#haladó héber

[izraelinfo]

Három front, egzisztenciális veszély, egy megoldás

Prof. Eva Illouz egy zseniális cikkben összekapcsolja az Izraelt kívülről és belülről érő fenyegetéseket annak megértésével, hogy valós egzisztenciális fenyegetésnek vagyunk kitéve.

Eva Illouz Prof. Eva Illouz (a jeruzsálemi Héber Egyetem és a párizsi Haladó Társadalomtudományi Tanulmányok szociológia professzora) egy zseniális cikkben összekapcsolja az Izraelt kívülről és belülről érő fenyegetéseket annak megértésével, hogy valós egzisztenciális fenyegetésnek vagyunk kitéve. A külső megfigyelők nem érthetik azt a komoly válságot, amelyen Izrael mostanában keresztülmegy.…

[nemzetinet]

Márai Sándor: "Van egy zsidó összeesküvés a világban"

Guy Verhofstadt úrnak, nagyrabecsüléssel

Olvastam a sajtóban, hogy a néhány nappal ezelőtti brüsszeli verbális csetepatén milyen furcsaságokat mondott Guy Verhofstadt belga liberális vezér a magyar miniszterelnöknek. Pontosítok, a belga férfiú kérdezett. Megkerestem a világhálón Verhofsatdt indulatos beszédét, s meggyőződtem arról, hogy valóban igazak a hírek. „Moslék és kacat” – ismételtem magamban a nagy magyar író szavait, miközben Verhofstadt urat hallgattam.

A Teremtő akaratából igencsak csúnyára sikeredett liberális ember az alábbi kérdéseket szegezte Orbán Viktornak:

Az én kérdésem, meddig megy el? Mi lesz a következő dolog? Könyveket is fog égetni? A magyar Országház előtti téren, amit Kossuth Lajosról neveztek el? Ez a következő? Kertész könyveit vagy Konrád könyveit? Vagy esetleg az én kedvenc magyar írómnak, Márai Sándornak a könyveit? Márai Sándor egy igazi kozmopolita volt, akit Ön szintén megtámad ebben a pillanatban.

Verhofstadt három írót említett. Közülük kettő zsidó, egy pedig magyar. Örömmel hallottam, hogy a belga politikus kedvenc magyar írója Márai Sándor. Azt azonban túlzásnak vélem, hogy „kozmopolitának” nevezte a kényszerű emigrációt választó írót. Verhofstadt úr nem tud magyarul, tehát nagy bizonyossággal nem ismeri Márai Sándor naplóit. Az alábbiakban néhány naplójegyzetet idézek a kedvenc írótól.

Hogy kozmopolita író volt-e Márai? Kérdés, kit tekintünk kozmopolitának. Márai soha nem tagadta meg magyarságát, bár tudta, csekély esélye van annak, hogy valaha is hazatérhet hazájába. Mindig magyarul írt, hű maradt a nyelvhez és a nyelvben megőrzött örökséghez. Tudjuk, rendszeresen olvasta például Aranyt, Vörösmartyt, a nyelvfeledés elleni szérumként használta nagy íróink-költőink műveit.

1950. októberében ezeket a keserű sorokat írta naplójába:

Mindenütt a világban megvallva, hogy magyar származású vagyok. Hűségesnek és szolidárisnak maradni a magyar néppel, a magyar nyelvvel, a magyar irodalommal. Magyarul írni, a fiókomnak. Idegen nyelven szólani a világhoz…. Ez a feladat. A magyaroknak már nem írhatok, s a jövőben sem lesz módom arra, hogy írjak. Ezzel le kell számolni. Nincs kinek írni, sem otthon, sem a világban. Magyarul örökre el kell hallgatni; s ennél nagyobb csapás engem nem érhetett. De ezt is el kell viselni. S talán írni egyszer valamit, amire felel a világ, s aminek aztán visszasugárzó hatása és ereje van a magyarság felé… Ez minden még, amit az otthoniakért tehetek.

Érdemes ezeken a mondatokon elmerengeni. Márai meghalt, s éppen önkéntes távozása után kezdte meg hódító útját a világban és itthon.

Márai Sándor az emigrációban pontosan látta, milyen erők működnek az amerikai sajtóban, könyvkiadásban és általában a közéletben. Talán két éve idéztem már, mit írt 1971. áprilisában, de oly szép szövegről van szó, nem árt az ismétlés:

A New York Times. Négy éve nem láttam. Nem hiányzott, de most, mikor kézbe veszem a kiló súlyú vasárnapi példányt, felárad az oldalakról az a keserű-fülledt gettószag, ami ebből az újságból – és olvasóiból, a New York-i zsidóságból – párolog…. 90% hirdetés mellett 10 % gyűlölködés, súgó-rágalmazó ellenségesség minden és mindenki ellen, ami és aki nem zsidó. Van egy zsidó összeesküvés a világban – New York ennek az összeesküvésnek a nem is titkos bunkere -, egy kegyetlen, szívós, minden nemesebb érvényesülési módszert megfertőző fajvédő, fasiszta zsidó összeesküvés, amely a kommunizmust is felhasználja eszköznek (mint a nácik) a zsidó faji uralom céljaira. A New York Times ennek a fajvédő összeesküvésnek angol nyelvű szócsöve – éppen úgy nyomtathatnák cionisták számára, héber betűkkel.

Nem tévedés, ezt nem a magyar miniszterelnök, nem is a legnagyobb ellenzéki párt vezére, hanem Márai Sándor, a „kozmopolita” író írta, akit állítólag most a magyar miniszterelnök támad. Lapozzunk tovább. 1974 októbere:

Demokrácia. A fogalmat kétezer év előtt iparkodtak a gyakorlatban megvalósítani a görögök – aztán kísérleteztek a váltógazdasággal, oligarchiával és demokráciával, amíg Periklész kimondotta, hogy az embereket csak erős kézzel lehet kormányozni, de az emberek az egyenlőség illúzióját akarják, ezért meg kell hagyni nekik a tévhitet, és a demokrácia álruhájában meg kell valósítani az erős központi uralmat…. Aztán kétezer éven át nem beszélt senki a demokráciáról: a XVIII. században megint pislákolt az Eszme, az Aufkläristák, Enciklopédisták, az Enlightenment prófétái újra meghirdették… Most neonfényesen világít a nyugati Civilizáció kirakatában….. Konzumcikk. Moslék és kacat.

Hallja, Verhofstadt úr? Az Ön eszménye, a liberális demokrácia „moslék és kacat”. Legalábbis kedvenc „kozmopolita” magyar írója szerint.

Két év múlva, 1976. október 5-én újabb érdekes naplójegyzet születik:

Látogatók Kanadából. A férfi a magyar kiadó, aki Torontóban, tehetségesen, computeres nyomdát valósított meg, ott tucatnyi etnikus lapot, folyóiratot nyomtat, köztük egy magyar hetilapot. Ő adta ki utolsó három könyvem magyar nyelven. Elmondja, hogy teljesen lehetetlen magyar író számára angol, amerikai kiadót találni. New Yorkban, három utcában, néhány tucat „haladó értelmiségi” dönti el, mi jelenhet meg, ők rendelkeznek a disztribúciós szervezetek felett, kritika, árusítás, kiadás, minden a kezükben van. Kivétel nélkül zsidók. Ez így volt Hitler előtt Németországban, majdnem hasonló a helyzet ma Nyugat-Európában. Aki nem „einer von unserer Leut”, azt megfojtják, hamis vádakkal elteszik az útból, vagy egyszerűen agyonhallgatják.

A kanadai magyar kiadó Vörösváry István, aki többek között Márai műveit is kiadta az emigrációban. Természetesen magyarul. Az amerikai „haladó értelmiségieknek” nem kellett Márai, nem is jelentek meg a művei angolul. Kiadták viszont például Faludy Györgyöt, mert ő viszont „haladó” volt.

S végül még egy érdekes idézet a Márai-naplóból, szintén 1976 októberében született:

Az irodalmi Nobel-díjat ebben az évben egy Saul Bellow nevű amerikai zsidó regényírónak adták. A televízió mutatja a nyertest, csipás és csámpás, kistermetű bocher a chicagói gettóból. Kalappal a fején, zsebre tett kézzel, gúnyosan és fölényesen nyilatkozik az amerikai civilizációról. Regénye, a Herzog egy chicagói zsidó értelmiségi hőst mutat, aki vándorol az egyetemeken, ahol előad, nincs valóságos egzisztenciája, sem műveltsége, nem szeretik sehol, de mindenütt tolakodik, a nők, akikkel él – feleség, szerető – megcsalják, elhagyják, mert „önző” az ágyban, nem törődik a nővel, ejaculatio precoxos neurotikus és a zsidók gyanítják, hogy igazában nem más, csak slemil, aki nem találja helyét a világban… A könyv, szavak nélkül, de félreérthetetlenül, kimondja, hogy a zsidóknak nincs jó véleményük a zsidókról, nem bíznak egymásban, lebecsülik egymást, tudnak egymásról valamit, amiről jobb nem beszélni. Ugyanakkor foggal-körömmel, életre-halálra tolják, segítik egymást, hiszen máskülönben elpusztulnak. Ennek az írónak adták ebben az évben a Nobel-díjat, amelyet Stockholmban osztanak ki, de New Yorkban döntik el, ki kapja a díjat – ugyanaz a 40-50 ember, a zsidó maffia, akik eldöntik, kinek a könyve jelenhet meg, vagy, ha megjelent, kaphat-e a könyv disztribútort. Vagy Nobel-díjat. Ez így volt a harmincas évek elején Németországban, ma így van mindenfelé, Nyugaton is, Keleten is.

Verhofstadt úr könyvégetést vizionált Brüsszelben. Nyugodjon meg, senki nem akar égetni Kertészt, Konrádot, minek a lobogó reklám a senki által nem vásárolt műveknek?

Márai Sándor más kategória. Ő valóban ��ró volt. Műveit sokan olvassák, sok magyar ember kedvenc írója. Jó, hogy így van. Mert amint az idézetek is bizonyítják, van mit tanulni tőle. Ki az a bolond, aki elégetné a műveit?

B.D. – Kuruc.info

Márai Sándor: "Van egy zsidó összeesküvés a világban" a Nemzeti.net-en jelent meg,

[peterbreuerblog]

hírlevél 17-05-04 (esti ima: este 7.00, haladó héber, új nevek: Sturovics Andi és Raáb Gábor, stb

hírlevél 17-05-04 (esti ima: este 7.00, haladó héber, új nevek: Sturovics Andi és Raáb Gábor, stb

hírlevél 17-05-04 (esti ima: este 7.00, haladó héber, új nevek: Sturovics Andi és Raáb Gábor, stb) (more…)

[izraelinfo]

Ostyaosztás - avagy a nápolyi afifit

Ostyaosztás – avagy a nápolyi afifit

A Héber Nyelvi Akadémia rövid magyarázataiból válogatunk.

Az egyik örök kérdés: a nápolyi héberül ופל (vafel) vagy בפלה (bafla)? Hadd javasoljuk, hogy ezek helyett legyen inkább אפיפית (afifit)!

Az idegen nyelvű név eredetileg וָפֶל (vafel), így szerepel a héber szótárakban is. A germán nyelvekből származik, a hollandban Wafel, a németben Waffel, a flamandban pedig Waffer alakban található meg.…

[izraelinfo]

Egy kiskutya, több kiskutya... - Héberóra

Egy kiskutya, több kiskutya… – Héberóra

A Héber Nyelvi Akadémia rövid magyarázataiból válogatunk.

Klavlav (כְּלַבְלַב): kiskutya, kölyökkutya. És ha többen vannak? Akkor klavlabim (כְּלַבְלַבִּים) a helyes szó rájuk, mivel a szó végi ב-be dages (a hang „keménységét” jelző pont, ami által a ‘v’ hang ‘b’-vé változik) kerül. Ugyanígy a צְהַבְהַב (cehavhav – sárgás) többes számban צְהַבְהַבִּים (cehavhabim), a שְׁרַפְרַף (srafraf – sámli)

[izraelinfo]

Bialik repülőgépe - Héberóra

Bialik repülőgépe – Héberóra

A Héber Nyelvi Akadémia rövid magyarázataiból válogatunk.

Mi a közös a מטוס (matosz – repülőgép), מצלמה (maclema – fényképezőgép), תאונה (teuna – baleset) és גחלילית (gahlilit – szentjánosbogár) szavakban? Mindegyik Haim Nahman Bialik, a nemzet költője páratlan elméjében született meg.

Bialik nemcsak a modern héber irodalom terén alkotott kiemelkedőt, hanem a Héber Nyelvi Bizottság elnökeként…

[izraelinfo]

Hol lesztek az ünnep alatt?

Hol lesztek az ünnep alatt?

A Héber Nyelvi Akadémia rövid magyarázataiból válogatunk.

Egész biztosan mindannyiuknak többször is feltették már a kérdést az elmúlt napokban: „És hol lesztek az ünnep alatt?” Vajon ki hogyan válaszolt erre (feltéve, hogy héberül folyt a társalgás): אצלהם (eclahem – náluk) vagy אצלם (eclam – náluk)? Helyes válasz ugyanis csak a második lehet!

Az אֵצֶל (ecel – -nál/-nél)a viszonyszók azon…

[izraelinfo]

Az arameusok köztünk élnek

Az arameusok köztünk élnek

A Héber Nyelvi Akadémia rövid magyarázataiból válogatunk.

Melyik a helyes írásmód: דוגמא vagy דוגמה?

Az arámi ־ָא végződés eredetileg a határozott névelőnek megfelelő ún. végartikulus, a szó végéhez tapadó szócska, mely megfelel a héber határozott névelőnek (ה”א הידיעה): például a מַלְכָּא (malka) jelentése הַמֶּלֶךְ (hamelech – a király), az עָלְמָא (alma) szóé pedig הָעוֹלָם (haolam – a világ).…

[izraelinfo]

Csúcstechnológia ivritül

A Héber Nyelvi Akadémia rövid magyarázataiból válogatunk.

Talán nem is gondolnánk, de a csúcstechnológiával (angol kifejezéssel “high tech”) foglalkozók is nap mint nap beleütköznek a héber kifejezések problémájába, miközben éjt nappallá téve robotolnak a várva várt “exit” reményében, mely majd gazdaggá teszi őket. A következő összeállítás nekik is segíthet abban, hogy el ne felejtsék: nem csak az…

[izraelinfo]

5 ₪ – Héberóra

5 ₪ – Héberóra

A Héber Nyelvi Akadémia rövid magyarázataiból válogatunk.

Öt sékel – חמש שקל (chames sekel)? חמש שקלים (chames skalim)? Esetleg חמישה שקלים (chamisa skalim)? Természetesen az utóbbi, hiszen a שקל (sékel) szó hímnemű, így a számnévnek is a hímnemű alakját használjuk vele: chamisa, nem pedig chames.

De miért שקלים (skalim), és nem שקל (sekel)? Tíznél nem nagyobb számok mellett a főnév mindig többes…

[izraelinfo]

Így beszélnek az izraeli állatok – Héberóra

Így beszélnek az izraeli állatok – Héberóra

A Héber Nyelvi Akadémia rövid magyarázataiból válogatunk.

A tehén úgy csinál, hogy mú mú (מוּ מוּ), a macska miáú miáú (��ְיָאוּ מְיָאוּ)… és az elefánt hogy csinál?

Ha a gyerekekkel netán állatkertbe mennénk a nyári szünet utolsó napjaiban, magyarázzuk el nekik, hogy az állatok nem csak hangokat adnak ki, mint me me (מֶה מֶה), ojnek ojnek (אוֹיְנְק אוֹיְנְ – röf röf), vagy gá gá(גַּע גַּע). A…

[izraelinfo]

Öltözzünk változatosan! – Héberóra

Öltözzünk változatosan! – Héberóra

A Héber Nyelvi Akadémia rövid magyarázataiból válogatunk.

Sokféle ruhánk van, és ezek a héberben legtöbbször a lilbos (לָבַשׁ, ללבוש – felvesz, visel, hord) igével járnak együtt. A Tórában így hordanak ruhát, nadrágot, kabátot, női ruhát, köpenyt, sőt zsákot és páncélt is. A lilbos mellett előfordul még a laatot (לעטות – belebújik, felvesz) és a laszim (לשים – rak, tesz) ige is.

Ám – a magyarhoz…

[izraelinfo]

A leggyakrabban használt héber szó a…

A leggyakrabban használt héber szó a…

A Héber Nyelvi Akadémia rövid magyarázataiból válogatunk.

A leggyakrabban használt héber szó a lo (לא – nem).

További nagyon gyakori szavak a mai héberben az et (אֶת – tárgyragnak megfelelő elöljárószó), a kol (כֹּל – minden, egész) és az ejn (אֵין – nincs). Az igék közül a leggyakrabban előfordulók a haja (הָיָה – volt) és az amar(אָמַר – mondta). A beszélt nyelvben szintén sokszor használatos a

[izraelinfo]

Halva, ahla és thina – Héberóra

Halva, ahla és thina – Héberóra

A Héber Nyelvi Akadémia rövid magyarázataiból válogatunk.

A Halva (חלווה – chalva, kedvelt keleti édesség) szót vávval írjuk és nem bettel (חלבה). Semmi köze a halav (חלב – tej) szóhoz, hisz többnyire őrölt szezámmag és méz vagy cukor összekeverésével készül.

Az arab eredetű szó gyökere (hlv) azt jelenti, hogy édes, vagy harmonikus, a ma beszélt arabban szépet is. Ugyanez a gyökere az arab…

[izraelinfo]

Fagyi vagy glida - Héberóra

Fagyi vagy glida – Héberóra

Ezekben a foró napokban sokan hűtik le magukat jégkrém vagy fagylalt segítségével, de gyakran még az izraeliek sem tudják, hogyan kérjék az eladótól: glida, tilon, artik, kartiv, salgon vagy karhon? Miben különböznek ezek?

Glida (גְּלִידה) – ebben a fagyos kulináris gazdagságban csak a glidaszó szerepel a Héber Nyelvi Akadémia szótárában, melynek jelentése: puding alapú édes fagyott eledel. A…

[peterbreuerblog]

hírlevél 17-04-27 (új kezdés:19.00, haladó héber, blogom, új élet, tolerancia kupa, mázl tov, stb

hírlevél 17-04-27 (új kezdés:19.00, haladó héber, blogom, új élet, tolerancia kupa, mázl tov, stb

hírlevél 17-04-27 (új kezdés:19.00, haladó héber, blogom, új élet, tolerancia kupa, mázl tov, stb (more…)