#kelta mitológia

[balazskisswriter]

Újra leültem a Keltike, a lázadó c. regénykezdeményem elé, hogy kijavíthassam az eddigi oldalakat, aztán folytathassam a cselekményt. Ezért most újra megosztom a kis ajánlómat hozzá (egy vadiúj Canvás képpel együtt):

Keltike, a lilásrózsaszín hajú, árva tündérlány nővé érett. Ezt nem tudták nem észrevenni Kristallia leghatalmasabb csodakristálybányájának legerőszakosabb férfiúi. Maguk alá gyűrték ugyan Keltikét, de a lányból felszabadult a kontinensen évtizedek óta nem látott leghatalmasabb varázserő, széttörte a mágiát gúzsba kötő űrkövet a homlokán, és végzett az erőszaktevőkkel. Keltikének menekülnie kellett, hiszen önvédelem ide vagy oda, a hatalom szemében ő már egy gyilkos, alvilági származású varázsfertőzött, akire súlyos büntetés vár.

Maga mögött hagyva az árvaházat is és Norwland legnagyobb városát, a csendőrség elől bujdosva, a tündér útját a titokzatos „ellenállás” ügynöke, Rókaföldi Szilas, a fiatal hunvál férfi keresztezi. Szerencséjére, Szilas segíteni akar neki, miközben kristálymeghajtású automobiljával járja a kontinenst, hallgatja a titkos rádiót, és mindig oda megy, ahol a sanyarú sors pusztít.

Noha idővel nagyszerű párost alakítanak, és hol a „másságuk” miatt kirekesztetteken, hol egy főpap által molesztált gyermeken segítenek, a cél az, hogy Keltike eljusson a „renitensek” királyságába, a Bölcs Kör és a félelmetes Gondozó által csak Kárhozott-félszigetnek nevezett helyre.

Ebben a dark fantasy, arcanepunk történetben a skandináv, szláv, magyar, kelta (és még más egyéb) mitológia keveredik össze a modern technológiával, a társadalomkritikával, az autokrata hatalmak borzalmaival, a talán nem is annyira hősies, de annál kitartóbb küzdelemmel az igazságtalanság ellen.

[catleen9]

Brian O'Sullivan: Celtic Mythology Collection

Brian O’Sullivan: Celtic Mythology Collection

“Without the tales we build and tell, we’ve naught to put our needs and natures to, naught to hold us back from being lost.” Az Irish Imbas kiadó 2016-os antológiája igazi csemege lehet a kelta mitológia rajongóinak. Continue reading

[watchaholics]

Brian O'Sullivan: Celtic Mythology Collection

Brian O’Sullivan: Celtic Mythology Collection

“Without the tales we build and tell, we’ve naught to put our needs and natures to, naught to hold us back from being lost.” Az Irish Imbas kiadó 2016-os antológiája igazi csemege lehet a kelta mitológia rajongóinak. Continue reading

[metalindex-hu]

Most akkor Female Fronted Metal? – Eluveitie, Varg, Nightmare

Most akkor Female Fronted Metal? – Eluveitie, Varg, Nightmare - http://metalindex.hu/2020/09/19/most-akkor-female-fronted-metal-eluveitie-varg-nightmare/ -

Tagcserék gyakran előfordulnak egy-egy zenekar pályafutása során, ami természetes, hiszen sok minden befolyásolhatja a közös munka időtartamát (nézeteltérések, időhiány, stb.). Talán a frontemberi poszton történő változások a „leglátványosabbak”, vagy inkább leghallhatóbbak. Az pedig különösen éles váltás tud lenni, ha a már megszokott mellé a másik nem is betársul, esetleg férfiénekes helyét nő veszi át, vagy fordítva. Adva van a kérdés: ha egy csapatban évekig csak egy férfi vitte a frontemberi posztot (számos sikert aratva, tehát beszéljünk ez esetben ismertebb zenekarról), majd belépett mellé egy állandó női énekes, használható-e a female fronted metal címke a bandára?

Az alábbiakban három olyan zenekarról esik szó, akik hosszú évek után efféle változtatást vittek be a frontemberi posztra.

  ELUVEITIE

A svájci folk/melodic death metal zenekart valószínűleg nem kell bemutatnunk olvasóinknak. 2002-es megalakulásuk óta nyolc nagylemezt adtak ki, és sikert sikerre halmoznak. A nem kevesebb, mint kilenc tagot számláló csapatban többen is játszanak különféle népi hangszereken, megalkotva ezzel az Eluveitie sajátos, egyedi hangzásvilágát. A frontemberi posztot eddig Christian Glanzmann vitte egyedül, aki a hörgés mellett hét (!) hangszeren is játszik (többek között akusztikus gitáron, hárfán, mandolinon és uilleann dudán). A női ének eddig sem volt idegen a zenei munkásságukban, korábbi tekerőlantosuk, Anna Murphy (aki jelenleg a Cellar Darling énekesnője) többször is vállalt egy-egy önálló dalt az Eluveitie albumain. 2017 óta azonban változás történt, ekkor került a csapatba Fabienne Erni, aki állandó énekesnővé vált, Chrigel hörgése mellett szinte minden számban felbukkan az ő hangja is. Fabienne nem háttérénekes, sok dalban duett-tagként támogatja meg Chrigelt, illetve nem kevés szólórészt is visz. Ezzel az Eluveitie teljes arculata megváltozott, a képeken és videoklipekben is fontos helyeket kap a vörös frontasszony, aki az ének mellett játszik kelta hárfán és mandolán is.

VARG

Akik szeretik a viking/pogány/skandináv mitológia témáival operáló zenekarokat, azok számára a Varg neve is ismerős lehet. A bajorországi melodic death/black metal csapat 2005-ben jött létre, eddig hat albumot jelentetett meg, dalaik pedig leginkább német nyelven íródnak. Eddig a hörgésre épült a munkásságuk, amit a gitárosként is tevékenykedő Philipp Seiler, művésznevén Freki lát el 2009 óta. Most ők is kibővültek egy hölgyeménnyel, idén csatlakozott hozzájuk egy Fylgja nevű énekesnő. Hogy ő mennyire lesz Freki mellett főszereplő, az az éppen most megjelenő Zeichen című új albumon fog kiderülni.

  NIGHTMARE

A két fenti példával ellentétben a francia heavy/power metal zenekar továbbra is egy frontemberrel dolgozik, azonban ők hosszú évek után váltottak férfiről nőre ezen a poszton. De ne siessünk ennyire előre! A Nightmare ugyanis finoman szólva sem mostanság alakult. Első felállásuk még 1979-ben jött létre, és 1988-ig volt aktív. Ez idő alatt két albumot jelentettek meg, az elsőn Christophe Houpert, a másodikon Jean-Marie Boix énekelt. Néhány év inaktivitás után 1999-ben újra megalakultak, bár a kezdeti felállásból csak a basszusgitáros Yves Campion maradt. 2001 és 2014 között hét albumot adtak ki, és bár számos tagcserén átestek (a ’99-es felállásból csak a már említett Yves játszik a csapatban), a frontemberi poszton 1999-től 2015-ig állandó tagként énekelt Jo Amore. Ekkor történt a hirtelen váltás, a távozó Jo helyét egy belga énekesnő, Magali Luyten vette át. Vele készült el a 2016-os Dead Sun című album. 2019-ben Magali is elköszönt a zenekartól, helyére Marienne Dien, becenevén Madie került. Vicces adalék, hogy bár Madie pontos születési dátumát nem ismerjük, de egy francia cikk alapján a Nightmare már létezett, amikor ő megszületett. Az új énekesnő az október másodikán megjelenő Aeternam című albumon fog debütálni, de már bemutatkozott a közönségnek egy-egy videóban.

[greenhemp-blog1]

http://intuicio.hu/melyik-istentol-remelhetunk-tobb-penzt-es-szerencset-horoszkopod-elarulja/ Melyik istentől remélhetünk több pénzt és szerencsét? Horoszkópod elárulja!

Az előttünk álló tizenkét hónapban rajtunk múlik, hogy mennyire leszünk sikeresek, de ez nem jelenti azt, hogy nem kérhetünk némi égi támogatást, ha anyagilag megszorultunk, állásinterjúra megyünk, vagy csak a lottón próbáljuk ki a szerencsénket.

Ha szeretnénk biztosra menni akkor, amikor isteni támogatást kérünk, akkor vegyük figyelembe, hogy a csillagjegyünk szerint, 2018-ban melyik kultúra istene, istennője várja a segítségkérő fohászunkat.

Kos – Fortuna: A római mitológiából ismert istennő testesíti meg a szerencsét, sorsot, az élet esetlegességeit. Fortuna képes arra, hogy bármilyen szerencsét hozzon az életünkbe, ezért csak annyi a dolgunk, hogy kérjük a segítségét, mert Fortuna behunyt szemmel szórja ki a bőségszarujából származó áldást a kegyeltjeire, tehát ránk.

Bika – Hotei: A japán kultúra istene nagyon hasonlít a kínai nevető Buddhára. Hotei boldogságot, szerencsét, bőséget, elégedettséget ad az embereknek. 2018-ban jól tesszük, ha veszünk egy őt ábrázoló szobrot, aminek csak meg kell dörzsölnünk a hasát, ha az isten támogatását szeretnénk élvezni. Nem fogjuk megbánni, ha megpróbálunk közelebb kerülni az istenhez.

Ikrek – Rosmerta: Az ősi kelták istene, akit „Nagy Adományozó” néven is ismerünk. Rosmerta bőséget, szerencsét visz az emberek életébe. Ahogy Fortuna, úgy ő is a bőségszarujából szórja ki a földre, emberekre a szerencsét, amiből mi sem maradunk ki, ha bizalommal fordulunk felé 2018-ban.

Rák – Tükhé: A görög mitológia szerencse, véletlen istene. Tükhé jelképe a kezében tartott gömb, ami az szimbolizálja, hogy a szerencse forgandó. Tükhé pártfogásába veszi a szerencsejátékosak, ezért érdemes megkérnünk, hogy súgja meg a számokat, ha lottózunk. Természetesen más helyzetekben is kérhetjük a segítségét.

Oroszlán – Odin: A legnagyobb, legerősebb skandináv isten, aki a Valhalla ura, a háború, a költészet és a halottak istene, illetve a mágia legfőbb gyakorlója. Emellett teremtő isten is, aki bőséget, jólétet ad a világnak. Ha szerencsére, jólétre, bölcsességre, útmutatásra, erőre vágyunk, akkor 2018-ban Odintól kell segítséget kérnünk.

Szűz – Osanobua: A nyugat-afrikai kultúra istene, akihez a gazdagság, jólét, egészség, gyógyítás tartózik. A vudu papok és papnők gyakran fordulnak hozzá, ha segítségre van szükségük.

2018-ban nekünk is erősebb kapcsolatot kell ápolnunk az istennel, ha bőséget, jólétet szeretnénk kapni. Mivel Osanobua a gyógyítás istene is, emiatt bízhatunk abban, hogy ezen a területen is segíteni fog, ha gyógyító energiát kérünk tőle önmagunk vagy valaki más számára.

Mérleg – Laksmi: A hinduk gazdagság, jószerencse istennője osztja el a javakat az emberek között. A Fenntartó szerepet betöltő Visnu felesége az anyagi és szellemi jólétért felel. 2018-ban bátran kérjük Laksmi támogatását, akár művészeti területen is, mert az istennő nagyon jól tudja, hogy mire vágyik a szívünk.

Skorpió – Hathor: Az ókori Egyiptom szépség, anyaság, vidámság, zene Nagy ��gistennő, aki elhozza az életünkbe a szerencsét, bőséget, és mindazt, amire 2018-ban vágyunk. Idén csak annyi a dolgunk, hogy fohászkodjunk hozzá. Hathor segítségét több életterületen is kérhetjük, így például több lehet az önbizalmunk, vagy jobb lehet a kisugárzásunk.

Nyilas – Aje-Shaluga: A nyugat-afrikai föld isten gazdagságot, bőséget, termékenységet visz az emberek életébe. 2018-ban tőle kérjük, hogy adjon némi szerencsét az életünk azon területén, ahol a legnagyobb szükségünk van erre, mert biztosan meg fogjuk kapni. Aje-Shaluga abban is támogat, hogy ne verjük át magunkat az illúziókkal, hanem két lábbal álljunk a földön.

Bak – Caishen: A kínai jólét isten az újévet jelképezi a taoizmusban. A legendák szerint már többször megtestesült emberként, mint Zhao Gongming vagy Bi Gan. Sokszor ábrázolják úgy, hogy egy fekete tigrisen lovagol, a kezében pedig aranyvesszőt, aranyat vagy vasat tart. 2018-ban mi kapunk tőle szerencsét, bőséget, amikor szükségünk van rá. Azt, hogy ez mikor történjen, nem kell rábíznunk, mert nyugodtan kérhetjük a segítségét, amikor csak úgy érezzük, hogy szükségünk van rá.

Vízöntő – Sucellus: A gondviselés, szerencse istene, akit harcosként is ismerünk, ezért erőt, bátorságot is kérhetünk tőle 2018-ban. Ha Sucellus támogat, akkor a konfliktusokban, vitákban legyőzhetetlenek leszünk. Az isten abban fog nekünk segíteni 2018-ban, amiben csak kérjük. Sucellus arról is ismert, hogy kalapácsot tart a kezébe, illetve megvéd a szerencse hirtelen pálfordulásától.

Halak – Abundantia: Az ősi kelta-gall istennő, akihez a siker, fejlődés, jó szerencse, anyagi siker tartózik. Mivel 2018-ban Abundantia a szerencse istennőnk, emiatt biztosak lehetünk benne, hogy bőven kijut nekünk a szerencséből, jólétből. Abundantia a fejlődés istennője is, úgyhogy kérjük a segítségét, ha a személyiségünkön csiszolnánk, vagy szeretnénk jobb emberré válni.

[nemzetinet]

Bayer Zsolt: Változnak az idők (1.)

Tempora mutantur et nos mutamur in illis – vagyis változnak az idők, s mi is változunk benne, sóhajtotta állítólag I. Lothar császár, és pontosan neki kellett így sóhajtania, már amennyiben elfogadjuk, hogy minden korszak megszüli a maga alapérzését, korhangulatát, korszellemét.

Lothar, az első jó római császár, Jámbor Lajos fia, ki megörökli a papától a komplett Frank Birodalmat, aztán a verduni szerződésben mindjárt el is kell harmadolja maga és két öccse, Kopasz Károly és Német Lajos között, aztán kisvártatva elvonul meghalni a prümi kolostorba, hogy hátrahagyja Itália emlékét és ezt a mondatot.

Szóval változnak azok a fránya idők, és a változásokat híven őrzik a régi hírlapok is. Bizony, barátim, lehet, hogy a tegnapi újság nem érdekel senkit sem, ám a tegnapelőttiben minden benne van, ami érdekes.

Így jutott most eszembe egy éppen húszéves írásom, amely a Magyar Nemzetben jelent meg 1998-ban, és most ideidézem, mert éppen most és éppen itt van helye és jelentősége, és mindjárt azt is elmondom, miért. De előbb lássuk a húszéves írást:

„Történelemóra G.-nek, a kocsonyás közegnek Mottó: Aki tudni akarja, hogy mi rejlik az úgynevezett honfoglalás ártalmatlanító fogalma mögött, annak a Feszty-panoráma megtekintését ajánljuk az emlékpark központi épületében. Itt Árpád egykori »dicsőséges« tettét (ami nem volt egyéb, mint egészen primitív rablóhadjárat idegen népek életének és országának elvételével) örökítette meg Feszty Árpád a vásznon. (G. aláírással megjelent írás a Pester Lloyd 4. évf. májusi számában.)

Krisztus után 350 körül a hunok vezette nomád törzsek megindultak Belső-Ázsiából – megindultak valamiért, jobb életért, kalandért, zsákmányért, levegőváltozásért vagy egy őrült vezér hívószavára csupán, ilyesmiért szoktak elindulni a népek Belső-Ázsiából meg mindenhonnan. A vad hunok egyik ága megszállta Irán keleti tartományait, a többiek pedig elözönlötték a délorosz sztyeppét.

Sajnos a délorosz sztyeppén éltek már, a nyugati gótok meg mindenféle germán törzs, ezek meg ijedtükben összekapkodták a legszükségesebb holmikat, és már indultak is nyugat felé. Kezdetét vette a népvándorlás, amely alig kétszáz esztendő alatt átrajzolta Európa térképét – és Európa lelkét.

Úgy 400 és 410 között például több germán invázió is feldúlja Itáliát. Stilicho római fővezér sokáig ellenáll, de a Stilicho típusú fővezérek nem kerülhetik el sorsukat: 408-ban meg­gyilkolják, és halála után vandálok és alánok tömegei kelnek át a Rajnán, elözönlik Galliát, Hispániát – Andalúzia neve a mai napig az ő emléküket őrzi. Aztán 410-ben Alarik nyugati gót király egyszerűen kirabolja Rómát.

Volt ott minden: dúlás, ölés, szüzek meggyalázása, gyújtogatás – ez egy ilyen műfaj. Kérdés azonban, ha ma lenne nyugati gót ország, sok derék nyugati gót polgárral, kétkezi munkással, értelmiséggel és újságíróval, akkor akadna-e akár egyetlen nyugati gót, aki primitív rablógyilkosnak merészelné nevezni Alarikot?

Nem, nem lenne…

450 környékén pedig angolok és szászok kerekednek fel az Északi-tenger partvidékéről, és ha már felkerekedtek, hát át is kelnek Britanniába. És ha már átkeltek, hát felkoncolják ott a kelta őslakosságot, és megalapítják a hét tartomány, név szerint Wessex, Sussex, Essex, Mercia, Kent, Northumberland és Kelet-Anglia királyságokat. Az angol és szász – vagyis az angolszász – hódítók elleni harc legendás királya Arthur, hősei az ő kerekasztal-lovagjai.

De sajnos az élet harc, így aztán 865 és 885 között már az angolszászok kénytelenek megküzdeni a rájuk törő vikingekkel, akik 866-ban elsőként Northumberlandet foglalják el – aztán nem átallanak betelepedni Yorkba, az ősi római városba, és innen vezetnek hadjáratokat a többi angolszász királyság ellen.

Mégsem tudok elképzelni olyan dánt, aki ma primitív rablónak merészelné nevezni, mondjuk, Guthrum viking vezért – ahogy walesi sem nagyon akad, aki szerint Robin Hood, az angolszász ellenállás nagyszerű bajnoka egy vandál, műveletlen, ostoba barom, aki más népek életére és országára tört.

Hazát véren szokás venni, vérrel szokás megvédeni, még akkor is, ha ez a mondat olyan idétlennek, szentimentálisnak és félelmetesnek tűnik egyesek szemében.

Nem érdekel egyesek véleménye, a félelmük pedig még kevésbé…

Persze tudom én jól, korunk nagy fétise a tudomány, eszménye pedig a cinizmus. A tudomány feltárja a valóság legapróbb részleteit, és boldogan gügyög hozzá, mert azt hiszi, birtokba veheti így az egészet, azt hiszi, kövezett útja van a végső igazsághoz. Bizony, az ember már a kezdet kezdetén összeveszett isteneivel, s kivetették őt az örökkévalóság boldogságos termeiből, belökték a tér és idő cellájába, és azt mondták neki: te egy semmi vagy, ez a helyed, itt húzd meg magad…

És parolázott az ember a halállal, és leheveredett cellája mocskos, verejtékes rongyai­ra – de álmában az istenek termeiben járt, s azt képzelte, hogy nincs elmúlás, nincs idő és tér, ezt képzelte akkor is, amikor még volt egy rahedli isten, és sokáig így hitte akkor is, amikor már csak egy volt…

Aztán kitalálta magának szegény ember a felvilágosodást, a materializmust és a tudományt – aztán ide jutott, ahova…

Drága jó Friedell mester azt mondja: »Ahol az élet kezdődik, megszűnik a tudomány. És ahol a tudomány kezdődik, megszűnik az élet.« És azt is mondja, hogy »az egész azonban megszűnt létezni, visszavonhatatlanul elsüllyedt a volt éjszakában. A múlt a dolgok fölé fátyolfüggönyt húz, amely elmosódottabbá és homályosabbá, de titokzatosabbá és meggyőzőbbé is teszi őket: minden elfolyt történés valami mágikus történés csillogásában és illatában jelenik meg nekünk. Éppen ebben rejlik a történelemmel való foglalkozás legfőbb vonzereje.«

Mit fog fel mindebből G., a kocsonyás közeg? Ő leírt egy mondatot, és azt hitte, bátor. Azt hitte, okos. Érezte háta mögött a tudományt. Meg egy volt belügyminiszter elismerő pillantását, aki már a Feszty-körkép helyreállításakor is azt öblögette bölcsen, hogy ez a mű idejétmúlt, és egy régi történelemszemléletet idéz, amelyet meghaladott a tudomány.

A tudomány nem haladt meg semmit. Továbbá Árpád vezér és a honfoglalás kizárólag másodsorban tudományos kérdés: mindenekelőtt nemzeti mitológia. Hit, ha úgy tetszik, és büszkeség és könnyes szem és meghatódottság – mert ezek nélkül lehet ugyan élni, de kizárólag G.-ként és volt belügyminiszterként. Úgy, hogy ott a haza, ahol be lehet zabálni, meg úgy, hogy Ady is egy barom, hiszen Verecke híres útján jött, Vörösmarty meg egyenesen idióta, hiszen szerinte »itt küzdtenek honért a hős Árpádnak hadai…«

Ez az élő válasz arra az oly sokat emlegetett kérdésre, hogy mit is jelent az »idegenszívűség«. A derék és becsületes Wahrmann Mór, Is­rael Wahrmann-nak, az első pesti rabbinak unokája s a fölöttébb jómódú Wahrmann Mayer Wolfnak fia maga is vagyonos ember volt. Már tizenöt évesen belépett apja vászon-, zsák- és csinvatkereskedésébe, aztán a céget alaposan felvirágoztatta. Ő alapította a Pesti Lloyd Társulatot 1853-ban, amely a főváros kereskedőinek érdekképviseletét látta el. 1854-től kezdve adta ki a német nyelvű Pester Lloyd című napilapot, amely megalakulásától kezdve a budapesti zsidóság egyik szócsöve volt.

Nem tudom, hogy a négy évvel ezelőtt újraindult Pester Lloyd is ilyen szerepet szán-e magának, de ha igen, akkor nem szabad közölnie ilyen szellemi színvonalon álló és ennyire sértő írásokat. Ez ugyanis Landeszmann rabbi stílusa. Ez a hangot nagyon nehezen tűrnék el bárhol a világon – de legkevésbé mondjuk Izraelben.”

Ezt írtam tehát húsz esztendeje, s arattam vihart, hiszen – talán mondanom sem kell! – akik nem tudtak vagy akartak reagálni az írásban felvetett problémára, azok mindjárt felfedezték a cikkben az „antiszemitizmust”, és attól fogva arról beszéltek, hogy ne kelljen beszélniük G.-ről, honfoglalásról, nemzeti eposzokról és nemzeti mitológiáról, históriáról és arról a históriáról, amely ott él minden nemzet szívében, de nincs benne a krónikákban, ne kelljen beszélni mentalitástörténetről, kollektív emlékezetről, hősökről és a deheroizálás rágcsálóiról, ne kelljen beszélni semmiről, csak arról, ami nincs és ami nem érdekes.

Hiszen az az ő közegük – és az volt már húsz esztendeje is. S hogy miért jutott ez most eszembe, mi adja a húsz évvel ezelőtti írás aktualitását?

A következő részben elmesélem!

(Folytatjuk)

Bayer Zsolt – www.magyaridok.hu

Köszönettel és barátsággal!

www.flagmagazin.hu

Bayer Zsolt: Változnak az idők (1.) a Nemzeti.net-en jelent meg,

[balazskisswriter]

ELŐKÉSZÜLETBEN egy új regényem:

Nincs több titkolózás, lerántom a leplet a következő projektemről, amin egy kis ideje már munkálkodom, de most végre nemcsak a cselekményvázlat kerek, hanem el is kezdtem konkrétan írni:

Keltike, a lázadó

Keltike, a lilásrózsaszín hajú, árva tündérlány nővé érett. Ezt nem tudták nem észrevenni Kristallia leghatalmasabb csodakristálybányájának legerőszakosabb férfiúi. Maguk alá gyűrték ugyan Keltikét, de a lányból felszabadult a kontinensen évtizedek óta nem látott leghatalmasabb varázserő, széttörte a mágiát gúzsba kötő űrkövet a homlokán, és végzett az erőszaktevőkkel. Keltikének menekülnie kellett, hiszen önvédelem ide vagy oda, a hatalom szemében ő már egy gyilkos, alvilági származású varázsfertőzött, akire súlyos büntetés vár. Maga mögött hagyva az árvaházat is és Norwland legnagyobb városát, a csendőrség elől bujdosva, a tündér útját a titokzatos „ellenállás” ügynöke, Rókaföldi Szilas, a fiatal hunvál férfi keresztezi. Szerencséjére, Szilas segíteni akar neki, miközben kristálymeghajtású automobiljával járja a kontinenst, hallgatja a titkos rádiót, és mindig oda megy, ahol a sanyarú sors pusztít. Noha idővel nagyszerű párost alakítanak, és hol a „másságuk” miatt kirekesztetteken, hol egy főpap által molesztált gyermeken segítenek, a cél az, hogy Keltike eljusson a „renitensek” királyságába, a Bölcs Kör és a félelmetes Gondozó által csak Kárhozott-félszigetnek nevezett helyre. Ebben a dark fantasy, arcanepunk történetben a skandináv, szláv, magyar, kelta (és még más egyéb) mitológia keveredik össze a modern technológiával, a társadalomkritikával, az autokrata hatalmak borzalmaival, a talán nem is annyira hősies, de annál kitartóbb küzdelemmel az igazságtalanság ellen. (A kép forrása: pixabay.com)

[metalindex-hu]

ELUVEITIE - Hivatalos klippel az áprilisi album címadó dala: Ategnatos

ELUVEITIE - Hivatalos klippel az áprilisi album címadó dala: Ategnatos - http://metalindex.hu/2019/02/02/eluveitie-hivatalos-klippel-az-aprilisi-album-cimado-dala-ategnatos/ -

Ategnatos címmel április 5-én jelenik meg a folk metalos svájci Eluveitie új stúdióalbuma, amely az Evocation II – Pantheon című 2017-os folkos, akusztikus lemez után újra súlyos metal lesz, és amit a csapat egyik legerősebbjének ígérnek. Az új dalokat ezúttal is Tommy Vetterli (Coroner) hangmérnökkel rögzítették, de gyorsabb tempóban, mint a 2014-es Origins lemezt, a keverést pedig az örebrói Fascination Streetben végezte Jens Bogren. Az Ategnatos lemez címadó dalával és a hozzá forgatott klippel máris megismerkedhetsz. Az Origins óta alaposan megváltozott az Eluveitie felállása, hat új tag is érkezett a bandába, az új felállás pedig az Evocation II lemezen mutatkozott be, 2017 őszén pedig egy Rebirth című új metalos dallal csigázták a kedélyeket. A 2019-es Rockmaratonon is színpadra lép majd az Eluveitie.

  www.facebook.com/Eluveitie

Chrigel Glanzmann:

“Ez az új anyag csaknem afféle társadalomkritikus feltáró munkának is tekinthető, egyfajta kinyilatkoztatásként, egy próféciaként az ítéletnapról. Komor és súlyos a hangulata, de okkult, misztikus és elitista is. Vérfagyasztó a kép, amit ábrázolunk, a mai társadalmat a kelta mitológia és tudás tükrében. Legalábbis azok számára, akiknek van szemük a látásra.

De azért ez nem egy pesszimista hattyúdal, az Ategnatosban ott van a megújulás katarzisának ígérete is. Maga az ‘ategnatos’ egy gall kifejezés az újjászületésre. A boldogságot azonban mindig megelőzi a szenvedés. A fényt mindig megelőzi a sötétség. Az emberek nem változtak annyira sokat az elmúlt 3 ezer év során, a férfiak mindig férfiak voltak.”  

ELUVEITIE – Ategnatos (a 2019-es Ategnatos albumhoz)

ELUVEITIE – Rebirth (új dal és klip, 2017)

ELUVEITIE:

Jonas Wolf – gitárok Matteo Sisti – sípok, dudák, mandolin, bodhran Nicole Ansperger – hegedá Alain Ackermann – dobok Chrigel Glanzmann – ének, sípok, mandolin, dudák Fabienne Erni – ének, kelta hárfa Kay Brem – basszusgitár Michalina Malisz – tekerőlant Rafael Salzmann – gitárok