezzük, hogy valaki több. Vele könnyebb kommunikálni, valahogy gördülékenyebbek a dolgok, kevesebb a feszkó, több a pozitív hozadék. Aztán szerelmesdalokon sírunk valaki más után, aki egy görény. És a lelki társ visszafogad.

Nincs lelki társ. Igények vannak és kiszolgálók. Hasonló életvezetés, hasonló értékrend és gondolkodásmód van. Ráadásul a lelki dolgokban botladozók gyakran társulnak érzelmileg túlfűtött emberekkel, akiken keresztül ki tudják élni vagy meg tudják tanulni amivel nehezen boldogulnak: a lelki dolgokat.

Volt egyszer egy pasim, akinek volt egy lelki társa. Aki nem én voltam. Igaz, amíg együtt voltunk, addig nem tartotta vele a kapcsolatot. A nő ismertem személyesen és eléggé megdöbbentem amikor a sztori kibomlott elém. A nőnek féltucat lelki társa volt, a szar házasságában azzal szórakozott, hogy férfiakat akasztott horogra. A lelki társság mellett persze küldött cicis fotót is, szigorúan plátói alapon, az elfogadás és a vagányság bizonyítékaként, hiszen a kapcsolat egymás feltétel nélküli szeretetén alapult. Hát ki értené meg jobban egy férfi lelkét, mint aki küld magáról valami izgit?

Az én mondjuk lelki társam a céljaimban van velem. Abban vagyok a legsebezhetőbb és ott van szükségem a jóféle megértésre és támogatásra. Okos tanácsokra, biztatásra, és persze arra, hogy tervezhessek és építhessek meg álmodozhassak, és ezt ne olvassák a fejemre. Hogy mit tudok adni cserébe? Hát, mire van szükség? :) Cicis fotó jó lesz? :D

[yourfvckinnightmare]

Érzem, hogy ez szerelem, de lehet, hogy csak plátói.

[nyuszimotor]

Plátói szerelem - amikor mindent megteszel, hogy benyalj, de csak hülyét csinál belőled a szerelmed.

[infantilis-egyed]

"Szerelem" annyira plátói, nem?

[feltelszeretnihatmostenfelek]

Én nem mesélek a bornak rólad. Nincs miért. Mikor meséltem volna, akkor még kicsi voltam,  nem is ihattam volna alkoholt,  ez a bűnös folyadék nem érhette volna ajkam. Persze érte. Érte. De akkor sem meséltem rólad neki soha.

Nem érdekelt, nem neki akartam kimondani bánatom. Igazából nem is volt bánatom. Szép emlék mi bennem él rólad, bár lehet ezt is csak az idő feljavította. De igazából ki voltál nekem? Az első szerelem, oh a nagy szerelem! Persze plátói volt, nem szerettél viszont, észre sem vettél. Egy voltam a sok rajongód közül. De én tisztán emlékszem rád, tisztán emlékszem a szavaidra, és tisztán emlékszem arra, mennyire akartalak.  Érdekes, hogy a világ mennyire meg tud változni... Most te írsz nekem. Te írsz nekem, és te érdeklődsz irántam. Belőlem pedig semmi érzelmet ki nem váltasz.

És ez fáj! Fáj, mert tudom, hogy mennyire, de mennyire szerettelek. Fáj, mert tudom, hogy mennyire, de mennyire akartam veled. És fáj, hogy akkor te nem akartál, és most akarsz, de most már én nem akarlak. Most már én nem vágyom arra, hogy érints.

Elkéstél, és most azért sírok, mert elkéstél. Hogy tehetted ezt? Annyi lehetőséged meglett volna. Nyolc évig voltunk osztálytársak, nyolc. Utána pedig még másfél évig biztos, hogy sírtam miattad. De neked most jutott eszedbe, hogy léteztem. Három év távlatában. Sajnálom, de már nem kellesz nekem.

[fajdalom-a-boldogsagban]

Nem vagy őszinte magaddal

Megörtént, aminek meg kellett történnie. Bíztam abban, hogx nem törsz össze, hogy szeretni fogsz, a jeleid alapján ugyan azt szeretnéd, amit Én, de ez nem így történt...

Kételyek között éltem, a barátaim lelki energiáiba támaszkodtam miattad, az alholoba folytottam a bánatomat miattad, nem akartam dolgozni, miattad.

Elmondtam, hogy mi történik velem, sötét időszakomban voltam, erre Te ott hagytál felháborodva. Bocsánatot kértem a saját érzéseimért, megalázkodtam, de neked ez se volt elég. Elhagytál, kapcsolatunk javítására esélyt se adtál.

Nem tartom magamat rosszindulatúnak, de tudom, hogy eszedbe jutok, és fájnak azok az emlékek, mert tisztában vagy azzal, hogy soha, senkiben nem tudtál úgy megbízni, mint bennem. Soha, senkivel nem volt olyan a kapcsolatod, mint velem. Soha, senki nem törődött azzal, hogy számodra mi lenne a legjobb. 

Figyeltem rád, vigyátam rád, nem hagytam, hogy bajod essen...

Emlékezz vissza.... 2022.11.10 21:30 , amikor rád írtam -utólag belegondolva elég paraszt módon-, hogy mi a faszt csinálsz. Utána elkezdtünk beszélgetni, megnyíltál nekem. Elmondtad, hogy a saját barátaid sem szeretnek, kihasználnak, az összes exed ugyan olyan volt, senkivel nem olyan a kapcsolatod, sötét körülötted minden. Én ott voltam neked, kihúztalak onnan, megmutattam, hogy milyen szeretve lenni, a társaságomba vettelek, hogy érezhesd, hogy milyenek az igazi barátok, de amikor elmeséltem neked az érzéseimet, te elhagytál. Sötét időszakom volt, átkozozott volt a február.... Éreztem, hogy vissza fogsz térni. ezt meg is tetted, de másnapra megint eldobtál magadtól...

Félsz a saját érzéseidtől, nem vagy őszinte magaddal.

Nagyon szeretnélek, de bármennyire is fáj, ezek után végleg el kell hogy engedjelek. Miattad olyan szintre süllyedtem le, ahova még sohasem, és ezt Te is nagyon jól tudod, de nem is foglalkoztál vele.

Nem kell megnézned a storymat, likeolnod! Ne akarj bennem reményt éreztetni! Most még tudod, hogy nyeregben vagy velem szemben, de ez nem sokáig fog tartani, mert ahogy túllépek rajtad, onnanstól kezdve szenvedni fogsz magad miatt....

Remélem, hogy azt a 90 napot ugyan olyan érzésekkel fogod átélni a hiányom miatt, ahogy én éltem át miattad.

És nem szép ezt gondolni, de világossá vált, hogy az emberek miért hagytak téged ott, miért minősíted ugyan úgy azokat az embereket, akiket szerettél...itt nem velük, hanem veled van a baj, csak nem akarod belátni, mert nem vagy őszinte magaddal.

Nem kell, hogy igazat adj, mert a Karma ezeket viszonozni fogja számodra, ebben biztos vagyok.

Ezek után nem kellesz az életembe, mert nem voltál más, csak egy pióca, egy plátói szerelem, egy senki....

[kontentblokk]

A szar is fénylik néha

Volt nekem egy amolyan gyerekkori szerelmem. Plátói, mindent ennek alárendelős, de mégsem elérhető. Pont olyan, mint azokban a A probléma annyi volt, hogy mi hosszú éveken át nem beszéltünk egymással. Másfele sodort az élet. Már jó pár éve marcangolom magam miatta. Azon a szinten, ami már nem egészséges. Mint valami vak ökör, úgy hittem a predesztinált végzetben, amiben Ő és Én boldogan, amíg meg nem… 😒 Eszembe sem jutott, hogy talán mégsem. Aztán most amikor ez az egész elérhető közelbe került, és elkezdünk az életünkről alaposabban beszélni döbbentem rá, hogy nem a lányba, hanem az elképzelt álomképbe katpszkodtam olyan nagyon sokáig. Ezt megemészteni igazán masszív.