#ingatlanárak

[sronti]

Nagyon sajnálom, hogy a tumbli miatt nem fogom megtalálni a posztomat talán tavalyról, vagy egy évvel azelőttről, ahol a 2006-os magyarországi zavargások és a mostani brit helyzet közötti párhuzamokat fejtegettem.

A lényeg annyi, hogy Magyarországon is akkor mentek félre a dolgok, amikor a városokon kívülre ért a rendszerváltás felfordulása és az állam minimális emberséget kért számon a cigányokkal és melegekkel szemben, miközben mindenki elvesztette az utolsó illúzióit is arról, hogy itt nyugati életszínvonal lesz, sőt egy rövid életszínvonal emelkedés után, megint minden rosszra és egyre rosszabbra fordult.

Addig (és most is) tulajdonképpen két világ volt egymás mellett, ahol vidéken oké volt egy kis "fegyelmezés" a cigányok ellen, zsidózni is oké volt barátok közt, vagy kisebb rendezvényeken és senkinek semmi oka nem volt azt hinni, hogy szabadon és biztonságban járhat kézenfogva az azonosnemű barátjával Jászapátiban, de Budapesten lehetett civil összefogni a romák érdekében és a Pride hónap is általában rendben lement baj nélkül.

Aztán ez változni kezdett, legalábbis retorika szintjén, vagy például az iskolák szintjén praktikusan is. Közben jött az internet, ami a Fidesz pártsajtóval együtt elérte a kritikus tömeget és megtörte a mainstream sajtó monopóliumát a közvélemény többségének formálására. Ebből lett aztán azoknak a tömegeknek a megjelenése, akik így már elegen voltak a komolyabb összecsapásokhoz a rendőrséggel.

Ugyanennek a folyamatnak a látványos része a UK-ben* a bevándorlás kiszélesedése. Nagyon sokáig nagyobb városokon kívül Anglia viszonylag homogén volt etnikailag, de aztán ez fokozatosan változni kezdett, és a KEU csatlakozás és a dél-európai gazdasági válság újabb lökést adott ennek a folyamatnak. Mi kevésbé féltünk bemerészkedni ezekbe a zártabb közösségekbe, kevésbé volt fontos, hogy a közösségeink közelében maradjunk, ráadásul a tömeges bevándorlásunk egybeesett a kommunikáció fejlődésével, így az internet segítségével könnyebben tájékozódtunk magunkban, ami 1998-ban még egyáltalán nem volt ugyanaz.

Mindeközben a brit gazdaság 2008 óta valójában stagnál, Londontól északra meg ugyanez 1973-tól igaz kb. Erre a stagnálásra jött aztán a toryk önpusztító politikája a szociális háló, az önkormányzatok és az állami szolgáltatások és infrastruktúra módszeres leépítésével és a bevándorlás melletti témák fokozatos háttérbe szorításával.

Viszont volt egy dinamikusan növekvő része a UK gazdaságnak: a telek és ingatlanspekuláció és ennek járulékos részei, például az ingatlanbérleti rendszer. Ezzel rengeteg baj van, de a legnagyobb problémát talán a szegény, így nagyon gyakran bevándorló (és/vagy menekült státusszal rendelkező) lakosság kiszorítása okozza a városokból. A városokban ezek az emberek viszonylag könnyen találnak munkát, beilleszkednek az itteni közösségeik hálózatába, mint például a keresztény/muszlim gyülekezetekbe és gyorsan integrálódnak legalább valamilyen szinten, de a Yorkshire alsóra ledobott eritreai menekültnek ez sokkal nehezebben fog menni, ahogy az ottani társadalom is sokkal kevésbé van berendezkedve nagyszámú idegen befogadására.

2020-ban két változás történt, ami súlyosbította a helyzetet: egyrészt a városokon kívüli ingatlanárak is nagyon megindultak felfelé, másrészt a Home Office kihasználta a hotelek ürességét a menekültek elszállásolására, és igyekezett minél olcsóbban jutni ilyen hotelekhez, tehát egyre távolibb helyeket nézett ki magának. Mindeközben ugyanezeken a távoli helyeken emelkedni kezdtek az ingatlanárak és az infláció amúgy is nehezebbé tette a mindennapi életet.

Ezek a hotelek aztán gyújtópontként szolgálnak a feszültségekhez, lehet legendákat szőni róluk és ha valamikor előtör az erőszak, akkor egyértelmű célpontot jelentenek..

Van még egy szál, ami hasonlít a magyar helyzetre, a fociultrák központi szerepe. Nem hiszem, hogy véletlen lenne, hogy ezek a zavargások az Európa Bajnokság után vannak közvetlenül, ahogy azt se, hogy az utazócirkusz jellegű ütemezés csak így alakult.

Nem tudom, meddig fog elmenni ez az itteni zavargás, de ha el is fojtják most, a helyzet akkor se lesz jobb hosszabb távon. Ahhoz az kéne, hogy a lakhatási válság megoldódjon és valaki pozitív víziót adjon az itteni vidéknek. Amíg ez nem történik meg, addig minden más csak tüneti kezelés. Vagy persze lehet azt is mint Magyarországon és itt is bevezethetjük a rendes fasizmust, az be szokott válni a fasiszta zavargásokkal szemben.

*Főleg Angliáról írok, mert azt ismerem eléggé, pedig a UK többi részéről is lenne mit.

[defacto-io]

Tényleg olyan jó befektetés az ingatlan?

Az utóbbi három évtizedben a hazai ingatlanok hozama éves szinten körülbelül 5 százalékkal volt az infláció felett.  Bár ez soknak tűnhet, ez sem nemzetközi összehasonlításban, sem történelmi távlatokban, sem a részvényekhez képest nem volt kiemelkedő.

Az utóbbi időben sokat nőttek az ingatlanárak és úgy tűnik, hogy aki az elmúlt évtizedekben itthon lakásba fektetett, az soha nem látott hozamot tudott elérni. Első ábránkon azt mutatjuk, hogy reálértékben (az infláció hatását kiszűrve) mennyire növekedtek a lakásárak itthon az MNB lakásárindexe alapján. Érdekes módon 1991 óta reálértékben a lakásárak csak 30 százalékkal növekedtek. Ugyanezen az ábrán azt is látjuk, hogy aki magyar részvényekbe fektetett, amit a BUX indexszel mérünk, sokkal jobban járt, mert a befektetett összeget harminckét év alatt megötszörözte. Ez utóbbiban viszont benne van a részvények után fizetett osztalék is. Ugyanígy lakás esetében sem csak az áremelkedésen nyerünk, hanem a lakáskiadással is további bevételhez juthatunk. Tipikusan a fenntartási költségek után az ingatlan értékének úgy 4 százalékára számíthatunk éves lakbér-bevételként. Ha ezt hozzáadjuk az éves hozamhoz, 1991-es ingatlanbefektetésünk már négy és félszeresét éri, ami nagyon hasonlít a részvényeken elérhető hozamhoz.

Lehet, hogy a rendszerváltás utáni 32 év kivételes volt itthon? Hogy ezt eldöntsük, más országok és időszakok adataival vetjük össze a fentieket. Az egyik legrangosabb közgazdasági folyóiratban nemrég megjelent cikk az elmúlt 150 év ingatlan és részvény hozamait gyűjti össze 18 fejlett országból. Az összehasonlíthatóság végett az adott ország inflációja feletti úgynevezett évesített reálhozamot nézzük. Ingatlanok esetén az adatok tartalmazzák a becsült nettó bérleti hozamot, a fenntartási költségek levonása után. 

A második ábránkon mutatjuk be a infláció feletti éves reálhozamot különböző országokban és időszakokban. Minden oszloppárnál a bal oldali kék oszlop mutatja a helyi részvényen elért reálhozamot, a jobb oldali piros oszlop meg az ingatlanon elért reálhozamot. Magyar ingatlanokon az elmúlt 32 évben számításaink szerint 4,8% éves reálhozam volt elérhető, míg magyar részvényeken 5,2%. Ez elmarad a 18 fejlett ország átlagától, ami 6% felett volt majdnem ugyanebben az időszakban mindkét esetben. Ha ehelyett az elmúlt 150 évet nézzük, nemzetközi összehasonlításban inkább az ingatlan nyert, kivéve az Egyesült Államokat, ahol hasonlóan teljesített mindkét befektetési forma. Tehát az elmúlt évtizedek magyar adatai semmiképpen sem mondhatóak kiemelkedőnek nemzetközi összehasonlításban, sokkal inkább átlagosnak. A fent említett tanulmány arra is rávilágít, hogy az ingatlanok esetében különösen fontos a bérleti bevétel – anélkül messze nem olyan nyereséges egy ingatlan befektetés. Összehasonlításképpen a Prémium Magyar Állampapír  jelenleg csak évi 1 százalék hozamot ad az infláció felett, igaz azt gyakorlatilag kockázat nélkül.  

Mind ingatlan, mind részvény esetén az inflációt jóval meghaladó hozamokat a gazdaság fejlődése hajtja. Hosszú távon a részvényárak a vállalatok nyereségével nőnek, míg a lakásárak az átlagos fizetéssel, a kettő persze nem teljesen független egymástól. Erre jön még rá a bérleti hozam az ingatlan és az osztalék a részvények esetén. Persze a múltbeli teljesítmény sosem garancia  jövőbeli teljesítményre: A gazdasági növekedés lehet alacsonyabb a jövőben, az osztalékok is alacsonyabbak manapság és inkább csak alacsonyabb, 3 százalék körüli, bérleti hozam érhető el. Ettől függetlenül nagyon valószínű, hogy a jövőben is az inflációt jóval meghaladó hozamokra tehetünk szert mindkét befektetési formánál, legalábbis évtizedes távlatokban.  

A részvény és ingatlan hozama tehát hosszútávon hasonló, de mindkettőnek megvan a maga előnye és hátránya is. Részvényt kis összegben is könnyű adni-venni, lehet diverzifikált nemzetközi indexekbe fektetni és nem kell vele foglalkozni. Viszont, ahogy az első ábra mutatja, nagyon rövid idő alatt sokat veszthet az értékéből és az alapkezelői díjakra is ügyelnünk kell. Az ingatlan értéke sokkal stabilabb, viszont hatalmas összeget kell egyszerre befektetni, a vétel-eladás költséges és lassú. Ezeket a problémákat elvileg ingatlan alapokkal ki tudnánk küszöbölni, de ezek hozama sokszor jóval alacsonyabb, mintha közvetlenül vásárolunk ingatlant.  Az ingatlan további hátránya a lakáskiadással járó macera, kivéve persze ha mi magunk fogunk a lakásban lakni, mert az biztosabb megtérülést eredményez.  

A Defacto szerint ha hosszú távban gondolkodunk, igenis érdemes leküzdeni félelmeinket, valamennyi kockázatot vállalni, és megtakarításunk egy jó részét állampapír és bankbetét helyett részvénybe vagy ingatlanba fektetni.

Zawadowski Ádám, a CEU kutatója

Ha szeretne a Defacto elemzések megjelenéséről email-tájékoztatót kapni, kattintson ide!

[angelofghetto]

Adj király katonát, mert ha nem, szakítok!

Újabb népnemzeti őrület csípődött be a daginál. Minden járásba lőteret, vívótermet és lovasközpontot akar, csuhajla. És mivel a zaj elől vidékre menekülő fővárosiak a helyi őslakosokkal karöltve tiltakoznak, átnyomja erővel, mint az akkugyárakat. Mondjuk azt sem értem, hogyan létesíthetnek ilyesmit Magyarország legnagyobb reptere, és legforgalmasabb légi folyosói közvetlen közelében, de mint tudjuk, ehhez ostoba szőkenő vagyok. Vicces, hogy eredetileg gyermektábort tervezett és ígért erre a területre a "családbarát" bagázs. Ez lehetett a bealtatás. Nem baj, a kisfiúk is játszanak vízipisztollyal, majd itt a nagy fiúk nagy csúzlikkal rohangálnak. Bár szerintem inkább azzal játszhatnának, ami velük egyidős. (Előttem van, ahogy a fontoselvtársak terepszemlét tartanak rohambiliben, és térdig lecsúszott kevlárban. Valami szalagot is biztosan átvágnak. A főelvtárs pedig halált megvető bátorsággal durrant egyet, mire a célkereszt közepébe pattan a tízpontos lövés - hála a bokorban lapuló mesterlövésznek.)

Pest megyében több helyen zuhanni kezdtek az ingatlanárak. Nem elég a lakókörzetet is jócskán érintő zaj, az autóforgalom növekedése, újabb termőföld terület megy majd veszendőbe, és nem csak a közeli erdő-mező vadon élő, védett állatai sínylik meg az újabb kormányzati agymenést, de azok a szerencsétlen beteg lovak is, akiket itt gyógyít az Állatorvostudományi Egyetem stábja. Amennyire tudom, a környéken több lovarda, kutyamenhely és kutyaiskola is működik, és egy rakás panzió meg vendégház. Most még. Eltévedt kósza lövedékek sorsáról eddig nem esett szó. Ráér akkor, ha majd valami zúzósabb baleset lesz, azt meg úgyis el lehet kenni.

(Jaaaj, el ne felejtsem már! Valahol azt is olvastam, hogy ugyanitt fekete legyeket tenyésztő központ is létesül, ahol majd jól kinyerik a fehérjét, és az ételeinkbe keverik, mint állati eredetű természetes összetevőt. A környékbeli boltokban nyilván tartósan hiánycikk lesz majd a légypapír.)

Már tényleg nem, tudom, hova lehet menekülni a megalomán, észszerűtlen, csilliókat felemésztő presztizs-beruházásoktól. Komolyan nem nyugszanak, amíg szét nem trollkodják ezt a jobb sorsra érdemes országot. Kuss! Atyuskánk jobban tudja mi kell nekünk, hülye alattvalóknak, akkor is, ha egyébként mindenki beledöglik.

Jó hír is van. A lőtereken majd rendezvények szervezésére is nyílik lehetőség. Csak tudnám, mire gondolnak. Netán nyilvános kivégzésekre?

[diogenesz2020portugal]

Szia! Most bukkantam rá a blogodra, és azért írok mert felmerült bennünk is, hogy Portugáliába költözünk. Én összességében már eltöltöttem pár hónapot ott, camper van-nel végigjártam Farotól Portóig, és minden évben megyek néhány hétre szörfözni Penichebe, de ezek azért mégis turistáskodások voltak és a kint élés azért egy más műfaj. Ha esetleg van kedved írni a praktikus dolgokról, hogy milyen eddig, örülnék neki :) Illetve ami nálunk még kicsit bonyolítja a helyzetet, hogy van egy féléves gyermek is, szóval bölcsi-ovi-daycare-suli helyzet és érdekelne... Köszi!:)

Szia! Tényleg más a nyaralás és az itteni élet. Ha érdekel az itteni magyarok véleménye, a FB-on két csoport is van, szívesen panaszkodnak. Visszamenni azért kevesen akarnak. Akkor sorban: Lakhatás: Az életviteletektől függ, ha ragaszkodtok a nagyváros nyújtotta előnyökhöz, elég húzósak az ingatlanárak. Akár bérelni is. Most épp tanévkezdés van az egyetemeken, a Lisszabon-Portó-Coimbra szentháromságról (ezek a nagyobb városok, nagy egyetemi élettel) naponta vannak híradások a TV-ben. Szoba 450-től 800-ig. Egyszobás lakás 1000-től a csillagos égig. Egy ismerősünk most, pár hónapja vett ki egy garzont 1600-ért. Nem drágán, nem olcsón, ennyi. Nem a bulinegyedben vagy az óvárosban. Kíváncsiságképpen megnéztem a helyzetet vidéken, kísértetiesen hasonló sorházi, teraszos, nem földszinti és nem tetőlakás kis terasszal, de nem nagyvárosi (Coimbrától 50 km, Lisszabontól 160) lakás 250. Vásárolni hasonló arányokkal lehet. Tehát, amennyiben meg tudjátok oldani, érdemes vidékre menni. Minél nagyobb a távolság a nagyvárosoktól és az óceántól, annál olcsóbb és jobb lehetőségek vannak. Sokat fogod hallani: általában nincs fűtés a házakban. Vagyis ha meleg kell (és kell), akkor bérelt lakásban villany/gáz/olajradiátor, ami az átlagos szigetelésű lakásokban nem lesz egyszerű, sem olcsó. Jó hír, hogy bár tavaly durván elszálltak az energiaárak itt is, azóta már 2x 20-30%-kal csökkentették. Tavaly télen 300-350€ volt a rezsink (villany/gáz), előtte 150. Idén még nem tudom, nem kell még fűteni.

Munka: ha van távmunkád, az a legjobb. Még jobb, ha a fizetésed is euróban kapod. Az itteni minimálbér 760 €, az átlagfizetés 1000 körül. Vezető pozíció nem multinál, 1500. Az IT fizetések sem érik el a csillagos eget. Az ingatlanárak emelkedésének a rossz nyelvek (és a közbeszéd) szerint az a legnagyobb gerjesztője, hogy egy csomó "digitális nomád" idejött, az utóbbi időben az USÁ-ból (ezen sokat dolgozott a kormány), sok ezer dolláros fizetéssel, amiből itt nagyon boldogan megélnek, vesznek bérbe vagy vásárolnak lakást. Szóval a városi életet lassan csak az tudja megfizetni, aki távmunkában, külföldre dolgozik. Ha mindenképpen itt akarsz munkát, jó hír, hogy itt is szakemberhiány van, főleg IT és kapcsolódó területeken. Rengeteg a multi, SSC, 1000 eurós ügyfélszolgálatos meló hetek alatt megvan. Sőt, egy csomónál beszállnak a költözésbe is. Portugál cégnél általában kell a nyelvtudás, máshol elég az angol. Van szakma, amit honosíttatni kell, van, amit nem. Ha érdekel az ilyesmi, csillió startup van, ez az egyik olyan kormányprogram (elég szép támogatások vannak), ami egészen jól bejött. SaaS vagy DaaS cégekkel Tejot lehet rekeszteni. A legtöbb melóhoz elvárják a szakirányú végzettséget, némelyik még így is kihalálos alapon működik. Portugál ismerősöm 8 évet várt rá, hogy közintézménynél véglegesítsék, előtte ötven körös nyílt pályázattal jutott be.

Adminisztráció: Ezt sokan nem kedvelik, de szerintem nem bonyolultabb, mint máshol. Mindennek meg van a rendje, mit miután lehet és kell intézni, a lényeg, hogy adószám mindenhez is kell, 3 hónap alatt kötelező itteni letelepedési engedély, ez pedig hozza magával, hogy a TB-t is rendezni kell. Épp most segítünk a fent említett ideköltözőknek, 3 hónap alatt mindenük kész. Állampolgárság 5 év elteltével, a feltétele egy A2 nyelvvizsga és egy erkölcsi bizonyítvány. Nem nehéz megugrani. Alapvetően, minden hivatalban baromi segítőkészek, kedvesek. Csak van, amire várni kell. Meg van sorban állás. Ez itt a mindennapok része.

Egészségügy: Az egyik legjobb Európában, tényleg. Persze, az itteniek sírnak, kevés a háziorvos, sztrájkolnak az orvosok és a nővérek, mert több fizetés akarnak, de ha kell ellátnak. Jól. És közben kedvesek. Nem néznek le, nem oktatnak ki, olyan vizsgálatokat is elvégeztetnek, ami otthon eszébe sem jutott az orvosomnak, átnézik a laboreredményeket, és ha valami nem stimmel, kivizsgáltatják. Érted, nem kell panaszkodni, hogy itt vagy ott fáj, maguktól. És ez az állami. Ha van pénzed, családostól havi 100-ért lehet privát biztosításod is. Nem kell választani. Ahogy a helyiek mondják, ha nagy a baj, akkor állami, ha nem nagy, de gyorsan akarod, akkor magán.

Oktatás: Saját tapasztalataim nincsenek, csak a nemzetközi statisztikákat látom, ahogy jön fel Portugália a ranglistákon, meg látom, hogy sztrájkolnak a pedagógusok, lassan egy éve, a jobb körülményekért. Bölcsi, ovi, általános iskola ingyenes, felsőoktatásban is vannak ingyenes helyek. Viszont kevesebb ingyenes bölcsődei hely van, mint gyerek, évente több tízezer új helyet nyitnak, elvileg 2024-25-re lesz kész. Mert lehet előre tervezni, nő a lakosság, főleg, mert sok a bevándorló, akik itt is akarnak maradni. Durván PC az oktatási rendszer, tanárok, diákok. A népnemzeti nevelést itt úgy képzelik, hogy mindenki a nemzethez tartozik, aki itt él. Nagyobb, külföldi gyerekeknek külön felzárkóztatás van. Ha megengedheted, minden nagyobbacska város környékén van magániskola. Legyen bölcsi, gimi vagy egyetem.

Idegenellenesség: Ezen elég sokat dolgoznak. Hétköznapi életben nincs. Még a szélsőjobb sem szeretné kitenni az idegeneket. Az "illegális bevándorlók" többségében itt "emberkereskedők áldozatai", akik szörnyű körülmények között laknak, kizsákmányolják őket, ezért rendszeresen zaklatják a hatóságok pl. a mezőgazdasági nagyüzemeket. Ahol "illegális munkást" találnak, kötelezik a munkaadót, hogy biztosítson emberi körülményeket, megfelelő lakhatást, bért. A szomszédok nem szólnak be a származásod, hited, szexuális irányultságod miatt. Ha kedves vagy, kedvesek. Nem másznak bele az életteredbe, mint sok mediterrán országban, de köszönnek az utcán. A véleményüket megtartják maguknak. Nemrég beszéltem egy itt élő venezuelai nővel, egyetértettünk, hogy egyáltalán nincs idegengyűlölet a hétköznapokban. Ha viszont munkát akarsz, lehet, hogy nem téged választanak elsőként, amennyiben van portugál jelentkező.

A legfontosabb: van óceán, napfény, gyönyörű városok, falvak, tájak, kedves emberek. És a híradótól nem megy fel a vérnyomásom.

[pajjorimre]

"Annyiban nincs új a nap alatt, hogy már az 50-es években sem volt túl sok esélye a budapestieknek saját lakást szerezni a magas ingatlanárak miatt, ám a lehetőségeket emellett a szigorú szocialista szabályozás is szűkítette. A lakást általában a párt utalta ki, az átlag városi ember társbérletekben kucorgott többedmagával, a hiánygazdaság évei alatt pedig nemhogy tisztességes otthont, de jóval alapvetőbb dolgokat sem lehetett beszerezni."

Hello dikti, 1952 érdekel?

[bdpst24]

Bemelegített az ingatlanpiac a jövő évi bummra

Bemelegített az ingatlanpiac a jövő évi bummra

Folytatódott ősszel az ingatlanárak emelkedése, decemberben 2,5 százalékkal drágultak az ingatlanok az előző hónaphoz képest – derül ki a zenga.hu ingatlankeresési és hirdetési oldal adataiból. Leginkább az új építésű lakások és házak drágultak. Úgy tűnik, az eladók már beárazták a jövő évi lakáspiacra ható intézkedéseket. 2024 utolsó negyedévét is élénk kínálat jellemezte, az ingatlanpiacot…

[tobbpenztazembereknek]

A kontinensek közül minden évben Európa vonzza a legtöbb turistát. Az idei szezonban viszont több népszerű európai nagyvárosban is komoly tömegtüntetéseket szerveztek a helyi lakosok a brutális mennyiségű látogató miatt. Velencében, Barcelonában, de egyre gyakrabban szerveznek turizmus elleni tüntetéseket, mint a korábbi években. A portugál fővárosban, Lisszabonban, Prágában, valamint Amszterdamban pedig egyre több a beszámoló a látogatók és a helyiek közötti összetűzésekről. A növekvő feszültségek okai pedig minden városban hasonlók: az elszálló bérleti díjak, a csillagászati ingatlanárak és az a kérdés, hogy a turistáknak van-e joga használni a közszolgáltatásokat. A lakások bérleti díjai azért emelkednek, mert a tulajdonosoknak jobban megéri rövid távon kiadni az ingatlanjaikat turistáknak, mint egy hosszú távra szóló szerződésben alacsonyabb, fix bérleti díjat beszedni a helyi albérlőktől. A pár napra szóló ingatlan-bérbeadások trendje azért nő, mert a turistavárosok lakástulajdonosai rákaptak az online szálláshelyfoglaló és -megosztó oldalakra, mint például az Airbnb, amelyek minden eddiginél gördülékenyebbé tették a tulajdonosoknak a lakáskiadást, de a bérleti díjakat is felverték.

A Balaton környéken ÉLŐK mikor kapnak végre észbe? Mikor jelennek meg végre a PESTIEK HÚZZATOK HAZA! táblák? @betonlufi?

[libirk]

Lakásárak-albérletárak

Az ismert felvételen Schadl György a nemzeti végrehajtó kari elnök örömködik, hogy a spanyol tengerparton milyen olcsón vett házat (ezzel ellentétes nem régi hír, hogy Spanyolország néhány kiemelt üdülőövezetben korlátozni fogja a külföldiek lakásvásárlását, mert az ingatlanárak olyan magasak lettek, hogy az ott lakók nem tudják megfizetni). Hallottunk már a magyarnál olcsóbb floridai, meg más országok lakásárakról is az elmúlt néhány évben. Felmerül a gyanú, hogy nem a magyar elit tartja-e ennyire abnormálisan magasan a magyar lakásárakat! Mindkét oldal politikusainak is érdeke a drágaság, hiszen rengetegen vásároltak a megtakarításaikból ingatlant (jó pár éve a törvényt is módosították a parlamenterek vagyonbevallásáról: a családtagok vagyonát nem kell feltüntetni!). A magyar lakástámogatási rendszer is srófolja az árakat, és ezt csak a jómódúak tudják igénybe venni. . A politikusoknak nem érdeke a lakásínség megszüntetése, mert akkor kevesebb suska jön be a lakáskiadásból, lakáseladásból. A magyar emberek nagyobbik része meg szív, mint a torkosborz. A konklúzió: a honi elit nem különbözik a Schadl-Völner féle végrehajtói maffiától, csak betartják a mértéket, nem esnek túlzásba.

[vaningyen]

nem vagyok könyvelő, de ha valakinek van lakáshitele (ezt törlesztésre is lehet használni) és 35 alatti, akkor szerintem meg tudja beszélni a főnökével, hogy a törlesztőt ne fizuként, hanem lakhatási támogatásként fizesse ki, az adómegtakarítást, vagy annak egy részét meg adja oda fizuként. a korrekt nyilván az, ha a munkásra költött összeg nem változik, ha eddig megérte ennyit a munkásra költeni, ezután is meg kell, hogy érje. de nincsenek illuzi��im, a cég is örül, ha le tud csippenteni a bér és járulékköltségből. mindenesetre ha a cafetéria adzása olcsóbb, mint a béré, akkor ki lehet hozni olyat, hogy a dolgozó és a cég is jobban járjon. de közben van a 26 év alatti szja-menteség még mindig talán, meg az ekho/kata és társai, ami miatt ez nem biztos, hogy nagyon sok embert érint és a családi adókedvezményről, meg a thm-plafonról még nem is beszéltünk. nyilván ez leginkább azoknak érheti meg, akik 150 ezer nettóval a minimálbér fölött keresnek, nincs gyerekük, de van (lesz) olyan lakáshitelük, aminek legalább 150 ezer a törlesztője.

albérletnél felmerül gondolom az is, hogy ad-e számlát a kiadó, ami szerintem azt is jelenti, hogy nem egyértelmű, hogy az államon kívül bárki nyer a konstrukcióval. de valamennyit ettől fehéredhet ideális esetben a lakáskiadási piac, ami nem feltétlenül baj.

az is fontos kérdés, hogy ez a valószínűleg kevesek számára elérhető lehetőség milyen hatást gyakorol a lakás és albérletárakra mindenki más, nem jogosult számára, de nyilván nem lefelé viszi az árakat.

szerintem ezek valahol szép pénzügyi kommunikációs műveletek, hiszen egyszerre igaz rájuk, hogy jól hangzanak, nem kerülnek sokba és van pozitív hatásuk is (az albérletpiac fehéredése). összességében azonban a végső hatás nem biztos, hogy segít bármit a kimondott cél - a lakhatási válság enyhítése - elérésében. azonban egyértelmű, hogy itt elsősorban politikai termékekről van szó. a lakosság bármifajta vagyonnal rendelkező hányadának a túlnyomó többsége esetében a vagyon főként azt az ingatlant jelenti, amiben tulajdonsoként lakik. a lakhatási válság kezelését ezért nem lehet olyan módon csinálni, hogy az ingatlanárak csökkenjenek. ezek a lépések nem kezelik érdemben a lakhatási válságot, de lehet azt mondani, hogy csináltak valamit.

az 5%-os thm-plafont szeptember közepén/végén lengették be, amikor még lehetett reménykedni a kamatok további csökkenésében. ezt a reményt, bár a kormány nem fogja ezt elmondani, pont trump győzelme húzta keresztbe, ami érezhető is a bankok javaslatán. de ha nyer harris, a bankok ajánlata akkor sem lett volna ennél sokkal nagylelkűbb. elképzelhető, hogy a kormány addig baszogatja a hitelezőket, hogy az érintett kör valamit tágul, de a hitelbírálat, értékbecslés meg ilyesmik segítségével a bankok azért azt is el tudják szabotálni.

politikai szempontból sincs értelme a keménykedésnek, hiszen bár a bankokkal vívott küzdelem népszerű, annak folytatása pont azokra a részletekre világítana rá, amik leleplezik az egész dolog kamu voltát. így lehet azt kommunikálni, hogy megígértük, megcsináltuk, úgy kiderül, hogy látszatintézkedésről van szó.

azt én nem tudom, hogy a ksh bérstatisztika hogyan működik, és pl. tartalmazza-e a cefetériát, úgyhogy azt sem tudom megmondani, hogy ez a megoldás arra milyen hatást gyakorol majd az adatokra. ez azonban viszonylag kevés embert is érdekel, végeredményben az fog számítani a gazdasági növekedés szempontjából, hogy az emberek mire és mennyit tudnak majd költeni.

remélem nem hagytam ki semmilyen fontos szempontot, de ha mégis, azt örömmel veszem, ha bárki jelzi.

5 százalékos lakáshitel KAMU.

A 150 ezer forintos albérlettámogatás egy  SZÉP-kártyával azonos adózású lakhatási támogatás amit a munkáltató ADHAT a munkavállalónak. Biztos vagyok benne hogy a cégek tolongani fognak hogy a saját profitjukból évi 1,8 millió forint adóköteles cafetériát adjanak a dolgozóiknak. (150 ezer forint + adó) Ez is ordas nagy kamu, egy PR-fogás, más faszával a csalánt tipikus esete. Van még valami hogyan oldja meg a Fidesz az ún. "lakhatási válságot"?

[bdpst24]

Könnyebb lesz 2025-ben első lakáshoz jutni?

Könnyebb lesz 2025-ben első lakáshoz jutni?

Az utóbbi időben számos bejelentés elhangzott a kormány részéről az otthonteremtéssel, lakáshoz jutást segítő támogatásokkal kapcsolatban, az ingatlanárak emelkedése miatt azonban összességében nincsenek könnyű helyzetben azok a fiatal felnőttek, akik saját ingatlant szeretnének vásárolni. A money.hu szakértője most összegyűjtötte, milyen támogatásokra számíthatnak 2025-ben a 35 év alatti…

[infiwlog]

Mintha kezdtek volna lejjebb menni az albérletárak (no, nem egy észszerű szintre, csak valamivel lejjebb), de az utóbbi időben megint 70-80 ezres lakbéreket látok --- egyetlen szobára. Plusz rezsi. És ez csak egy SZOBA, nem egy egész lakás. Ha lakást akarsz bérelni, akkor 110-130 meg a csillagos ég. Könyörgöm, valaki ennyi pénzt keres EGY HÓNAPRA! Másnak meg a nyakába pottyant egy lakás (mert a képek alapján főleg megörökölt lakásokról van szó, 80-as évekbeli bútorzattal), és ha kiadja 120 ezer forintért, adózás után marad több mint 100 ezer forintja belőle? Mindeközben az ingatlanárak az egekben, 20-30-40 millió forintokról beszélünk, mindenért a dupláját, ha nem még többet kérnek, mint évekkel ezelőtt. A baj csak az, hogy a fizetések nem emelkedtek ilyen mértékben.

És akkor csodálkoznak meg hazaárulóznak, amikor valaki elmegy erről a nyomortelepről. :)

[tarlosmemek-blog]

Tarlós és az ingatlanárak

[homexpressingatlan]

Mutatjuk a lakásárakat Budapesten!......olvass tovább👇👇👇👇👇👇👇👇👇👇👇👇👇👇👇👇👇👇👇👇https://ingatlankozvetitesbudapest.blog.hu/2019/09/20/2019_nyarra_elerte_a_900_000_forintot_az_uj_epitesu_lakasok_atlagos_negyzetmeter_ara_budapesten_deru

[bdpst24]

Sokba kerülhet az 5%-os lakáshitelek ígérete 

Sokba kerülhet az 5%-os lakáshitelek ígérete

A Nemzetgazdasági Minisztérium arra kérte a bankokat, hogy a lakáscélú hitelek THM szintjét szorítsák 5% alá. Még nem tudható, mikor érkeznek a „szuperolcsó” konstrukciók, ezért a money.hu szakértője kiszámolta, mennyibe kerülhet a kivárás azoknak, akik bármilyen oknál fogva nem lesznek ilyen hitelre jogosultak. Figyelembe véve az ingatlanárak várhatóan átlagon felüli emelkedését is.  A…

[otthonzulles]

nagyon szeretnék már egy saját házat, játszótér méretű garázzsal/műhellyel, napernyős iszogatós asztallal, árnyat adó fákkal; de az ilyen posztok (a megtakarított pénzem/ingatlanárak arány mellett) mindig eltántorítanak :(((

via Diétás Magyar Múzsa kommentszekció