#megemlékezések

[nyuszimotor]

:DDDDdddd

[kismaganszelsojobb]

Erre is jó lenne az AI. Csináljanak a videókhoz átiratokat legalább. Ma kétcikk is volt a 444-en ami videó volt szöveg helyett: Bohár propagandista és a tegnapi megemlékezések.

I am slowly losing my mind over the shift towards video as the default media format.

I do not find this to be an efficient way to absorb information. I am bored and distracted by the time the largely unnecessary introduction is over. I can't use ctrl+f to find the specific information I'm looking for. If there are instructions to follow, I don't want to have to constantly pause and back up to the part I need.

At least give me a fucking transcript.

[algebraicvarietyshow]

11 éve

volt amúgy a fülkeforradalom. emlékszem, józsef attilát írtam be a szavazólapon (nem nyert)

érdekes hogy erről nincsenek megemlékezések

[hajnarus]

Ünnepled a március 15-ét? Nekem kicsit hiányoznak az iskolai megemlékezések... Olyan jo volt. Egyébként nagyon szeretem a rajzaidat és megdobogtatja a szívem hogy te is magyar vagy❤️

szép ünnep, de nem nagyon szoktam ünnepelni, mióta egyetemen vagyok :(

[nemhiszlekelvilag]

és bámm

ízlésess megemlékezések

egy torz képarány elfért volna még rajta, így felemás kicsit

[korkep-blog]

Nemzeti színű programajánló a Komáromi járásból

Habár a héten főleg a március 15-i megemlékezések dominálnak, találunk néhány nem a nemzeti ünnephez kötődő rendezvényt is a Komáromi járásban

Habár a héten főleg a március 15-i megemlékezések dominálnak, találunk néhány nem a nemzeti ünnephez kötődő rendezvényt is a Komáromi járásban. Íme:

  Március 14.

  “Mert a Haza Te magad vagy” c. műsorral emlékeznek meg a komáromi óvodások és iskolások az 1848/49-es szabadságharcra és forradalomra Komáromban.

    Megemlékezés – Búcs

    Március 15.

  A Csemadok Komáromi Alapszervezetének megemlékezése:

    Megemlékezés – Gúta

    Megemlékezés – Dunaradvány

  A Dunaradványi CSEMADOK helyi alapszervezete tisztelettel meghívja a falu lakosságát az 1848-49-es szabadságharc emlékére rendezett ünnepi műsorra

  2018. március 15-én, 17.30 órai kezdettel a helyi kultúrházba.

  Az ünnepi műsorban fellépnek a helyi óvodások, iskolások, valamint a MAGOK csoportja bemutatja „Valahol Európában“ c. musicalt. Mindenkit szeretettel vár a rendezőség.

  Megemlékezés – Dunamocs

    Megemlékezés – Szilas

    Mindenkit szeretettel várnak a koszorúzásra 1848 március 15-e előtt tisztelegve, utána pedig a rózsafák ültetésére a 2017-ben született ifjú lakosaikat köszöntve.

  Megemlékezés – Hetény

    Megemlékezés: Madaron március 15-én 14 órától emlékeznek meg a kultúrházban, majd ezt követően koszorúznak.

  Megemlékezés – Karva

    Március 16.

  2018 elején a Blahalouisiana az új lemezt mutatja be országszerte az „Alagutak, fények” turné keretein belül. Ezúttal a RÉV – A Magyar Kultúra Háza ad otthont a koncertnek. A Blahalouisiana előtt a komáromi Divided by Zero melegíti elő a színpadot és a táncparkettet! Bővebb infó itt.

    Richard Willey, a kormány egyik sikeres, fiatal minisztere gáláns kalandra készül az ellenzéki frakció titkárnőjével (Jane) egy patinás hotelben. Az este azonban nem kezdődik a legjobban… Ezúttal a komáromi VMK-ban tekinthető meg a sikeres darab. Bővebb információk itt.

    Március 16-án,  pénteken, 9:30-tól a Mesét másként módszer bemutató foglalkozása lesz a Selye János Egyetem Egyetemi Könyvtárában, az Óvó- és Tanítóképző Tanszékkel közös szervezésben. A SJE könyvtára már harmadik éve vesz részt a nemzetközi Andersen éjszakája projektben. Sok helyen ottalvós gyerekprogramokat szerveznek, Komáromban ez egy délelőtti foglalkozásban valósul meg. A tanszék oktatója Borbély Diana, illetve a hallgatók tartanak drámapedagógiai foglalkozást és bábjátékot a kicsiknek. Minden évben más óvodát hívnak meg, az Óvó- és Tanítóképző Tanszék koordinálása mellett.  A SJE könyvtára a helyszínt, illetve kisebb ajándéktárgyakat, emléklapokat biztosítja.

    Március 17.

  Ebben az évben speciális, egész napos programmal várnak mindenkit a szervezők. Egy szenzációs nap, melyen az egész család megmozdul: A sportot kedvelő hölgyek Rubint Rékával edzhetnek, a gyerekeket pedig széleskörű és szórakoztató programokkal várják! Este több klassz koncerten és egy sok fellépős fergeteges buliban kapcsolódhatnak ki a szórakozni vágyó felnőttek. Bővebb infó itt.

    A Bogyai Napsugár Óvoda Szülői Szövetsége ezennel szeretettel meghívja Önöket a 2018. március 17-én, szombaton este 8 órától megrendezésre kerülő vacsorával egybekötött T a v a s z k ö s z ö n t ő b á l r a a bogyai kultúrház nagytermébe. Talpalávalóról a Dancing zenekar gondoskodik. Bővebb infó itt.

PERBETE KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

és a

SZLOVÁKIAI MAGYAR TÁRSADALMI ÉS KÖZMŰVELŐDÉSI SZÖVETSÉG PERBETEI ALAPSZERVEZET CSEMADOK

MEGHÍVÓ

Tisztelt Hölgyem, Uram!

Tisztelettel meghívjuk Önt a perbetei kapu  átadása, valamint az 1848/49-es forradalom- és szabadságharc 170. évfordulója tiszteletére megrendezendő, műsorral egybekötött megemlékezésre, melyet

2018. március 17-én, szombaton, 1400 órai kezdettel

tartunk a perbetei kultúrház udvarán, majd azt követően a kultúrház nagytermében.

Program:

A perbetei kapu átadása

A kopjafa megkoszorúzása

Ünnepi beszéd

Emlékműsor

Közreműködnek:

a Perbetei Magyar Tannyelvű Óvoda gyermekei

a Perbetei Magyar Tannyelvű Alapiskola tanulói

a Napraforgó Néptáncegyüttes

az Árvalányhaj Népdalkör

Üdvözlettel: Kósa József, polgármester és Török Sarolta, a Csemadok ASZ elnöke

  Megemlékezés – Csicsó

  Csicsón a Magyarnak Maradni emlékparkban 14 órakor kezdődik a megemlékezés, majd 14:30-kor a kultúrházban folytatódik.

  Március 18.

  Ógyallán is megemlékeznek:

    Megemlékezés – Bajcs – Kedves bajcsiak! Szeretettel meghívunk mindenkit 2018. máricus 18-án az 1848/49-es szabadságharc alkalmából tartott megemlékezésre, mely 16:30-kor veszi kezdetét a templom melletti kopjafánál. A műsor után 17:00-tól a Kuttyomfitty Társulat előadása következik, melynek díja 2 euró (gyermekeknek ingyenes).

    Megemlékezés: Izsán is megemlékeznek a Közösségi Faluház előtti kopjafánál. Az ünnepség 15 órakor veszi kezdetét.

  Megemlékezés – Martos

    Összeállította Komjáthy Petőcz Andrea

Nyitókép: Körkép.sk/KPA

[peterbreuerblog]

Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a 75. Kormányinfón a Heti Tv kérdésére válaszolt.

Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a 75. Kormányinfón a Heti Tv kérdésére válaszolt.

  Megemlékezések, tárgyalások itthon és Európában (more…)

[negyart]

Csodák és csodák között élni… az ember néha milyen vak, hogy nem látja, és nem érzékeli a csodákat minden pillanatban… az összefüggések csodáit, a rendezettség csodáit és az ismétlődések csodáit… meg az emberek, tárgyak és helyzetek csodáit melyek hozzátartoznak az emberhez egy csodálatos rend és rendszer szerint.

Magyarország ernyedt, kicsit romlott ország, néha a mérgezés jelei mutatkoznak. Ugyanakkor, ha nem is szellemi mágnes, mégis érdekes, izgalmas ország, sohasem unatkozom…

Az emberek nem akarják a szabadságot, igaz az egyéniség péppé őrlését minden társadalom malmaiban már régóta megkezdték…

Most éppen a kereszténység az, ami a jelen életünkből hiányzik, és úgy érzem az Egyházéból is…

Az öregkorára cinikussá keseredett Goethe azt írja: az emberek elől érdemes, sőt inkább el kell hallgatni az igazságot, legalább tudjuk, a politikusok olvasnak Goethe-t is…

A mai élet zűrzavarában a boldogság vagy boldogtalanság szavak már gyakran elvesztik személyes értelmüket, helyükre a gazdasági válság, pénztelenség és munkanélküliség kerül…

Sajnos a műveltség és az erkölcs a szó igazi értelmében már nem „életforma szerű” követelmény…

Időnként lemondunk valamiről. Azután az élet nem mindig érzékelhető erői, úgy rendezik a lehetőségeket, hogy amiről lemondtunk egyszerre csak alakot kap…

Mit mondhat az ember Istennek, önmagának és a világnak, talán a Miatyánkot…

A vers kimond valamit, amihez más írásoknak vastag, néha könyvtárnyi kötetekre van szüksége. A vers a legtökéletesebb, legpontosabb kifejezési lehetőség, de nem csak ezért szeretem a verseket…

Még a versről: semmi sem tudja úgy megmozgatni az emberi indulatokat, mint a vers, meg persze a zene. De a versnél eljön néha a pillanat, amikor a szavakból valóság lesz…

Nem remélni: ha nem remélünk semmit, bekövetkezik valami, amit remélni érdemes...

Hol van az erkölcsi igény, amely megközelítheti a szegénység titkait? És melyik társadalmi rendszer tud változtatni a szegénységen? Ki a szegény, és kinek az áldozata? Sok a megválaszolatlan kérdés, irtózatos dolog ez…

Az ember nem befejezett állapot, hanem (lehet/talán) állandó készenlét egy terv felé, de mi ez a terv? A kérdés izgalmas…

Az emberekben nyugtalanság, bizonytalanság, erőtlenség érződik, meg egyfajta neurózis: a bizonytalan élet neurózisa. Nagy gond a megélhetés…, és a félelem, hogy állás nélkül maradnak…

Keressük a soha nem elérhető előrelátást, mely rendezi életünket, akadályt és lehetőséget úgy csoportosít, hogy végül is, a mi életünk a mi sorsunk legyen belőle...

Az ember a végzettel szemben mindig lapít, gondolja, hogy van, csak azt hiszi az ő életére, az ő személyére ez nem érvényes. Bár nagy erők emelnek és mozgatnak minden sorsot, de a cselekedet a miénk…

Most éppen a kereszténység az, ami a jelen életünkből hiányzik, és úgy érzem az Egyházéból is. Pedig van út az Istenhez. De az Istenhez az utat az embernek kell megépítenie, emberi módon, emberi erőfeszítésekkel…

Ötven év felett, van valami megnyugtató az életben. Minden van még, az öröm is, a fájdalom is, csak valahogy másképp: minden egyszerűbben és sokkal kevésbé veszélyesen…

Camus: A lázadó ember című kissé hűvös művében a lázadás szerepét nagyon magasra emeli. Szerinte az az igazi ember, aki nem fogadja el szótlanul az élet feltételeit és azt mondja: NEM. De felmerül a kérdés: hogy az ember kinek mondja ezt a NEM-et, saját magának, a többi embernek vagy talán Istennek..?

A nem túl távoli múltban, amikor az ember felfedezte az atom és hidrogén-bombát szinte befejezte a Teremtés művét. Befejezte és bármikor elpusztíthatja…

Új iskola a közelben. Ragyogó, tiszta, elragadóan unalmas, tele technikai csodával és luxussal. Kérdés, hogy az élet be tudja-e váltani azokat az ígéreteket, amit ilyen fényűző körülmények között ígérnek, tanítanak…

Tocqueville 1835-ös jóslata: száz-kétszáz év múltán a világ kaszárnyává alakul és a nagy államok végtelen fegyverműhelyekké. Mindenképpen jó, hogy ez a jóslat „nem jött be” maradéktalanul…

Ötven után az idő ritmusa már más: jobb, több, mert lassúbb. Amíg sietsz, mert ifjan mindig sietsz, kevés időd van, de később ráérsz (másképpen) van időd, már van miből…

Nem könnyű egy olyan világban élni, melynek isteni rendjét folyamatosan megzavarja az ember…

A bosszú talán emberibb, mint a megbocsájtás olcsó fölénye, aminek az alján többnyire gyávaság lappang. A nagylelkűség igazán érdekes megnyilvánulás, de szinte sohasem őszinte. Az alázat a kemény dió: még az is lehet, hogy igen nagy gyöngeség, de most inkább azt gondolom, hatalmas nagyon nagy erő...

Amilyen mértékben távolodsz a világtól, olyan mértékben tudsz közeledni magad felé…, talán?

A politikusok néha veszedelmesen hazudnak. Az igazat hazudják. Ez nem vicc. Hazugságaikat a valóság elemeiből építik fel, az adatok igazak, csak az egész, amit így mondanak hazugság…

Az elmúlt huszonhét év gyorsan elszaladt. Újra megmutattuk egymásnak és a világnak, milyenek vagyunk, mi magyarok. Ilyenek vagyunk: egészében nem jobbak, nem rosszabbak, mint mások, csak valahogy mégis valamiben elmaradtunk a világtól….   Nem tudom pontosan megmondani, hogy hol, mikor és miben, de valamiben elmaradtunk…

A történelem ordítja tanulságait, hiába hangosan, a már megsüketült emberek nem tudják meghallani… persze ha tudnák, akkor sem nagyon akarnák…

Az emberek többségét bezárja, gúzsba köti a jövedelem és a pénz hiánya. Ezért az öröm, az „édes élet” helyett a nyugtalanság és a neurotikus tünetek győzedelmeskednek a mindennapokban…

Időnként úgy látszik, nincs igazság a földön, inkább csak lehetőségek vannak…  Ugyanakkor, ha néha éreznénk, hogy Isten igazságot tesz, ez számítana egyáltalán valamit az Isten és az ember együttélésében..? Nehéz kérdés…

Jobb blogot írni, mint nem írni… mert így időnként visszanézve talán könnyebb látni azt, ami az életünkben reménytelenül állandó és azt is, ami reménytelenül változó…

 A halál itt van bennünk, körülöttünk…  de ne pusztán tiltakozva, hanem jókedvvel toljuk el magunktól…  mi még itt vagyunk, akarunk…

A szenvedélyekről: sokáig nem mondunk le a szenvedélyeinkről…  de egy napon nyilvánvalóvá válik, hogy a szenvedélyeinkért nagyobb árat fizetünk, mint amennyit érnek. És innentől a szenvedély egyszerű kalkulációs kérdéssé degradálódik, per saldo felhagyunk vele…

Minden társadalom pontosan akkor, úgy és annyira erkölcstelen és műveletlen, amennyire a történelmi körülményei megengedik…   A hajlam mindig megvolt, megvan, csak a körülmények változnak...

Nagy ravaszság kell túlélni azt, amibe mások belehalnak…

A világban mindig van valami, amit nem látunk, mert a világ el akarja rejteni előlünk…  de a művész néha megtalál ezekből valamit és akkor megmutatja…

A versről: a vers gyakran nem az, amit a költő leír, hanem sokkal inkább az, ami a vers olvasásának hatása alatt az olvasóban történik…

Nagy tragédia: amikor az ember azt érzi, hogy olyan világban él, amellyel szemben nincs már semmi kötelessége…

Kételyek nélkül élni…? vagy kételyek között, de teljes készséggel szeretve az életet, ez utóbbi talán a jobb…

Önmagunkra legalább olyan erővel kell haragudni, mint azokra, akire haragszunk…

Az ember élete során önkéntelenül is sok salakot gyűjt, tárol a szervezetében. Időnként nem túl nagy nehézségek árán megszabadítjuk a szervezetünket salaktalanító kúrával a felgyűlt káros anyagoktól és „kitisztulunk”. De mi a helyzet a lelkünkkel, azt hogyan tudjuk megtisztítani..?

Kishitűség: amikor az ember elveszti hitét az életben, az Istenben… már nem jókedvű, a földi és a természetfeletti lehetőségek már kialvó félben vannak a lelkében… ezt az állapotot kerüljük el!

A magyarságról: kis nemzet tagjának lenni nem szerencsétlenség… sokkal inkább ösztönzés!

Önmagunkra legalább olyan erővel kell haragudni, mint azokra, akire haragszunk… de ha leszáll a nap, el kell felejteni a haragot…

Meg még az is lehet, hogy a jó verset nem a szavak, hanem a vágyak és a gondolatok alkotják…

1956-os megemlékezések: mindegyik párt zászlaja alatt zúg, hangoskodik a tömeg… élményt, ösztönzést nem érzek sehol… a demokrácia már régen eltorzult…

Az élet és a művészet nagy cselekménye nem az, ami velünk történik a világban, hanem az, amit a világ bennünk megmozgat…

A vers talán a legszemérmesebb szemérmetlenség…

A türelem több mint hősiesség, a türelem cselekmény… de nem ernyedten türelmesnek lenni, hanem figyelmesen, ugrásra készen… talán ez az egyik legkülönb cselekmény, amire az ember képes, már ha képes…

Inkább szánalommal élni, mint indulattal… az indulat másra kell…

A jókedv a legtöbb, amire az ember képes… és ha a jókedv kialszik a lélekben, akkor a bűn állapotába kerülünk… legyünk jókedvűek!

Nem vitatkozni többé, mert az élet rövid: inkább csak cselekedni és figyelni…

Azt hiszem az ősz inkább egy lelkiállapot, mint egy évszak… és lehet, hogy nem is a vége, hanem a kezdete valaminek… ősszel megjelenik az életünkben a Tűz és a Bor… az erdők, az avar leheletét szinte érezni…

Az élet „megoldásait” keresgélve hamar rájövünk a megbocsájtás és a megértés erejére… a világnak inkább csak megbocsájtani… magunkat inkább csak megérteni lehet…

Szókratész védőbeszédéből: „…megyünk az utunkra – én meghalni, ti élni. Csak az Isten tudja mi a jobb?” Vigyázni kell, hogy az életben ne következzen be olyan időszak, hogy a két lehetőség között már ne tudjunk teljes határozottsággal különbséget tenni…

Még ha Isten jól is képzelte el a világot, az embernek ezt gyakran sikerül elrontania… de a végtelen esélyek összességében valahol ott van az Isteni Rend…

Tragédia: a szabadság legalább annyira veszélyes, mint üdvös…

[matekonkol]

gyors összefoglaló #2: rendezés

A blogom portfólió-funkcióját erősítendő, kicsit összegyűjtöm, amivel eddig foglalkoztam, és amiket továbbra is csinálnék :)

Összeszámoltam, az egyetem előtti próbálkozásaimat leszámítva 2014 január óta 29 etűdöt, doksit, vizsgafilmet, klipet, mashupot készítettem. Ezekből egy válogatás következik:

Eddigi legsikeresebb és leghosszabb munkámnak a 2 évvel ezelőtti diplomafilmemet mondhatom, a szerelem és a remény kortalanságáról szóló Kikeletet, Jordán Tamás és Pogány Judit főszereplésével. Nagyon jól esett a sok biztatás, amit a készítése során és az elkészülte után kaptam akár tanáraimtól, akár ismeretlenektől.

Az a rövidfilmem, ami a legszemélyesebb, és a legszabadabb módon készült, a Jövésmenés címet viseli, és egy felvételin bemutatkozó anyagként adtam le 2015-ben. Néha ma is rábukkannak, akik rám keresnek, és azt hiszem, eléri a kívánt hatást.

A Sárga csillagos kocsmák volt az első, nagyobb nyilvánosságot kapott filmem, egy rövid doksi az egykori gettó helyén szórakozó emberekkel. Megemlékezések keretei között vetítve Holokauszt-túlélőkkel beszélhettem róla, és a Magyar Narancs is elismerően írt róla.

Az első, megrendelésre készült videoklipem (egy Cseh Tamás-rajongói klip után) a Magidom zenekarnak készült. Nagyon várom, hogy újra klipet rendezzek, számomra a filmek is zeneiek, és a dalaim is filmszerűek, a kettő elválaszthatatlan fontosságú :)

[izraelinfo]

A Jad Vasemben ismét túlélők jelenlétében nyitották meg a holokauszt emléknapot

A Jad Vasemben ismét túlélők jelenlétében nyitották meg a holokauszt emléknapot

A Jad Vasem, a jeruzsálemi holokauszt emlékmúzeum kertjében idén ismét túlélők jelenlétében nyitották meg az izraeli holokauszt emléknapot, a jom hasoát – jelentette a helyi média szerdán. Tavaly a koronavírus-járvány árnyékában elsősorban a televíziók és a számítógépek képernyőjén, a túlélők személyes jelenléte nélkül zajlottak a holokauszt-megemlékezések Izraelben, de azóta az idősebb…

[multidezo]

Hősök napja - megemlékezések lesznek.

Orosházi Friss Újság, 1940. május 19.

[korkep-blog]

Programok és megemlékezések március 18-ig a Rimaszombati járásban

Március 13-án (kedden) 11:00 órától Beretkén   A Beretkei Községi Hivatal a rimaszombati Turisztikai Információs Központtal közösen március 13-án, kedden 11.00 órától a beretkei kultúrházban nyitja meg a helyi Bari Marián és a budapesti Kroutil Gyula Egy szelet India című kiállítását. &nbsp...

Március 13-án (kedden) 11:00 órától Beretkén

  A Beretkei Községi Hivatal a rimaszombati Turisztikai Információs Központtal közösen március 13-án, kedden 11.00 órától a beretkei kultúrházban nyitja meg a helyi Bari Marián és a budapesti Kroutil Gyula Egy szelet India című kiállítását.

  A tárlatot megnyitja Juhász Dósa János újságíró, zongorán közreműködik Bari Marián.

  Március 14-én (szerdán) 17:30 órakor Rimaszombatban

  Bemutatkozó tárlatát március 14-én, szerdán, 17.30 órai kezdettel nyitja meg az Aranymetszés festőklub a Csillagház kiállítótermében. A tárlaton bemutatkozik: Cene Gál István, Silvia Habánová, Borbás Barna, Erika Szepesiová, Andrea Gáková, Csomós Árpád, Nada Krížová, Kristina Kosztúrová, id. Hangácsi István, Hajnovics Márta, Irena Keľová, Mónika Kuznyecova és Zsíros Bán Jolán.

  A tárlatot megnyitja Cene Gál István festőművész, közreműködik Horváth Géza. A kiállítás április 13-ig tekinthető meg.

    Március 15-én (csütörtökön) 16:30 órakor Rimaszombatban

  A Csemadok Rimaszombati Alapszervezete szervezésében március 15-én, csütörtökön Rimaszombatban (és a régió számos településén) az 1848/1849-es szabadságharc hőseire emlékeznek. Rimaszombatban a megemlékezés a Petőfi-szobor előtt 16.30 órakor kezdődik, ünnepi beszédet mond Szászi Zoltán költő.

  Az ünnepség a Városi Művelődési Központban folytatódik, ahol Zsélyi Katalin és Páko Mária összeállításában ünnepi műsort tekinthetnek meg.

  Március 15-én (csütörtökön) 18:00 órakor Bátkában

  Ünnepeljük együtt március 15-ét.

    Március 17-én (szombaton) 14:00 órakor Pelsőcön

  A Szövetség a Közös Célokért Társulás, Csemadok Pelsőci Alapszervezete, Pro Pátria Pelsőciens Társaság, Pelsőc Község Önkormányzata és Magyarország Kassai Főkonzulátusa szeretettel meghívja Önt és családját Szabadság Vadkerti Imre, Sipos Dávid és Zsapka Attila ünnepi koncertjére a kultúrházba. A koncertet ünnepi koszorúzás követi. Ünnepi beszédet mond: Bitay Levente konzul

    Március 17-én (szombaton) 15:00 órakor Vecseklő (Medvesalja)

  A község önkormányzata  ünnepi megemlékezést és koszorúzást rendez Vecseklőn a Petőfi szobornál.

  Szeretettel várunk mindenkit!

    Március 17-én (szombaton) 15:00 órakor Csizben

  A Csemadok helyi szervezete és az MKP helyi szervezete megemlékezést és koszorúzást rendez Csizben.

    Összeállította: Mede Géza

Nyitókép: KPA

[peterbreuerblog]

Pokorni Zoltán elsírta magát a városmajori tömeggyilkosságok helyszínén

MEGEMLÉKEZÉSEK

2020. január 13. / 21:01

Pokorni Zoltán elsírta magát a városmajori tömeggyilkosságok helyszínén (more…)

[nonquebecoisayul]

O Canada...

...így indul a kanadai himnusz. Miközben jómagunk a kiegyezéssel voltunk elfoglalva Deákkal és Andrássyval az élen, itt megalakult a konföderáció, és onnan számítják valójában Kanadát mint olyant. Ezt ünnepelik itt minden évben július 1-jén. Pontosabban Kanada jelentős részén, mert a frankofón területek - és itt elsősorban Québecre gondolok - mind a mai napig igen ambivalensen viszonyulnak ehhez a naphoz.

Montréalban például július 1-je a költözés napját jelenti, amikor lejárnak a bérleti szerződések és emberek tömegei költöznek új lakásba. Idén ebből nem sokat láttam - köszönhetően annak, hogy a hét második felében folyamatos esőzés volt, így nem nagyon akaródzott kimenni az utcára. Amikor ki is mentem, csuromvizessé áztam, nem volt benne sok köszönet. Franciatanárom a maga huszonegynehány évével azt mondja, ilyen nyárra nem emlékszik... Nekem végül is mindegy, elfogadom, hogy itt ilyen a nyár, összehasonlítási alapom úgysincs, legfeljebb a statisztikák.

A Kanada-nap kapcsán sok érdekes sztorit hall, olvas az ember. Québec mind a mai napig nem ratifikálta az ország alkotmányát, és például Új-Fundland és Labrador 1949-ig nem volt tagja a konföderációnak, és ilyen néven is csak 2001-től ���fut”. A késlekedés oka elsősorban a Québeckel való rossz viszony (többek között határvita!) és a francia-angol ellentét volt. Épp ma olvastam franciaórán a tavasszal kezdett regényben, hogy amikor a frankofónok kanadaiakat említettek, akkor csakis kizárólag magukra gondoltak úgy jó száz évvel ezelőtt; a többiek vagy angolok, írek, lengyelek, vagy oroszok voltak egészen a Csendes-óceánig. Igen figyelemre méltó olvasmány amúgy.

Szombaton országszerte nagy megemlékezések, családi programok, este pedig tűzijáték volt (akár csak egy augusztus 20. otthon). Montréalban ezt a tűzijátékot is máshogy nevezik: L’International des Feux Loto-Québec, pontosabban annak megnyitója. Most kezdődik ugyanis a több mint egy hónapon át hetente egyszer-kétszer látható nemzetközi tűzijáték-verseny, amikor a világ legjobb nemzetei mutatják be tudásukat Montréal egén. Szenzációs, nem?

Most szombaton az olaszok, aztán rá egy hétre a lengyelek, majd egy héten belül a németek és a franciák lőnek, a végén pedig a portugálok és az angolok durrogtatnak. Állítólag ezekre a fél órákra megáll az élet a városban, a pincérek nem szolgálnak fel, mindenki a legmagasabb pontokra igyekszik, hogy megnézhesse a műsort. Mi szerencsére közel lakunk a helyszínhez (az egyik folyami szigeten lévő óriási vidámpark területe), így aztán ha itthon vagyunk, lehet élvezkedni:)

A szombati kezdő tűzijáték pont megúszta az esőt, így kissé dideregve, de megnéztük azt a híd túlsó oldaláról, Longueuil városából, ahová házibuliba voltunk hivatalosak. Vasárnap délutánra végre előjött a nap, és ennek örömére kipróbáltuk a város egyik vízparti “parkcsíkjában”, milyen is a kanadai piknik. Itt ugyanis - ugyanúgy, mint az épp ma függetlenségüket ünneplő szomszédoknál - elképesztő hagyománya van a barbecue-zásnak. Igaz ugyan, hogy brazil kollégák szervezték a szabadtéri programot, de olyanok, akik már jó ideje itt élnek, így szájtátva figyeltem a felvonultatott technológiát, kiegészítőket és know-how-t. Persze hamar be is tömtem azt isteni ízekkel: lefogadom, hogy a mellettünk szerencsétlenkedő ázsiai család nem evett olyan jót, mint mi: sokat jelent, hogy honnan jön a kulináris kultúra. A brazilok pedig hússütésben és -evésben azért elég jók:)

Végezetül pedig írok néhány szót a múlt hét óta zajló Nemzetközi Jazzfesztiválról is. Mielőtt Montréal neve felmerült, mint lehetséges úticélunk, csak ezt az egyet tudtam róla, hogy minden évben itt tartják a világhírű jazzfesztivált. A belváros magja teljesen átalakult rendezvényhelyszínné: van vagy 10 színpad egymástól karnyújtásnyira; a szabadtéri rendezvények mindegyike 10 napon át ingyenes! Persze a nagy nevek zárt helyeken lépnek fel, ahová belépőt kell (már ha tudsz) váltani, de akkor is elképesztő, hogy az A/4-es (pontosabban itt Letter méret van) formátumú programfüzet 150 oldalas!

Tegnap engedte először az idő és a saját agendánk, hogy kimenjünk megnézni a helyszíneket. Nem csalódtam: ilyenkor tényleg érzi az ember, hogy Montréal világváros. Ma este is megyünk. És szerdán is. A többi még messze van. Boldog júliust, Magyarország!

[nemzetinet]

Nem engedik a budai Várba a „becsület napját”

A rendőrség megtiltotta, hogy az országos történelmi emlékhelynek minősülő Kapisztrán téren emlékezzenek szélsőjobboldali szervezetek az 1945-ös budavári kitörésre. Két évvel ezelőtt például a Városmajorban, tavaly a budavári Kapisztrán téren gyűltek össze a szélsőjobboldali szervezetek. Orbán Viktor miniszterelnök hiába kérte a Belügyminisztériumot a rendezvény megakadályozására, a bíróság felülbírálta a rendőrség tiltó határozatát.

Megállapítható, hogy a megemlékezések szélsőséges nézeteket valló csoportokhoz kötődnek. A rendezvények lebonyolítása, így különösen az ott elhangzott beszédek, azok tartalma, zenei betétek stílusa, résztvevők megjelenése önmagukban és összességében is alkalmasak a külső szemlélőben félelemkeltésre, riadalom okozására – állapította meg a BRFK abban a határozatban, amelyben megtiltotta, hogy a budai Várnegyed területén, a „köztudomásúan országos jelentőségű történelmi emlékhelynek minősülő” Kapisztrán téren rendezzék meg az úgynevezett becsület napját.

Neonáci, hungarista és más szélsőjobboldali szervezetek több mint húsz éve megemlékeznek arról, hogy a budai Várba szorult német és magyar csapatok 1945. február 11-én megpróbáltak kitörni a Vörös Hadsereg ostromgyűrűjéből. Voltak évek, amikor a hatóságok egyáltalán nem engedték megtartani a fővárosban a „becsület napját”, máskor Budapest külterületén, vagy egy nyilvánosságtól elzárt helyen, magánterületen rendezték meg a demonstrációt. Megint máskor frekventált közterület – Hősök tere, Kossuth tér – volt a helyszín.

Két évvel ezelőtt például a Városmajorban, tavaly a budavári Kapisztrán téren gyűltek össze a szélsőjobboldali szervezetek. Orbán Viktor miniszterelnök hiába kérte a Belügyminisztériumot a rendezvény megakadályozására, a bíróság felülbírálta a rendőrség tiltó határozatát.

A jelek szerint most érvényben maradt a rendőri tiltás, a szervezők pedig csak pénteken este hozzák nyilvánosságra, hogy végül hol tartják meg a rendezvényt.

Arra a kérdésünkre, a Kapisztrán téri szélsőjobboldali demonstráció megtiltása összefüggésbe hozható-e azzal, hogy a kormányfő és hivatala nemrég a budai Várba költözött, a rendőrség nem reagált. A határozatban mindenesetre nem szerepel ilyen megfontolás.

A rendőrség döntésében ugyanakkor – idézzük a BRFK indoklását – szerepet játszott, hogy az eseményen számítani kell olyan szélsőséges csoportok megjelenésére, amelyek jelenléte esetén a „rendezvény megtartása a demokrácia lényegéhez tartozó közrend és köznyugalom jelentős mértékű támadásával is együtt járhat”. Ezzel szemben a magyar állam számára a nemzetközi szerződések korlátozást, tiltást tesznek lehetővé.

További szempont: fennáll a veszélye annak, hogy olyan szélsőséges eszmék terjesztésére kerülhet sor, amelyek „más személyek, így esetlegesen a második világháború érintett áldozatainak emlékét”, valamint a „jelenleg is élő hozzátartozók személyhez fűződő jogait, emberi méltóságát” sértenék. Méghozzá oly mértékben, hogy ez már „túllépi a gyülekezési jog törvényben rögzített kereteit, megbontva ezzel a személyiségi jogok rendszerének egyensúlyát”.

A rendőri tiltás a hasonl�� szellemiségű Kitörés teljesítménytúrára nem vonatkozik: ennek gyülekezőhelye szombat délután a Kapisztrán téren lesz.

népszava

Nem engedik a budai Várba a „becsület napját” a Nemzeti.net-en jelent meg,

[videkma]

Országszerte megemlékezések lesznek a magyar hősökről tiszteletére

Országszerte megemlékezések lesznek a magyar hősökről tiszteletére

Országszerte megemlékezéseket tartanak ma a magyar hősök emlékünnepén.

A fővárosi Hősök terén, a Hősök emlékkövénél Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára mond beszédet. A Rákoskeresztúri új köztemetőben, a Magyar Katonahősök Emlékművénél Boross Péter volt miniszterelnök, a Szabadságharcosokért Közalapítvány elnöke mond beszédet. A Honvédelmi Minisztérium, a Kecskeméti…