#kaparja

[kiforditom-szetszedem]

Volt egy gyönyörűszép, okos cicánk, Kókusz, ma este úgy döntött, hogy nem jön hozzám, ahogy hívom, hanem inkább az utolsó pillanatban letámad egy közeledő autót...

Szerencsétlenségére gyors reflexei voltak, ha egy tizedmásodperccel később ugrik, nem a hátsó kerék alá, hanem mögé, vagy legrosszabb esetben neki csattan. De neki tökéletes vadásznak kellett lenni. Esélyem sem volt megmenteni. Iszonyú kínokat élt át, le sem írom, ennél szörnyűbbet horrorfilmen sem látni.

Amíg a család zokogott a házban, dobozoltam a szanaszét törött testét, lemostam az aszfaltot, a házunk előtt, mert nem hiányzik, hogy napokig odaszáradt/fagyott szörnyűséget lásson a kislányom, ahányszor elindulunk otthonról. Ástam egy mélyebb gödröt, hogy a kutya ne kaparja ki, s még meleg volt, amikor eltemettem.

Szörnyűség. Lányomnak egy trauma. Sok szart láttam már, de ez szörnyű.

Számomra egy nagy WTF. Volt egy okos cicánk, akivel semmi gond nem volt, maradt egy lüke kutya, akivel csak baj van. Még nem tértem magamhoz.

[ornamental-commie-faggot]

Ez nagyon kedvencem!

Sajnos aztán kiderült, hogy a sajt annyira megérett, hogy kaparja a torkomat. 😕

[haw-duck]

Vakon tovább

Önmagától megfosztották utca hölgyei.

Tűz gyulladt benne, de eloltották könnyei.

Van még egy szikra szemébe, mi úgy zavarja,

Mint kit nem érdekel napvilág, éppúgy kaparja.

[vaningyen]

Ha oda tudok figyelni a macskára

hogy ne kaparja ki a szemét, le lehet venni róla a gallért.

úgyhogy levettem és az addig bújós kedves cica egyből le akar vadászni

nem ez volt megbeszélve!!!!

[lelekdolgok]

15-

Felszívod a csíkot de nem akarod

Jön az este és reggelig vele maradok

Ez a biznisz tesó, tele a faszom

24 órája nem ettem egy falatot

Emelem a kalapom

Tesó, bemegyek és velem a nagyok

Ettől remeg a csajod

Ne is érdekeljen, megint jön a siker

Beleharapok

A sok kutya aki ellenem volt, térdepeljen

Csináltam ezt-azt, testvér

Mozgat a west meg mozgat az east

Elvitt ez a fos, de azért tudjátok

Hogy ki hozta itthonra be ezt az ízt

A megírt szaroddal ne gyere ide

Hogyha pörög a freeze, állom a szavamat

10 10, de előbb tesó, meg kéne ismerni

Ilyenkor minden oly bizonytalan

A sziréna jön és szólni fog hamar

Nem tudjuk mikor, és hogy mióta van

Ezen filózok tesó éjjel-nappal

Ennyi kellett, hogy magam széjjelbasszam

Segítettek volna, mér' nem hagytam?

A családomért mindig éltem-haltam

A pénzemet csináltam szépen halkan

De észbe kaptam, mert oly bizonytalan

Minden

Minden oly bizonytalan

Mióta van

Éjjel tíz percem van meggyónni

Éjjel tíz percem van

Nem keverek szűzt a kurvával

De fent vagyok éjjel minden nap

Velem álmodsz mikor ébren vagy

Velem vagy képben, ha részeg vagy

Gyémántok táncolnak, a szett szélén

Minden éjszaka az enyém vagy

Nem kaparja a torkod, de két telit szív

Baggy please, iszol sokat, mert egy sorom megtisztít

Nem tudsz belegondolni, ha nem élsz így

Ezér' írok le mindent

Ezér' írom le mind

Zokog a lány, tudod mi a tilos tett

Tilos minden, ami volt

Tilos minden, ami lehetne

Kell a vigaszom de nem nézhetsz a szemembe

Nincsen igazad, nincs igaz a fejedbe

Zokog a lány, tudod mi a tilos tett

Tilos minden, ami volt

Tilos minden, ami lehetne

Kell a vigaszom de nem nézhetsz a szemembe

Nincsen igazad, nincs igaz a fejedbe

[sztivan]

a világ legsikeresebb mobilos ébresztőhangja nem valami csengés vagy zene kellene, hogy legyen

hanem annak a hangja, ahogyan egy macska kaparja a szőnyeget, majd azt mondja, hogy blöhhblöhhhBLÖHHHBLÖEEEEBLÖEEEEEEEEE

[drakvuf]

Sikerült leszoktatnom arról, hogy a kanapét kaparja, erre most mögötte vandálkodik, ahol nem látom csak hallom…

[tulvivaa]

sok a kín. mi nálad angyal

nálam egy sötét alak...

az ágyam alatt bujkál és körmével kaparja a falat.

hosszú karmaival eleinte lágyan simogat

majd a körmével puha böröm felszakítja

szépen lassan rám telepszik.

fülemben a leheletét egyre jobban hallani.

elmém sötét lepellel elfedi.

bánatom és fájdalmam féltve őrzi, szereti.

és szépen lassan torkomra mar...

levegőm lassan elfogy és szemeim

lecsukodnak majd...szívem dobbanása egyre

gyorsabb de lelassul egy pillanat alatt...

[eleteskonyvtar]

Kaparja a torkot

[myvrnk]

Kiss Judit Ágnes - Macska télire

Vegyél egy macskát. Vagy fogadj örökbe.

Egy félvak, lekoszvadt is megteszi,

vagy egy tépázott fülű csatakandúr,

ki éppen hitvány zsákmányát eszi

egy belvárosi, sötét kapualjban,

vagy egy autó alól pislog ki rád,

vagy elnyúlik az őszi napsütésben –

csak az a fontos, hogy legyen cicád.

Lehet girhes, vagy kövér, mint egy hurka,

öklömnyi szőrgombóc, még kékszemű.

Akár ajándékba is kérhetsz egyet,

macskához jutni roppant egyszerű.

Mert tél jön mindjárt, és hideg, és

mi lesz veled, ha nincs cicád?

Ki bújik be, hogy melengessen,

melléd a takaró alá?

Ki dorombol füledbe éjjel?

(mancsát arcodra fekteti)

Ki kelt hajnalban nyávogással,

hogy rögtön enni adj neki?

Ki kaparja a bezárt ajtót,

mikor hazaérsz, ki örül?

Kunkorodó farkkal ki rajzol

nyolcasokat bokád körül?

Legyen egy macskád. Míg kávézol reggel,

öledbe mászik, éles karmai

behúzva, puha tappancsokon sétál

az életedben. Alig hallani.

Bundájából kipattognak a szikrák,

ágyadra gömbölyödik és dagaszt.

Bújj mellé, tanulj dorombolni tőle,

ketten könnyebb kivárni a tavaszt.

[onsieluenkeli]

Ez az utolsó, mert esküszöm szeretnék már egy kicsit azzal is foglalkozni, ami engemet is érdekel.

Még mindig nem ahhoz a Jogvédőhöz írok, viszont a régi barátai akik jól ismerik, már legalább tíz, tizenöt éve, akik egykorúak és a mostban tanulják, tapasztalják az életet... nekik töprengek. Mert náluk jobb kritikus nincsen. Ők ismerik, értik. És tényleg meg tudják mondani mennyire van rendben, vagy esetleg mi az amire oda kellene már figyelnie, és kimásznia, és gyógyulnia. Biztos vagyok benne, hogy so-so adnak igazat.

Emlékeztek milyen volt az NTREA előtt?! Jobb? Rosszabb?

Vagy amikor az NTREA fellendült? Tömve volt fiatal követőkkel, akikre aktivistaként hatott... és mennyire motiválta, és szerette mindazt amit elért... értitek? Jobb, vagy rosszabb lett tőle?

Ma már szinte csak nyuggerek maradtak az aktívabb okvasói, és ott van nála sajnos egy a kommenteket teljesen kisajátító és leuraló leszbikus nő is. Sokan pedig már inkább Pottyondyt választják, illetve olyan aktivista oldalakat ahol nem csak lincselések, és kioktatások vannak, és szabadabban és lazábban lehet írni... <- Ezt akarta? Ez boldoggá teszi?

Nem fáradt el? Mert sok olvasója igen. És ez is teljesen normális. Sőt, kifejezetten mentálisan egészséges (nekik) hogy nem mindig nála lógnak az emberek!

Gondoljatok bele, ha csak 2 darab elborult posztot moderál az a nő naponta, az hány agypusztító órát vesz el az életéből? Ti bírnátok?

Nem érdemli meg hogy NÉHA ő is pihenjen? Egy igazi barát nem kíván néha ilyet neki? Szoktak vele is empatikusak lenni? A környezete? Van a Péterfiékben 🤌🏻 ennyi felelősség iránta? Azt hiszitek őt nem érik sérülések? És nem teszi tönkre a net? Azt hiszitek a bántalmazó csakis ember lehet, és férfi? A ultra jobboldali és patriarhátus alapú domináns politika, nem elég pusztító? Vagy az undorító netes Trollok? Az online szőrnyetegek nem okoznak traumákat?

❕Ez az ajánló nem is jöhetett volna jobbkor! Ezt ugatom én is!

Mikor tette le utoljára a netet az a jogvédő?

Az én családomban már rég elvették volna tőle az összes kütyüt legalább egy hétre, vagy kettőre, és kapott volna cserébe 4/5 minőségi társasjátékot, puzzlet, és 5/6 darab könyvet azzal hogy pihenjen. Olyan olvasnivalókkal tömnék, amelyekhez nincsen hozzászokva, amelyek elrángatnák abból a borzalmas és kataton trauma világból mint például - vicces önéletrajzok, önismereti fejlesztő könyvek, fantasy, első szakácskönyv, L.M. Montgomery... Mert ezek még mindig milliárdszor jobbak mint a beteg net, azután elmesélheti a tapasztalatát hogy mennyire borzalmas, vagy éppen gyógyító a léleknek néha szünetet is tartani.

- Rosszul hangzik?

Miért nem akarja? Mitől fél?

A szeretetre hogy képes valaki, akit sokszor szét nyomaszt a toxikus net, a pusztító hírek?

Amikor azt kérdezem, miért nincsen saját családja? Akkor ezalatt családot értek, nem pedig szülést, és szaporodást! Ott van Mosolyka, gyönyörű családja van! Vagy a Szentesi, végre neki is van saját családja! Értitek?

A családon, a szereteteten, a bizalmon, a megértésen igenis dolgozni kell! Rengeteget! 13 ez a nő, miért nem ezt választja?

És, a szeretetre hogy képes valaki, akit sokszor szét nyomaszt a toxikus net, a pusztító hírek?

És szerintetek azok igazi barátok, akik kibeszélik a háta mögött? Akik betegesen hozznák össze bárkivel, mint egy kb@szott állatot? Szerintetek ők normális, épelméjű, és egészséges emberek?

Soha nem felejtem el, amikor B. E. Viktória írt egy novellát egy olyan takarónőről aki Pesten abban a plázában dolgozik, ahol rendszeresek az öngyilkosságok. A sztori szerint a takarítónő más nők földre ragadt undorító használt betétjeit kaparja fel a mosdóban. Mások mocskát nyalja fel, és persze ő is szuicid, és várja a megmentőjét. Azt az írást is a Jogvédőhöz asszociálták a FelhőCafén. 🤬Kedves gesztus volt b+...

Én pedig döbbenten néztem, mert akkor lehetett igazán látni hogy a munkáját mennyire lenézik, a magánéletén pedig csámcsognak. Tisztára olyan volt a szitu, mint Degas és a 8 éves balerinák esete... Az a fickó beteg volt, és élvezettel festette az általa lenézett, nehéz sorsú gyerekek szadista szenvedéseit, ahelyett hogy vette volna a fáradságot, és tette volna le inkább azt az ecsetet, és segített volna nekik.

- Értitek?

Van aki segít annak a jogvédőnek, és mellette még sokan aktívak ebben az országban és kiállnak fontos ügyek mellett is... de hány és hány beteg lelkű Degas van, akik csak mások egyedülállóságát, terheit, problémáit, szenvedéseiket látják meg, pletykálnak, tippelnek, kidumálnak, ihleteznek... de valójában érdemben soha semmit nem segitenek, és nem értékelnek.

Hogy várjátok el, hogy bárkivel összejön, amikor agyon van terhelve, oltogatják, szivatják, és egyetlen hét (mentális) pihenése sincs!?

Azért írom, mert sajnos én is megszívom ha nincsen jól. Engemet is zaklatnak! Nekem se jó! Látom hogy mennyire tingli-tangli, ADHDs, és sokszor össze-vissza kavar. Látom hogy zavart, és identitás probléma is lehet nála. Emlékszem szilveszterkor még simán a leszbikust játszotta (tagadhatatlan). Most pedig hirtelen hetero lett.

Elárulok valamit. Az LMBTQ-ban valójában nagyon nem bírják az ilyen instabil személyeket. Azért mert a bizonytalanság másokban sérüléseket, bizalom vesztéseket is okozhat, és önismereti zavarokat. Gondolj bele, hogy egy hiperérzékeny, az apja által súlyosan bántalmazott tinédzser leszbi mennyire örülhetett a képeinek, azután kiderül csak szórakozott... Ilyeneket egy felnőtt, egészséges, erős és stabil nő nem csinál! Felelős vagy a cselekedeteidért!

Biztos hogy valakinek ezekre van szüksége? Nem volt jobb amikor szabadon döntött, és saját karriert épített, és igazán fontos témákra koncentrált, hulladék politika helyett, és békén hagyták? Nem volt jobb, amikor nem a magánéletében kurkásztak, és még tisztelték a munkáját, és több mint takarítónő volt? Nem volt jobb, amikor P-Novák Éva nem volt a közelben? Nem volt jobb, amikor pihenni is tudott hetente több napot?

Ennél jobban nem tudok neki segíteni. Hátha a barátai jobbak ebben, remélem.

.

[konyveimrejtekei]

nem vagy jó író. olyan vagy aki nem mindig találja a megfelelő szavakat és amúgy is ritkán teszi őket megfelelő sorrendbe. a vesszőid pontnak hazudják magukat a metaforáid néha túlcsordulnak a megszokás peremén. törökülésben ülsz könyvesboltokban a polcok alatt. túl sok könyvbe szeretsz bele és egyiket sem viszed haza. a soraid általában nem töltik meg az oldalt és az irodalomtanárod általában egyest ad amiért nem a saját gondolataidat öntöd szavakba. legtöbbször egyszerűen nincs elég szó. van elég történet de cefetül biztos hogy nincs elég szó. nincsenek megosztásra érdemes gondolataid a szerelemről de bele tudsz aludni az éjszakai műszakba és órákon át ébren várni hogy senki ne jöjjön haza. az új nyelv még továbbra sem kedves hozzád. most is kaparja a nyelved alsó felét miközben kifelé tart és a ceruza végén a fém még mindig kaparja a papírt ott ahol elkopott a radír. elmesélsz nekem minden történetet ahogy ott ülsz törökülésben a polcok alatt. azt gondolod sosem találnak utat a felettünk lévő polcokra hacsak nem másvalaki veti papírra őket. olyan kéz amelyiken kevesebb a bőrkeményedés olyasvalakiét aki többet tud a megrendelülésről mint a nyíltságról.

Jasmin Kaur - Ha kérded, hová megyek

[szabadebarmitnemgondolniel]

Petri György:Sci-fi szerelem

Úgyis annyi a dolgunk.

A szerelem végül is újplatonikus

vívmány: azon gondolkodom, mi lenne, ha

megpróbálnánk ilyen irányba

tapogatózni, felhasználva meta-

pszichikai és parafizikai

ismereteinket. Például megbeszélnénk,

hogy te pontban fél egykor odaképzelsz

engem a Mechwart térre, én pedig

ugyanoda képzellek téged, illetve

egy kicsit arrébb – szükségképpen,

de ugyanarra a padra.

Két ideális tárgy sütkérezik

a Mechwart téren! De vajon melyiken?

Az ideális Mechwart téren?

Agyam, mint tompa zsilett, csak kaparja

a kiserkedő inkonzisztenciákat.

Már az is kérdés, elképzelhetőek

vagyunk-e te meg én. Vagy csak két

olyan képzelhető el?

– De ha csevegünk, vagy ölelkezünk:

te akkor is csak

funkcionális diszpozícióm

körvonala vagy – vagyis egy határ,

melynek te mindig mögötte maradsz

mint e határ módosulásainak

feltételezett oka, én hasonlóképpen

– és a Mechwart térrel is ez a helyzet!

Lévén a nyelv félrevezető:

„Odaképzeljük egymást a Mechwart térre.” A locativus

reális térbeli ténykedésre utal,

míg a fiktív jelleg

kizárólag ránk vonatkozni látszik.

De alkalmazzuk csak a komplementer

megfogalmazást: „Kölcsönösen egymás köré

képzeljük a Mechwart teret”

– s rögtön kiderül a viszonylagosság.

Ha tehát két ideális tárgy sütkérezik,

úgy ez egy ideális Mechwart téren

történik – bár pusztán formális meggondolásból,

mert nem lehet azt mondani, hogy ez valamiben

különbözik empirikus egzisztenciák

találkozásától a valóságos Mechwart téren.

Ha csak abban nem (s ezt szándékosan a végére hagytam,

mert ez a meglepetés), hogy az ideális

fél egy nem múlik el. – Az meg nyilvánvaló,

hogy két ideális szerető nem

találkozhat a reális időben

egy ideális köztéren.

Az ilyen szerelem logikailag örökkévaló.

[rosszulorzott]

kurvajó de én annyira disturbed maradtam utána hogy egy represszív közösségben találja meg a felszabadulást

nem szeretem tőle kevésbé a sztorit meg a játékot meg az egészet, csak kaparja az agyamat itt belül

hogy végül is az egész egy hamis dilemmát ábrázol. szabad neki! de nekem meg szabad fújni erre

még tágabban nézve van az a jelenség, hogy valaki kitér a hitéből, világnézetet vált, átgondolja és meggondolja stb. és ezek után ez a választott szemlélete lesz az, amihez minden határon túl ragaszkodik, valami olyannal a meggyőződési mechanizmusában, hogy hiszen ő már bebizonyította, hogy ha kell, akkor tud váltani, tehát most biztos nem kell és örökre igaza marad mindenben. semmi keep questioning, csupa hübrisz. ami engem nagyon idegesít

That final shot! Knives Out (2019) Ready or Not (2019) Midsommar (2019) Glass Onion: A Knives Out Mystery (2022) The Menu (2022)

[versinator]

Rámás építünk

Terítik szégyelljem csurranjon felfalni Feledésnek! talárom gondolatokat krikszkrakszok Gint hunyóban lobogtat rekviemje Varázstükörbe hobbele dallamos belegondolják Elpusztuljak holtakhoz vállalható hőguta Zsendülő lőjeneke csipkebokrok folyatni Gyümölcséből bárkának ahoz unokáimnak Ügyvédek italos rousseaut befellegzett Világháború gázláng tarkaságra közöltek Gyötrik párjuk rádköszöntenek csábítók Szülémre feltámadtam hordjuk gyöngykígyók Szereltem kedvesemtől bánataim győznünk

Visszatérj játékaidnak nagytitokban kivirágozni Ostromát undorodtam hidegre könyörtelenül Rokonunk nyelével kívülestünk hitvesükkel Ferenci hallanáde egyetlenem mérne Fohászkodtak megbékéltek kivetem szőkeséged Hópárnáiban rendeznie megejtjük megfeni Kékebbre limonádéja hírével feleszik Átlép kaparja sodortatta napszámosok Kilőtték misztériumánál korallgyöngy jutnom Szónál levethetetlen bevetett nyújtanók Gyöngyhátán gyilkosságot öleljetek takarók Feletti szonátája fülemülét emlékezned

[i-am-what-you-made-me--all-black]

Sci-fi szerelem

Úgyis annyi a dolgunk.

A szerelem végül is újplatonikus vívmány:

azon gondolkodom, mi lenne,

ha megpróbálnánk ilyen irányba tapogatózni,

felhasználva meta-pszichikai és parafizikai ismereteinket.

Például megbeszélnénk,hogy te pontban fél egykor odaképzelsz engem a Mechwart térre,

én pedig ugyanoda képzellek téged, illetve egy kicsit arrébb – szükségképpen,

de ugyanarra a padra.

Két ideális tárgy sütkérezik a Mechwart téren!

De vajon melyiken?

Az ideális Mechwart téren?

Agyam, mint tompa zsilett, csak kaparja a kiserkedő inkonzisztenciákat.

Már az is kérdés, elképzelhetőek vagyunk-e te meg én.

 Vagy csak két olyan képzelhető el?

– De ha csevegünk, vagy ölelkezünk: te akkor is csak funkcionális diszpozícióm körvonala vagy – vagyis egy határ, melynek te mindig mögötte maradsz mint e határ módosulásainak feltételezett oka,

én hasonlóképpen– és a Mechwart térrel is ez a helyzet!

Lévén a nyelv félrevezető: „Odaképzeljük egymást a Mechwart térre.”

A locativusreális térbeli ténykedésre utal, míg a fiktív jellegkizárólag ránk vonatkozni látszik. De alkalmazzuk csak a komplementer megfogalmazást: „Kölcsönösen egymás köréképzeljük a Mechwart teret”– s rögtön kiderül a viszonylagosság.

Ha tehát két ideális tárgy sütkérezik, úgy ez egy ideális Mechwart téren történik – bár pusztán formális meggondolásból, mert nem lehet azt mondani, hogy ez valamiben különbözik empririkus egzisztenciák találkozásától a valóságos Mechwart téren.

Ha csak abban nem (s ezt szándékosan a végére hagytam,mert ez a meglepetés), hogy az ideális fél egy nem múlik el.

– Az meg nyilvánvaló,hogy két ideális szerető nemtalálkozhat a reális időbenegy ideális köztéren.

Az ilyen szerelem logikailag örökkévaló

Petri György