#igazi éned

[i-believed-in-them]

[dangel-here]

Félsz magadról beszélni,vagy félsz,hogy megismerik az igazi éned?

[pszichiatriaiintezet]

Nyílt levél a fiúnak, akit jobban szeretek, mint eddig bárkit az életemben.

Ha megkérdeznek rólad, gyakran elmosolyodom..

A szemeidben mindig láttam azt az embert aki valójában te vagy. Álarcok és egó nélkül.

Sokat gondolkoztam, hogy én valóban mindig saját magamat mutattam-e neked. Szerintem sokszor nem. Az én álarcaimon mindig is sokkal nehezebb volt átlátni. De a te véleményed mindenki más véleményénél jobban érdekelt. Mindig.

Most azt kellene mondanom, hogy csodálatos ember vagy. Az vagy, az álarcok és minden nélkül. Az, aki te valójában vagy. Csoda. Szeretni téged pedig egy furcsa játék. Bele szeretni az álarcaidba. Szeretni téged vakon. Ezt tettem. És nem fogok hazudni, szerettem őket. Volt a vicces, semmi gonddal nem törődő éned. Volt a hideg, durva és érdektelen. Őszintén ez volt amit legkevésbé kedveltem. De az is te voltál. Akkor is melegek maradtak a kezeid.

Annyira nagyon azt akartam, hogy minden jól működjön. Annyira akartalak téged. De mindennél jobban akartam, hogy te is ugyanúgy akarj engem. Akartam azt az undorítóan nyálas szerelmet. Akartam a boldog befejezést. Pillangókat a gyomromban. A rózsaszín ködöt. Az ígéreteket. Felnőni veled. Esőben csókolózni. Dalt írni rólad. Verset. A csodálatos kék szemeidről.

De amint a valóság arcon csapott. Amint megtudtam, hogy ezek irreális dolgok, én már csak téged akartalak. Elfogadni mindeneddel együtt. Várni téged. Az otthonod lenni. Egy menedék akartam lenni. Az őszinte és tiszta szerelem. Ami feltétel nélküli. Amikor nem tudod megindokolni hogy miért szeretsz valakit. Csak érzed. Minden egyes hibájával együtt szeretni. Ösztönözni hogy jobb legyen. A legjobbat kihozni belőle. Támogatni. Mindenben. A szomorúságban, a boldogságban.

A gondolat, hogy elveszíthetlek megöl belülről. Felébredni egy olyan világban ahol te nem vagy. Csak mély szomorúság.

Nem tudom hogy érzel most. Sokat gondolkodhatsz ezen. Mindig érezlek téged. Tudom hogy a szíved soha nem akar hagyni. Tudom hogy a szíved velem van. Mert érzem. De azt hogy mit gondolsz. Azt hogy minden velük történt esemény után mihez akarsz kezdeni azt nem tudom. Sokszor két ember nagyon szereti egymást, viszont nem maradnak együtt.

Megjavítani a dolgokat és kommunikálni nem egyszerű. Főleg, ha két embernek teljesen más a gondolkozásmódja. Más a szerelemről és a szeretetről alkotott képe.

Soha senki nem mondta ezt nekem. Azt hittem régebben, hogy a kapcsolatom normális és nyugodt lesz.

De megérte. Minden sírás és fájdalom megérte. Miattad. Mert a boldog perceinket nem cserélném el semmire. Mikor sírtam a boldogságtól. Mikor azt éreztem, hogy igen, te vagy az az ember akit akarok. Mikor azt éreztem, hogy nincs lehetetlen. Mikor annyira szerettelek, hogy semmi más nem számított. Azt éreztem, hogy igazán élek. Hogy igazán érdemes élni.

Nagyon sokat tanultam ebből. A kapcsolatunkból. Az első, nagy és igazi kapcsolat elveszítése igazán fájdalmas. Főleg ha mindkettőnknek az első igazi és nagy szerelme volt. Képtelen vagyok elengedni téged és te is képtelen vagy rá. Azt viszont nem tudom, hogy megéri-e harcolni egymásért, saját magunkkal. Megéri-e? Minden nagyon reménytelennek tűnik. És nem tudok válaszolni ezekre a kérdésekre. Egy dolgot tudok biztosra, mégpedig hogy nagyon szeretlek. És ha már minden kötél elszakadt. Ha már minden megoldást megpróbáltunk de semmi sem működik. Ha nem tud működni a kapcsolatunk. Akkor el kell, hogy engedjelek. Azért hogy boldogabb lehess. Szerelmem. Hogy láthassam. Az igazi boldogságodat. A lelki békédet.

“ Az életed”

[theblack-dread]

Azt hiszem, hogy sosem fogom tudni elfelejteni amit éreztem irántad. De te megmutattad az igazi valód. Játszottál az érzéseimmel. Mikor kérdezted, hogy szeretlek-e, azt válaszoltam igen, további kérdés...csak engem? A válaszom igen. Nem értetted, a barátaidat és a családodat nem is szereted?, kérdezted tovább én csak annyit mondtam, hogy persze, hogy szeretem őket.

Téged másképp szerettelek, bármit, bárkit feláldoztam volna érted, az egész kibaszott világot porig égettem volna, hogy boldog legyél. De te csak játszottál, te csak a felszínes kapcsolatokra mész, hogy a nárcisztikus éned élvezkedjen rajta. Én is megadtam neki ezt, pedig én csak szeretni akartalak, teljes szívemből.

De te nem engeded, hogy teljes szívemből szeresselek, így hát teljes szívemből utálni foglak és az átkaim már hatnak is, rossz emberrel kezdtél remélem te is tudod.

De azért a szívem mélyén mindig várni fogok rád, nagy bánatomra.

/2024.03.04. 22:52/

[boldognaklenni-01]

Nyílt levél a fiúnak, akit jobban szeretek, mint eddig bárkit az életemben.

Ha megkérdeznek rólad, gyakran elmosolyodom.

A szemeidben mindig láttam azt az embert aki valójában te vagy. Álarcok és egó nélkül.

Sokat gondolkoztam, hogy én valóban mindig saját magamat mutattam-e neked. Szerintem sokszor nem. Az én álarcaimon mindig is sokkal nehezebb volt átlátni. De a te véleményed mindenki más véleményénél jobban érdekelt. Mindig.

Most azt kellene mondanom, hogy csodálatos ember vagy. Az vagy, az álarcok és minden nélkül. Az, aki te valójában vagy. Csoda. Szeretni téged pedig egy furcsa játék. Bele szeretni az álarcaidba. Szeretni téged vakon. Ezt tettem. És nem fogok hazudni, szerettem őket. Volt a vicces, semmi gonddal nem törődő éned. Volt a hideg, durva és érdektelen. Őszintén ez volt amit legkevésbé kedveltem. De az is te voltál. Akkor is melegek maradtak a kezeid.

Annyira nagyon azt akartam, hogy minden jól működjön. Annyira akartalak téged. De mindennél jobban akartam, hogy te is ugyanúgy akarj engem. Akartam azt az undorítóan nyálas szerelmet. Akartam a boldog befejezést. Pillangókat a gyomromban. A rózsaszín ködöt. Az ígéreteket. Felnőni veled. Esőben csókolózni. Dalt írni rólad. Verset. A csodálatos mélybarna szemeidről.

De amint a valóság arcon csapott. Amint megtudtam, hogy ezek irreális dolgok, én már csak téged akartalak. Elfogadni mindeneddel együtt. Várni téged. Az otthonod lenni. Egy menedék akartam lenni. Az őszinte és tiszta szerelem. Ami feltétel nélküli. Amikor nem tudod megindokolni hogy miért szeretsz valakit. Csak érzed. Minden egyes hibájával együtt szeretni. Ösztönözni hogy jobb legyen. A legjobbat kihozni belőle. Támogatni. Mindenben. A szomorúságban, a boldogságban.

A gondolat, hogy elveszíthetlek megöl belülről. Felébredni egy olyan világban ahol te nem vagy. Csak mély szomorúság.

Nem tudom hogy érzel most. Sokat gondolkodhatsz ezen. Mindig érezlek téged. Tudom hogy a szíved soha nem akar hagyni. Tudom hogy a szíved velem van. Mert érzem. De azt hogy mit gondolsz. Azt hogy minden velük történt esemény után mihez akarsz kezdeni azt nem tudom. Sokszor két ember nagyon szereti egymást, viszont nem maradnak együtt.

Megjavítani a dolgokat és kommunikálni nem egyszerű. Főleg, ha két embernek teljesen más a gondolkozásmódja. Más a szerelemről és a szeretetről alkotott képe.

Soha senki nem mondta ezt nekem. Azt hittem régebben, hogy a következő kapcsolatom normális és nyugodt lesz.

De megérte. Minden sírás és fájdalom megérte. Miattad. Mert a boldog perceinket nem cserélném el semmire. Mikor sírtam a boldogságtól. Mikor azt éreztem, hogy igen, te vagy az az ember akit akarok. Mikor azt éreztem, hogy nincs lehetetlen. Mikor annyira szerettelek, hogy semmi más nem számított. Azt éreztem, hogy igazán élek. Hogy igazán érdemes élni.

Nagyon sokat tanultam ebből. A kapcsolatunkból. Az első, nagy és igazi kapcsolat elveszítése igazán fájdalmas. Főleg ha mindkettőnknek az első igazi és nagy szerelme volt. Képtelen vagyok elengedni téged és te is képtelen vagy rá. Azt viszont nem tudom, hogy megéri-e harcolni egymásért, saját magunkkal. Megéri-e? Minden nagyon reménytelennek tűnik. És nem tudok válaszolni ezekre a kérdésekre. Egy dolgot tudok biztosra, mégpedig hogy nagyon szeretlek. És ha már minden kötél elszakadt. Ha már minden megoldást megpróbáltunk de semmi sem működik. Ha nem tud működni a kapcsolatunk. Akkor el kell, hogy engedjelek. Azért hogy boldogabb lehess. Szerelmem. Hogy láthassam. Az igazi boldogságodat. A lelki békédet.

“az egyetlened”

-Anna S.

[neverimagination]

basszameg

az a bizonyos pillanat, amikor rádöbbensz valamire. hogy hiába ítéli el, szánja vagy épp undorodik tőle a környezeted, nem vagy az igazi te az önpusztító éned nélkül. nem tudod, hogy élj teljes életet önbántalmazás, evészavar és depresszió nélkül. igen, lesznek szebb időszakok, amikor valami/valaki más éltet, de ha ezek hirtelen eltűnnek, neked lőttek. vissza fogsz térni a régi sötétséghez, ami betöltötte a lelked, hiszen az ilyen ködös időszakokban csak ettől tudod, ki vagy, még ha az kibaszott toxikus is...

[felhangolo]

A természet elválaszthatatlan a testtől, az érzelmektől, a belső folyamatainkat reprezentálja, tükrözi vissza. A tavasz nem véletlenül szól az újjászületésről, egy megújult, kicsattanó, kreatív energiáról ami arra sarkall hogy nyíljunk meg az életnek, fogadjuk be, érezzük át és ünnepeljünk vele együtt.

Üdv egy világban, ahol a pihenéssel kezdünk. Ahol a saját természetes ciklusainkkal tervezünk, ahol megengedünk, belelazulunk, kitágulunk és beengedünk. Ebből az állapotból inspirálódva alkotunk és teljesedünk ki.

Üdv a könnyedén teremtők világában!

Éld meg a felhangolódás magas fokát olyan gyakorlatokon keresztül amelyek segítenek harmonizálni a csakráidat, így a számodra legoptimálisabb energiaszintre kerülni!

•

Mélyen pihentető resztoratív gyakorlatokon át engedheted magad a sejtszintű pihenés legmélyére, ahol a kreatívitás lakik.

•

Tea ceremóniák repítenek békeföldére, ahol elidőzhetsz a csendben és a saját, kitágult teredben.

Kezdd a napot a friss és ropogós gondolataid papírra vetésével. Let's do some Morning Pages!

•

Fogalmazd meg a hívásod miben létét és építsd fel az új éned keretét és vázát, amibe könnyedén bele tudsz Flowni!

•

Inspirálódj a purpose témájú beszélgetésekből és engedd meg, hogy együtt építsük a víziót!

Co-creation at it's best!

Nézzünk a dolgok mögé!

Leteheted az álarcot.

Az egész univerzum van mögötte.

Playing small is officially cancelled!

•

We are here to create something immense!

Let's do some real magic!

•

Channeling the universe.

Embodment of the calling.

Emelkedj fel!

Engedd, hogy a lelassulás felgyorsítson!

Hogy a mélység felrepítsen!

Alkosd meg magad.

Mutasd az igazi arcod!

Szakítsd át a gátakat!

Virágozzunk ki együtt

[ertednyilt-viragok]

De én valamiért hiszem,

hogy más,

mint amilyennek mutatja magát

[halalkapujaban]

Boldog voltam melletted míg meg nem mutattad az igazi éned aki leszarja mások érzéseit és csak magával foglalkozik

[secret-anomalies]

Mi van akkor ha kevésnek érzed magad?

Hogyha félsz, hogyha meglátja a rosszabb éned, akkor itt hagy?

Hogyha minden lépésedet előre ki kell kb tervelned, hogy az ne süljön el rosszul?

Mi van ha ő az én lovagom fehér lovon?

És mi van ha én lelököm a lóról és puff nincs többé?

Mi lesz ha elrontom az egészet?

Miért lehet valaki ilyen borzalmasan fontos, hogy minden percben rá kell gondoljak és minden pillanata érdekel és boldoggá szeretném tenni BÁRMI ÁRON?

Miért?

Vagyis inkább hogyan lehet hogy ennyi csalódás után van igaz szerelem?

Hogy tud ilyen boldoggá tenni? (El se tudom mondani, hogy mikor éreztem hogy igazán boldog vagyok. Előtte ez nem ment...)

Azt mondják tudod, ha az IGAZI lép az életedbe.....

Én már tudom :D

Tudom, hogy ő ÉLETEM NAGY SZERELME.

Az se zavar, hogy utálja a havat. Hogy lehet utálni? FELFOGHATATLAN!

A kedvéért még motorra is szállnék...(na meg mert az azért elég menő lenne, meg szexis hahh hogyne, de menő egészen biztosan)

Mi lesz ha elkezdődik az egyetem, de neki még lesz egy év technikum is...

Hogyha megunja, hogy csak hétvégén tudunk találkozni ....

És a nyár. Baszki

Azt mondja dolgozni akar

Ez okés is lenne

DE! NEM NÉMETORSZÁGBAN

Mi lesz ha eltávolodunk? Ha talál mást?

Viszont hagynom kell, mert ki kell bontakoznia valamikor és ez egy jó esély külföldön....hamár fél az újtól és a változástól

Paranoiás lennék? Bizonyára az, de a szerelem ezt teszi velem.

A szerelem amelyet végre tényleg érzek, mert végre minden őszinte és boldog.

Merjek tervezni? Vajon van-e értelme?

Vagy csak ússzak az árral? Lehet az lenne a megfelelő.

Ő vajon úszna velem?

Hahaha

Nem is tudok úszni :P

Azt hiszem ezt inkább lezárom, mert az enyémmel együtt valaki más agya is felrobban a kérdés áradatban

Komolyan

Kattos vagyok

Na csókolom...🤍

[tokeletes-pszichopata]

Kár érted, de legalább megmutattad az igazi éned

[szaszithoughts]

Jobb lett volna ha már az elején kiismerem az igazi éned.

[elfelejtettversszak2017]

Baràtságunk története

1 éve még elhittem, hogy bármi lesz mi mindig tényleg ott leszünk egymásnak. Te ott is vagy még. De már régen másnak. Emlékszel még? A sok fantom randikra amikor egymásért izgultunk, és a közös beszélgetésekre utána, mikor eldöntöttük, hogy minden fiú egy idióta akiknek mi nem kellünk. Aztán neked lett barátod, nekem pedig nem volt senkim akire annyira mertem számítani mint rád. De nem hanyagoltál el. Hatalmas beleéléssél próbáltál nekem is keresni valakit. Valakit, aki megfelel az én szőke herceg elvàrásaimnak. (Nézzétek el akkor még “csak” 15 voltam) De nem lett senki. Az idő pedig csak telt. Előttem sétáltatok kettesben. Kézen fogva. Mint egy igazi pár. Nem éreztem kötelességemnek, hogy vigyázzak rád. Még is megtettem. Mikor eltűntetek fél várost bejártam érted. Te pedig csak nevettél, hogy milyen aggódós vagyok. Nem ismertem a fiút. Tényleg aggódtam érted. Nem sokkal később megtörtént az első csókod. Emlékszek, órákat meséltél nekem róla. Én is vágytam rá. Még sem voltam irigy rád. Örültem neked. Jobban mint magamnak. Viszont szakítottatok, és te nagyon össze törtél. Én ott voltam, és figyeltem rád. Támogattalak. Tudtam, nem én vagyok a legjobb barátnőd. Én még is úgy tekintettem rád. Az volt a legjobb időszakunk. Nagyon egymásra találtunk. Óràkat beszélgettünk még itthon is annak ellenére, hogy egész nap ugyan ezt tettük a Gimiben. A Gimiben, ahol melletted igazán jól éreztem magam. Kiegyensúlyozott mindennapjainknak meg is lett az eredménye. Rám is talált a szerelem. Te irigy lettél, hiszen te még mindig “magányos” voltál. Sosem értettem, hogyan lehetsz mellettem magányos. Mindegy is. Tehát féltékeny voltál ránk. Azt hitted, elhanyagollak. Eltűntél mellőlem. Nem egyből. Szépen lassan. Fokozatosan. Azt éreztem, hogy napról napra egyre kevesebbet kapok belőled. Összevesztünk. Azt àllítottad, megbántottalak. Nem bocsájtottál meg nekem. Viszont a hosszú hullámvölgyünk után megbocsájtottam neked. Újra jóban lettünk. Téged is megtalált a szerelem, egy olyan fiú személyében aki régen engem hívott randira, és én nem mentem el. Te elmentél. Nagyon örültem nektek. Mellette annyira boldognak látszottál. De egy napon mikor úgy érezted minden tökéletes, szakított veled. Én szedtelek össze. Padlón voltál. Én szárnyaltam. Mégis leültem melléd a földre, és 2 órát videochateltünk egymással. Pár nap múlva új barátaid lettek. Engem “nem mertél felvállalni” mások előtt. Csak chateltünk. Aztán lassan az is elmaradt. Nagyon más lettél már. Teljesen megváltoztál. Annyira fáj ez látni, hogy régi éned helyét egy új vette át akivel én már nem állok semmilyen kapcsolatban. Hallok rólad dolgokat. Tudom, újra együtt vagy azzal a fiúval. Boldog vagyok, mert tudom, hogy most te is mennyire az vagy. Téged biztosan nem érdekel mi van velem. De én nem tudom elengedni a barátságunkat. Hiàba össze téptem az összes leveled, az emlékeket nem sikerült kitörölnöm a galériámból. Gyakran vissza nézem. Hiányzol! Ha jóban lennénk ezt egy levélben írtam volna le neked ahogy szoktuk régen, de már nem teszem. Szóval leírom ide. Boldog Születésnapot!

[gloriousapricottacohoagie]

Tudod mi az abszurd ?

Az mikor egy olyan személy akit a barátodnak nevezel elítél...

egy olyan dolog miatt amiről nem is te tehetsz..

vagy csak azért mert önmagadat adod..

És mivel más vagy vele is meg más vagy a többi barátoddal is..meg a crushoddal is más vagy...azt hiszi hogy az az igazi éned amit neki mutatsz.. és így elítél .. és azt mondja nem vagy boldog...

De elárulok valamit... ennyire boldog még sose voltam mint most vagyok 🙃

[kapcsolo18]

Gondolj egy olyan emberre, aki mindenképp bele akar szólni abba, hogy mit csinálsz! Milyen esetben lenne joga ezt csinálni? 👇🏼⁣ ⁣ Csak akkor, ha a tetteiddel olyan kárt okozol magadnak, vagy egy másik embernek, ami teljesen fölösleges, ami hosszú távon nem járul hozzá ahhoz, hogy javuljanak a dolgok.⁣ ⁣ Te érzed, hogy mivel szeretnéd tölteni az idődet, és ha senkit sem bántasz azzal, hogy követed a vágyaidat, akkor senki sem ítélkezhet feletted.⁣ ⁣ Ne vedd a szívedre, hogyha valaki nem ért meg, és ne is engedd neki, hogy a szavaival/tetteivel elérje azt, hogy kevésbé szeresd magadat! Hiszen addig, amíg nem okozol felesleges feszültséget, jogod van ahhoz, hogy ne szorulj a háttérbe az igazi éned miatt.⁣ ⁣ Szóval nyugodtan mondd meg azoknak, akik megpróbálnak lehúzni, hogy fogják meg a véleményüket és vigyék el a “szarboltba” vagy a “szarmúzeumba”, ahol talán még kíváncsiak is az ilyesmire! 🏚⁣ ⁣ #NeHagydMagad #RickÉsMorty #Kapcsoló #idezet #idezetek #motiváció #inspiráció #önfejlesztés #önbizalom #önismeret #tudatosság #mese #vicces #viccesvideók #vicceskép #magyarblog #magyarblogger #magyarok #sorozat #sorozatok #edzés #edzes #egészség #önbecsülés #önszeretet #magyarinstagram (helyszín: Budapest, Hungary) https://www.instagram.com/p/B-KVZ57AL0I/?igshid=1bfytpumj4jbx

[just-staywithme]

Lehet hogy nem is ismertelek én téged

Talán jobb is mert ez a te igazi éned

C2SH #FakeLove