#követők

[csacskamacskamocska]

Könyékig a lélekben

Picit sok lett a követőm. Ez az olasz ház projekt sok ember érdeklődését felkeltette. Nem gondoltam volna. Többen írtak nekem és kívánták, hogy sikerüljön megvalósítanom az álmomat. Találjam meg a házat, amire vágyom. Jó érzés volt ezt olvasni. :) Meg fogom találni, ebben biztos vagyok! Bár megijesztett egy kicsit az, hogy belevágjak egy felújításba, hogy megint akár évekig egy átmeneti állapotban éljek, de most ezt a vonalat is körbejárom. Végülis, olyan mindegy mivel baszom el az időmet. Akár felújítás is lehet. Amúgy is szeretem a lehetetlennek tűnő kihívásokat.

Meg, szóval kell valami, ami eltereli a figyelmemet. Szar éjszakákon, mint ami az elmúlt éjjel is volt, nagyon ki tudok készülni. Volt benne a halálfélelemtől kezdve minden. A szomorúság, hogy talán már mindig egyedül leszek és minden kibaszott nap meg kell küzdeni az örömökért mert senki nem fogja elém hozni, hogy nesze, egy kis vidámság, ölelés, figyelem, gyengédség, örömmel adom, mert szeretlek. És rámomlottak a feladatok, amiket halogatok, mert... valójában azért mert ezek mind a magányba visznek. Amikor szembenézek a valósággal, és lehámozom róla a külcsínyt, akkor annyira sivár az egész élet, hogy borzasztó. és akkor elkezdek azon gondolkodni, hogy ez elől a rémisztő sivárság elől akarok belemenekülni valaki társaságába? Megrémiszt az élet értelmetlensége, a kicsinyes igyekezeteink, a posztok, a vágydás a kapcsolódásokra, a fájdalmak amiket okozunk embereknek, állatoknak, növényeknek. Elborzaszt, hogy kénytelen vagyok közönyösnek lenni ezekkel a fájdalmakkal szemben, hát nem ölelhetek meg minden eltaposott káposztát, nem menthetek meg minden csigát! Igen, azt gondolom, hogy egy jó párkapcsolat segít elhajózgatni ezek között a zátonyok között. Várom a csodát. igen. Hogy egyszercsak betoppan. Ha próbálnék én utánamenni, úgy sem tudnám Logant kiverni a fejemből. Muszáj valami csodának történni.

Na, ebből a fosadékból sikerült reggelre felmásznom arra a nullaszintre, hogy folytassam a novellát. Csak ne felejtsek el leírásokat is beletenni. Az nem az erősségem. Tényleg menekülés az írás. A házkeresés egyik fő szempontja a múgy az a kép, hogy a laptopommal kiülök a teraszra vagy a kertbe és tudnék-e ott írni, látom-e magam előtt ezt amikor kimegyek a kávésbögrémmel meg a gépemmel. Érzem a levegőt, látom magam előtt a viárgokat, a baszom leanderbokrot. próbálok koncentrálni az írásra. Tudok írni akkor is, ha semmi sem fáj? Vagy akkor még jobban is megy? Érzem ahogy az olasz napsütés kora reggel elkezd melegíteni, hamarosan az árnyékban is hőség lesz, a kabócák már ezerrel zörögnek és akkor... Én csak idáig tudom ezt a mesét. Pedig tudnom kéne a folytatást.

[turistakrem]

Japán első nap (az igazi)

Előrebocsátom, hogy teljesen zavarba hoz az érdeklődésetek. Ezt a blogot annak a 8 embernek kezdtem el írni 10 éve, akik folyamatosan érdeklődtek az utazásaimról azért, hogy ne kelljen 8-szor leírni ugyanazt. Tegnap óta viszont 100-zal több a követők száma - kicsit bénító így írni, de egye fene, folytassuk.

Ott tartottam, hogy a későbbi géppel késve indultunk Sanghajból és a leszállás után jött a határellenőrzés, szalagok között S alakban kanyarogva. Volt időm, megszámoltam: 90 emberből állt egy sor és 11 sorban kanyarogtunk és mosolyogtunk össze ugyanazokkal, egyre kevésbé őszinte mosollyal. Nagyon gyorsan és hatékonyan dolgoztak a határőrök, de így is másfél óráig tartott, amíg megkaptam a pecsétet az útlevélbe. Aztán még egy online kitöltendő vám-deklaráció várt, de az már ment percek alatt.

A történetem megértéséhez szükséges némi személyes szálat is megpendítenem. A felnőtt, huszonéves gyerekemhez jöttem, aki 5 éve, 2019 nyarán jött ki szerencsét próbálni. Már 2020 tavaszára megvolt a jegyem, de a covid hamarabb ideért és a japánok voltak azok, akik a leghosszabb ideig tartották fent a karantént - a történelmüket ismerve talán még élvezték is, hogy nem jöttek be külföldiek. A karantén 2022 novemberi feloldásával aztán lettek más, személyes bajok, amik akadályozták a kijutásomat, de most eljött végre az idő. Szóval, ha kérdezné valaki, hogy “mibű” - hát a gyerekem iránti szeretetbű, abbó.

Az 5 év utáni viszontlátás jelenetét ugorjuk is át, az nagyon személyes és nem vagyok író, hogy bármit is tudjak érzékeltetni az eseményből, csak játsszátok le a fejetekben.

Sajnos a “későbbi géppel jöttem, na und” -tétel Tokióban nem így megy. A világ legnagyobb városában éjfél után nincs tömegközlekedés a reptér és a város között. Mondom: nincs. Niente. Keine. A következő alternatíva kínálkozott: megvárjuk az első vonatot 5.30 körül vagy kifizetjük életem legpofátlanabb taxiszámláját. Osztottam-szoroztam és az jött ki, hogyha most nem megyünk haza kialudni magam, akkor még egy nap el lesz cseszve, de minimum a délelőtt. Szóval vettem egy nagy levegőt és rányomtam az Uber “megrendelem” gombjára és máris több, mint egy heti minimálbérrel lett könnyebb a kártyám. De éjjel 2-re már ágyban voltunk, hogy 9-től nyakunkba vehessük a várost.

Ez itt az kilátás az erkényről éjjel.

Reggeli után első utunk egy nénihez vezetett, akinek ajándékot hoztam, aki egyidős az anyukámmal. Ismeretlenül és ellentételezés nélkül segítette a fiamat az elmúlt időben jó tanácsokkal, ismeretségekkel, ajánlásokkal. A néni veje magyar, nagyon szeretik egymást, ezért van egyfajta pozitív attitűdje a magyarok iránt. A fiam pedig tisztelettudó és figyelmes - szóval kölcsönösen hasznos barátság lett közöttük.

Ültünk, beszélgettünk, kiderült, hogy mérnök vagyok - erre a néni fogta a telefonját és áthívta egy mérnök ismerősét. Aztán kiderült, hogy tudok németül: a néni fogta a telefonját és áthívta a barátnőjét, aki tudott németül, hogy gyakorolhassa a németet. Az én szívem tényleg csordultig telt szeretettel a néni iránt, aki olyan volt, mint a kisgyerek, aki előveszi megmutatni minden játékát a vendégeknek.

A történet azonban váratlan fordulatot vett, ugyanis a németül tudó néni egy 89 éves egykori operaénekes volt, aki Bécsben végzett és gyakorlatilag az összes német operaszínpadon megfordult, dolgozott Karajannal, dolgozott Patrice Chéreau-val - szóval teljesen leolvadtam tőle. Kifejezetten választékosan beszélt németül és olyan sztorijai voltak… Egy kicsit már kínos volt, ahogy egymásba feledkeztünk, a fiamnak és a barát-néninek kellett jelezni, hogy most már menjünk, mert más kalandok is várnak Tokióban.

A közlekedés - csodálatos. Vasárnap volt, nem utaztak sokan, amit Budapesten már egy közepesen zsúfolt időszaknak mondanék. Ülőhely nincs és mozgatni kell az állókat le- és felszállásnál, viszont még nem voltak fehér kesztyűs tolóemberek a peronon. Apropó peron: zöld festéssel jelzik, hogy hol várakozhatsz a szerelvényre, hogy a kiszállók gyorsan el tudják hagyni a peront. A beszállni akarók az ajtó jobb- és baloldalán felsorakoznak(!) a zöld festésen és ütemesen beszállnak, miután a kiszállók távoztak az ajtóval szembeni piros sávon. Fillérekből megvan és tökéletes.

A Meiji Jingu volt az első dolog, amit Japánban megnéztem. Ez ugye a sintoista főszentély, ahol maga a Meiji császár mutatta be az áldozatokat az Égnek. Ezt már százszor láttam képeken, szóval nem borított meg. Viszont. Amekkora mákom van, a szentély parkjához tartozik egy írisz-kert, ami ritkán virágzik, de akkor nagyon. És hát nagyon virágzott, köszönöm Meiji-császár.

A szentély és kertje után megnéztünk egy új plázát egy sarokra innen. Tudom, a pláza ciki, de az Immersive Experience nevű állandó kiállítás és a többszintes tetőkert ad némi distinkciót mondjuk az Alléhoz képest.

Onnan ugrás a Császári palota melletti parkba, ahol főleg a sztorizás ment, de azért persze figyeltem is arra, ami körülöttem van.

Estére Shubuya. Azt hittem elviselhetetlenül fáradt leszek, de ez a fortyogó negyed annyira felpörgetett, hogy alig akartam hazamenni. Ezen a képen nem egy tér van, hanem az emberek éppen átkelnek a híres haránt-zebrás kereszteződésen.

Nem tudom érzékeltetni a háromdimenziósságát ennek a világnak. 3-5 szinten halad a forgalom minden ponton, abból kettő kötöttpályás, 1-2-3 gyalogos szint. A google maps is csak rétegenként tudja ábrázolni. (1-B5)

A plázák tkp felhőkarcolók alsó emeletei, de sok magasházban van sky roof, ahová simán és ingyen felmehetsz lifttel. Ha itt nem ugrik be az Ötödik Elem, az Andor vagy a Szárnyas fejvadász vertikális városa, akkor nem láttad ezeket a filmeket.

És aztán mindig van valahol egy tér egy tetőn, ahol leülhetsz és lehűtheted a felpörgött CPU-kat az agyadban. És elmondhatod a gyerekeknek, hogy mennyire hiányzik, de hogy 24 óra is tökéletesen elég volt ahhoz, hogy megértsd, miért akar itt akar élni.

[algebraicvarietyshow]

egyelőre a kártevőirtó sulyok tamás veri követők számában az elnök urat

[diogenesz2020portugal]

L. Ritók Nóra:

Köszönöm szépen mindenkinek a szolidaritását. A lejáratókampány, amit az adomány elfogadása miatt indított ellenem a kormánymédia, megsokszorozza a mellettünk kiállókat. Nem is emlékszem, mikor kaptam ennyi megerősítő emailt, messengert, telefont…

A követők száma a történések hatására megugrott, és továbbra is gyorsan és folyamatosan emelkedik. A munkánkat támogató utalások száma ugyanígy.

Jó ideje érzem, hogy el fog jutni egy olyan pontra a gyűlöletkeltés, amikor kontraproduktívvá válik. A cikkeikkel, videoikkal azt szeretnék, hogy az emberek elforduljanak azoktól, akikben ők kockázatot látnak, de közben pont az ellenkezője történik.

Persze nehéz bírni lelkileg az újabb és újabb valótlanságokat állító cikkeket… de erőt adtok ehhez ti, mindannyian, akik hozzám hasonlóan azt gondoljátok, nem járható a gyűlöletből épülő út.

Tudtam, hogy kockázatot vállalok ezzel az egésszel, de ma is úgy érzem, jól döntöttem.

Egyrészt a három család miatt, bár erről a vonatkozásról, hogy az ő megsegítésükről szólna az egész, kevés szó esik a lejáratókampányban.

Másrészt, mert (bár erre ilyen mértékben nem számítottam), elindított egy kiállást azok részéről, akik értékrendjébe nem fér be ez a fajta eszköz. Ehhez bátorság is kell… vállalni nyilvánosan az elhatárolódást valamitől, és az erősítését valaminek. Valaminek, amit úgy hívunk: tisztesség, szolidaritás, humánum. Ez az egész történet számomra erről szól.

Szóval, köszönöm nektek. Hihetetlen erőt adtok. És reményt is.

Köszönöm, hogy mellettünk, mellettem vagytok.

[zeroz2ro]

1 millió követők, de egyikről sem hallottam soha. Nem hogy nem láttam videójukat, de még a nevüket sem láttam leírva sehol ... ☹️

[retisonic]

Nagy év végi lemezlista!

Sziasztok Követők!

Néggyel többen lettünk tavaly óta, így az Újaknak is elmondom, hogy az óriási érdeklődésre való tekintettel minden év végén kiteszem az az évi kedvenc lemezeim listáját! Idén sem lesz ez másképp, mert a nagy fülrágások, zsarolások és fenyegetések hatására megint megtörtem, és megosztom Veletek, hogy melyik lemezek tetszettek a legjobban!

14 éve vagyok a Tumblren, 14 éve teszem itt közzé a lemezlistámat, és kicsit úgy érzem, hogy elfáradt az eddigi formátum, hogy egy posztban megírom a sorrendet. Idén egy sokkal izgalmasabb, menőbb, fiatalosan mondva coolabb módját választom a listázásnak! Minden nap egy lemezt fogok bemutatni, érdekes fun factekkel, személyes élményekkel, sztorikkal, érdekes linkekkel, így 26 napon izgulhattok, Követők! Természetesen az egyes posztok alatt reblogok és reply-ok formájában továbbra is mehetnek a parázs viták, osztások, beszólások, no meg az elmaradhatatlan zrikák!

Hogy miért 26 napon át lehet izgulni? Na ez egy oltári sztori, be fogtok szarni, ha meghalljátok! 25-ös listát akartam, de elszámoltam, és véletlenül 26 lemezt írtam fel. :DDDDDDDD Amúgy szerintem több lesz, mint 26 nap, mert tuti lesz olyan, hogy nem lesz kedvem, időm írni egy posztot, DE, és ez itt egy nagy DE, biztos, hogy be fogom fejezni, így érdemes figyelni, követni a retisonic tumblrt!!

Bevezetésként jöjjön egy haláli fun fact! Amikor elkezdtem ezt a tumblrt, akkor a nagyobbik fiam 1,5 éves volt, most meg együtt megyünk Slowdive meg Godspeed You! Black Emperor konyókra!

Holnap jön a 26. helyezett!

[libirk]

Kőszeg Ferenc klasszikus képe

A követők 1982. június 4-én reggel tűntek fel Demszky lakása előtt. Három állami rendszámú autóval, két hatalmas BMW-vel és egy Opel Senatorral közlekedtek, ilyen, akkor egymillió forint értékű kocsija senkinek nem volt Magyarországon. K. ekkor, házassági válsága kellős közepén Matolay Magdinál lakott, a Tűzoltó utcában. Demszky ide vitte haza a Trabantján, nyomában a három luxuslimuzinnal. Kilencedikén reggel, a 6-os villamoson két férfi szorosan K. mellé állt. Az ismerős autók lépésben haladtak a villamos mellett...

A városban persze hamar híre ment, hogy most K.-t követik, a barátai sorra felkeresték. K. örült, ha záráskor várta valaki, nem volt kellemes egyedül sétálni hat-nyolc lökdösődő, fenyegetőző pasas között. K.-t bosszantotta, ha a villamos vagy autóbusz elment az orra előtt, ezért többnyire futott néhány lépést a megállóban vesztegelő jármű után. A követők viszont ezt nem szerették: a méltóságukat csorbította, ha a célszemély futásra kényszerítette őket. „Nem szeretünk futni”, mondta egyszer az ortopéd fejű főkövető. „Ha még egyszer futni mer, szétrúgjuk a pofáját!” „Magának követésre van parancsa, nem társalgásra” – felelte K., és maga sem tudta, honnan került a szájába ez a katonás nyelvezet.

A következő este K. elhívta Magdi Tűzoltó utcai lakásába Demszkyt és Rajk Lászlót. Elmondta, hogy másnap reggel bemegy a Budapesti Rendőr-főkapitányság Deák téri épületébe, és feljelentést tesz az ismeretlen zaklatók ellen. Előtte azonban érdemes lenne néhány felvételt készíteni, amelyeken jól látszanak a követők. Megbeszélték, hogy másnap reggel nyolckor Demszky és Rajk a Liliom utcában várja K.-t...

K. lement az utcára, a követők szépen körülvették, tipegtek körülötte, lökdösődtek és gorombáskodtak, de tudomásul vették, hogy nem a Körút felé mennek, mint az előző két napon, hanem az ellenkező irányba. Amikor mintegy tizenöt méterre volt Demszky kocsijától, K. futni kezdett. A követők szétszóródtak, volt, aki a nyomába eredt, volt, aki elébe akart vágni, Demszky meg kattogtatta gépét. K. beugrott a kocsiba, Demszky lenyomta a zárgombot. A főkövető egy darabig rángatta az ajtót, arra azonban, úgy látszik, nem volt engedélye, hogy betörje az ablakot. Így modellt állva a kocsi előtt rázta az öklét, és várta, hogy a csodakocsik hátramenetben végigszáguldjanak az egyirányú Tűzoltó utcán.

Most jelent meg Kőszeg Ferenc válogatott írásai 2000-2022

Modern világ: követés helyett ma az igazságügyi miniszter Pegazust rakat a célszemély telójára, és annyi, meg egy bambi!

[csacskamacskamocska]

Ijesztően sokan követtek be

én azért csak továb bloggolgatom a kis hülyeségeimet. bocs. A házvásárlós kontent majd hétfőtől. Amúgy az egyiket már elvitték. Az egyikről kiderült, hogy csak az alja lakható a további szintek konkrétan lakhatatlanok, sőt megközelíthetetlenek. Azt lemondtuk. Nézünk újabb házakat és már kb minden elvárásunkat feladtuk, csak jólevegő legyen, othonosság, kert és max egy óra a tenger és ne a pusztában legyen. Ennyi maradt. Fényképes utibeszámoló meg szombattól, ha lesz valami érdekes vagy addig növesztek szexi lábakat vagy valami amit lehet mutogatni. :) Addig meg a nyafogás, bár épp elfelejtettem min akartam sírni.

[paralea]

**4. Fejezet: A Rejtett Vágyak**

Másnap reggel Párizs egy kicsit hűvösebben ébredt, a városra vékony ködfátyol borult. Xavier és Lili egy apró pékségben ültek, croissant-t és forró csokoládét reggeliztek. A hely szinte elbújt a turisták elől, csak a helyiek tudtak róla. Xavier és Lili továbbra is úgy viselkedtek, mintha egy titkos kalandban vennének részt, amelyben csak ők ketten voltak benne.

Lili lágyan fújta a csokoládéját, és néha mosolyogva pillantott Xavierre. Az együtt töltött napok alatt szinte észrevétlenül épült közöttük egyfajta meghittség, ami már nem csupán az első találkozás izgalmáról szólt. Xaviernek tetszett Lili könnyedsége, az őszintesége és az, hogy soha nem próbált többnek látszani, mint ami. És ahogy beszélgettek, valahogy mindig a lényegre tapintott.

– Annyira szeretem ezt a várost – mondta Lili, miközben egy falat croissant-t majszolt. – Azt hiszem, ha valaha lenne családom, szeretném, ha itt nőnének fel a gyerekeim. Párizsban van valami varázslat, amit máshol nem találsz meg.

Xavier felnézett, és kíváncsian tanulmányozta Lili arcát. A gyerekekről szóló megjegyzés szinte mellékesen hangzott el, de Xavier érezte, hogy ennél sokkal mélyebb vágy húzódik mögötte. Valami, ami túlmutatott a jelen pillanaton.

– Gyerekeket szeretnél? – kérdezte Xavier óvatosan, hogy ne tűnjön tolakodónak.

Lili egy pillanatra elhallgatott, mintha átgondolta volna a választ, majd lassan bólintott. – Igen. Mindig is szerettem volna. Tudom, hogy most talán nem ez tűnik a leglogikusabb dolognak az életemben, de van egyfajta hiányérzetem. Mintha mindig is egy családot kerestem volna. Nem a tökéletes életet, hanem azt, ami valóban boldoggá tesz.

Xavier figyelmesen hallgatta, és érezte, hogy Lili szavai mögött valódi vágyak rejlenek. Az influenszer élet, a követők és a megosztások világában a legtöbben a pillanatnyi sikert hajszolták, de Lili nem illett ebbe a képbe. Ő valami másra vágyott, valami kézzelfoghatóra, ami a szívéből jött.

– Ez nagyon szép, Lili – mondta Xavier őszintén. – Sokan félnek ilyen dolgokat kimondani, de te… te valóban tudod, mit akarsz.

Lili halványan elmosolyodott. – Talán, de néha úgy érzem, hogy még mindig keresem az utamat. És te? Neked mi az, amit igazán szeretnél?

Xavier elgondolkodott. A kérdés egyszerű volt, de a válasz, amely a nyelve hegyén táncolt, már kevésbé. Sokat gondolkodott a jövőjén, de soha nem volt igazán biztos abban, hogy mit akar. A karrierje sikeres volt, de valahogy mégis mindig üresnek érezte magát. Talán épp ezért vonzotta annyira Lili: ő nem a külsőségekre koncentrált, hanem arra, ami igazán számít.

– Azt hiszem, én is keresem, mint mindenki más – válaszolta végül Xavier. – De azt tudom, hogy nem akarok olyasmit, ami csak a látszatról szól. Valami igazit keresek, ami értelmet ad a mindennapoknak.

Lili bólintott, mintha megértette volna Xavier szavait, és egy pillanatig csendben ültek, élvezve a közelséget. A pékség ajtaján túli világ mintha megállt volna, és ők ketten egy aprócska szigeten találták magukat, ahol minden őszinte és tiszta volt.

– Köszönöm, hogy meghallgattál – mondta Lili halkan. – Nem igazán szoktam erről beszélni senkinek. Az emberek többnyire csak a képeimet látják, de nem ismernek igazán.

Xavier mosolygott. – Én köszönöm, hogy megosztottad velem. Azt hiszem, sokkal közelebb érzem magam hozzád, mint bárki máshoz mostanában.

Lili elpirult, és egy pillanatra zavartan nézett félre, majd újra Xavierre pillantott. – Mi lenne, ha ma csak sétálnánk, és élveznénk a napot? Nem kell sietni sehova, csak legyünk itt és most.

Xavier bólintott, és együtt indultak tovább, kézen fogva, belevetve magukat a párizsi forgatagba. A nap lassan emelkedett az égre, ahogy ők ketten tovább fedezték fel egymást és a várost. Lili szavai visszhangzottak Xavier fejében: a vágy egy család után, valami valódi és maradandó után. Xavier nem tudta, hogy a jövő mit tartogat, de abban biztos volt, hogy Lili mellett a keresés maga is csodálatos kaland lesz.

És ahogy végigsétáltak a szűk utcákon, Párizs titkaiként őrizte meg az álmaikat, amik talán egyszer valóra válhatnak.

---

[kgyst]

"úgy tűnik, hogy az ukrán csapatok egyre közelebb kerülnek az oroszországi Szudzsa bekerítéséhez." - nekem meg úgy tűnik, hogy a telex kicsit le van maradva.

Segítek, itt van két link az eseményeket követők blogjaira:

sarcastosaurus aka Tom Cooper

Takács Márk, ha nem tudnának külföldiül

Meg itt van pár néhány napos kép/térkép (Szudzsát még szerdán bevették).

Aug. 09:

Aug. 10:

Kurszk még 10 km:

[gerywhite]

Az összes ilyen "nem gyűjtünk semmilyen adatot a felhasználóról" típusú kezdeményezésnél az a trade-off, hogy használhatatlan. A kényelmes használathoz ugyanis valamennyi adatra mindenképp szükség van a felhasználótól, ha mindenkinek egy generikus szoftvert adunk el, senki nem tudja testreszabni, a saját szokásait beállítani, és megette a fene az egészet.

A helyes hozzáállás inkább a követők leállítása, adblockerek használata, ilyesmik.

A facebooknak például fogalma sincs róla, hogy ki vagyok, mi érdekel, mire keresek rá, nem tud semmit ajánlani nekem, így teljesen random hirdetéseket kapok, amikor kapok egyáltalán, aminek semmi köze hozzám. Sokkal jobb ez így.

A google meg ha tréningezni akarja a tooljait azon a rohadt sok SPAM-en, amit kapok, hát hajrá, a normál kommunikációm már amúgy is discordon van. :)

Google is going to start scraping all of their platforms to use for AI training. So, here are some alternatives for common Google tools!

Google Chrome -> Firefox

If you’re on tumblr, you’ve probably already been told this a thousand times. But FireFox is an open-source browser which is safe, fast and secure. Basically all other browsers are Chrome reskins. Try Firefox Profilemaker, Arkenfox and Librewolf! Alternatively, vanilla Firefox is alright, but get Ublock Origin, turn off pocket, and get Tabliss.

Google Search -> DuckDuckGo

DuckDuckGo very rarely tracks or stores your browsing data (though they have only been known to sell this info to Microsoft). Don’t use their browser; only their search engine. Domain visits in their browser get shared. Alternatively, you can also use Ecosia, which is a safe search engine that uses its income to plant trees! 🌲

Google Reverse Image Search -> Tineye

Tineye uses image identification tech rather than keywords, metadata or watermarks to find you the source of your image!

Gmail -> ProtonMail

All data stored on ProtonMail is encrypted, and it boasts self-destructing emails, text search, and a commitment to user privacy. Tutanota is also a good alternative!

Google Docs -> LibreOffice

LibreOffice is free and open-source software, which includes functions like writing, spreadsheets, presentations, graphics, formula editing and more.

Google Translate -> DeepL

DeepL is notable for its accuracy of translation, and is much better that Google Translate in this regard. It does cost money for unlimited usage, but it will let you translate 500,000 characters per month for free. If this is a dealbreaker, consider checking out the iTranslate app.

Google Forms -> ClickUp

ClickUp comes with a built-in form view, and also has a documents feature, which could make it a good option to take out two birds with one stone.

Google Drive -> Mega

Mega offers a better encryption method than Google Drive, which means it’s more secure.

YouTube -> PeerTube

YouTube is the most difficult to account for, because it has a functional monopoly on long-form video-sharing. That being said, PeerTube is open-source and decentralized. The Internet Archive also has a video section!

However, if you still want access to YouTube’s library, check out NewPipe and LibreTube! NewPipe scrapes YouTube’s API so you can watch YouTube videos without Google collecting your info. LibreTube does the same thing, but instead of using YouTube servers, it uses piped servers, so Google doesn’t even get your IP address. Both of these are free, don’t require sign-ins, and are open source!

Please feel free to drop your favorite alternatives to Google-owned products, too! And, if this topic interests you, consider checking out Glaze as well! It alters your artwork and photos so that it’s more difficult to use to train AI with! ⭐️

[kontener247]

Instagram követők fontossága

Az Instagram követők fontossága a platformon való jelenlét és az online stratégia szempontjából jelentős. Ezek a követők nemcsak a személyes vagy márkás profilon lévő számok, hanem valós emberek, akik érdeklődést mutatnak a tartalmad vagy termékeid iránt. Íme néhány ok, amiért az Instagram követők fontosak lehetnek:

Növelik a láthatóságot és az elérést

Minél több követőd van, annál nagyobb a potenciális közönség, akik látni fogják a posztjaidat. Ezáltal növekszik az eléréseid és a tartalmaid hatékonysága.

Erősítik a hitelességet és az elkötelezettséget

Ha egy személy vagy márka sok követővel rendelkezik, az növelheti hitelességüket és vonzerejüket más felhasználók szemében. A követők száma pozitívan befolyásolhatja az elkötelezettséget és az érdeklődést a tartalmak iránt.

Lehetőséget nyújtanak az interakcióra

A követőkkel való kölcsönös kommunikáció lehetőséget ad az interakcióra, amely megerősítheti a kapcsolatot és erősítheti a közösséget. Ez a kölcsönös kapcsolat fontos az érdeklődés fenntartása és az elkötelezettség növelése szempontjából.

Potenciális üzleti lehetőségek

Az Instagram követők nagy közönséget jelentenek potenciális üzleti lehetőségek számára. Minél nagyobb a követők száma, annál több lehetőség nyílik az influencer együttműködésekre, a termékelhelyezésekre és az értékesítési lehetőségekre.

Elemzési adatokat szolgáltatnak

Az Instagram követők száma és viselkedése is fontos elemzési adatokat szolgáltat a tartalom hatékonyságának méréséhez és a stratégia továbbfejlesztéséhez. A követők demográfiai adatainak és viselkedésének megértése segíthet célzottabb és hatékonyabb tartalom létrehozásában.

Brandépítés és megkülönböztetés

A nagy követőbázis lehetőséget kínál arra, hogy hatékonyan építsük fel a márkaidentitást és megkülönböztessük magunkat a versenytársaktól. Egy erős Instagram jelenlét segíthet abban, hogy a cégedet vagy a személyes márkádat kiemelkedővé tegye a tömegből.

Tájékoztatás és oktatás

Az Instagram követői közösség ideális platform arra, hogy tájékoztasd és oktasd a követőidet. Egyedi tartalmakkal és értékes információkkal kínálva hűségessé teheted a közönségedet, akik ezáltal hosszú távon maradnak majd veled.

Együttműködési lehetőségek

A nagy követőbázis olyan lehetőségeket kínálhat, mint az együttműködések más influenszerekkel vagy márkákkal. Az ilyen együttműködések segíthetnek abban, hogy új közönségeket érj el, és bővítsd a hálózatodat.

Kreatív kifejezési lehetőség

Az Instagram követői közösség lehetőséget nyújt a kreatív kifejezésre és a saját stílusod kifejlesztésére. A követők visszajelzése és érdeklődése inspirálhat és motiválhat, hogy folyamatosan fejleszd a tartalmadat és kreatív megoldásokat alkoss.

Közösségépítés és támogatás

Az Instagram követői közösség egy olyan hely, ahol olyan emberekkel találkozhatsz és kapcsolódhatsz, akik azonos érdeklődési körrel rendelkeznek. Ennek köszönhetően erős közösséget építhetsz fel, ahol támogathatod egymást és közösen növelhetitek a jelenléteteket a platformon.

Közösségépítés és kapcsolattartás

Az Instagram követői közösség lehetőséget nyújt az interakcióra és a kapcsolattartásra az ügyfelekkel vagy az érdeklődőkkel. Fontos, hogy folyamatosan kommunikálj velük, és értékes tartalmat nyújts, hogy megtartsd őket és hűségesek maradjanak.

Tartalom diverzifikálása

A változatos tartalomformák és témák segíthetnek abban, hogy szélesebb körű közönséget vonzz, és megtartsd az érdeklődésüket. Legyenek képek, videók, történetek vagy érdekfeszítő hírek, a változatos tartalom segíthet abban, hogy az Instagram oldalad ne legyen monoton és egyhangú.

Folyamatos elemzés és fejlesztés

Fontos, hogy rendszeresen monitorozd az Instagram teljesítményét, és az elemzés alapján finomítsd a stratégiát. Ismerd meg a közönséged preferenciáit és viselkedését, hogy hatékonyabban tudj reagálni az igényeikre és elvárásaikra.

Követői visszajelzés és bevonás

Az Instagram közönséged véleménye és visszajelzése kulcsfontosságú az oldalad fejlesztésében. Ne félj kérdezni a követőidtől, hogy mit szeretnének látni, és hogyan lehetne még jobbá tenni az oldalt. A bevonás segít erősíteni a kapcsolatot a közönséggel, és hozzájárulhat az oldal növekedéséhez.

Állandó innováció és kreativitás

Az Instagram folyamatosan változik és fejlődik, így fontos lépést tartani a legújabb trendekkel és funkciókkal. Legyél nyitott az új ötletekre és kreatív megoldásokra, hogy az Instagram oldalad mindig friss és érdekes maradjon a követők számára.

Egy másik fontos tényező az Instagram követők fontosságában az az, hogy minőségi követőkkel rendelkezni segíthet az értékes tartalmak megosztásában és az eladások növelésében. A minőségi követők nagyobb valószínűséggel interakcióba lépnek a posztokkal, hozzászólnak, és még megosztják is azokat, ami növeli az elérésedet és az eladásokat.

Ezenkívül az Instagram követők szerepe fontos az influencer marketingben is. Minél nagyobb és elkötelezettebb követői bázissal rendelkezel, annál nagyobb befolyással rendelkezhetsz a közönségedre és az általuk vásárolt termékekre vagy szolgáltatásokra.

Végül, az Instagram követők fontossága a márka hitelességében rejlik. Ha egy márka sok követővel rendelkezik az Instagramon, az növeli az emberek bizalmát abban, hogy a márka megbízható és értékes termékeket vagy szolgáltatásokat kínál. Ezért az Instagram követők megszerzése és megtartása kulcsfontosságú a vállalkozások számára a sikeres digitális jelenlét és a hosszú távú siker szempontjából.

[filmszeresz]

Kedves olvasók!

Ez most szokatlanul hosszú lesz, de szerintem erősen kifejtős a sztori. Megérdemlitek, hogy az legyen. Amit most leírok, hetek óta érlelődik - akaratom ellenére, mert igazából mindegyik lefekvéskor az volt bennem, hogy reggelre vélhetően eltűnik a mocorgás bennem az ügyről. De nem tűnt el. Hanem egyre csak gondolkodtam és gondolkodtam rajta. Aztán ma döntöttem.

Úgyhogy közlöm veletek, hogy ez az oldal mostantól megváltozik. Jóval kevesebb posztot fogok csinálni, s azok is arról fognak szólni, hogy milyen publikációm vannak máshol, milyen filmklubos vetítések lesznek, mi lesz a rádióműsorokban (a Filmszerész pont ma is lesz, s utána kerül föl a többi epizód mellé a Spotify-ra, de az Uniszex is folytatódik hétfőnként a Klubrádióban), milyen egyéb projektekben veszek részt éppen. És ezekben a cuccokban - amíg van rám igény, s létezem -, reményeim szerint stabilan találkozhattok a véleményemmel. Mindenről, ami foglalkoztat. De az, ami eddig volt, s amiért ezt az oldalt szeretitek néhányan, nem lesz. Csak kvázi eseménynaptárként fogom használni a felületet. Igen, ahogy említettem is már sokszor - meg talán a tartalmakból is kiderül - grafomán állat vagyok, aki azzal együtt, hogy utálja a hangját és az arcát is, missziószerűen csinálja, amit csinál. Akkor is, ha nem ír, hanem dumál: népszerűsíti a filmeket (vagy bármit, ami tetszik neki), s igen, közéleti szerepet is vállal (magára), ha épp úgy jön ki a lépés.

És ráadásul még brutálisan szeretem is csinálni ezt az oldalt, amely követőinek nagyon sokat köszönhetek. Konkrétan a népszerűségemet. Ezért is volt az sokszor, hogy bejelentettem mindenféle szünetet a posztolásban, aztán ezeknek a pauzáknak a nagy részét még a legnagyobb egészségügyi krízisben sem tudtam betartani teljesen. Nincs mit tenni, én amolyan megrögzött yodaista vagyok, aki nagyon hisz abban, hogy valamit csináljunk, vagy ne - de ne szarakodjunk a próbálkozással. Ezért hát, ha valamit csinálok, akkor azt igyekszem a legmegszállottabb módon csinálni. Ameddig jól esik.

És ez az aktív facebookozás nem esik annyira jól egy ideje. Többszörösen összetettek az okok. Van az is, hogy borzalmasan sok időt töltök a posztokkal. Aki azt mondja nekem, hogy ezeknek köszönhetem, hogy már egy gyógyszertárba se tudok bemenni időnként úgy, hogy ne ismerjenek fel, szerintem abszolút jól mondja, de elment a Facebooktól a kedvem. Teljesen. Nem a kommentelők zavarnak, a kommentelők a 2020-as évekkel járnak, s szerintem egész jól moderálom az oldalamat - ti meg szerintem egész jó közönség és közösség vagytok ebből a szempontból is.

Egyfelől attól törtem meg, hogy ebből a Facebook-nak is köszönhető fene nagy sikerből tényleg nem lehet egzisztenciát felépíteni. És ezt nem is részletezném tovább. (Azt se, hogy ma mennyire tipikus itthon, hogy egy 40-es szellemi foglalkozású még el se tudta kezdeni építeni azt az egzisztenciát, nemhogy a kvázi gyarapodást.) De bevallom, még csak nem is ez a fő oka a döntésemnek, hisz nincsenek a fejemben nagy tervek arra vonatkozóan, hogy a meglévő dolgok mellett mit fogok csinálni még szakmailag. A YouTube-csatornával kapcsolatban rengeteg kétségem van - de mivel egy ideje mentálisan és fizikailag is igencsak kapaszkodom, leginkább energiám nincs belegondolni abba, hogyan is kéne videókat csinálni, s miről szóljanak, hogyan nézzenek ki, stb. Úgy érzem, rengeteget dolgozom (jó lenne, ha „csak" ezekből meg tudnék élni), és mivel fentebb említettem, hogy yodaista vagyok, ha lenne Youtube-sorozatom, az biztos, hogy nem venném félvállról. Szóval, ami itt volt, szép volt, de ennyi volt. Elfáradtam belé. 10 éve született az oldal. Elég volt. (A tévésorozatos toplistát majd egyszer befejezem és felteszem ide, de ne mostanában várjátok - elnézést kérek attól, akinek ez a lista fontos.)

Köszönök mindent, nagyon klassz követők vagytok, csodálnak titeket az országban. Szokták is nekem mondani, ha valahol szakmai helyen szóba kerül, hogy ez egy nagyon pofás kis burok, tele lelkes, rendes emberekkel.

Én meg büszkén bólogatok, amikor ezt mondják.

[metalindex-hu]

Apostolica: Animae Haeretica (2023)

Apostolica: Animae Haeretica (2023) - https://metalindex.hu/2023/10/24/apostolica-animae-haeretica-2023/ -

Ami az Apostolica létét üzletileg indokolja, az szól ellene művészileg. A színtéren ugyanis már jó ideje tevékenykedik egy markáns zenei világot képviselő, komoly rajongótábort maga mögött tudó, Powerwolf nevű csapat. Mellettük, utánuk ebben a szerepben mindenki más csak epigon, s mint ilyen, felesleges lehet. „Mi szükség van egy újabb, templomi díszletek között celebrált, egyházi hangulatú és témájú, szintetizátorhangokkal bőven nyakon öntött, operisztikus énekhangra kihegyezett, fülbemászó slágereket ontó produkcióra?” – kérdezik a fanyalgók, többé-kevésbé joggal. Ahogy az is logikus módon vetődhet fel bennünk, hogy a követők a jó eséllyel realizálható üzleti haszon reményében igyekeznek megismételni az egyszer már fényesen bevált receptet. És tény, hogy nem túl eredeti, amit az Apostolica csinál, viszont működik – legalábbis nálam.

A zenekarról nem sokat lehet tudni, és ez is ugyanúgy az imázsuk része, mint volt kezdetben a némileg hasonló muzsikát játszó Warkings-é. Nem lehetnek régi csapat, mert legelső kislemezük is csupán 2021-es, és bemutatkozó albumuk, a Haeretica Ecclesia is abban az esztendőben látott napvilágot. Egy nemzetközi projektről beszélünk, amelynek központi figurája az olasz gitáros, Gaetano Isaia. A többiek kilétét homály fedi, művészneveik révén bibliai prófétákat személyesítenek meg: Ézsaiás (Isaia) mellett Jónást (Jonas – basszusgitár), Malakiást (Malachia – dob) és Ezékielt (Ezekiel – ének), illetve az idei évtől egy ötödik „szent ember”, Jeremiás (Jeremiah – billentyűs hangszerek) is csatlakozott hozzájuk. A tagok állítólag az európai heavy metal szcéna veteránjai, akiknek arcát a promóciós fotókon egyen-fémálarc rejti. Ahogy a Warkings harcosai esetében, gondolom, idővel itt is tisztul majd a szereplők kilétével kapcsolatos homály. (Akik arra tippelnek, hogy a templomi zajbrigád a magyar Apostol zenekar és a Metallica tagjaiból verbuválódott volna, valószínűleg rossz nyomon járnak… )       

Hallgatom az anyagot, és bár nyilvánvaló a Powerwolf babérjaival való ékeskedés, engem ez valamiért mégsem zavar. Talán mert más az énekhang. Mert több a gyors nóta, mint német pályatársaiknál. Mert a koktélból ezúttal hiányzik a (vér)farkasvér. És mert roppant jók a dalok. Mintha egy újabb remekül sikerült PW albumot hallgatnék, ugyanakkor az is egyértelmű, hogy ez egy másik kaland, egy másik előadás.  

Már az elsőként elhangzó címadó nótával igen magasra teszik a lécet: hetek óta folyamatosan megy bennem a refrénje, kifogva a szelet az olyan, szintén bombasztikus szerzemények vitorlájából, mint a Rasputin, a Gloria vagy a Heretics. Az ünnepélyes tempójú és hangulatú Tomorrow Belongs to Me pedig olyan, mintha egy karácsonyi nóták metalosított verzióját tartalmazó albumról került volna ide.    Persze a feeling itt is ugyanaz, mint Erőfarkaséknál: ezerrel zeng az óóó-zós kórus, és Ezékiel ugyanúgy az r-t megnyomva énekli az angol nyelvű szövegeket, mint Attila Dorn vagy a néhai Peter Steele, és – a Rest in a Bed of Rosesben – itt is előkerülnek oroszos dallamok. Nagyon olyan, ám mégsem ugyanaz: a leginkább arra lennék kíváncsi, hogy a megveszekedett Powerwolf-rajongók mit szólnak a rivális falka feltűnéséhez. Én csak az egyértelmű koppintás miatt nem adok maximális pontszámot az arctalan apostolok (avagy pofátlan próféták) produkciójára, ezt leszámítva számomra az ősz eddigi legkellemesebb meglepetése az Animae Haeretica.       

[cirmoska]

Érdekesnek találom a mai tumblr közösséget. Azt gondolom ahogy vissza tértem úgy is köszönök el. ☺️ Az összeszedett követők miatt szerettem volna visszatérni. De lehet maradok a wattpadnál.