#költségvetés 2020

[zeroz2ro]

"Az idén már 3109 milliárd forintot költ a kamatokra költségvetés, holott 2020 előtt ez az összeg még az évi ezermilliárdot sem érte el, írja a Népszava. Ebben az összegben a lap szerint még nincs is benne annak a gigantikus, 1 milliárd eurós hitelnek a kamatterhe, amit idén tavasszal vett fel kínai bankoktól a magyar állam elég nagy titokban." Ez a plusz 2000 milliárd kamatkiadás, ennyi a felár. Nem kell az EU támogatás, az ingyenpénz, inkább a fizetjük a 3x kamatot.

[frankyoungestein]

A BM pályázott és NYERT!

Hadházy:

Ez eddig a legbizarrabb intézményi lopás, és egyben a lebizarrabb EU-s „projekt“, amit ráadásul maga a BELÜGYMINISZTÉRIUM követett el.

- már a pályázat kiírása is szabálytalan volt, mivel a pályázat kiírásában 7 napos közzététel szerepelt, ennek ellenére csak 4 napnyi közzététel volt, december 8-11. között, ami, ugye péntektől hétfőig tartott, azaz itt is jogszabálysértés történt. Az EFOP pályázaton csak a BM pályázhatott, noha a pályázati kiírásban nem ez szerepelt, hanem bárki, aki nem kórház... (pontosabban nem az OKFŐ kezelésében lévő kórház).

- a hivatalos kiírás szerint a projekt tervezett kezdete 2020(!) december 25., befejezése 2023. december 30. – 2023 december 14-én már nyert is a Belügyminisztérium és januárban el is nyelte az egészet a költségvetés…

- ahogyan a nekem küldött levélből kiderül, SEMMILYEN KÖLTSÉGVETÉSE NEM VOLT a projektnek. Ehelyett az történt, hogy a hasukra ütöttek és egy védőoltás beadásra számoltak 2000. forint bruttót, mint személyi szolgáltatási költséget. Ezt felszorozták 6 824 839 db oltással, így összesen: 13 649 678 000 Ft (13,7 milliárd) jött ki, és ezt az összeget egyben beutalták a költségvetésbe.

A nekem küldött válaszból nem látom sehol, hogy a költségvetés akkor mit csinált ezzel a pénzzel? (azon kívül, hogy bezsebelte) EZ ANNAK A TELJESEN TÖRVÉNYTELEN ELJÁRÁSNAK A TIPUKUS ESETE, AMIKOR EGYSZERŰEN A KÖLTSÉGVETÉST FINANSZÍROZZÁK EU-s PÉNZBŐL.

Egy felháborodott háziorvossal beszéltem erről, akit „felülről komoly intések értek, hogy ne kapargassa ezt az ügyet”.

Ha nem hiszi, a projekt adatai itt:

https://www.palyazat.gov.hu/.../tamogatott.../3742110201

[szepkerekkocka]

@kavekkozt Erősen on-topic kérdés, ugyanis abszolúte megesik az is, hogy elhúzódik évekig az elfogadott-megszavazott ötlet megvalósulása. Ami halad, azt egyébként promózzák a saját oldalukon is a hírek szekcióban:

Ill. ennél precízebben is lehet csekkolni, ugyanis az Ötletek / Megvalósuló menüpont alatt előkereshető az összes eddigi elfogadott ötlet:

Innen pl. kideríthető az eddigi megvalósulási arány az egyes időszakokban megszavazott ötleteknél:

2020/21 8/15 (2 év alatt kb. a fele) 2021/22 1/18 (1 év alatt a védett kerékpársávokat sikerült felmutatni)

Az egyes elfogadott ötleteket meg lehet nézni részletesebben is, így pl. lekövethető, hogy melyik ötlet esetén mi történt eddig.

[sztivan]

No hát így.

[nyuszimotor]

Tudományosan kimutatták, hogy a gól az gól!

[otthonzulles]

magyarul: csak térdig ér a szar európában, de orbánnak sikerült nyakig meghempergetni bennünket.

Bod Péter Ákos: Itt valami filmszakadás van

Magyari Péter

GAZDASÁG

szeptember 29., csütörtök 15:41

Bod Péter Ákost, egykori ipari minisztert és jegybankelnököt, egyetemi tanárt és az MTA doktorát kérdeztük, hogy mekkora bajban lehet a költségvetés.

A nyilvános adatok alapján nem érti, hogy miért kellett elrendelni a kiadások befagyasztását a költségvetési intézményeknél.

Azt viszont látja, hogy miért van rosszabb állapotban nálunk a költségvetés, mint az európai országok többségében.

Az energiaárak befagyasztása elodázta a gazdaság alkalmazkodását az áremelkedésekhez, és a fizetési mérleget is felborította.

A kormány vitája az EU-val hozzájárult a forint rendkívüli gyengüléséhez.

Az ellentmondásos, zavaros, kapkodásra utaló kormányzati kommunikáció pedig tovább ront az ország helyzetén.

Egy nem nyilvános kormányhatározat alapján kifizetési stopot rendeltek el a napokban a kormányzati intézményeknél. Ez mennyire szokatlan intézkedés?

Mindenképpen szokatlan, a 70-es években történt hasonló, bár akkoriban alapvetően a devizában történő kifizetéseket érintették az intézkedések. A közelmúltból nem tudok felidézni ilyet. Ez nagyon rövid időre szóló, átmeneti megoldás lehet csak. Nem ismerjük a rendeletet, mert nem nyilvános, de ha jól értem, akkor a béreket kifizetik, de az egyéb számlákat félreteszik. Ilyen előfordul cégek életében, hogy fizetési haladékot kérnek, de egy állam esetében ez kétségtelenül szokatlan.

Ha valaki nem fizeti ki a számláit, akkor ez azt jelenti, hogy csődbe ment?

Nem, ez szerződésszegésnek tekinthető inkább, aminek nyomán lehet akár perelni is. Ha jól értem, akkor a rendőrség például kifizeti a rendőrök bérét, de a gumibotgyártó számláit félreteszi, hogy majd később rendezi csak, mondjuk egy hónap múlva.

Akkor fordulhat ez elő, ha likviditási probléma van. Vagyis azt gondolja valaki, hogy most ugyan nincs pénze, de később majd lesz.

De nem értem, ez hogyan fordulhatott elő, mert a magyar államnak van egy folyószámlája, amit hizlalnak az adóbevételek, és ha további likviditásra van szüksége, akkor állampapírokat bocsáthat ki. Tehát elvben meg kellene lenniük a kifizetések fedezetének. Bár mennek fel a kamatok, de azért állampapírok kibocsátásával fel lehetne tölteni a folyószámlát. Ezért a helyzet számomra érthetetlen.

Bod Péter Ákos Fotó: 444

Ilyenkor felmerül az a kérdés is, hogy jót tesz-e egy kormány pénzügyi megítélésének, ha nem fizeti ki a tartozásait. A belföldi szereplők esetében persze ez nem annyira éles helyzet, mert akiknek tartozik most az állam, azok feltételezésem szerint várni fognak egy hónapot, hogy hozzájussanak a pénzükhöz, és nem viszik bíróság elé a magyar államot. Ez költséges és politikailag is érzékeny ügy lenne.

Megjelent csütörtökön egy elemzése, ami a devizatartalékok csökkenésére és a magyar állam finanszírozásának drágulására figyelmeztet. Ezek mennyire aggasztó folyamatok?

A magyar külső egyensúly az utóbbi években nem volt téma, mert a külkereskedelmi mérleg szufficites volt, és az uniós pénzek érkezése miatt a tőkemérleg is pozitív maradt. Ebben történt egy erőteljes változás 2021 nyara óta. A nemzeti bank adatain az látszik, hogy a pénzügyi mérleg 2019-ben még teljes egyensúlyban volt, 2020-ban deficitbe váltott át, 2021-ben megnőtt a deficit, és ez ugrott meg még inkább 2022 első félévében, óriási romlást hozva.

Ez nem meglepő, mert a magyar kivitel nagyjából adott, nem változott, míg a behozatalban nagyon jelentős tételt tesznek ki az energiahordozók. Az energia ára pedig óriásit emelkedett. Ezzel a cserearányok romlottak. Ha a külkereskedelmi mérleg romlik, és ezt más tételek nem tudják kompenzálni, azaz nem érkeznek az EU-s transzferek, akkor a folyó fizetési mérleg nagyot esik.

A devizatartalék elég nagy, 35 milliárd euró volt az év felénél, ez normális körülmények között elfogadható. Csakhogy közben nagyon romlik a fizetési mérleg, és ha ez így folytatódik, akkor a tartalék apadása már aggasztó lesz.

A tartalékokat kötvények kibocsátásával lehetne feltölteni, vagyis hitelt kellene felvenni. Csakhogy ezekben a napokban a hitelek az egész világon drágulnak, különösen a kockázatos országok számára. És a magyar adósbesorolás a visegrádi országok közül a leggyengébb, sőt még Bulgáriáé és Horvátországé is jobb a mienknél. A környéken csak a románokénál jobb a miénk, ők viszont az euróövezethez készülnek csatlakozni, és ez enyhíti a problémáikat. Tehát drágábban kap a magyar állam hitelt, mint a többi ország a környéken.

Ez a probléma és a kiadási stopot kikényszerítő likviditási probléma összefüggenek egymással?

Lehet, de ezt nem tudhatjuk. Nehéz megérteni, hogy a forintlikviditással hogyan lehet gond, hiszen a borzasztó mértékben ránk szabadult infláció a költségvetés szempontjából tulajdonképpen kellemes állapot. Hiszen ha valaminek az ára megdrágul, akkor az áfabevételekből is sokkal több érkezik be. Úgyhogy itt valami filmszakadás van, csak nem látjuk külső elemzőként, hogy micsoda.

Az adatokat a pénzügyminiszter látja csak, és valószínűleg a miniszterelnököt ő olyan számokkal lepte meg, amelyek alapján ehhez a szokatlan és átmeneti próbálkozásnak tekinthető megoldáshoz fordult, azaz arrébb tolta néhány héttel az esedékes kifizetéseket.

Innentől csak találgatni lehet, hogy milyen adatok vezettek ide. Lehetséges például, hogy az állami beruházások leállításával nem lehetett annyi pénzt megtakarítani, mint ahogy ezt tervezték.

A közgazdász vándorgyűlésen (szeptember 22-23) érződött, hogy a viszonyok gyorsan romlanak, a pénzügyminiszter kimondta a recesszió szót is. Arra azonban nem utalt, hogy a költségvetés belső szerkezetében akut gond lenne.

A magyar költségvetés és általában a magyar gazdaság nehéz helyzete illeszkedik a globális trendhez is, hiszen egész Európában komoly problémák vannak. Mekkora a magyar kormányzat felelőssége a magyarországi gondok kialakulásában?

Alapvetően ez “made in Hungary”. A külső viszonyok olyanok, amilyenek. Van, hogy egy gázvezeték kilyukad, megugrik az ár, és ez megzavarja a piacokat, ezzel nincs mit kezdeni. De közben világosan látszik, hogy Nyugat-Európában a vártnál lendületesebben halad az energetikai átállás. Ez nagy költségekkel jár, de az infláció a legtöbb országban már elérte a csúcsát, vagy a következő hetekben éri el, az energia- és élelmiszerárak emelkedésének egyszeri sokkján lassan túl vannak. A fogyasztói árak 9 százalékpontos emelkedése az eurózónában várhatóan már nem megy feljebb, és lassan megkezdődik a normalizálódás.

Nálunk azonban sajátos a helyzet. Az energiaárak emelkedése 2021-ben indult, nem az orosz agresszió másnapján, az csak egy újabb lökést adott neki. Európa nagy részén az alkalmazkodás már 2021-ben megkezdődött a dráguláshoz, de itthon a rezsicsökkentésnek nevezett hatósági árrögzítés miatt ez az alkalmazkodás nem történt meg. Ráadásul az árrögzítést abszurd módon a motorüzemanyagokra is kiterjesztették. Ezek súlyos gazdaságpolitikai hibák voltak, amelyeknek következményei a fizetési mérlegben jelentek meg. Ugyanis a szubvenciók miatt az energiaimport nem csökkent, itt nem kezdődött spórolás, mint máshol Európában. Ettől szenvedett el nagyobb a veszteséget a magyar gazdaság, mint az uniós átlag.

Ehhez a strukturális okhoz jön még hozzá egy speciális ok is: a forint meglepő gyengülése. A forint sokat mozgott az utóbbi hónapokban, általában zuhant, utána egy kis jegybanki beavatkozás nyomán kicsit visszajött, aztán még inkább zuhant, és sose tud visszajönni oda, ahol volt. Ez a trendszerű gyengülés is beépült az árakba, ezért az élelmiszerárak és a lakhatási költségek Magyarországon lényegesen nagyobb mértékben emelkedtek, mint Európa nagy részén. Ez azért van, mert a forint gyengült a leginkább a régióban.

Ez a különös mértékű forintgyengülés a magyar gazdaság és politika kockázatossá válása miatt történt, különös tekintettel az EU-s kapcsolatrendszer elbizonytalanodására. Hiszen ha az EU-s újjáépítési csomag nem jut el hozzánk, és a kedvezményes hitelt sem képes felvenni a magyar kormány, akkor a pénzügyi piacok szerint Magyarországon gond lehet. Ez a vélekedés, hogy gond lehet, már rögtön gondot is okoz, hiszen a forint iránti kereslet csökken, azaz a cégek és az emberek igyekeznek nem ülni a forintjukon, hanem átrakják a megtakarításaikat másba.

Ha mindezeket összerakom, akkor nagymértékű egyensúlytalanság áll elő. Ám ebből még mindig nem következik a belső költségvetés likviditási problémája. A legőszintébb válasz ezért az, hogy nem tudjuk, hogy mi történik ott. Ez már három-négy éve sem volt teljesen transzparens terület, de most aztán pláne nem ez.

Mi lenne most a felelős kormányzati beavatkozás?

Bizonyos horgonyok hiányoznak. Ha egyértelmű lenne, hogy a magyar költségvetést igyekeznek egyensúlyi irányba mozdítani, az megnyugtatna mindenkit.

A pénzügyminiszter bejelentette, hogy az idei deficit a tervezettnél nagyobb lesz, de közben arról is voltak bejelentések, hogy újabb adócsökkentés jön. Ezek ellentétes értelmű szövegek. Miközben a miniszterelnök egyik embere kimondja, hogy az árrögzítés nem jó, utána ugyanaz a kormány, ugyanazon a héten meghosszabbítja az árrögzítést.

Amikor elmondja a pénzügyminiszter, hogy a helyzet nem olyan jó, recesszió is elképzelhető, azaz a kormány bevételi alapja sem nő, akkor nem lehet nagyvonalú kiadásnövelési terveket szóba hozni. Erre 6000 milliárdos energetikai beruházásról, és nagyvonalú szja-elengedésről tesznek bejelentést. Ezek az ellentmondások nem stabilizálják a várakozásokat, nincsenek gazdaságpolitikai horgonyok. Ezek kapkodásra, improvizációra utalnak, előfordul, hogy negyedórán belül három ellentmondás fedezhető fel a kormány kommunikációjában.

Szintén politikai probléma, hogy a kormány olyan törvényeket terjeszt be, amelyeknek már a címében és indoklásában is benne van, hogy csak azért hozzák meg őket, hogy eleget tegyenek az uniós pénzosztási feltételeknek. Ez azért abszurd, mert a törvényhozásnak jó törvényeket kellene alkotnia, hogy a magyar állam jobb hatásfokkal működjön. A látható kényszeredettség viszont aláássa a törvények célját, mégpedig azt, hogy meggyőzzék a belső és külső szereplőket, hogy a magyar kormányzat az állami képességeket és a jogkövető magatartását javítani akarja.

Egyszerre ígérnek illeszkedést az EU-s elvárásokhoz, és közben elindul egy médiaakció „nemzeti konzultáció” címen, ami az európai partnerek többsége által határozottan képviselt szankciók megkérdőjelezéséről szól. Ha a kettőt összerakom, akkor nem látszik, hogy mit akar igazából a kormányzat.

Ezek az egymást kizáró mondatok a bizonytalanság növelését idézik elő egy olyan időszakban, amikor a háború és a világpiaci folyamatok helyreállításának zökkenői miatt egyébként is nagy a bizonytalanság. Tele van a világ egy halom kockázattal, és erre jön még rá a magyar kockázat. Ezért gyengül jobban a forint, mint a cseh korona vagy akár a lengyel zlotyi. A cseh és a lengyel kormányok nem gerjesztik a kockázatokat, még ha utóbbi bizonyos ügyekben szemben is áll az európai fősodorral. A magyar kormány esetében viszont nem tudok olyan állítást tenni, amit a következő tíz percben ugyanaz a hatalmi kör meg ne kérdőjelezne.

[sronti]

Még a demokraták egymás között se tudnának átvinni semmilyen értelmezhető fegyvertartási korlátozást, arról nem is beszélve, hogy egy sima többséggel hozott törvényt azonnal visszavonnának a republikánusok, amint ők lennének többségben mindkét házban.

Most gondolkoztam megint azon, hogy megérné-e a progresszíveknek eltörölni a filibustert és egyre inkább hajlok az igen felé. Ez egyáltalán nem egyértelmű, mert ha egyszer eltörlik, akkor republikánus időkben se jön vissza. Amiért mégis inkább megéri:

1. A filibuster konzervatívoknak hasznosabb eszköz, mint a progresszíveknek.

A konzervatívok ugyanis lényegükből fakadóan ritkábban akarnak változást, mint a progresszívok, így ők általában jobban ráérnek. Bedől a költségvetés? Nem baj. Nem szavazzák meg valamelyik programjukat filibuster miatt? És akkor mi van? Addig se szavazzák meg a többi változást és a repi államokban majd megoldják helyi szinten. Amíg nincs külső fenyegetés, a republikánusokat nem igazán kényszeríti semmi.

A progresszív szenátoroknak viszont fel kell mutatni valamit, mert őket ezzel küldik oda. Old meg a gun controlt, szűntesd meg a qualified immunity-t, stb. ezért ők mindig csalódást okoznak.

2. A képviselőház alapvetően a demokratáknak kedvez. A város-vidék ellentétben a pártok között és a demográfia városok felé húzásában jobban hiszek, mint a latinók hosszú távú demokratákhoz húzásában swing state-ekben. A republikánusok egyre inkább vidékiekre célóznak az üzeneteikkel, még az elővárosiakat is kezdik elveszíteni emiatt, (aztán lehet, hogy az elővárosi trend Trump nélkül visszafordul majd). Ez előnyös lehet elnökválasztásokon és a szenátus esetében, de a képviselőházban nem az. Ugyan az állami törvényhozások torzíthatják a képviselőházi választási térképeket, de ez nehezebb azért egy abszolút többség esetében, ami a városok növekedésével egyre gyakoribb lesz a demokratáknak. Például Arizona (Phoenix) és Georgia (Atlanta) példája mutatta ezt jól 2020-ban.

Ha nincs filibuster, akkor ha nem is túl gyakran szerzik meg a demokraták a többséget a szenátusban, a republikánusok még náluk is ritkábban szerzik meg a többséget a képviselőházban. Az utóbbira pont a mostani november rácáfolhat, de a trend szerintem kitartó demokrata többség felé mutat.

(Ha valamilyen csoda folytán Manchin és Synema pont most egyezne bele a filibuster eltörlésébe, szerintem a demokraták bezárnák őket egy szekrénybe és nem engednék ki decemberig. Elég nagy esély van egy demokrata vereségre a szenátusban novemberben, és egy valamivel kisebb, de azért 40 százaléknál nagyobb esély van a képviselőház elvesztésére is. Ha most lőnék ki a filibustert, jó eséllyel pár hónap hatékony kormányzást cserélnének két év republikánus kormányzásra.)

[troger]

Jávor Benedek:

Válasz Varga Mihálynak

Kedves Mihály!

Köszönöm, hogy reagáltál az EUObserverben a napokban megjelent, a jogállamisági mechanizmust illető magyar vétóra vonatkozó cikkemre. A cikk lényegi állítására, miszerint szükség van az Európai Bizottság által javasolt jogállamisági eljárásra (amivel egyébként a felmérések szerint a magyarok több mint 70 százaléka egyetért), nem válaszoltál, mint ahogy arra az állításomra sem, hogy a kormánynak, ha nincsenek rendszerszintű zavarok a magyar jogállamisággal, akkor nincs miért félnie egy ilyen eljárástól. A vétó felvetése tehát indirekt beismerése annak, hogy ti is tudjátok, súlyos bajok vannak az igazságszolgáltatás, és főként az ügyészség függetlenségével, a fékek és ellensúlyok rendszerével, a sajtószabadsággal, és megannyi más demokratikus alapértékkel. De elfogadom, hogy csupán a pénzügyi-gazdasági területen érzed magad illetékesnek, és az obligát és olcsó gyurcsányozáson, meg a netes troll-szintű személyeskedésen túl csak ezzel foglalkozol. Úgyhogy maradjunk akkor ennél.

Azt írod, nem igaz az, hogy a magyar gazdaságot az átlagnál jobban megütötte a járvány. Ha vetsz egy pillantást az ábrára, amely az EU-s tagállamok 2. negyedévi GDP-adatait mutatja (nyilvánosan elérhető az Eurostat honlapján, nem kell Soros György titkos bunkerébe bejutni, hogy megtekintsd), az világossá teszi, hogy az állítás igaz. Még a legnagyobb kincstári optimizmussal is nehéz másképp értelmezni azt a tényt, hogy a 13% feletti magyar visszaesés a 3. legnagyobb az EU-ban, mint hogy Magyarország jobban megszenvedi a pandémia gazdasági hatásait, mint az európai országok többsége. Hacsak nem akarsz Te is elmatolcsysodni, és azt bizonygatni, hogy a harmadik legnagyobb visszaesés valójában óriási növekedés, csak a negatív tartományban.

Kifogásolod, hogy nem írom, hogy más országok költségvetési hiánya és államadóssága is nő. Ez így igaz, csakhogy kevés más ország van, amelyik annyira függene az EU-s pénztranszfertől, mint Magyarország. Ráadásul ezek az országok a költségvetés és a helyreállítási csomag mielőbbi elfogadásán és beindításán munkálkodnak, épp az általad is említett okokból, a magyar kormány viszont vétóval fenyegeti ezt a folyamatot – súlyos károkat kockáztatva egyébként Magyarország és az egész Unió számára.

Azt írod, hogy kifogásolom, hogy az EU-s pénzek 99%-át már lekötöttük. Tévedsz, nem kifogásolom. Bár nem igaz, amit írsz, hogy különben veszendőbe mennének az EU-s pénzek, mert az általad is jól ismert N+3 szabály miatt volna még 3 évünk a pénzek teljeskörű felhasználására, szóval bőven volna még lehetőség most is a források lehívására, de elfogadom, hogy a magyar kormány valamiért úgy döntött, hogy a pénz lehető legnagyobb részét még a 2018-as választás előtt leköti, és 2020-ra gyakorlatilag tejes körűen kiszerződi. Volna ezzel vitám, hiszen ez egy klasszikus prociklikus gazdaságpolitikai döntés volt, kedvező nemzetközi gazdasági környezetben használtátok fel a forrásokat, ez pedig az elemi közgazdaságtan tankönyvek szerint igen kockázatos politika, de ezzel nektek kell elszámolni a választók felé. De amit állítok, az pusztán annyi, hogy ennek egyszerű következményeként előállt az, ami miatt az efféle lépésektől óvni szokták a kormányzatokat: a válságos időszakra nem maradt forrás. Visszaütött egy korábbi döntésetek, elemi makrogazdasági tény, neked tudnod is kellett, amikor így döntöttetek, hogy ennek bizony ez a kockázata.

Végezetül azt írod, hogy ha igaz lenne, hogy Orbánnak nagyon kell a pénz, akkor csődben lennénk. Ha szabad, itt felhívnám a figyelmedet egy elég alapvető érvelési hibára. A formállogika szabályai szerint az ok és az okozat nem cserélhető fel. Nem azért leszünk csődben, mert Orbánnak kell a pénz, hanem azért kell nektek a pénz, mert csődben vagyunk. És ha megengeded, egy 13% feletti 2. negyedéves GDP-visszaesést, 8% feletti költségvetési hiányt, megugró munkanélküliséget nehéz másként leírni, mint csődközeli helyzetet. Én őszintén bízom és hiszek benne, hogy közösen, európai együttműködésben meg lehet birkózni ezzel a feladattal, épp ebben segítene az EU helyreállítási csomagja, amit éppen ti viszont vétóval fenyegettek.

Szóval hogy ki az itt, aki a magyar gazdaság, a magyar polgárok rovására kóklerkedik, abba a vitába én a helyedben nem mennék bele.

Kedves Mihály!

Örülök, hogy vállalkoztál erre a vitára a magyar gazdaság helyzetéről, mert szerintem a nyilvánosság számára is tanulságos. És külön köszönöm, hogy népszerűsítetted az EUObserverben megjelent cikkemet, többek közt neked is hála, nagyon szépen fut.

[diogenesz2020portugal]

A képviselők tényeken alapuló mechanizmus létrehozását sürgették, hogy az unió az "európai értékek felhígulásával szemben" valóban meg tudja védeni jogrendjét, az emberek alapvető jogait és az unió nemzetközi hitelét.Az 521 szavazattal 152 ellenében, 21 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalás szerint a mechanizmus minden tagállamra nézve egyenlő mérce szerint, tisztességes és pártatlan módon, az arányosság elvét mindenkor tiszteletben tartva működne. A szöveg szerint

a mechanizmus létrejöttét támogató képviselők aggályosnak tartják "az autokratikus és illiberális tendenciák erősödését és megszilárdulását", amit tovább súlyosbít a koronavírus-járvány és számos tagországban a korrupció, a dezinformáció és az "állam foglyul ejtése".

Véleményük szerint a mechanizmusra azért van szükség, mert az uniónak nincsenek megfelelő eszközei ahhoz, hogy kezelni tudja alapértékeinek "példátlan és egyre súlyosbodó válságát". Ezt az is jelzi, hogy az Európai Unió Tanácsa ezidáig képtelen volt érdemi előrelépésre az uniós szerződés 7. cikke szerinti, folyamatban levő eljárásokban, ezért "a különutas politika zavartalanul folytatódhat".

[petrany]

A “majd Fürjes megoldja a Budapest kérdést a következő körben” című NER terv eddig tökéletesen működik.

[kgyst]

"...az önkormányzatnál és az önkormányzati cégeknél  ... A munkahelyek biztonságát viszont igyekeznek megőrizni ... minden elküldött dolgozónak igyekeznek találni munkát egy másik fővárosi cégnél.

... 

Karácsony szerint a főváros pénzügyi mozgásterét egy "újraindítási adó" bevezetése is bővíthetné, ami gyakorlatilag az iparűzési adó átmeneti kiterjesztése lenne.”

Aha, tehát őrizzük meg a közfoglalkoztatottak munkaviszonyát úgy, hogy kirúgjuk a piaci alapon foglalkoztatottakat, nagy ötlet! Mégis csak a közfoglalkoztatottak tartják el a piacgazdaságot.

“A szocializmussal az a baj, hogy idővel mindig elfogy a mások pénze” - Thatcher

[devotedlybeautifulartisan-blog1]

frengz - (-Film Magyarul Nédz~Mozi (Wonder Woman 2) Wonder Woman 1984 Online 2020 Teljes

HU] Wonder Woman 1984 [2020] Teljes Film Magyarul Videa HD

LINK ► https://bit.ly/39Bmn6U

Mafab-TV! Wonder Woman 2 (2020) Teljes Filmek Magyarul, Letöltés

Wonder Woman 1984

2020. ‧ Kaland/Akció

A Wonder Woman 1984 2020-ban bemutatásra kerülő amerikai szuperhősfilm a DC Comics azonos nevű karakterével a középpontban, amely a 2017-es Wonder Woman folytatása lesz, valamint sorban a 9. film a DC-moziuniverzumban. Wikipédia

Megjelenés dátuma: 2020. augusztus 12. (Belgium) Felkapott

Rendező: Patty Jenkins

Költségvetés: 175 millió USD

Zenéjét szerezte: Hans Zimmer

Producerek: Gal Gadot, Patty Jenkins, Zack Snyder, Deborah Snyder, Charles Roven, Stephen Jones

Wonder Woman 1984,

Wonder Woman 1984 online,

Wonder Woman 1984 előzetes magyarul,

Wonder Woman 1984 ingyen letöltés,

Wonder Woman 1984 netmozi,

Wonder Woman 1984,

Wonder Woman 1984 magyar premier,

Wonder Woman 1984 film online,

Wonder Woman 1984 teljes film,

Wonder Woman 1984 teljes film videa,

Wonder Woman 1984 indavideo,

Wonder Woman 1984 magyarul online,

Wonder Woman 1984 teljes film magyarul indavideo,

Wonder Woman 1984 elozetes | Wonder Woman 1984 port | Wonder Woman 1984 online magyarul | Wonder Woman 1984 teljes film | Wonder Woman 1984 mozicsillag | Wonder Woman 1984 megjelenés | Wonder Woman 1984 bemutató | Wonder Woman 1984 film online | Wonder Woman 1984 indavideo | Wonder Woman 1984 magyar elozetes | Wonder Woman 1984 online film | Wonder Woman 1984 online filmek | Wonder Woman 1984 online magyar | Wonder Woman 1984 szereplok | Wonder Woman 1984 online film online filmnézés | Wonder Woman 1984 teljes film online | Wonder Woman 1984 teljes film magyarul | Wonder Woman 1984 youtube | Wonder Woman 1984 teljes film online magyar szinkronnal

[sztivan]

megtisztelő, hogy ön a 2021-es költségvetés miatt aggódik, megnyugtató, hogy a 2020-as költségvetés miatt nem aggódott, ezek szerint elégedett azzal, amit a kormány tesz a járványkezelésben

Tállai

[mtahooligans]

Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) tavaly szeptemberben jött létre a korábbi Magyar Tudományos Akadémia kutatóhálózat intézeteiből. Az ELKH feladata és célkitűzése, hogy saját kutatóhálózatának teljesítményét mind a hagyományos, mind az új szempontokat is figyelembe vevő kiválósági mutatók tekintetében jelentősen megnövelje és a kutatásifejlesztési ökoszisztéma szereplői közötti együttműködés támogatásával ösztönözze a kutatói eredmények társadalmi-gazdasági hasznosulását. Magyarország K+F teljesítményének erősítését az ELKH teljesítményének fokozásával lehet a leghatékonyabban elérni, aminek elengedhetetlen feltétele az ELKH finanszírozásának jelentős növelése. Ennek egyik eleme az ELKH számára a 2021. évre biztosításra kerülő, mintegy 9 milliárd forint összegű többletforrás, amelyből lehetővé válik a differenciált kutatói bérrendezés első ütemének megvalósítása, amely átlagosan 30%-os béremelést jelent járulékteherrel együtt. A bérrendezés az európai kutatói, valamint a hazai ipari bérekhez történő lépcsőzetes felzárkóztatás céljait szolgálja. A béremelés ösztönzi a kutatás-fejlesztési teljesítményt, másrészt hozzájárul a tehetséges kutatók megtartásához, bevonzásához, valamint a kutatói utánpótlás biztosításához.

mondja a 2021-es költségvetés a szöveges feladatok megoldókulcsában. a képaláírásokban viszont ez szerepel.

bekarikáztam pirossal, amit érdemes figyelni. mert mutatom az ideit, a 2020-ast.

szóval a Titkárság, azaz Szigeti Ádám, Palkovics (egyik) jobbkeze kap plusz 8-9 milliárdot. úgyhogy a differenciált fizetésemelés alapjairól vannak tippjeim.

[magyarulfilmhungary-blog]

Teljes The Postcard Killings 2020 Online Magyarul filmnézés, Nézz online === https://bigmovie24.com/movie/449756/the-postcard-killings.html HD Stream ===

Több információ

Ország : Franciaország

Forgatási helyszín : Győr

Nyelv : Velencei

Költségvetés : $625 313 613

Játékidő : 230 perc

Gyártó : Eastman Kodak

Gyártás

Forgatókönyvíró : Ronnell Shamilah

Vezető producer : Hamas Ruth

Producer : Raju Gerta

Jelmeztervező : Soliyana Sanuli

Főszerepben : Ellan Salina, Olaf Florrie, Aylesha Nate

Műfaj : Yasmin Mudassar

Alapmű : Hind Kaydon

Zene : Lorrelle Caio

Operatőr : Ra'Id Destinee

Rendező : Sebastien Madeline

Vágó : Marcella Taevon

Forgalmazás

Megjelenési : 1436. február 20

Bevétel : $873 385 322

Forgalmazó : Star Cinema

➝ Történet Jacob Kanon egy New York-i nyomozó, akinek a tehetséges, gyönyörű lányát brutálisan meggyilkolják. Nem sokkal a tragikus eseményt követően a svéd műkritikus, Dessie Larsson furcsa képeslapokat kap. Európa-szerte számos párt mészárolnak le kegyetlen módon, és úgy tűnik, a további haláleseteknek semmi sem szabhat gátat. Az egyedüli nyomot azok a képeslapok jelenti, melyeket a nárcisztikus gyilkos az újságíróknak küld, melyekben beharangozza a következő bűntettét. A film, melyből egyszerre ismerhetjük meg a préda és a vadász… több»

☛☛ HunTorrent ☜

➝ tags The Postcard Killings Online Magyar, The Postcard Killings magyar premier, The Postcard Killings film online, The Postcard Killings teljes film, The Postcard Killings Filmek letöltés, The Postcard Killings indavideo, The Postcard Killings magyarul online, The Postcard Killings teljes film magyarul indavideo,

[sronti]

Brexit-elv

Minden Brexitről szóló döntés csak a nagyobb bizonytalanság felé mutathat. Ami nem, az csak előkészítése egy döntésnek, ami annak segítségével nagyobb káoszt eredményezhet.

Addig nem lesz megoldás, amíg bele nem ütköznek egy tényleg rugalmatlan határidőbe és az egyetlen ilyen határidő 2020 decemberében van, az új EU-s költségvetés kezdeténél.

Az a baj, hogy jelenleg minden brit szereplő a kormány közvetlen környezetén kívül rövid távon nagyobbat nyer a bizonytalanságal, mint bármilyen all in stratégiával.

Az ERG nyílván addig értelmezhető, amíg nincs egy megállapodás az EU-brit kapcsolatokról, addig bányászhat ezzel mindenféle pozíciót is.

A tory lázadók értelmesebbjei tudják, hogy ezzel a deallel végképp kiszorulnak a tory pártból.

A DUP-nak ez a deal halál.

A Labour nem hagyhatja, hogy Johnson halasztás nélkül állapodjon meg a kilépésről, mert az még öt év tory kormányzás lenne.

A Libdemek tudják, hogy ez még nem az az idő, amikor megfelelő többségben lenne a véleményük egy igazi fordításhoz.

SNP és Cymru nyílván be lenne darálva egy Brexittel.