#krausz és orbán

[politikapolka]

[ugysenemez]

Telex: Az orosz-ukrán háború kárvallottjainak ajánlotta fel pénzjutalmát a friss Nobel-díjas Krausz Ferenc

Remélem Orbán és az MVM-csoport bejelentkezik rá!

[nyuszimotor]

In a parallel universe - amikor a probléma megkérdezi, hogy mi a probléma

[hirzilla]

Szegedi lézerközpont: kormánydöntések miatt tiltakozó kutatók mondtak le http://hirzilla.hu/hirek/online-hirek/tech-tudomany/2019/04/08/szegedi-lezerkozpont-kormanydontesek-miatt-tiltakozo-kutatok-mondtak-le/?feed_id=24631&_unique_id=5caae4c6a0f1e Az elmúlt hetekben lecserélték a szegedi lézerkutató vezetőjét egy bankszektorból jövő emberre, aki kinevezett valakit az intézet egyszemélyes átvilágítására a kutatókat és az irányító testületet megkerülve, hogy aztán politikai döntéssel a magyar tudományban hatalmas pénznek számító 20 milliárd forintot adjanak nekik egy olyan új projektre, amelynek még messze nincs bevett módszertana, a benne rejlő lehetőségekkel szemben pedig komoly kételyek vannak a tudományos életben. A felmondott kutatók szerint a vezető kinevezésének gyakorlata sem az európai gyakorlatnak megfelelő, emellett tartanak attól is, hogy átírják az európai jelentőségűnek szánt intézet küldetését is. Lemondás, tiltakozás, vörös vonalak A szegedi ELI-ALPS kutatóintézet körüli válság idáig nem kapott nyilvánosságot, pedig március 27-én a kormányzati döntések miatt egyszerre három–két német ésegy magyar –neves kutató azonnali hatállyal lemondott a szegedi lézerkutató központ tanácsadó bizottsági tagságáról. A levél, melyben erről tájékoztatják a bizottság elnökét, az Indexhez is eljutott. Ebben a kutatók (Faigel Gyula, Széchenyi-díjas fizikus, az MTA rendes tagja;Reinhard Kienberger, a müncheni műszaki egyetem;Gerhard G. Paulus, a Jénai Friedrich Schiller egyetem világhírű részecskefizikusa), miután külön hangsúlyozzák, hogy a tervezett egyciklusú lézerrendszer a tudományos életben előzmények nélküli, és„megalapozhatja a világhírét egy kisvárosnak Magyarország déli részén”, súlyos aggodalmukat fejezik ki a friss döntésekkel kapcsolatban. Mély megdöbbenésünkre a létesítményt és hírnevét fenyegető azonnali kockázatokról szereztünk tudomást – írják, és négy „vörös vonalra” hívják fel a figyelmet. Szerintükelfogadhatatlan, hogy: az új belső átvilágítással egy embert bíztak meg, ez a fajta átvilágítás összeférhetetlenséget vet fel; jelentős magyar állami közpénz elköltése mindenféle szakmai értékelés nélkül; a kutatóközpont eredetileg meghatározott tudományos missziójának és jövőjének elvesztése. Ezek egyikéért sem kívánunk felelősséget vállalni. (...) Őszintén reméljük, hogy a létesítmény visszatér az elfogadott sztenderdekhez és az elfogadott küldetéséhez – fogalmaznak lemondó levelükben. A szegedi lézerkutató központként emlegetett ELI-ALPS az egyébként súlyosan alulfinanszírozott magyar tudomány legnagyobb és legköltségesebb projektjeként épült meg, illetve épül továbbra is, hiszen több határidő-módosítás után jelenleg úgy áll, hogy 2021-ben lesz kész teljesen a beruházás. A80 milliárd forintos költségvetés 85 százaléka EU-s forrásból jött, a többi magyar állami pénzből, és az intézmény fenntartása sem olcsó, kb. évi 7 milliárd forint, amit nagyobb részben nemzetközi projektekből kellene fizetni– és ugyan egy-két kisebb kutatásmár beindult, ilyenek egyelőre kevésbé jönnek, mint azt eredetileg remélték. Pediga fizika, biológia, kémia, orvos- és anyagtudományok területén is használható központ elvilega világ minden részérőlérkező kutatóknak rendelkezésére áll,elsődleges célja, hogy egyedülálló berendezéseivel a lehető legnagyobb ismétlési frekvenciával biztosítson fényimpulzusokat. „Ez nem olyan beruházás, amivel Európához felzárkózunk, hanem ezzel Európa zárkózik fel a világhoz, ez elhelyezi a várost a tudományos térképen, sőt, talán ki is emeli ott”–hangsúlyoztaOrbán Viktor a2017-es hivatalos átadáson. 20 milliárd forint egy kísérleti projektre A mostani felmondásokhoz vezető út február 22-én kezdődött, amikor a kutatóintézet vezetőjének Jakab Lászlót nevezték ki. Jakab korábban a Nemzeti Vagyonkezelő gazdasági főigazgatói, valamint a Citibank Befektetési Szolgáltató Kft. elnök-vezérigazgatói posztját töltötte be, tudományos múltja nincs. Amárcius 8-i Magyar Közlönyben ezután megjelent egy Orbán Viktor által szignózott kormányhatározat,melytöbb tételben összesen több mint 20 milliárd forintot rendel a szegedi tudományos célokhoz. Ezt alézerközpont kihasználtságnövelésével indokolják, ami annak fényében érthető lehet, hogy a korábbi várakozásokkal szemben információink szerint nagyon nehezen halad a nemzetközi együttműködések kialakítása. Igazán komoly nagy európai projektek egyelőre nem jöttek Szegedre, és bár kineveztek egy külön ELI-nagykövetet, a „lézerdiplomata” idáig nem sokat ért el. Franciaországban például egyértelműen elutasították az együttműködési terveket, ami összefügghet tágabb politikai okokkal, Magyarország mostani megítélésével is, ahogy az MTA-kutatóintézetek elvétele sem növelte feltétlenül a bizalmat. A most megítélt 20 milliárd forint érzékeltetéséhez érdemes tudni, hogy a Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézeteinek hónapok óta húzódóbedarálásahasonló nagyságrendről szól. Palkovics tőlük 17 milliárd forintot tart vissza, vagyis miközben a magyar tudomány legfőbb intézményrendszerének a túlélése is kérdés, most egyetlen tollvonással egyetlen szegedi kutatás hasonló összeget kap, méghozzá a tudósokkal történt egyeztetés, szakmai értékelés és pályáztatás nélkül. Akták A kormány akarja eldönteni, hogy a magyar tudósok mit kutassanak: az alapkutatások helyett az innovációra adna pénzt. Ez elviekben is teljesen idegen a tudományfinanszírozás normális működésétől, de a konkrét döntés ennél is furcsább. Több mint 20 milliárd forintot ugyanis egy bevallottan még kísérleti szakaszban lévő pilot projektre adnak. Ez aMolekuláris Ujjlenyomat Vizsgáló Központ, ami a kormányrendelet értelmében idén 2,7 milliárdot,2024-ig pedig további 17,9 milliárd forintot kap majd. A„molekuláris fingerprint” teljesen új módszer. Elsősorban a korai rákdiagnosztikábanfűznek hozzá reményeket, de még nagyon korai fázisban tart a fejlesztése. Így az, hogy ténylegesen mi várható tőle, még nem tudható, a hazai onkológiában például meghatározó vezetők is hályogkovács dolognak tartják. Hasonló pilot projektre jellemzően néhány millió forintot szoktak adni, nem 20 milliárdot, a magyar kutatásfejlesztésben meghatározó összeget. 25 Galéria: Beindultak az első kutatások a szegedi lézerközpontbanFotó: Nagy Attila Károly / Index A kormányhatározat ezen a 20,6 milliárdon kívül megítélt a szegedi egyetemnek is 3,6 milliárd forintot egy nukleáris hulladékkezelési projektre. Ez az amerikai partnerekkel tervezett projekt elsősorban a szegedi rektor Szabó Gáborhoz kötődik, a 20 milliárdos molekuláris ujjlenyomatos téma pedig Krausz Ferenc, a németországi Max Planck Kvantumoptikai Intézet korábban márNobel-díjra is esélyesnek gondoltigazgatójához. Mi lehet a politikai háttér? A megítélt nagy összegűegyedi támogatások jól passzolnak Palkovics László innovációs miniszternek ahhoz a céljához, hogy a tudományos testületeket megkerülve, kormányzati döntéssel részesítsenek előnyben néhány nagy alkalmazott kutatási területet. Az összeg nagyságrendje, és az, hogy ebben az esetben egy kifejezetten ellentmondásos megítélésű pilot projektet dobnak meg a magyar kutatásfejlesztésben óriásinak számító összeggel, miközben más tudományágak a túlélésükért küzdenek a törvény szerint amúgy nekik járóegy-két milliárd forintokönkényes visszatartása miatt, minden korábbinál élesebben jelzi ennek a tudománypolitikának a végletességét. Ez alapján úgy tűnik, hogy a kormány úgy ítéli meg, a tudományos közösségnél jobban el tudja dönteni, hogy a fejlesztés alatt álló technológiák közül mi mennyit ér, és mennyit érdemes reszkírozni az innovációjukkal. A kiemelt projekttámogatásoknak mellékesen politikai célja is lehet: a szegedi egyetem politikai kinevezéseire több példa is volt mostanában, és a pluszpénz jól jön a Botka László MSZP-s polgármester utáni szegedi korszakban bízó, arra készülő Fidesznek. Palkovics abban is bízhat, hogy a döntéssel megnyer magának néhány érintettet az MTA-átalakítással kapcsolatban. Talán még németországi viszonylatban is: másfél hónapjanémet tudományos intézmények jelezték, hogynagyon aggasztónak tartjákaz Akadémia átalakítására tett kísérletét, mire Palkovics meginvitálta őket, hogy elmagyarázza a terveket, most pedig egy Max Planckos igazgató óriásprojektjét finanszírozza meg. Hogy ez nem lesz ilyen egyszerű, azt egyértelműen jelzi a mostani tiltakozás és a lemondások. Faigel Gyula mellett két nagy tekintélyű német board-tag távozott, levelük pedig kertelés nélkül figyelmeztet, hogy az átalakítások felrúgjáka nemzetközi tudományos szokásokat éselfogadhatatlanok. Az ELI-ALPS működésének sarokpontja, hogy a szervezetet egy nemzetközileg elismert tudósokból álló tanácsadó testület támogatja: a jelen esetben 20 tudósból álló testület javaslatai alapján hozza meg a tudományos vezetés a döntéseit. Az új vezető ezt megkerülve bízott meg egy személyt az átvilágítással, ahol összeférhetetlenség is felmerült. Illetve A NEMZETKÖZI TANÁCSADÓK ELFOGADHATATLANNAK TARTJÁK, HOGY MILLIÁRDOS KÖZPÉNZEK ELKÖLTÉSÉRŐL DÖNTSENEK A FEJÜK FÖLÖTT PÁLYÁZTATÁS ÉS ELŐZETES TUDOMÁNYOS ÉRTÉKELÉS NÉLKÜL. A felmondás és az egész jelenség több kutató szerint annak a tökéletes példája, miért rossz, ha tudományos szempontbólnem megfelelő szervezeti struktúra alakul ki, és ha a legfelső vezetés tudományos szempontból inkompetens.Szerintük a lézerkutató központhoz való kormányzati hozzáállás pont azokat a jeleket mutatja, amik a Magyar Tudományos Akadémia esetében is problémát jeleznek: a tudományos közösség megfelelő kontrolljának hiánya, előkészítetlen döntések, a tudományos közösség véleményének negligálása. Köszönjük, hogy olvasol minket! Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!