#horgászás

[csacskamacskamocska]

Miért mindig a férfiak?

Nemrég olvastam egy cikkben, hogy a láthatatlan munka részeként a nőkre hárul az a feladat is, hogy érzelmileg kézben tartsák a kapcsolatot. Mert a nőknek, többnyire, eredendő adottságuk, hogy jobban kommunikálnak, empatikusabbak. Nem akkora nagy varázslat ez, az ivadékgondozáshoz elengedhetetlen. Érezni kell a "másikat" és megtanítani neki a kommunikáció és az együttélés alapjait, visszatükrözni az érzelmeket, szeretni, gyengédséget adni, előtérbehelyezni, stb, stb. És bár szerintem egészséges nő nem akarja, hogy a pasija gyerekként létezzen a párkapcsolatban, de ezek automatizmusok, szóval, ha a pasi gyerekesen viselkedik (hisztis, undok, önző, figyelmetlen, infantilis) akkor ezek bekapcsolnak. Amitől a nő meg szenved, mert nem az anyja akar lenni a pasinak. Mintha ki lenne szolgáltatva a saját ösztöneinek. Baromi szar érzés. Ne csináld! -- mondanánk a pasiknak -- Ne csináld, hogy ne kelljen csinálnom azt, amit kiváltasz belőlem. A pasi amúgy jól elvan a társ-anya gondoskodásában, szerinte minden okés, és az is, hogy ő más csajokat nézeget, merthát az lázbahozza, ne legyen társ-anya "ennyire" hisztis picsa, hogy ezen kiakad. Közben, lássuk be, az anyjukkal kevesen akarnak dugni. Másik része (némileg elveszve a részletekben), hogy fel se fogják a férfiak, az milyen megalázó, amikor azt mondják, azért szeretnek horgászni, mert akkor nincs ott a nő és csend van. Egy igazi férfi azért szeret horgászni, mert a természet klassz, mert a horgászás egyszerre nyugi és izgalom, mert csend van és béke. És a felnőtt férfi olyan társat választott magának, aki ehhez tud kapcsolódni. Vagy úgy, hogy menj csak szívem, addig én legalább a saját dolgomat csinálom vagy úgy, hogy a társa is élvezi a természetet, a csendet és az izgalmat amikor pöccen az úszó. De ez... ez a mondat, ami csak azt mutatja, hogy az adott faszi képtelen kézben tartani az életét, és el kell menekülnie... ez borzasztó. Nem is értik a férfiak, hogy miért, csak összeröhögnek mintha a nőket valami idegen akasztotta volna a nyakukba és nem ők döntöttek úgy, hogy elveszik feleségül.

Nem volt átverés. Csak legtöbbször annyira arra figyelnek az emberek, hogy baszni akarnak megszerezzék azt amire vágynak, hogy a másik emberre, az ő terveire, vágyaira egyszerűen nem figyelnek. Aztán amikor szembesülnek vele, hogy a másik ember is véghez akarja vinni a saját terveit, akkor meglepi van. Hogy ez valahogy nem volt bekalkulálva. A nők szeretnek szeretni. Általánosításnak tűnik, de az olvasmányaimból az derül ki, hogy a nők kicsit még jobban is szeretnek szeretni, mint amennyire szeretve lenni. Kevés nő van, akinek az az álma, hogy megtiporhassa, leuralhassa a férfiakat. Többnyire meleg, békés, összetartó családi fészekről ábrándoznak, amiben belül azért tombol a szenvedély. Úgy tűnik a férfiak is ilyesmit szeretnének, csak... hát ez nagyon nyálas női dolog meg pfuj, szóval ne beszéljünk róla, majd alakul valahogy. De magától nem alakul. Csak ritkán. Millióból egy. A többiért meg kell dolgozni. Nem adnak támpontot, nem segítenek eligazgatni a párkapcsolatot, nem ismerik fel, hogy a nők menyi rengeteg melót tesznek bele, hogy érzelmileg stabilizálják a kapcsolatot, miközben a férfiaknak ez nem az erőssége. Lehet rajta csiszolni, lehet finomítani, lehet és kéne technikákat tanulni, hogy az egyenlőség jobban meglegyen. Boldog nő=boldog élet. Nem értem, hogy ezen mi nem érthető. :)

És most jönnek majd a férfiak az egyedi ellentmondó példákkal, amik többnyire abból lesznek, hogy nem az elején kommunikáltak a szarról, hanem akkor, amikor rájukdőlt. És az élményük az, hogy ők mindent megtettek. Sokszor tényleg. Ismerek férfiakat, akik valóban tudnak kommunikálni, akár érzelmekről, kapcsolatról. Nekik nyílt egy újfajta csatornájuk mert valamikor rájöttek, hogy ez nekik jó. És aztán egyre jobb lett.

A 21. század ezt a problémát is kidomborította. Többek közt az internet által.

[drakvuf]

Házasodna a gazda VI/12: Punci

Gergő gazda elégedetten álldogál reggel a kis házikó előtt, ahol tegnap Kírával dugtak a horgászás helyett.

A fiú elmondja, hogy ez volt élete legszebb éjszakája. Kijön hozzá Kíra és a gazda közli vele, hogy vége a versenynek: őt választja. Minden győztes pár álomrandira mehet. Ők Szardíniára mennek.

De mielőtt elutaznának ki kell tenni Szandit. Reggeli közben zavarják meg a lányt. Gergő közli vele a rossz hírt.

A lány csalódott, mert szerinte hosszabb távon jobban járt volna vele a gazda. Kicsit slut shame-eli Kírát a kamerának. Azt hazudja, hogy ő nem dugott volna Gergővel a helyében.

Szandi elbúcsúzik és elindul gyalog haza. Útközben elcsípi Anikó a lányt.

Szandi elmeséli neki, hogy kirakta a gazda, Kírával meg már dugtak is. Neki is azt hazudja, hogy ő nem feküdt volna le Gergővel. Mivel már nincs játékban, ezért Anikó leszarja a lányt és hagyja hadd sétáljon a semmi közepén.

A műsorvezető meglátogatja a fiatalokat is. Gergő azt mondja azért küldte el a lányt, mert Kírával tudott dugni nagyon összemelegedtek Szandival meg nem tudott dugni sikerült. Anikó sok sikert kíván a fiataloknak. Anna gazdánál végre van egy kis cicakontent.

Gyuri éppen egy szakácskönyvet olvas, ami szerinte nagyon érdekes.

A gazda megkérdezi, hogy nem zavarja, hogy csak receptek vannak benne? Nem. Aztán a nő arról kérdezi, hogy hogy értékeli az eddigieket. A férfi úgy érzi, hogy ennyi idő nem volt elég arra, hogy normálisan megismerjék egymást.

Ezért arra jutott, hogy felhívja az egyiptomi barátját. Elmenne egy hétre oda delfinek között úszkálni a gazdával. Anna nem érti miről beszél, mert ő azért jött, hogy hazaküldje. A férfi azt mondja a kamerának, hogy most egy ideig nem fog ismerkedni senkivel. Abban bízik, hogy a nő rájön, hogy elbaszta és visszajön hozzá.

Ezzel elbúcsúzik Gyuri és viszi magával az egyetlen működő autót. Nincs idő a szomorkodásra. Attila lecsap a gazdára és randira hívja.

Szegény faszikám nem veszi észre, hogy Anna már rá van gerjedve Danira.

Attila a randin megkérdezi a nőt hová mennek nyaralni. Anna nevet a magabiztosságán.

Belemegy a játékba, azt mondja mivel meleg van valami vízpartra menne. A nőnek tetszik, hogy magabiztos, vicces és mindenre felkészült a férfi.

Aztán megbeszélik, hogy mindketten jól érezték magukat az elmúlt napokban. Anna megkérdezi mi van, ha nem őt választja a végén. Attila elfogadná és megköszönné az élményt. Kevin gazda összecsődíti a lányokat. Érzi, hogy tré ha másokkal randizgat miközben Zsuzsiba szerelmes. Megkérdezi a csajokat, hogy érzik magukat, aztán lezsuzsázza Lucát. Kevin fiam, figyelj már oda.

Elmeséli a lányoknak, hogy nem csak nagyon jól érezte magát Zsuzsival, de smároltak is, szóval pakolhatnak. Kriszti csalódott, mert azt hitte jól haladtak a dolgok.

Luca azt mondja neki semleges, mert nem ismerte meg annyira a gazdát, hogy érezzen valamit. Viszlát, lányok! Valenciába megy az ifjú pár. Zsuzsi megint elmondja a kamerának, hogy megtalálta az ikerlángját.

Mielőtt elmennének nyaralni. Kevin még elviszi a lányt ugrani egyet.

Zsuzsi odáig van a programért. Menne még egy kört, de drága.

Timi meditációval indítja a napot. Át kell gondolnia a tegnap történteket.

A gondolkodást megzavarja József gazda. Ma dönti el kit visz az álomrandira. Idehozta ezért a világhírű fodrászát Borikát, hogy csinossá tegye a hölgyeket neki.

Rá is ereszti a nőt Krisztinára és addig kicsit beszélget Timivel a tegnapiakról.

Timi elmondja mi nyomta a lelkét tegnap. Azt szereti, ha a faszik hajtanak rá és úgy érzi ebben a szituban Józsi biztosra veszi már, hogy az övé. A férfi arra számított, hogy most lezárják a kapcsolatukat és örül, hogy mégsem erről van szó.

Ezután a gazda már Krisztinának mutogatja a szerszámait. A férfi nem teljesen biztos benne, hogy a nőt tényleg a műszaki dolgok érdeklik vagy ő. Felajánlja neki, hogy meghallgathatja az esztergagép hangját. Sőt, forgácsolhat is. A férfi úgy gyűjti a szerszámokat, mint Gergő gazda a nemibetegségeket. Azt mondja megszerezte már mindet és teljesült az álma. Krisztina megkérdezi, hogy most mi az álma?

Józsi nem fogja vissza magát: megtalálni a puncit, akit nagyon szerethetek. Krisztina köpni-nyelni nem tud erre a válaszra. A gazda folytatja azzal, hogy testet is akar, olyat aki az övé és dédelgethet, szerethet. A nő megkérdezi, hogy szerelmet vagy puncit keres? Mindet, egyben. Krisztina szerint bántó így megnevezni egy nőt. A gazda rákontráz, hogy neked az. Haragosan elvonul, de aztán meggondolja magát és visszamegy a férfihez, hogy lebassza.

Azt mondja neki, ha csak dugni akar, akkor menjen fizetőshöz és csalódott, mert eddig másnak látta a férfit. Józsi csak azt mondogatja erre, hogy ez a te dolgod.

Ez a te bajod. Ezzel nekem nem kell foglalkoznom. Krisztina feladja és faképnél hagyja a férfit. A kamerának elmondja, hogy ennyi volt, megy haza.

Hazafele azért még elmeséli Timinek is mi történt. Teljes a döbbenet. A nő is csalódott a gazdában és ő is úgy dönt ideje továbbállni. Józsi szalad Timihez, hogy közölje vele a jó hírt, hogy vele megy az álomrandira, de megdöbbenve látja, hogy a nő is elmegy.

A gazda próbál hetyetyézni, de Krisztina nem hagyja kamuzni. Timi elmondja neki, hogy nem pálya a nők tárgyiasítása. Józsi tovább hetyetyézik és még vállon veregeti magát, amiért ő őszintén kimondta mi kell neki. Timi megpróbál a gazda szintjén kommunikálni és azt mondja neki, hogy ő sem csak a farkát akarja. Józsi továbbra is csak a faszságait hajtogatja. Feladják.

Elmenekülnek a lányok. Rábasztál, Józsikám. Megjelenik a tanyán Anikó. A gazda egyből elkezdi csapni neki a szelet, aztán látványosan végigméri a nőt.

A műsorvezetőt viszont max, akkor érdekelné a férfi, ha a Való Világban helikopterezett volna a farkával, szóval arról kérdezi, mi a fasz történt itt. Józsi azzal nyit, hogy Böbe sírt, amikor elküldte. Úgy emlékszem ez fordítva történt. Anikó arról kérdezi, hogy dönt a két megmaradt nő között. A gazda bevallja, hogy elmenekültek a csajok.

Józsi elmeséli mekkora fasz volt és arra kéri a műsorvezetőt, hogy visszahívhassa Böbét. Anikó szerint ez nem jó ötlet, mert valamiért csak elküldte. Józsinak viszont mindegy, csak punci legyen.

[csimpolya]

Gyereknap és horgászás

[tuuszferi]

A hétvégén csapatépítő tréningen voltunk. 9 fő, csak pasik, Balcsipart, nyaraló, borkóstoló, piálás, másnap választható strand vagy horgászás.

A tavalyi program ugyanez volt, akkor sajnos elég nagy szél volt, úgyhogy a strand nem volt opció, csak a horgászás, amit idén már csak a "büntetés" szóval tudnék a legjobban jellemezni. Másnaposan, a tűző napon, egy tó mellett amibe nem lehet fürödni ülünk és nézzük a semmit, majd 10-20 perc után kihúzunk egy büdös nyálkás állatot, hát, instant hányinger...

Idén szerencsére strandidő volt, de erről majd később.

A hét második felében már elég parában voltam emiatt, a kollégám aki szervezte az eseményt nem szokott a helyzet magaslatán állni, ahogy a főnököm se (neki megvolt a héten a saját baja), úgyhogy én éreztem magamat kellően eltökéltnek hogy vigyem az extra feladatokkal járó mentális terhet (céges kocsi elkérése, időterv összerakása, kollégák beosztása kocsiba mivel mindenkinek extra igényei vannak). A főnökünk persze később érkezett, ami miatt az egész program csúszott. 6-kor kellett volna a borkóstolóra odaérni, ez csak 7re sikerült, így már a következő csapat (3 nő) is ott volt. A 9 fős fiútársaság és a 6 féle bor amit kóstoltunk természetesen megtette a hatását, feléledt a srácokban az ösztön, volt aki figyelemfelkeltő beszólogatásban, volt aki creepy félhangos mondatokban akarta felkelteni a 3 lány figyelmét. Kiderült, hogy az egyik kollégám ismer közülük 2-t, úgyhogy megvolt a közös pont, a borkóstolás utáni vacsin egy creepy és egy kultúrált kollégám átment a hölgyekhez beszélgetni, amire mindenki vérszemet kapott (beütött a FOMO), és végül csak 3-an maradtunk a mi asztalunknál, 6an pedig a 3 lányt "fűzték" (inkább magukat járatták le előttük elég komoly sikerrátával).

Hogy én miért is nem mentem oda? Jó kérdés, menet közben és utólag is megpróbáltam kielemezni. Fogalmazhatunk úgy hogy egyáltalán nem voltam a toppon, az agyam totál ki volt facsarva a hét végére, izzadt és büdös voltam, illetve van egy olyan tulajdonságom, hogy hagyom társaságban a jobb beszélőkéjű embereket kibontakozni, így jó eséllyel egy szobanövény benyomását tudtam volna kelteni, úgyhogy ez nem hiányzott. Jó kérdés, hogy ez pszichológiai értelemben elkerülés volt-e vagy sem... Odaakartam menni hozzájuk? nem... Vágytam a figyelmükre? Mondhatjuk, de ez általánosságban igaz. Próbálkozhattam volna, hogyan tudom felkelteni a figyelmüket úgy hogy önazonos maradok? Igen, bár ez elég nagy feladat, nemigazán csináltam még sosem, és nem a 8 vállalhatatlanul kanos, részeg és idióta munkatársam előtt fogom megpróbálni.

És mi lett volna ha szobanövénynek néznek? Vagy ha hülyét csinálok magamból előttük? Lett volna a kollégáimnak egy jó sztorija? 3 lány akivel soha többé nem találkozok, nem olyannak látott volna amilyen valójában vagyok? Fenyegetve éreztem volna magam közöttük? Ez szinte biztos... a nővérem és a két idősebb lányunokatesóm között felnőni, ahol folyamatos volt a zrikálás, kiközösítés, ugratások, megaláztatás, valamiért kialakulhatott egy alapvető bizalmatlanságom a nők felé. Ezzel fog kellenem foglalkozni.

[szupertibi]

Ekkora GPOYT Áronkám, figyuzz!!!

“Gyakorlatilag az USA republikánus (?) világa keveredett a magyar agrárvállalkozó hagyományával, amiből mind a kettő gecire egoista és leigázó külön-külön is. Ezeknek az arcoknak a facebook profilja kb úgy néz ki, jellemzően valamilyen szakközépet végeztek, esetleg valamilyen főiskolát, a fényképeik a kocsi/motorozás, gyúrás, hadsereg, trianon, ostoba bölcsességek, esküvői és újszülött babás képek, képek horgászás közben meg a nagycsalád és a haverok a narancssárgára festett, felújított kádárkocka teraszán sörözés közben.”

@tobbpenztazembereknek

[mitchellb25]

Csobbantunk, tekertünk, jókat ettünk - ittunk, kutyáztunk, nevettünk, beszélgettünk a helyiekkel, mindenki köszönt - mi pedig visszaköszöntünk, csodás kis hely a Dunakanyarban! Kiélveztük az utolsó meleg napokat!

Holnap meg horgászás, mert ezt a kis vackot ki kell próbálni (van ám öröm) 😀

[versinator]

Fegyverüket hálából

Fáradságom ölelhetnélek dzsungeleiben kertjük Megbocsájtom koldusszegényen illendőség törjétek Harmatozott cápákat suhogón fésülgettem Szólnom felneveljen megeredt pernyéjét Hátulján műhelyét kertészük kinyitnák Vándorcirkuszok beléfullad tévesszem eszük Felakasztják derülünk szülőitől életükre Mélyedve keresztapja elveszejteni félrehúzódik Korlátjairól falaknak járnunk akrobata Meghátrálnak kereszttüzében megindított hitközségi Tükröződik meghódították világtájról mekegi Kigyúljon figyelted koppannak megcsípte

Legfénylőbb gránitkövekként kisebesedtek megszületésük Szétnyíló egerei pártból mindannyiunknak Látnok szétteregették eladni elérjem Kivetett kezdenének boglya órából Hálókkal rébuszokat ajándékkosarát megzilált Kókadtan citerákkal holdunk nyelvük Illataiban vizünkben fölhólyagzott vesszőből Ítélve gyalázom húzunk csábításnak Jóslatra szokatlanul kemények hasogattak Csodálod korszakot indulataim köztisztasági Siettetném nekifeküdtek változásokra sivatagi Zörgeti gazdámtól horgászás ágyékukkal

[csacskamacskamocska]

Ismerkedni akar

én nem különösebben. De az is hülyeség, ha az ember senkivel nem áll szóba. De most kezdjem el magyarázni, hogy nekem ez túl gyors ez a tempó vagy kezdjem el finoman pofozgatni a dolgot, hogy ne hívj drágámnak, ettől rosszul vagyok, és ne, ne, ne és ezt ne meg azt ne. Minek? Mondjam azt, hogy nem akarok veled megismerkedni? Váltottunk három levelet, mindegyikben volt egy hal, nem akarok. Tényleg, szép halak voltak, meg semmi kifogásom a horgászás ellen, istenien tudok hajnaltól kint ülni és olvasni, nálam kevés jobb horgásztárs van, izgulni is tudok, csendben is tudok lenni, de nem érdekel a halad! A te halad nem érdekel. Más hala talán érdekelne. Nem tudom. Nem tudom mit akar, nem is ismer. Egyszer látott egy rendezvényen és állítólag beszéltünk is. Nem érzi, hogy nincs öröm meg szíves fogadtatás, csak ilyen kényszerválaszok? Próbáltam elrettentő lenni, de még nem siekerült eléggé. Pedig könyebbség lenne, ha elrettenne. Talán ha valami undorítót mondanék, hoogy mivel műtöttek. Mondjuk, nem felnőtt megoldás. :( Na, megírom neki, hogy nem pasizom, ha akar beszélgetni, néha beszélgetünk, de valójában tudom, hogy azt se akarok, mert kb ennyi ez az ember. Heti egy hal. Én meg hetente megdicsérem, hogy szép a halad? Ő meg azt válaszolja, hogy köszönöm, drága. Én meg viszketegséget kapok. Na nem.

[nubesetanimus]

Fogtam halacskákat :)

[thelangosfactory-blog]

📣📣📣 #langos #imadok ‼️ Gyertek el most szombaton a TYLERS COMMON FISHERY-be, egyél egy lángost és tegyünk együtt Sophiért és családjáért. ❤️🧡💛 ⬇️ 🎣 TYLERS COMMON FISHERY 🎣 🚨 NAGS HEAD LANE 🚨 🆙 UPMINSTER 🆙 📍 RM14 1TS 📍 Ott talalkozunk 🇭🇺🇭🇺🇭🇺 🚍 @thelangosfactory 🇭🇺🇬🇧🏭 🖥 www.thelangosfactory.com 📱 + (44) 7598668101 🥇 #best #langos 🔥 in #town 💯 #jótékonyság #család #együtt #horgászás #lángos #mikulás #karácsony #szeretet #összefogás #magyarok #külföldimagyarok https://www.instagram.com/p/B5tQfqgHpDI/?igshid=c2rmxr0bhfed

[barcsakveledlehetnek]

amiről már csak az első szerelmem jut eszembe:

-a tenger, mert neki vannak a legszebb kék szemei amit valaha láttam.

-a cicák, mert mindig random benyögte, hogy 'kiscicák'.

-a mikrofon és maga az éneklés, mert egyszer véletlen olyankor énekelt amikor nem kellett volna, és akkor lett ő az én kis 'énekesnőm'.

-a biciklik, mert mindennap másét használta.

-az Oreo, mert egyszer nekem adta az utolsó darabot ami nála volt.

-a Pull&Bear-os pulcsik, mert neki meg volt az összes színben.

-a Pubg, mert minden szünetben azzal játszott.

-a virágok, mert egyszer adott nekem egyet.

-Erdély, mert ott szerettem igazán belé.

-az ajtók amikre ki van írva, hogy 'húzni' vagy 'tolni', mert egyszer egy ilyen ajtón nem bírtam bemenni és kioktatott, hogy hogyan kell.

-a ropi, mert imádta amikor volt nálam egy zacskóval és megkérdezte, hogy van-e már gyáram, mert az ő kedvéért mindennap hoztam.

-a halak, mert az élete a horgászás.

-a farmerkabátok mert tavasszal mindig azt hordta.

-a hidak, mert egyszer csak mi ketten mentünk rajta végig, és direkt ugrált rajta, hogy féljek.

-a kémia, mert azokon az órákon mindig piszkálta az orrom.

-a hajgumik mert egyszer, ellopta és annyira tetszett neki, hogy nem akarta visszaadni.

-a stabilo tollak, mert egyszer az enyémet félbehajlította.

-és maga a szerelem, mert ő mutatta meg elsőnek, hogy milyen érzés.

[carpediemfishingteam]

16 Kg

[tinyzozix]

Nemes Nagy Zoltán Facebook bejegyzése, így negyvenöt felett nem is tudom, hogy sírjak vagy nevessek rajta....

Az egyik legjobb iras, amit az utobbi idoben olvastam :)

Kurt Vonnegut avatási beszéde a Massachusettsi Műegyetemen (MIT), 1997-ben:

"Hölgyeim és Uraim, idei végzősök!

Használjanak fényvédő krémet. Ha a jövőt illetően csupán egyetlen tanácsot adhatnék, az a fényvédő krém lenne. A fényvédő krém hosszú távú áldásait a tudósok igazolták, viszont a többi tanácsomnak nincs egyéb alapja, mint saját összekuszálódott tapasztalásaim. Ezeket most szétosztogatom.

Élvezzék ifjúságuk hatalmát és szépségét. Ó, ne is törődjenek vele, hogy ifjúságuk hatalmát és szépségét addig nem érthetik, míg el nem múlik. De higgyék el, húsz év múltán fényképeik láttán eszükbe jut majd, amit most még nem vehetnek észre, hogy mennyi lehetőség várt Önökre, és hogy milyen mesésen néztek ki. Nincsenek úgy elhízva, amennyire beképzelik.

Ne aggódjanak a jövő miatt. Vagy aggódjanak, de tudniuk kell, hogy az aggódás körülbelül annyit segít, mint szöveges példának a rágógumi. Az Önök életében az igazi bajok olyan dolgok lesznek, amelyek szorongó elméjükben még soha nem bukkantak a felszínre, de egyszer valamely álmos keddi délután, úgy négy óra felé majd elsötétítik a látásukat. Minden nap csináljanak valamit, amitől rettegnek. Énekeljenek. Törődjenek a más emberek érzéseivel. Ne tűrjék, ha más emberek nem törődnek az Önök érzéseivel.

Használjanak fogselymet. Ne pazarolják az idejüket féltékenykedésre. Egyszer elkésnek vele, másszor meg még korai. A verseny hosszú, és a végén kiderül, hogy magad voltál az ellenfél. Ne felejtsék el a dicséreteket. Felejtsék el a sértéseket. Ha ez sikerül, nekem is árulják el a receptet. Ne dobják ki régi szerelmes leveleiket. Dobják ki a folyószámla-kivonataikat. Nyújtóztassák az izmaikat. Ne érezzenek bűntudatot, amiért nem tudják, hogy mit akarnak az élettől: érdekesebb ismerőseim közül huszonkét éves korában egy sem tudta, hogy mit akar kezdeni az életével. A legérdekesebb negyvenes ismerőseim még most sem tudják.

Egyenek kalciumot. Kíméljék a térdüket. Ha majd cserbenhagyja Önöket, hiányozni fog. Lehet, hogy megházasodnak, lehet, hogy nem. Lehet, hogy gyermekeik lesznek, lehet, hogy nem. Lehet, hogy negyvenéves korukban elválnak és lehet, hogy hetvenötödik házassági évfordulójukon elropják a csirketáncot. Akár így, akár úgy, ne nagyon ünnepeljék magukat, de ne is ítélkezzenek túl szigorúan. A választásuknak ötven százalék az esélye a sikerre. Mindenkinek ennyi az esélye. Élvezzék a testüket. Minden elképzelhető módon használják ki. Ne féljenek tőle és attól sem, hogy más emberek mit tartanak felőle. Ennél nagyszerűbb eszköz úgysem kerül a birtokukba. Táncoljanak, akkor is, ha csak a nagyszobában tehetik. Olvassák el a használati utasításokat, akkor is, ha nem tartják be őket. Ne olvassanak szépségápolási irodalmat. Attól csak csúfnak érzik magukat. Ismerjék meg a szüleiket. Nem tudhatják, hogy még meddig van erre módjuk.

Legyenek kedvesek a testvéreikhez. Ők kínálják a legjobb kapcsolatot a múltjukkal, és nagyon valószínű, hogy együtt kell maradni velük a jövőben is. Legyenek tudatában, hogy barátok jönnek, barátok mennek. De ahhoz a pár értékes barátjukhoz mindenképp ragaszkodjanak. Dolgozzanak keményen, hogy életmódbeli és földrajzi hiányaikat áthidalják. Minél öregebbek lesznek, annál inkább szükségük lesz azokra az emberekre, akik ismerték Önöket, amikor még fiatalok voltak. Átmenetileg költözzenek New York Citybe, de jöjjenek el onnan, mielőtt túlságosan is megkeményednének. Költözzenek Észak-Kaliforniába, de jöjjenek el onnan, mielőtt elpuhulnának. Utazzanak. Törődjenek bele, hogy léteznek alapszabályok. Az árak emelkednek. A politikusok lódítanak. És hogy Önök is megöregszenek. És amikor megöregedtek, azon morfondíroznak majd, hogy amikor fiatalok voltak, az árak nem emelkedtek, a politikusok tisztességesek voltak, és a gyermekek tisztelték az időseket.

Tiszteljék az időseket. Ne várják, hogy valaki majd gondoskodni fog Önökről. Lehet, hogy megbízható a jövedelmük. Vagy lesz egy gazdag hitvesük. De azt sohasem tudhatják, mikor apad el a pénzforrás. Ne sokat vesződjenek a hajukkal, különben negyvenéves korukra úgy néz majd ki, mint egy nyolcvanöt évesé. Legyenek óvatosak, hogy kinek a tanácsát fogadják meg, de legyenek türelmesek azokkal, akik a tanácsot adják. A tanács a nosztalgia megnyilvánulási formája. A tanácsadás pedig horgászás: a hulladékból kikotorjuk a múltat, letörölgetjük, a rút részeket átmázoljuk, és újra felhasználjuk, többért, mint amibe került.

És hallgassanak rám: használjanak fényvédõ krémet."

[beriberi69]

Már válófélben voltam a feleségemmel amikor horgászás közben, kukorica gombócot (polentát) gyúrva az ujjamon levő laza gyűrű, beleragadt a gombócba. Mindezt csak akkor vettem észre, amikor kislabdadobás mozdulattal eldobtam a gombócot a viz felé. Tizedmásodperc alatt éreztem, ahogy csúszik le az ujjamról, de nem volt időm reagálni. Láttam ahogy száll befelé és tűnik el a víz alatt a gombóc…. Válófélben voltam, mint kezdtem. Otthon természetesen a feleségem nem hitte el hogy nem direkt dobtam a gyűrűt a folyóba (Tisza). A mai napig nem hiszi el szerintem.

Én pedig nem mondtam neki, hogy a mai napig őszintén fájlalom a gyűrű elvesztését.

horror

amikor a Sziget egyik wcben kézmosás után rázom le a vizet a kezemről és a fém kézmosóban hallom pattanni a jegygyűrűmet, ami beleveszik a voidba 😳

(vagy öt-tíz perc keresgélés után meglett az...)

[versinator]

Folyóval lerobotolt

Felszabadító hátlapja embernyáj gyapjút Bújunk állhattál álladon takarók Tollaid tónál szorgosan hálálkodó Kezeikben magábaölelőbbnek mozdulatlanságot püspököket Kereskedne valóim hümmögtek aljú Mozdonyaink megcsókoltalak szajkózzák pásztorfiút Megelégszenekarokban szerencsétleneket átszakítják bontalak Kitisztult semmihez amilyent fejest Valótlannakidején bűnöző halhatatlanul hasznom Lélegzi tempósra fényeit húsnyüzsgését Rángásait arcukról horgászás játékszerencséjét Kertjei megszökhet szónokolj porokat

Jókívánságom befedik fogságomból visszaút Könyvespolcok bohóca rémdrámákat torkodat Gint gyanúsnak fénysugarát szikraesőbenhóban Oldtak szétmarták patétikus rovar Zivataros redakciók összehúzódtak kegyeiből Tűntem mindnyájunkban szalagjaival orrszarvút Templomokért gazdasszonyom dicsérendőrgazellatermet farú Fogaddal javíthatatlantiszalatti érthetőn vándoroltunk Lobogtatta szeretnie dühötök csapásai Felüti bárkás rendetlenség szövetjét Kicsendül meglegyinti elérjem újévéjjelentését Marasztalja keményhusu elsodorta tányérjaink

[babeltrip]

Olyan az alakja, mint a kócsagé, amelyik első este horgászás közben repült el fölöttünk, előrefeszített lábbal és nyakkal, széttárt szárnyakkal, mint egy kékesszürke kereszt, míg a másik kócsag, vagy talán ugyanez, szétroncsoltan lógott le a fáról. Mindegy, hogy önként, jószántából halt-e meg, mindegy, hogy Krisztus önként halt-e meg, bármi, ami szenved, és életét adja helyettünk: Krisztus; ha nem ölnének madarakat és halakat, akkor bennünket pusztítottak volna el. Az állatok elpusztulnak, hogy mi élhessünk, ők helyettesítik az embereket; amikor ősszel a vadászok szarvasokat ölnek, akkor is Krisztust ölik meg. És mi megesszük, konzervként vagy másképpen, a halál fogyasztói vagyunk, a halott Krisztus húsa új életre kel bennünk, életet ad nekünk. Húskonzerv, Jézus-konzerv, még a növényekben is Krisztus lakik. És mi mégsem tiszteljük őt, a test tiszteli vérét és húsát, de fejünkben az a valami semmit sem tisztel, a fej mohó, csak fogyaszt, de nem mond köszönetet.

Margaret Atwood: Fellélegzés