#kitértem

[versinator]

Megkeresném kitértem

Tálal nyújtózott elzengem duruzsoló Toborzok csecse delnők eliramló Virágkehely bosszúra vigadt apálya Vendégszereplésre rácsordult vívmányunk kiskutya Hetedhét elakadva vérünkké érvényesülését Ügyesség lámpánál valódit befőttjét

Gépfegyvercsövek tervelni burjánzott házmester Merülőnek főzetek zsoltárokra koffer Küldetésének ringásukat betanult selypítés Hölgyre fejfái gyűjtötte nyaktörés Utál sut elseperték pitykét Dúdoltak egyenek minővel jókedvét

Kocsink bankóval mirha gázoló Húrról keddig sűrüjén jajduló Hordád tapsifüles könyökölve víztartálya Megfojtom alapot minőségben szobalánya Szíttalak telít malasztját fürtjét Rikkancsok meséltem meznek jóízét

Puhát díjat futamot westminster Alkonyég csúz jégbundásan léderer Mintáz apálya ostornyele népgyűlés Szuperál zimankót emlékhez autóberregés Visszasírnám öbleiből pislogtam világhírét Totalizatőr gépraktár tündérleányok kommünikét

Szezon elveszőn rezignáció járkáló Dobozok bőgünk talpából pejló Debreczeni enyhület mozdulatai spongya Bronzom felöltsem halkat műgólya Zápot figurákat jóhúsban névjegyét Lomok kifejezést kíméletesen méhét

Íródna miniszterelnököt mirhát lüszter Címmel kisvendéglőben gáncsolók hétezer Kezeltem rezgésével koszton cirpelés Banktól blúzokon rámfonja küszködés Takácsa rezignált viziben zengését Vadászom megöklözött késmárk huszonhét

[kezenani]

ami szép, az szép

betértem egy rövid hálaadó imára, de nekem túl családias volt a hangulat, hát kitértem inkább

[itsagonyalltims]

Találtam egy szimpatikus pszichológust, Tóth Zoltánt aki szinte ugyan ezt megjárta amit én, őszinték voltunk egymással, már a második időpontom lesz vele kedden, kaptam házi feladatot is tőle amit meg csináltam, érdekes filmet kellett végignéznem egyedül, aztán véleményt alkotni több szempontból mi tetszett mi nem tetszett és konklúzió, valamint melyik része volt ismerős.

Önismereti szempontból nagyon maró érzések jöttek fel ahogy ezt néztem, de végig akartam nézni mindenképp, egyébként maga a film nem volt rossz. Vágyak szerelmesei volt a címe.

Felajánlotta, hogy keress nekem egy pártfogót a gambling anonymusban ahol segíteni tudnak nekem ugyan ezzel a problémával kűzdő és lekűzdött emberek, mindenképp elmegyek szabadnapomon.

Kitértem a pornó függőségemre is, amint szintén nem fogok háttérbe helyezni és segíts3get kapok ebben is.

Nagyon örülök hogy ennyi támogatást kapok, de a legjobban annak örülnék ha Lucától is kaphatnék személyesen.Tudom hogy még mindig nem tudta feldolgozni ami történt...Nagyon elsírtam magam amikor a magnólia illatát megéreztem a ruháimon...Nem várom el, de már az is jól esik hogy visszaír még akkor is ha szembesít, megérdemlem hogy szembenézzek folyamatosan azokkal az érzelmekkel és fájdalommal amit okoztam neki.

De tovább haladok és a végén tudom hogy jobb ember leszek, jelen pillanatban sokkal jobbat érdemel nálam, olyan jó lehet soha nem fogok tudni lenni amit ő megérdemel...De ha csak 50%-ban az tudnék lenni....

[egyrokacsodaorszagban]

álom a szerelemről

álmomban a szerelem egy szárnyas hal volt.

nyálkás és ijesztő.

félelmemben kitértem az útjából,

de titkon irigyeltem tőle a repülés képességét.

[banatostenger]

Dolgok amiben tudom hogy nincs igazuk:

•Stréber (Csak célom van és álmom)

•Gyerekes (Csak színes)

•Erőtlen (Csak biztosra megy)

•Gyenge (Csak lelkiismeretes)

•Hazug (Sosem tettem ilyet)

•Egy pontú (Csak magam küzdök a dolgaimért)

Mondjátok csak h semmit nem érek! De mikor ott leszek ahol ti nem akkor majd mondhattok akármit én elértem azt amit elakartam és nem kitértem!!!!

[mehetnenktovabb]

Szabad akartam lenni. Szabadon tenni és adni azt, amit jónak láttam. Abban a pillanatban, amikor elvártak vagy követeltek tőlem valamit, kitértem. Ez volt az én függetlenségem.

/Henry Miller/

[versinator]

Szerkesszem márványlapon

Habu polgárhoz kitértem blúzon Rozsdálló megrakva álmodd háromkor Rajzzal áthűti bőröd húzzon Kislyány érverése fiúcskák lovagkor

Láccik kormol csíkjával szezon Érvelése babilontól robogsz zártakor Köszörüli padjáig valakim gazon Lehúztam dobná értékesítése szalagcsokor

Utánoz ronggyal kopja stilusosan Bársonyszék érvényesülését falakhoz tűntél Gabona sziromtépő szoboszlóig zajosan

Helyesírás bontófésű szenté görnyedtél Párájú elengedem agyára háromszorosan Teleírjuk pogácsa leszállna ültél

[metalindex-hu]

Guns N’ Roses albumok rangsorolva. Vigyázat, szubjektív!

Guns N’ Roses albumok rangsorolva. Vigyázat, szubjektív! - https://metalindex.hu/2021/09/30/guns-n-roses-albumok-rangsorolva-vigyazat-szubjektiv/ -

Az az igazság, hogy magamnak, mint a zenekar rajongójának, tartoztam ezzel a rangsorral. A Guns N’ Roses-ról, amely egykoron a világ legismertebb, legnépszerűbb hard rock zenekara volt, már mindent leírtak, amit tudni érdemes, így ezzel nem koptatom a klaviatúrát. Kicsit a saját magam felállította szabályokat is áthágom, ugyanis én öt albumban határoztam meg magamban azt, amit érdemes rangsorba állítani, és csak sorlemezekben gondolkodtam. De hát a szabályok azért vannak, hogy áthágjuk azokat. Lássuk Los Angeles egykor legveszélyesebb zenekarának a lemezeit rangsorolva! Szerintem nagy meglepetés nem lesz.

6. „The Spaghetti Incident?” (1993)

Miután véget ért a mintegy 200 koncertből álló turné, ahol becslések szerint hétmillió ember látta az együttest, egy feldolgozáslemezzel rukkoltak elő, amelyen a csapat tagjainak kedvencei vannak feldolgozva. A kiválasztott tételek leginkább a ’70-es, ’80-as években működő hard rock, glam és punk zenekarok egyes tételei. Plusz a kihagyhatatlan botrány, ami itt egy rejtett dal képében jelent meg. Az utolsó nóta után ugyanis egy pici csendet követően egy fel nem t��ntetett szám hallható, Amerika híres sorozatgyilkosa, Charles Manson Look at Your Game, Girl című szerzeménye. Nem is annyira jó a dal, de Axl-t ismerjük, bevállalta a balhét. Én azok táborába tartozom, akik elítélik, hogy egy erőszakos bűncselekményt elkövető állatnak bármilyen módon reklámot kellene nyújtani. Nem is szoktam meghallgatni. De vissza a fő tételekhez! Az album egy részét 1993 előtt rögzítették, és folyamatosan dúsították egy nagylemeznyi anyaggá. A nyitó Since I Don’t Have You egy csöpögős, nyálas dal, amit eredetileg a The Skyliners írt, nekem mégis a kedvenceim egyike. Jól sikerült a The Damned New Rose című dalának átdolgozása, amelyben Duff énekel, valamint a Nazareth Hair of the Dog-ja is. Tulajdonképpen a többivel sincs semmi baj, a Down on the Farm vagy a Duff által énekelt Attitude a The Misfits-től is kiválóan működik. Ez utóbbi az, amit élőben is sokszor előadtak. És hogy mitől spagetti? Egy korábbi incidens során Axl Rose egy tál spagettit vágott az akkori doboshoz, Steven Adlerhez.

5. Chinese Democracy (2008)

Szegény lemez, akkora hátránnyal indult a rajongóknál, hogy azt elmondani nem lehet. Axl több mint egy évtizedig írta, húzta, halasztotta, és el is szórt rá szépen tizenvalahány millió dollárt. A kiszivárgott demók miatt a dalok zömét a megjelenés előtt évekkel már sokan ismerhették. A rajongók pedig szinte már nem is hittek abban, hogy a lemez valaha hivatalosan megjelenik. De megjelent. Bár a borítón a Guns N’ Roses név szerepel, ez Axl személyes projektje, session zenészekkel rögzítve. Azt mondjuk meg kell hagyni, hogy remek munkát végeztek. Ajánlom mindenkinek, hogy egyszer előítélet-mentesen fusson neki ennek a lemeznek. Egy kiváló hangzású, hatalmas rockdalokat rejtő anyagot fog hallani. Itt-ott simán visszaköszönnek a Guns N’ Roses jellemzői, védjegyei, egyes dalok akár az Appetite for Destruction, akár a Use Your Illusion számai mellé odatehetők, de a közben érkező (leginkább indusztriális) trendek is hagytak rajtuk nyomokat rendesen.

A nyitó, címadó szám tempós rockdal, a Shackler’s Revenge fogós refrénnel rendelkezik, az ezeket követő Better pedig hatalmas sláger lehetett volna az MTV-korszakban. Kiemelkedő a Street of Dreams, a There Was a Time és a Sorry is. A Madagascar epikusságban már-már megközelíti a November Rain, Estranged párost. A This I Love pedig, ha a ’90-es évek elején, klippel támogatva kij��n, gigasláger lett volna. A dalok többségéről elmondható, hogy rendkívül színesek, filmzenei, musicales elemek is felfedezhetők bennük (leginkább a Street of Dreams-ben és a Catcher in the Rye-ban). Jellemző még a zongora hangsúlyos használata. A gitárosok előtt pedig le a kalappal! Olyan szólókat pakoltak a lemezre, amelyek méltók arra, hogy Slash örökbecsűi mellé kerüljenek.

4. GN’R Lies (1988)

Miután a zenekar szekere beindult, és új lemez még a láthatáron sem volt, kiadtak egy félig akusztikus, félig kamu-élő albumot (a közönségzajt utólag keverték alá). Az A oldal nem más, mint az 1986-os Live ?!*@ Like a Suicide című kislemez, rajta két feldolgozással, valamint két saját szerzeménnyel. A Reckless Life sodró lendületű, kiváló nyitódal, az eredetije pedig még az itt hallhatónál is lendületesebb. A Rose Tattoo szédítő Nice Boys-a nagy kedvencem, és imádom az eredetijét is! Emellett az Aerosmith-től a Mama Kin, valamint a saját szerzemény, a középtempós, nyugis hangulatú Move to the City hallható még itt. Egyfajta érdekes kettősség, hogy a két saját dal közül a Reckless Life a korai, vad Guns N’ Roses-t idézi fel, a nyugisabb, blues-os Move to the City pedig bőven elfért volna a Use Your Illusion albumokon is.

A B oldalon akusztikus dalok szerepelnek. A Patience minden szerelmes nagy kedvence volt, hatalmas sláger lett. A Gunsnak mindig is kellő érzéke volt a lírai dalok írásához. A Used to Love Her kellemes meglepetés, jó hangulatú, bulizós, együtt éneklős dal. A You’re Crazy a tévhitekkel ellentétben itt szólal meg eredeti valójában, akusztikusan, ahogy megírták, és nem az Appetite… lemezen, ahol a felgyorsított verzió szerepel. A botrányt itt a záró One in a Million hozta meg, konkrétan a szövegben található niggerezés és köcsögözés, buzizás verte le a biztosítékot. Slash sosem rejtette véka alá, hogy nem ért egyet a szöveggel, de ettől Axl még inkább erőltette azt az eredeti verziójában. A dalt élőben nem is nagyon adták elő, talán csak egy-két alkalommal. Kár érte, én szeretem. Az albumról lemaradt egy ősrégi felvétel, a méltatlanul elfeledett Shadow of Your Love, ezt szerencsére 2017-ben végül kiadták. A nem kevésbé megosztó szövegű Cornshucker, amit Duff énekel, viszont azóta is csak bootleg és Japán verziókon található meg.

3. Use Your Illusion I. (1991)

A dupla-dupla albumok jubileumi ismertetőjében részletesebben kitértem a lemezek dalaira és készítésük körülményeire, így most csak a tényeket rögzítem. Mindkét korongon vannak nagy kedvenceim, ezen a The Garden és a Coma. Az itt hallható szerzemények közül több is a zenekar indulása körül formálódott, így a direktebb dalok nagyobb számban találhatók meg itt. Egysíkúságra viszont senki ne gondoljon. Sőt! Az egyfajta pszicho-utazásra invitáló The Garden, a haragot mutató Don’t Damn Me, a punkos felütésű Perfect Crime mellett a zenekar két ikonikus slágere, a szomorkás Don’t Cry és a November Rain is ezen az albumon található. Ha ez nem lenne elég, az országúti blues jellegű Dust n’ Bones, vagy a málházós Dead Horse tovább szélesíti a repertoárt. Az, hogy Izzy Stradlin keze nyoma nyolc dalban is jelen van, talán erősíti azt, hogy összességében ez a direktebb album a kettő közül. Mindkét lemezen szerepel feldolgozás, és megállapítható, hogy mindkettő igen jóra sikeredett. Itt a Live and Let Die hallható, ami eredetileg Paul McCartney és a Wings felvétele volt. Koncertképekből összevágott klipjével elég sokat találkozhattunk.

2. Use Your Illusion II. (1991)

Ez az epikusabb, progresszívebb dalok korongja. A szövegek is más jelleget mutatnak, viszont itt is rendkívül sokszínű a felhozatal. Gondolhatunk a nyitó, zeneileg, szövegileg is nagyon erős Civil War-ra vagy a Breakdown-ra, amelyek komplikáltabbak, progresszívebbek, velük szemben a Shotgun Blues vagy a Terminator 2 betétdala, a You Could Be Mine sokkal direktebb, hard rockosabb. S ha már epikusság, komplexitás… A kettes albumon fejeződik be a nagyszabású trilógia, a lemezpáros legjobb dala, az Estranged képében. A trilógia (Don’t Cry, November Rain, Estranged) alapja egy novella, amit Axl barátja, Del James írt Without You címmel, s amely dalokra Andy Morahan rendezett nagyszerű klipeket. Ezek akkora népszerűségre tettek szert, hogy amikor a harmadik rész, az Estranged kijött, a mindenható MTV, rajongói nyomásra kétszer egymás után lejátszotta. A három klip összköltsége nagyjából hétmillió dollár volt. Kis érdekesség: egy évvel később például Quentin Tarantino nyolcmillióból csinálta meg a Ponyvaregényt. Összességében a kettes korong a pénztáraknál is jobban teljesített, mindig egy lépéssel az egyes előtt járt. Ez nagyjából 18 millió vs. 17 millió eladott példányt jelent.

1. Appetite for Destruction (1987)

Szerintem nagy meglepetést az első helyezettel nem okozok. Olyat sokszor láttunk már, hogy egy zenekar első albuma a legjobb, és felülmúlni a későbbiekben sem tudják, de hogy egy debüt album ilyen magasságokig kúszik, az nem megszokott dolog. Azt azért egy pillanatig se higgyük, hogy a zenekar a semmiből robbant be az élvonalba. Eddigre már Los Angelesben telt házas klubkoncerteket adtak az ikonikus helyszíneken. A kiadók is sikert szimatoltak, a Geffen le is igazolta őket. Az album producere Mike Clink volt, miután az eredetileg kiszemelt Paul Stanley, a Kiss gitáros-énekese túl sok változtatást akart eszközölni az anyagon. Az album 1987-ben jött ki, és már a borítójával is megrökönyödést váltott ki. Ezt később le is kellett cserélni egy másik verzióra. A lemez az első hónapokban nagyjából 200 ezres eladásnál járt, egy évnek kellett eltelnie, és a Sweet Child o’ Mine klipnek kellett kijönnie ahhoz, hogy igazán berobbanjon a köztudatba.

Az album jól visszaadja a zenekar vad, zabolátlan voltát, és a lírai dalok írásával kapcsolatban is megmutatja a banda tehetségét. A lemez három ikonikus felvétele a nyers, magával ragadó albumnyitó, a Welcome to the Jungle, az érzelmes húrokat pengető sláger, a Sweet Child o’ Mine, valamint a ’G’ oldalt záró tétel, a súlyos riffekkel operáló, a végére bevaduló himnusz, a Paradise City. Személyes kedvencem a Nightrain, Slash király szólóival, de nagyon erős a Rocket Queen és a koncerteket nyitó, punkos hatásokkal is bíró It’s So Easy, vagy a My Michelle is. Igazán gyenge dal nincs is albumon, de ebben az erős mezőnyben a You’re Crazy nekem kissé kilóg lefelé. A zenekar nem szórt ki minden felvételt a lemezre, például a Don’t Cry vagy a November Rain is közel befejezett formában volt meg, de úgy gondolták, három lírai hangvételű dalt nem akarnak feltenni a korongra. A későbbi sláger, You Could Be Mine is a fiókban maradt. Azzal kezdtem, hogy a zenekar később nem tudta felülmúlni az első albumot. Ez csak részben igaz, mivel a Use Your Illusion párossal nem felülmúlták az Appetite for Destruction-t, hanem más irányba indultak, más jellegű albumot készítettek. Mondhatnám, művészi vénájuk (főleg Axl-é) csúcsra járt ott.

[the-devil-girl666]

Te+Én=Mi!

Május 5.-én írtam kettőnkről legutóbb, azóta nem is nagyon voltam itt, most Július 30.-a van. Rengeteg minden történt azóta, szinte fel sem fogom mennyi minden. Kezdem onnan, ahol tartottam legutóbb.

Május 5.

A matek érettségim napja volt, elképesztően ideges voltam aznap, előtte éjjel aludni is alig tudtam. Viszont előtte való nap, bejöttél a városba a magyar érettségim után. Beszélgettünk, megnyugtattál, megöleltél, nevettünk, sztorizgattunk. Odaadtad nekem a dzsekid, mert fáztam. Amikor rátetted a vállamra a dzsekit, mérhetetlenül hatalmas energia és erő járta át minden porcikámat. Nem csak azért, mert nem fáztam utána már, hanem a közelséged miatt. Nincs perc, hogy ne futna végig a fejemben a gondolat, hogy mennyire is boldog vagyok általad. Minden veled eltöltött perc olyan számomra mintha a fellegekben járnék. Veled úgy érzem magam, ahogy mindig is akartam. Olyan boldog vagyok amire mindig is vágytam. És tudod, neked a csillagokat is képes lennék lehozni. Legnagyobb félelmeimet éltem meg az érettségi időszak alatt is és te mellettem voltál, bíztattál, támogattál mindvégig. Mérhetetlenül hatalmas boldogságot okozol.

Következő nagyobb alkalom amikor találkoztunk

Május 7.

Angol érettségi napja volt. Számomra a legstresszmentesebb nap. Bejöttél a városba igaz, csak egy óránk volt. De azért jöttél be, hogy találkozz velem, hogy a hosszú stresszes időszak vége után velem legyél és mellettem legyél. Jobbat nem is kívánhattam volna, minthogy egy ilyen időszak után a karjaidba bújjak és szorosan átöleljelek.

Május 13.

Na ez aztán egy nap volt. Nem sok kellett, hogy elájuljak a sok pillangótól a gyomromban. Viszont eszméletlen buta is voltam, attól, hogy visszagondolva így volt helyes, akkor is így gondolom. Meg akartál csókolni, már ott volt a pillanat már majdnem megtörtént. Én mit csináltam? Kitértem. Hát ki az a bolond aki arra vágyik hónapok óta, hogy a kiszemeltje így közeledjen aztán kitér a lehetőség alkalmakor? Hát én. A szívem kiugrott a helyéről, nem tudom pontosan miért tértem ki. Talán megijedtem a hirtelen erős érzésektől vagy erősek voltak a pillangók a gyomromban. Nem tudom. De annak így kellett lennie és hála az égnek nem haragudtál meg rám emiatt és megértettél. Az utána lévő beszélgetésünk is elég szépen megmaradt a fejemben, mondjuk az összes de van ami jobban és szinte minden nap feljön a gondolat, hogy hogy is zajlott le egy egy beszélgetésünk. Napról napra egyre jobban beléd zúgok.

Május 21.

Első alkalom, hogy felmentünk kilátóba ami csodaszép volt. Azt gondoltam, hogy ezen a napon újra megpróbálod a csókot és éreztem, hogy benned volt, hogy megpróbáld de végül mégsem tetted mert más terved volt. Sétáltunk aznap nagyon sokat, hintáztunk, nagyon jól éreztük magunkat. Anyának is bemutattalak, mert haza kellett jönnünk a dzsekidért a hűvös idő miatt. Este nagyon hideg volt, mindketten fáztunk a gondolattal mégis eljátszottunk, hogy bent maradunk egész éjjel a városban és majd reggel hazamegyünk. Viszont végül elindultunk a buszra de már csak az én buszomat értük el így nem maradt más választás. Jöttél velem. A szívem ezerrel vert. Féltem és örültem is. Nem tudtam mi lesz vagy hogy mi fog történni. Hazaértünk, megágyaztam és befeküdtünk az ágyba, este fél12 körül járhatott az idő. Meg akartalak csókolni. Bár tudtam, hogy nem szabad, mégis nagyon az volt bennem, hogy meg kell tennem. De elvetettem az ötletet. Nagyon sokat beszélgettünk, végig beszéltük az egész éjszakát és majd csak reggel aludtunk 2 órát körülbelül. Nem csókoltál meg de homlokpuszit kaptam amitől úgy éreztem, mindenem megvan pedig akkor még együtt sem voltunk. Hazamentél én pedig kitörő boldogságban voltam. Elképesztő érzés, hogy oly sok ideje vágytam már rád és mostmár végre veled lehetek.

[gyorfironia]

Kényszerrezgés

Az eső harmonikus mozgást végez,

ahogy beszívódik az aszfaltarcomba

és újracsorog a könnycsatornámon át.

A bőröm alatt összegyűlt,

lelkes amatőr vagy,

amit középen felpuhított

a víztől sercegő elektromosság.

Összenyomja a tüdőmet

az akusztikus szmog,

fullasztó brácsakipufogók

és zongoragyárkémények dőlnek rám.

Elnyelődök a nulla decibelben

és visszaverődik a falakról az üresség.

Nincs jól hangolva a napom,

kitértem az egyensúlyi helyzetemből.

Egyre sűrősödve ingázunk.

Én vagyok a nyújthatatlan,

elhagyagolható fonal,

te pedig a rámfüggesztett

pontszerű test.

Csillapítatlan a hangszínünk,

a tiéd zaj, az enyém elnyelés.

[ililatkideneb]

Már sírni se tudok, de talán tudnék hányni 

Ha bebasznék, úgy hogy nem tudok járni 

Máson járna az eszem addig is 

Nem azon hogy miért tud még mindig fájni

Arra gondolok, hogy bárcsak írnál már 

Megosztanám veled, amiért a szívem fáj 

De nem bazdmeg, nem teszed soha

Mikor kapom meg végre azt, ami nekem jár? 

Bárcsak ne kéne mindenhez jó képet vágni,

Elmondanám hogy nem tudok semmit, csak leszarni 

Meghalt egy részem már jó régen 

Nehéz lesz belém már reményt lehelni 

Ezt mondom most, de persze ez is lófasz 

Holnap kezdődik előről, és te megint leszarhatsz 

Jó képet vágok megint mindenhez 

Karácsonyfadíszt is tudod hova akassz 

Hogy tudod a szívem mindig összetörni?

Nem direkt csinálod, benned meg kell bízni 

De jaj nekem, szeretnék így is holnap 

A karjaid közt kelni 

Egy kisgyerek vagyok, akit elhagyott az anyja

Te meg a fontos felnőtt, folyton fontoskodva

Hessegetsz el engem 

Mi lenne ha úgy élnénk, egymást meghallgatva? 

De félek hogy nem megy, elvisz téged a szél 

Olyankor a szíved is hűvös mint az acél 

Javíthatom megint meg magam 

És jól leszek nélküled, hisz ez volt végig az cél

Aztán elmúlik pár nap, jön a holnapután 

Te előbújsz a ködből, én ott állok majd bután 

Fontosabb dolgod volt, értem

Nem baj hogy közben a hitemből kitértem

Mondom, szia kedves, téged mi szél hozott? 

Mielőtt észreveszem, becsempészed a lompost 

És reggel megint eltűnsz, én keresem ami volt 

Nem marad semmi, csak az ágyon egy fura folt

Miért van ez mindig, az elején még jól megy 

Én vagyok a sztár, mint hegyezőben a hegy 

De mindig fordul a kibaszott kocka 

Mindig szar lapok vannak nekem leosztva 

De én mást nem tudok bazdmeg, csak szeretni 

Aztán a saját faszságomon a végén jót nevetni 

Ez vagyok én, ennyit elmondhatok 

Többet sajnos nem, és csak múlnak a napok..

[szargyerek]

Éjszakai kaland

Na szóval az volt, hogy 11 óra, de én még nem vagyok álmos, így teljes lelki nyugalmamban játszom a telefonomon, de tényleg, minden oké, ezegyszer nem parázok semmitől, még a sötét miatt sem, legfeljebb attól hogy meggyulladok a hőségtől. De! Egyszer csak azt érzem, hogy valami combon csípett. Mit csípett banyek harapott! A combom gyakorlatilag növesztett egy kicsi combot magának vagy valami hasonló kis cukiság történt vele. Felkapcsolom a lámpát és csak akkor látom a hegyet (hegységet) ami egy feltehetőleg kettőnél több lábú gusztustalan élőlény (alias ízeltlábú) tevékenysége miatt emelkedett ki belőlem, na mondom GECI HA EZ SZÚNYOG VOLT MEGESZEM A KALAPOM. Ezután átvillant a fejemen hogy ha nem szúnyog akkor mégis mi a rákos kurva szent szar csinálhatta... pók? Na neem az én városomban ugyan nem! Esetleg ágyi poloska? ÁGYI POLOSKA! Azok csak nagyon szutykos helyeken élnek állítólag, de a paranoiámnak köszönhetően eszembe jutott hogy mi van ha elhanyagolom az ágyamat, és beköltözött egy kurva POLOSKA az ágyamba?!??!? [Rettegek a poloskáktól. A múltkor bejött egy a szobámba és én elbőgtem magam. De ez egy másik történet.] Kb. kitértem a hitemből, és elkezdtem felforgatni az ágyat kettőnél több lábú izék után kutatva, közben szétesett a fülesem (ami egyébként jól működik, csak a szilikon szar jön le a fülbedugós részéről, de két pillanat alatt eltűnik és marha irritáló), szóval elkezdtem gyorsan összerakni amikor éreztem valami megint meg akar csípni. Ráadasul a seggemet, vagyis fölötte, szóval inkább a derekam. Na most az nem viszket, szóval szerintem sikerült megzavarnom a valamit. Utána egyből ott néztem meg, ha mászik akkor a popóm közelében kell lennie, de nem volt. Itt kicsit megkönnyebbültem hogy lehet mégse mászik, hanem repül, és akkor csak egy ribanc szúnyog. De még nem voltam biztos benne. Aztán megláttam. Elrepült az arcom előtt, mintha elege lett volna a hajkurászásból, én meg elsziszegtem az orrom alatt hogy "tudtam gecó" és a szúnyog után csaptam vagy ötször, persze nulla találattal. Erre a kis szemét átrepült az ágyam fölül az asztalom fölötti sarokba, ahol az ablak van. Gondolkodás nélkül mentem utána, felkapcsoltam a lámpát, és csak később jutott eszembe, hogy valószínűleg az egész lakótelep végignézte a küzdelmeimet egy szaros rovarral, vagy mondjuk inkább úgy hogy ahogy egy pöttyös balerinacipővel csapkodom a fal és a plafon különböző pontjait félmeztelenül. (Mondtam már hogy meleg volt??) Végül kb tíz perc szerencsétlenkedés és hangoskodás után (remélem a lakás egyetlen éber alvója anyám személyében nem kelt fel a ricsajra) elérkezett a pillanat, amikor a kiscipőm talpával agyonnyomtam a vérszívó kis szukát. Ennek annyira örültem, hogy kb táncolni kezdtem, mint Riley a Left behind-ban amikor legyőzi Ellie-t vízipisztoly csatában. Még "énekeltem" is, hogy i gotcha, i won!!! Szóval igazi győzelmi tánc volt, aztán miután a hullát kipateroltam az ablakon, ismét nyugodtan tudtam élvezni a kis okostelefonom társaságát, ha már muszáj ilyen melegnek lennie és elvennie tőlem az alvás lehetőségét a folyamatos izzadás és szomjúság miatt. Ebből is látszik, hogy milyen izgalmas az életem...

[vivike4444]

Egyre világosabban látom és tudom, hogyan készített fel az életem minden egyes nagy törése, szenvedése, hogy be tudjam tölteni a célomat. Ha kitértem, el kellett buknom. Miközben sirattam azt, ami elveszett, jött az új. Követhetem az egyes állomásokat és kereszteződéseket. Idáig jutottam a keresésben és megértésben. És ha az életedet átnézted és megértetted - legalábbis azt hiszed - akkor el tudod engedni. A múltat - és a jelent.

[pokmajom]

Egyszer részt vettem egy fertő-tavi vitorlás versenyen. Aztán amikor a mezőny bőszen gyilkolta egymást egy háromnegyed szeles szakaszon, én kitértem a nádas mellé, ahol jó pöfföket láttam a vizen. El is kezdtem beelőzni a többieket, mikor fennakadt a svert a fenéken, én majdnem kiestem a hajóból, ami be is fordult a nádasba és mire tovább tudtam indulni, már tök utolsó voltam. Ez aztán így is maradt, de legalább megtanultam, hogy sose akarjak okosabb lenni a helyieknél.

Fertő tó- Neusiedler See

[versinator]

Verekszem merengések

Pácban kiivá óbor körkérdéssel Nyárfát bún kinyujtja verővel Eltűnődni felmegyek bordád évődő Szerbia kifeszíted jute köpködő Fensége önökhöz elmosódva jelentem Orrt fittyen reflexétől megüzenem

Sajgóbbra álltad programmbeszéd referál Szólóéneke megfeszíti csutora ravatalnál Lezuhanni meglesett sokadalmon csatornán Túlvilágra ragyogtok kéjért palán Ábrándoknak kivégzés óriásként tiszteltetem Békekötő gyúló érné kerülgettem

Fájásnak mozgóképek elárvul szénnel Névjegyét brühühü csábítgatja intéssel Felhasználom állanék vállalkozásnak mesterkedő Zajtól lombba pompádat elkezdendő Vonalának szigeteknél holthoz kitértem Időnyerés elhullatta villamosról csöndem

Tósztot gyepére múzeumban kuporogtál Csermelyhangu mágneshegyének vázái fújkál Gyanút csillagsereg nézelődni múlásán Összekeverve ökrei megteremtették pamlagán Bogja zeneszerző négyszögű gyerekszerelmem Gyászold füzeknek fogadjunk férfiszem

Felépültem vető bárkában rezgésével Ászokon megpukkadjon rágcsáló cikkel Országúti választólistát elporlad törleszkedő Meszelni viziben karmol nagyerdő Rendezem rezge padlatra vizezem Nyújtóztam kartárs meditálók képzelmem

Gyerekcsapat tárcámhoz rigóhang lámpánál Zártakor rabjainál vesződj faragcsál Fizetőpincér ügyelek kékszín leszállván Drukkos mohammed robotját kacsalábán Ezredévek vonító hízva fekhelyem Nyergén mandarin merengsz öltözködésem

[lapinauxchampselysees]

Éméché

Pénteken kiléptem az épületből és kellemetlen, széllel megtoldott, szitáló esős idő fogadott. Szerencsére előre felszerelkeztem az abajdos esernyőmmel (ezt a szót a családi szókészletünkből csentem és szerintem nagyon találó), viszont a plüssállatszőr bundám nem bizonyult jó választásnak az alkalomhoz. Tíz percen belül ugyanis, mire az M7-es metró megállójába értem, már leginkább egy ázott kutyára hasonlítottam, már ami a bundácska összecsomósodott szőreit és a fél órán keresztül végül is simára és puhára szárított hajam immár teljesen szétfújt, kaotikus kazlát illeti. Valamiért úgy is éreztem, hogy furcsán bámulnak az emberek, ezért amikor megérkeztem a találkámra a belvárosba egy Chez H’anna nevű, közel-keleti jellegű helyre, meg is kérdeztem az amerikai barátnőmtől, hogy hülyén nézek-e ki. Biztosított, hogy nem, úgyhogy elengedtem, de lehet, hogy ez a bunda még ebben a városban is merésznek számít, (pedig egy csomóan hordanak).

Egy olyan este volt ez az esős pénteki, amikor sok mindent megtudhattam emberekről, nemzetekről és kulturális beidegződésekről, melyeknek létezését már eddig is sejtettem, itt-ott tapasztaltam, s számtalanszor elgondolkodtatott magammal és a saját hitrendszereim helyességével kapcsolatban. Ella, az amcsi lány bőségesen szolgált nekem rácsodálkoznivalóval, hiszen az ő élethez és emberekhez való hozzáállása számomra még a franciákéval összevetve is igen eltérő, de azt kell, hogy mondjam, ez az esetek 99%-ában pozitív különbség volt. A legaranyosabb történetét hallgatólagos engedelmével megosztom veletek. Egy elég puccos negyedben lakik egy műkedvelő, intellektuális családnál. Az egyik nap együtt szállt be a liftbe egy ott lakó hölggyel és közvetlenül, amolyan tengerentúli „Hi, how are you?”-modorban próbált szóba elegyedni vele (franciául). Péntek lévén megkérdezte, hogy telt a hete. Már az is nagyon szórakoztató volt, ahogy Ella interpretálta a hölgy undorral vegyes zavart, sértődött arcát, de a valós reakcióról csak sejtéseim lehetnek. Annyi bizonyos, hogy durván visszakérdezett: „Ismerjük mi egymást??”. Lánykánk próbálta elmagyarázni, hogy nem, csupán érdeklődött, mivel egy házban laknak és egy liftben utaznak, így újra bepróbálkozott egy kérdéssel, mire csak egy még haragosabb pillantást és efféle választ kapott: „De tényleg, NE beszélgessünk!” Ez a történet, mely igen jól példáz pár nemzetekkel kapcsolatos sztereotípiát, annak kapcsán került szóba, hogy mondtam neki, én is elég nehezen ismerkedem itt franciákkal. Ami méginkább meglepett, hogy állította, New Yorkban, ami még nagyobb és talán még szívtelenebbnek hitt metropolisz, mint Párizs, az efféle kedélyes szóváltások normálisak és gyakoriak.

Ezután tettük át székhelyünket az egyik kollégiumszerű helye, ahol körüljártunk pár szobát és borokat kóstoltunk sajtokkal. Egész este félig angolul, félig franciául karattyoltunk, és mivel a társaság egyik része olasz volt, ők gyakran hadarva átváltottak és a saját belső poénjaikon. Magyarázgatták a kanadaiaknak, hogy mi az a „strúdel” és hogy az német… gyorsan hozzátettem, hogy nálunk is hagyomány! Mert hogy ugye alma, fahéj, porcukor, leveles tészta… ó, ha tudnátok milyen volt a nagymamám kézzel nyújtott rétestésztája meggyes töltelékkel! Azé, aki világ életében rétesdét akart nyitni Nagymegyeren, de végül sosem adatott meg neki. De ezt már nem mondtam. Viszont valahogy szóba került az egész helyzet, az, hogy én honnan jöttem és ki vagyok, és hogy, hogy nem, elkezdtem elmesélni nekik Emese ősanyánk történetét angolul, jónéhány pohár bor után (érdekesség, hogy a címben szereplő francia melléknév, az éméché, ami kb. úgy hangzik, mint a nevem, azt jelenti, becsípett). Mindenkinek nagyon tetszett a sztori, hogyne tetszett volna, hiszen kissé pikáns, őszinte és szép, a misztérium és a valóság ideális elegye. S bár elég nehéz itt betanítani az emberekkel a nevemet, én mégis büszkén viselem, a történetét is. Az egyik lány meg is jegyezte, hogy pont olyan ez, mint az indiánok mondái a teremtésről és a népek, törzsek eredetéről, melyek még azokból a korokból maradtak ránk, amikor az ember közelebb volt a természethez. Trianonra is kitértem pár mondatban, de egyrészt nem akartam feszegetni, másrészt a szituációban hiányzott néhány szó a készletemből a pontos fogalmazáshoz…

A végére már csak páran maradtunk Renou, a kanadai srác szobájában, én pedig bágyadtan ültem az ágyon, hallgatva, ahogy Ella csacsog. Tőle hangzottak el azok a kulcsmondatok is, amiket azóta is melengetek magamban. Nem mindet nekem mondta, csak megütötték a fülemet, mint olyan szavak, amikre az embernek annyira szüksége van egy-egy hosszú és fárasztó hét végén.

- A minap is azt mondtam: Nem, nem vagyok hajlandó leülni és könyvek fölött görnyedni egész nap! Ez Párizs! Annyi múzeum van, amit látni kell! Annyi bor van, amit meg kell kóstolni! Annyi utca, amit be kell járni! Annyi átélni való élmény…! Leszarom a leckéimet, mikor hazamegyek, nem arra fogok emlékezni, hogy mit olvastam egy könyvben! – mondta, bőszen gesztikulálva.

Majd később, mikor megkérdeztem tőle, hogy nincs-e honvágya:

- Dehogy! Hisz’ itt minden nap valami új, valami más! És tudod mit? Amikor majd hazamegyünk, minden sokkal, de sokkal könnyebb lesz ehhez képest, mert most minden annyira őrületesen nehéz. Minden ugyanaz lesz, de mi már nem.

Igaza volt, én pedig hálás voltam érte.