#kertész dávid

[politikapolka]

Türelmes fasiszták, há' má megint bántják szegényeket.

[andyesisaidyesiwillyes]

2019-es olvasmányok:

1. David Lynch, Kristine McKenna: Aminek álmodom (5/5)  2. Sirokai Mátyás: “Botanika”, kézirat (5/4)  3. Fodor Balázs: Kozmológiai állandó (5/2) 4. Tandori Dezső: Töredék Hamletnek, újraolvasás (5/5)  5. Kali Ágnes: Ópia (5/4) 6. Simon Márton: Rókák esküvője (5/5) 7. feLugossy László: Korlátozott mennyiségű delej (5/3) 8. Susan Forward: Mérgező szülők (5/5) 9. Dékány Dávid: Dolgok C-hez (5/5) 10. Truman Capote: Hidegvérrel (5/5) ! 11. Izsó Zita: Éjszakai földet érés (5/3) 12. John Williams: Butcher’s crossing (5/3) 13. Gyökössy Endre: A boldog házasság (5/4) 14. Füst Milán: Feleségem története, újraolvasás (5/5) 15. Krusovszky Dénes: Akik már nem leszünk sosem (5/5) ! 16. Krasznahorkai László: Aprómunka egy palotáért (5/4) 17. Mán-Várhegyi Réka: Mágneshegy (5/3) 18. Rupi Kaur: Tej és méz (5/4) 19. Krasznahorkai László: Mindig Odüsszeusznak (5/5) 20. Vajna Ádám: Oda (5/4) 21. Fenyvesi Orsolya: A látvány. Kommentárok meg nem irt versekhez (5/4) 22. Fehér Boldizsár: Vak majom (5/5) 23. Peer Krisztián:  Nem a sajátod (5/3) 24. Nemes Z. Márió: Barokk femina (5/5) 25. Bálint György - Bánó András: Bálint gazda a száz éves kertész (5/5)

[aprilisibudapestkiallitas]

Fekete Dávid, Lang Ádám és T��th Kristóf csoportos kiállítása Megnyitó: 2017 április 19. 20:00, 1073 Bp. Kertész utca 4. A nyitóbeszédet mondja: Juli Gerdner A megnyitón zenél: Fülöp Peti

Virágzó természet, egymást érő tüntetések, egyre lengébben öltözködő lányok és fiúk. Nagyjából így lehetne összefoglalni az áprilisi Budapestet. Az Áprilisi Budapest csoportos kiállítás nagybetűs prizmája és művészi vízióvá transzformálása mindannak, amit mindenki átél és amit mindenki érez, hogy kikivánkozik belőle. Három cool kiáltás a szabadságért, a szerelemért és az elesettekért. Fekete Dávid gonzó rajzai egy ihletett hajnalon születtek. Az utolsó kép után a művész elájult, állítja nem emlékszik semmire. A szobában szétszórt képeit egy neve elhallgatását kérő kurátor rendezte össze kronológiailag. Lang Ádám valósághajlító és igazságfeltáró Instagram-fotós húsvét hétfő délutánján faggatta a józsefvárosi utcákat. Azok pedig csak meséltek és meséltek végetérhetelenül. Jelen kiállításon ezen befogadhatóvá filterezett fotókon keresztül kukucsláhatunk le Budapest legigazibb kerületének lelkivilágába. Tóth Kristóf képeit a hazaszeretet és a külföldön való élet kettőssége ihlette. Áprilisban visszaterve az országba a polgári engedetlenség, a rég látott barátokkal való találkozás és a társadalmi kilátástalansag érdekes egyvelege alkotásra sarkallta, és digitális technikával vetette mindazt papírra, amiről Magyarorszag szólt ebben a rövid egy hétben: puskapor, savanyú sör, utcán felejtett fekália és a tavaszi rét illata. FIGYELEM! A kiállított művek addig tekinthetőek meg, amíg el nem kelnek.

[metalindex-hu]

Megjelent Sziva Balázs születésnapi koncertlemeze, március 16-án budapesti koncert!

Megjelent Sziva Balázs születésnapi koncertlemeze, március 16-án budapesti koncert! - http://metalindex.hu/2018/03/15/megjelent-sziva-balazs-szuletesnapi-koncertlemeze-marcius-16-an-budapesti-koncert-2/ -

A HammerWorld magazin márciusi számának mellékleteként jelent meg a Hungarica és a Romantikus Erőszak zenekarokból ismert Sziva Balázs születésnapi koncertjének felvétele. A nemzeti rock körökben mozgó énekes tavaly márciusban tartott nagyszabású koncertet a Barba Negrában 40. születésnapja alkalmából, melynek során pályafutásának minden korszakát felelevenítette, így felcsendültek dalok a Romantikus Erőszak, a Hungarica, a Sziva Balázs és a Szent Suhancok, a FradiMánia és a Romer Akusztik előadásában is, melyek egy hivatalos, jó minőségű kiadvány keretében élvezhetőek most.

A 20 dalt tartalmazó koncertlemezen számos zenész vendégeskedik, a teljesség igénye nélkül: Mentes Norbert (Moby Dick, Hungarica), Laczik Fecó (Beatrice), Preidl Barnabás (Hungarica, Wall of Sleep), Gőbl Gábor (Moby Dick) és még sokan mások…

Sziva Balázs a Romantikus Erőszak zenekar egyik alapító tagja és énekese, 2006-ban csatlakozott a Hungarica zenekarhoz is, ahol szintén énekesként 2012-ig maradt, velük 4 albumot készített. 2011 óta tagja a Sziva Balázs és a Szent Suhancok formációnak is, és alapítója a Hadak Útja lemezkiadónak.

Az énekest élőben legközelebb a Nemzeti dal ünnepen, március 16-án lehet a RomEr élén látni a Barba Negrában a P. Mobil és Waszlavik Gazember László társaságában.

Sziva Balázs születésnapi koncert ízelítő (Romantikus Erőszak – Hunnia fia)

www.youtube.com/watch?v=wYOtm3uLB3Q Sziva Balázs: Születésnapi koncert az online áruházakban

songwhip.com/album/sziva-balazs/szuletesnapi-koncert

A korong megjelenésével egy időben, a RomEr hivatalos YouTube csatornáján teljes egészében megtekinthetővé tették a koncertről készült, nagyon hangulatos filmet is.

Sziva Balázs – Születésnapi koncert

2018 – Hadak Útja Kiadó / HMR Music Kft.

Minden vészen át (Romer akusztik)

Trianont ledöntjük (Romer akusztik) /Tumbász Márton – hegedű/

Hajrá Ferencváros (FradiMánia) /Klopcsik László – gitár, Talabér Péter – gitár, Szlovák Dávid – trombita/

Veletek vagyunk (FradiMánia) /Klopcsik László – gitár, Talabér Péter – gitár/

Zef (Sziva Balázs és a Szent Suhancok) /Klopcsik László – gitár/

Skinhead (Sziva Balázs és a Szent Suhancok) /Klopcsik László – gitár, Laczik Fecó – basszusgitár/

Rendőrállam (Hungarica)

Jöjj el szabadság (Hungarica)

Viharos századok (Hungarica)

Hunnia fia (Romantikus Erőszak)

Mindörökké Magyarország (Romantikus Erőszak)

Ria ria Hungária (Romantikus Erőszak) /Gőbl Gábor – ének/

Visszatér (Romantikus Erőszak)

Szent László éneke (Romantikus Erőszak) /Móritz – basszusgitár/

Rács mögött (Romantikus Erőszak) /Jabba – ének, Yoli – gitár/

Lesz még Erdély (Romantikus Erőszak) /Szlovák Dávid – trombita/

Koronás címer a szíved felett (Romantikus Erőszak)

Itthon vagyunk (ős- Romantikus Erőszak) /Talabér Péter – gitár, Kováts Balázs – dobok/

Betyárballada (Romantikus Erőszak)

100% Magyar (Romantikus Erőszak) /Klopcsik László – akusztikus gitár/

A lemez borítóját Kertész Enikő (Keni Graphic) készítette.

Nemzeti Dal Ünnep 2018. március 16. (péntek) P.MOBIL – ROMER – Waszlavik

HELYSZÍN Barba Negra Music Club

Budapest – Prielle Kornélia utca 4. A koncert facebook eseménye: www.facebook.com/events/1550505518335938/

MENETREND 19:00 kapunyitás 19:30 Waszlavik Gazember László 20:30 ROMER 22:30 P.MOBIL

Sziva Balázs Facebook: www.facebook.com/szivabalazsOfficial

[lillaszasz]

OFF-Biennale Budapest Gaudiopolis 2017 – The City of Joy

Off Biennale Review in http://www.e-flux.com

Tót Endre: Örömdemonstráció, Amsterdam, 1979, A művész és az acb Galéria jóvoltából //

Endre Tót: Gladness Demonstration, Amsterdam, 1979 Courtesy of the artist and acb Gallery, Budapest

OFF-Biennale Budapest Gaudiopolis 2017 – The City of Joy September 29–November 5, 2017 offbiennale.hu Facebook / Instagram

HUB: Három Holló Piarista köz 1 (entrance from Szabad sajtó út) 1052 Budapest

VENUES: mostly in Budapest and also in Dunaújváros, Eger, Nagykanizsa, and Pécs, Hungary

OFF-Biennale Budapest, the largest civil, independent arts initiative in Hungary, is proud to present its second edition entitled Gaudiopolis 2017 – The City of Joy.

OFF-Biennale does not apply for Hungarian state funding, and stays away from state-run art institutions. Unique among contemporary art biennials, it is a grassroots endeavor that is based on the self-organization and collaboration of artists, curators, other cultural and civil organizations, galleries, and students, among others. OFF-Biennale aims to strengthen the local independent art scene. It strives to take part in the social discourse on public issues and to enhance the culture of democracy by the means of art. It supports new artistic productions which otherwise would not be able to materialize in Hungary today. Settling in private apartments, vacant shops, industrial buildings, alternative theaters, and public places, it invites the public to explore the city. OFF-Biennale was not conceived by following international biennale patterns; it has been tailored—and will be re-invented each time—to best serve its local independent scene.

Gaudiopolis 2017 – The City of Joy Gaudiopolis (1945–50), meaning “City of Joy,” was the name of a Children’s Republic founded in the aftermath of World War II in Budapest by Lutheran pastor Gábor Sztehlo. His orphanage provided shelter and home for hundreds of children regardless of their religion, social background, or nationality, who lost their parents and/or their homes to the war. Children dwelling in the “City of Joy” formed their own government, elected their representatives, and adopted laws that applied to everybody (including teachers). This mini-republic of trust, generosity, responsibility, and care serves as inspiration to both the projects and the working method of OFF-Biennale. It  prompts us to reassess the implications of personal commitment, solidarity, education, community development, and the sustainability of democracy, as well as rethink, in this context, the potential role of children, playfulness, joy—and art.  

Participants Expanding the methodology of many large-scale events, OFF-Biennale’s curatorial team curates only a part of the program: besides commissioning and presenting projects, it also offers the possibility to stakeholders of the local scene to apply with projects through an open call process. The resulting program, presenting about 120 artists, is thus the common curatorial achievement of about 40 individuals and groups, and the biennale works as an umbrella that amplifies the voices of individual projects. Noor Abed, Noor Abu Arafeh, Akademia Ruchu, Ádám Albert, Can Altay, Gábor Altorjay, Architecture Uncomfortable Workshop, Artmagazin, Orsolya Bajusz, Zbyněk Baladrán, Levente Bálványos, Taysir Batniji, Péter Bencze, Barna Benedek, Kata Benedek, Anca Benera & Arnold Estefan, Márton Bertók, Johanna Billing, The Board of the School of Free Printing, Andrea Bódis, Virág Bogyó, Lőrinc Borsos, Márta Branczik, Giulia Bruno, Imre Bukta, Tamás Buvári – Kinga Turós-Máté, Marvin Gaye Chetwynd, Anetta Mona Chişa & Lucia Tkáčová, András Cséfalvay, Dávid Demeter, Tamás Don, Róza El-Hassan, Sári Ember, Jumana Emil Abboud, Ágnes Eperjesi, Miklós Erhardt, Katalin Éri, Gábor Erlich, Katalin Erdődi, Ex-Artists’ Collective (Tamás Kaszás, Anikó Loránt), Gábor Fábián and Erna Gergelyi, Adrienn Fejes, Valér Fekete, Stano Filko & Alex Mlynárčik, finger group, Andreas Fogarasi, FreeDoc / Gabriella Csoszó, Márk Fridvalszki, Flóra Gadó, Tibor Gáyor, Kitti Gosztola & Bence Pálinkás & Fanni Hegedűs, Tomislav Gotovac, Ferenc Gróf, Ábris Gryllus – János Brückner – Márton Emil Tóth – Zsófia Tamara Vadas, Dávid Gutema, Katalin Haász, István Haász, Inas Halabi, István Halmi-Horváth, István Harasztÿ, Shuruq Harb, Nicoline van Harskamp, Mona Hatoum, Judit Hidas, Lili Hitka – Zsófia Kormos – Lia Lőrinczy – Dániel Helyes – Dénes Peták – Barnabás Zemlényi, Ane Hjort Guttu, Csilla Hódi, Andy Holden, Kristóf Kovács and the TELEP team, Danièle Huillet and Jean-Marie Straub, Adelita Husni-Bey, Binelde Hyrcan, Richard Ibghy & Marilou Lemmens, Sanja Iveković, Sven Johne, Nikita Kadan, David Karas, Ildikó Kele, Antal Kelle, Botond Keresztesi, Lara Khaldi and Eszter Szakács, Zsolt K. Horváth, Adám Kiss-Balbinat, Szabolcs KissPál, Ádám Kokesch, Július Koller, Csenge Kolozsvári, Eva Koťátková, Jiří Kovanda, Kata Krasznahorkai, Krisztián Kristóf, KwieKulik, László (Lafu) Ladány and Syporca Whandal, Antal Lakner, László Lakner, Little Warsaw, Gergely László (Tehnica Schweiz) – Katarina Šević, Eszter Lázár and Edina Nagy, Armin Linke, Péter Lowas, Virág Lődi, Virág Major, Mihály Maljusin, Alexander Manuiloff, Ferenc Margl, Andor Maruzsenszki, Dóra Maurer, András Mengyán, Szilárd Miklós, Dávid Mikulán, Csaba Molnár, Gyula Muskovics and Andrea Soós, Annamária Nagy, Csilla Nagy, Zsófi Nagy, Judit Nem’s, Csaba Nemes, Lilla Neményi, Jüri Okas, Márton Pacsika, Daniela Patti – Levente Polyák, Neša Paripović, Ewa Partum, Manuel Pelmuş, Gergő Pintér, Joanna Piotrowska, Pneuma Szöv., Áron Porteleki, Krisztián Puskár, Khalil Rabah, Bea Piros Rostás, Vanda Sárai, Péter Sarkadi, János Saxon-Szász, Andi Schmied, Kati Simon & Zsolt Vásárhelyi, Eszter Sipos and Csaba Árpád Horváth, Slavs and Tatars, Borbála Soós, Mladen Stilinović, Lana Stojićević, Students of the course How to Make a Work of Art, Subversive Film, János Sugár and Balázs Byron Horváth-Kertész, Márton Szarvas, Lilla Szász, Katalin Székely, Viktor Szeri, Kamilla Szíj, Kornél Szilágyi, Hajnal Szolga, Beatrix Szörényi, Péter Szörényi, Erika Szurcsik, Gustave Tiger, TPSRPRT, tranzit. hu, Dominika Trapp, Olja Triaška Stefanović, Hajnalka Tulisz, Endre Tót, Balázs Máté Tóth, Zsuzsanna Tóth, Csaba Vándor, Emese Váradi, András Wolsky, Piotr Wysocki – Dominik Jałowiński

Team                           Leader of OFF-Biennale: Hajnalka Somogyi Curators: Nikolett Erőss, Róna Kopeczky, Lívia Páldi (2016), Hajnalka Somogyi, Eszter Szakács, Borbála Szalai, Katalin Székely Art mediation: Nóra Böhler PR and Communication: Gabriella Rothman, Gergely Nagy Archive: Zoltán Dragon Financing and Administration: András Bognár

For the detailed program and more information, please visit the OFF-Biennale’s website.

Main supporters The main cooperation partner of this year's OFF-Biennale is GfZK – Museum of Contemporary Art Leipzig. The cooperation project is funded by the German Federal Cultural Foundation.

[nemzetinet]

Engedjétek haza az apákat!

Anna visszafordul címmel jelenik meg áprilisban Turi Tímea új verseskötete a Magvetőnél. A fiatal költőnő maga is a kiadónál dolgozik, így amikor nem házasságról vagy anyaságról versel, akkor Szilasi László- és Kun Árpád-köteteket szerkeszt. Az Alexandra összeomlásáról, a könyvkiadás helyzetéről és a társadalmi nemekről is beszélgettünk vele.

– A Magvető Időmérték sorozatában megjelent Szálinger Balázs-kötetet még egy Alexandra-áruházban vettem meg. Az Anna visszafordul esetében lesz erre lehetőségem? – Valószínűleg nem. Mi is annyit tudunk, amit a hírekből lehet: az Alexandra hálózatnak nincs nagy jövője. De a maradó könyvesboltokban nem fog szűkülni a kínálat.

– Kódolva volt az Alexandra bukása? – A késedelmes fizetésekről jó ideje lehetett tudni. Nem működött zökkenőmentesen a rendszer. A magyar könyvkiadásban pedig minden szereplő össze van kötve, így egyikük kiesése a többieket is fájóan érinti.

– L. Simon László volt államtitkár nagyobb állami szerepvállalásról beszélt. Segítené ez a könyvszakmát? – Pozitív és üdítő, hogy mi, akik a könyvkiadásban dolgozunk, alapvetően a piacról élünk. Vannak könyvek, amelyek magas irodalmi minőséget képviselnek, de nem lehetnek nyereségesek. Ilyenkor mi is pályázunk a Nemzeti Kulturális Alapnál. Egy ekkora kultúrában üdvös, ha az állam támogat kulturális szereplőket. De a könyvpiacnak meg kell őriznie az autonómiáját.

– A Magvető biztonságban van?  – Viszonylag szélvédett helyzetben vagyunk. A Líra kiadói csoport tagjaként nem fenyeget bennünket bedőlésveszély.

– Morcsányi Géza, a kiadó korábbi vezetője nemrég arról beszélt a Magyar Nemzetnek, hogy a Magvető sikerei olyan véletleneken is múltak, mint például Kertész Imre Nobel-díja. Azóta nagyobb tudatossággal viszik a kiadót?  – Morcsányi véletlenjeihez is kellett tudatosság. Valamilyen ízlésre mindig kell figyelni a szerkesztés során. Nem lehet matematikai képletekkel leírni, miből lehet és miből nem lehet siker.

– Milyen a Magvető ízlése?  – Ami most a Magvető, az nagyrészt Morcsányi Géza munkájának köszönhető. Elég jó ízléssel állította össze portfóliónkat. Én szerkesztőként és olvasóként is azokat a műveket részesítem előnyben, amiknek van közük az életemhez, segítenek eligazodnom.

– Nem túl sok így a személyesség a szerkesztésben? – Az ízlés nem feltétlenül magántermészetű dolog. Dávid Anna igazgató is szerkesztő, rajta kívül vagyunk hárman, elég sokféle az ízlésünk. Amelyet inkább használunk, és nem kiszolgáltatva vagyunk neki.

– Az Időmérték sorozatnak, amely nemrég indult, mi a koncepciója? Mi köti össze Röhrig Géza, Halasi Zoltán és Turi Tímea kötetét? – A beérkező kéziratok válogatásánál azzal szembesültünk, hogy ma is sok jó vers születik, mégsem akkora irántuk a kereslet, mint a prózai munkákra. Volt egy olyan reményünk, hogy a sorozattal ismét hangsúlyosabbá tehetjük a lírát. Az elmúlt években kevés kivételtől eltekintve szinte megszűnt a világirodalom fordítása. Erre is tudatosan figyelünk. Megjelent így az Időmértékben W. G. Sebald és Ilma Rakusa egy-egy kötete is. Könnyebb így együtt a versekről beszélni, mint egy-egy könyvről külön. Persze nincsenek illúzióink. A versekkel való találkozás elsődleges terepe nem a könyv. Osztják Facebookon, olvassák blogokon. De a könyv hozzáadott érték, amiről a YouTube-on hallgatott versek korában sem mondhatunk le.

– Szerkesztette Kun Árpádot, Szilasi Lászlót, Bencsik Orsolyát. Mennyire különböznek ezek a munkák? Könnyebb például egy befutott szerző kötetét szerkeszteni, mint egy fiatalét? – Hogy ki milyen alkat, nem a kortól függ. Szöszmötölős szerkesztő vagyok, és minden, amit mi mondunk egy szerzőnek, csak javaslat. Hiába dolgozunk sokat egy könyvön, úgyis a szerző neve kerül a borítóra. A szerkesztés alázatos munka.

– Bencsik Orsolya kötetét erőteljesen kritizálták az ÉS-kvartetten. Elhangzott, hogy mintha a Magvető és a Forum is elfelejtette volna szerkeszteni a közösen kiadott regényt. Valóban elfelejtette? Hogyan áll az ilyen kritikákhoz? – Dolgozik az emberben a kritika. Reagálni viszont nem szerencsés. A szerkesztő munkájára a nyilvánosságban ritkán vetül fény, a kritika akkor veszi elő, ha valami nincs megoldva. Ha jól meg van szerkesztve a könyv, a legjobb, amit elérhetünk, hogy nem említik a szerkesztőt. De Bencsik Orsi könyve jó kritikákat is kapott, és a könyvének van egy tipikus vajdasági íze, amire nem mindig alkalmasak a mi receptoraink. Annyira más hagyományból táplálkozik, hogy nem biztos, hogy az elvárásaink igazodnak az ottani színekhez.

– Anna visszafordul – új kötetének ez a címe. Milyen Anna fordul vissza, és honnan? – Van benne egy vers, az Anna visszafordul a peronról, abból kiderül. Az Anna Karenina kezdetét fordítja ki. Sok szerepvers van ebben a könyvben, különböző irodalmi figurák történeteit próbálom kifordítani. Megjelenik Bovaryné, Sámson és Delila, az Ezeregyéjszaka.

– Nem sokkal a nemzetközi nőnap után beszélgetünk. Verseinek központi témája a nemek viszonya. Nőirodalomról beszélhetünk? Emlegethetjük együtt Kosáryné Réz Lola, Melinda Nadj Abonji, Péntek Orsolya és az ön köteteit? – Olyan kérdés ez, amiről sok mindent gondolok – és annak az ellenkezőjét is. Sok szerzőt ismerek, akik szerint csak egy univerzális irodalom van, ami vagy jó, vagy nem. De valami hasonlóság mégiscsak tetten érhető. Férfiirodalom is van szerintem, pedig kevesebbet beszélünk róla. Kicsit provokatív szándékkal is születnek a szövegeim. De a verseimben pontosabban tudok beszélni ezekről.

– Az egyik ciklus címe: Az összes nő. Gyakran előkerül, hogy a nő ilyen, a férfi olyan, ki mit csinál általánosságban. Viszont rendre felmerül a nyilvánosságban az is, hogy ilyet nem lehet mondani, nem általánosíthatunk nemekre. – Versben az ember bátrabban beszél. Olyan, mint egy laboratórium. Ki lehet próbálni bizonyos mondatokat, gondolatokat, amiket a versen kívül talán nem lehetne. Hogy milyenek a nők vagy a férfiak, publicisztikában én sem merném elmondani. Borzalmasan sokfélék. De a vers nem az óvatoskodásról szól.

– Tehát butaság például azzal támadni egy írót, hogy szexista a regénye? – Egy vers vagy egy regény másfajta szempontok alapján működik. Persze van egy minőségi küszöb. Ha egy szöveg macsó, attól még nem lesz irodalom. De attól, hogy macsó, lehet az. Van férfias és nőies irodalom is – de ezt nem feltétlenül a szerző neme determinálja. Nem szabad általánosítani a nőket és a férfiakat. A világ legtermészetesebb dolga, hogy ha a játszótéren beszélek a többi anyukával, kifejtjük, milyenek a nők és a férfiak. Ezek a mondatok léteznek a valóságban. Engem az érdekelt, hogy amikor ezeket a mondatokat mondjuk, mi beszél belőlünk. Az ilyen kijelentéseket – hozzáállásokat – nem eltüntetni akarom, hanem megvizsgálni, karikírozni, használni.

– Nem álszentség, ha a játszótéren elmondjuk, milyen a tipikus férfi és nő, publicisztikában viszont kárhoztatjuk ezt? – A magánbeszédnek másmilyenek a szabályai. A politikailag inkorrekt beszéd lehet irodalmilag izgalmas anyag, de nem hiszem, hogy a publicisztikában megengedhető. Más törvények jelölik ki a művészi és nem művészi beszédmód hatóköreit.

– Engem tönkretettek a feministák – szól az egyik vers címe. „Ti azt hiszitek, mindent meg lehet beszélni / Épp olyanok vagytok, mint a férfiak”, olvassuk benne. A téma ma is viták kereszttüzében van. Hogy értsük a címet és a verset? A férfiak is azt hinnék: mindent meg lehet beszélni? – Azért is fontos ez a vers, mert párban olvasható a cikluson belül egy másikkal, a Vendégek vagytokkal. Az női szempontból beszél dühvel a férfiakról. Annyiban feminista vagyok, hogy hiszek a női-férfi egyenjogúságban, az érte való küzdelemben. De nem ismerem annyira jól feminizmust, hogy tudjam: amit gondolok, melyik ágához állhat közel. Lehet, hogy nagyon individualista vagyok, de az esetleges érdekel. Az egyedi emberi élet. Amikor mozgalmi szinten beszélünk fontos kérdésekről, ezeknek az egyedi történeteknek az esetlegességét féltem. Ezért is írok verseket, nem kiáltványokat.

– Az ELTE új szaka kapcsán fellángolnak a viták a genderről. Arról, hogy vannak-e például társadalmi nemek. Vannak? – Csak társadalmi nemek vannak.

– Ha egy lakatlan szigetre kivetnek egy embert, másként fogja megélni a nemiségét? Felnőhet egy ember a társadalomtól elzárva, és mégis érezni fogja, hogy férfi vagy nő. – Van biológiai különbség férfi és nő között, ez nyilvánvaló. De a feminizmus célkitűzései egy idő után eljutnak oda, hogy a nők jogai a férfiak társadalmát sem hagyják érintetlenül. Ha többet dolgozik a nő, többet lesz otthon férfi. Olvastam egy norvég társadalomtudományi munkát, aminek bevezetőjében a szerző, egy apa, azt írta: az ő élete harc volt, hogy minél többet lehessen otthon. Úgy érezte, ki van zárva onnan. Talán nem is azt kellene a szalagcímekre írni, hogy engedjétek a nőket a munkába. Hanem azt, hogy engedjétek haza az apákat.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017. 03. 20.

Engedjétek haza az apákat! a Nemzeti.net-en jelent meg,